Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. OKTOBER 6., SZOMBAT 5 Kis boltbon is korszerűen A Nagykáta és Vidéke Afész — melynek jelenleg 10 községben 205 boltja van — nagy erőfeszítéseket tesz a jobb ellátásért. Kiemelt fel­adatuk a külterületi üzletek felújítása, amihez Szövosz-tá­mogatást is kapnak. Közérdek, hogy a tanyai kis boltokban is korszerű körülmények között lehessen megvásárolni az alapvető élelmiszereket. Űj, 150 négyzetméter alapte­rületű élelmiszerüzletet építe­nek betonypelemekből Tápió- bicskén. Az- átadásra jövőre minden bizonnyal sor kerül. Az Afész megállapodást kö­tött a Hűtőgépgyárral. egy Lehel-márkabolt létesítésére. Az egész környék ellátását se­gíti a nagykátai áruház ezer négyzetméteres bővítése. Az építkezés várhatóan, idén decemberben befejeződik. Kel tartanuk a kivitelezők? Épül a gázvezeték Budakeszin Mire jó egy lakótelep egy nagyközség közepén? Például arra, hogy általa jogosult legyen a falu vezetékes gázhálózatra. Mert bizony még min­dig nagy szó, ha egy kisebb településen gázzal fűthetnek a lakók. Pedig annak idején, mikor Budakeszin elkezdték a József Attila lakó­telep építését, a helybeliek nem nézték jó szemmel az akciót. Féltek, hogy az idegenek, a bevándorlók esetleg megzavarhatják a falu életét, megszokott hangulatát, s lám. most ezeknek az épületeknek köszön­hető. hogy több utcában már épül, sőt van olyan, ahol el is készült a gázvezeték. Falugyűlésen kezdődött Tavaly tavasszal kezdődött a dolog egy falugyűlésen. A Nagy Sándor utca lakói vetet­ték fel, hogy vállalva az anya­gi hozzájárulást, szívesen ven­nék a vezetékes gáz kiépítését. — Átgondoltuk, megvitattuk a javaslatot, felvettük a kap­csolatot a TIGÁZ-zal, majd fo­gyasztói megállapodást kötöt­Tesznek is érte Társadalmi munka és tégiajegy * • Összefogott az egész falu Helyenként változó, hogy ml az a dédelgetett terv, melynek meg­valósításáért sok szabad időt feláldozva összefog a település apraja- ns.gy.ia. Egyik faluban új orvoslakás épül társadalmi munkában, más­hol szabadidö-park, idősek napközije vagy gyermekjátszótér. — Miért éppen tornacsarnokot akar a község? — kérdeztem Mol­nár Jánost, Tápiószele tanácselnökét. dolgoznak. Az erőfelmérés és a tervkészítés után hozzákezd­tek a szervezéshez. A nagyköz­ségi tanács a KGYV-vel meg­kötötte a szerződést, melyet a vállalat vezetői mellett 30 szocialista brigádvezető írt alá. Felajánlották, hogy a csarnok felállításához szüksé­ges egymillió forint értékű fémszerkezetet önköltségi áron szolgáltatják, az összeszerelést társadalmi munkában végzik. Társadalmi munkát vállal­tak az Állami Pénzverő tele­dének, az Áfésznek, a ter­melőszövetkezetnek és több más helyi üzemnek a brigád­jai, a kisiparosok, a pedagógu­sok, a KISZ-esek és nem ma­radtak ki a sorból a 'főváros­ba bejárók sem. Molnár János neveket említ. Csak példaként néhányat a sok közül: Szabó János és Molnár Sándor kőműves bri­gádvezető társaival együtt egy hét szabadságot vett ki nyá­ron, hogy az építkezésen dol­gozzanak, szakmunkástanulók segítségével. A tanács vezetői megkeresték azokat, az ország más vidékein élő sportembe­reket, akik fiatal korukban a tápiószelei pályán rúgták a labdát vagy atletizáltak. Vala­mennyien örömmel ajánlották fel a közreműködésüket. Je­lentkeztek olyanok is, akik azt mondták, hogy nincs már ere­jük a fizikai munkára, de pénzzel szívesen segítenek ab­ban, hogy unokáiknak vagy dédunokáiknak sportolási le­hetőséget teremtsenek. Csasz- lovszlcy Elemér nyugdíjas, egykor lelkes labdarúgó nyi­totta meg a sort azzal, hogy kétezer forintot adott a torna csarnok éoítéséhez. Azóta többen csatlakoztak hozzá. Ennek nyomán határozták el a legutóbbi falugyűlésen, hogv október közepén téglaje­gyeket bocsátanak ki különbö­ző címletekben (tíz forinttól egészen ötszázig! azok számá­ra, akik a hozzájárulásnak ezt a formáját választják. Ügy is, mit egykori focista büszkén beszélt arról, hogy milyen régi hagyományai van­nak náluk a testedzésnek. Hetvenöt éves a sportkörük, ilyen múlttal kevés falu di­csekedhet az országban. Ugyanakkor a mai követelmé­nyeknek megfelelő iskolai testedzésnek nincsenek meg a feltételei, és télen csak a S2Űk folyosón tornázhatnak a gyerekek. Az utóbbi években sok minden másra kellett a pénz és-a társadalmi erő, mint az ivóvíz bevezetése, út- és jár­daépítés, a közvilágítás kor­szerűsítése, az egészségügyi alapellátás fejlesztése. Nem­rég épült fél év alatt — könnyűszerkezetes elemekből -— az új iskola, akkor már az­zal az elképzeléssel, hogy rö­videsen tornateremmel is bő­vítik. Azután, ahogy egyre .többet foglalkoztak a dologgal, arra a következtetésre jutot­ták: akkor igazán kihasznál­ható az új létesítmény, ha tö­megsport- és egyéb versenyek céljaira is megfelel. Amikor falugyűlésen, tanácstagi beszá­molókon megvitatták a dolgot, nyilvánvaló lett, hogy az em­berek örülnek ennek az elgon­dolásnak és hajlandók dolgoz­ni érte. A terv, melynek megvaló­sításához tavaly októberben kezdtek hozzá, a kívülálló számára talán túlzottnak is tűnhetett. Uesz-e elegendő erejük tervük megvalósításá­hoz? Szüksége van-e Tápió- szelének 800 négyzetméteres tornateremre, a hozzá csatla­kozó öltözővel, fürdővel és lelátóval? Ám az egy esztendő alatt — teljes egészében társadalmi munkával — elért előrehala­dás a kétkedőket is meggyőz­hette arról, hogy alaposan előkészített, jól megtervezett dolgoról van szó. Ami meg a másik kérdést illeti: a torna terem a tanítási idő alatt a diákoké. Közvetlen átiáróval kapcsolódik az új iskolához és odajárnak majd testnevelési órára a többi oktatási intéz­ményből is. A tervezett tech­nikai megoldás — állítható el­választó ■’’alakkal több kis teremmé osztható a csarnok — lehetővé teszi a többféle szempontnak megfelelő ki­használást. Pontosan, szépen tünk több utca lakóival, mely­nek értelmében tizenegy kilo­méter hosszúságban, mintegy tizenötmillió forint értékben elkészül a gázvezeték — foly­tatja a történetet Bobáj Mi­hály tanácselnök. — Az érin­tettek falugyűlésen döntöttek arról, hogy igénylik vagy sem ezt a lehetőséget. Természetesen legtöbben kapva kaptak az alkalmon. A tervezés után, amit előre kifizetettek az építtetők, követ­kezett a kivitelezés. A Pest megyei Űt- és Hídépítő Válla­lat és a Nyírgáz szakcsoportja munkához látott. Az előbbi hosszabb, az utóbbi rövidebb határidőre vállalta a munkát. — Ami a megyei vállalatot illeti, nemcsak, hogy határidő­re tudják teljesíteni a vállalá­sukat, de rendkívül precízen dolgoznak, mégpedig aránylag kis területen. Még arra is van gondjuk, hogy óvják a fákat, a növényzetet, nehogy megsé­rüljön — szól elismeréssel a tanácselnök. Nekem is érdekem Sajnos, a Nyírgáz emberei nem tudták befejezni a vállalt időre — szeptember 14-re — a munkát. Ez bizony nem kel­lemes, hiszen majdnem száz családiról van szó. Felnyitottak több utcát, ahol ezáltal rend­kívül nehézkessé vált a közle­kedés. Az autók nem tudnak ■behajtani, s ha esik az eső, sárban, latyakban éviekéi az utca népe. Kárász György, a cég képviselője a következő­képpen magyarázza a késést: — Mi szakcsoport vagyunk, nem állami cég. Nekünk mun­ka után kell a pénz! Megtud­tam, hogy az OTP-nél nincs pénzük a lakóknak,, illetve nem fizették be az egész összeget, így nem folytatom a munkát Mert ha nem fizetek az embe­reimnek, akkor meglincselnek. Különben is. már ákkor kez­dődtek a bajok, mikor a lakók elvállalták, hogy beszerzik a szükséges anyagokat, de nem lett belőle semmi. Én vettem meg, kiszállítottam helyettük mindent. Benne van egy cso­mó pénzem. Nekem tehát ér­dekem. hogy befejezzem, de ha nem tudnak fizetni, nem folytatom a munkát. Külön­ben éooen ma beszéltem a ta­nácselnökkel, aki garantálta, hosv befizetik a oérizt. ha kell. a fejlesztési alapból.. Nekem a Nyitott kapuk A tervek szerint helyet ad­nak itt a környező települé­sek — Tápiógyörgye, Tápió- szölős, Farmos, Újszilvás — sportolóinak edzésre, s idővel megyei és országos rendezvé­nyeknek is. Ez hát a cél, melynek érde­kében éppen egy esztendeje Az arra járók örömmel konstatálják az építkezés gyors ütemét. Minden naD reggeltől estig dolgoznak, szombaton, vasárnap pedig megsokszorozódnak az erők. Ma már ott tartanak, hogy áll a fémszerkezet, melyhez csat­lakozik majd a hagyományos építési rendszerű kiszolgáló terület. A munka tervezett költsége 16 millió forint. Eddig beépí­tettek 3,2 millió forint értékű anyagot. Télre tető alá kerül az épület, akkor kezdődhet a víz, a villany, a fűtés szerelé­se. Tápiószele lakói a 40. évfor dúló tiszteletére vállalták, hogy jövő nyárra elkészül az új tornacsarnok. Ga. J. tanácselnök szava ér annyit, hogy neikiálljunk ismét a mun­kának. Gyakori eset ez„ Az OTP ugyanis akkor ad hitelt, ha minden lakó leteszi a maga részét. Csakhogy, amíg az egyiknek nem jelent ez a ki­adás különösebb gondot, a másiknak komoly teher. Nincs annyi mozgatható tőkéje, amennyi szükséges. Érthető te­hát a késedelmes befizetés, de azoknak is igazuk van — an­nak a tíz vagy húsz családnak —, akik egy-két szomszéd miatt ■nem akarnak várni a gázfű­tésre. — Az igazság az, hogy olyan munkáról nyújtottak be számlát a Nyírgáz emberei, amit nem végeztek el. Ezt ter­mészetesen nem tudjuk kifi­zetni, de a jövő héten leülünk a kivitelezőkkel, s reméljük, az év végére lesz gáz az Esze Tamás és a Guszev utcában is — ad magyarázatot a ta­nácselnök. — Hogyan folytatódik Buda­keszi közművesítése, szó van-e más területek gázellátásáról is? — Természetesen, folytatjuk a fejlesztést Legközelebb a tüdőgondozó, az Órvostovább- képző Intézet és hat másik in­tézmény összefogásával az Er­kel utca következik. Tervei most készülnek a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. Lehetőség nyílik a közeljövő­ben az Erdő és a Kossuth La­jos utca bekapcsolására a há­lózatba. Jövőre tárgyalunk a TIGÁZ-zal a Felszabadulás la­kótelep és a 22-es busz vonala melletti utcáik ügyében. Előre­láthatólag 1990-re Budakeszin mindenki gázzal fűthet a la­kásában. Ez is, az is nehezíti Mindenesetre az elmondot­tak rendkívül biztatóak. Csak­hogy sok-sok nehézséggel kell szembenézniük a megvalósítás során a lakóknak, a kivitele­zőknek, a beruházóiknak egy­aránt. Mart hiába született kormányprogram települések közműfejlesztéséről, ha nem lehet beszerezni a szükséges anyagokat, legyen az cső vagy ibármilyen egyszerű szelep. Közszájon forog, hogy egy cir- kónak ezer forint a jattja, mert az ipar nem gyárt eleget, ■s néhány kereskedő bizony visszaél a helyzettel. Az OTP sem készült fel a tömeges hi­telkérelmek teljesítésére. A hosszú, bürokratikus ügymenet nemcsak késlelteti a megvaló­sítást, ds idegileg is megviseli az építőket. Fiedler Anna Mária Lassan járj, többet iátsz Morzsák, cseppek, szemek M inél lassabban haladunk, annál többet látunk meg a világból. Ami az autóbusz, autó ablakából nem tűnik fel, azt észrevesszük, ha gyalogo­san közlekedünk. A minap a 30-as főút bagi elágazásától gyalogoltam be a faluba. Ha­marosan szemet szúrt, hogy a lábam alatt, az úttestet övező padka sóderéből apró növény­kék feje' bújik elő; sűrűn és hosszasan kelt a gabona. Ezt el sem kellett vetni. Maradt így is elég, s be kell látnunk, mindenféle technoló­gia rejt magában veszteséget is. A kaszával arató ember is hagyott búzaszemeket a föl­dön, s mégis megélt. A nyári betakarítás egyik figyelemre méltó sajátossága az volt szá­momra. hpgy szinte valameny- nvi szállítóeszközön megmaga­sították a pótkocsik oldalfalait. Elsősorban bizonyára azért, hogy lobban kihasználhassák a kocsikat. Alkalmazásukat ta­lán a bő termés is indokolta. Merem hinni, hogy takarékos- sági oka is volt az újításnak, és az alkalmazók reményei be is váltak, kevesebb megter­melt gabona hullott az út szé- 1 lére. Szakemberek állították, a búzán most igazán nem múlik a kenyér minősége. Akkor mi máson? Elnézést kérek, hogy a költőinek, elcsépeltnek tűnő kérdést magam is felteszem. Válaszolni ugyanis csak kell rá. Ma már talán a gyakorló háziasszonynak sem könnyű eligazodni a kenyérváltozatok világában. Sokan meg sem tudják mon­dani, mennyiért kapható a leg­olcsóbb kenyér. Sok a külön­böző, úgynevezett módra ké­szült mindennapra való. Pi­ciny anyagösszetétel-változta­tással jelentékeny árváltoztatás érhető el néhány esetben. Va­lamilyen úton-módon a házi módra készült kenyér sem mind olyan, mint a házikenyér. Amit nem lehet megenni, azt pedig kidobjuk. Itt is tet­ten érhető nyersanyag-feldol­gozásunk, késztermékgyártá­sunk egyik betegsége. Az a sokszor hangoztatott tény, hogy mozdonyainkba, különfé­le gépeinkbe sok tíz százalék­kal több mennyiségű anyagot szerelünk be. mint ahogy a fej­lettebb országokban teszik. A kenyér is nehezebb a meg­adott tömegnél. Érdemes lenne Majd a műszer megmutatja Majd a műszer megmutatja, hogy pontosan dolgozik-e az ME—250-es marógép, amelynek felújítását nemrég fejeztek be a fóti Vörösmarty Tsz szerszámgépjavító üzemében. Prc- singer József a képen látható műszerrel hamar rábukkanhat a tengely pontatlanságára Trencsényi Zoltán felvétele Äz ország közepén Szorgos hétköznapok A kerítések elé, a járda mellé a legtöbb ház előtt vi­rágot ültettek. Takaros kis hidak vezetnek át a csapadék­víz-elvezetők fölött, az árok­parton mindenhol selymes pázsit csillog. Elhanyagolt portát alig látni. A régebben épült otthonok is rendezettek, tiszták, az újabban emelt több szintes, manzárdos csalá­di házak pedig már az új igé­nyeket tükrözik. Pusztavacs. Az alig ezerhat- száz lakosú kis település ne­vét hallva mindenki az or­szág közepére, a jeltoronyra gondol. Büszkék a hírnévre a pusztavacsiak, de tudják, hogy abból nem lehet meg­élni. — Én többre tartom azt, hogy már ebben a csöpp faluban is munkalehetőséget találnak az asszonyok és nem kell Pestre járni takarítani, vagy a szomszéd megyében nézni kereset után — mond­ja egy fiatalasszony a kenyér­bolt előtt, miközben a kerék­pár kosarába helyezi az illa­tos, még langyos cipót. Mezőváros volt vaiaho A Politoys Szövetkezet száz nőnek adott munkát. Az üzemcsarnok valóban szemet gyönyörködtető látvány. Tá­gas, szép munkahely, s azt is bizonyítja, hogy összefogás­sal. jóakarattal sok mindent meg lehet valósítani. Például azt, amit Pusztavacson látunk, hogy a Betonyp technológiá­val készült ipari üzemben egy kiszámolni, hány kilós is a kétkilós kenyér? Azaz, meny­nyit tudunk elfogyasztani be­lőle? A fennmaradó hányad megtakarítható lenne, ahelyett elpoesékoliódi’k. Talán nem a hanyag munkára, az elavult technológiára kellene már hi­vatkoznunk. Olyan szabványo­kat és jogszabályokat kellene alkotnunk, melyek érvényesül­ve és érvényesítve a termelők érdekeire hatnának. A kenyér párja a tej, az élet- fontosságú ásványi anyagokat tartalmazó ital. Gyakran meg­kérdezzük, mi a köze az álta­lunk vásárolt tejnek a tejhez, mint olyanhoz, A színe, az ugyanaz. És hogyan lehetsé­ges az, hogy savanyú szagú a boltban vásárolt túró és finom illatú az otthon, és nem is csak a háztáji, hanem a zacskós tej­ből készített túróé? A növénytermesztés és az állattenyésztés egy nagyon elő­nyös tulajdonsággal is külön­bözik a népgazdaság más ágai­tól. Nemcsak az hasznosul eredményében, amit mi hozzá­adtunk a maghoz, hanem a föld természetes termelékeny­sége is. Ez a föld járadéka. Az­zal is jobban gazdálkodhat­nánk, hogyha csak morzsák maradnának a kenyérből, ha minden csepp tejet megihat­nánk. Balázs Gusztáv kenyérbolt is helyet kapha­tott. Más középületek is bizo­nyítják, hogy . Örkény társ­községe, Pusztavacs nem affé­le mostohagyereke a tanács­testületnek. Az utóbbi néhány esztendőben egészségházzal, nyolctantermes általános is­kolával, felújított óvodával, a gyermekintézmények ellátá­sára alkalmas központi kony­hával és sportöltözővel gazda­godott a falu. Űj és rendkívül dekoratív építészeti megoldású a posta, a takarékszövetkezet és a házasságkötőterem elkészülte óta a lakodalmak fénypontja a polgári szertartás is. Az Örkényi tanácsházán So­mogy vári László elnökkel és Laczkó Jánossal, a nagyközsé­gi pártbizottság titkárával be­szélgetünk Pusztavacs jelené­ről és jövőjéről. Az elnök azonban a régmúlt felidézésé­vel kezdi. — A Pusztavacs központjá­ban álló XIII. századi temp­lomrom bizonyítja, hogy ez a terület virágzó település, me­zőváros volt. Csak a törökdú- lás idején néptelenedett el és lett Vacsból Pusztavacs — mondja Somogyvári László. —■' Egészen a felszabadulásig úgyszólván lakatlan volt a vidék, az első házak 1949-ben épültek ott. Ma pedig gomba módra szaporodnak a porták. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az a tény, hogy Pusz­tavacson öt kőművesmester­nek van ipara és bőségesen ellátja őket munkával a fa­lu. Az igények pedig egyre nőnek, újabb és újabb soro­kat, titcáieat nyitnak. Az idén ősszel például huszonnégy építési telket adnak tartós használatba fiatal házasok­nak, akik — ha el is jár­nak dolgozni — hűségesek maradnak a szülőhelyükhöz. Cstölgyes a szomszédán A kis település már jó né­hány esztendeje, különösen a jeltorony felállítása óta idegenforgalmi látványosság is. Hétvégeken száz-kétszáz autó áll a jeltorony körüli térségben és egyre több bu­szos csoport is ellátogat ide. De a térségnek nem csupán az ország középpontjában fel­állított torony az egyetlen ér­dekessége és értéke. Hatal­mas őstölgyes áll a falu kö­zelében, ahol hangulatos pi­henőhely és kocogópálya vár­ja az érdeklődőket. Van Pusz­tavacson egv szép vadászkas­tély — amelyben jelenleg ugyan lakások vannak, — de átalakítások után alkalmas lenne vendéglőnek vagy tu­ristaháznak is. A tervek megvalósításához azonban sok pénzre lenne szükség; ehhez nem elég az Örkényi vezetők szorgalma és ügyszeretete. M R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents