Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
1981. OKTÓBER 5., PÉNTEK Védőfeíszsrdés kötelei©! Veszélyes, olyannyira, hogy itt illik nagyon komolyan venni az utasítást: védőfelszerelés kötelező! A bőrkötény és szemüveg védelmében dolgozó asszonyok az ócsai Vörös Október Mgtsz Hypó-üzemében a töltőgépeket kezelik, illetve a kész literes palackokat zárják le Trencsényi Zoltán felvétele Az ülésszak előtt Képviselők eszmecseréié Az országgyűlés soron következő, őszi ülésszakára készül a Pest megyei képviselő- csoport is. Ennek jegyében tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében S. Hegedűs László vezetésével tartotta a javasolt napirendekhez kapcsolódó megbeszélését a megyei képviselőcsoport. S hogy volt mit megbeszélni, miről ■eszmét cserélni, annak bizonyítékául elég megemlíteni a javasolt napirendeket. A tisztességtelen gazdasági tevékenységhez, a versenyhez, a tanácstörvény végrehajtásához kapcsolódó tapasztalatok birtokában vannak a képviselők. S hogy mondandóban nincs s nem lesz hiány, azt az észrevételek sora jellemezte. A külügyminiszter beszámolóját nagy érdeklődés előzi meg. Orvos- és gyégyszerésmopok Szentendrén - az onkológiáról Rangot vívott ki magának a Pest megyei orvosok, gyógyszereszek és egészségügyi dolgozók napja, az itt gyógyítók tudományos seregszemléje. Idén éppen tizedik alkalommal rendezték meg a tanácskozást, amely ünnepélyes külsőségek között, tegnap nyílt meg Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében. A tanácskozás alkalmából a helyszínen mutatta be a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára mágnesmezős terápiára szolgáló berendezését a Pul- satront, amelynek, sorozat- gyártására immár megkapták az engedélyt. Tudományos munka Az eseményen az egészségügy mintegy félezer itteni dolgozója vett részt. A megnyitón jelen volt dr. Pesta Lászlót az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, dr. Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese és Barinkat Oszkárné, a tudományos tanácskozás fővédnöke. A vendéglátó város nevében Marosvölgyi Lajos Szentendre tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője mondott megnyitót, hangsúlyozva, hogy a megye 13 ezer egészségügyi dolgozójának tudományos munkáját tükrözi a mostani tanácskozás. Bevezetőjében dr. Hutás Imre egészségügyi miniszter- helyettes szólt arról, hogy a tanácskozás fő témáját adó — a daganatos betegség, mind gyakoribb. Míg 1931-ben 100 ezer lakosra 103 ilyen eset jutott, 1982-ben már 263. A minisztérium terveiben kiemelt szerepet kap a második leggyakoribb halálok, a rák elleni küzdelem, s ezen belül Is a leghatásosabb megelőzés. Előadássorozat Ezután került sor az orvosés gyógyszerésznapok alkal^ mából kiírt pályázat eredményhirdetésére, a díjakat dr. Vörösmarthy Dániel, a Pest megyei Tudományos Bizottság elnöke adta át. A kongresszus érdemi munkája dr. Gyenes György professzornak, az Országos Onkológiai Intézet igazgatóhelyettesének az onkológiai betegellátás és gondozás helyzetét elemző előadásával kezdődött, majd dr. Varga István, dr. Hüttl Tivadar professzor és dr. Konyár Éva. a Semmelweis kórház osztályvezetői, dr. Tengelyi Vilmos, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet igazgató főorvosa, és dr. Iglódi Ferenc Pest megyei onkológus szakfőorvos referátuma hangzott el. egy-egy gyógyászati ág szemszögéből elemezve a rák megelőzése, felismerése, kezelése, a betegek gondozása, rehabilitációja eredményeit, feladatait. Pályázatok A Pest megyei orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók napjára hirdetett pályázaton a kórházi másodorvosok kategóriájában első díjat kapott dr. Lichtenberger György, a Semmelweis Kórház gégészeti osztályának dolgozója A betegellátást megkönnyítő, a rehabilitációt segítő előtét-tartállyal ellátott patentzáras új légcsőkanál és klinikai alkalmazása című munkájáért. A rendelő és gondozó intézeti orvosok közül első díjat nyert dr. Hargitai Ernő, a dabasi szakorvosi rendelő dolgozója Nem integrált egységben muKödo sebészeti száK- rendelés lehetőségei az onkológiai betegellátásban című munkájáért. Ugyancsak első díjban részesült úr. Bíró János és cár. Mák Uaszió, a ceglédi vértranszfúziós állomás két dolgozója Véradók körében végzett tetanusz immunglobulin szint meghatározásának tapasztalatai című dolgozata. A gyógyszerészek kategóriájában Farkasné dr. Tompa Ildikó Schuszter Józscfné budakalászi, illetve szentendrei gyógyszertári dolgozók kaptak első díjat A dohány egészségkárosító anyagai különös tekintettel a dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti ösz- sz efügg'és re című munkájukért. A kórházi egészségügyi szakdolgozók közül első lett Gyenes Milialyné, a Semmelweis Kórház kórbonctanának dolgozója, munka jának címe: Nőgyógyászati cyto- lógiai szűrés értékelése a Semmelweis Kórház ötéves anyagában. A járóbeteg ellátásban tevékenykedő egészségügyi szakdolgozók kategóriájában első dr. Kerekes Béláné, a Semmelweis Kórház vr- thoptikai szakrendelésének dolgozója, Az amblyopia kezelésének módszere és eredménye az orthop- tikai szakrendelésen című munkájával. Tanulságok Délután a plenáris ülés ke rekasztal-konferenciával folytatódott, miközben a másik szekcióban a gyógyszerészeti előadások hangzottak el. Ma folytatja munkáját az onkológiai szekció is. s szabadon választott témákról esik szó a harmadik szekcióban. A két nap során 73 előadó Ismerteti eredményeit, tudományos vizsgálódásának tanulságait. Megoszlott vevőkör Ä tisztességes verseny Az utóbbi időben több olyan kereset érkezett a Pest megyei Bírósághoz, melyben a tisztességes piaci magatartás szabályait kívánják tisztázni. Érdekes tapasztalatokat szolgáltat az a per, melyet a Fer- rokémia Ipari Szövetkezet indított — tisztességtelen verseny magállapítására — a Solymári Vegyesipari Szövetkezet ellen. A Ferrokémia hosszú ideje készíti és forgalmazza a hűtőtáskához használatos jégakkukat, a solymáriak pedig két évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni ezzel a cikkel. A korábban is gyártók álláspontja az volt, hogy az új termák külső képe megtévesztésig hasonlít a régebbihez, és a versenytárs ezáltal kívánja kihasználni a másik cég gyártmányának elismertségét, keresettségét. A Pest megyei Bíróság a Magyar Kereskedelmi Kamarától kért segítséget a vitás ügy eldöntéséhez. A szak vélemény szerint azonosság, illetve különbözőség megállapításánál a szemlélő emlékezetében megmaradó összbenyomás a 'döntő. Ebben az esetben pedig — bár a kérdéses tasakok alapanyaga, színe és felirata azonos — az eltérések is nagyon jelentősek. Egyaránt kifejezésre jutnak a termékek formájában, méretében és jelölésében. Az üzleti életben egyébként az utánzás sem tilos, ha nem szolgai másolás, és nem téveszti meg a vásárlókat. Figyelemre méltó, hogy a Ferrokémia korábban a jég- akkugyártásban monopolhelyzetben volt, de mint a szolgáltatott adatokból kitűnik, nem volt képes a belföldi piac igényeit kielégíteni. Bár rendelésállományuk az utóbbi időben csökkent — ami vitathatatlanul összefügg a solymáriak új üzletágának beindításával —, vállalt szállító si kötelezettségeiknek így sem tudnak határidőre eleget tenni. A vizsgált időszakban több mint ötvenezer darab szállításával elmaradtak. Ilyen körülmények. között az új gyártók belépése nem jelent számukra összegszerűen kimutatható veszteséget. A versenytárs megjelenése csak a vevőkör megoszlását eredményezte. Ebben a perben végül nem került sor bírói döntésre, mivel a Ferrokémia — feltehetően az érvek által meggyőzve — elállt a keresettől Gá. J. Közművelődési tanácskozás (Folytatás az l. oldalról.) veltság tartalma és szemlélete KorszeiúDb lett. Az áltaianos es a kuzepiskoiáküol kikerülő fiatalok tudásszintűé azonban gyakran meg nem kielégítő. Lz a rossz tanítási módszereknek és szükséges erőfeszítés hiányának is tulajdonítható — tette hozzá. Jellemző Kulturális életünkre, hogy az elmúlt évtizedben egyre fokozódó igény mutatkozott a szórakoztatás különféle formái iránt, s ezt a szükségletet gyakran az értelemnek es az ízlésnek tett engedmények arán elégítettük ki. A továbbiakban kitért a kultúra támogatásával összefüggő kérdésekre. Rámutatott: ha együtt vizsgáljuk a tudományos kutatást, az oktatást, a művészeti tevékenységeket és a közművelődést, akkor az utóbbi években az összköltségvetés 8—9 százalékát, az itthon felhasznált nemzeti jövedelem 6—7 százalékát fordítottuk kultúrára. Az Unes- co-statisztikák szerint ezekkel az arányokkal az országok középmezőnyében helyezkedünk el. A szűkebb gazdasági lehetőségek ellenére az utóbbi tíz évben tovább fejlődött az .intézményhálózat, mindenkelőtt az oktatásban. Üj könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok és közponok jöttek létre, sőt, új intézménytípusok is kialakultak, mint például a nevelési központok, a közösségi házak, a szabadidő-centrumok, faluházak. Az állam a mecénás A közművelődés terjesztette műveltség tartalmát elemezve kiemelte a tudományos világnézet közvetítésének fontosságát, a társadalmi valóság hiteles megismertetésében a köz- művelődésre háruló feladatokat. Az elmúlt 10—15 esztendőben megsokasodtak a különféle irányzatok a magyar művészeti éleiben — állapította meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, természetesen nem közömbös az új mondanivalókhoz nélkülözhetetlen új előadásmódok kikísérletezése iránt, de a fő feladat a nagy- közönség igényeinek színvonalas kielégítése és ízlésének fejlesztése. A művelődéspolitikában az utóbbi esztendőkben kevés szó esett az úgynevezett mindennapi kultúráról, amelybe beletartozik egyebek közt a beszéd, a munka, az egészségügyi és a lakáskultúra is. Sok területen a régi normák és szokások helyett újak alakultak ki, ugyanakkor törekedni kell az általános, humánus értékek és magatartás- formák megőrzésére. A lazasággal, a rendetlenséggel szemben az értelmes rend, a mindenkit szolgáló fegyelem, a tisztesség atmoszféráját kell kialakítani — hangoztatta. Nyitottság sz újra Köpeczi Béla a továbbiakban részletesen foglalkozott a közművelődési munka több, az előrelépés szempontjából különösen lényeges területével, összefüggésével. Egyebek mellett kitért az amatőr művészeti mozgalom helyzetére, a felnőttoktatás továbbfejlesztésének lehetőségeire, a közművelődési intézmények gazdálkodási rendszerének tapasztalataira, s a kultúraközvetítő munka személyi feltételeire. Előadását mintegy összefoglalva befejezésül hangoztatta: — Nyitottság az újra; a hazai és a külföldi — mindenekelőtt szocialista — értékek jobb számontartása; az igények kielégítése és felkeltése; a tudomány, az irodalom, a művészetek kimagasló értékeinek előtérbe állítása; nagyobb rugalmasság a formákban és az eszközökben; társadalmasítás; gazdaságosság, de nem kommerciaíizálás: az értelmiség különböző rétegeinek cse- lekvőbb részvétele; a közművelődés munkásainak tudatosabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadalmi szerepük erősítése és megbecsülése — ezek a legfontosabb célok, amelyeket meg kell, valósítanunk. Pest megyei felszólalás a vitában A vitában hozzászólók abból a szempontból vizsgálták a közművelődés folyamatait, illetve egy-egy részterületét, hogy a legutóbbi tíz évben, valóban végbement-e a kívánt szemléletváltozás a közművelődésben, s valóra vált-e a közművelődési törvény minden előírása. A felszólalásokban megfogalmazódó válasz szerint, az 1974-es párthatározat, s a törvény hosszabb távra határozta meg a tennivalókat, intenzív pályára állítva a közművelődés fejlődését. Az előrelépés vitathatatlan, de kétségtelen, hogy több területen elmaradtunk valódi lehetőségeinktől. A felszólalók sorában dr. Nagy Mihály, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, a gazdaság és a közművelődés kapcsolatáról beszélt. — Mit tud tenni egy olyan termelőszövetkezet — tette fel a kérdést —, amely öt község területén, négyezer hektáron gazdálkodik? Sokat. Mert egy percre sem téveszthetjük szem elől, hogy a gazdasági feladatokat csak felkészült emberekkel lehet megoldani. Ma már egyetlen gazdasági egység sem elégedhet meg azzal, hogy csak munkaalkalmat teremt, jövedelmet biztosít. Fel kell vállalnia a falu közösségének, művelődési életének, szociális létesítményeinek a támogatását is. Ezt szem előtt tartva újítottuk föl mi is 1974-ben másfél millió forintért a művelődési ház és a könyvtár épületét, s egyúttal saját fenntartásba vettük. Évi 870 ezer forintot fordítunk az intézmény fenntartására, működtetésére. De nemcsak mi támogatjuk a közművelődést. Nem tudok olyan szövetkezetről a megyében, amely valamilyen formában ne segítené a művelődési intézményeket. Pest megyében 99 művelődési ház és könyvtár működik közös fenntartásban. s az ipari üzemek, szövetkezetek évente tízmillió forinttal járulnak hozzá a költségeikhez. — Műveltebb, kiegyensúlyozottabb emberekkel könyüfgy kessiKefdapüomás DimsIsornsztiSséS Kamionnal a világ útjain Nem mindennapi kitüntetést kapott Stubics János, a Volán-Tefu gépkocsivezetője: a Nemzetközi Fuvarozási Szervezet — az IRU — által alapított becsületdiplomát vehette át. Miért rá esett a választás? — kérdeztük a boldog kitüntetettől. — Ezt az elismerést azok kapják, akik hosszú éveken át baleset nélkül vezetnek a világ közútjain, s többször bebizonyítják, hogy nemcsak jó pilóták, hanem jó kollégák is. Én eddig összesen 1 millió 250 ezer kilométert tettem meg kocsimmal jelentősebb esemény nélkül. Stubics János a 6. számú üzemigazgatóságon dolgozik. Hivatását 1951-ben választatta: előbb Győrben, később Budapesten, a Hungaroca- mionnál dolgozott. A Volán- Tefuhoz 1969-ben lépett be. A család Dunaharasztin lakik. Két fia is hamar megszerette az autózást, s ezért az autószerelői szakmát választották. — Már a fél világot bejártam — folytatja Stubics János. Majd azt mondja: vannak már megszokott útjai, olyanok, amelyeket annyira ismert, hogy néha úgy tűnik: egyik szobából a másikba ment csak át. Mindig egyedül vág neki a hosszú távolságoknak. Ilyenkor nagyon fontos, hogy megfelelő tartalékalkatrészek legyenek kéznél, mert megesik, szükség lehet rájuk. Persze, nemcsak neki... — Nemegyszer előfordult már, hogy kollégáim — sokszor külföldiek is — megállítanak: elromlott a kocsijuk, kérik, segítsek. Tudják már, hogy nálam mindig van valami használható. Ha más nem, egy jó ötlet... Ha külföldön szabad ideje van, sétál. Néha vásárol: unokája, a nyolchónapos kislány nagyon szereti a matchboxo- kat. Már egész gyűjteményt hozott neki a nagypapa. — Nemrég új autót kaptam — mondja. — A régi Rába nyergesvontatóval 600 ezer kilométert mentem. Nagyon összenőttünk, én és a kocsi, ezért hát egy kicsit nehéz szívvel váltam meg tőle. De a technikai haladás előtt meg kell hajolni: az új Rábám már turbófeltöltéses, jobban bírja a strapát, főleg a hegymeneteket. Nagyon fontosnak tartom az üzembiztonságot. Idehaza is gyakran nézem át a főbb részegységeket, nehogy útközben érjen meglepetés. Bár megtörtént, hogy külföldön szétment a sebességváltóm. Hazatáviratoztam. Küldtek egy másikat — az is rossz volt. Ott, az út szélén csináltam a kettőből egy jót, s végül így érkeztem meg. Elmondja, hogy a felesége újabban egyre-másra kérdezgeti tőle: most már idősebb vagv, miért nem hagyod abba? Nem teheti, válaszolja: ez a hobbija. Ha beteg, s beül a volán mögé. űav érzi. meggyógyult... Boldog ember. Furucz Zoltán nyebben lehet megoldani a gazdasági feladatokat. Csak ha ezt tekintem is, megéri ez a befektetés. Természetesen az eredmény nem máról holnapra mutatkozik meg. Türelemre, kitartásra van szükség. Többen foglalkoztak a népművelők élet- és munkakörülményeivel. Hangsúlyozták, hogy e viszonylag kis létszámú értelmiségi réteg gondjai szélesebb tömegeket érintenek. Nem megfelelő a szakma társadalmi tekintélye — hangzott el —, és fontos lenne, hogy a mindnyájunkat érintő döntések kialakításakor, mint szakemberektől fogadják el véleményüket. A művelődési häzajs tevékenységét elemezve egyöntetű volt az a vélemény, hogy az intézményi munkatervek, programok kialakításában a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a valós lakossági szükségletek kielégítésére. A közművelődési gyakorlatnak jobban kell igazodnia a megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekhez —• állapították meg. Kétségtelen, hogy jelenleg az előrehaladás a művelődés területén is lassúbb, és gyakran ellentmondásokkal terhelt. Ám e korlátok figyelembevételével is igaz, hogy számos kihasználatlan lehetőség van a művelődési intézmények gyakorlati munkájában. Több felszólaló megállapította, hogy a kultúra demokratizmusának kibontakoztatása, a társadalmasítás —1 mint követelmény és mint lehetőség — a közművelődés fejlesztésének fontos ösztönzője. Mások arról szóltak, hogy a hatókör szélesítése, s a működési feltételek javítása helyenkint az anyagi erőforrások növelését teszi szükségessé, s az eddiginél célszerűbb munkát követel. A vitában többen foglalkoztak a munkakultúra és a társadalom általános műveltségi helyzetének összefüggéseivel. Ma még sok munkahelyen nem ismerik fel a gazdasági és művelődési feladatok összetartozását, gyakran szembeállítják a kettőt. Holott — mint hangsúlyozták — a gazdasági reformot nem lehet a közművelődés reformja nélkül végrehajtani. Felmerült az önképzés témaköre is. A felszólalók rámutattak az önművelés jelentőségére, arra, hogy az amatőr mozgalmaknak fontos szerepük van a nézővé nevelésben. Sok ellentmondásával együtt a szocialista brigádok művelő- dási tevékenysége ma is a munkahelyi művelődés alapja. Nyilvánvaló azonban, hogy munkájukra erősen hat a gazdaság — benne az egyén — helyzete. A fanácskozás első napján a vitában megfogalmazódott, hogy a közművelődési párthatározatban, illetve a törvényben lefektetett célok és feladatok megvalósítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, és több területen számottevő eredményeket hozott. Ugyanakkor az e dokumentumokban foglaltak végrehajtása — a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeket, valamint a társadalmi igényeket fiíve’cmbe véve — számos további tennivalót ad. Az országos közművelődési tanácskozás ma úiahb felszólalásokkal folytatódik. S
