Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
FKsr < MEGYEI SBSSaBHKBfiHga5:>: T^^ám^Eí STABONTÁ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, P Fs 311 - 1446 1084. OKTOBER 31., VASÁRNAP ________ ___________— ■ „Safe,.-.—> Há t a szénpor? Október 1-én 42 mázsa tatai brikettet vásároltam — ára 76,70 mázsánkint — a ceglédi TÜZÉP-telepen. Ebből a meny- nyiségből 3 mázsa volt a hasznavehetetlen szénpor. A szomszédaim is panaszkodtak, hogy hasonlóan jártak a tüzelővel. Vajon évente hány fogyasztót károsítanak meg ilyen drága szénporral, amit semmire sem lehet használni? Ráadásul csak gond van az eltakarításával. Gábor József Cegléd ir A ceglédi TtlZEP a következő felvilágosítást adta: A szállításnál ossz1 i ój; v a szén, s természetesen törmelék és por Is keletkezik, így valóban előfordulhat, hogy a vásár’ó széilpu t is hazaszállít. A megvásárolt szénmennyiség 18 százaléka lehet törmelék és por: eny- nyi a hivatalosan engedélyezett mennyiség. A szénport egyébként beton io'.va el l^het még tüzelni. őszintén szólva minket is meglepett ez a megengedett arány, ha t1ól utánaszámolunk, levélírónk még nem is járt rosszul. Öregek napja Gesztenyefák környezetében áll az öregek napközi otthona, amely 30 idős rászorultnak nyújt nappalra otthont, és 9 házi gondozottat lát el. Takaros, tiszta a ház, kulturált a társalgó. Az étkező kifogástalan, a koszt kielégítő. Otthonos itt minden. Rádió. tv. házi könyvtár, kiselőadások, vitadélután, l^özös-szabadidő-programok nyújtják a kollektív szórakozást. Ez az otthon megszépíti a magányos nők és férfiak életét. A kényelmet élvezők jó érzéssel gondolnak azokra, akik ezt a lehetőséget megteremtették számukra. Az idős korúaknái előfordul néha a hirtelen rosszullét, a gyengeség és az elesettség. De nem maradnak magukra, mert a gondozónők mindent megtesznek gyósyulásuk érdekében. Látogatásom alkalmával szép összejövetelen ünnepelték a nyugdíjasok, az öregek napját. A vers, a dal, a tánc őket köszöntötte. Sok-sok arc sugárzott az örömtől. Padányl Lajos Budakeszi Eltört a keze Kisfiam 1983. október 24-én focizni volt az iskolával, és egy véletlen esésnél csukló- és alkartörést szenvedett. Kezét begipszelték, a biztosító pedig fizetett 400 forintot. A gyerek keze már úgy látszott, meggyógyult, amikor július 4- én egy iskolai nyaraláson újból eltört az a keze, amelyik korábban. Ismét begipszelték, s mivel a csont nem jól forrt össze, a kórházban még kétszer eltörték. Talán nincs szükség további műtéti beavatkozásra, de az orvosok szerint még három év is eltelik, mire a gyerek keze rendbejön. Elmentem a biztosítóhoz, mert úgy gondoltam, kell, hogy fizessenek valamit .ilyen esetben. A biztosító azzal az indokkal utasított el, hogy kétszer nem fizetnek ugyanazon kéz töréséért. Azt, hogy a gyerek keze eltörött, mégcsak lenyelem valahogy. de hol van a fájdalomért járó fizetség, amit azzal okoztak az orvosok, hogy maszek alapon még kétszer eltörték. Azonkívül a kórházba való utazások költségeit, a kiesett munkabért — stb. — ki fizeti meg nekem? Ráadásul egyedüli eltartó vagyok. Faragó Béláné Budapest ★ Sajnos, az őn számára nem kedvező a biztosító válasza, mely így hangzik: Ha orvos töri el kezelés során a végtagot, az nem számit balesetnek, és ezért nem jár érte a biztosítási összeg. Valószínűleg az említett esetben egy be nem gyógyult sérülésről van sző. Ezt a biztosító orvosa vizsgálja felül, s ha a röntgenlelet alapján megál- lo.oit.ia, hogv ugyanazon a h-lyen tori öl a csont, akkor az előző sé- rix'ós még nem gvó-vn't be, s így még egyszer nem fizetnek biztosítási kártérítést. Egyébként nemcsak az Iskolai balesetbiztosítás, hm n a háztartási biztosításra is fizet ilyenkor a biztositő Mivel gyermekét egyedül neveli — kérhet a munkahelyétől is segélyt. Köszönet Nemrégiben nagy örömben volt részünk nekünk, nyugdíjas öregeknek. Vezetőnőnk, Nagy Tivadarné autóbusz-kirándulást szervezett Siófokra, ahol nagy szeretettel és finom ebéddel vendégeltek meg bennünket. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik e felejthetetlen élménynyel gazdagabbá tették a napközis öregek életét. Özv. Majoros József né Szigetújfalu Szárazanyag A minap egy üveg sárgabaracklekvárt vettem, amely a Nagykőrösi Konzervgyárban készült. Természetesen azzal a szándékkal vásároltam, hogy családommal együtt megegyem, ám balszerencsémre sorban állás közben böngészni kezdtem a címkét, melyen az állt,, hogy az üvegben levő valaminek az 56 százaléka szárazanyag-tartalom. Magyarázatként semmi. Mit ennék meg 44 százalékban, motoszkált agyamban, s mivel sokat hallottam .a különféle — elsősorban mezőgazdasági adalékanyagok káros hatásáról, lemondtam vásárlási szándékomról. Amiért írok, az az, hogy sokadmagammal együtt megtudhassam, vajon mi az. a bizonyos 44 százalék? S még azt is tudni szeretném, hogy miért nem követi a hazai élelmiszeripar azt a külföldön már bevett szokást, hogy feltünteti termékein azok összetételét. Ezzel segítenének azokon is, akik például egészség- ügyi okokból ilyen vagy olyan ízesítőanyagot nem kívánnak enni. Nagy László Szentendre Nem szívesség Három napig otthon tartózkodtunk. és vártuk a villanyszámlást, de ő egy későbbi időpontban jött. délelőtt, amikor mi dolgoztunk. Bedobott egy cédulát, hogy többet nem* jön, és a díjat fizessük be. Másnap mégis eljött újra. és hagyott egy újabb értesítést, mely szerint ha 8 napon belül nem egyenlítjük ki a számlát, kikapcsolják a villanyt felszólítás nélkül. Másnap bementem a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat XXII, kerületi kirendeltségére, ahol a vezető azt a választ adta, hogy kötelességünk otthon tartózkodni, ha jön a villanyszámlás, és nem kötelezheti a díjbeszedőt, hogy kétszer jöjjön. Kérdéseim: a díjbeszedő . miért kapja a fizetését? Munkaidő alatt hogy tudnám biztosítani az otthonlétemet? Végül is kinek fontos a díj eljuttatása; nekem, a díjbeszedőnek vagy a vállalatnak? Langó János Érd ★ Lengyel Józsefné kirendeltségve- zetőnél tudakozódtunk, hogy is áll a a Vin uiy3~ujjnáv...i, hiszen valamennyien bosszankodtunk már olvasónkhoz hasonlóan. Az alábbi felvilágosítást kaptam; A gyakorlat szerint a díjbeszedő önállóan tervezi, hogy hova mikor megy. Ha első alkalommal nem találja otthon a fogyasztót, ott hogy egy fehér cédulát, melyen feltünteti, melyik nap, milyen időpontban megy legközelebb. Ha ismét nem talál otthon senkit, egy sárga cédulát ha*rv hátrT, melyen felszólít a személyes befizetésre, s ennek elmaradása esetén helyezi kilátásba a kikapcsolást.^ Tehát kétszer kötelessége kimenni a díjbeszedőnek. Az már munkája szervezésén múlik, hogyan oldja ezt meg. Egyébként nemcsak személyesen, hanem postautalványon is ki lehet egyenlíteni a számlát. A sárga felszólítás hátoldalán megtalálható a kirendeltség címe. Az érdiek a takarékszövetkezet közreműködésével átutalási számlán is eljuttathatják hozzánk az áramszolgáltatási díjat. Panaszosunk egyébként nem járt nálunk, ezt bizonyítja az a tény is, hogy villany számlábát rózsaszín postautalványon küldte el címünkre. Véleményünk szerint az a megoldás, ha délután és az esti órákban jár a díjbeszedő. Akkor vannak otthon az emberek! Felháborító Nagy felháborodással olvastam a Pest megyei Hírlap október 2-án megjelent számában a Szarmata kori kislány esete című cikket Horvátii Lajos történész tollából. Én az ilyen becstelen, jellemtelen embereket, mint akik ebben a Ciliikben szerepeltek, mind egy szálig megbüntetném. Mert tudniuk kellett, hogy hazánkban mindaz, amit a. föld mélye rejt, valamennyi leiét, műkincs, az állam tulajdona. Nem igaz, hogy nem tudták, hogy a sírokat nem szabad feltúrni, mert ezzel nemcsak a régészek munkáját nehezítik meg, hanem kultúrtörténeti értékeket semmisítenek meg, ami felbecsülhetetlen kárt okoz. Gondolom, azok, akik megtalálták a leletet, annyi iskolát csak végeztek, hogy tudták, mit tesznek. Hiszen már egy harmadikos kisgyerek is meg tudja különböztetni — ránézésre is — az ezüstöt más fémektől. Csabai Péter Erdőkertes Hídverő A hagyományőrzés szép példájával találkozunk Nagytar- csin, ahol megőrizték az elődök gazdag népi kultúráját, s új hagyományt is teremtenek. A Molnár házaspár a nagy tar- csaiak közreműködésével nemcsak a falu régi használati eszközeit, színpompás népviseletét gyűjtötte össze és rendszerezve kiállított a falumúzeumban, hanem továbblépett: a megteremtett alapokon nekifogtak, hogy hidat verjenek a népi hagyományok és a „magas” kultúra közé. A falumúzeumban időről időre megrendezik egy-egy elismert művész kiállítását. Legutóbb a szentendrei Ónody Bélának, a természetelvű festészet képviselőjének életművét bemutató kiállítást Polónyi Péter, a Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg. Kóvári Ferenc Mogyoród
