Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
■ ÜBGNYI KRÓNIKÁS Bevált a Emmkásszekciá Együtt írják az étlapot Bálint Ferencná főszakács munka közben A tágas konyhában pára és kellemes ételillat terjengett. A két óriás fazék- vékony csíkban gőzt pöfékelt, valamivel távolabb zsír sistergett; oldalast sütöttek benne. A fehér köpenyes, kendős asszonyok, hol ide, hol oda léptek, sürgette őket az idő, dél közeledett. Aznap 450 személy szamára főztek ebédet a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, az Áfész munkásszekciójának konyháján. A menü húsleves finommetéltei, és paradicsomos káposzta sült hússal. fcbtes fogások Bálint Ferencné főszakáccsal beszélgettünk. — Véleményen szerint elég változatos az étrend — mondja. — Ennek mi a nyitja? — Rendesen szállít a Fü- szért, valamint a helybeli ABC-ből is megkapunk mindent, amit rendelünk. — A vásárlók könyve és a megkérdezett kasztosok szerint, általában ízletes a koszt. — Háziasán főzünk, sok zöldséget és mindenhez friss alapanyagot használunk — folytatta a főszakács- — Mirelit csak elvétve kerül a kon- dérokba. Lassan tíz esztendeje, hogy a gyáregységben megalakult a munkásszekció. Kevés helyen van hasonló. Az abonyi- hoz két büfé és az üzemi konyha tartozik. Megalakulásakor 120 tagja volt, ma háromszáz. — A konyha népszerűségét az étl/ezők létszáma jól tükrözi — szögezte le Babosán Istvánná, aki 1979-től a szekció elnöke. — Cáfolhatatlan bizonyíték erre még az is, hogy több, kisebb létszámmal működő helyi üzembe is innen viszik az ebédet. A szekcióban intéző és ellenőrző bizottság működik. Az e'-őbbi havonta megbeszéli a többi között azt is, hogy mi legyen a következő tanácskozásig az étrend. A gyáregység képviselői elmondják a dolgozók kívánságait, a konyha vezetője és főszakácsa közli, mennyiben tudják a kéréseket teljesíteni. A háromtagú ellenőrző bizottság folyamatosan vizsgálja a büfé működését, az ételnormák betartását, a kalkulációs lapokat. Váíkísti büfé — Dolgozóink többsége elégedett a büfék működésével is, főleg azzal, amelyiket a konyha mellett nyitottak — tájékoztatott Babosán Istvánná. — Vezetője, Mádi Istvánná ügyesen, lelkiismeretesen végzi munkáját. Reggel időben kinyit, és így a dolgozók 6 órára befejezhetik a reggelizést, valamint a bevásárlást. A kis bolt egyik lényeges funkciója, hogy a háziasszonyok itt, a munkahelyükön a napi bevásárlást elintézhessék. Gondot okoz időnként, hogy a büfé vezetőjének helyettesítése megoldatlan, illetve nem oda való, személyt osztanak be, továbbá a kis büfé többet van zárva, mint nyitva. Jelenleg sincs vezetője. Tarjáni Miháíyné alig két hónapja került a gyáregységhez. — Mi a véleménye a szekció működéséről? '— ‘Általában itt étkezem. A konyha működésével elégedett vagyok, bár előfordult, hogy a tészta hideg volt, vagy a kelleténél több sót tettek az ételbe, de ez minden háztartásban előfordul néha. A napi élelmiszert, tejet, kenyeret, felvágottat a büfében szerzem be. Kár, hogy nincs választék töltelékáruból. Igaz, ezt nemcsak itt tapasztalom, hanem a település többi üzletében is. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1984. OKTOBER 25., CSÜTÖRTÖK A bortörvény szigorítást hozott levés fürtét cérnái a tőkék Október első napján kezdték el az irsai szedését, rá egy hétre a rizlingszilváninak is nekifogtak a szüretelők a Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti szőlőtábláin. Legalább 3 hetes késés — tehetjük mellé a megjegyzést, s nem is tévedünk, ráadásul a gazdaságban úgy vélekednek, az eltolódást időben már semmiképp sem lehet behozni, november közepe is eljő, mire az utolsó fürtök lekerülnek a tőkékről. Megizzadtak Jól tudja mindenki, nem emberi mulasztásról van itt szó, a 84-es év időjárását okolhatjuk a kései érésért, de mostoha élete volt kezdettől fogva a szőlőnek az idén. A tavaszi fagyok után jött a szárazság, s bizony ma már tapasztaljuk, amit eddig is tudtunk, a termésátlagok nem érik el a tavalyit, a gazdaság is legalább 15—20 százalékkal kevesebb szőlőre számít. Néhol ennél is nagyobb kárt szenvedtek a táblák, úgy hírlik, a klímakülönbségék folytán Bács-Kiskun megye egyes részein a múlt évi mennyiségnek csupán 60—65 százaléka termett meg. No, de ne menjünk messzire, itthon hogyan látja a helyzetet a szakember? — Az előzetes becslések szerint 5,5 tonna termésátlagot várunk, a cukortartalom a rizlingszilváni esetében 16,5— 17,5 százalékosra tehető, de sajnos a később érőknél ennél is alacsonyabb — 14—15 százalékos — értékekre számítunk — mondja Bozóki János, a gazdaság vezetője. — Az időből amúgy is kifutottunk, várni semmiképpen nem lehetne a szürettel, a nedves, esős időben a szemek Elírás emberek Emléktábla mii a nevüket Ä tüdős és a zeneszerző Hazai történetírásunk és zeneművészetünk egy-egy jeles egyéniségéről emlékeztek meg a minap Abonyban. A 175 éve született és Abonyban Is munkálkodott Horváth Mihály történetíró, püspök, kultúrpo- litikus és miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd elnöke az évforduló alkalmából emléktáblát kapott a nagyközségben a parókián. Az ünnepségre eljöttek szülőhelyének, Szentes városnak képviselői. Avatóbeszédet a a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében dr. Eperjesi Géza, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára mondott. Horváth Mihály egy szentesi köznemesi család tizenhét gyermeke közül a negyedik volt. A városban és a családban szívta magába az elavult feudális világot fölváltani hivatott akkori polgári életforma becsülését. Diákéveit Vácott töltötte, majd több helyen káplánoskodott, egyebek között Abonyban is. Ö volt az első a községben, aki a kisdedóvó intézet létrehozását szorgalmazta. Itt kezdte írni Az 1814-i pór lázadás története című, szemléletében a korát messzemenően meghaladó tanulmányát. Ugyancsak Abonyban kezdte írni nagy sikerű középiskolai tankönyvét is. A hazai ellenzék lapjában, a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlapban ekkor publikált, magára vonva Kossuth Lajos figyelmét, mint az a szerkesztő Kossuth egy lapra írt jegyzetéből is kiderül: „Mély tisztelettel fogadjuk értekező úrnak eme bölcs nyilatkozatát” — irta a papírra. Dr. Eperjesi Géza a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Abony lakossága erre az ünnepségre azért gyűlt most össze, hogy születése 175. évfordulóján tisztelegjen a magyar tudományos és politikai élet néhai nagy alakja, Horváth Mihály emléke előtt. Abony népe saját maga előtt is joggal tiszteleghet, hiszen a község otthont adott Horváth Mihálynak, az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik miniszterének, a neves történetírónak. ★ Kétszázhúsz éve, 1764. október 21-én született Bihari János, az abonyi zeneiskola névadója. Ebből az alkalomból koszorúzási ünnepséget rendeztek az oktatási intézményben. Emlókbeszédet Győré Pál múzeumvezető mondott, közreműködött a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola énekkara. A koszorúzás után a zeneiskola tanárai és növendékei hangversenyt adtak a kiváló zeneszerző, előadóművész, a verbunkos stílus neves képviselője emlékére. Gy. F. megduzzadtak, rothadás, penészedés vette kezdetét. — A kilátások alapján mennyi szőlőt terveznek feldolgozni? — A felvásárlás a szürettel párhuzamban megkezdődött, a saját termés, valamint a nagyüzemek és magántermelők árui együttesen 2800—3000 tonna mennyiséget fognak biztosítani. Ebből a kistermelők részesedése alig 10—15 százalékra tehető, az összmennyiség zömét a nagyüzemekkel létrehozott kooperációs telepítések adják. Nos, a beérkezés folyamatosságával most sincs gond, a szőlőfeldolgozó üzem mérlegháza előtt terhük minősítésére várakoznak az autók s a lovas f6- gatok. A széles felvevőkörzet a megyehatártól Ceglédberce- lig nyúlik, Nagykőrös, Cegléd, Törtei kis és nagy táblái ontják Bacchus ajándékát. A pincészet 12 fős állandó létszáma jócskán kibővült, de kell is nagyon a segítség, a csigás garat, s a nagy teljesítményű zúzók, prések feneketlen gyomrát éppen elég kiszolgálni, a mustgyűjtőkbe szaporán gyűlik az édes anyag. Nem véletlen tehát, hogy Füle Dénes pincevezető már hektoliterekben gondolkodik, de sajnos, attól nem kell tartania, hogy kevés lesz az újbornak fenntartott hely. Fajtantegőrzés — 33 ezer 600 hektoliteres tárolótérrel rendelkezünk, ebből csupán 6 ezer hektoliter képezi a hordós tárolást, a többi mustot, illetve a bort betonedényekben kezeljük. A szokásos 78—80 százalék kihozatal esetén idén 23 ezer hektoliter borra számítunk, ennek egy részét kétszer fejtett borként a Hungarovinnek értékesítjük, a többi a pezsgőalapanyagot képezi. A tavaly életbe lépett új bortörvény egy csomó szigorítást hozott magával, elsősorban a minőségvédelem érdekében. Fokozott hangsúlyt kapott a fajtamegőrzés, az egyes szőlőféleségek nem keveredhetnek egymással. Ez máskor is követelmény volt, de azóta különösen fon tos, hogy megóvjuk a borok igazi jellegét, s értelemszerűen a nyersanyag minőségét is nagyobb figyelemmel kell kísérnünk. A borpiac igénye megnőtt. — A saját termés milyen fajtákból tevődik ki? — 120 hektár területen gazdálkodunk, s a 30 hektáros saszlán kívül valamennyi borszőlő. Ezerjó, kövidinka, leányka, rizling képezi nagyságrendben az állomáiíyt, de a csemegét is bornak dolgozzuk fel. — Az átvevőknek mi a véleménye az első tételekről? — A magas művelésű tőkékről szebb és több termés érkezik, az alacsonyan nevelt fürtök egy része a fagy áldozata lett, ezeket most a nedvesség is jobban megviseli, gyors rothadásnak indultak. A gyengébb minőséget másodosztályúként vesszük át, a direkt- termőket — otelló — egyáltalán nem vásároljuk. Akik szerződésben állnak a gazdasággal, mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak: 10 százalékos felárat kapnak árujukért, de a fuvardíjat mindenkinek egységesen megtérítjük. Pálinkának Ki hinné, hogy a folyamatosan dolgozó présekből kiömlő zavaros, seszínű folyadékból a szakszerű és korszerű kezeléssel alig két hónap múlva aranysárga meg zöld árnyalatú, kristálytiszta ital lesz. A gyors feldolgozás jelképe lehet a karcsú kihordószaiag is, amely a szőlővel megrakott járművek szomszédságában magasodik ferdén az ég felé. Alatta több tonnányi szárazra facsart törköly gyűlt már ösz- sze, várván a szorgalmas szállítókat. Ahogy jön az áru, hulladéka már útra is kél. — A Kunfehértói Állami Gazdaság vásárolja meg, pálinkának erjesztik, de még ennél ás fontosabb szerepet tulajdonítanak neki, az ottani üzemben különböző kémiai anyagokat vonnak ki belőle. Szóval ez sem megy kárba manapság, a szőlő minden része érték, főleg, ha kevés termett belőle. Miklay Jenő Utbontás, kálieicsere A tanácsi munka a hozzá szükséges eszközöket, felszereléseket tekintve is korszerűsödött az elmúlt években Cegléden. Vele jár, hogy az épület elektromos vezetékhálózata elavult. Korszerűsítését évek óta tervezik, ám anyagi lehetőség csak most teremtődött hozzá. A munkálatok most kezdődnek. Először is az épület előtt, a Kossuth Ferenc utcai szakaszon kerül sor járdabontásra, földmunkákra. Mindez a gyalogos közlekedést egy ideig nehezíteni fogja. Kerülő úton lehet közlekedni a tanácsháza épületének sarkán álló nagy élelmiszer- és csemegebolt bejáratától a helyőrségi művelődési központig, a gyalogosok elől lezárják a tanács épületének Kossuth Ferenc utcai kapuját. A járda menti virágágyást a kábelcsere miatt kubikosokkal fel kell bontatni. A munkák végeztével természetesen ismét a helyére kerül minden, figyelmesen kiemelt és gondosan védett díszbokor. A munkálatokra megbízatást a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kapott. A közlekedéssel kapcsolatos újabb változásokról, ha ilyenek adódnak, az újság hasábjain időben értesítik a lakosságot. CÍssi térfal Október 26-án, pénteken délután három órakor őszi tárlat nyílik a városbeli alkotók munkáiból Cegléden a pártszékházban. A kiállítást Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára nyitja meg. Emlékszaíagok, aláírások Ma érkezik a békestaféta Eseménydús nap vár ma Dél-Pest megye töob településére. Reggel 8 órakor érkezik meg Szolnok es Pest megye hatarára az a békestafeta, amely október 22-én indult Szabolcs-Szatmár megyéből, átvonult Hajdú-Bihar megyén, átvette a stafétát Szolnok megye és most Pest megyen a sor. Az emberek beaevágya erős, ezt igazolja a stafétát kísérő, mindenütt tapasztalható nagy demonstráció, a tömeg, melyben minden korosztály ott található. Pest megye határán a staféta fogadásának szép feladata Ceglédnek jutott és köszönteni természetesen ott lesznek a ceglédivel együtt Abony párt-, tanácsi, KISZ-es és népfront- mozgalmi vezetői. A staféta menetének biztosításáról az érintett útszakaszon a Ceglédi Rendőrkapitányság gondoskodik, a staféta vezetését tíz motorkerékpáros KISZ-fiatal veszi át a Szolnok és Pest megyei megyehatáron. Az előrejelzés szerint Abony- ba 8 óra 30 perckor érkezik a békestaféta, a nagyközség központjába, a felszabadulási emlékműhöz, ahol Nagy Tiborné, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára mond köszöntőt. Az emlékszalagok serege, amely napokkal ezelőtt már elkészült, felkerül a békestaféta zászlajára. Lehetőség nyílik mindenki számára, hogy a békeüzenetet, melyet személyautó hoz, névaláírásával helyeselje, erősítse. A staféta következő állomása Cegléd. Itt úttörő fanfáro- sok köszöntik, fogadására a gimnázium utcájában készültek fel, népes közönségre számítva, melynek soraiban — a munkahelyek, iskolák, hivatalok — a város lakossága képviselteti magát. 9 óra 20 perckor lesz a fogadó ünnepség, amelyen köszöntőt Tankó Zoltán, a Hazafias Népfront ceglédi Bizottságának elnöke mond, majd a szalagok felkötése és a békeüzenet aláírása után tovább indul a demonstráció Ceglédbercelre. Ott a községi tanácsháza előtt a község lakossága nevében Finszter Mihály né, a tanács vb-titkára mond köszöntő beszédet, 9 óra 50 perckor. A békestaféta Al- bertirsára 10 óra 30 perckor érkezik meg, a nagyközségi művelődési ház elé. Köszöntőt mond Kőhalmi Mihály, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága titkára. Az előrejelzés szerint itt is népes fogadóközönség várható. A monoriaknak Pilisen adják át a békestafétát 10 óra 50 perckor, ők viszik tovább a százhalombattai békenagygyűlésre. A menethez sorra csatlakoznak útközben Dél-Pest megye képviseletében. Az országból összefutó békestafétákat október 26-án a budapesti, Országház előtt zajló békenagygyűlésen veszi át a békeüzenetek százezreivel egyetemben az Országos Béketanács. Újítások a kereskedelemben fia mm fiiét, jelez A kereskedelemben már évtizedes hagyományai vannak az újítómozgalomnak. Évről évre számos hasznos ötlet születik. Sok praktikus megoldást vezetnek be a vállalatoknál. Az újítómozgalom eredménye például az értékmegőrző berendezés is. A szerkezet lényege, hogy hangosan jelez, ha a nagy értékű holmikat fizetés nélkül akarják kivinni az üzletből. A kereskedelemben és a vendéglátásban az elmúlt évben az újítások, mintegy 30 millió forint hasznot hoztak. A Belkereskedelmi Minisztérium a SZÖVOSZ-szal és a KPVDSZ-szel közösen, az idén is meghirdette októberre és novemberre az újítási hónapokat. Főként olyan ötleteket és javaslatokat várnak, amelyek javítják a kereskedelmi és vendéglátó munka hatékonyságát, a munka- és üzem- szervezést, a bolti, raktári és vendéglátóipari helyeken a dolgozók munkakörülményeit. Olyan újításokra is számítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenleg még importált kereskedelemtechnikai eszközöket hazai gyártmányokkal váltsák föl. ESN 0133—2688 (Cegléd! Hírlap)
