Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1984. OKTÓBER 27., SZOMBAT ECéf évfordulót köszöufesiek Koszorúzás, nagygyűlés, Felidézik a történelem jeles napjait staféta A közeli napok kettős év­forduló ünnepeit hozzák, amelyekre folynak az előké­születek a városban, a kör­nyező településeken és az egész megyében. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója mellett no­vember elején emlékezik meg a lakosság települése felsza­badulásának 40. évfordulójá­ról. A megye déli részén kü­lönös jelentőséget ad ennek, hogy ebből az alkalomból két fontos rendezvény színhelye lesz szőkébb vidékünk, s ezek mellett természetesen meg­tartja megemlékezését min­den munkahely, intézmény, helység. Megyei ünnepségek Pest megye lakói elsőként Jászkarajenőn ünnepük meg a felszabadulás évfordulóját, mivel ez volt az első község, amelyet 1944-ben elértek a felszabadító csapatok. Októ­ber 31-en, szerdán ez a tele­pülés köszönti a megye, a közeli Cegléd és a környező községek, a körzetek képvise­lőit. Délelőtt 9 órákor kiállítás nyílik a tanácsházán az el­múlt négy évtized fejlődésé­ről. Tíz órakor úttörőtalálko­zó lesz az általános iskolá­ban. Tizenegy órakor a poli­tikai .. kgny.vmpok tnggygí megnyitójára1 kerül sor, ame­lyet eszmecsere követ a ma­gyar falu szocialista átalaku­lásáról. Délután 3 órakor lesz a koszorúzást ünnepség a fel­szabadulási emlékműnél, ahol á felszabadulási fáklyát fo­gadják, s ahonnan a stafétát Pest megyébe indítják. Halasi Márton, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára mond ünnepi beszé­det. Négy órakor mutatja be a Csendesek a hajnalok című irodalmi összeállítását az üx'ömi színjátszóosoport a Petőfi Művelődési Házban. Este 6 órakor KISZ—Komszo- mol találkozót tartanak vi­dám műsorral. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 67. évforduló­jának központi megyei ün­nepségét november 5-én Ceg­léden tartják. Délután 2 óra­kor megkoszorúzzák a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet. A nagygyűlés 3 órakor kezdődik a városi tornacsarnokban. Bevezető szavakat Balfa János, az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a városi pártbizottság első tit­kára mond, majd Kárpáti Fe­renc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Cegléd or­szággyűlési képviselője tart ünnepi beszédet, a nagy októ­ber és a város felszabadulá­sának jelentőségét méltatva. A nagygyűlés az Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­la diákjainak tornabemutató­jával folytatódik, végül a Tápiómente művészeti együt­tes ad műsort. Megemlékezések A községekben is kettős megemlékezést tartanak. No­vember 2-án délután 5 óra­kor Mikebudán a klubkönyv- tárban Vass Andrásné ta­nácselnök lesz a szónok. No­vember 4-én délután 4 órakor Abonyban a felszabadulási emlékművet koszorúzzák meg, majd ünnepi gyűlésen szól az egybegyűlőkhöz Palásti Lász­ló, a területi pártszervezet titkára 1945-ös párttag. November 5-én délelőtt fél 10-kor Dánszentmiklóson fel­avatják a művelődési és sportházat, ahol Vágvölgyi József, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese mond megemlékező szavakat. No­vember 6-án délután 3 órakor Törteién koszorúznak a fel- szabadulási emlékműnél, este 6 órakor a művelődési házban Fajka János, a községi párt­vezetőség titkára lesz a gyű­lés szónoka. Ugyanezen a na­pon délután 5 órakor Albert­iján a művelődési házban jönnek össze a település lakói és Mucsányi Józsefnén-k, a városi pártbizottság politikai munkatársának beszédét hall­gatják meg. Ekkor ünnepelnék a cse- mőiek is, az általános iskolá­ban délután 2 órakor Szabó László, a községi pártvezető­ség titkára emlékezik a két történelmi eseményre. Ebben a községben ezen a délelőt- tön 10 órakor Biczák Péter városi közművelődési fel­ügyelő avatja fel a tájházat. Hatodikén délután 3 órakor Ceglédbercelen az idősek nap­közi otthonában Babinszki Károly, a párt városi bizott­ságának tagja, a járási hiva­tal nyugalmazott elnöke mond emlékbeszédet. November 10-én délután 4 órakor Tápiószőlősön a ter­melőszövetkezet ebédlőjében Veres Mihály tanácselnök idé­zi fel az egykori eseményeket. November 13-án délután 3 órakor Űjszilváson, a községi tanácsnál Jármai Miklós, a községi pártszervezet titkára szól az évfordulókról. Kiállítások A felsorolt eseményeken kí­vül seregnyi más megemléke­zés és rendezvény lesz a kö­vetkező héten. Ezek közül külön is említést érdemel, hogy Ceglédbercelen új orvo­si rendelőt avatnak és meg­rendezik a kórusok találko­zóját. Abonyban Negyven év — negyven kép címmel nyílik kiállítás. Cegléden az EVIG- ben november 6-án délután 2 órakor gyártörténeti kiállítás kezdődik. A háziünnepsége­ken valamennyi munkahelyen felidézik az évfordulókat és megjutalmazzák, kitüntetik a legjobban dolgozókat. T. T. Adatok az idősekről Kérdőívvel kopogtatnak Sténcilezett lap, kérdéscso­portokkal, szám szerint úgy nyolc és fél ezer. A Hazafias Népfront ceglédi bizottsága irodáján vár sorára a lapok egy része, gondosan borítékol­va, utcák szerint. Bizony, elég sok utcája van a városnak, rövidebb is, hosszabb is, ke­vés lakóval vagy sok lakóval, a házakban élők között idős emberekkel. A felmérő ívekkel ezekben a hetekben őket keresik fel sorra, az 55 esztendőn túli nő­ket és a 60 éven felüli férfia­kat. Felmérés ez és egyben közvélemény-kutatás. Megkér­dik Cegléd idősebb lakóit: ho­gyan érzik magukat a város­ban, hogyan alakul a soruk, akad-e esaládbeli, szeretetből vagy megállapodás alapján, netán hivatalból kötelezett személy, aki ha kell, gondos­kodik róluk? Mennyi a nyug­díjuk, kapnak-e járadékot, segélyt, közös háztartásban él­nek-e valakivel? Szociális se­gítséget igényelnének-e, úgy­mint helyet a szociális ott­honban vagy az öregek nap­közijében, netán öregek hetes napközijében. Kérnének-e rendszeres szociális segélyt, szükség volna-e házi gondozó­ra — és így tovább. Két hete, hogy társadalmi aktívákból, népfrontosokból, tanácstagokból, KISZ-es és vöröskeresztes aktívákból ver­buválódott adatgyűjtő csopor­tok járják sorra a nyolc és fél ezer címet, vagy annál többet is, ha netán a lista újabb felfedezésükkel még bővül. A város ezzel, a tár­sadalmi szervekkel összefogva, idős lakói életén szeretne könnyíteni, amit lehet, a kö­zeljövőben. Az összesítést a tanács egészségügyi osztálya készíti el majd. Két hete, hogy itt is, ott is bekopognak az érdeklődők. Amikor kiderül, hogy kik és miért mennek, legtöbbször az idős ceglédiek bizalmatlansá­ga sutba kerül. Szólnak, nyi­latkoznak, mondanak többet is, mint ahány kérdés elhang­zik. Kitárják életüket, problé­máikat, sőt, azok, akik még erejük teljében érzik magukat korukhoz képest, jelzik, hogy szívesen kapcsolódnak be a város fejlődését előbbre vivő munkába az első szóra. Jövőre tanácsválas: sok lesznek. Cegléd Számára tulaj­donképpen fz a jókor jött fel­méréskészítés segítséget jelent ennek az előkészítő munkála­taihoz is. Rendezni lehet a legfrissebb adatok birtokában a lakossággal kapcsolatos nyilvántartás lényeges fejeze­tét. (e. k.) Várak, korok, emberek Betűvadászat kis kockákhoz hasznára vált mindenkinek A bekopogtató elé szokatlan kép tárult a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceg­lédi központjában, amikor dél­ben, ebédidőben valakit keres­ve a titkárság tenyérnyi szo­bájába betoppant. A sziámi ik- resített íróasztalokon — kettő egymáshoz tapasztva — ívpa­pírok terültek szét, rajtuk megannyi apró kocka, betűk­kel teli, keresztrejtvényre val­ló. Szakszervezetis és KISZ- titkár, pártvezetőségi és kul- túrbizottsági tag, valameny- nyien tollal, ceruzával a kéz­ben ott szemlézték az árkus íveket. Úgy ezer íven — A KPVDSZ kulturális napok alkalmával a megyei bi­zottságunk kultúrbizottsága Várak, korok, emberek címmel rejtvénypályázatot indított, tá­jékoztató, benevező füzetet adott ki, kérdések özönével és a „betűvadászathoz" kellő rejtvénytáblázattal — mondta dr. Hámori Ambrusné titkár­nő és megyei szakszervezeti kulturális bizottsági tag egy személyben. — Most harmad­ízben készült ilyen, a kulturá­lis napok kapcsán. Volt már kérdés szobrászatról, festészet­ről, művészetekről. Most Ma­gyarország földrajza, történel­me, műemlókanyagának isme­rete a tét. Beérkezett úgy ezer rejt­vénymegfejtés, ezt a tizenhat bizottság közt osztották szét értékelésre a megyében. En­nek egy része a ceglédiekhez jutott. A bíráló bizottság tag­jai fejenként úgy 40—50 meg­fejtett rejtvényt szemléztek lelkiismeretes alapossággal. Az ünnepélyes sorsolás október 30-án lesz, minden megfejtő emléklapot kap, a legeslegjob­bak pedig szép tárgyjutalmat. Célzattal készült — A főnyeremény, hogy meg tudták ennyien fejteni — mosolyognak az adategyezte­tők. — Cseppet sem volt ám könnyű! A Várak, korók, em­berek címszó alatt olyan kér­dések húzódtak meg, amelyek^ megfejtéséhez számos könyvet, folyóiratot kellett beszerez­niük, kölcsönözniük, átlapoz­niuk a megfejtőknek. A rejt­vény egyébként oly célzattal készült, hogy reméljük, a vá­Hagymát rendelt az Áfész Kistermelőktől és nagygazdaságoktól érkezik az áru a Dél-Pest megyei Afész Pesti úti felvásárlótelepére. A jászkiséri Lenin Tsz-től szép vöröshagymát hoztak — képünkön —, melyet két- kilós csomagokba adagolva szállítanak tovább a kiskereske­delemnek Apáti-T6th Sándor felvétel» laszok kutatásával az emberek ismeretanyaga is bővül. Ez semmiképp nem válik a ká­rukra, sőt! Talán érdekesség, hogy a pá­lyázati kiadvány eljutott az egyik Tápió menti általános is­kolába is, ahonnan egy levél kíséretében szintén beküldték hozzánk a megfejtést. A peda­gógusok elismeréssel és köszö­nettel fogadták a rejtvényt, a gyerekek lelkesen fejtették. Mint a levélben írták, a vá­laszok keresése közben mind­annyian hasznos ismeret- anyaggal gyarapodtak, szinte illett az iskolai tananyaghoz, ám jóval magasabb fokon. Mi a sárvári vár latin neve? Ki volt az az olasz építőmes­ter, aki az 1570-ben elkészült győri bástyát építette? Hogy hívták Szondi két apródját? Ki volt a ..Fekete bég”? Hol található Vitány várának rom­ja? Hány méter mély az egri vár föld alatti kútja? Ki volt az az olasz kardinális, veszp­rémi püspökségi adminisztrá­tor (1412—1424), akj olasz épí­tészeket hívott a pannonhalmi vár építéséhez és a várnak hány tornya volt? Rejtvényíejtők Ilyen s ezekhez hasonló kér­désekre kellett a feleletet ke­resni. Kép- és irodalmi rejt­vény egészítette ki a pályáza­tot. Való igaz, hogy a könyvtá­rak olvasótermében a múlt hetekben helyet s szemlélhető köteteket kértek szerte Pest megyében a KPVDSZ rejt­vényfejtő szakszervezeti tagjai. Jó szolgálatot tettek a házi könytárak és volt, aki épp eb­ből az alkalomból szerzett be néhány, a jövőben is hasznos kötetet saját könyvserege bő­vítéséhez. E. K. Szabálytalan szabályok Tégla, levelező tagozaton Nekem már van egyszerűsí­tési levelezőlapom. Majd lesz másoknak is, nem kell nyug­talankodni. Nem mintha nagy szükségem volna egyszerűsíté­si levelezőlapra, de mégis ér­dekel a dolog, hiszen, ha mondjuk sajátház-építő len­nék, akkor nagyon nagy becs­ben tartanám eat a papiroskát. Ügy ám, olyasféle talizmánt tartanék a kezemben, ami mintegy jelképe a Tégla- és Cserépipari Tröszt és az épí­tőanyag-kereskedelem tisztes igyekezetének: az eddiginél egyszerűbben jussak hozzá tég­lához, cseréphez, megkíméljen engem utánajárástól, egyezte­téstől, és nem utolsósorban csökkentse a vásárlókat káro­sító visszaélések lehetőségeit. Október elsejétől. A ceglédi építőanyag-telep vezetője, Darázs Károly mesé­li, hogy újabban a kereskedők egy nagyon sajátos és szigo­rúan szabálytalan védekezési módszert vezettek be. A ceg­lédi ember, ha például Kecs­keméten szeretne hozzájutni a hiánycikkek listáján egyéb­ként szereplő építési anya-ok­hoz, hát előbb az igazoltatás­kor fel kell mutatnia az épí­tési engedélyét, majd utána sem kap semmit. Ez a területi elv természe­tesen nem csupán a szomszéd­várban érvényesül: Cegléden a ceglédieké az elsőbbség, no és az engedélyt sem árt lobog­tatni. Hát igen — mormog­juk erre —, no igen, van ben­ne valami, de jól látjuk azt is: torz, mint minden kényszer szülte szabály. Saját kezűleg A tény, hogy a ceglédi telep által idén jóval több mint egymillió darab tégla lelt gaz­dára, másként annyit jelent: a környékben 5—600 család adta fejét házkészítésre. Da­rázs Károly tapasztalatai azt mondatják, hogy a jövő évben megint legalább ennyien je­lentkeznek, sőt, hogy növek- szik-e a fészekrakási kedv, ki­zárólag a telekkínálattól függ. Tégla. Hogyan kell október 1-től falazóanyagot vásárol­ni? Annak az 5—600-nak az első útja továbbra is a TÜZEP-lerakathoz vezessen. Vigyen pénzt és golyóstollat. Utóbbival címezzen meg saját magának (és csakis sajátkezű- lég) egy füst alatt két forma­nyomtatott levelezőlapot. Ter­jessze elő kérelmét, és kész, hazamehet. A TÜZÉP-esék kétnapon­ként gyűjtik össze az ön cím­zett levelezőlapokat, amelyek hátulján a rendelés szerepéi, és ajánlva elküldik a tégla­gyárnak. De előbb még önma­guk számára is külön lajstro­mozzák a rendeléseket. Nyolc napon belül Kuncsaftunk pedig otthon várja a postát, hogy az egyik már ismert levelezőlapot hoz­za, melyen a téglagyár arról tájékoztatja, mikor is lesz ké­szen az a tégla. Ezt az értesí­tést az új rend szerint a tég­lagyár nyolc napon belül kül­di el vevőjének. — Nyolc napon belül — töp­reng el Petrányi Istvánná, a ceglédi téglagyár vezetője. — Az képtelenség. Ez az elgon­dolás nem számol azzal, hogy ha a TÜZÉP egy rövid idő­szak alatt nagyobb mennyisé­gű megrendelést zúdít ránk. akkor bizonyos, hogy nyolc napon belül több ok miatt sem tudjuk felelősséggel meg­határozni a majdani időpon­tokat. így félő, hogy lesznek, akik kissé későn kapnak majd értesítést, és nehezen tudnak gondoskodni a szállítóeszköz­ről. Egyelőre itt tart a téglaügy. Egyszerűség, biztonság — ma még csupán kérdések. Remél­jük, mihamarabb kedvező fej­leményekről számolhatunk be. Varga Sándor Mezőtúri események Az anyósszéket is elhozták Kaktuszgyűjtők bemutatója A mezőtúri napok alkalmá­val Cegléden, a Kossuth Fe­renc utcai Helyőrségi Művelő­dési Központban most cserép- és szőnyegkiállítás zajlik az emeleti nagyteremben, ám a látogató nemcsak a pompás népművészeti és háziipari re­mekekben gyönyörködhet. Látványos „élő anyaggal” kapcsolódnak a bemutatóhoz a mezőtúri művelődési köz­pont kaktuszkedvelő körének tagjai, akik seregnyi növényt küldtek el cserepekben, lá- dikókban. Kaktusz, ahány, annyifé­le. Itt látni törpe termetűeket, tálnyi „kiskertben” csoporto- síthatókat, ám akkorákat is, mint egy kis zsámoly. (Ennek kaktusznak különben a, nép adta csúfondáros neve: anyósszék...) A mezőtúriak felkészültek arra is, hogy lesz­nek ceglédi pártolóik, növé­nyeik után sóvárgók. Lehető­séget teremtettek, hogy a kak- tuszfiakból továbbnevelésre, aki akar, hát, beszerezhessen. A bemutató nézőközönsége kö­zül többen távoznak tehát kis cserép növénnyel a kezükben. A mezőtúriak bemutatója október 28-án zár, addig bi­zonyára még sokan felkeresik. Eddig is a látogatók szép számáról tanúskodnak a ven­dégkönyv bejegyzései, mely­ben az elismerő sorokon kí­vül szinte mást se olvasni. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents