Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

■ Szombati jegyzek Éhség ? TV em, azt éppenséggel I x ' nem mondhatom, hogy valaha is éheztem volna, mindig akadt elegendő fa­lat tányéromon. így nem az késztetett arra, hogy — nyilván nem elsőként, s nem is utoljára — az en­nivalóról szóljak. Manapság szinte min- j denki, legyen felnőtt, gye­rek, munkahelyen, menzá­kon ebédel. Lehetősége — s bizony ez is szociális vívmány, amit ritkán szok­tunk emlegetni — egyre \ többünknek van erre. ami­nek csak örülhetünk. Magam is egy ilyen is­kolai étteremben költőm el nap mint nap ebéde­met, s mivel jó néhány he­lyen megfordultam, elárul­hatom, elégedett vagyok az étkekkel, mennyiségükkel, minőségükkel egyaránt. Véleményemmel nem is állok egyedül, másoktól is csak dicsérő szavakat hal­lok az étteremről, elismer­ve a szakácsnők, no meg a gazdasági vezetők mun­káját. Utóbbiakét azért, mert köztudomású, a meg­szabott kereteket túllépni senkinek sem áll módjá­ban, ám változatos menüt kialakítani — ez bizony fantázia dolga, ami jelen esetben működik is. Talán hosszúnak tűnik a bevezető, de szándékosan az; hosszú ideje figyelem már azt, amiről most szó­lok, s soha nem értettem. Azt ugyanis, hogy tál­cák, érintetlen levesekkel, második fogásokkal, elvett, de csak kettétört kenyér­szeletekkel kerülnek be a mosogató ablakán. Legutóbb éppen zöldbor­sófőzelék volt, két sült virslivel. Persze jól tudom, ízlések különböznek, de azért úgy gondolom, ezt igazán nem lehet szab­ványmenünek, ehetetlen menzalöttynek minősíteni. A virsli — bőrös! — meg külön iS remek csemege, boltokban sokszor hiába \ keressük. így különösen is megle- I pő volt, hogy úgy, ahogy' elvitték, már vissza is ke­rült, anélkül, hogy bele­kóstoltak volna. A fiata­lok nagy szelesen ezután a büféhez sorakoztak, tábla csokiért, tripla adag fagy­laltért. A kenyérért, azért már szinte nem is szól az em­ber, belefásultunk már ab­ba kérem, hallom a hango­kat. Jó, ne szóljunk, vég­eredményben itt semmiért sem érdemes, hisz a moslék is hasznosul, sertés hízik az ételmaradékon, tehát tulajdonképpen nem károsodunk. Az ember ritkán szeret bíró lenni; e tisztet most sem keresem. Egy rövidke történet azonban — mint­egy tanmeseként — mégis idekívánkozik. Jó huszonöt éve. rokonoknál kaptunk ebédet. Jó -volt az, csak éppen egy-két kanállal több levest mertek elém, mint amennyit otthon \ szoktak, s a levesekért ak­itor sem voltam odáig. így maradt valamicske a tá­nyér alján. Nagynéném el­hűlve meredt rám. — Nem is tudtam — mondta hide­gen —, hogy gróf is van a családban. Azoknál szokás ugyanis mindenféle ételből hagyni a tányéron, megmutatva, annyi van, hogy ez nyugodtan megte- \ hető. — Szóval fiam, te ettől nem leszel gróf, de ezt most ki kell dobni! — így nem is kaptam második fogást, amire pedig na­gyon fájt a fogam. Szerencsénkre, ma már — ebben az értelemben — mindenkit lehetne akár grófnak is nevezni, nem éhezik ebben az országban senki, ha dolgozik. Az mégis nyugtalanít, ha már húst, tegnapi csemegét, sorbaállásost, a nehéz­ségekkel beszerezhetőt ki­dobással, fanyalgással be­csülik — vajon mi ívsz a következő állomás? /\7 em, eddig még nem ' éheztem soha. Mástól \ hallottam már róla, és senkinek sem kívánom. De húskidobás, az bizony idegesít. Ballai Ottó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1984. OKTOBER 21, SZOMBAT Kipróbált szedőkre bízták a termést Minden szem alma vevőre tatái A nagyüzemi gyümölcster­mesztés korszerű telepítései lassanként megyeszerte ter­mőre fordúlnak, ami észreve' hetően kezd megmutatkozni a terméseredményekben. Ezt vártuk idén is, de sajnos sok helyen lett szomorú tapaszta lattá, hogy a genetikai és korbeli fejlődés eredményeit végül is a kedvezőtlen tavaszi időjárás határolta be. Színesebbek Mivel a mennyiségi alaku­lás általában természetes függvénye a kereslet nagysá­gának, ebből az is következ­het, hogy a gyümölcsök pia­ci értékrendje — esetünkben az almáé — felfelé módosult. Jóllehet ez most is észre­vehető, de korántsem olyan mértékben, mint hinnénk, mert állítólag megyei szinten az almatermelőknek most is értékesítési gondjaik vannak. Persze, a terméseredmények nem voltak mindenhol egy­formák, a mi vidékünkön fe­le termést emlegetnek, így az Arany János Termelőszövet­kezetben is rögtön találtak rá kézzelfogható magyarázatot, amiért az ő almájuk jó piac­nak néz elébe. Ez vitán felüli, a Törteli út melletti hűtőtárolóban a tá­volság ellenére is élénk for- ' galomn van, de mint hallom, október 24-től itt megszűnik, s az Eszperantó utcában foly­tatódik a szövetkezet almái­nak árusítása. Nagyrészt jonatán, golden és starking fajtákat kapha­tunk, egységesen 8 forintos áron. Milyen a minősége? Nos, a hűtőház tartalmát szemügyre véve elmondhatjuk, ha éppen nem is jobb a tavalyinál, de nem is alábbvaló. A nagyobb választék kiala­kítására, de mindenekelőtt a minőségre sokat adnak a szö­vetkezetben. a 13 hektárnyi nyári almát termő fából 2 hektárt Éva, és az egri piros fajtákkal oltottak be, ezek pi­rosabbak. tetszetősebbek, a starkinson is darabosabb, szí­nesebb. mint génélődje. A szövetkezet gyümölcsösé­nek központja az említett Lu­das dűlői tárolótelep, ahol a 4 hűtőterem és feldolgozó részleg összesen 1200 tonna tárolókapacitással rendelke­zik. Több mint tíz éve szol­gál a gyorsan romló gyümöl­csök biztonságos tárházaként, a fagypont feletti 2 fokos hő­mérsékleten lényegesen hosz- szabb ideig eláll minden ter­mék. Szöllősi Ferenc fiatalember még, másfél éve lett vezetője e komplexumnak, sokat ta­pasztalt főnöke, Bócsai Jó­zsef telepvezető mellett gyor­san elsajátította a munkájá­hoz szükséges tudnivalókat. Azokra pedig a gyümölcsök érkezésekor igen nagy szük­ség van, hiszen a tároláson sok múlik, milyen gyümölcs kerül majd eladásra. Visszajönnek — Nagyon fontos szempont, de korántsem minden, a mi­nőséget a termőhely, az adott környezeti hatások, és a táro­lás mellett a betakarítás gon­dossága is befolyásolja. Erre nagyon ügyelünk, s eszten­dőnként kipróbált, megbízha­tó szedőket hívunk meg, akik keresetben is megtalálják a számításukat. Kevesen va­gyunk, ezért van szükség a külső segítségre. Legtöbbjük, ha teheti, minden évben visz- szajön. Nekik már nem kell kétszer mondani, hogy az al­mát minél kevesebbet törve, kocsannyai együtt kell szed­ni — Mint minden évben, idén is a meggyei kezdtük a sze­zont, aztán jött egy kevés cseresznye, majd a nyári, té­li körtével, végül pedig az al­mával folytattuk a betáro­lást. A legjobban fizető ex­portárut nekünk is a meggy jelenti, de aránylag sokat küldünk a Hungarofruct-on keresztül külföldre szilvából, no és almából is. Érdekes, hogy a kereskedelem régeb­ben a nagyszemű Stanley- szilvafajtát igyekezett felfut­tatni a termelésben, most, hogy van, nem nagyon kell, a besztercei megőrizte tekin télyét. — A benti munkálatokkal hogyan haladnak, hiszen vásárlókon kívül itt nemigen találkozni mással? — A gyümölcsös állandó létszáma 16 asszonyból és 10 —12 férfidolgozóból áll. Ide csak akkor hívjuk őket, ha válogatni, piacra előkészíteni kell az árut, aközben a gyü­mölcsös ad bőven tennivalót. A számítások meg a gyakor­lat szerint december végére legkésőbb kiürül a hűtőtáro­ló, azon vagyunk, hogy minél hamarabb a vevőhöz juttas­suk el az árut. Sajnos, a nyá­ri fajtáink idehaza sem vala­mi kapósak, ez érthető, hi­szen nem tárolhatóak olyan jól, mint a téliek, azok közül is elsősorban a golden. Sűrítménynek — A válogatott, tárolásra kevésbé alkalmas gyümölcs­nek mi lesz a sorsa? — Mi tagadás, most is sok kiesik, ezt a konzervgyár vá­sárolja fel, sűrítményt gyárt belőle. A feldolgozásnak ez a módja biztató jövő előtt áll, s ami a legfontosabb, így a friss, fogyasztásra kevésbé tetszetős alma is jó pénzért értékesül. Miklay Jenő Szégyen, nem szégyen: kimon­dott állatbarátnak nem érzem ma­gam, ám az még­is több, mint fel­háborító, amire olvasónk hívta fel a figyelmet. Az történt ugyanis, hogy valakik már több alkalommal a Cifrakertben pusztították el ad­dig hűséges házi­állataikat. Olva­sónk szomorúan Kursk újságolta azt a cseppet sem szív­derítő élményét, hogy mostanában elpusztított macs­kákra, legutóbb kiskutyára lelt — a Cifrakertben. Hurkot vetettek szerencsétlen ál­lat nyakába. Nem megnyug­tató, hogy együtt kell élnünk ilyen önmagukból kivet­kőzött emberek­kel. Azt hiszem, nem kell bizony­gatni, hány jó módszer van már a feleslegessé vált háziállatok oda- ajándékozására, eltávolítására, ön­magukról állíta­nak ki bizonyít­ványt ezek a — máskülönben bi­zonyára jóravaló — emberek. B. O. Kertekből a konzervgyárba Ez évben mintegy 600 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásárol­tak fel a kistermelőktől a Nagykőrös és Vidéke Áfész Gárdo­nyi utcai felvásárlótelepén. A városban és környékén lévő mintegy 3 ezer zártkertben és háztáji gazdaságban 390 vagon paradicsomot, 70 vagon uborkát termeltek. Az itt felvásárolt zöldség és gyümölcs teljes egészében a konzervgyárba kerül. Túl a felvásárlási és értékesítési tevékenységen, jó minőségű vetőmagvakkal és facsemetékkel is segítik a szerződést kötő termelőket. Felvételünk a felszeletelt paradicsompaprika át­vételének idején készült, amint Horváth László átvevő Körté- siné Mészáros Máriáéktól veszi át a beszállított terményt. Hamcsovszki János felvétel« Szellemi viadalon Műveltséggel felvértezve A konzervgyár fiataljairól szólva nem mondunk újat, ha vetélkedőkedvüket emlegetjük. Szinte nem múlik el hónap, hogy valamilyen témát ne vinnének szellemi viadalra. Legutóbb egymás általános műveltségét tették komoly próbára. Most csak azok bíz­hattak a sikerben, akik a sok­sok kiolvasott könyvből meg a napi események figyelemmel kísérése közben szerzett isme­retekkel felvértezve jöttek el. A hét csapat egyikének sem volt szégyellnivalója, mindvé­gig szoros mezőnyben alakult ki a végső sorrend. A legtájé- kozottabb versenyzőknek a forgácsolók Kilián György KISZ-alapszervezete tagjai bi­zonyultak, a második helyet a raktáriak Zalka Máté csapata szerezte meg. őket az I-es üzem Petőfi Sándor nevét vi­selő alapszervezet csapata kö­vette. A nyerteseket — vagy inkább mondjuk így, győztese­ket — egy-egy szép könyvvel és oklevéllel jutalmazták. My. J. Sporthírek Középiskolás labdarúgás Kettős visszavágó mérkőzést rendeztek az Ifjúsági sportte­lepen, a megyei középiskolás labdarúgó kupaviadalon. Nk. Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium 1-1 (1-0). Az ipar­iskolások nagyobb akarással küzdöttek, s helyzeteiket job­ban értékesítették, és 2-1-es összesítéssel bejutottak a leg­jobb 8 közé. Ceglédi Szakmunkásképző— Nk. Toldi 2-1 (0-1). A lelke sebb és otthonukban jelentős előnyt szerzett vendégek a visszavágón is győztek. Az élelmiszeripariak gólját Tar érte el, 11-esből. TORNA KICSIKNEK Hetente kétszer, kedden és csütörtökön 17—18 óra között a Petőfi-tornacsarnokban óvó Vérük, korok, emberek Betűvadászat kis kockákhoz Kcsszitos ismeretekkel gyarapodtak dás kortól 10 éves korig ön­költséges gyermektorna-tanío- lyam folyik. Erre még leányok és fiúk is jelentkezhetnek, a helyszínen. Kollár Éva testne­velő tanárnőnél és Tamasócz- ky Zoltánná óvónő-edzőnél. SZOMBATI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 11 óra: Nk. Ki­nizsi—Szolnoki Volán, NB III- as férfi csapatbajnoki mérkő­zés. Birkózás Toldi-sportcsarnok, 11 óra: serdülő kötöttfogású nemzet­közi Konzerv Kupa csapatvia­dal. Kecskemét: országos úttö­rő A-korcsoportos kötöttfogá­sú Garaczi-emlékverseny. Cselgáncs Kecskemét: ifjúsági II. kor­csoportos országos r angsor ver­seny. Kosárlabda Petőfi-tornacsarnok. 11 óra: Nk. Kinizsi—Egri TANÉP, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Zsámbék: Zs. Tanítóképző Fő­iskola—Nk. Gimnázium felnőtt női megyei bajnoki mérkőzés. Kecskemét: KSC I.—Nk. Kini­zsi úttörő fiú és Kiskunfél­egyházi Vasas—Nk. Kinizsi út­törő leány megyei bajnoki mérkőzés. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 10 óra: Nk. Ki­nizsi II.—Ceglédi VSE III. és Nk. Kinizsi ifi—CVSE ifi, me­gyei férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Vác: V. Izzó MTE—Nk. Kinizsi, Szentendrei Petőfi II. —Nk. Kinizsi és Monori SE— Nk. Kinizsi, megyei női csa- patbajnoki mérkőzés. Birkózás Kecskemét: országos úttörő A-korcsoportos kötöttfogású Garaczi-emlékverseny. Kézilabda Dabas: D. Tsz SE—Nk. Ki­nizsi. férfi MNK-mérközés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 12 óra: Nk. Kinizsi ifi—Nyáregyházi KSK ifi. 14 óra: Nk. Kinizsi— Nyáregyházi KSK, összevont körzeti bajnoki mérkőzés. S. T. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap) illett az iskolai tananyaghoz, ám jóval magasabb fokon. Mi a sárvári vár latin ne­ve? Ki volt az az olasz építő­mester, aki az 1570-ben elké­szült győri bástyát építette? Hogy hívták Szondi két apród- ját? Ki volt a „Fekete bég”? Hol található Vitány várának romja? Hány méter mély az egri vár föld alatti kútja? Ki volt az az olasz kardinális, veszprémi püspökségi admi­nisztrátor (1412—1424), aki olasz építészeket hívott a pan­nonhalmi vár építéséhez és a várnak hány tornya volt? Kapós könyvek voltak Ilyen s ezekhez hasonló kér­désekre kellett a feleletet ke­resni. Kép- és irodalmi rejt­vény egészítette ki a pályáza­tot. Való igaz, hogy a könyv­tárak olvasótermében a múlt hetekben helyet s szemlélhető köteteket kértek szerte Pest megyében a KPVDSZ rejt­vényfejtő szakszervezeti tagjai. Jó szolgálatot tettek a házi könyvtárak és volt, aki épp ebből az alkalomból szerzett be néhány, a jövőben is hasz­nos kötetet saját könyvserege bővítéséhez. ■ E. K. meg tudták ennyien fejteni — mosolyognak az adategyezte­tők. — Cseppet sem volt ám könnyű! A Várak, korok, em­berek címszó alatt olyan kér­dések húzódtak meg, amelyek megfejtéséhez számos könyvet, folyóiratot kellett beszerez­niük, kölcsönözniük, átlapoz­niuk a megfejtőknek. A rejt­vény egyébként oly célzattal készült, hogy reméljük, a vá­laszok kutatásával az emberek ismeretanyaga is bővül. Ez semmiképp nem válik a ká­rukra, sőt! Talán érdekesség, hogy a pályázati kiadvány eljutott az egyik Tápió menti általános is­kolába is, ahonnan egy levél kíséretében szintén beküldték hozzánk a megfejtést. A peda­gógusok elismeréssel és köszö­nettel fogadták a rejtvényt, a gyerekek lelkesen fejtették. Mint a levélben írták, a vála­szok keresése közben mind­annyian hasznos ismeret- anyaggal gyarapodtak, szinte rejtvénytáblázattal — mondta dr. Hámori Ambrusáé titkár­nő és megyei szakszervezeti kulturális bizottság; tag egy személyben. — Most harmad­ízben készült ilyen, a kultu­rális napok kapcsán. Volt már kérdés szobrászatról, festészet­ről, művészetről. Most Magyar- ország földrajza, történelme, műemlékanyagának ismerete a tét. Úgy ezer íven Beérkezett úgy ezer rejt­vénymegfejtés, ezt a tizenhat bizottság közt osztották szét értékelésre a megyében. Ennek egy része a ceglédiekhez ju­tott. A bíráló bizottság tagjai fejenként úgy 40—50 megfej­tett rejtvényt szemléztek lelki- ismeretes alapossággal. Az ün­nepélyes sorsolás október 30- án lesz, minden megfejtő em­léklapot kap, a legeslegjobbak pedig szép tárgyjutalmat. — A főnyeremény, hogy A bekopogtató elé szokatlan kép tárult a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceg­lédi központjában, amikor dél­ben ebédidőben valakit keres­ve a titkárság tenyérnyi szobá­jába betoppant. A sziámi ik- resített íróasztalokon — kettő egymáshoz tapasztva — ívpa­pírok terültek szét, rajtuk megannyi apró kocka, betűk­kel teli, keresztrejtvényre val­ló. Szakszervezetis és KISZ- titkár, pártvezetőségi és kul- túrbizottsági tag, valameny- nyien tollal, ceruzával a kéz­ben ott szemlézték az árkus íveket. Harmadszor — A KPVDSZ kulturális napok alkalmával a megyei bizottságunk kultúrbizottsága Várak, korok, emberek címmel rejtvénypályázatot indított, tá­jékoztató, benevező füzetet adott ki, kérdések özönével és a „betűvadászathoz” kellő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents