Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

Sfgfspsl! textil A Textilipari Vállalat éven­te négyszázmillió forint ér­tékben gyárt háztartási textí­liákat. Ott állítják elő a leg­nagyobb mennyiségben a ha­gyományos szövőipari tech­nológiától eltérő úgynevezett vlies típusú nem szőtt textí­liákat, amelyből többek kö­zött takarókat, steppelt ter­mékeket készítenek. PEST MEGYEI vaás MtomÁUM, kyb&jeteki XXVIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÄM Ara: 1, Itt fari ssfi 1984. OKTÓBER 24., SZERDA «■■■■■■MMKMOTIIIllllTnBWnMWdBaMMBBMBIMaMBBMMBBMWI 111 PfTimT—r ll'irr Hnierr KensztontySn Csesrnyenko bsszéde az S2SCP KB liléséa Nagyszabású öntözési terv Előkészületek es XXVII* kongresszusra Oktober 23“ án Moszkvában ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen Kcnszíantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Az ülésen áttekintették az országos élelmiszeralap fo­lyamatos növelését célzó öntözéses gazdálkodás és az ön­tözött földek hatékonyabb hasznosítása hosszú távú programjának kérdését, amelyről Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. A napirendi kérdésről határozatot fogadtak el. Az SZKP Központi Bizott­ságának ülésén mondott be­szédében Konsztantyin Cser­Ä mezőgazdaság szabályozói Ä fejlesztési források Jövőre szinten maradnak A fővárosi, a Pest és Nógrád megyei mezőgazdasági nagy­üzemek vezetői, a MíJM-uiez tartozó vállalatok, intézetek igaz­gatói kedden a minisztériumban a mezőgazdaság jövő évi fel­adatainak teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételekről, valamint a közgazdasági szabályozók alakulásáról tárgyaltak. Megvitatták a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat is. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt Faluvédő Lajos, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal cliíöke. Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam- ititiiér előadásában az idei év tárható * eredményeivel kap­csolatban kiemelte: Az eseten­ként kedvezőtlen időjárás el­lenére az ágazatok összessé­gében megfelelnek a várako- zásnzk. A továbbiakban a jö­vő évi feladatokat ismertette. Ezeket az idei várható telje­sítményekkel összehasonlítva általában újabb előrelépést szándék jellemzi, bár a kül­piac értékesítési lehetőségei szűkülnek. A beruházást jö-. vőre általában az jellemzi, hogy a fejlesztési források az ideihez képest nem csökken­nek. Az államtitkár ismertette a mezőgazdaság ár- és pénz­ügyi szabályozásában jövőre bekövetkező változásokat. Elöl­járóban utalt arra, hogy az élelmiszergazdaság tervelő­irányzatai összhangban van­nak az átalakított szabályo­zókkal. Azok várható hatása kettős; egyfelől kedvezőtlenül érinti a gazdaságokat — min­denekelőtt például a kémiai anyagok vásárlásánál —, más­felől viszont ösztönzi az elma­radó ágazatok felzárkózását, és lehetővé teszi az eddiginél magasabb teljesítmények ösz­tönzését a keresetszabályozás oldaláról. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozóknak gyorsan át kell menniök a gyakorlat­ba, ahol ennek a követel­ménynek nem tesznek eleget, ott rövid távon is súlyos hát­rányba kerülhetnek. Egyebek között elmondotta, hogy a műtrágya beszerzési ára jövő­re 8 százalékkal emelkedik, drágábbak lesznek majd a növényvédő- és gyomirtósze­rek, ám nem teljes körben. Emelkednek, bár kisebb mér­tékben a gépek, pótalkatré­szek, építőanyagok, egyes energiahordozók, valamint, egyéb anyagok árai. A me­zőgazdasági kisgépekért 11 százalékkal kell többet fizet­ni. Kedvező viszont, hogy emelkedik a nagyüzemi ár- kiegészítés a szarvasmarha­ágazatban — a tejtermelésre és a vágómarhára egyaránt —, a juhászat termékeiért szintén többet fizetnek, és na­gyobb lesz a cukorrépa felvá­sárlási ára, ugyanúgy mint az export téli almáé. Villápyi Miklós ismertette a beruházások, valamint a ked­vezőtlen adottságú üzemek tá­mogatási rendszerét, az adó­zás és a keresetszabályozás új. vonásait is. Faluvégi Lajos felszólalá­sában elismeréssel szólt az élelmiszergazdaság teljesít­ményéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a' világpiac-keres­let ingadozását, valamint az időjárás változásait a követ­kezőkben nagyobb rugalmas­sággal és clőrelátóbban kell követni. Ebben szerepet vál­lalnak a kormányzati szervek, s mellettük természetesen ma­guk a mezőgazdasági terme­lők is. A gazdálkodók, akik­nek lehetőségeit bővítik az új vállalkozási formák, és az üzemek belső gazdálkodásá­ban egyre inkább nyomon kö­vethető korszerű üzemszerve­zési, bérezési, gazdálkodási megoldások, továbbá jövede­lemszabályozás új lehetőségei. Az ágazatközi fejlesztések központi forrásai szintén se­gíthetik az üzemeket a felada­tok megoldásában. Kedden Kecskeméten és Keszthelyen tartottak tájérte­kezletet, a következő napok­ban az ország más tájkörze­teiben kerül sor hasonló ta­nácskozásokra. Közélet Losoncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kenneth D. Kaundának, a Zambiai Köztár­saság elnökének, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, illetve Dusán Alimpics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság szövetsé­gi nemzetgyűlésének elnöke vezeti a hivatalos tárgyaláso­kat az országgyűlés és a ju­goszláv parlament hazánkban tartózkodó küldöttségei között. Eduard Saul, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kohó- és nehézgépipari minisztere Kapolyi László ipari miniszter meghívására Budapesten tár­gyalásokat folytatott az együtt­működés időszerű kérdéseiről. Eduard Saul kedden utazott el hazánkból. nyenko bejelentette, hogy a Szovjetunióban újabb széles körű intézkedéseket kívánnak foganatosítani a mezőgazda- sági termelés fokozottabb bel­terjessé tételére és egy átfogó talajjavítási program meg­valósítására. Az SZKP KB főtitkára em­lékeztetett rá, hogy a központi bizottság két évvel ezelőtt hagyta jóvá a Szovjetunió élelmiszerprogramját, s ma már kimutatható, hogy az azóta eltelt időszak számotte­vő eredményeket hozott. 1983- ban a Szovjetunió történelmé­nek eddigi legnagyobb mező- gazdasági termelését érte el. A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko szólt arról, hogy a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak a kétségtelen eredmények ellenére sincs okuk az önelégültségre, mivel a mezőgazdasági termelés még mindig elmarad a szükségle­tektől. Ez nyugtalanítja az SZKP Központi Bizottságát is. Üj, az eddigieknél haté­konyabb módszerekre van szükség ahhoz, hogy a mező- gazdaság a népgazdaság ma- (Folytztás a 2. oldalon.) Kis psié - nagy választék Sablonba töltik a műanyagot, égetik, sorjázzák cs osztályozzák. Az utóbbi műveletet azonban már a kész gombbal teszik a Mű­anyag és Faipari Szövetkezet fóti gombüzemében, ahol több mint 200-félc, kabátra, nadrágra, ruhára valót gyártanak Trencsényi Zoltán (elvétele Nemzetközi szimpozion Ifjúság és ideolégla 2 Háromnapos tanácskozás ^ kezdődött kedden Ifjúság, jí társadalom, ideológia cím- ^ mel. A Magyar Tudorná- ^ nyos Akadémia, az MSZMP j KB Társadalomtudományi ^ Intézet« és Politikai Főis- •/ kólája, valamint a KISZ Központi Bizottsága reu- <! dezte konferencián, hat ^ európai szocialista ország, ^ továbbá Kuba és Mongólia ^ ifjúsági szövetségei, illetve ^ ifjúságkutatással foglalko- £ zó intézményei képviselte­id tik magukat. Az eszmecserén, mintegy 100 hazai és 40 külföldi szak­ember — szociológus, pszicho­lógus, politológus, történész és filozófus —, tanácskozik a szocialista országok ifjúságá­nak társadalmi helyzetéről, az egyes országok ifjúságkutatá­si eredményeiről- Megvitatják a nemzedékváltással, a fia­talság világnézeti, tudati ar­culatáról, és jövőképének for­málásával kapcsolatos kérdé­seket. A szimpozionon, amely a szocialista országok tudomá­nyos akadémiáinak együtt­működésében tevékenykedő Ideológiai harc a mai világ­ban elnevezésű munkabizott­ság budapesti ülésszakához kapcsolódik, Huszár István, az MSZMP, KB társadalom- tudományi intézetének főigaz­gatója tartott bevezető elő­adást. Elöljáróban utalt arra, hogy a szocialista közösség országaiban az ifjúságpoliti­ka számos hasonló problémá­val küzd a 80-as évtized első felében. Épp ezért tág tere van a nemzetközi tapasztalat- cserének. A továbbiakban áttekintést adott arról: ifjúságpolitikánk formálásában, ifjúságpolitikai gyakorlatunkban milyen meg­gondolások vezetik hazánkat, hogyan ítéljük meg a tovább­lépés lehetőségeit. Hangsú­lyozta: amikor a fiatalokról beszélünk, nemzedéküket job­bára úgy értelmezzük, mint a társadalom neveltjét, amely­nek el kell sajátítania a ki­alakult magatartásmintákat, normákat. A felnőtt társada­lomnak pedig az a feladata, hogy ezt az értákelsajátítási folyamatot megszervezze, meg­töltse tartalommal és irá­nyítsa, tehát nevelje az ifjú­ságot. Az ifjúsággal összefüggő másik fontos kérdésről, a fia­tal nemzedék sajátos érdekei­ről és szükségleteiről szólva, az előadó kifejtette: a feszült­ségek a fiatalok önálló pá­lyakezdése és családalapítása körül sűrűsödnek. Növekvő problémát jelent a korábbi évtizedekhez viszonyítva a dolgozó fiatalok megfelelő szakmai és munkaköri előre­haladásával kapcsolatos fel­tételek megteremtése. Emiatt a fiatalok, különösen a fér­fiak körében csökken a szel­lemi pályák vonzása. Az if jú­ságpolitika szemoontjából ki­emelkedő jelentősége van o nevelési és képzési rendszer erőteljes minőségi fejlesztésé­nek — mondotta végezetül. Délután , a külföldi küldött­ségek képviselőinek előadásai­val folytatódott a plenáris ülés. Md: 3. oldal: Toldy Ferenc, a polihisztor 4. oldal: A reszortszemlélet csak árthat 8. oldal: Elcsúsztak a cementen Európai áramszolgáltatók ez energiagazdálkodásról Hangfrekvenciás vezérlés Érdekes, újszerű rendez­vény házigazdája október 23. és 26. között a Budapesti Elektromos Művek, az Ipari Minisztérium, a Fővárosi Ta­nács és a Magyar Elektroni­kai Egyesület, valamint a Magyar Villamos Művek Tröszt védnöksége mellett Budapest. Az európai szocia­lista országok fővárosait ellá­tó áramszolgáltató vállalatok vezetőinek tanácskozásán — színhelye az ELMŰ székhá­za — a berlini, a bukaresti, a prágai, a szófiai és a varsói delegációk vesznek részt. S mindaz, ami a konferen­cián megfogalmazódik, vagy Közbeszólt oz időjárás Cukorműszak gyárban, földeken Bár Pest megye nem tartozik az ország nagy cukorrépater­mesztő tájai közé, de adottságaihoz mérten számottevően hoz­zájárul e fontos ipari növény előállításához. A Mátravidéki Cukorgyárak két üzemet, a selypít és a hatvanit egyesít kö­zös vállalatban. Hat termelőszövetkezetnek, illetve állami gaz­daságnak van velük szerződéses kapcsolata. Mint Nagy István, a hatva­ni gyár mezőgazdasági főosz­tályvezetője elmondta, össze­sen 1570 hektárról — a vég­leges hozambecslések szerint — 59 ezer tonna répa várha­tó. Ez több a tavalyinál. A hektáronkénti 37,4 tonnás ter­mések azért nem késztetik fe­lelőtlen örömre a gazdákat, mert a cukortartalom csak 15 és fél százalék. A minőség aa esők beálltával romlott, annak előtte viszont a hoza­mokkal volt baj. Az időjárás az előbbihez hasonlóan a be­takarítással is megtréfálta a gazdaságokat. A szövetkeze­tek ugyanis az ipari üzemek­kel' közösen, előre megállapí­tott ütemterv alapján szeret­tek volna szállítani.-Ezt azon­ban előbb a szárazság, majd a beállt eső- akadályozta meg. így történhetett, hogy a fel­dolgozók október elejéig a tervezett mennyiségnek - csu­pán 50 százalékát tudták. át­venni, s időlegesen egyik gyá­ruk leállítására is rákénysze­rültek. A mátravidékiek most úgy döntöttek, függetle­nül az eredeti megegyezéstől, a termelők kívánságának meg­felelő tempóban hajlandók át­venni a cukorrépát. Jelenleg ez a mennyiség meghaladja a napi 16 ezer tonnát. A gyárak egyébként három műszakban dolgoznak, s ter­mészetesen hétvégi szünet, megállás nélkül. Ami a vas­úti szállításokat illeti — er­ről tájékoztatott bennünket Nagy István —, bizony, nem mondható ideálisnak, gondok vannak az úgynevezett irány­vonatokkal s a szervezettség­gel. A betakarítás tekintetében összességében nincs különö­sebb ok az aggodalomra. Há­rom Pest megyei tsz, a tápió- szentmártoni, a tápiógyörgyei és a vácszentlászlói — ezek a megye legnagyobb termelői — megfelelő, sőt az országosnál jobban gépesített üzemek. Más kérdés, hogy a nagyobb termés reményében nsm túl kockázatos-e a tápiógyör- gyeiek kivárása? Félő ugyan­is, hogy nem sikerül időben végezniük e munkával. V. B. jóváhagyásra kerül, előbb- ytóbb Pest megyét, illetve az agglomerációs övezetet is érinti. Igaz, a témakör ennél sokkal tágabb, átfogóbb. Mert például ma előadás hangzik él a magyar népgazdaság energiagazdálkodási program­járól, eredményeiről, a villa- mosenergia-ipar helyzetéről, s fejlesztéséhez kapcsolódó távlati elképzelésekről. Az üzemi létesítmények megte­kintése során a konferencia résztvevői a szentendrei Ko­vács Margit Múzeumot is fel­keresik. Holnap, csütörtökön pedig a főváros energiagazdálkodását érintő kérdések közül különös hangsúllyal foglalkozik az előadás a hangfrekvenciás központi vezérlés bevezetésé­vel, a hálózatfejlesztéssel, a nagyfeszültségű kábelhálózati tervezés, kivitelezés és üze­meltetés kérdéseivel. Tehát mindazzal, ami számunkra akkor válik létező valósággá, ha nincs, ha zavar áll be az elektromos szolgáltatásban. Ám a szakemberek számára a jövőt, a fővárosok közvilá­gításához kapcsolódó felada­tok megoldását jelenti. V. E. EGY PERC A BÉKÉÉRT Az énekes hangja betölti az egész csarnokot. Zeng a gitár, szól a dal: Hát nézz a szemembe és nyújtsd ki a kezed / Lásd meg végre, hogy nem vagy egyedül! Fia­talok, idősebbek, asszonyok gyermekeikkel, messzire utazók bőröndökkel — megállnak egy kicsit a Déli pá­lyaudvaron az aluljáróban. Aki teheti, hosszabban is el­időz az alkalmi dobogó előtt, amelyen a KISZ Központi Bizottsága s az Országos Béketanács diák- és ifjúsági bizottsága rendezésében ad műsort a KISZ Központi Művészegyüttesének Folkpódiuma, Dinnyés József és Csizmadia Sándor közreműködésével. Szívet melengető érzés, amikor már ötven, száz torok­ból szól egyszerre — előbb bátortalanul, majd egyre erő­sebben — az új nóta: Szerelmet, mindenkinek! / Sza­badságot, mindenkinek! S szemben a plakát: Békét, biztonságot a világnak! Pedig sietős az út, hazafelé. Ar­ra mégis volt ideje tegnap este több száz, talán több ezer embernek, hogy megálljon itt, a Délinél, vagy a Marx téren s a főváros egyéb pontjain, egy-egy percre. Hogy ezzel a perccel is hitet tegyen a béke mellett. b. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents