Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
Van másik öröm az ürömben is lehet. S mivel gyakoribb, hogy csöbörbe esett ember még a vödörbe is belehull, említünk egy példát az előbbi állításunkra. Hétfőn a gödöllői autóbusz-végállomásról háromnegyed egykor induló túrái járat gépkocsija a Besnyő vendéglő mellett lerobbant. Nincs levegő, nem mehetünk tovább biztonságosan, mondta a sofőr, s a templom előtti autóbuszfordulóba hajtva megfordultunk, visszasiettünk a végállo- nfásra, természetesen rövidített úton, elkerülve a Szabadság teret. A tartalék-autóbusz vezetője már jött is felénk, s '. érte, szálljuk át az ő masinájára. Ha jól emlékszem, mindössze negyedórát késtünk. b. g. 11, ■ I Ol A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1984. OKTÓBER 31., SZERDA Közlekedésbiztonsági nap Megszívlelendő tapasztalatok /írsmmérőgyár Kommunista műszak Kommunista műszakot tartanak a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban két hét múlva, november 17-én. A kommunista műszak bevételéből a vállalat bogácsi üdülőjének kerítését készítik el. Gandhi. Kétrészes színes, szinkronizált indiai—angol történelmi film. 4 és 8 órakor. Itt van a rosszabb idő. Eső eshet, pára Csapódhat az útra, s hidegben jegesedhet a pálya, a főút, a mellékút. Nincs kivétel: a latyakos időben mindenütt rosszabbak a közlekedési lehetőségek, mint nyáron. Az út mellett a gépjármű tulajdonságai is rosz- szabbak, éppen azok, amelyek a közlekedésbiztonságot csökkentik. A kopottabb gumiabroncsok jobban megcsúsznak, az egész nyáron beporosodott, elkoszolódott lámpaburák a szürkületben, ködben kevésbé teszik láthatóvá a járművet, mint tavaszi, nyári verőfényben. JcS lássák Egyebek között ezek is indokolják, hogy ilyenkor, ősz végén, tél előtt gyakrabban hallunk róla, hogy szaporodnak az ellenőrzések. Ezek sorában volt fontos esemény, hogy a Pest megyei Közlekedési Felügyelet gödöllői műszaki csoportja, a gödöllői közlekedésbiztonsági tanács Agrártudományi Egyetem Elsők az országban Sikeres volt az a több éve folyó beiskolázási módszer, amelynek révén a korábbi másfélszeres túljelentkezéssel szemben legutóbb két és félszeres jelentkezés volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karára. Része van ebben persze annak is, hogy a mező- gazdaság, a gépesítése iránt növekszik az érdeklődés. Az idei tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az új felvételi rendszer sem okozott törést, a fiatalok felkészültsége megfelelő volt. A gépészkarra jelentkezők száma 1976 óta most volt a legmagasabb. A felvettek belső arányáról is érdemes szólni: figyelemre méltó, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek felvételi arányát tekintve az egyetemek között országosan első ez a kar. Forgalmistaképzés Várják a fiafaJskat segítségével, és a Gödöllő Autójavító Kisvállalattal karöltve közlekedésbiztonsági napot rendezett a hét végén, szombaton. Hajnali hat órától szaporán érkeztek az autósok nemcsak helyből, Gödöllőről, hanem a környező községekből, valamint többen Vácról, Dunakesziről és Monorról is, hiszen a felügyelet ebben a körzetben hirdette meg akcióját. Déli egy óráig hetvenhaton keresték fel a kisvállalat telepét, ahol a vizsgabiztosok megfelelő tanulságot szűrhettek le gépjárműveik állapotáról. Sokan jöttek azért, hogy amennyiben gépkocsijuk alkalmas minősítést kap, meg- hosszabbíttatják a napokban lejáró forgalmi engedélyt. — Milyen hibákat észleltek a behozott gépkocsikon? — A legtöbb gondot a világító- és jelzőberendezéseknél találtuk. Még mindig gyakori, hogy fordítva van bekötve a távolsági és a tompított fényszóró, hiányos a rendszámtábla megvilágítása, nem működik valamelyik oldali irányjelző — mondja Sáfrány István, a közlekedésfelügyeleti csoport vezetője. — Az az igazság, hogy sokkal több figyelmet kell fordítani a most következő időszakban a gépjárművek kivilágítására, arra,... hpgy. a gépkocsivezető jól lásson, és őt is jól lássák. MsgkosszaSibítva — Bizony, a látni és látszatni elvnek kevesen tesznek eleget, s persze más hiányosságok is akadtak ezúttal is — folytatja Bálint János vizsga- biztos, aki Tóth Lajos, Bo- hunka Pál és Mráv István segéd vizsgabiztosokkal tevékenykedett ezen a napon azért, hogy kiszűrjék a hibákat. — Nem túlságosan jó arány, hogy az eddig ellenőrzött kocsikból csupán huszonötnek adhattunk megfelelő bizonyítványt. Ezen a rostán persze olyanok is fennakadtak, akiknek gépkocsiján nem működött jól az ablaktörlő, az ablakmosó vagy mondjuk magas volt a kipufogógáz szén- monoxidszintje. Noha ezeket a hibákat jól ismeri, egy-egynél mégis felkapta a fejét Molnár Erik, a Gödöllő Autójavító Kisvállalat műszakvezetője, aki talán arra gondolt: ha ennyi hibát találnak a biztonság ellenőrei, lesz mit javítaniuk a jövő héten. Bizony így lehet, persze ők most nem tartottak műszakot, ám a közlekedésbiztonsági napon az autófelügyelet emberei az egyszerűbb beállításokat, mint például a fényszórókét helyben elvégezték. Műszak nem volt — Hány forgalmi engedélyt hosszabbítottak meg? — Mostanáig tizenegyet - mondja Sáfrány István, majd még hozzátette: — Szeretnénk, ha az általunk kiszűrt hibákat, hiányosságokat komolyan vennék legalább azok, akik eljöttek. Jámbor János, a MÉM Műszaki Intézet ügyintézője: — Hacsak tehetem, kihasználom a Gödöllőn tartott közlekedésbiztonsági napokat — mondja, miközben Trabantjára támaszkodik elégedetten. — Nem volt hibája, így aztán nekem is meghosszabbították a forgalmi engedélyt. Isaszegről érkezik az újabb ügyfél. — Egy Skodát hoztam, eleve azzal a céllal, hogy levizsgáztassam — mondja Garasa- nin Sándor, autószerelő kisiparos, akinél persze nem nagyon találhatnak hibát, hiszen ha valaki, akkor ő mint szakember biztosan tudja: mi mindennek kell rendben, üzemképesnek, biztonságosnak lennie egy személygépkocsin. Fehér István Ügy tűnik: egyelőre nem vonzó a közlekedési pálya a sínpályán haladó járművek körül. Amint azt mi is megírtuk, s még időszerű: a gödöllői HÉV-üzemegység érettségizett lányok és fiúk jelentkezésére számít a novemberben induló öthónapos forgalmistaképző tanfolyamra. Eddig kevesen jelentkeztek, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen a huszonöt, harminc éve egyhelyben itt szolgáló forgalmisták, irányítók jelentős rész-» nyugdíjba készül. Kellene az utánpótlás, amelynek egyúttal gyors előmenetelt is ígérhetnek. A HÉV-nél lényegében a vasúti szolgálatra is előkészítik a fiatalokat. Arra a pácára, amelyre egykor nálunk is külön érdem volt bejutni. Most, ha nem sikerül megfelelő számú szakembert kiképezniük, hamarosan gondban lesznek: kikre bízzák a HÉV- szerelvények forgalmának irányítását, a váltók, a sorompók kezelését. Forgalmi szolgálattevőik most is nagyon sokat dolgoznak azért, hogy a megszokott forgalom fenntartható legyen. A gödöllői Szabadság tér rendezésének részeként megszépül az Yrkel Ferenc iskolával szemközti rész is. A Városgazdálkodási Vállalat két dolgozója: Hevér Mihály és Laczkó József borostyánhajtásokat ültet az ágyasokba Hancsovszki János felvétel« Gondoskodni is szabcd Hitvány munkát néni ad ki Kiflit vásároltam kedvelt üzletemben. A pult mögül megkaptam az árut. A papírcsomagolás szétnyílt, a kiflik a földre estek. Dühösen kifakadtam. — Szörnyű, hogy így csomagolnak — mondtam, mire egy fehér munkaköpenyes, bájosan mosolygó, már őszülő hölgy, aki valószínűleg a részleg vezetője volt, így szólt hozzám: — Kérem, én tisztában vagyok azzal, hogy a beosztottam, akire most dü- höngeni tetszik, rosszul csomagolta az ön által vásárolt árut, s rossz eladó. Jobbat is alkalmazhatnék, de ezért a pénzért nem kapok jobbat. Egyáltalán: senkit nem kapok' A méltatlanságomat csitító hang nem lepett meg. Hallottam ezt már autószervizben, hallottam üzemben, termelő- szövetkezetben, amikor a számonkérésre így válaszolt a sértett: Ezért a pénzért mit akar, főnök? Mérhetetlen teher Sok népművelőt ismerek, akik nap mint nap elmondják — nem cinikusan, hanem keserűséggel: Ezért a pénzért! A népművelő kevesebbet keres, mint más diplomás ember, ugyanakkor mérhetetlen a megterhelése, sokszor lehetetlenek a munkakörülményei, iszonyúan sokat várnak el tőle, és bár panaszkodik, mégis csinálja: szakkört szervez, kirándulást vezet, előadások közönségét toborozza, tanfolyamot hirdet, plakátot fest és ragaszt, pénzéhes haknibrigádokkal vitázik, diszkósokkal alkuszik. Nem kiégetten, hanem lelkesen, sok esetben megszállottan, és mégis ezt mondja: Ezért a pénzért! Viszont a munkáját, teljesítményét nem fogja vissza. Fejéregyházi László, az isaszegi művelődési ház igazgatója a közelmúltban egy héten át éjjel-nappal dolgozott. Lengyel népi együttes vendégeskedett a faluban, akiknek az igazgató a nap huszonnégy órájában rendelkezésükre állt. Percenként Novák Lászlóné, az aszódi nagyközségi közös tanács művelődési főelőadója sem pihen az elkövetkezendő hónapokban, amikor saját hivatali munkája mellett száz és száz órát dolgozik majd az V. Gal- ga menti népművészeti találkozó sikeréért. Nem ismeri a szabad időt Polónyi Péter sem, aki reggeltől estig talpal, estétől reggelig pedig újabbnál újabb ötleteket szül, hogy a helytörténeti gyűjtemény gondosan megrendezett kiállítással köszönthesse Gödöllő fel- szabadulásának negyvenedik évfordulóját. Más pályáról is hozzunk Az állattenyésztők Inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés, alacsony a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állatállománnyal. Ä felét nyújtja Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze nemcsak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visz- szafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az ál- jattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972- oen még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mező- gazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről, aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt, s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni á gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az példát. Dr. Baranyai Géza osztályvezető főorvos a szabad idejének jelentős részét is a betegei között tölti. Dr. Kön- czöl Mihályt, Hévizgyörk községi orvosát a nap minden percében felkereshetik a betegek. És oldalakon át sorolható lenne a névsora azoknak, akik nem mondják, hogy ezért a pénzért kevesebb is elég! — Bennem mindig ellenérzést kelt ennek a százszor vagy talán ezerszer hallott mondatnak a tartalma — vélekedett a problémáról Sőregi János kartali tanácselnök —, mert amikor valaki kevesli a pénzt, ezzel indokolja a selejt- jét. a hanyagságát, a nemtörődömségét. Ügy érzem, hogy ez a fajta ember a jól végzett munka örömét sem ismeri, s a munka az ő számára kizárólag adok-veszek ügylet. Intézkedtek — Számtalan példa bizonyítja is, hogy az emberek sokasága nem tud rosszul dolgozni. Nem képes hitvány munkát kiadni a kezéből. A mi falunk híres arról, hogy az itt élők az elmúlt évtizedekben milliókkal mérhető értékben végeztek társadalmi munkát. Épülhetett iskola, orvosi rendelő, óvoda, játszótér, útburkolat vagy vízvezeték, akik a munkában részt vettek, sosem kérdezték, sosem mondták: ezért a pénzért! üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tejtermelő képességű holsteinfriz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbe tették takar- ménytermesztésüket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképp akkor, ha a növényiét- melés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növény- termelés jövedelmét feletetik az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. Importból Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termelését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvas- marha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságnak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Ezért fejlődött gyorsabban ,a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztassa! járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány ösz- szetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. J. Mindig becsülettel dolgoztak a legjobbat és a legtöbbet nyújtották. Sokan tanúsíthatják Sőregi János szavainak igazságát, miként arra is akad tanú, hogy az elmúlt években számos központi intézkedés történt, amely a keserű, a kiábrándult, a gyengén kereső embereknek szolgáltatott igazságot. Ne maradjon ol — Fontos lenne — mondta Darnyik János művezető —, hogy a munkahely bérezésében erősebben érvényesüljön a differenciálás elve. Arra gondolok, hogy egymás mellett dolgozik két ember, és mind a kettő ugyanazt mondja: ezért a pénzért? Akkor meg kellene vizsgálni kettőjük munkáját. Legtöbbször nem vesszük figyelembe azt, hogy az egyik hiába mondja, hogy ezért a pénzért, többet nem kaphat, mert nem képes többet produkálni. A társa tudna többet termelni, de ő is csak annyit kap, mint gyengébb képességű kollégája. — Ezért kopott közhellyé a sokat emlegetett ezért a pénzért kérdés. Nem lenne szabad elmaradni a rákérdezésnek, ami így hangozhat: ezért a munkáért? Miért is járna a gyenge teljesítményért vastagabb boríték? Sok munkahelyi vezetőt elgondolkoztathatnak a művezető gondolatai. Mert ezért a pénzért gondolkodni is szabad. F. M. ISSN 0133-185» <aBdaH61 Hírlap) Pénzügyi egyensúly Érdek és kényszer
