Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
mr Wffc » 1984. OKTÓBER 7., VASÄRNAP A Zsámbéki Tanítóképző Főiskda jelene és jövője Nehéz, de szép hivatás szolgálatában N emrég múlt egy éve, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1983. évi 20. számú törvényerejű rendeleté az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Zsámbékon 1977 óta működő kihelyezett tagozatát önálló tanítóképző főiskolává nyilvánította. Ugyanez a rendelet a főiskola új feladataként határozta meg — a tanítóképzés mellett — az óvónőképzést. Szeptember 11-én nyitottuk meg a nyolcadik tanévet, amely az önállóság második évét jelenti. Ez alkalommal készítünk mérleget, s szeretnénk választ adui néhány alapvető kérdésre. Kiépültek a fettételek-Hat tanév után tavaly Szeptemberben lezárult a tagozati lét, mely magában hordozott bizonyos ideiglenességet, bizonytalanságot a jövőt illetően. Az éveken át fokozatosan fejlődő önállóság jogilag is betetőzést nyert, s ez egyben az új főiskola alapozásában elért eredményeket is minősítette. Az oktatói testület létszámában és szakmai-politikai színvonalában kiépült, gyarapodott. Ma két kandidátusi fokozattal rendelkező oktatónk van, két fiatal pedig felvételt nyert levelelő aspi- rantúrára. Intenzív oktatóink publikációs tevékenysége, bár a- tudományos jelleg erősödésével, ' illetőleg a publikációs fórumok jelentőségével még ■ nem lehetünk ■ elégedettek. Növekedett az általános iskolai gyakorlatot ismerő oktatók, valamint — kisebb arányban —<• az óvónőképzésben is tapasztalattal rendelkezők száma. A tanítóképzésben kialakítottuk a felvétel kereteit. A 3 éves nappali képzés melletti ellátjuk a magas létszámú, levelező tagozatos képzést.; Három évvel ezelőtt még tervként, illetve lehetőségként írtam a speciális képzésről, ma már a harmadik éve képezünk ebben a formában:. egy év nappali oktatás, sa.játpslAtapteryi, apypqkkí}!,. asvisícplafc,- mun kára , való közvetlen ; felkészítéssel. n Az új tanévben minden eddigit meghalad a hallgatóink létszáma: Nappali tagozaton (tanító, „speciális”, Óvónői). 385 hallgatónk tanul, míg a levelező hallgatóink létszáma 547. Az egykqr tagozatként indult főiskola ma 932 hallgatói létszámmal már jelentős képzési feladatot lát el, A Pest megyei Tanács _ 16 tantermes gyakorló általános iskolát építtetett, méljt már a főiskola; fenntartásában működik.. A régi általános iskola egyik volt épületéből 80 személyes diákotthont alakítottunk ki. A főiskola sajátos vonásai közé tartozik, hogy nem városban, hanem nagyközségben . működik, s itt a diákotthoni elhelyezés iránti igény természetesen nagyobb arányú. Minden jogos igényt ki tudunk elégíteni: a 385 lappal! tagozatos hallgató közül ma 323 diákotthonban lakik és étkezik. A főiskolai feltételek gyarapodását jelzi, hogy mind a főiskolán, mind a gyakorló általános iskolában kiépült a zárt TV-lánc, s a gyakorlati képzés gazdagítását szolgálja. Az első önálló év Még kell említenem a Zsámbéki Tanítóképző __ Főiskola Pest megyei kötődését: a megyei közoktatási igényék figyelembevételével formáljuk oktatásunk kereteit és létszámát, zömében Pest megyei jelentkezőket veszünk fel, s a végzettek többsége ugyancsak a megyében kezdi meg tanítói működését. Fejlődésünk legjelentősebb állomása az 1983/84-es tanév volt. Az első félévben létrehoztuk az önálló főiskola szervezeti kereteit: a vezetői feladatköröket, a főiskolai és a főigazgatói tanácsot, s az önálló tanszékeket. Az új szervezeti keretek eredményesen működtek, s jelentősen hozzájárultak a képzés tartalmi fejlődéséhez. Sajátos intézkedési tervet dolgoztunk ki 1981-ben, az MSZMP Politikai Bizottsága felsőoktatási határozatának végrehajtására. Az eltelt három év alatt ennek a programnak megfelelően dolgoztunk. A főiskola oktatói és hallgatói részt vettek a közoktatás, a felsőoktatás, a pedagógusképzés távlati terve és fejlesztési irányelvei megvitatásában, e tervekre vonatkozólag megfogalmaztuk javaslatainkat. Az elmúlt tanév megerősítette azt a felismerést, hogy egy hároméves képzési idejű intézményben alapvető jelentőségű az elsőévesek fogadása; az őket érő nevelőoktató hatások döntőek lehetnek a továbbiakra. Az önállóság első esztendejében minden korábbi átlagot meghaladt az államvizsga-bukások száma (e jelenség mögött részben az intézményi igényesség növekedése is áll), s ez is azt a megfontolást erősíti, hogy az elsőévesek körében koncentrált erőkifejtést igényel az ,alapozás. A képzés szakmai vonatkozásain túlmenően — azokkal együtt — érzékelhető a fejlődés a társadalmi elkötelezettségre, aktivitásra nevelés területén is. A vonatkozó jelzések, amelyeket a szakmai gyakorlaton lévő haliga- ■ tóinkról kapunk e tekintetben, kedvezőek. Ugyanakkor az elért eredmények nem tesznek bennünket elégedetté; a társadalmi-politikai életre felkészítő mozgalmi gyakorlatot továbbfejlesztendőnek tartjuk. Bizonyos mértékig gátló tényező e" téren a rövid képzési idő. Ezt is figyelembe véve úgy ítéljük, hogy van fejlesztési lehetőség a KISZ-élet szervezettebbé, pezsgőbbé tételére. Összességében a főiskola mozgalmipolitikai élete megfelelő ütemben fejlődik. Készítettünk beiskolázási propagandaanyagot, amelyet eljuttattunk Pest és Szolnok megye minden középiskolájának. Részben ennek is tulajdonítható a nappali tanítói szakra - jelentkezők számának növekedése. A nagyobb választási lehetőség minőségi hatását jelzi, hogy az előző tanévhez viszonyítva ebben a tanévben a felvételi határ 10 ponttal emelkedett. Tartalmi fejlődés A felszereltség fejlődése, Valamint a diákotthoni élet tartalmának javulása együttesen eredményezték, hegy diákotthonunk kollégiummá minősült; ennek ünnepélyes kinyilvánítására — a múlt tanévben történt döntés alapján — most szeptemberben került sor. Hallgatóink eredményesen képviselték főiskolánkat az egyetemi és főiskolai kulturális szemle keszthelyi bemutatóin, több értékes helyezést értek el. Sportolóink már. önálló csapatokban szerepéinek jelentős versenyeken. Az óvónőképzés indítására már több mint fél év óta készülünk. Tapasztalatszerző látogatásokon vettünk részt óvónőképzéssel régebben foglalkozó intézményekben. Már az elmúlt tanévben érzékeltük, hogy a képzés feltételeiben eljutunk a lehetőségek határáig. Az új 80 személyes kollégiummal, az előadó- és szemináriumi helyiségeinkkel végesek az elhelyezés és a képzés körülményei. Több hallgató felvételéhez és képzéséhez új feltételek kellenek. A gyakorló általános iskola kihasználása teljes, már gondolnunk kell az esetleges bővítésre, a szakvezetők letelepítéséhez lakásokra van szükség. Zsámbék nagyközség az utóbbi két évben dinamikusan fejlődik. A közoktatás és a közművelődés intézményeinek gyarapodása, a tartalmi munka erosoűese segm a mi képzési, neveiesi munkánkat. A iOiSaOia igyekszik reszt is valialní a község élétének gazctagódasáoan. Az elmúlt tanév az önálló főiskolává váias mellett a tartalmi jejloaes eve volt. Az idei tanév feladatainak - megnatarozasaoan továbbra is a Politikai Bizottság 1981- ' es luiturozaia kepezi a kiindulási pomen, tovaQDa a vonatkozó part- és ailami dokumentumok, s a sajátos Pest megyei teendők. A tanév politikai munkájában döntő jelentőségű a nazank feiszaba- dulasanak 40. évfordulójára, valamint a XIII, pártkongresszusra való felkészülés, az első félévben ifjúsági parlamentet tartunk; ennek " előkészítésé már a tanév indulásával egyiaeju.eg elkezdődött. Főbb törekvéseink . A közoktatás és a pedagógusképzés továbbféjlesztésére vonatkozó dokumentumok közismertté tétele nyomán, kidolgozzuk főiskolánk fejlesztési tervét. Célunk, hogy ehhez a munkához az intézmény állami és pártvezetése, minél szélesebb körből kapjon véleményeket, javaslatokat. Az oktató-nevelő munka középpontjában a minőségi fejlesztés áll. Ennek részeként, elkészítjük az oktatói kar tagjainak középtávú egyéni tudeenányos .fejlődési "tervét; erősítjük -a tanítóképzés komplexitását, a szakmára, hivatásra felkészítés egységessé válását; javítjuk az ifjúság körében végzett mozgalmi munkát, lépéseket teszünk az elsőévesek körében végzett munka színvonalának emelésére (a szerzett tapasztalatok alapján Pest megye középiskoláival gyakorlati kapcsolatot építünk ki a jobb alapozás érdekében); fokozzuk az igényességet a hallgatók .nevelésében, emeljük a Követelményeket a szakmai felkészülésben. Továbbfejlesztjük az egyes szervezeti egységek —) kiemelten a tanszékek — munkáját; lehetőséget adunK a nézetek, érdekek ütköztetésére és egyeztetésére, törekszünk az egységesebb szemléletmód kialakítására, a munkahelyi demokrácia erősítésére. Teljessé tesszük a hallgatói képviseletet, éá kifejlesztjük ennek gyakorlatát a tanszékeken. Elemzést készítünk az eddig íródott szakdolgozatokról, hogy a későbbiekben ezek még jobban szolgálják a tanítóvá válás folyamatát. Erősítjük a kapcsolatot a gyakorló általános iskolával; ennek jegyében kívánjuk fejleszteni a tantárgypedagógiák oktatását. Emelni kívánjuk a gyakorlóiskolai szakvezetők szaktudományi felkészültségét, s a tantárgy- pedagógiai ismereteiket oktató főiskolai munkatársak gyakorlati képzettségét. Kapcsolat a nagyközséggel Az óvónőképzés alapjainak megerősítése érdekében folytatjuk tapasztalatszerző látogatásainkat más óvónőképző intézményekben; megkezdjük könyvtári állományunk vonatkozó fejlesztését. A gyakorló óvodai feltételek kialakítása, javítása érdekében folytatjuk és fejlesztjük az együttműködést, a Pest megyei Tanáccsal és Zsámbék nagyközség tanácsával. Elkészítjük az önálló főiskola új szervezeti és működési szabályzatát. Bár az ezredfordulóig szóló távlati terv kidolgozására 1985. június végéig még bőven van idő, de már most is látható, érzékelhető a jövő néhány fő vonása. A tanító- és óvónőképzés egymás mellettisége, nemcsali formai közelítést eredményezhet. A főiskolai oktatói testület biztosítja a jó színvonalat. Az egyes intézményen belüli párhuzamos képzés magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a tényleges óvónői és tanítói igény szerint alakítsuk a felvétel belső arányát. De tartalmilag is hasznossá válik e képzési forma: az itt és így képzett óvónő és tanító a közösen eltöltött évek alatt megismeri egymás munkáját, nemcsak általában, hanem szakmai mélységében is. Így az alsótagozat és az óvoda munkájának pedagógiai egymásra épülése a képzés folyamatában megalapozható. Az óvónőképzés első két éve után felvállalhatja főiskolánk a levelező óvónőképzést, valamint a középfokon végzettek kiegészítő képzését is. A tanítóképzésben a levelező úton való diplomaszerzéssel hosszabb távon számolunk. Szükséges már most a képzés színvonalának emelése a konzultációk idejének és színvonalának növelésével, a részvétel kötelező jellegének fokozatos érvényesítésével, s a képzés idejének egy évvel történő meghosszabbításával. A főiskola felkészül a már működő tanítók és óvónők továbbképzésében való fokozottabb részvételre, sőt e feladat, zömének átvételére. Mindezek a jelenlegi képzési feladatok növekedését jelentilt. Természetesen a nagyobb feladatokhoz gyarapodó feltételeit is szükségesek, sok tekintetben alapvető elő- f,qjtiét§íelt; több^ új oktató, új kollégium, a gyakorló általános iskola bővítése, megfelelő gyakorló óvoda biztosítása. A jövő szükségszerűen kapcsolódik Zsámbék fejlődéséhez, amihez a főiskola is hozzájárul tudományos és kulturális szerepének erősítésével. Élve a bizalommal Ma már több, mint 100 pedagógus foglalkozik Zsámbékon a tanítók és óvónők Képzésével. Nagy szakmai, politikai és erkölcsi felelősség a pályára utánpótlást, s egyben értelmiségit nevelni, de egyben a legszebb pedagógus- feladat is. Pest megyei igény hozta létre 1977-ben a főiskolai tagozatot. Azóta állandóan tapasztaltuk a megyei vezetés törődését, segítségét, az oktatási intézmények fokozódó érdeklődését, a megye lakóinak bizalmát. Ezt kérjük a jövőben is. Főiskolánk a maga feladatainak ellátásával már elkezdte a viszonzást. HARGITAI KAROLY főiskolai tanár, főigazgató Az idén hosszú-hosszú évek óta először, sem Piliscsabán, sem Biatorbágyon nem maradt üres hely az első évfolyamosok osztályaiban a mező- gazdasági szakmunkásképző intézetekben. Amit veszedelmes tévhit lenne azzal azonosítani, ennyire megnőtt az érdeklődés a két intézményben oktatott szakmák iránt. Ennyire megnehezedett a bejutás máshová, másféle középfokú iskolákba, másféle szakmák elsajátításának terepére, azaz akkor is vonzó lehet a látszat, amikor elgondolkoztató a valóság ... Az 1790. évi országgyűlés — a 67. törvénycikkel — országos választmányt nevezett ki saját kebeléből. Ez „az ipar és a kereskedés akadályait megvizsgálván”, harminchét törvényjavaslatot dolgozott ki a helyzet javítására. A 13. számú „A mesterségek emeléséről" címet viselte. Azaz régi ügy ez, régi sóhaj, jaj, baj, jeleként az örökös időzavarnak. Citátum ismét. „A műszaki fejlődés és a mező- gazdasági nagyüzemi termelés szükségessé teszi az ipari, építőipari és a mezőgazdasági tanulóképzés fejlesztését, egyes újabb szakmákban a szakképzés megindítását.’’ Nem az országgyűlés ipari bizottságának a bevezetőben említett ülésén elhangzottakból idéztünk — holott szinte betű szerint tehettük volna ezt —, hanem egy éppen negyedszázados dokumentumból, az MSZMP VII. kongresszusán — 1959. nov. 30.—dec. 5. — a gazdasági feladatokról elfogadott irányelvekből. Csak éppen akkor, 1959-ben például az újabb szakmák alatt mezőgazdasági gépszerelőt, híradástechnikai eszközök gondozóját értették, most meg, az országgyűlési bizottság eszmecseréjén a számítástechnika, a biotechnológia legújabb eredményeit ismerősként fogadó fiatalokat ... Az azonos mondatok formai egyezése mögött tehát lényegesek a tartalmi különbözőségek! Amint lényegesek azok a szerkezeti átalakulások is, amelyek a negyedszázada közönségesen mindennapos szakmákat ma ún. hiánymesterségekké, sonajszakokká alakították, így az öntőt, a kötőt, a bádogost, a kézikovácsot, a férfifodrászt soroljuk sok másA főváros határán Csömör, a kb. hétezer lélekszámú község határa takaros új házaival hatszáz méterre közelítette meg a főváros közigazgatási területét. Reggelente az 5.17-es HÉV-vel kel útra az ipari munkások zöme, míg a hétórai HÉV-et a tisztviselők és a pesti iskolába járó diákok töltik meg. Csömör öregjei viszont ma is őrzik a hagyományokat; sokan járnak népviseletben és még ma is foglalkoznak hímzéssel. SéHAJSZAKON @ Szombathely adott otthont a háromnapos országos környezetvédelmi tanácskozásnak. ® Megkezdődött a halastavak őszi lehalászása. 9 Budapesten rendezték meg a nemzetközi felvonószakértői konferenciát. $ Osztrák kiállítás nyílt a fővárosban Építő- művészeti kísérletek címmel. Q A hét híre az is, hogy az országgyűlés ipari bizottsága az ipari szakmunkás- képzés helyzetét tekintette át. ■ sál egyetemben a sóhaj szakok hiába várt végzősei közé. Csinos összeget költ a közösség egy-egy jövendő mesterre.. Az egy szakmunkástanulóra jutó költségvetési kiadás 16 732 forint volt tavaly, s a szakmunkásképzés ^ az oktatási intézményi kiadások-. 8,2 százalékát tette ki 1983-ban. Ez a pénz, ahogy az oktatás bármely más forintja sem, nem ajándék, nem kegy, hanem fontos befektetés, a- társadalomnak a saját holnapját vetítő tőkeberuházás. Mégis, meglehetősen szerény körülmények között tanulnak á jövendő mesterei, a megyében például a szakmunkásképzők hallgatóival benépesülő tantermeknek több mint a fele bérlemény, olykor annyira az, hogy a gyerekek kényszerűen megtűrtnek számítanak, nem másnak ... Lehet, hogy az ilyen és hasonló mozzanatoknak szerep jut a sóhajszakok fennmaradásában, bővülésében?! A fizikai foglalkozásúak kereken negyven százaléka szakmunkás a megyében, ha az anyagi és a nem anyagi ágakat egyaránt figyelembe vesszük. Ami így, átlagként, nem rossz arány. Az élet azonban nem átlagokat követel, hanem gyors és folytonos igazodást á szakképzésben is a változó körülményekhez.- .„«*•' buS>; .. M Hatalmas sereg ez. Az idéh befejezŐÖött tanévben az orr szágban ;175 ezer, a megyében 9300 fiú. és — a 9300-ból 2500 — leány kutatta a választott szakma terepeit. Ma egy-egy évben a megyében 800—900 fiatallal több kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, mint a hetvenes esztendők közepén. Aminek elsősorban nem pályaválasztási, hanem demográfiai okai vannak. Azaz pusztán erre a hullámra nem lehet iparfejlesztési terveket alapozni. A vállalatok némelyikének gyakorlata azonban o reményeket ülteti a fő helyre, s leparamcsolja onnét a tényeket. A megye iparában 28 ezer szakmunkás dolgozik; tudásuk, tapasztalatuk kincs. Olykor eltékozolt vagyon. Amint a sóhajszakok fniatt is keserves vámot fizet egyén és társadalom, nemcsak jövedelmek forintjait értve ezen. hanem az erkölcsök aranytallérjait úgyszintén. Mészáros Ottó
