Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

jrrr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 348. SZÁM 1984. OKTOBER 21., VASÁRNAP Csúcsrügyes kerék a Riéfyisen Hess nyár uralja a vidéket A hesneki eréőtefspHés korszerű módszere Az erdő valaha alföldi vidé­künk természetes növénytaka­rója volt, ám az évszázadok folyamán mind nagyobb mér­tékben kiirtották. Szántók vál­tották fel a zúgó tölgyeseket, s amikor már nem volt. ami megkösse a talajt, megjelent a futóhomok, amely jelentős mértékben lerontotta a gaz­dálkodás eredményességét. El­tűntek a kőrisligetek, amelyek­ről szomszédos városunk kap­ta a nevét, meggyérültek a nyárasok, alaposan átalakult a környék képe. A fa napjainkban kincs, amelyből — minőségét és ösz- szetételét tekintve — kevesebb van a kelleténél. Az ipar alap­anyag-szükségletét nem köny- nyű fedezni, ezért az utóbbi évtizedekben erdőtelepítésre ösztönözték a gazdaságokat. Környékünkön is jelentős te­rületeken ültették el a cseme­téket, s több helyen már gyé- ríteni kell az ültetvényeket, most kezdi visszafizetni a fa­gazdálkodás a befektetett tő­két. Csip-csup erükség A Ceglédi Állami Tangaz­daság erdészeti kerülete 3171 hektár erdővel gazdálkodik. Jellemzőek a különböző fa- fajták előfordulási arányai, mert a tágabb környék erdei­nek megoszlása is hasonló. A nemes nyár uralja a vidéket 55 százalékkal, az akác 34, az erdei fenyő és különféle lom­bos fafajok 5—5 százalékkal vannak jelen, s a kocsányos tölgy mindössze egy százalék­kal képviselteti magát. Hajdú László kerületigazga­tó tájékoztatása alapján is­merjük a CÁT nagy gondját; a rendkívüli széttagoltság foly­tán a kerület erdészeti tevé­kenysége Nagykőröstől egészen Tápiószentmártonig terjed 'ki. összefüggő erdő csak Nagykö­rös, Nyársapát és Törtgl tér­ségében van. A többi csak 30 —50—70 hektáros ligetecske. Előzményként tudni kell, hogy a mai tangazdaság fél tucat korábbi nagyüzemből jött lét­re. tehát örökölték a csip-csup táblákat. A kerület idei árbevétele 17.6 millió forint, tervezett nyere­sége 2,1 millió forint. A tőr- teli központban működik saját csemetskertjük. ahol Juhász Ferencné erdésztechnikus ve­zetésével csúcsrügyes karódug­ványok előállításával foglal­koznak, amely korszerű eljá­rással ma még alig néhány helyen próbálkoznak az or­szágban. (A dolog lényege az. hogy 2—3 méter mély lyuka­kat fúrnak, s elérve a talajvíz rétegét, egészen addig leense- dik a csemetét. A törteit, nyársapáti, csemői száraz ho­mokon csak így lehet öntözés nélkül eredményesen erdősíte­ni.) Nevelnek egyéves gyöke­res dugványokat is. amelyeket szakcsoportnak adtak ki műve­lésre. Azt remélik, hogy ily módon az előállítási költségek alacsonyabbak lesznek. A sa­ját szükségletüket maguk ne­velik, s jut belőle eladásra is. Tucatny i társsal Tavaly 69 hektáron végeztek erdőfelújítást, -telepítést 74 hektáron. A szántóként gaz­daságosan nem hasznosítható területeken ezzel szeretnék megvalósítani a racionális földhasználatot. Az erdészet­ben nyolcvanketten működ­nek. Az évi fakitermelés 7500 köbméter, ami a következő években 10—12 ezer köbméter­re emelkedik az ütemterv alapján. Ehhez megvannak a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. Annál is inkább szeretnének produkálni az em­berek, mert az 1983-as ered­mény kedvezőtlenül alakult, nem kevéssé az év utolsó idő­szakának faértékesítési nehéz­ségei miatt. Az idén kedve­zőbbnek mutatkozik a helyzet, s a felmérés szerint az ered­mény elérheti a 2,8 millió fo­rintot. Ez a fizikai és a mű­szaki állomány együttes erőfe­szítésének köszönhető. Nyolc évvel ezelőtt a kör­nyékbeli gazdaságok erdőgaz­dasági társulást alakítottak a CÁT gesztorságával. Ennek a tangazdaságon kívül jelenleg 12 termelőszövetkezet a tagja. Együttes erdőterületük megha­ladja a nyolcezer hektárt, s fa­állományának összetétele ha­sonló a fentiekben leírt ará­nyokhoz. Az a cél kovácsolta őket eggyé, hogy közösen szerezzék be a fakitermelő gépsort és a szükséges szállítóeszközöket. A fakitermelés, -szállítás, -ér­tékesítés is közös ügy lett. A kísérletek köréből kimagaslik a már említett mélyfúrásos nyárfatelepítési rendszer, a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás alkalmazása, felada­tuk a műszaki és technológiai fejlesztés kidolgozása. A birtokukban van egy kor­szerű kanadai Timberjack gyérítő gépsor, egy Walmett 872-es közelítő. VK—16-os kárgező. továbbá a szükséges teher- és személyszállító autók. Tizenöt fős fakitermelő bri­gádjuk korszerű kézimotoros fűrészekkel látja el feladatát. A társulás 1983-ban 10 2 millió forint árbevétellel 385 ezer forint nyereségre tett szert. Igaz, hogy nem a gátlástalan n veres ágba ihászás tömörítette őket. ennél azonban minden­A hét végén a jó időben, nagy és élénk piac volt. A szüret vége ( felé. közeledik, és a kocsispiacon emelkedtek a borszőlő árak, a vegyes szőlő 10—12, az otelló 10, a szép fe­hér szőlő 14 forintért kelt. A baromfipiacon sok csirkét árultak. A hízott ludat kilóra 65 forintért tartották. A ta­karmánytök mázsája 200, az új csöveskukorica 450—500 fo­rint volt. A szemestermény-piacon a búza 5—5,50, az árpa 6, az új csöveskukorica 4,50, az ó morzsolt kukorica 7, a napra­forgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 16—20. az alma 8—14, a körte 10—22, a kék szilva 8, a birs t2. a bur­gonya 6, a fehér és kelkáposz­ta 6—7, a zöldbab 10—20, a fejtett bab 60, a száraz bab 50, a paradicsom 5—14,' a karfiol 15—20, a vöröshagyma 10, a fokhagyma 20—40, a zöldpaprika 10—32, a sárga­répa 10—12, a gyökér 20—25. a gesztenye 55, a köleskása 50, a retek csomója 6, a zöld­ség 6—8 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—240, a vágócsirke 100—170, kilóra 50, a kacsa 190—250, a lúd 400—450, a pulyka 600 forint volt, két ka­kast 280—300 forintért árul­tak. K. L. képpen többre képesek. Idei várható eredményük kétmillió forint körül alakul. Mélyfúrót vásároltak A társulásnak van jövője. Ha a költségeket sikerül féken tartani és vállalkozási áraikat elfogadható szinten alakítják ki. érdemes lesz a tagoknak igénybe venni szolgáltatásai­kat. Ehhez megvan a reális alapja. A fejlesztés is a kor­szerűsítést szolgálja. A mély- fúrásos technológia eszköze­ként két darab mélyfúrót vá­sároltak. amelyeket a cegléd- berceli őszi—tavaszi 94 hektá­ros nyárfatelepítésnél már fel­használnak. Tamasi Tamás A termes ksvomsl Két cég között lenn a földön Ennek a levélnek nem örült senki. Hermes Áfész elnökétől A nyársapáti telephelyre vo- natkqzó bérleti szerződést a bérbeadó TSZKER 1984. de­cember 31-vel felmondta, egy­úttal pert indított szövetkeze­tünk ellen. Emiatt és egyéb gazdasági megfontolásra te­kintettel a nyársapáti telep­hely működését 1984. decem­ber 31-vel megszüntetjük. Az új telephely kialakítását Tápiószentmártonban tervez­zük. A telep működését teljes kapacitással 1985. január 1-vel indítjuk. Az ön munkájára természetesen továbbra is igényt tartunk. Ha az új mun­kahelyen ön is tovább kíván dolgozni, kérjük, hogy ezt 15 napon belül jelezze közpon­tunk munkaügyi osztálya felé. Budapest, 1984. szeptember 10. Király Istvánná dr. elnök Tisztes kereset Nyársapát határában, nem messze a buszfordulótól apró ipartelep áll. Épületei még a 60-as évek végén készültek sárbetonból, nem szánták em­berek munkahelyéül. A terü­let és a létesítmények a hely­beli Haladás Tsz birtokában vannak, de még annak idején hasznosítási szerződéssel át­adta a ceglédi TSZKER-nek, s ezért évente több mint két és fél millió forintot kap. A Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a ter­melés, alacsony a jövedel­mezősége. A panasznak ellent­mond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növek­szik is. Miért van így? Az ál­lattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támo­gatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állatállománnyal. Üresen állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gaz­daságot. Kényszer is tehát az állatte­nyésztés fenntartása. Persze nemcsak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakem­berek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most külö­nösen nagy szükség van, hi­szen a hitelek kamatai maga­sak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntar­tásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgaz­dasági termelésnek fele az ál­lattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ben még csak 43 száza- ékos volt a részesedés. Hason­ló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a me­zőgazdaság külpiaci értékesí­tésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztés­ről, aminek inkább a fejlesz­tése a soron következő feladat. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a, tradíciók is Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt. s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek meg­őrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akar­ták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre en­gednek következtetni. Az esv kocára jutó hústermelés tizen­három esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilo­grammot. Ugyanebben az idő­ben az egy tehénre jutó tejter­melés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mind­össze négy ország van, ame­lyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhet­tek volna az országba a hagy tejtermelő képességű holstein- fríz teheneknek, nem épül­hettek volna gyors ütemoen új istállók. De nem kevés ' a gazdaságok érdeme sem, hi­szen rendbetették takarmány­termesztésüket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az ál­lattenyésztést, de a jövedel­mezőség elmaradt a várako­zástól és a panasz nélkül elvi­selhető mén-féktől. Kiváltkép­pen akkor, ha a növényter­melés nyereségéhez hasonlít­juk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a no vénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átla­gosan, az állattenyésztési ága­zatokban viszont ezt nem le­het produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növényter­melés jövedelmét „feletetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesz­tették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és a juhlétszám voltaképpen változatlan ma­radt az elmúlt tizenhárom év­ben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazda­ságok érdeke. Ezek az arányok azon hjan nem igazodtak az orsfcág adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, ré­tek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azon­ban kevés a legelők nagysá­gához képest. Másfelől a lege­lőket is elhanyagolják a gaz­daságok, alacsonyak a hoza­mok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságoknak, hi­szen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ága­zatokban hasznosíthatják. Ért­hető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a 'sertés-1 és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fe­hérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kall. Eb­ből a helyzetből csak úgy le­het kimozdulni, hogy megvál­tozik az állatállomány össze­tétele. A tervek szerint növel­ni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasz­tókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jöve­delmezősége éppen az ellenke­zőjére ösztönzi a gazdaságo­kat. V. F. 3. TSZKER viszont újabb bér­lőkkel kötött megállapodást: a Ferrokémia Ipari Szövetke­zettel, a VOSZK-kal és a bu­dapesti székhelyű Hermes Afésszel. A három cég össze­sen hárommillió forintot fizet bérleti díjul a TSZKER-nek. Az ipartelep nem akármilyen jelentőségű, hiszen sok nyárs­apátinak, főleg asszonyoknak teremt , lehetőséget a tisztes kereset megszerzésére, egyál­talán az ipari munkára. A Hermes portáján 70 fős csapat foglalkozik vetőmag­vak kiszerelésével, csomago­lásával. Árbevételi teljesítmé­nyük évi 80 millió forint. Négy-öt esztendeje ismeretlen fogalom náluk az elvándor­lók. Érthető, hogy válameny- nyien elkeseredett hangulat­ban olvasták az Áfész-elnök levelét. Nem mintha a Her­mes kivonulásó.nak apró. ám baljós jelei a fővárosban re­kedtek volna, de a szűkszavú egyenlevél bizonyossága még a szemerkélő derűlátást is megszüntette. És helyébe egy fogas kérdés söpört: mi lesz ezután? Az ominózus irat pereske­dést és egyéb gazdasági meg­fontolást említ. a bíráság — Utána kellett néznünk, milyen állapotban vannak a bérleményeink. Siralmas vi­szonyokat találtunk, többek között Nyársapáton is — mondja Király Istvánná dr., a Hermes Áfász elnöke. — A községben járva javasoltam a tsz elnökének, hogy a telepet ne a TSZKER közvetítésével, hanem közvetlenül adják ne­künk bérbe, és egyúttal te­remtsenek ott olyan környeze­tet, ami a mai idő szerint al­kalmas emberi munkavégzés­re. De nem történt semmi. A Hermes évente egymillió- négyszázezer forintot fizet a ceglédi TSZKER-nek bérleti díj fejében, valamint további 231 ezer forintot azért, hogy a TSZKER a helyszínen bizo­nyos szolgáltatásokat végez­zen. Csakhogy e szolgáltatás sok egy részét évek óta nem kapjuk meg, viszont fizetünk érte. Takarítással, tmk-mun- kákkal és mással is adósunk a TSZKER. Ezért 1983-ramár a 231 ezerből 170 ezret nem fizettünk ki, hiszen el nem végzett munkáért fizetség sem jár. Majd a bíróság eldönti, kinek van igaza. — Bérleti szerződésünk 1985 végéig szól, viszont az eddig vázolt gondok miatt úgy határoztunk, hogy előbb­re hozzuk a szakítás időpont­ját. Ezzel együtt Tápiószent­mártonban leltünk új és ked­vező telephelyre. Itt már nem bérleti, hanem együttműködé­si szerződést kötünk, ami pénzügyi szempontból jóval előnyösebb a szövetkezetnek, a község valamivel közelebb van Budapesthez, mint Nyárs­apát, tehát a szállítás is ol­csóbban megoldható, de az sem mellékes, hogy Tápió­szentmártonban olyan posta- hivatzl létesül, amely áruin­kat az ország különböző pont­jaira el tudja küldeni. Treszkai Barnabás igazgató mondja el a ceglédi TSZKER álláspontját. Melyik szerzedás ? — A Hermesszel 1976-ban kötött szerződést négy év múltán közösen módosítottuk. Ekkor újból meghatároztuk é. írásba is foglaltuk az általunk nyújtandó szolgáltatások kö­rét. A Hermes olyasmiket kö­vetel rajtunk, ami ugyan az eredeti szerződésben még ben­ne van, de az 1980-as már nem tartalmazza. Ez év ele­jén küldtünk a Hermesnek egy felszólítást, hogy ameny- nyiben nem egyenlíti ki a tar­tozását, akkor perre visszük a dolgot és felmondjuk a szer­ződést. Tehát nem mondtuk fel, Csupán kilátásba helyez­tük azt. A Hermes azonban ezt vette készpénznek, hiszen nem tett semmit a viszály rendezése érdekében. Gondo­lom, a háttérben az lehet, hogy a Hermes olcsóbb meg­oldást talált valahol, és a kö­zöttünk levő vitás kérdést csupán ürügyül használta fel távozásához. Valóban, igazságot majd csak a bíróság tesz. De vajon kell-e bíróság ahhoz, hogy mindkét fél betartsa a közö­sen kötött szerződést? Varga Sándor Cegléden megyei minősítő versenyt rendeztek, melyen jól szerepeltek a Nk. Kinizsi atlé­tái, sok értékes helyezést ér­tek el és többen minősítést szereztek. Felnőtt férfiak, gerelyhají­tásban: 1. Szűcs Ambrus 64,06 méter (felnőtt II. osztályú szintű eredmény). Ifjúsági férfiak, gerelyhají­tás: 2. Parázs György 51,46 (II. osztályú), 3. Dobránszky Zol­tán 51.20 (II. osztályú), 4. Szé­kely Dénes 45,32 m (ifjúsági bronzjelvényes szint). Serdülő A-korcsoportos fiúk, gerely: 1. Kolozsi Béla 44,60 1970- es születésű fiúk, négy­próba, C-variáció: T. Lajter Sándor 1466 pont (ifjúsági ezüstjelvényes, 51,02 m-es ge­relyhajítása évjáratában az idei legjobb eredmény az or­szágban), 2. Tóth Szabolcs 930 pont (ifjúsági bronzszint). 1971- es fiúk, négypróba, B- variáció: 1. Szemenyei István 1242; 2. Ágoston Csaba 851; 3. Nagy Attila 617 pont. Négy­próba, C-variáció: 1. Győri Zoltán 1045 (bronzszint, ki­emelkedett a mezőnyből); 2. Árvái Attila 641; 3. Zatykó István 560 pont. Ifjúsági nők, gereiy: 1. Szűcs Ágnes 38,20; 2. Paróczai Ani­kó 29,26 m (ezüst, illetve bronzszint). Serdülő A-korcsoportos leá­nyok, gerely: 1. Zsuffa Dóra 39,10 (ifjúsági aranyjelvényes szint!), 2. Hasúr Erzsébet 33,64 (ezüstszint). 1970- es leányok, négypróba, C-variáció: 1. Kecskés Ildikó 1728 pont (bronzszint). 1971- es leányok, négypróba, C-variáció: 3. Pillér Katalin 1600 (bronzszint), 4. Baranyai Ágnes 1450; 5. Soós Annamá­ria 1330 pont. Gyulán, az országos felnőtt Christián-emlékversenyen na­gyon erős mezőny gyűlt össze. A végig szakadó eső akadá­lyozó tényező volt. A körösiek férfi gerelyhajításban szere­peltek a legjobban: Palotai László (69,78 m) második, Szűcs Ambrus (61,76 m) harmadik lett. Kondíciótorna A Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében ismét megkezdődtek a már hagyo­mányos kondicionáló asszony­torna foglalkozásai. Ezeket he­tente két alkalommal, hétfőn és pénteken 17—18 óra között tartják. Jelentkezni még lehet a helyszínen a fenti időpon­tokban. Hétfői sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14 óra: a IV. korcsoportos úttörő körzeti ötpróba őszi fordulója. S. Z. Ó, kedves Harry! Színes, szinkronizált NSZK vígjáték. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Elveszett egy kékszemű. Szí­nes, szinkronizált szovjet film­vígjáték, fél 4-kor. Hair. Színes amerikai film­musical. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Hétfői műsor Gandhi I—II. Színes, szink­ronizált indiai—angol törté­nelmi film, (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás fél 5-kor és 8 órakor. A stúdiómoziban Bombanő. Színes, szinkro­nizált amerikai vígjáték. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ifcSN 0133—3705 (Nagykörös! Hitlap Kényszer és érdek Újabb jelvényes atléták

Next

/
Thumbnails
Contents