Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLVAM, 247. SZÁM 1984. OKTÓBER 20., SZOMBAT Csúcsrigyes karók a mélyben Nemes nyár uralja a vidéket .Az erdő valaha alföldi vidékünk természetes növénytakarója volt, ám az évszázadok folyamán mind nagyobb mértékben kiirtották. Szántók váltották fel a zúgó tölgyeseket, s amikor már nem volt. ami megkösse a talajt, megjelent a futóhomok, amely jelentős mértékben lerontotta a gazdálkodás eredményességét. Eltűntek a kőrisligetek, amelyekről szomszédos városunk kapta a nevét, meggyérültek a nyárasok. alaposan átalakult a környék képe. A fa napjainkban kincs, amelyből — minőségét és ösz- szetételét tekintve — kevesebb van a kelleténél. Az ipar alapanyag-szükségletét nem köny- nyű fedezni, ezért az utóbbi évtizedekben erdőtelepítésre ösztönözték a gazdaságokat. Környékünkön is jelentős területeken ültették el a csemetéket, s több helyen már gyé- ríteni kell az ültetvényeket, most kezdi visszafizetni a fagazdálkodás a befektetett tőkét. Csip-csup örökség A Ceglédi Állami Tangazdaság erdészeti kerülete 3171 hektár erdővel gazdálkodik. Jellemzőek a különböző fafajták előfordulási arányai, mert a tágabb környék erdeinek rtlégószlása is hasonló. A nemes nyár uralja a vidéket 55 százalékkal, az akác 34, az erdei fenyő és különféle lombos fafájok 5—5 százalékkal vannak jelen, s a kocsányos tölgy mindössze egy százalékkal képviselteti magát. Hajdú László kerületigazgató tájékoztatása alapján ismerjük a CÁT nagy gondját; a rendkívüli széttagoltság folytán a kerület erdészeti tevékenysége Nagykőröstől egészen Tápiószentmártonig terjed ki. összefüggő erdő csak Nagykőrös, Nyársapát és Törtei térségében van. A többi csak 30 —50—70 hektáros ligetecske. Előzményként tudni kell, hogy a mai tangazdaság fél tucat korábbi nagyüzemből jött létre tehát örökölték a csip-csup táblákat. A kerület idei árbevételi terve 17,6 millió forint, tervezett nyeresége 2,1 millió forint. A törteti központban működik saját csemetekertjük, ahol Juhász Ferencné erdésztechnikus vezetésével csúcsrügyes karódugványok előállításával foglalkoznak, amely korszerű eljárással ma még alig néhány helyen próbálkoznak az országban. (A dolog lényege az, hogy 2—3 méter mély lyukakat fúrnak, s elérve a talajvíz rétegét, egészen addig leengedik a csemetét. A törteli, nyársapáti, csemői száraz homokon csak így lehet öntözés nélkül eredményesen erdősíteni.) Nevelnek egyéves gyökeres dugványokat is, amelyeket szakcsoportnak adtak ki művelésre. Azt remélik, hogy ily módon az előállítási költségek alacsonyabbak lesznek. Tucatnyi társsal A saját szükségletüket maguk nevelik, s jut belőle eladásra is. Tavaly 69 hektáron végeztek erdőfelújítást, -telepítést 74 hektáron. A szántóként gazdaságosan nem hasznosítható területeken ezzel szeretnék megvalósítani a racionális földhasználatot. Az erdészetben nyolcvanketten működnek. Az évi fakitermelés 7500 köbméter, ami a következő években 10—12 ezer köbméterre emelkedik az ütemterv alapján. Ehhez megvannak a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. Annál is inkább szeretnének produkálni az emberek, mert az 1963-as eredmény kedvezőtlenül alakult, nem kevéssé az év utolsó időszakának faértékesítési nehézségei miatt. Az idén kedvezőbbnek mutatkozik a helyzet, s a felmérés szerint az eredmény elérheti a 2,8 millió forintot. Ez a fizikai és a műszaki állomány együttes erőfeszítésének köszönhető. Nyolc évvel ezelőtt a környékbeli gazdaságok erdőgazdasági társulást alakítottak a CÁT gesztorságával. Ennek a tangazdaságon kívül jelenleg 12 termelőszövetkezet a tagja. Együttes erdőterületük meghajgyzet Rendszerét®!, gazdálkodás Mi sem természetesebb látvány a rendezett parasztudvarnál. Mindennapos eset, hogy a szérűn elhullott szénát, zöldtakarmányt szálan- Itént szedik össze a gazdák. Szombatonként a virágoskerttől a pajtáig söpör a gazda- asszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy a hátsó udvarban. Mi készteti erre a falusi embereket? .A takarékosság? A velük született rendszeretet? Valószínűleg ez is, az is. A hajdanvolt szűkös évtizedek megtanították őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéleménye pedig környezetük ápolására. ) Gyakoriak a virágos majorok, a gondosan felsöpört utak az istállók körül. Szabad idejükben csinosítják környezetüket az emberek. Igaz, mind több gazdaságban ösztönzik is erre őket. örvendetesen terjednek az úgynevezett majorszemlék. ősszel és tavasz- szal erre a feladatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó telepeket, szétnéznek a határban, s értékelik a környezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mostanában divatos dolog az ösztönzés, hanem, mert valójában akarják a rendet, ezért anyagilag is sok helyen elismerik a szorgalmat. No, nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók között, de már értelmes közös programra fel lehet használni. Így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a csekély összeget közös kirándulásra, színházlátogatásra költik a brigádok. Bizonyos, hogy nem ablakon kidobott pénz ez a gazdaságokban. Éppen ellenkezőleg, a leggyümölcsözőbb befektetések egyike. S nem is új felfedezés a környezetcsi- nosítók ösztönzése. A régi mondás szerint, ugyanis „megnézem portádat, megmondom, ki vagy’’. Magyarán: aki igényes környezetére, az hasonlóképpen gondolkodik munkájáról is. A rend, a tisztaság része a termelési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodásban. A következetes gazdaságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat kiteljesedését. V. F. J. ladja a nyolcezer hektárt, faállományának összetétele hasonló a fentiekben leírt arányokhoz. Az a cél kovácsolta őket eggyé, hogy közösen szerezzék be a fakitermelő gépsort és a szükséges szállítóeszközöket. A fakitermelés, -szállítás, -értékesítés is közös ügy lett. A kísérletek köréből kimagaslik a már említett mélyfúrásos nyárfatelepítési rendszer, a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás alkalmazása, feladatuk a műszaki és technológiai fejlesztés kidolgozása. A birtokukban van egy korszerű kanadai Timberjack gyérítő gépsor, egy Walmett 872-es közelítő, VK—16-os kér- gező, továbbá a szükséges teher- és személyszállító autók. Tizenöt fős fakitermelő brigádjuk korszerű kézímoloros fűrészekkel látja el feladatát. A társulás 1983-ban 10.2 millió forint árbevétellel 385 ezer forint nyereségre tett szert. Igaz, hogy nem a gátlástalan nyereséghajhászás tömörítette őket, ennél azonban mindenképpen többre képesek. Idei várható eredményük kétmillió forint körül Ellákul. Van jövője A társulásnak van jövője. Ha a költségeket sikerül féken tartani és vállalkozási" áraikat elfogadható szinten alakítják ki, érdemes lesz a tagoknak igénybe venni szolgáltatásaikat. Ennek megvan a reális alapja. A fejlesztés is a korszerűsítést szolgálja A mélyfúrásos technológia eszközeként két darab mélyfúrót vásároltak, amelyeket a cegléd- berceli őszi—tavaszi 94 hektáros nyárfatelepítésnél már felhasználnak. Tamasi Tamás Szoknyák a líbiai lányoknak Csupa csinos modellt varrnak Cegléden, a PEVDI Déli úti szabászatán egymás mellett van két jókora raktárterem. Azt szeretik, ha nem egyszerre üresek. Az egyik ugyanis az érkező anyagot fogadja, a másikban a készáru vár elszállításra. Sem egyiknek, sem másiknak nem kell itt időznie sokáig, hiszen volt már rá eset, hogy a hivatalos átvételi papírokon még meg sem száradt a pecsét festékje, az első szabványokkal már száguldott az autó Monor, Nagy- káta vagy Abony felé a varrodába, esetleg csak a közeli Kossuth Ferenc utcai üzembe fuvarozta a varrnivalót. Meleg napok voltak itt az elmúlt hetekben, hónapokban. Tavasz végén azért, mert az egyik rendszeres, nagyobb tételben munkát adó nyugati parner visszavonta a megbízásait, nyár végén pedig azért, hogy a frissiben szerzett új piacnak és a belkereskedelmi megszaporodott rendeléseknek határidőre eleget tudjanak tenni. Tulajdonképpen még jó, hogy így történt. így az éves terv teljesítése sem forog kockán. A plusz munkát, túlórákat mozgóbérrel tudta honorálni a cég, differenciál tan, 900-tól 3 ezer forintig, hazai nagykereskedelemnek meghatározott szállítási határ, ideje van, ehhez alkalmazkod ni kellett, hogy a szép kabá tok valóban időben a hazai boltokba kerüljenek. Bundát, szövetkabátokat készítettek műszőrméből illetve import szövetből. A szőrme Kanadából és Franciaországból érkezett, német földről a szövet java. Divatos vonalúak kabátok, a készáru minőségi ellenőrzése legalább olyan szi gorú volt, mintha exportra vagy bérmunkában készítették volna valamennyit. Érdekesség talán, hogy bak- fiskabátot is varrtak fekete és fehér színben, a szöveten sok a tűzés, a díszítés. Műszőrmében az alapanyag nyomott mintás volt, vagy csíkozott mintázatú. i iördiiSékenyen A mozgóbért megtakarított béralapból és a központi bér- fejlesztésből állta a konfekciórészleg. Gördülékenyen ment _ munka, a kiszállítás is. A szabászaton dolgozók számára lesz a kelleténél kicsit emlékezetesebb ez az idősza.r, ugyanis az egyik anyagtétellel szinte kisipari módon kelKanálkészlet a Volvékhoz Tizenöt éve gyártanak a Volvo cég részére — megrendelőik kívánalmai szerinti minőségben — homlokrakodókhoz kanalakat a KÖZGÉP ceglédi gyárában. Képünkön vagonokba rakáshoz készítik elő a két köbméteres kanalakat. Apáti-Tóth Sándor felvétele lett bánniuk. Szálferde volt, nem tudták terítékben szabni, hanem egyesével kellett elkészíteniük mind a hatszáz darab kabát szabványát. így viszont jó minőségű holmi kerülhetett ki a varrodások keze alól. A nagykereskedelmi vállalat egy-egy modellt színre, méretre, kér, kiváló minőségben. Eszerint csoportosítva kell előkészíteni a szállítmányokat. Kódszámos szállító- levél kíséri a kabátsereget és a daraboknak meg az adatoknak egyezni kell. Ha nem így történik, akkor a gyártó céget kötbérezhetik, rossz adatszolgáltatás címén. Az ilyet szeretik inkább elkerülni. Kismamák hordják Az év utolsó hónapjaiban főként műszőrme kabátok futnak a gépsorokon. Egyik NSZK-beli új rendelőnek, a Hausbrandt cégnek igényes kivitelű szoknyákat varrnak, az abonyi varroda a Richter cégnek százával gyártja a kismamaöltözékeket. Bérmunkában egy sereg szoknyát varrnak, Líbia felé viszi majd ezeket a kamion. A Dauber cég novemberig még a megrendelt ruhákat várja, készülnek is sorra, igényesen, szépen. Kiegészítő vállalások A szalagokon a nehéz hetekben a szokásosnál még jobban érződött, hogy eleven a kollektív szellem, jók a szocialista brigádok. A ceglédiek a napokban tartották meg párttaggyűlésüket. Kicsit eltolódott, a munkaözön miatt. Az első háromnegyed évet summázták, a mozgalmi és a gazdasági feladatokat. A következő taggyűlés előkészületei már a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny-mozga- lom időszerű kérdéseit is fel- sorakozatják. A ceglédi konfekció gyáregység valamennyi szocialista kollektívája tett kiegészítő vállalásokat. Eszes Katalin Olvasónk levele Veszélyes, korhadó fa Anyagi kár és baleset megelőzése céljából kérek szót: Cegléden az Alkotmány utcában, a 7. számú ház előtt áll egy több mázsás élő fa. Azaz, már csak félig élő, mivel a föld feletti részépek több mint a fele elkorhadt. Meglehetősen magas fa, úgy, hogy felső ágai, amikor fúj a szél, hozzáverődnek az utcai villanyvezetékhez. Félő, hogy egy nagyobb szél a fát ki- dönti, az leszakítja a vezetéket, sőt, még az utca szemközti oldalán álló házban is kárt tehet, nem szólva arról, hogy milyen baleset érheti miatta az épp ott tartózkodó, arra járó gyalogosokat, az ott parkoló vagy épp elhaladó járműveket. A környék lakói kérik, figyeljenek fel a fára az illetékesek, vágassák ki — hiszen ezt engedély nélkül megtenni nem lehet és ebben úgy is ők dönthetnek — és szüntessék meg a veszélyes baleseti helyzetet. Sáfrány Imre Cegléd, Alkotmány utcai lakú? Hétfőn Rézfúvósnégyes Megkezdődik a ceglédi zeneiskolában hétfőn a bérleti hangversenysorozat. Október 22-én, hétfőn a Magyar réz- fúvósnégyes lép fel: Inhaff Ede, Varasdi Frigyes, Steiner Ferenc és Kovács Attila, zongorán közreműködik: Körmendi Klára. A hangverseny 18 órakor kezdődik. Pspírhiány miatt Kedvezőtlen lapjárás A jobb szimatúak megérezték a változást. De egyébként is várható volt, hogy ez így nem mehet tovább. Túlontúl ránkkövesedtek már az ósdi, ócska szokások, s végtére is mikor szabaduljunk meg tőlük, ha most nem. Lám, egy lépést se kell tenni, helyünkbe jött az alkalom. Voltaképp magam sem értem, hogy az űrrakéták és a zöldségárrobbanás korában egyáltalán akad még honpolgár, aki avítt kacatszámba menő szokásaihoz rögeszmésen ragaszkodik. Már-már betegesen. Mint például azok a javíthatatlan betűkedvelők, akik csupán azért, hogy az Élet és Irodalom című hetilapot készpénzért vásárolhassák meg, képesek voltak hosszú éveken át sajátlábúlag elzarándokolni valamelyik (rendszerint azonos) standhoz. Sőt nem átallották szóba elegyedni az újságárussal, akitől alkalmanként az igen gyanús viszontlátásra kifejezéssel búcsúztak. No, de ennek vége. Ezentúl minden másképpen lesz. Az elmúlt egy hónapban már kizárólag kemény protekcióval lehetett hozzájutni egy-egy példányhoz, utóbb pedig már ezen a módon sem. De nem azért, mert a nyár végén ekkorát szökkent volna az Élet és Irodalom ázsiója, s most boldog, boldogtalan ezt keresné. Dehogyis. Hanem a lapkorlátozás miatt. — Sajnos nem csupán ezt az egyetlen lapot keresik hiába mostanában — mondja Szabó Istvánná, a ceglédi posta hírlaposztályának vezetője. — A Nők Lapja, az Ország-Világ és a Film, Színház, Muzsika éppúgy hiánycikk a ceglédi pavilonokban. Az Élet és Irodalmat 94-en fizetik elő a városban, s emellett még általában 20 darab került hírlapárusi forgalomba, nem mintha ez a mennyiség elegendő lett volna. Mi a Posta Központi Hírlapirodától rendelünk. Eredmény nélkül kértük a példányszám emelését. Mi több, október első hetében mór egyetlenegy darab se jutott az utcai pavilonoknak, ráadásul 4 előfizető is csalódott, mikor kedvenc hét végi újságját kereste a postaládában. Ök persze pótlólag megkapják a lapot, de azoknak, akik eddig a standokon vásárolták meg, semmi biztatót nem tudok mondani. A mostani helyzet oka a papírhiány miatti lapkorlátozás. Bevallom, nosztalgiával emlékezem a közelmúltra, amikor még csak úgy egészen egyszerűen, az utcán ... hja kérem. De ha papírhiány van, akkor az egészen más. Azt megértjük, és eszünk ágában sincs többé szétnézni az újságos kirakatban, mert ahogy magunkat ismerem, rögtön azt a teljesen szakszerűtlen kérdést böknénk ki, hogy: hát ez itt micsoda? Nem, ezt a világért sem tennénk. Helyette alkalmazkodunk inkább a megváltoztatott körülményekhez, mert: — A legbiztosabb az előfizetés — mondja Szabó Istvánná. — Igaz, hogy az október eleji megrendelésből majd csak novemberben lesz újság, tehát néhány számtól elesik az, aki előfizet. Ha valaki pedig merő rosszindulatból utánaszámol: ha mondjuk egyik pillanatról a másikra előfizetne valahány, aki eleddig az árusoknál tett szert a lapra, abban az esetben vajon hány darab Élet és Irodalmat kellene Ceglédre irányítania a Posta Központi Hírlaoirodának, szóval annak azt üzenem, hogy súlyos papírhiány van. De bízvást térjen át a römire. Ott nincs lapkorlátozás. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
