Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

Jfciar A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1984. OKTOBER 28., VASÁRNAP Beszámoló előtt i y Felelősséggel szálnak,mindenről Cí év munkájáról üáimli számat A XIII. pártkongresszus elő­készítősének jelenlegi szaka­szában a pártcsöport-bizal- rM.ak és a vezetőségi tagok be­szélgetéseket folytatnak a párttagsággal. Nélkülözhetet­len .ugyanis a széles körű tá­jékozódás, tapasztalatszerzés a beszámolók összeállítása előtt. Erről az alapos felkészülésről és az ezzel kapcsolatos napi teendőkről kaptunk tájékozta­tást Berla Ferenctől, a párt városi bizottságának titkárá­tól. Reális értékelés A pártbizottság titkára el­mondta, hogy a párt alapvető feladata az egész társadalom vezetése, éppen ezért a kong­resszus összehívása sem csu­pán a kommunisták belső ügye, hanem az egesz lakos­ságot 'érinti. A társadalmi fej­lődés következtében a párt tömegkapcsolatai révén elju­tott odáig, hogy nemcsak a munkásosztály pártja, hanem fokozatosan átalakul az egész nép pártjává. Tevékenysége c, tömegkapcsolatok erősítését szolgál ja. Ennek a célnak a szellemében készítik elő és bonyolítják le ■ a párttaggyű­léseket, az összevont taggyű­léseket és a pártértekezlete­ket. ótáVálasátótt' fe¥tííléték szá­mot adnak választóiknak ar­ról,, hogyan tettek eleget azok­nak a megbízatásoknak, ame­lyek a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásából * adódtak, és az alapszerveze­tekre hárultak. A számadás az adott üzem, intézmény, település dolgozóinak, lakói­nak is szól. Annyiról és úgy tudnak beszámolni, amennyit és ahogy az üzem, a település fejlődött. Ha ez eredményes volt, akkor a pártmunka is sikeres volt, ha zökkenőkkel ment mindez, akkor a párt­munkában is lehettek bizo­nyos hiányosságok. Most az a legfontosabb, hogy minden pártszervezet, pártbizottság programot dol­gozzon ki. November 15. és december 3. között lesznek a beszámoló taggyűlések, ahol az adott alapszervi vezetőség számol be az elmúlt öt év munkájáról. Határozatot fo­gadnak el arról, hogyan ítélik meg a két kongresszus közöt­ti időszak tevékenységét. Ek­kor választják meg a januári vezetőség választó taggyűlések­re a levezető elnököt, a jelö­lő- és a szavazatszedő bizott­ságot. A. következő taggyűlésekre január 2. és 21. között kerül ser. Az addigra nyilvánosság­ra jutó kongresszusi határo­zattervezetet vitatják meg széles .körben, egyaránt meg­hallgatva a párttagok és pár- tonluvüliek véleményét, ész­revételét, javaslatait. Újjává­laszt ják a vezetőséget és kül­dötteket delegálnak a maga­sabb pártértekezletre. A most folyó négyszemköz­ti és csoportos beszélgetései felölelik az egyéni pártmeg- bízalások teljesítését is, az agyén személyével is foglal­koznak, hiszen ez a megbe­csülés egyik formája, ami a mozgalomban becsülettel te­vékenykedő minden embert megillet. Nyíltak, őszinték, kritikusak a megállapításók. A párttagság felelősséggel szól az eredményekről, kritikával a gondokról, utalva a párton belül és a társadalomban lé­vő kedvezőtlen jelenségekre is. Most az a lényeg, hogy az emberek ne csak személyes gondjaikat mondják el, ha­nem minden kérdést gyűjtse­nek össze. Ezeket továbbítják, megválaszolják. A párttagság nem jelent előnyt senki szá­mára, inkább többletmunkát, feladatvállalást. Azok, akik a közügyekből nagyobb részt vállalnak,, legalább szóban kapjanak ilyenkor elismerést. Fontos, hogy a pártcsoportok, a vezetők ráirányítsák a fi­gyelmet a legfontosabb kér­désekre és a környezet véle­ményét is tolmácsolják. Akkor lehet eredményes a felkészülés, ha a beszámoló reális számvetést tartalmaz. A beszámoló taggyűléseken olyan vita bontakozzon ki, amelyben a további feladatok kikristályosodnak Sok szervezeti kérdés vár a pártszervekre, de közben a munka megy, a párt nem fordulhat befelé most sem. A napi teendőkkel is foglalkoz­ni kell. Itt vannak az 1934-es helyi gazdaságpolitikai, pe­dagógiai, egészségügyi, köz- ségpoiitikai teendők, amelyek az agitáció teendőit is még­szabják. A XII. kongresszus határozatainak végrehajtása a záró évhez érkezett, nem mindegy hát, a még megvaló­sításra váró kérdésekkel mi­ként foglalkoznak. Fontos a valóságnak min­denben megfelelő beszámoló, és mindarról szólni kell, ami öt év alatt történt, de a terü­let sajátosságainak megfele­lően-keli megszabni a mon­danivalót, arról beszélni, ami ott a. legfontosabb. Ne leltár készüljön, hanem tendenciá­kat vázoljanak és minősítse­nek; mi sikerült és mi nem. Külön-külön szólni kell min­den párttag tevékenységéről. Hogyan látta el megbízatását, hogyan élt jogaival és hogyan teljesítette kötelezettségeit. Változó viszonyok között, sajátos időket élünk. Változ­tak a gazdasági feltételek, s ebből adódik, hogy nem si­került mindent úgy megvaló­sítani, ahogy a tervekben sze­repelt. Ez nem a vezetés hi­bája. Nem szabad sablonos összehasonlítást végezni, mert tévútra vezet. Van, ahöl ke­vesebbet vagy más jellegű kérdést oldottak meg. A to­vábbi évekre reális, az üzem, a közösség, a lakóhely lehe­tőségeihez mért feladatokat tűzzenek célul. Kollektív munkával állítsák Össze ' ezt is, hogy a közvéleményt tük­rözze. Pértmegliíz&ás Fontos teendő a káder- ügyek rendezése, a párt tiszt­ségviselőinek újraválasztása. Olyan vezetőséget kell vá­lasztani, amely érti és képes végrehajtani a párt politiká­ját. A vezetők élvezzék a párttagság bizalmát és a pár- tqnkívüHek rokonszenvét. A cserék természetesek, az élet­tel járnak. Van. aki nyugdíj­ba megy, van aki máshová költözik, kisebb . megbízatást kap. Köszönjék meg a mun­kájukat, és adjanak nekik to­vábbi feladatot. Akikkel elé­gedetlenek, azok vegyék ko­molyan a párttagság figyel­meztetését. Az a cél, hogy minden ve­zetőség ütőképes legyen és tükrözze a tagság összetételét. Be kell vonni a fiatalokat is, hiszen a folyamatosság és a megújulás ezt kívánja. Lehet, hogy egy tisztségre több je­lölt is lesz. Bátrabban kell él­ni a többes jelöléssel az adott párttisztségek betöltésénél. A párt feladatul .kapta, hogy bizonyos tisztségekre pártmegbízatásként tesz javas­latot személyekre. Ez annál inkább fontos, mert a párt- kpngresszust jövőre tanácsta­gi és országgyűlési választá­sok, szakszervezeti, népfront- és más kongresszusok köve­tik. Ilyen formában is a párt feladata a káderekkel való gazdálkodás. Fontos, hogy minden területre megfelelő emberek kerüljenek. Ez szab­ja meg a jelölő bizottságok fe­lelősségét. Átgondoltan kell dönteni,' akár tanácstagnak, szakszervezeti bizottsági tag­nak, népfront-, vöröskeresztes tisztségre javasolnak-e vala­kit. ■ A pártbizottságok testületi ülésen minősítik a pártszer­vezetek munkáját, és ezt a beszámolót .követően a felső pártszerv képviselője ismerte­ti. A felsőbb pártszerv kép­viselője minden taggyűlésen részt vesz. 5ü£Í!éság Berla Ferenc . befejezésül elmondotta, hogy kiegyensú­lyozott belpolitikai légkörben kerül sor a soron következő taggyűlésekre. A közigazgatá­si átszervezéssel a pártmun­ka is korszerűsödött. Jelen­tős változás ment végbe a pártirányításban. Növekedett a községi pártbizottságok ön­állósága, hatásköre és fele­lőssége. Nem következett be törés az alsóbb pártszervek munkájában az átszervezés óta. Mindenhol megalapozott munkával elért eredmények­ről adhatnak számot a kom­munisták. T. T. Vetélkedő u/ A község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából az úttörők körében vetélkedői hirdettek Ceglédbercelen, ame­lyet november 5-én, hétfőn délután egy órai kezdettel tar­tanák a Dózsa György Műve­lődési Ház nagytermében. Vízhálózat, vegyesbolt • o Ünnepség előtt Jászkarajenőn A táblán: Nyírségi burgonya érkezett a vasboltba. Ahá, ak­kor mégiscsak jól hallottam a buszon, hogy amióta Kocsis István vezeti, erősen föllendült a jászkarajenői vasbolt. * S valóban, az üzlet kínálata igen széles körű, akinek úgy tetszik, kedvére vásárolhat lótápot, szárazelemet, sparhertet és nö­vényvédő szert. A boltfőnök Számokkal teli­rótt papírt akaszt le a szög­ről, íme, ebből kiolvasható, hogy 15 millió forint körüli lesz az idei forgalom. Ez jó. Kiegyensúlyozott ellátást jelez, pláne, ha összevetjük a három esztendő előttivel, amikor is háromszorta kevesebbet mu­tatott a mérleg. Igaz, akkor még nem Kocsis István volt az iivé. NJgy tar.tQren Jészkarajenő 1944. október 31-én szabadult föl, Pest me­gyében elsőként. \ A községiek ünnepséggel tisztelegnek maid a 40. évfordulónak. Előtte azonban Győri Mária, a vég­rehajtó bizottság titkára a mindennapokról szól. — A járások megszűntével érezhetően csökkent a felesle­ges, egymással párhuzamős tanácsi jelentések száma, ugyanakkor nem volt könnyű megszokni a felelősségben ön­állóságot. Jó, hogy a dolgaikat intéző helybeliek észre sem vették a változást. — A közeljövő egyik legfon­tosabb feladata, hogy az álta­lános iskola Néphadsereg úti részén 4 új tanterem épüljön. Egymillió forintot tartalékol­tunk erre a célra a jövő év­ben talán elindulhat az építke­zés. Nagyon kellene, mert je­lenleg két iskolás csoportnak is a művelődési házban jut csak hely. Régi gondunk, hogy a kőröstetétleni vegyesbolt olyannyira szűkében van a térnek, hogy az igényeket már nem tudja kielégíteni. Elkel az új bolt. Most vettük át a be­ruházás irányítását. Tetőcsere Kiépült a vízműtelep, az el­készült kúttal most már a szükséges vízmennyiség ren­delkezésre áll. Csakhogy a víz­hálózat bővítése nem várathat magára, főleg az újfalui terü­leten. A terv megvan, és min­denképpen számítunk a lakos­ság önkéntes hozzájárulására. A művelődési ház beázik, föl­tétlenül teljes tetőcserére szo­rulna, ha lenne rá pénz. De a középtávú tervben rögzített felújítási .összeget nem kaptuk gyorsan kidőlnek a fák * , ¥ *V * > «h • - < A ,j >• áy ■ •• mmi A. Ceglédi Állami Tangazdaság erdészeti kerületéhez több mint háromezer hektár erdő tartozik. Rendszeresen művelik,' kitermelik a faállományt. Felvételünk a .korszerű, motoros fű­részekkel felszerelt brigád egyik tagját örökítette meg, aki nagy szakértelemmel és gyorsasággal dönti a fákat. Apáti-Tóth Sándor felvétele meg. Sajnos, minél később tu­dunk hozzákezdeni, annál drá­gább lesz a munka. Feketével borított kötet lap­jain szoronganak az elmúlt esztendő községi eseményei. A hajdanvolt idők emlékeit Szénái Ibolya tanárnő szedi sorba, rendbe, igényesen, hoz­záértéssel alakul- a falukróni­ka. Mint Szendi Ibolya meséli, 1972 óta foglalkozik Jászkara- jenő helytörténetével. Kutatá­saiban az idő kerekét egészen 1860-ig forgatja vissza, mert ebben az évben vált önállóvá a község. Addig Jászfényszaru és Jászalsószentgyörgy bérle­ményeként tartották számon ezt a területet. Eseményekben bővelkedett és igencsak izgal­masnak bizonyult az 1877-es év, amikor Jászkarajenőt Pest- Pilis-Solt-Kiskun megyéhez csatolták, illetve a tsz-szerve­zés időszaka 1959—60-ban. Az általános iskola igazga­tója, Reszegi István fiatal em­ber. Egy esztendeje vezeti az intézményt. Nem őshonos a faluiban, már csak ezért sincs könnyű dolga. — N-em tudhattam előre pontosan, hogy mit is válla­lok. Kiderült, hogy a két társ­község között észrevehető kü­lönbségek vannak. Mások az emberek, és persze, korántsem csak a felnőttek, a gyerekek is. Ha Kőröstetétlegien járok, nyíltabban, egyenesben zúdít­ják a gondjaikat, a szülők, Jászkarajenőn zárkózottabbate az emberek. Ez azt jelenti, hogy nem egy, hanem két is­kola van. Előre köszönni — Valamennyi pedagógus tiszta lappal indult, ami az el­múlt időben történt, én nem vettem figyelembe. Most már kérhetek tőlük bármit, nem volt haszontalan a sok meg­győző, munkatársi beszélgetés. Egyre szaporodik a kedvező tartalmú. szakfelügyelői jegy­zőkönyv, Jászkarajenőn 93. Kőröstetétlenen pedig 90 szá­zalékos a szakos nevelő által tartott órák aránya. — Ér itt. a faluban egy mon­dás. Az első, hogy köszönj előre mindenkinek, a második, hogy fogadják, végül, hogy na­ked köszönjenek előre. De egyiktől a másikig nagyon hosszú időnek kell eltelnie. Néhány falubeli már előre kö­szön. V. S. Mecénás kerestetik ■ Híd, lélektől lélekig Bakányi Gyula kiállítása EGY CSENDES visszavo­nultságában élő, fiatalember bizalmába fogadott most ben­nünket. Kitárta világát előt­tünk, s megmutatta mindazt, ami napjai kemény és tiszte­letre méltó munkájából kike­rekedett. A művek önmagu­kért beszélnek, pótolják a sza­vakat. A festészet eszközeivel tárul elénk Bakányi Gyula vi­lága. A budapesti Fényes Adolf Terem kiállító művésze har­mincadik évében jár. Ceglé­den. ízületeit, -s-tanulmányai' esztendeit leszámítva, itt él mind a mai napig. Azon sze­rencsések közé tartozik, aki­nek a tehetségét korán felis­merték. Rajzkészsége révén már középiskolai tanulmá­nyait is a fővárosban végez­hette, a képző- és iparművé­szeti gimnáziumban. Onnan egyenes út vezetett a Képző- művészeti Főiskolára. Doma- novszky Endre, Barcsay Jenő, Patay László és Iván Szilárd növendékeként 1978-ban szer­zett középiskolai rajztanári diplomát. Hamarosan tagja lett a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének és a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának. Eddig egy nagykőrösi és két ceglédi önálló kiállítás áll mö­götte, továbbá részt vett több kollektív tárlaton. Láthatta már festményeit a Mezőgaz­dasági Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Mű­csarnok közönsége. Összesen húsz csoportos kiállításon vett részt, s íme, most eljött az el­ső önálló budapesti bemutat­kozás ideje. * Húsz kép sorakozik a fala­kon abból a kétezerből, amely parányi ceglédi Szobájában felhalmozódott az évek során. Ez a hallatlan termésbőség is jelzi, hogy olyan alkotóval ál­lunk szemben, akit valami kedves-keserves kényszerűség sarkall állandó kísérletezésre, gondolatai képi kiérlelésére. Miiyenek ezek a képek? A kiállítást megnyitó Cifka Pé­ter szavai szerint .. hangjuk tiszta, szellemük őszinte, nyel­vük világos. Hidat tudnak ver­ni lélektől lélekig.” A monda­nivaló egy, a kifejezésmód vi­szont folyton változó. Rokon­szenves makacssággal próbál­ja Bakányi Gyula minél job­ban körüljárni a témát, szám­ba véve minden lehetséges megoldást. Ez a húsz kép három egy­mástól jól elkülönülő stílus je­gyéiben született. Az utóbbi években az emberi összetarto­zás, a család, a falusi élet, a természet foglalkoztatja. Ér­zelmi elemként a Melankólia és az Álmodván tűnik ki a sorból. Technikáját tekintve farostlemezre fest olajjal, il­letve olajtemperával, s főleg a meleg színeket kedveli. Kompozíciói korrektek, szín­választása magabiztos és har­monikus. Minden energiáját, idejét művészete kibontakoztatására fordítja. Olyan ember külde­tése ez, aki csupán művei menlevelével kíván érvénye­sülni. Reméljük, hogy ez a tiszta erkölcsi felfogás jó szán­dékú patrónusokat állít mel­lé. Ügy érezzük, rászolgál a közösség bizalmára és támo­gatására, ami — a többi kö­zött — nem ártana, ha a mű­vész pártfogolásá.ban is meg­nyilvánulna. Mai mecénás ke­restetik. intézmények, kollek­tívák képében. JÓ LENNE arról is hírt adni, hogy közgyűjteménybe, hivatalba, középületbe került egyik-másik alkotása, s hogy megfelelő helyet — munkáját könnyítő műtermet — kapott maga is. Bízunk benne, hogy ez nem túl távoli lehetőség. Tamasi Tamás Másfél milliós ksszist Bemutató, p©risa¥ásár A ceglédi tanácsháza épüle­tének földszinti üzletsorán, a tejivó helyén, amely egy idő óta bezárt, most időszakos be­mutatóterem nyílt. A Kossuth Ferenc utcai móterárubolt no­vember 10-ig szőnyegkiállítást és -vásárt rendez, másfél mil­lió forintos árukészletfel. A pompás tatai, soproni és szom­bathelyi Latex szőnyeg- gyári gépi perzsaszőnyegek serege már megérkezett, kis és nagyobb méretek közt válo­gathat, aki csak betér. Műszá­lasaik a gyári perzsák, tartó­sak, színüket őrzik, könnyen gondozhatok. Hétfőn sem tart a bemutatóterem szünnapot, 10 százalék vásárlási kezdvez- mányt adnak, 8—17.30 óráig tartanak nyitva. Székeli párbaj Az abonyi könyvtár felsza­badulásunk 40. évfordulója előtt tisztelegve munkásmoz­galmi témájú . vetélkedőt hir­detett a nagyközségben dolgo­zó szocialista brigádok és KISZ-alapszervezetek részére ”... minket nem lehet legyőz­ni már” címmel. A viadal szóbeli fordulója november 5- én, 14 órakor kezdődik a nagyközségi könyvtárban. BSSäf 6>S3~tm (Ceglédi Hfelep)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents