Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
jrrr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 348. SZÁM 1984. OKTOBER 21., VASÁRNAP Csúcsrügyes kerék a Riéfyisen Hess nyár uralja a vidéket A hesneki eréőtefspHés korszerű módszere Az erdő valaha alföldi vidékünk természetes növénytakarója volt, ám az évszázadok folyamán mind nagyobb mértékben kiirtották. Szántók váltották fel a zúgó tölgyeseket, s amikor már nem volt. ami megkösse a talajt, megjelent a futóhomok, amely jelentős mértékben lerontotta a gazdálkodás eredményességét. Eltűntek a kőrisligetek, amelyekről szomszédos városunk kapta a nevét, meggyérültek a nyárasok, alaposan átalakult a környék képe. A fa napjainkban kincs, amelyből — minőségét és ösz- szetételét tekintve — kevesebb van a kelleténél. Az ipar alapanyag-szükségletét nem köny- nyű fedezni, ezért az utóbbi évtizedekben erdőtelepítésre ösztönözték a gazdaságokat. Környékünkön is jelentős területeken ültették el a csemetéket, s több helyen már gyé- ríteni kell az ültetvényeket, most kezdi visszafizetni a fagazdálkodás a befektetett tőkét. Csip-csup erükség A Ceglédi Állami Tangazdaság erdészeti kerülete 3171 hektár erdővel gazdálkodik. Jellemzőek a különböző fa- fajták előfordulási arányai, mert a tágabb környék erdeinek megoszlása is hasonló. A nemes nyár uralja a vidéket 55 százalékkal, az akác 34, az erdei fenyő és különféle lombos fafajok 5—5 százalékkal vannak jelen, s a kocsányos tölgy mindössze egy százalékkal képviselteti magát. Hajdú László kerületigazgató tájékoztatása alapján ismerjük a CÁT nagy gondját; a rendkívüli széttagoltság folytán a kerület erdészeti tevékenysége Nagykőröstől egészen Tápiószentmártonig terjed 'ki. összefüggő erdő csak Nagykörös, Nyársapát és Törtgl térségében van. A többi csak 30 —50—70 hektáros ligetecske. Előzményként tudni kell, hogy a mai tangazdaság fél tucat korábbi nagyüzemből jött létre. tehát örökölték a csip-csup táblákat. A kerület idei árbevétele 17.6 millió forint, tervezett nyeresége 2,1 millió forint. A tőr- teli központban működik saját csemetskertjük. ahol Juhász Ferencné erdésztechnikus vezetésével csúcsrügyes karódugványok előállításával foglalkoznak, amely korszerű eljárással ma még alig néhány helyen próbálkoznak az országban. (A dolog lényege az. hogy 2—3 méter mély lyukakat fúrnak, s elérve a talajvíz rétegét, egészen addig leense- dik a csemetét. A törteit, nyársapáti, csemői száraz homokon csak így lehet öntözés nélkül eredményesen erdősíteni.) Nevelnek egyéves gyökeres dugványokat is. amelyeket szakcsoportnak adtak ki művelésre. Azt remélik, hogy ily módon az előállítási költségek alacsonyabbak lesznek. A saját szükségletüket maguk nevelik, s jut belőle eladásra is. Tucatny i társsal Tavaly 69 hektáron végeztek erdőfelújítást, -telepítést 74 hektáron. A szántóként gazdaságosan nem hasznosítható területeken ezzel szeretnék megvalósítani a racionális földhasználatot. Az erdészetben nyolcvanketten működnek. Az évi fakitermelés 7500 köbméter, ami a következő években 10—12 ezer köbméterre emelkedik az ütemterv alapján. Ehhez megvannak a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. Annál is inkább szeretnének produkálni az emberek, mert az 1983-as eredmény kedvezőtlenül alakult, nem kevéssé az év utolsó időszakának faértékesítési nehézségei miatt. Az idén kedvezőbbnek mutatkozik a helyzet, s a felmérés szerint az eredmény elérheti a 2,8 millió forintot. Ez a fizikai és a műszaki állomány együttes erőfeszítésének köszönhető. Nyolc évvel ezelőtt a környékbeli gazdaságok erdőgazdasági társulást alakítottak a CÁT gesztorságával. Ennek a tangazdaságon kívül jelenleg 12 termelőszövetkezet a tagja. Együttes erdőterületük meghaladja a nyolcezer hektárt, s faállományának összetétele hasonló a fentiekben leírt arányokhoz. Az a cél kovácsolta őket eggyé, hogy közösen szerezzék be a fakitermelő gépsort és a szükséges szállítóeszközöket. A fakitermelés, -szállítás, -értékesítés is közös ügy lett. A kísérletek köréből kimagaslik a már említett mélyfúrásos nyárfatelepítési rendszer, a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás alkalmazása, feladatuk a műszaki és technológiai fejlesztés kidolgozása. A birtokukban van egy korszerű kanadai Timberjack gyérítő gépsor, egy Walmett 872-es közelítő. VK—16-os kárgező. továbbá a szükséges teher- és személyszállító autók. Tizenöt fős fakitermelő brigádjuk korszerű kézimotoros fűrészekkel látja el feladatát. A társulás 1983-ban 10 2 millió forint árbevétellel 385 ezer forint nyereségre tett szert. Igaz, hogy nem a gátlástalan n veres ágba ihászás tömörítette őket. ennél azonban mindenA hét végén a jó időben, nagy és élénk piac volt. A szüret vége ( felé. közeledik, és a kocsispiacon emelkedtek a borszőlő árak, a vegyes szőlő 10—12, az otelló 10, a szép fehér szőlő 14 forintért kelt. A baromfipiacon sok csirkét árultak. A hízott ludat kilóra 65 forintért tartották. A takarmánytök mázsája 200, az új csöveskukorica 450—500 forint volt. A szemestermény-piacon a búza 5—5,50, az árpa 6, az új csöveskukorica 4,50, az ó morzsolt kukorica 7, a napraforgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlő 16—20. az alma 8—14, a körte 10—22, a kék szilva 8, a birs t2. a burgonya 6, a fehér és kelkáposzta 6—7, a zöldbab 10—20, a fejtett bab 60, a száraz bab 50, a paradicsom 5—14,' a karfiol 15—20, a vöröshagyma 10, a fokhagyma 20—40, a zöldpaprika 10—32, a sárgarépa 10—12, a gyökér 20—25. a gesztenye 55, a köleskása 50, a retek csomója 6, a zöldség 6—8 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—240, a vágócsirke 100—170, kilóra 50, a kacsa 190—250, a lúd 400—450, a pulyka 600 forint volt, két kakast 280—300 forintért árultak. K. L. képpen többre képesek. Idei várható eredményük kétmillió forint körül alakul. Mélyfúrót vásároltak A társulásnak van jövője. Ha a költségeket sikerül féken tartani és vállalkozási áraikat elfogadható szinten alakítják ki. érdemes lesz a tagoknak igénybe venni szolgáltatásaikat. Ehhez megvan a reális alapja. A fejlesztés is a korszerűsítést szolgálja. A mély- fúrásos technológia eszközeként két darab mélyfúrót vásároltak. amelyeket a cegléd- berceli őszi—tavaszi 94 hektáros nyárfatelepítésnél már felhasználnak. Tamasi Tamás A termes ksvomsl Két cég között lenn a földön Ennek a levélnek nem örült senki. Hermes Áfész elnökétől A nyársapáti telephelyre vo- natkqzó bérleti szerződést a bérbeadó TSZKER 1984. december 31-vel felmondta, egyúttal pert indított szövetkezetünk ellen. Emiatt és egyéb gazdasági megfontolásra tekintettel a nyársapáti telephely működését 1984. december 31-vel megszüntetjük. Az új telephely kialakítását Tápiószentmártonban tervezzük. A telep működését teljes kapacitással 1985. január 1-vel indítjuk. Az ön munkájára természetesen továbbra is igényt tartunk. Ha az új munkahelyen ön is tovább kíván dolgozni, kérjük, hogy ezt 15 napon belül jelezze központunk munkaügyi osztálya felé. Budapest, 1984. szeptember 10. Király Istvánná dr. elnök Tisztes kereset Nyársapát határában, nem messze a buszfordulótól apró ipartelep áll. Épületei még a 60-as évek végén készültek sárbetonból, nem szánták emberek munkahelyéül. A terület és a létesítmények a helybeli Haladás Tsz birtokában vannak, de még annak idején hasznosítási szerződéssel átadta a ceglédi TSZKER-nek, s ezért évente több mint két és fél millió forintot kap. A Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés, alacsony a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állatállománnyal. Üresen állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gazdaságot. Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze nemcsak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ben még csak 43 száza- ékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről, aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a, tradíciók is Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt. s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az esv kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a hagy tejtermelő képességű holstein- fríz teheneknek, nem épülhettek volna gyors ütemoen új istállók. De nem kevés ' a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbetették takarmánytermesztésüket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mén-féktől. Kiváltképpen akkor, ha a növénytermelés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a no vénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét „feletetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és a juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. Ezek az arányok azon hjan nem igazodtak az orsfcág adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságoknak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a 'sertés-1 és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kall. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. 3. TSZKER viszont újabb bérlőkkel kötött megállapodást: a Ferrokémia Ipari Szövetkezettel, a VOSZK-kal és a budapesti székhelyű Hermes Afésszel. A három cég összesen hárommillió forintot fizet bérleti díjul a TSZKER-nek. Az ipartelep nem akármilyen jelentőségű, hiszen sok nyársapátinak, főleg asszonyoknak teremt , lehetőséget a tisztes kereset megszerzésére, egyáltalán az ipari munkára. A Hermes portáján 70 fős csapat foglalkozik vetőmagvak kiszerelésével, csomagolásával. Árbevételi teljesítményük évi 80 millió forint. Négy-öt esztendeje ismeretlen fogalom náluk az elvándorlók. Érthető, hogy válameny- nyien elkeseredett hangulatban olvasták az Áfész-elnök levelét. Nem mintha a Hermes kivonulásó.nak apró. ám baljós jelei a fővárosban rekedtek volna, de a szűkszavú egyenlevél bizonyossága még a szemerkélő derűlátást is megszüntette. És helyébe egy fogas kérdés söpört: mi lesz ezután? Az ominózus irat pereskedést és egyéb gazdasági megfontolást említ. a bíráság — Utána kellett néznünk, milyen állapotban vannak a bérleményeink. Siralmas viszonyokat találtunk, többek között Nyársapáton is — mondja Király Istvánná dr., a Hermes Áfász elnöke. — A községben járva javasoltam a tsz elnökének, hogy a telepet ne a TSZKER közvetítésével, hanem közvetlenül adják nekünk bérbe, és egyúttal teremtsenek ott olyan környezetet, ami a mai idő szerint alkalmas emberi munkavégzésre. De nem történt semmi. A Hermes évente egymillió- négyszázezer forintot fizet a ceglédi TSZKER-nek bérleti díj fejében, valamint további 231 ezer forintot azért, hogy a TSZKER a helyszínen bizonyos szolgáltatásokat végezzen. Csakhogy e szolgáltatás sok egy részét évek óta nem kapjuk meg, viszont fizetünk érte. Takarítással, tmk-mun- kákkal és mással is adósunk a TSZKER. Ezért 1983-ramár a 231 ezerből 170 ezret nem fizettünk ki, hiszen el nem végzett munkáért fizetség sem jár. Majd a bíróság eldönti, kinek van igaza. — Bérleti szerződésünk 1985 végéig szól, viszont az eddig vázolt gondok miatt úgy határoztunk, hogy előbbre hozzuk a szakítás időpontját. Ezzel együtt Tápiószentmártonban leltünk új és kedvező telephelyre. Itt már nem bérleti, hanem együttműködési szerződést kötünk, ami pénzügyi szempontból jóval előnyösebb a szövetkezetnek, a község valamivel közelebb van Budapesthez, mint Nyársapát, tehát a szállítás is olcsóbban megoldható, de az sem mellékes, hogy Tápiószentmártonban olyan posta- hivatzl létesül, amely áruinkat az ország különböző pontjaira el tudja küldeni. Treszkai Barnabás igazgató mondja el a ceglédi TSZKER álláspontját. Melyik szerzedás ? — A Hermesszel 1976-ban kötött szerződést négy év múltán közösen módosítottuk. Ekkor újból meghatároztuk é. írásba is foglaltuk az általunk nyújtandó szolgáltatások körét. A Hermes olyasmiket követel rajtunk, ami ugyan az eredeti szerződésben még benne van, de az 1980-as már nem tartalmazza. Ez év elején küldtünk a Hermesnek egy felszólítást, hogy ameny- nyiben nem egyenlíti ki a tartozását, akkor perre visszük a dolgot és felmondjuk a szerződést. Tehát nem mondtuk fel, Csupán kilátásba helyeztük azt. A Hermes azonban ezt vette készpénznek, hiszen nem tett semmit a viszály rendezése érdekében. Gondolom, a háttérben az lehet, hogy a Hermes olcsóbb megoldást talált valahol, és a közöttünk levő vitás kérdést csupán ürügyül használta fel távozásához. Valóban, igazságot majd csak a bíróság tesz. De vajon kell-e bíróság ahhoz, hogy mindkét fél betartsa a közösen kötött szerződést? Varga Sándor Cegléden megyei minősítő versenyt rendeztek, melyen jól szerepeltek a Nk. Kinizsi atlétái, sok értékes helyezést értek el és többen minősítést szereztek. Felnőtt férfiak, gerelyhajításban: 1. Szűcs Ambrus 64,06 méter (felnőtt II. osztályú szintű eredmény). Ifjúsági férfiak, gerelyhajítás: 2. Parázs György 51,46 (II. osztályú), 3. Dobránszky Zoltán 51.20 (II. osztályú), 4. Székely Dénes 45,32 m (ifjúsági bronzjelvényes szint). Serdülő A-korcsoportos fiúk, gerely: 1. Kolozsi Béla 44,60 1970- es születésű fiúk, négypróba, C-variáció: T. Lajter Sándor 1466 pont (ifjúsági ezüstjelvényes, 51,02 m-es gerelyhajítása évjáratában az idei legjobb eredmény az országban), 2. Tóth Szabolcs 930 pont (ifjúsági bronzszint). 1971- es fiúk, négypróba, B- variáció: 1. Szemenyei István 1242; 2. Ágoston Csaba 851; 3. Nagy Attila 617 pont. Négypróba, C-variáció: 1. Győri Zoltán 1045 (bronzszint, kiemelkedett a mezőnyből); 2. Árvái Attila 641; 3. Zatykó István 560 pont. Ifjúsági nők, gereiy: 1. Szűcs Ágnes 38,20; 2. Paróczai Anikó 29,26 m (ezüst, illetve bronzszint). Serdülő A-korcsoportos leányok, gerely: 1. Zsuffa Dóra 39,10 (ifjúsági aranyjelvényes szint!), 2. Hasúr Erzsébet 33,64 (ezüstszint). 1970- es leányok, négypróba, C-variáció: 1. Kecskés Ildikó 1728 pont (bronzszint). 1971- es leányok, négypróba, C-variáció: 3. Pillér Katalin 1600 (bronzszint), 4. Baranyai Ágnes 1450; 5. Soós Annamária 1330 pont. Gyulán, az országos felnőtt Christián-emlékversenyen nagyon erős mezőny gyűlt össze. A végig szakadó eső akadályozó tényező volt. A körösiek férfi gerelyhajításban szerepeltek a legjobban: Palotai László (69,78 m) második, Szűcs Ambrus (61,76 m) harmadik lett. Kondíciótorna A Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében ismét megkezdődtek a már hagyományos kondicionáló asszonytorna foglalkozásai. Ezeket hetente két alkalommal, hétfőn és pénteken 17—18 óra között tartják. Jelentkezni még lehet a helyszínen a fenti időpontokban. Hétfői sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14 óra: a IV. korcsoportos úttörő körzeti ötpróba őszi fordulója. S. Z. Ó, kedves Harry! Színes, szinkronizált NSZK vígjáték. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Elveszett egy kékszemű. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték, fél 4-kor. Hair. Színes amerikai filmmusical. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Hétfői műsor Gandhi I—II. Színes, szinkronizált indiai—angol történelmi film, (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás fél 5-kor és 8 órakor. A stúdiómoziban Bombanő. Színes, szinkronizált amerikai vígjáték. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ifcSN 0133—3705 (Nagykörös! Hitlap Kényszer és érdek Újabb jelvényes atléták
