Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

nst Mait 1084. OKTÓBER 25.. CSÜTÖRTÖK fiit csinál a Bakóbizoftság? Ä közélet szerveiéi lehetnek ✓ A lakóbizottságok városi ve­zetőségének 'munkáját vizs gálta tegnapelőtt a ta­nács vb-testü'lete. Legutóbb négy esztendővel ezelőtt volt ez terítéken, s az eltelt csak­nem fél évtizedes változások indokolttá tették, hegy isimét foglalkozzanak vele: mi újság van házaink tájékán? Széles kapcsolatok Azok, akik nem több szintes lakóházakkal beépített tele­püléseken élnek, talán nem is tudják, hogy ilyen társadal­mi szervezet is létezik. Ha pe­dig arról érdeklődnénk, hogy mit csinálnak e bizottságok tagjai, rádöbbennénk, hogy nagyon kevesen ismerik tevé­kenységüket. Fontos Szerepük lehet pedig a lakóközösség, s ami ettől elválaszthatatlan, a település életében is. Röviden szólva: mozgatói lehetnek a környezetszépítés, a társadal­mi munka, a helybeli vígas­ságok, távolabbra tekintve pe­dig a szűkebb környezet tár­sadalmi-politikai programjai­nak. Szentendrén 21 lakóbizott­ság működik, 95 taggal. Ké­pesek megszervezni alkal­manként több ezer embert is. Különösen a környezet vé­delmében. szépítésében, a fá­sításban és a járdaépítésben jeleskednek. Nagy segítséget nyújtottak a tanácstagi vá­lasztások idején, folyamatosan támogatják a bizalmat kapot­takat, de szervezik a lakóépü­leteken belüli közösségi fel­adatok megoldását is. Örköd­nek a házirend betartása fe­lett, továbbítják a tulajdono­sok kéréseit, panaszait. Négy év alatt a lakóbizottságok tagjai négy alkalommal tet­tek feljelentést a házirend megszegői eilen. Amit mi igen kevésnek találunk, tudva arról, hogy az emberek gyak­ran panaszkodnak az éjsza­kai magnózások, hangoskodá­sok, a kismotorjaikat berreg- tető ifjak zajkeltése miatt. Az már jobban tetszik, hogy 116 közérdekű javaslattal, bejelen­téssel keresték meg a szakigaz­gatási szerveket. Sajnos, ezek gyakran semmitmondó válasz­levelekkel reagáltak az észre­vételekre. Általánosságban elmondha­tó, hogy a tanácsi és tömeg-, szervezetekkel jók a kapcso­lataik. A lakóbizottságok tag­jait félfogadási időn túl is meghallgatják. Minden hó­napban megkapják a gyorstá­jékoztatót. A lakóbizottsági elnököknek a tanácsülésekre meghívót küldenek. Megkér­dezik a véleményüket a kör­zetüket érintő legfontosabb problémákkal kapcsolatban. Azt azonban nem lehet állí­tani, hogy a tanácstagi cso­portok, a HNP területi bizott­ságának tagjai, a területi pártalapszervezetek vezetői és a lakóbizottsági elnökök kö­zött zökkenőmentes az együtt­működés. Sürgető igény, hogy az említettek részére tartsa­nak megbeszéléseket, ahol ki­osztják a feladatokat s elha­tárolják a tennivalókat. Több esetben ugyanis, a lakóbizott­ságok és a tanácstagok mun­kája fedi egymást. Egyenetlenül Természetes, hogy városunk­ban sem dolgoznak egyfor­mán jeli a lakóbizottságok. Az Kedvrontó társadalmi munka Ahogyan nem szabad Az Öbuda Tsz négynapos gyakorlati bemutatót tartott a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium 300 tanulójának és tanári karának arról, hogy hogyan nem szabad társadal­mi munkát szervezni. A kezdettel még nem volt baj, hiszen a mezőgazdasági nagyüzem és az oktatási intéz­mény között létrejött szerző­dés annak rendje és módja szerint időben megköttetett. A múlt héten azonban, amikor hétfőn reggel 150 tanuló a szőlőtáblához érkezett, meg­lepetéssel vették tudomásul, hogy nincs mibe szedni a gyü­mölcsöt. Végül fél tíz körül egy traktor hozott 300 ládát, amelyekbe összesen 30 mázsa szőlőt lehetett rakni. Harminc perc alatt a lelkes csapatok megtöltötték a rekeszeket. Fél tizenkettőkor újabb rakomány érkezett, de a délelőtti csoport ekkor már haza indult, a dél­utáni turnust pedig Kocsordi Károly igazgató már nem is engedte kijönni. Megtudták ugyanis, hogy délután nem ér­keznek konténerek a lesze­dett gyümölcsért. Kedden reggel, amikor a tanulók munkára jelentkeztek ott állt egy puttonyos kocsi s két óra azzal telt, hogy a hét­főn szedett szőlőt összehordták a konténerbe. Teleszedték a maradék ládákat, s megint nem volt mit csinálniuk. Le­leményesek lévén ekkor ki­találták — pontosabban uta­sítást kaptak Jankovszki József mezőgazdasági ágazatvezetőtől arra — hogy nylonzsákokra szedjék a szőlőt. A gimnazis­ták estére több mázsa gyü­mölcsöt raktak ily módon ku­pacba. Szerda reggel meg­jelent két Kamaz típusú gép­kocsi. egy markoló pedig el­kezdte a kupacokat a platójá­ra rakni. El lehet képzelni, hogy elképedtek a tanárok és a fiatalok, amikor látták, hogy a markolóból is. és a gépkocsi rakodófelületéről is liter- számra folyik a must. Mi szerdán délben jártunk a helyszínen. Elkeseredett embereket találtunk ott. A ne­velőtestület tagjai közül íj­gyártó Bálint, Égner Kálmán és Kun Péter alig talált sza­vakat a történtek megfogal­mazására. Nemcsak a társa­dalmi tulajdon hanyag kezelé­séről, a nemtörődömségről beszéltek, hanem arról a ked­vezőtlen hatásról is, amely a gyerekeket érte. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a mezőgazdasági nagyüzem vezetői a munka megkezdése előtt versenyt hirdettek, az első helyezett osztálynak 10, a másodiknak hat, a harmadiknak 4 ezer forint jutalmat ígértek. Kí­váncsian várjuk, hogy ezek után milyen szempontok alap­ján döntik el a sorrendet? Ar­ról már nem is szólunk bő­vebben, hogy teát és ivóvizet is ígértek a tanulóknak, vala­mint azt sem részletezzük, hogy a 320 társadalmi munkás részére egy mellékhelyiséget állítottak fel, amelynek aj­taja az első látogató fogadása után leesett. Természetes, hogy megkér­deztük az Óbuda Termelőszö­vetkezetben Jankovszki Józse­fet; mit szól a történtekhez? Fatális véletlenekre hivatko­zott, arra például, hogy pon­tosan az a traktor romlott el, amelyiknek a ládákat kellett volna hozni. Hogy Gyöngyös­patáról (ahová a szőlőt szál­lítják) öt telexváltás ellenére sem jött a konténeres kocsi. Abban azonban egyetértet­tünk, ezek az érvek csak ma­gyarázkodások. — Ügyfélfogadás. A városi tanácsnál november 5-én, hétfőn az ügyfélfogadás a szokottól eltérően, csak dél­után 2.30-ig tart. Az illetéke­sek az ügyfelek szíves megér­tését kérik. — Nyelvtanfolyamok. An­gol, német és francia nyel­vekből szervez tanfolyamo­kat kezdő, haladó és intenzív fokon a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár. A 48 órás kurzusok részvételi díja 850 a 96 órás intenzíve- ké 1600 forint. Az érdeklődők még jelentkezhetnek, mert az oktatás csak október végén kezdődik. újonnan átadott épületekben aktívabbak, a régebbiekben — mert a gondok javát már megoldották —, passzívab­bak. Megfontolandó észrevé­tel, hogy egymástól elszige­telten tevékenykednek. A Teátrum és a Felszabadulás lakásszövetkezet jó kapcsolatig kivételes példaként említhető. Mines kihasználva A lakóbizottságok munkája az utóbbi négy esztendőben a megállapított hiányosságok el­lenére is javult. A jövőben célszerűinek látszik módosíta­ni a tanácsrendelet rájuk vo­natkozó, de ma már túlhala­dott néhány rendelkezését, ahol szükség van rá, változ­tatni kell a működési terüle­tüket, és tagjaiknak számát. Még közel sincs kihasználva az a lehetőség, ami a lakóbi­zottságokban rejlik. SZENTENDREI K^cíHa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Színvcr.sbsabb ellátás Ú| szakorvosi rendelő Az elmúlt héten átadták vá­rosunkban az új körzeti orvosi rendelőt. Dr. Katona Gyula ügyvezető körzeti főorvos el­mondta. hogy az intézmény létrehozása égetően szükséges­sé vált, mert nemcsak Szent­endre lakosainak száma gya­rapodott, hanem a hétvégi üdülők és a turisták is több ezren keresik fel a Dunaka­nyart. A népesség nagymérté­kű növekedése miatt az orvo­si alapellátás az utóbbi évek­ben romlott, egy orvosra a ko­rábbinál, sokkal több beteg jutott. ki Időjárástól függetlenül Az időjárás nem befolyásolja a Szentendrei Ipari Szövetkezet ruhaipari részlegének munkáját. Jól megférnek egymás mel­lett a nyugatnémet megrendelésre gyártott bélelt téli ruhák és a Pakisztánnak szállított nyári holmik A régi rendelő zsúfolt voll és kicsi, az új jobb beosztású, a várók tágasabbak. Sokkal korszerűbb a berendezés, ja­vultak a munkakörülmények. Nemcsak öltöző hideg-me­leg vizes zuhanyzók várják az egészségügyi dolgozókat, ha­nem kultúrszoba és könyv­tár is. A statisztika szerint telepü­lésünk körzeti orvosi rende­lőiben évente 11 ezer beteg fordul meg. Az új létesít­ményben várhatóan nem lesz zsúfoltság, sőt a későbbiekben egy ügyeleti szárny kialakítá­sára is lehetőség nyílik. Gfozlekedés­rendésief Megváltozott a félfogadás rendje a városi rendőrkapi­tányság közlekedésigazgatás és igazgatásrendészeti osztályain. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés, vezetői engedélyek és forgalmi rendszámok ki­adása, a kocsik átírása céljá­ból kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 12-ig, szerdán 8-tól 12-ig és délután 2-től 6-ig lehet felkeresni az illeté­keseket. Igazgatásrendészeti ügyekben hétfőn, kedden és pénteken 8.30-tól 12-ig, szer­dán 8.30-tól Í2-ig és délután 2-től 6-ig fogadják az ügyfe­leket. Villanófény... Még két esztendeje sincs, hogy elbontották a régi hidat, amely a Papszigetet össze­kötötte a külvilággal. A kifo­gás az volt ellene, hogy el­zárja a mellékágat, feltöltő­dik a bejárattól északra eső szakasz, s lassan félszigetté lesz a hajdani sziget. Valóban a mederben megszilárdult az iszap, s növekedni kezd­tek a fák. A híd másik oldalán is elhanyagolt, szemetes volt a két part. Akkoriban a közvélemény követelte, hogy átereszes be­járatot építsenek, hogy a mel­lékágban akadály nélkül ára­molhasson a víz. Előbb kita­karították az eldugult sza­kaszt. majd megcsinálták az új hidat is. Mi tagadás, na­gyon sokba kerültek ezek a munkák. De vajon helyes volt-e ez a lépés? Több jel mutat arra, hogy nem. Azzal ugyanis, hogy a víznek rés nyilt a híd alatt, nem válto­zott semmi. Olyan sodrás, amely a hordalékot tovább­vinné, nem alakulhat ki eb­ben az ágban. A Papszigetet a város felől átölelő rövid ki­térőben alig van mozgás. A következmény: a hídtól észak­ra éppúgy eliszaposodik az ol­dalág, mint a régi bejáró fennállása idején. Tehát egy-két évenként a tanácsnak kotortaitni kell a medret, s ez bizony sok pénz­be kerül. Célszerűbb lett volna hagy­ni, hogy a feltöltődött meder­szakaszt a természet vegye birtokába. Esetleg irányítani a növényzet meghonosodását. A híd másik oldalán található részt sokkal könnyebb kar­bantartani. A kikötőbe a kí- rándulóhajók is bejárnak. A növényvilág nem törődik az­zal, hogy szigeten, vagy fél­szigeten él. Megtakarítottuk volna az eddigi, és a jövőbe­ni-kotrási költségeket. Várják a jelentkezőket KondRiéterem - üresen A tömegsportban részt ve­vők számát szeretnék gyara­pítani városunkban. Ezért a Cseregyerekek ez Vonzó, Bognár Mária városi úttö­rőelnökkel arról beszélget­tünk, hogy sikeres volt-e vagy sem a város és a körzet kis­dobosainak és úttörőinek nyá­ri táborozása. Köztudott, hogy a gyerekek nyári elfoglaltsá­gának szervezése mennyire fontos. Az ország más tájai­nak iskolásai is élénken ér­deklődnek szép fekvésű tábo­raink iránt. Ebből következik, hogy csereüdültetésre kitűnő lehetőségeink vannak. A Szentendrén és körzeté­ben levő intézmények közül dicséret illeti a Lenin úti is­kolát, ahol a gyermekek 72, a pomázi 1-es számú iskolát, ahol a nebulók 47 százaléka járt táborokban. Városunk központi iskolája pedig azért érdemel elismerést, mert sportszaktáborokat is szerve­zett. Persze vannak olyan in­tézmények is, ahol az üdülte- tett tanulók számaránya nem éri el az országos átlagot, amely 20 százalék. A statiszti­kákból kiderül még, hogy mint­egy 6300 úttörő és kisdobos tanul a város és a körzet in­tézményeiben, s közülük 1650- en táboroztak. Ez mintegy 10 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Kendos vakáció Bognár Mária úttörőelnök a vándortáborokért lelkesedik Ezekre az jellemző, hogy !0 — 14 nap alatt a gyermekek 5—7 bázishelyen laknak, s a köz­tük levő távolságot gyalog te­szik meg vadregényes táiákon. Nem ritka, hogy a 9—13 éves nebulók egy nap 15—20 kilo­c;rszág minden fájáról de drága táborozás métert is gyalogolnak. Ezek a túrák nemcsak a kisdiákok állóképességét növelik, hanem a közösségi érzést, az együvé tartozást is erősítik. Ilyen tá­borokat szerveztek a Felsza­badulás lakótelepi, a szent­endrei központi és a pomázi 1-es számú iskola nevelői. Ahogy az másutt is van, a mi körzetünkben is találhatók „megszállott tanárok’”, akik évről évre útnak indulnak tanítványaikkal. Közülük Ba­ross Péter, Virágh Ferenc és Csordás Tibor nevét említ­hetjük elsősorban Ebéd a Kagylóból A területünkön három tábor található. A parktábor a Le­nin úti iskolában, a Vízitelep a Szentendrei-szigeten és a városi létesítmény Tahitótfalu határában. Nem mondhatjuk, hogy nem okoznak gondot az illetékeseknek. A Vízitelepen és Tahitótíaluban az étkezte­tés problematikus, mert a gyerekek a Kagyíó étteremből kapták az ennivalót, napi hatvan forintért. Ehhez hozzá kell adni az országosan egy­ségesen megállapított 15 fo­rint táborhasználati díjat, az útiköltséget, a strandbelépőt, hogy az egyéb személyes ki­adásokról nem is beszéljünk. Mindent összevetve kiderül, hogy egy gyermek tíznapos táboroztatása minimum 1000 forintba kerül. Miért szólunk erről? Azért, mert a szentendrei diákoknak a karcagi csereláborban napi ötszöri étkeztetést biztosítot­tak 38 forint 50 fillérért. Igaz, ott a napközis konyha látta el a vendégeket. Sajnos, vá­rosunkban az itteni központi konyha túlterheltsége miatt ez úgyszólván lehetetlen. A do­log summázata tehát az, hogy a Dunakanyarban levő tábo­raink vonzóak, de az ország más területén levőkhöz ké­pest drágák. A karcagiak is ragaszkodtak például ahhoz, hogy kifizessük az ő gyere­keiknek a 60 és a 38.50 forint közötti különbözetet. Bognár Mária városi úttö­rőelnök azt is elmondta, hogy a területünkön három orszá­gos vándortúra-útvonal fut. A Vörösikő I., a Vöröskő II. és a Ságvári. Található még egy százfős sátortábor a Szabad­ságforrásnál. Ez azt jelenti, hogy mintegy 4 ezer gyerek fordul meg nyaranta a terüle­tünkön. űk azonban nem nö­velik az étkeztetési gondjain­kat, mert önállóak. Ahhoz, hogy a szentendrei és a kör­zetben lakó gyerekeknek ne legyen drága a tábor, csak mitegy 850 tanuló olcsóbb ét­keztetését kellene megolda­niuk az illetékeseknek. Ez kö­rülbelül 18 ezer forint több­letkiadást jelentene szezonon­ként. Érdemes gondolkodni rajta, hogy ezt az összeget mi­ként lehetne biztosítani. Jobb szervezés A városi úttörőelnökség vé­leménye szerint az úttörők és kisdobosok nyári táborozta­tása jól sikerült, a jövőben viszont arra kell törekedni, hogy azok az iskolák, ame­lyek kevés tanulót küldtek, a jövőben többet törődjenek a szervezéssel. Lakóhelyi SE szervezésében; — melynek Pelle Katalin, a városi tanács gondnoka a pénzügyi felelőse — a közpon­ti iskola tornatermében ked­den és csütörtökön fél öt és hat órai kezdettel karatetan­folyam indul. A részvételi díj havonta 150 forint. Ugyanitt szerdán esténként hatkor a nőknek tartanak tornaórákat. A részvételi díj alkalmanként húsz forint. Népszerű-e még az aero­bic? Kiderül majd abból, hogy mennyien jelentkeznek a ze­nés testmozgásra, amelyet kedden és csütörtökön fél öt és hat órai kezdettel a Bajcsy- Zsilinszky úti iskola tornater­mében tartanak. A részvételi díj havi kétszáz forint. Je­lentkezni Pelle Katalinnál le­het a városi tanácson, illetve a foglalkozások helyszínén. S ha már a tömegsportnál tartunk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a Felszabadulás lakótelepen — néhány erő­södni kívánó férfi Joó György vezetésével — nagyszerű kon­dicionálótermet rendezett be. A tanácstól kapott ikerga­rázsban mintegy 150 négyzet- méteres alapterületen sora­koznak a súlyzók, fekvőpad, futógép, homokzsák. A felsze­relést expanderek, bordásfa­lak és kötelek egészítik ki. Salnas alig veszik igénybe a lakótelepen élők. pedig a havi klubtagsági díi mindössze 150 forint. Az igazság az, hogv a kondicionálóterem megnyitá­sa óta — pedig már eltelt egv esztendő — csak két-há- rom sportolni váavó ember iár rendszeresen a foglalkozá­sokra. Csak emlékeztetőül: a lakótclenen több mint három­ezren élnek. A kondícióterem rrdnden szerdán és pénteken öttől bét óráig tart nvifva. Vajon miért nem látogatják? Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents