Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

(tamoguk boSdogulásáérf vállalták Nagyon nehéz volt az indulás „Nem nekem találtak ki u tétlenséget' Amikor életünk valamely ré­gebbi korszakát kutatjuk, arra törekszünk, hogy lehetőleg a szemtanúk, az átélők vissza­emlékezései nyomán ad­junk minél hitelesebb képet az eseményekről. Negyedszá­zadot visszaidézni könnyű a dolgunk, sokan segítségünkre lehetnek, igaz, az akkor ere­jük teljében levők többsége a munkában megfáradt, megér­demelt pihenésüket töltő em­berek, kiknek friss emlékű múltja nekünk már történe­lem. A 25 év előtti idők elsősor­ban a parasztemberek számá­ra mondanak legtöbbet, hi­szen életük nagy változása kezdődött akkor, de tudom, e tartalmas múltat csak az tud­ja igazán reálisan értékelni, aki aktív részese a mának, annak a folyamatnak, ami akkor kezdődött a termelő­szövetkezetek megalakulásá­val. Nos, sikerült találkoznom olyannal, aki jóval túl a 60-on sem vágyott még a pihenés után, ahogy hajdanán, ma éppúgy kint találja őt a kora reggel a földeken. Amikor megláttam emberemet a von­tató tetején a sargarépás lá­dák gyűjtése közben, nehezen hittem róla, hogy egyike azok­nak, akik az első lépéseket megtették, hogy közös gazda­ságot hozzanak létre ezen a vi­déken. Sípos János helyett másva­lakiét vártam, de talán megbo­csátható naivitás ez annál, aki jobbára csak elbeszélésekből ismeri az 59—60-as esztendő­ket, akinek az alapító szó va­lami különleges fogalmat, mi több valamiféle státust jelent. Pedig Sipos János hiába volt az alapítók között, neki nem jelentett ez helyzeti előnyt, ma Is az, aki volt: kétkezi munkás, csak arcán a ráncok árulják el, bizony régen volt fiatal. ■'■tCfBif SP-PTG trrtrrr Talpalatnyi sem Jót nevet az elismételt gon­dolaton: „Hát nem azért hoz­tuk mi létre a szövetkezeiét, hogy más dolgozzon helyet­tünk. Pedig eleinte a közös­ben még több is kijutott belő­le néha, mint annak előtte, de legalább önmagunk boldogu­lásáért vállaltuk azt, amit az etet egykor jóval kevesebbért is ránk kényszerített. Sokat reméltünk az új körülmények­től, mert tudtuk, bármily ne­héz is az indulás, életünk csak könnyebb lehet, mint a múlt­ban.’’ Elgondolkodtattak ezek a higgadt, megfontolt szavak, mégis felötlik bennem a két­kedés, ennyi idő után már könnyen lehet okos az ember, hisz beigazolódott a remény, ami talán nem is volt olyan erős akkor, mint ma hisszük. Do ahogy a Kustár utcai ház­ban a fárasztó nap után fel­idézzük a múltat, mind jobban belátom Sipos János igazsá­gát. Ak! gyerekkorától fogva cselédként, napszámosként tengette életét, nincs oka, hogy szépítgesse a valóságot. Szülei a nincstelen kommen- riósok mit adhattak volna számára örökségül? Csupán a 'öld, meg a munka szeretete jutott tulajdonául, csakhogy íz előbbiből nem birtokolha­tott holdakat, de még talpa­latnyi darabot sem, így hát az utóbbival is jobbára mást gaz­dagított. Még a felszabadulás után is a 10—20—50 holdas gazdákhoz járt napszámba, aratni, s bár ott is látástól vakulásig dolgozott, legalább megszűnt a kínzó létbizonyta lanság, s ha eljött Szent Mi­hály napja, nem kellett attól tartania, vajoh felfogadja-e valaki? Amit összehoztak — Csak az ötvenes évek vége felé lett három hold földünk, jó dohányt, kukori­cát termett, igaz, azt is csak béreltük, így aztán valójában semmivel lettünk szövetkeze­ti tagok. Régen vártuk már ezt a fordulatot, az ötvenes évek elején még nehezen tudtuk elképzelni a szövetke­zetek megalakítását, a gazdák olyan mérvű nyomást gyako­roltak a kisparasztokra, bér­lőkre, szóval mindenkire, hogy akkor bizony még sokan visz- szariadtak nemcsak a kezde­ményezéstől, de a csatlakozás­tól is. 1960-ra már sokat vál­toztak a körülmények, sorban megalakultak nálunk is a szö­vetkezetek. — A kezdetre hogyan em­lékezik vissza? — Mindenki tudja, nagyon nehéz volt az indulás, hiszen szegényesen álltunk mi föld­művelő eszközök dolgában is, eleinte azzal gazdálkodtunk, amit a tagok összehoztak. Rengeteget dolgoztunk, mint fogatos hajnalban keltem, sokszor az éjszaka is a bakon talált, főleg ha sürgetett a takarmány- vagy termeny- szállítás. Télen pótoltuk, ami­re nyáron nem értünk rá. Mit kaptunk érte? 30 forintot ért a munkaegység, ez volt a napi fizetség. Később a 60-as évek közepétől a gépesítés sok ter­het levett az emberekről, s ahogy teltek az évek, a mi Petőfi téeszünk is gyarapo­dott, kezdtünk jobban élni, s azt bátran merem állítani, hogy ezt nemcsak a kor szük­ségszerű változásai, a techni­ka hozta magával, hanem a tagság szívós, szorgalmas munkája vitte mindig előbbre a gazdaságot. Sipos János hosszú ideig az akkori Petőfi Termelőszövet­kezet I-es üzemegységének gyümölcsösében, később a kő­művesbrigádban dolgozott, 8 éven át pedig a kertészet megbecsült dolgozója volt. Fe­lesége ugyancsak szövetkeze­ti tag, aktív munkásként élték meg az újabb nagy változást, amikor a 3—3 szövetkezet egyesült. Az a gazdaság, me­lyet Sípos János és a többiek létrehoztak, megszűnt létez­ni. Nem volt sérelmes szá­mukra? — így volt ez rendjén, az idő túlhaladt a kis gazdasá­gok fölött, ésszerűen ma mái csak nagy területeken lehet gazdálkodni, éppen amiatt, hogy lassanként a gépeknek kell teljesen átvenniük a sze­repet. Kevés az ember, a fia­talok, ha jönnek, legfeljebb csak gépre ülnek, a kétkezi munkát nem vállalják át tő­lünk. Ki tudja, talán nekik van igazuk, négy gyerekünk közül sem jött egyikőjük se a téeszbe, de nem is erőltettem őket. Lám, ma már ilyen kevés létszám melett is meg­engedhetjük magunknak, hogy hétre járjunk. Régen erről ál­modni sem mertünk. Aztán látjuk azt is, hogy a korsze­rű nagyüzemi gazdálkodás eredményei messze túlhalad­ják azt, amit a föld 25—30 éve Hétvégi orvosi ügyelet A rendelőintézet igazgató főorvosa értesíti Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát lakossá­gát, hogy a hétvégi orvosi ügye­let mellett, amely a Magyar utca 2. szám alatti körzeti or­vosi rendelőben URH-s kocsi­val működik, a telefonszám 216, szombat reggel 8 órától hétfőn reggel 8 óráig a Kalocsa Ba­lázs úti szakorvosi rendelőin- tí/.etben gyermekorvosi ren­delés van szombat és vasár- '-'p délelőtt és fogorvosi ügye­it szombat délelőtt. Az ügye­letes orvos szombat és vasár­nap délelőtt 9—11-ig és dél­után 4—8-ig rendel is, és pe­dig nemcsak az injekciós ke­zelésre naponta bejáró bete­geknek. Ugyanakkor ismétel­ten kérik a lakosságot, hogy az ügyeletes orvost csak való­ban sürgős esetben hívják ki, mert az URH-s kocsival nagv területet és távolságokat kell bejárnia. A gyermekorvosok készenléti kortziliáriusi szol­gálatot adnak a hétvégi ügye­letet vezető orvosoknak. Ügye­letvezető orvos november 3—4-én dr. Bozlék Mihály, no­vember 6—7-én, dr. Lengyel György, november 10—11-én, dr. Mikó Miklós, november 11 —18-án, dr. Bellér Ferenc és november 24—25-én dr. Kulin Sándor. produkált. Valamikor örül­tünk a 25 mázsa kukoricának is. ma duplája — háromszo­rosa terem meg ugyanott, de sorolhatnám. — Persze nehogy azt kép­zelje valaki, hogy most arany a parasztember élete, a felesé­gein is megmondhatja, meny­nyit fagyoskodnak télen a gyümölcsösben, a nehéz mun­ka is mindennapos, de mond­jon helyet az országban, ahol könnyű a pénzt megkeres­ni? De megvan mindenünk, amit kívánunk, s aki becsü­lettel dolgozik itt a szövet­kezetben, nincs mit felhoznia panaszként. Kiváló deítjazó A szépen berendezett, tisz­ta, tágas oHhont látva elég bizonyíték lehet az elégedett­ségre. A kert amolyan kis gazdaság, igaz, városi mércé­vel lehet csak szó állattartás­ról, de ami jószágra szükség van, azokat felneveli az ud­var. Sipos bácsi már csak a kertnek, a szomszédos otthon­ban lakó két unokának él­hetne, hisz egy éve nyugdíjas. Amikor eljött ez a nap, szép szóval köszöntötték, s a Szö­vetkezet kiváló dolgozója ki­tüntetéssel ismerték el a hosz- szú évek fáradságos munká­ját, s közben hívták, marad­jon még. Nem sokat gondolkodott, ho­gyan legyen tovább. Azóta is minden reggel kerékpárra ül, s a távoli dűlők felé veszi az irányt. ­„A tétlenséget nem nekem találták ki. Nem mondom, itthon is lenne mit csinálni, de hát az úgy nem az igazi, és persze nagyon hiányozná­nak a többiek is ...” Miklay Jenő Zenés esi Október 30-án 20 órai kez­dettel, az Arany János Műve­lődési Központ színháztermé­ben rendezik meg Galambos Erzsi és Haumann Péter Ri­valdafény című műsorát. Az előadáson közreműködik még Makláry László. ÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1984. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK A mezőeirok résen állnak Érvényre jutnak a szabályok Nyilvántartás az egészségre ártalmas hisüsiékkrél Valójában régi keletű, de csak az utóbbi időben kezdjük komolyan venni azt az általá­nos érvényű emberi törekvést, amit környezetvédelem néven emlegetünk. Az egyöntetűséget persze össztársadalmi szinten kell értenünk, mert szó sincs, hogy ezen belül mindenki egy­formán felfogná ennek jelen­tőségét. Ellenkező esetben a hozzá fűződő törvények és sza­bályok életre hívására sem lenne szükség. Azt meg minduntalan ta­pasztaljuk, hogy a paragrafu­sok önmagukban még kevés hatást gyakorolnak az illeté­kes gazdasági egységekre, ma­gánszemélyekre; kisebb-na- gyobb bírságok sorozata bizo­nyítja, hogy olykor csak kellő eréilyel sikerül érvényt szerez ni azoknak. Itt pedig nincse­nek kiskapuk, amelyek utat engedhetnek a kényelmesebb megoldások felé, mert mind annyiunk egészsége, léte fo­roghat kockán. Kcüös oiunkűkör Az utóbbi időben az ember­re es környezetére veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok kérdése kapott nagy hangsúlyt, ellenőrzésüket, ártalmatlanítá­sukat az 56/1981 számú kor­mányrendelet szabályozza. A mi szűkebb viszonyaink között kevésbé érezzük ennek fontos­ságát, mint, mondjuk, egy vegyipari gyár esetében, még kevésbé egy mezőgazdasági nagyüzemben, ahol elenyésző Útépítés fii is, ©tt is Városunkban egyszerre több helyen is befejezéshez közeledik az útépítés. A Kecskeméti utcán az aszfaltozás már elkészült, jelenleg a leállósáv építése folyik. Ezt a képünkön is látható hatalmas Skoda teherautó segítségével végzik. Ezek közül az egyik nyergében Czira Balázs szállítja el a kitermelt földet Hancsovszki János felvétele $*• j ­/: , ’ - •. ­környezetszennyezést vélhe­tünk. De csak látszólag, mert manapság mindenhol indokolt­tá vált foglalkozni e témával. Az Arany János Termelő- szövetkezetben az év közepe óta ennek státust is adtak, a munkavédelmi előadó feladat­körébe a környezetvédelmi fel­adatok ellenőrzése, irányítása is bele tartozik. S, hogy ez nem puszta formalitás, azt azóta a helyi intézkedések is bizo­nyítják. Az említett kettős munkakörnek Valkai Dénes a gazdája, tőle kérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek a kör­nyezetvédelem ügyében. Nysnton követik — Az 1934—85-ös esztendőre készítettük el az első részletes, átfogó környezetvédelmi intéz­kedési tervünket. Ebben mind­azon munkaterületek számára, ahol a környezetre veszélyes hulladékok keletkeznek, meg­határoztuk a szükséges tenni­valókat kötött vagy folyamatos határidőre. A termelő és kar­bantartó egységek és ágazatok mindegyikére érvényes ez va­lamilyen formában, amit az adott tevékenység jellege szab meg. Hosszú lenne felsorolni, hogy éSetüfikbéft iffilk ..töffőz­na k a veszélyes hulladékok fogalmába, de valamennyinek kezelésével, tárolásával egyér­telműen foglalkozunk. A gya­korlatban már többé-kevésbé ismert kérdések ezek, az ille­tékesek be is tartották a sza­bályokat, de az ipari és javító tevékenységek a növényvéde­lem területén manapság annyi veszélyes használati és hulla­dékanyag halmozódik fel, hogy annak sorsát szigorú házi ren­delkezésekkel is szabályoznunk kelL — Mindezt hogyan tudják adatszerűén is követni? — Tudjuk, a körülmények hozzávetőleges ismerete nem elég. A szövetkezet ágazatai­ban azon anyagokról, melyek­ből a technológiai folyamatok során veszélyes anyag keletke­zik, nyilvántartást vezetünk, ebből minden hónapban nyo­mon követhetjük mennyiségi alakulásukat. Megakc'Jáfyozzák — A szövetkezet egészében hogyan szereznek érvényt az előírásoknak? — A rendészet környezetvé­delmi feladatai is szorosan kapcsolódnak ezekhez. A me­zőőrök működési körzetükben figyelik az illegális szemétle­rakó helyeket, ezek létrejöttét megakadályozzák, illetve fel­számoltatják. Ha szükséges, a rendészeti vezető bevonásával, vagy az illetékes hatóságok — KÖJÁL, tanács — segítsé­gével, de betartják a min­denkire érvényes szabályokat. —miklay— Moz: Kóma. Színes .szinkronizált amerikai bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdíómoziban Csatár a pácban. Színes francia szatirikus vígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Fél 6-kor. Sporthír! Változatos eredmények jm A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat a Dózsa György úti la­kótelep és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola kö­zött csatornázási munkálatokat végzett. Képünkön Kelemen Sándor, Telek András és Varga Mihály már betemetik a gödrö­ket, hogy előkészítsék a terepet az aszfaltozáshoz Mohácsi Marianna felvétele Cegléden megyei öregfiúk tekebajnokságot és találkozót rendeztek. Az aktív ceglédi, aszódi és gödöllői játékosok, valamint az egyetlen nagykő­rösi mellett meghívták az egy­kori tekézőket és még 70 év feletti is volt közöttük. Tóth Sámuel (Volánbusz) nagyon jól helytállt a 120 vegyes do- básos viadalon és a 35 induló között 395 összfával az előkelő második helyen végzett. Kecskeméti MÁV—Nk. Mé­száros Tsz SK 6:2 (2329—2167). Nagykőrösiek: Lóczy 385 (1), Kovács 381 (1), Farkas J. 380, Szabó B. 342, Kasza 341, Fe­kete 388. A temetőhegyi tekecsarnok­ban játszották első hazai NB III-as csapatbajnoki mérkőzé­süket fiz 1984/85-ös verseny- idényben a körösiek. A sok éves NB I-es és II-es rutinnal rendelkező szomszéd városbe­liek igen jó összfával bizto­san győztek. Újítást vezettek be a mosta­ni összevont megyei teke csa­patbajnokságban, amelyre 8 egyesület nevezett. Négyfős felnőtt és kétfős ifjúsági csa­patok vetélkednek és mindkét kategóriában az összfáért 2—2 egyéni pontot számítanak. A körösiek a rajtnál hazai pá­lyán kettős győzelmet arattak. Nk. Mészáros Tsz SK B— DUTÉP (Kecskemét) B 4:2 (1400—1385 fa)., Ha szorosan is, de győzelem született. Egyéni pontszerzők: Farkas J. (371) és Pesti (350). Nk. Mészáros Tsz SK ifi— DUTÉP ifi 4:0 (729—664). E kategóriában NB Ill-ban sze­replő fiatalok is játszhatnak. Az új körösi csapat bemutat­kozása biztató. Egyéni pontok: Szabó T. (371) és Kasza (358). A Volánbusz (Nk.)—Tisza- kécskei KSK B, Ceglédre ter­vezett mérkőzés elmaradt. A fővárosi Volánbusz SC több szakosztályát megszüntette. A főleg körösi dolgozókból álló férfi tekecsapat is megszűnt. Kár, mert lelkesen sportoltak mindig autóbuszosaik. Cselgáncssiker Miskolcon ifjúsági II. kor- csoportos nemzetközi csel­gáncsversenyt rendeztek, ame­lyen 24 egyesület 189 sportoló­ja 5 ország képviselőivel együtt versenyzett. Cselőczki Attila remek sikert ért el: a 83 kilo­grammosok 19 fős súlycsoport­jában derekasan helytállt és a harmadik helyen végzett. Ezzel egy időben Budapesten rendezték az úttörő I. korcso­portos országos bajnokságot. Igen erős volt a mezőny. A két körösi cselgáncsozó (Utasi és Perlaki) jó küzdőképességről tett tanúbizonyságot, de a 38 kg-osok 39 fős csoportjában nem jutottak az első hat közé. Csütörtöki sportműsor Kézilabda Petőfi-tornacsarnok és Pe­tőfi iskolai pálya, 14 órától: a körzeti úttörő leány bajnokság őszi fordulója. Toldi-pálya, 14.30: Nk. Toldi DSK—Ceglé­di Szakmunkásképző, diák fiú megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—5708 (Nagykörösi Hfelapi

Next

/
Thumbnails
Contents