Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
4 &£úian 1984. OKTOBER 4., CSÜTÖRTÖK Kultúra és idegenforgalom Nem csupán a forintokon múlik Képernyőn A világirodalom gyöngyszemei Kultúra és idegenforgalom. Korántsem szóikat lan a két fogalom egyenrangú egymás mellé sorolása. Csak éppen adott időszakban vagy eseményeknél hol az egyik, hol a másik kapja a fő hangsúlyt. A kulturális rendezvények vonzzák az idegenforgalmat, avagy a jól szervezett utak feltételezik a magasabb igényű szórakozás igényét? Nem hiszem, hogy akadna vállalkozó, aki egyértelműen nyilatkozna. Mindenesetre az igényesség, a jó szervezés, a hozzáértők együttgondolkodása mindkét terület hasznára válhat. Nem véletlen, hogy a nyár végén a Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizottság számvetést készített. Hazánk egyik legszebb tája, a Duna-vidék idegenforgalmat vonzó kulturális eseményeit elemezte a kulturális és propaganda szakbizottság. A zebegényi tanácskozáson számba vett jelenségek hagyományteremtést. egyszersmind a felületes vonások kiszűrését szorgalmazták. Íme néhány vélemény a tanácskozásról, amely tükrözi az akaratot: miképpen vesz részt az intéző bizottság hazánk e szép vidékének vonzóbbá tételében. Színesebb élet Dr. Scheer Béla, a szakbizottság elnöke: A kulturális és propaganda szakbizottság minden esztendőben elkészíti terveit. Feladatkörének egyike, hogy segítse, szemmel kísérje a területéhez tartozó kulturális eseményeket. Fél- reértés ne essék: mi nem vagyunk rendező szerv. Sem az idegenforgalom, sem a kulturális intézmények tevékenységi körét át nem vállalhatjuk. De hozzájárulunk ahhoz, hogy mind színesebb legyen az élet a hozzánk tartozó vidékeken. Nem mindegy, hogy hányán látogatnak el Esztergom, Viseg- rád, Ráckeve környékére és sorolhatnám tovább a természeti szépségekben oly gazdag területeket. Tudjuk, hogy a külső adottságok mellé fel kell sorakoztatnunk mindazokat az eseményeket, amelyek segítségével az erre járó kikapcsolódhat. A tapasztalatok számbavétele egyszersmind a továbblépés lehetőségeit is jelenti. Fábián hajós, az intéző bizottság főtitkára: Sokan fordultak meg az idén hazánk e jelentős vonzerővel rendelkező tájain. Külföldiek és hazaiak egyre többen érkeznek a rendezvényekre. Igaz, az idegenforgalomra egész évben számíthatunk. Mégis a főidényre, a nyári időszakra kell koncentrálnunk. Nyugodtan mondhatjuk; a látogatottság kedvezőbb, mint évekkel ezelőtt, de jobb Is lehetne. Néha apróságokon múlik: nem éppen a várakozásának megfelelőt kap a látogató. Rendezvények maradtak el, változtak meg. A gazdálkodó pedig akár száz forint veszteséget sem engedhet meg magának. Nem beszélve arról, hogy a beígért műsor hiánya rontja a környék hírnevét, s a kulturális intézmények szavahihetőségét kezdi ki. Propagandaanyagok Végh Károly, a rendezvényi albizottság vezetője: Mi tagadás, a sok jó programot el- hamálitosítja néhány sikertelen. Több oka van annak, miért nem valósult meg a visegrádi nyári tervek jó részed Nehézségek voltak a vác- rátóti rendezvényekkel, mi több, az esztergomi események sem érték el az évekkel ezelőtti színvonalat. Való igaz, az életmódváltozás, a szabadidő növekedése, az idegenforgalom fejlődése a szak- bizottság számára is plusz feladatot jelent. Például azt. hogy az idegenforgalom és a kulturális intézmények szakembereinek együttműködése ne legyen esetleges, hogy ne hiányozzanak a mutatós propagandaanyagok. Elfogytak például az útikönyvek, a képeslapok a Dunakanyar mindkét oldalán. Fábián Zoltán, a kulturális és propaganda szakbizottság titkára: mindezek ellenére sikerekről is beszámolhatunk. A pilisszentkereszü ásatások híre messze földre eljutott. Az ottani kiállítás olyan vonzó, hogy jó lenne azon gondolkodni: állandó legyen a bemutató. A zebegényi szabadiskola is évek óta sok fiatalt vonz. A ráckevei zenei újdonságok, a múzeum kezdeményezései már az első esztendőben nemzetközi hírnévnek örvendtek. Ellenpéldaként szólnék az apajpusztai eseményekről. Nagy a híre, egyre többen érkeznek. Csakhogy mind több a giccs, kiszorítva az igazi népművészetet ... Dániel Kornél festőművész: a zebegényi baráti kör immár négyszáz tagú, s a nagy szám azt jelenti, hogy sokaknak fontos, mi történik nálunk. Két és fél millió forintos bevétellel gazdálkodunk. Így évről évre gyarapíthat- juk a kínálatot Zebegényben. A szokásos szabadiskola mellett egyhetes időtartamokra kerámiafoglalkozásokat indítunk. A múzeum állandó kapcsolatot tart fenn az iskolásokkal. Dr. Sághy Vilmos, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság elnöke: a kulturális intézmények és az idegenforgalom összekapcsolódása nem befejezett téma, szükség van az időszakonkénti értékelésre. Több a lehetőség Már csak azért is, mert a Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizottság számára fontos, menynyire kedvelik meg a hozzánk tartozó területet a hazai és a külföldi turisták. A felsorakoztatott vélemények iránymutatóak. Számunkra tanulságos, hiszen sokkal több a lehetőség, mint arpi ezen a nyáron megvalósult. A számok tükrében: félmillió forinttal járult a testület a kulturális eseményekhez. A jövőben arra kell figyelnünk, hogy ez az összeg ne apró- zódjon el, s valóban tartalmas, a helyhez illő színvonalas műsorokkal várják a tájegységek a hozzájuk látogatókat. Jobban kell ügyelnünk arra, hogy a támogatás és a koordináló tevékenység megfelelően érvényesüljön. Közös gondolkodással érhetjük el, hogy az események gazdái szívügyüknek tekintsék szép tájaink megismertetését és ugyanakkor felmutassák az ottani kulturális értékeket. Erdősi Katalin A világirodalom több remekével találkozhatnak a közeljövőben a tv-nézők: a következő hetek forgatási tervében Gogol, Shaw, Osztrovszkij és Bródy Sándor egy-egy nagy sikerű drámájának adaptálása is helyet kapott. Gogol számos alkotását színre vitték már a hazai színházak. Az orosz próza és dráma egyik klasszikus művéből, a Holt telkekből ezúttal Szako- nyi Károly forgatókönyve alapján Havas Péter rendez tv-filmet. Az 1842-ben írt regény (Meghalt lelkek címmel jelent meg először magyarul, 1874-ben) főszereplője, Csicsi- kov trojkán beutazza Oroszországot, és szélhámos vállalkozása humoros, drámai és lírai epizódsorai a jobbágy tartó Oroszország átfogó képévé és kritikai jellemzésévé áll össze a műben. Az orosz irodalom fejlődésére rendkívüli hatást gyakorló Gogol alkotásának adaptációjában Szilágyi Tibor, Temessy Hédi, Horváth Sándor, Gobbi Hilda és Kútvölgyi Erzsébet alakítja a legjelentősebb szerepeket. Több mint húsz éve játszották utoljára Budapesten George Bemard Shaw klasz- szikus drámáját, a Warrenné mesterségét. A Nobel-díjas angol regény- és drámaíró 1893- ban született művét — amely a prostitúció gazdasági okainak feltárásáról, a papság és az arisztokrácia parazita életéről szól — az ősbemutatót követően a cenzúra betiltotta. A televíziós feldolgozás rendezője — Gát György — Darvas Ivánra, Psota Irénre, Görbe Nórára, Szoboszlay Sándorra bízta a főszerepek tolmácsolását. Lengyel György rendező Alekszandr Osztrovszkij Erdő című darabját filmesíti meg. Az orosz drámairó 1875-ben írt alkotásának középpontjában azoknak a magukból kivetkőzött embereknek a pénz utáni hajszája áll, akiknek ha- rácsolása minden szépet, tisztát tönkretesz, elpusztít. A tv- filmben Máthé Erzsi, Balázso- vits Lajos, Gábor Miklós, Cse- ke Péter és Zenthe Ferenc tort málja meg a szerepeket. A századforduló magyar irodalmának talán legnagyobb hatású alakja volt Bródy Sándor. A tanítónő című drámájából Léner Péter rendező forgat tv-filmet. A falusi basákat kipellengérező és az ellenük harcoló, haladó értelmiség küzdelmének tragikus voltát megjelenítő korrajz több színházunkban nagy sikert aratott már. Iskolagaléria Dunakeszin A gyerekek esztétikai nevelése rendkívül fontos feladat. A képzőművészet alkotásaival találkozni a vidéken élő diákok számára több gondot jelent, hiszen a nagy múzeumok a fővárosban vannak. Dunakeszin a 4-es számú általános iskola meghonosította a több helyen alkalmazott jó gyakorlatot: a tanulók szinte együtt élhetnek a festményekkel, szobrokkal, grafikákkal. Az intézmény folyosóján jelenleg a tizenhetedik tárlat darabjaival ismerkedhetnek a növendékek. Ezúttal Hegyi Márta, Kacsán György és Wieszt József Körösi Csorna Sándor életútjáról készült grafikai sorozatot állították ki Hancsovszkl János {elvétele Karinthy-est Foton Nekem a feleségem gyanús A Fóti ősz megszokott menetrendjéhez tartozók az irodalmi est. A hagyományokhoz, a fóti irodalmi emlékekhez híven, évről évre klasszikusainkat mutatják be a közönségnek. Ebben az esztendőben Karinthy Frigyes munkásságának elemzésére esett a választás. Hálás, egyúttal nehéz feladatra vállalkozik, aki egy röpke estén szeretné felvillantani a sokszínű életművet. A fóti Fáy—Vörösmarty Társaság a 'művelődési ház munkatársaival karöltve, egyszerű megoldást választott; a tolmácsolást rábízták két neves fővárosi színművészre, Almási Évára és Garas Dezsőre. A Nekem a feleségem gyanús című műsorról összeállítói úgy gondolták, hogy maga a címadás már sikert jelent. Az csak ráadás, hogy a század elejei kupiék és a Karinthy-élet- műből kiemelt részletek a férfi és nő kapcsolatát voltak hivatva bemutatni. Nagy feladat a szűk hatvan percbe mindezt belegyömöszölni. Főképpen akkor, ha ez mindenféle szerkesztői koncepció nélkül történik. A meglehetősen szétszórt műsor vezérfonalát így aztán mindvégig nem sikerült felfedezni. Csakhogy kell-e szorosan vett összekötő gondolat egy vidám, szórakoztató esten? — kérdezhetné a nagyérdemű közönség. Nem elég. ha mindenki jókat nevet, ha jól szórakozunk? Kell-e igényes előadásmód? Kell-e ösz- szehangolt munka, netán hangulatos színpadkép? A válasz: kell, mert alapkövetelmény. A közönség tapsolt. Igaz, az első nevetést kimódolt helyzetkomikumra építő jelenet hozta. A kát, valóban tehetséges színész ezúttal nem illett eeymás mellé. Sehogy sem sikerült érv párt alkotniuk. Nem tudták a férfi és nő sokszínű kapcsolatát Karinthy szemével láttatni. Mi lehet a — mondjuk ki nyugodtan — haknielőadás alacsony színvonalának oka? M>ág a felületes néző is érzékelhette: senki sem vette a fáradságot, hogy alaposan átgondolja a műsort. Az egymás mellé sorakoztatott részletek széthullottak. Az előadók kü- lön-külön keresték hangjukat, amelyet csupán az est vége felé sikerült néha-néha megtalálniuk. Ilyen körülmények közepette a szegényes színpad még silányabbnak tűnt. Alig- alig sikerült élettel, színnel megtölteni. A fóti Karinthy-est meglehetősen méltatlan a Fóti ősz hagyományaihoz és az író életművéhez egyaránt. Bár a közönség hálás tapsa nem maradt el, jobb lett volna valóban magas színvonalú produkciónak örülnünk. Er. K. bHeti filmtegyzetb Gandhi Ben Kingsley, az összesen 8 Oscar-dljat nyert Gandhi címszereplője Nincs tévedésről szó: Richard Attenborough hatalmas, kétrészes alkotásáról most ismét kell szólnunk, noha az ez évi február 9-i Filmjegyzetben már méltattuk a filmet. Csakhogy míg akkor mindössze két fővárosi premiermoziban játszották, és még szinkronizálás nélkül, most szinkronja elkészülvén, az országos mozóhá- lózatba kerül. így aztán indokolt. hogy újra foglalkozzunk vele. hiszen feltehetőleg jóval szélesebb körű lesz a közönségsikere, miint 4 februárban volt. Nem azért, mintha akkor nem látták volna nagyon sokan, hanem mert most olyan helyekre is eljut, ahová akkor, technikai okokból, nem vihették el. A közönségsiker jogos is lesz. Ez a film rendelkezik mindazokkal a kellékekkel, amelyekkel manapság egy nagy lélegzetű, igényes történelmi filmnek rendelkeznie kell. A Gandhi ugyanis történelmi film, noha cselekménye egészen a közelmúltig nyúlik. De mindaz, ami hősével történt, már történelem. Történelem, ahogyan egy rendkívül okos, iskolázott s polgári foglalkozásából (ügyvéd) nagyon jól megélni képes indiai származású törékeny, fiatal férfiból egy óriási ország felvilágosítója, öntudatra ébresztője, ellentéteinek elsimítója, s végső soron a függetlenségének is a ki h arcolói a lesz. India számára Gandhi, a Mar hatma (a Nagy Lélek) ma már legenda, a múlt, a történelem legendája — de oly módon, hogy Gandhi életműve szorosan és elválaszthatatlanul beleépült a földrésznyi ország jelenébe. Gandhi, ez már régen világos, a XX. század azon elég kisszámú politikusai közé tartozott. akik igazi történelem- formáló erőt jelentettek. Azzal ugyanis, hogy létrehozta India függetlenségét, elindította az óriási brit gyarmatbirodalom fölbomlását, sőt, egyáltalán, a gyarmati rendszerek széthullását. Gandhi után másmilyen lett a világ, mint előtte volt. Egy (elfogult) indiai vélemény annak idején a színes bőrű népek Leninjének nevezte a Ma- hatmát — s ez annyiban találó, amennyiben Gandhi tevékenysége is forradalmi változásokat hozott —, n<?ha módszerei, legalábbis a mi fogalmaink szerint, egyáltalán nem voltak forradalmiak. Attenborough filmje azonban, miközben végigkíséri Gandhi életútját a dél-afrikai kezdetektől a Mahatma életét kioltó merényletig, egyebek között éppen arra is rávilágít, hogy India és népei számára miiért és hogyan volt, lehetett mégis forradalmi hatása Gandhi politikájának. Egyben persze azt is megmutatja, hogy mennyi nehézséggel, ellentmondással, vallási, faji, kasztbeli gyűlölködéssel, ellentéttel kellett szembenéznie Gandhi-' nak Indián beüL Ezeknek az ellentéteknek az okairól Attenborough nem mond túl sokat, de ezt talán egy született indiai filmművész tudná jobban megvilágítani. Hogy mégis milyen óriási erőkkel kellett Gandhinak megküzdenie, arra jellemző a legutóbbi hónapok eseménysorozata, a különböző indiai szövetségi államokban kirobbant ellentétek, véres összeütközésék. Tehát azok a belső konfliktusok, melyek végül is Gandhi halálát okozták, mindmáig nem szűntek meg. Egyebek közt ezért is tanulságos a Gandhi film — azon túl, hogy kitűnően megcsinált, nagy hatású tömeg.ielenetek- ben bővelkedő, hatalmas sodrású filmeposz, melyet egy remek alakítás, Ben Kingsley Gandhija fog össze. Halálcsapda Bizonyára sokan ismerik azokat a különleges, faragott kínai golyóikat, amelyekben egyre kisebb golyók találhatók. Valami hasonló szerkesztési mód szerint épül fel a neves amerikai rendező, Sidney Lumet Halálcsapda című filmje. mely egy színdarab nyomán készült (ás szerkezetében erősen magán is viseli ezt az eredetet). Arról van szó a filmben, hogy egy krimiíró, akinek éppen nincs sikere, társul egy fiatal krimiíróval, hogy írjanak egy színdarabot, melv arról szól, hegy egy krimiíró. akinek éppen nincs sikere ... stb., stb. Az ötlet, ez a furcsa tükör- játék, a végtelenségig folytatható lenne, de hát valahol el kell vágni a cselekmény fonalát. és a film szolgál is egy váratlan megoldással, de ez sem jelenti a végső és visszavonhatatlan befejezést, mert most is jöhet egy krifniíró, akinek éppen nincs sikere, és társul egy másik krimiíróval, hogy írjanak egy színdarabot stb., stb. A filmet egyébként semmi más nem élteti, mint ez a sokszoros csavarás — amit aztán egy idő után unni kezdünk, mert valahol elveszítjük a fonalat, és nem tudjuk, hogy most éppen hányadik golyónál tartunk, és mennyi van még hátra. Az tény. hogy időnként váratlan, sőt, sokkoló meglepetések érik a nézőt, és hogy néhol a műfaj enyhe r>a"odi- zálásának a nyomai is felbukkannak, de ezt leszámítva, a Halálcsapda sem nem szellemes (inkább mechanikus), sem nem izgalmas (inkább rémisztgető film). Egy olasz börtönből megszökik két ügyefogyott rab. Beveszik magukat az első jobb lakásba, túszul ejtik R lakókat, s persze váltságdíjat kérnek. Ekkor lép be az akcióba egy rámenős, szenzációhajhász magántévé stábja, s ettől kezdve már az történik, amit a tévések akarnak; a nézők szája íze szerint rendezik el a dolgokat. Francesco Laudadio filmje így némiképpen a terroristák, a túszsztorik felé is vág egyet, s vág — elég élesen — a közönséget manipuláló tömegkommunikációs szervek felé is. És mivel a végén még meg is csavarja a sztorit, égé- • szén kellemes filmet nyújt át - a jól szórakozó nézőknek. Takács István * á Grog
