Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

FKsr < MEGYEI SBSSaBHKBfiHga5:>: T^^ám^Eí STABONTÁ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, P Fs 311 - 1446 1084. OKTOBER 31., VASÁRNAP ________ ___________— ■ „Safe,.-.—> Há t a szénpor? Október 1-én 42 mázsa tatai brikettet vásároltam — ára 76,70 mázsánkint — a ceglédi TÜZÉP-telepen. Ebből a meny- nyiségből 3 mázsa volt a hasz­navehetetlen szénpor. A szom­szédaim is panaszkodtak, hogy hasonlóan jártak a tüzelővel. Vajon évente hány fogyasztót károsítanak meg ilyen drága szénporral, amit semmire sem lehet használni? Ráadásul csak gond van az eltakarításával. Gábor József Cegléd ir A ceglédi TtlZEP a következő felvilágosítást adta: A szállításnál ossz1 i ój; v a szén, s természete­sen törmelék és por Is keletkezik, így valóban előfordulhat, hogy a vásár’ó széilpu t is hazaszállít. A megvásárolt szénmennyiség 18 szá­zaléka lehet törmelék és por: eny- nyi a hivatalosan engedélyezett mennyiség. A szénport egyébként beton io'.va el l^het még tüzelni. őszintén szólva minket is meg­lepett ez a megengedett arány, ha t1ól utánaszámolunk, levélírónk még nem is járt rosszul. Öregek napja Gesztenyefák környezetében áll az öregek napközi otthona, amely 30 idős rászorultnak nyújt nappalra otthont, és 9 házi gondozottat lát el. Taka­ros, tiszta a ház, kulturált a társalgó. Az étkező kifogásta­lan, a koszt kielégítő. Ottho­nos itt minden. Rádió. tv. házi könyvtár, kiselőadások, vita­délután, l^özös-szabadidő-prog­ramok nyújtják a kollektív szórakozást. Ez az otthon meg­szépíti a magányos nők és fér­fiak életét. A kényelmet élve­zők jó érzéssel gondolnak azokra, akik ezt a lehetőséget megteremtették számukra. Az idős korúaknái előfordul néha a hirtelen rosszullét, a gyengeség és az elesettség. De nem maradnak magukra, mert a gondozónők mindent meg­tesznek gyósyulásuk érdeké­ben. Látogatásom alkalmával szép összejövetelen ünnepelték a nyugdíjasok, az öregek nap­ját. A vers, a dal, a tánc őket köszöntötte. Sok-sok arc su­gárzott az örömtől. Padányl Lajos Budakeszi Eltört a keze Kisfiam 1983. október 24-én focizni volt az iskolával, és egy véletlen esésnél csukló- és alkartörést szenvedett. Ke­zét begipszelték, a biztosító pe­dig fizetett 400 forintot. A gyerek keze már úgy látszott, meggyógyult, amikor július 4- én egy iskolai nyaraláson új­ból eltört az a keze, amelyik korábban. Ismét begipszelték, s mivel a csont nem jól forrt össze, a kórházban még két­szer eltörték. Talán nincs szükség további műtéti be­avatkozásra, de az orvosok sze­rint még három év is eltelik, mire a gyerek keze rendbejön. Elmentem a biztosítóhoz, mert úgy gondoltam, kell, hogy fizessenek valamit .ilyen esetben. A biztosító azzal az indokkal utasított el, hogy kétszer nem fizetnek ugyan­azon kéz töréséért. Azt, hogy a gyerek keze el­törött, mégcsak lenyelem vala­hogy. de hol van a fájdalomért járó fizetség, amit azzal okoz­tak az orvosok, hogy maszek alapon még kétszer eltörték. Azonkívül a kórházba való utazások költségeit, a kiesett munkabért — stb. — ki fizeti meg nekem? Ráadásul egye­düli eltartó vagyok. Faragó Béláné Budapest ★ Sajnos, az őn számára nem ked­vező a biztosító válasza, mely így hangzik: Ha orvos töri el kezelés során a végtagot, az nem számit balesetnek, és ezért nem jár érte a biztosítási összeg. Valószínűleg az említett esetben egy be nem gyógyult sérülésről van sző. Ezt a biztosító orvosa vizsgálja felül, s ha a röntgenlelet alapján megál- lo.oit.ia, hogv ugyanazon a h-lyen tori öl a csont, akkor az előző sé- rix'ós még nem gvó-vn't be, s így még egyszer nem fizetnek bizto­sítási kártérítést. Egyébként nemcsak az Iskolai balesetbiztosítás, hm n a háztar­tási biztosításra is fizet ilyenkor a biztositő Mivel gyermekét egye­dül neveli — kérhet a munkahe­lyétől is segélyt. Köszönet Nemrégiben nagy örömben volt részünk nekünk, nyugdí­jas öregeknek. Vezetőnőnk, Nagy Tivadarné autóbusz-ki­rándulást szervezett Siófokra, ahol nagy szeretettel és finom ebéddel vendégeltek meg ben­nünket. Ezúton szeretnénk kö­szönetét mondani azoknak, akik e felejthetetlen élmény­nyel gazdagabbá tették a napközis öregek életét. Özv. Majoros József né Szigetújfalu Szárazanyag A minap egy üveg sárgaba­racklekvárt vettem, amely a Nagykőrösi Konzervgyárban készült. Természetesen azzal a szándékkal vásároltam, hogy családommal együtt meg­egyem, ám balszerencsémre sorban állás közben böngész­ni kezdtem a címkét, melyen az állt,, hogy az üvegben levő valaminek az 56 százaléka szá­razanyag-tartalom. Magyará­zatként semmi. Mit ennék meg 44 százalékban, motoszkált agyamban, s mivel sokat hal­lottam .a különféle — elsősor­ban mezőgazdasági adalék­anyagok káros hatásáról, le­mondtam vásárlási szándé­komról. Amiért írok, az az, hogy sokadmagammal együtt megtudhassam, vajon mi az. a bizonyos 44 százalék? S még azt is tudni szeretném, hogy miért nem követi a hazai élel­miszeripar azt a külföldön már bevett szokást, hogy fel­tünteti termékein azok össze­tételét. Ezzel segítenének azo­kon is, akik például egészség- ügyi okokból ilyen vagy olyan ízesítőanyagot nem kívánnak enni. Nagy László Szentendre Nem szívesség Három napig otthon tartóz­kodtunk. és vártuk a villany­számlást, de ő egy későbbi időpontban jött. délelőtt, ami­kor mi dolgoztunk. Bedobott egy cédulát, hogy többet nem* jön, és a díjat fizessük be. Másnap mégis eljött újra. és hagyott egy újabb értesítést, mely szerint ha 8 napon belül nem egyenlítjük ki a számlát, kikapcsolják a villanyt felszó­lítás nélkül. Másnap bemen­tem a Fővárosi Számítástech­nikai és Díjbeszedő Vállalat XXII, kerületi kirendeltségé­re, ahol a vezető azt a választ adta, hogy kötelességünk ott­hon tartózkodni, ha jön a vil­lanyszámlás, és nem kötelez­heti a díjbeszedőt, hogy kétszer jöjjön. Kérdéseim: a díjbesze­dő . miért kapja a fizetését? Munkaidő alatt hogy tudnám biztosítani az otthonlétemet? Végül is kinek fontos a díj el­juttatása; nekem, a díjbesze­dőnek vagy a vállalatnak? Langó János Érd ★ Lengyel Józsefné kirendeltségve- zetőnél tudakozódtunk, hogy is áll a a Vin uiy3~ujjnáv...i, hiszen valamennyien bosszankodtunk már olvasónkhoz hasonlóan. Az alábbi felvilágosítást kaptam; A gyakorlat szerint a díjbeszedő önállóan tervezi, hogy hova mi­kor megy. Ha első alkalommal nem találja otthon a fogyasztót, ott hogy egy fehér cédulát, melyen feltünteti, melyik nap, milyen idő­pontban megy legközelebb. Ha is­mét nem talál otthon senkit, egy sárga cédulát ha*rv hátrT, melyen felszólít a személyes befizetésre, s ennek elmaradása esetén helyezi kilátásba a kikapcsolást.^ Tehát kétszer kötelessége kimen­ni a díjbeszedőnek. Az már mun­kája szervezésén múlik, hogyan oldja ezt meg. Egyébként nemcsak személyesen, hanem postautalvá­nyon is ki lehet egyenlíteni a számlát. A sárga felszólítás hátol­dalán megtalálható a kirendeltség címe. Az érdiek a takarékszövet­kezet közreműködésével átutalási számlán is eljuttathatják hozzánk az áramszolgáltatási díjat. Pana­szosunk egyébként nem járt ná­lunk, ezt bizonyítja az a tény is, hogy villany számlábát rózsaszín postautalványon küldte el címünk­re. Véleményünk szerint az a meg­oldás, ha délután és az esti órák­ban jár a díjbeszedő. Akkor van­nak otthon az emberek! Felháborító Nagy felháborodással olvas­tam a Pest megyei Hírlap ok­tóber 2-án megjelent számá­ban a Szarmata kori kislány esete című cikket Horvátii La­jos történész tollából. Én az ilyen becstelen, jellemtelen embereket, mint akik ebben a Ciliikben szerepeltek, mind egy szálig megbüntetném. Mert tudniuk kellett, hogy hazánk­ban mindaz, amit a. föld mélye rejt, valamennyi leiét, mű­kincs, az állam tulajdona. Nem igaz, hogy nem tudták, hogy a sírokat nem szabad feltúrni, mert ezzel nemcsak a régészek munkáját nehezí­tik meg, hanem kultúrtörténe­ti értékeket semmisítenek meg, ami felbecsülhetetlen kárt okoz. Gondolom, azok, akik megtalálták a leletet, annyi iskolát csak végeztek, hogy tudták, mit tesznek. Hiszen már egy harmadikos kisgyerek is meg tudja különböztetni — ránézésre is — az ezüstöt más fémektől. Csabai Péter Erdőkertes Hídverő A hagyományőrzés szép pél­dájával találkozunk Nagytar- csin, ahol megőrizték az elő­dök gazdag népi kultúráját, s új hagyományt is teremtenek. A Molnár házaspár a nagy tar- csaiak közreműködésével nem­csak a falu régi használati eszközeit, színpompás népvi­seletét gyűjtötte össze és rend­szerezve kiállított a falumú­zeumban, hanem továbblépett: a megteremtett alapokon ne­kifogtak, hogy hidat verjenek a népi hagyományok és a „ma­gas” kultúra közé. A falumú­zeumban időről időre megren­dezik egy-egy elismert művész kiállítását. Legutóbb a szent­endrei Ónody Bélának, a ter­mészetelvű festészet képviselő­jének életművét bemutató ki­állítást Polónyi Péter, a Gö­döllői Helytörténeti Gyűjte­mény igazgatója nyitotta meg. Kóvári Ferenc Mogyoród

Next

/
Thumbnails
Contents