Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

PEST MEGYEI VIIÁÉ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fanátskomnk az országos lumfcremia küldöttei Eris a béke híveinek lábéra A7. MSZMP PEST MEGYEI BIÍÓTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvin. Évfolyam, 254. szám \ra: 1.40 lóriul i9gj. október 28., vasäknap *• Ünnepségek, áj Eétesíflméatyek avatása November 7-re készül Fest megye A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő 67. év­fordulójának méltó megünnep­lésére készül Pest megye. E készülődés jegyében új létesít­ményekkel is gyarapodik né­hány településünk. November 2-án, pénteken délután 14 órakor Dabason, a Lenin téren dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára lesz az ünnepség szónoka. Ugyancsak ezen a napon Nagy­körösön a helyi művelődési központ színháztermében dél­után 17 órakor tartják a meg­emlékezést, ahol az évforduló jelentőségét Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, elnöke méltatja. A megyei pártbizottság képvi­seletében Simon János, a párt- bizottság osztályvezetője vesz részt az eseményen. November 5-én, hétfőn Ceg­léden lesz a megyei ünnepség, ahol Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszterhelyettes. Pest megye 7-es számú választóke­rületének országgyűlési képvi­selője méltatja az évforduló jelentőségét. Az ünnepségen részt vesz Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első tit­kára is. ! November 6-án, kedden Du­nakeszin a Lenin-szobornál délután 15 órakor lesz az ün­nepség, ahol Komáromi János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mond beszédet. Ugyancsak ezen a napon Ér­den a művelődési központban 15 órakor Méray Tibor, a vá­rosi pártbizottság eftő titkára méltatja az évforduló jelentő­ségét, a megyei pártbizottságot Tóth István, a DHV vezérigaz­gatója, a pártbizottság tagja képviseli. Gödöllőn a művelő­dési központban délután 15 órakor lesz a városi ünnep­ség, itt Sági Ágnes, a megyei pártbizottság tagja, a Pest me­gyei Hírlap főszerkesztője mond ünnepi beszédet. Mono­ton ugyancsak délután 15 óra­kor a pilisi művelődési házban ünnepelnek, beszédet dr. Szá- szik Károly, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára mond, míg a megyei pártbizottság képviseletében ott lesz az eseményen Furulyás János, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a Vác- szentlászlói Zöldmező Tsz el­nöke. Nagykátán délután 15 órakor lesz a megemlékezés, melynek szónoka Cselényi De­zső, a megyed párt-végrehajtó­bizottság tagja, a megyei párt- bizottság osztályvezetője lesz. A ráckeveiek Dunavarsány- ban, a Petőfi Művelődési Ház­ban ünnepelnek, délután 14 órakor. November 7 jelentő­ségét Rajjai Béla, a nagyköz­ségi párt-végrehajtóbizottság tagja, tanácselnök méltatja. A. megyei pártbizottság képvise­letében az eseményen részt vesz Kovács Antalné, a megyei pártbizottság tagja, a Népfront megyei elnöke. Százhalombat­tán 14 óra 30-kor a DKV szín­háztermében lesz az ünnepség, beszédet Zimányi László, a vá­rosi pártbizottság első titkára mond, a megyei pártbizottsá­got Jámbor László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, az SZMT vezető titkára képviseld. Szentendrén 15 óra­kor a megyei művelődési köz­pont nagytermében lesz az ün­nepség, melynek szónoka Ba­logh László, a megyei párt- bizottság titkára. A sziget- szentmíklósiak Tökölön ünne­pelnek 14 órakor. Beszédet dr. Tóth Albert, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője mond. Vácott, az MTESZ székházban rendezik az ünnepi megemlé­kezést 14 órakor. A szónok dr. Lenyó László, a városi párt- bizottság tagja, a FORTE igaz­gatója lesz. A megyei pártbi­zottság képviseletében ott lesz a? ünnepségen Halasi Márton, a KISZ megyei bizottságának első- titkára. A Csepel Autó­gyár ünnepségének a helyszí­ne a művelődési központ lesz 35 órakor. Az évforduló jelen­tőségét Horváth Józsej, az MSZMP Közoonti Bizottságá­nak tagja méltatja. A megyei pártbizottság képviseletében az eseményen részt vesz Jánky Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A Pest me­gyei tanács dísztermében ugyancsak november 6-án 15 órakor lesz az ünnepség. Be­szédet Nagy Sándorné, a me­gyei pártbizottság titkára mond. November 7 alkalmából né­hány létesítmény avatására, átadására is sor kerül. Da bo­son november elsején negyven gyereket befogadó bölcsődét, míg 2-án 14 órakor a felsza­badulási emlékművet avatják ünnepélyes külsőségek között. Nagykőrösön a mentőállomás műszaki átadására kerül sor november 2-án 16 órakor, míg Szigetszentmiklóson november 6-án délelőtt 10 órakor a szol­gáltatóházat adják át rendel­tetésének. Ma: 2. oldal: Készült csak választási célokra 3. oldal: Futószalagon 4. oldal: Igaz, hogy a tanulás az első 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Harczi a munkában hisz 8. oldal: Sikkasztott a két barátnő A számvetés és az előrete-» kintés jegyében kezdte meg munkáját szombaton, az építők Rózsa Ferenc székházában a X. országos békekonferencia, csaknem 1200 küldött és meg­hívott vendég részvételével. A tanácskozáson jelen volt Né­meth Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai; Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az Elnöki Tanács több tagja; ott voltaic a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, más társadalmi és tömeg­szervezetek, az egyházak és fe­lekezetek, a kulturális és tudo­mányos élet jeles képviselői. A tanácskozás munkájában részt vesz a Béke-világtanács kül­döttsége, Romes Csandra elnök vezetésével. Reggel 9 órakor felcsendül­tek a Himnusz hangjai,majd Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Bóketanács elnöke üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután Barabás Miklós, az OBT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a békemozgalmi munka elmúlt hat esztendejé­nek eredményeit, tapasztalatait összegző írásos beszámolóhoz. Bevezetőben rámutatott: a magyar békemozgalom ügye elválaszthatatlan nemzeti és társadalmi felemelkedésünktől. Ezért is tekintünk bizalommal és várakozással a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusára — mondotta —, amely újabb lendületet ad­hat a mi munkánknak is. Részt kérünk és vállalunk a felkészülésből, közös társadal­mi programunk kimunkálásá­ból és megvalósításából. Világunk állapota most, 1984 őszén okkal és joggal kelt ag­godalmat — mondotta a továb­biakban. Növekedett a feszült­ség, fokozódtak a veszélyek, lefékeződött, megtorpant, sőt, sok szempontból visszájára fordult az enyhülés ígéretes folyamata. A nemzetközi fe­szültség azonban nem elke­rülhetetlen és kivédhetetlen elemi csapás. Meggyőződésünk, hogy bár­mennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet, van kivezető út. NÉMETH KÁRÓL Y: Minden felelős kormány elemi kötelessége az egyoldalú elő­nyökről való lemondás és a katonai erőegyensúlynak a fenntartása, a fegyverzetek egyre csökkenő Szántjén. Ez a kölcsönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. ­— Az imperialista kihívá­sokra adott válaszként világ­szerte fellendült a béke hívei­nek mozgalma — mondotta a továbbiakban. — Különösen érvényes éz • kontinensünkre. Az európai békemozgalmaknak új eleme és jellemzője, hogy a hagyományos békeerők mel­lett százezer számra jelentkez­tek és álltak csatasorba olya­nok is, akik korábban nem voltak e küzdelem szervezett résztvevői. — Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bontakoz­zék ki mozgalmunk feladatai­ról. Ezután megkezdődött a Vi­ta az OBT beszámolója és a konferencia elé terjesztett ál­lásfoglalás-tervezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly. örfexük sorsfordulónk tanulságait N incsenek irigylésre mél­tó helyzetben a terme­lő, a kereskedelmi vál- ' lalatok pénzügyi szakembe­rei manapság, hiszen sorra- rendre jelennek meg azok a rendelkezések, amelyek lé­nyegesen befolyásolják a gazdálkodás, a gazdálkodá­si eredmény alakulását. A már asztalon levők közül egyet — lényegében ürü­gyül a töprengéshez — ki­emelve: segíteni kívánva a vállalatok dolgát, egységes szerkezetbe foglalták a 60/1979. (XII. 24.) PM szá­mú, valamint az ezt módo­sító és kiegészítő, további húsz rendeletet. A most már egységes szerkezetbe foglalt jogszabály — a Ma­gyar Közlöny 43. számá­ban lelhető fel — a fogyasz­tói forgalmi adóról és a fo­gyasztói árkiegészítésről rendelkezik. Érzékeltet valamit a gaz­daság e terepén végbemenő folyamatokból az. hogy az alaprendeletet, amely még ötesztendős sincsen, húsz esetben kellett módosítani, kiegészíteni. Ami persze nem a kibocsátó PM. azaz Pénzügyminisztérium ügye. dolga. baja. elgondolásai­nak függvénye, sokkal in­kább tükre a gazdálkodás minden terepén — szükség- szerű. kényszerű okoktól sürgetve — megtett lépések­nek, ugyanakkor tükre an­nak is, hogy ” talán éppen EGYSÉGES a kényszerítettség követ­keztében e lépések átgon­doltsága, összefüggéseinek hálózata, a társadalmilag kívánatos célokhoz való el­jutás koreográfiája némely esetben nem volt a legsiker resebb. Idén január és augusz­tus között — jelenleg ez a számításba vehető időhori­zont — a kiskereskedelmi árindex 8,8 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi hasonló nyolc hónapé. Ami bizony gyors iram. akkor is. ha tudjuk, az ún. idény­cikkek lényegesen közreiát- szottak ebben az emelke­désben. mivel e termékek csoportjának árindexe az üzleti forgalom 25,7. a pia­ci értékesítésnél 20,2 szá­zalékkal haladta meg a ta­valyi hasonló időszakét. A gyors iram. a vállalati költ- séggazdákoldás meglehető­sen siralmas színvonala, a termelők és a kereskedők között szűnni nem akaró viták külön-külön is. együt­tesen még inkább töpren­gésre okot adó olvasmánv- nyá teszik a bevezetőben említett, egységes szerkezet­be foglalt rendelkezést, mert hiszen a szakemberek szűk körén kívüliek, a lai­kusok érteni szeretnék a mi miért van úgy vagy ígyeket. Bizonyos, hogy a beavatot­tak. azaz a döntésekben érintett szakemberek pon­tos és kimerítő magyaráza­tot tudnak adni mindenre, ám a laikus kapkodja a fe­jét, mi miért... ?! Érti. hogyne értené, miért kap fogyasztói árkiegészítést — és nem csekélyét, hanem 178 százalékost — a gyer- mekjáróka, az iskolai rajz­tábla (290 százalék!), a tej, a nyugdíjasok bérletjegye, seregnyi más, ám értetlen­kedve. mert kétkedve kér­di — jobb híján magától, amint ez általában a laiku­sok esetében történni szo­kott —. vajon jó-e az. hogy a margarinokat forgalmi adó terheli, a vaj viszont meghökkentően nagy — 117 százalékos — árkiegészítés­ben részesül? Mi indokolja — elképzelhető-e így az ésszerű, takarékos felhasz­nálás? —. hogy Pest megyé­ben a lakossági távmeleg- víz-szolgáltatás 323 százalé­kos fogyasztőiár-kiegészí- tést kan. s ha van is célsze­rű indok, tudnak-e arról azok a fogyasztók, akiknek minden ilyen célra kifize­tett forint iukhoz 3,23 fo­rintot tesz hozzá az állami költségvetés? t Eligazodik-e az ember célszerűség, ész­szerűség. társadalmi igazsá­gosság. mezsgyéin, ha a ren­delet mellékleteit böngész­getve azt látja, hogy a cse­csemőruházati termékek je­lentős — átlagosan ötven­százalékos — fogyasztóiár­kiegészítéssel kerülnek for­galomba, s ennek ellenére is egyre riasztóbbak az e termékek árcéduláin látha­tó összegek?! Mi kerül ezeken 'annyiba, s ha any- nyiba kerül valóban, miért . kerülhet annyiba?! S okfelé ingázó gondo­latok humusza egy- egy rendelkezés, de tagadhatatlan, az egységes szerkezetbe foglalt, példa­ként. ürügyül említett jog­szabály nem kelti a laikus­ban azt a benyomást, hogy érti, amit értenie kellene, persze, nem a kulcsszámo­kat. a tételes, a százalékos forgalmi adókat, az árkie­gészítés igénylésének, elszá­molásának mechanizmusát, hanem az — elvekét... Azokat az elveket, amelyek egységes képet nyújtanak a felhasználó, a fogvasztó számára, miért terheli adó az egyik árut. miért jár ki- • egészítés a másikhoz, s a miérthez a mennyi, a mér­ték is társul, annyi-e. amennyi szintén egységes elvekről tanúskodik ...? Az ember hiába faggatja ma­gát. még nem sejti, mi a válasz. M. O. Elöljáróban köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s át­adta az MSZMP Központi d3i- zottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvöz­letét, jókívánságait. — A X. országos békekon­ferencia hazánk fontos politi­kai eseménye, hiszen önök olyan kérdésekről tanácskoz­nak itt, amelyek népünk' s az egész emberiség szempontjá­ból — a szó szoros értelmé­ben ■*- cletbcvágóak. Tanács­kozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsönöz az. a munka, ame­lyet. az elmúlt években az Or­szágos ^éketanács folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitár­saink végeztek. Az egységes magyar békemozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezéseknek. — örvendetes, hogy mind a munkában, mind a konferen­cia küldöttei közt megnőtt ■ a fiatalok száma és aránya. Lendületük, tettrekészségük éppen úgy nélkülözhetetlen a békéért vívott küzdelemben, közös ügyünk továbbvitelében, mint az idősebb nemzedékek élettapasztalata. — Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mondotta a továbbiakban. — A feszülteb­bé vált nemzetközi légkör, a világgazdaság változásai pró­batételek elé állítanak ben­nünket, de gondjaink ellenére békében elünk. Igaz, a földke­rekség több pontján véres ösz- szgesapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világ- rendszer közvetlenül érintke­zik, s ahol máig is a legna­gyobb a katonai szembenállás mértéke, már csaknem. 40 esztendeje sikerült megőrizni a békét. A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a ha­dak útjai oly sokszor találkoz­tak, s a fegyvereket annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett háborúktól, elnyomástól, mint sok más nép. Magyarország — törté­nelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a fran­cia birodalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati sorban élt, s fájdalmasabban, nehezebben tört előre a társa­dalmi haladás is országunk­ban. Az a nép, amely annyit szenvedett, mint a miénk, so­ha nem felejtheti el, hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti létét nemegyszer fenyegette végve­szély, igazán tudhatja és érté­kelheti, mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtize­de szabad, a társadalmi hala­dás élvonalában menetel. Megőriztük és ma is őrizzük történelmi sorsfordulónk ta­nulságait. Elsősorban azt, hogy békénk megőrzése, gazdasági és társadalmi fejlődésünk csak a haladás oldalán, a szo­cialista országokkal szoros szövetségben biztosítható. Ezért — miközben ma is tisztelettel adózunk a fasiz­mus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — bé­kepolitikánk sarkkövének tart­juk együttműködésünk, barát­ságunk, szövetségünk erősíté­sét a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség országaival. Németh Károly ezután arról szólt, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegy­vergyártásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperialista körök min­dent elkövetnek azért, hogy eltemessék Helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rágal­mazzák a békemozgalmakat, a keletieket és a nyugatiakat, egyaránt. Hatalmas eszközöket fordítanak erre, és ha nem megy kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny fokozá­sával azt a nem titkolt célju­kat is szeretnék elérni, hogy gazdasági nehézségeket okoz­zanak a szocialista országok­nak. Az emberiségnek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a föl­det kik fenyegetik pusztulás­sal, hogy kiknek a lelkén szá­rad az anyagi és szellemi erő­források mérhetetlen pazarlá­sa, miközben vérlázító nyo­morban élnek embermilliók. A fegyverekre költött hatal­mas összegek bőven elegen-' dőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki bol­dogulhasson, emberi körülmé­nyek közé kerüljön, hogy a világon minden gyermek isko­lába járhasson. Ezt ki kell harcolnia az emberiségnek. Pártunk, kormányunk nem­zetközi tevékenységét né­pünknek az ,a leghőbb óhaja vezérli, hogy szocialista építő­munkáját békében folytathas­sa, és valamennyi népnek azt kívánja, hogy békében élvez­hesse munkájának gyümölcsét. Ennek érdekében összefogunk minden békeszerető erővel, együttműködünk mindenkivel, aki 10sz részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fe­nyegető világháború elhárítá­sáért folyik. (Folytatás a 3. oldalon.) Közélete Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezetésével szomba­ton küldöttség utazott Havan­nába, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 39. ülésszakára. A delegáció tag­jai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos, az Országos Tervhiva­tal elnöke, miniszterelnökhe- lycttesek és Nagy János kül­ügyi államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents