Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

J fjyiet Sesidszeretet, gazdálkodás Mi sem természetesebb lát­vány a rendezett parasztud­varnál. Mindennapos eset, hegy a szérűn elhullott szé­nát, zöld takarmányt, szálan­ként szedik össze a gazdák. Szombatonként a Virágoskert- től a pajtáig söpör a gazda- asszony, akár van szemét, akar nincs az első vagy a hátsó udvarban. Mi készteti erre a falusi embereket? A takarékosság? A velük született rendszere­tet? Valószínűleg ez is, az is. A hajdanvolt szűkös évtize­dek megtanították őket a szalntaszálnyi értékek megbe­csülésére, a falu közvélemé­nye pedig környezetük ápolá­sára. Gyakoriak a virágos majo­rok, a gondosan felsöpört utak az istállók körül. Szabad ide­jükben csinosítják környeze­tüket áz emberek. Igaz, mind több gazdaságban ösztönzik is erre őket. örvendetesen ter­jednek az úgynevezett ma­jorszemlék. Ősszel és tavasz- sxal erre a feladatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó telepeket, / szétnéz­nek a határban, s értékelik a környezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mos­tanában divatos dolog az ösz­tönzés, hanem, mert valójá­ban akarják a rendet, ezért anyagilag is sok helyen elis­merik a szorgalmat. No, nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók között, de már ér­telmes közös programra fel lehet használni. így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a cseikély összeget közös kirándulásra, színházlátogatásra költik a brigádok. 1 Bizonyos; hogy nem abla­kon kidobott pénz ez a gaz­daságokban. Éppen ellenkező­leg, a leggyümölcsözőbb be­fektetések egyike. S nem is új felfedezés a környezetcsi- nosítók ösztönzése. A régi mondás szerint, ugyanis „megnézem portádat, meg­mondom, ki vagy”. Magya­rán: aki igényes környezeté­re, az hasonlóképpen gondol­kodik munkájáról is, A rend, a tisztaság része a termelési kultúrának, egyfajta fegyel­mező erő a gazdálkodásban. A következetes gazdaságveze­tés mindenütt segíti és siet­teti is e folyamat kiteljesedé­sét. V. F. J. Késiül a dobozos bátor Ebben az esztendőben mintegy 87 millió forint értékű termeli készül Aszódon a Ferromechanika Ipari Szövetkezetben. Ezek egy részét, mintegy 35 millió forintot az asztalosipari áruk te­szik ki. Az itt készülő szekrények, székek és egyéb korpusz­dobozos bútorok gyártásához korszerű berendezéseik vannak. Képünkön: Körmendi Jánosné egy olasz gyártmányú sorozat­fúrón készíti a bútoroszlopok csapjait Hancsovszkl János felvétele Túrái Gslgavidékc Áfész Csinosan, kulturáltan A túrái Galgavidéke Afész minden évben meghirdeti az üzleteiben, vendéglátó egysé­geiben dolgozók számára a versenymozgalmat. A verseny elsődleges feladata a szövet­kezet gazdasági tervében meghatározott feladatok tel­jesítésének segítése. A haté­konyabb gazdálkodásra, a la­kosság megfelelő szintű áru­ellátására való törekvés mel­lett. fontos követelménynek tekintik a kulturált vásárlási lehetőségek megteremtését, s ez utóbbi körülmény nem csupán az épületek felújítási, tatarozási. korszerűsítési le­hetőségén múlik, hanem a bennük dolgozó hozzáállásán is. A csinosítás! verseny ki­mondottan e célt szolgálja, s elindítása óta hasznosnak bi­zonyult, mert elősegítették az egységek fokozott tisztaságát, s az üzletek előtti, melletti területek szebbé tételét. Mivel az utóbbi időben megnövekedett a szerződéses boltok száma, a versenyt fi­gyelemmel kísérő bizottság úgy döntött, számukra is biz­tosítja a versenyzés lehetősé­gét. Bár tartottak attól, hogy felhívásuk nem ébreszt kel­lő érdeklődést, kellemesen csalódtak: a szerződéses üzle­tek kilencven százaléka be­kapcsolódott a mozgalomba. Az év első felében a ver­senyző kollektívák csaknem négyszázezer forint értékű társadalmi munkát végezték. Ez részben környezetszépítés­ből ered, másrészt olyan ki­sebb javításokból, amelyek egyébként az építő és karban­tartó részleg munkáját növel­ték volna. Persze ezek az ak­ciók önmagukban nem ele­gendők a kiváló címhez, a brigádoknak teljesíteniük kell a gazdasági jellegű vállalá­saikat, valamint a tagszer­vezési és célrészjegy-szervezé­si tervüket. LUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 245. SZÄM 1984. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK GedöiSői Tangazdaság Érdekvédelem a földeken Aligha lehet kétséges, hogy az elmúlt években beállt gaz­dasági változás a szakszerve­zetektől is másfajta munkát követel. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. októberi ülé­sén egyebek mellett a szak- szervezetek munkájával is foglalkozott. Állásfoglalásában megállapította: Gazdaságirá­nyítási rendszerünk növeli a helyi szervek önállóságát és felelősségét. Ez a szakszerve­zetek számára is nagyobb le­hetőséget biztosít, és különösen az üzemekben, a munkahelye­ken igényli tevékenységük to­vábbfejlesztését. Vajon hogyan tükröződik a változás, a nagyobb lehető­séggel való élés egy mezőgaz­dasági nagyüzemben? Erre ke­restük a választ ezúttal a Gödöllői Tangazdaságban. Mikor, mekkora — Szakszervezeti bizottsá­gunk nem is olyan régen ér­tékelte ezt a munkát — tájé­koztatott Dankó László, a gazdaság szb-titkára. — Ma­gam a beszámolómban min­denekelőtt a termelést, a gaz­dálkodást segítő mozgalmi munkánkra irányítottam a fi­gyelmet, hiszen a Központi Bizottság állásfoglalásában, is az fogalmazódott meg hangsú­lyosan legelőbb, hogy társa­dalmunk, kollektíváink érdeke, hogy mi a szakszervezeti mozgalom eszközeivel, az em­berek kezdeményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassuk a hatékonyabb termelést. Rájöttünk: nálunk is valóban sok tartalék moz­gósítható, s ez vonatkozik a munkaszervezésre, a minőség­re vagy például az újítómoz­galomra. Tényleg a hogyanon van a hangsúly. — A szakszerűségnek eleget kell tenni, e nélkül nincs ter­més, nincs gépjavítás. Mi az, <amit még elvárnak? — Maradjunk a javítási pél­dánál. Nem elég egyszerűen jól, hanem lelkiismeretesen is kell dolgozni. A!gépet rend­be hozó ember lásson túl az éppen javítandó hibán, s azt az okot is szüntesse meg, ami később a hiba ismétlődéséhez vezethet. A szántóföldön is hasonlóra van szükség: a mű­velés mélysége, az elvetett mag mennyisége annyi és akkora legyen, ami kell. A munkához ma már megvan a technikánk. Amiből követke­zik, hogy sok múlik az em­bereken, akik nemcsak saját, hanem mindannyiunk érdeké­ben működtetik azt helyesen. Ez is egyfajta érdekvédelem. — Az érdekképviselet, az érdekvédelmi feladat szintén elsőrangú tennivalója a szak- szervezeti bizottságnak. Erdei üdülő — így van, s különösen a felgyorsult munkában több figyelmet igényel tőlünk is például a bérezés mikéntje, vagy ami azon felül van, a szociális ellátásoké, a jutta­tásoké. Ügy érzem, ebben sem állunk rosszul. Persze mind­egyikben csak fokozatos előbbrelépést tud gazdaságunk is megvalósítani. Nagy mun­kánk most a nagygombos i kerület műhelyében a szociá­lis épület megteremtése, ame­lyet a szűkös öltözők, mosdók helyett egy régi épületben ala­kítunk ki. Ugyanebben a ke­rületben most kapott gázfűtést a műhely, a diákszálló és a konyha. S már elmondhatom azt is, hogy Mátrafüred köze­lében egyszerre három család elhelyezését megteremtő üdü­lőt alakítunk ki. Az az igaz­ság: gazdaságunkban igen sok az olyan ember, aki az erdőt kedveli, legyen hát pihenésük is ilyen környezetben majd. — Hogyan érvényesül szere­pük az irányításban, s milyen a szervezeti élet? — Arra törekszünk, hogy minden álláspont kialakításá­nál figyelembe vegyük szak- szervezeti tagjaink, dolgo­zóink javaslatait. A bérek ki­dolgozásában például az az ál­láspontunk: akinél szorít a ci­pő, az jelezzen, s mi a ké­réseket nyilvántartjuk, s to­vábbítjuk. Legutóbb kiderült, hogv a műhely, a magtár kö­rül dolgozók és a géokocsive- zetők bére viszonylag ala­csony. Ezt rövid időn belül meg kellett oldanunk, hiszen több mint százötven embert érintett. Szeptember elsejétől ezek az emberek többet kap­nak, mint azelőtt. Nem mon­dom persze azt, hogv ed)/szer­re mindenki igényét ki lehet elégíteni, de úgy érzem: gaz­daságunk párt- és gazdasági vezetésével szakszervezeti bi­zottságunk jó összhangot tud teremteni, amikor egy-egy ilyen kérdésben dolgozóink kérését tolmácsolnunk szük­séges. Napokon belül — Ahhoz viszont, hogy a helyzetet — nemcsak bér-, ha­nem más ügyekben is — tisz­tán lássák, a szakszervezetnek is jól működő információs há­lózatának kell lennie. — Egyszerűbben mondom: együtt kell élnünk naponta a legtávolabbi kerületben dol­gozókkal is. Én elég sokat va­gyok a nagygombosi, a fe­nyőharaszti kerületekben is, amelyek messzebb vannak Gödöllőtől. Sokat jelent, gon­dolom, az ott dolgozóknak, hogy ismernek, találkozásunk­kor nekem, vagy az ott lévő főbizalmiknak őszintén el­mondják, amit szeretnének, amit hiányolnak, ami előbbre viszi ügyünket, legyen az ter­melést segítő, vagy éppen szo­ciális tennivaló, netán a gaz­daság egészét érintő hasznos kérdés. Ezekre nekünk napo­kon, heteken belül választ kell adni, intézkedést kell hoz­ni. Ez a munkánk lényegé­hez tartozik. Fehér István Szigorúan A Galga mente egyik ön- kiszolgáló üzlete. A bejá­rat melletti tartóállványon festői összevisszaságban a műanyag bevásárló kosa­rak halmaza. Megpróbálok felkapni közülük egyet, de nincs füle. A másiknak az alja széthasítva. A harma­dikban penészgombák ver­tek tanyát. A negyedik ki­ömlött vegyszertől bűzlött. Még sokáig keresgéltem, mire találtam végre egy elfogadható bevásár lóal­kalmatosságot. El nem tudtam képzelni okát en­nek a felháborító hanyag­ságnak. Aztán tekintetem véletlenül egy feliratra té­vedt, amelyből megértet­tem mindent. — Üzletünkből a kosara­kat egészségügyi okokból kivinni szigorúan tilos! — Még a szemétdombra sem? K. L Cs. u nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Bothe Strauss: Ó, azok a hi- pochonderek, színmű két rész­ben, a szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátéka, 19 órakor. Történelem az otthonokban, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Mozi Öklök és koponyák. Színes, szinkronizált szovjet 1 kaland­film. Csak 4 órakor! Átváltozás. Kétrészes, színes magyar film. 6 órakor. Körzeti labdarúgó-bajnokság Győztek az éllovasok Befejeződött a körzeti lab­darúgó-bajnokság őszi idényé­nek első negyede. Az eddigi mérkőzésekből megállapítható, hogy a feljutásért folyó harc sokkal élesebb, mint volt a múlt évben. Az első három, Kerepestarcsa, Aszód, Túra el­szakadt a mezőnytől. Az üldö­zők csoportját a gödöllői gár­da vezeti. A GEAC II. a kez­deti sikertelenségek után egymás után nyeri mérkőzé­seit, s felzárkózott a középme­zőnyhöz. Az is látható már, hogy a valkóiaknak és a gal- gagyörkieknek túl erős ez a bajnokság. A forduló rövid krónikája: Domony—Galgahéviz 2-1 (1-1) Vezette: B. Tóth (Németh). A.domonyiak javuló játék­kal győztek. A bírók korrektül vezették a mérkőzést. m&monyi szünetelők Tiszta pincét kíván az újbor mentem a rokonokhoz, hogy segítségül hívjam őket. Szikkasztott — A hordók mosását már régebben elvégeztük. Ez a ne­héz munka hagyományosan a férfiak dolga. Mivel a férjem sofőr, és már hetek óta úton van, ezt a munkát a vejem végezte el. A hordókat alapo­san át kell mosni. Lényeges, hogy csak tiszta vízzel sza­bad dolgozni és minden mun­kamenetet kétszer kell elvé­gezni egymás után. Legelső­ként ki kell alaposan öblíte­ni a hordót. Utána a forró­vizes fürdő következik. Ez­után ismét hidegvizes für­detés. Ezt az utóbbi munka­folyamatot addig kell ismé-. telni, míg a hordóból kifo­lyó víz színtelen és szagtalan lesz. Nem kerüli el a tisztí­tást a hordó külseje sem. Ezt gyökérkefével végzik. Legvé­gül a száraz ronggyal áttör- lik és a földre fektetett lét­rán pár napig szikkasztják. Hasonló módon történik a puttonyok, prések és a dará­lók átmosása is. Régebben fakádakban történt a must kipréselése, manapság inkább betonkádakban. Ezeket is a férfiak készítik elő. — A kényes bor tiszta Vincét kíván. A meszelés az asszonyok dolga. Ezt a mun­kát nálunk az anyósom vé­gezte, aki híres az alapos munkájáról. Nekem is volt bőven teendőm. Ma egész nap sütöttem és főztem, mert erre holnap nem lesz idő. — Domonyban a szünetelő­ket pogácsával és kisüstivel fogadják már korán reggel. A szüretet befejezve — már itthon — húsleves és főtt hús kerül majd az asztalra. Má­sodik fogásként disznóhúsból készült pörköltet és sült ka­csát fogunk enni. A terítés és a tálalás az anyósom dolga lesz. Lovas — Mákos és diós süteményt is sütöttem, mert ez szintén hagyományos. Holnap bizto­san kora délután fogunk en­ni, mert terepjáró autóval hozzuk haza a termést. Az idősebbek persze ennek na­gyon örülnek, mert így ké­nyelmes, de azért még emle­getik a fiatalságukat idéző lovas fogatot is. K. I. Cs. Szokatlanul nagy sürgés- forgás van már vagy két he­te a domonyi Paulóék portá­ján. Elérkezett a szüret ideje, ez a sürgölődés oka. Az elő­készületi munkák alaposan próbára tették a család szin­te valamennyi tagjának a fi­zikai erejét, így hát nem cso­da, ha egy kicsit elfáradtak. Miután a családi kupakta­nácsban újra átgondolták a teendőket, és mindent rend­ben találtak, egy kicsit meg­pihenve erőt gyűjtöttek a másnapi dologra. Ezt az időt zavartuk meg és kértük őket, beszéljenek arról, hogyan ké­szülődnek a szüretre. Késett — Nálunk minden szüreti előkészületi munka a már begyakorlott családi hagyo­mány szerint történik. Min­den munkamenetet nagyszü- leinktől és szüléinktől tanul­tuk meg. A mi szőlőnk a do­monyi Hegyen van. Mivel ez a terület déli fekvésű, mindág édes és zamatos szőlőt szüre­Aszód—Erdőkertes 5-0 (5-0) Vezette: Tóth (Urbán). Az erdőkertesiek véleménye szerint is kitűnően bíráskodott a Tóth—Urbán kettős. A ven­dégek egyébként gyengélked­tek. Galgagyörk—Túra 1-2 (1-0) Vezette: Merkel (Maszlag). Hetven percig úgy látszott, hogy megszületik a nagy meg­lepetés. Az utolsó húsz perc­ben azonban a jobb erőben le­vő turaiak fordítottak. GEAC II.—Valkó 5-0 (1-0) Vezette: Ádám. Hatvan percig érdekes mó­don egyenlő erők küzdelmét láthattuk, a hajrát jobban bír­ták az egyetemisták. Zsámbok—Kerepestarcsa 1-2 (0-0) Vezette: Turóczi (Sári). A jó iramú mérkőzésen a ke- repestarcsaiak higgadtságuknak köszönhették a győzelmet Itt is jól működtek a bírók. Hévizgyörk—Mogyoród 1-1 (1-0) Vezette: Sallai (Máthé). Sok kihagyott helyzet jelle­mezte a mérkőzést mindkét részről. A hévizgyörkiek még a U-est sem tudták berúgni. A játék képe alapján a döntet­len igazságos. Isaszeg—Gödöllő 0-4 (0-1) Vezette: Uzsák (Markó). Gyenge színvonalú mérkő­zés, a szerencsésebb csapat nyert, bár az eredmény nem ezt tükrözi. Ifjúságiak: Isaszeg—Gödöllő 1-2, Hévizgyörk—Mogyoród 1-3, Zsámbok—Kerepestarcsa 3-2, Galgagyörk—Túra 1-6, Aszód—Erdőkertes 1-2, Do­mony—Galgahéviz 4-1. Serdülők: Pécel—Túra 2-1, lkiad—Dánt/ 1-1, Vácszentlász- ló—Kartal 1-1, Bag—Isaszeg 0-8. Gödöllő—Erdőkertes 8-0, V eresegyház—Kerepestarcsa 0-2. A bajnokság állása: 1. Kerepestarcsa 2. Aszód 3. Túra 4. Gödöllő 5. Erdőkertes 6. Hévizgyörk 7. Mogyoród 8. GEAC II. 9. Galgahéviz 10. Domony 11. Isaszeg 12. .Zsámbok 13. Galgagyörk 14. Valkó 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 6 S S — 4 — 4 — 3 2 3 1 3 1 2 2 3 — 2 1 2 — 1 — IS- 3 13 2 - 26-6 12 * 14- 4 12 3 11- 6 8 3 19-16 2 12- 9 3 13- 9 3 14-20 3 14-12 4 5-9 4 9-17 5 16-20 6 5-27 7 6-22 T. F. ISSN 0133—1957 JOfldöll« Hírlap) teltünk eddig. A tőkék nagy részét még nagyszülőink és szüléink ültették, de termőre fordultak már azok a tőkék is, amelyeket mi ültettünk — magyarázta Pauló Józsefné, majd így folytatta: — A kiszáradt tőkék pótlá­sára mindenféle szőlőt ültet­tünk. Így piros szlankát, mé- z esi ehért, ezerjót és otellót. — A nyár közepén kétségbe voltunk esve, mert a szőlő­szemek a csapadékhiány miatt alig fejlődtek. Az utóbbi na- napokban meg elkezdtek ro­hadni a sok esőtől. Egyszóval az időjárás alaposan próbára tette az idegeinket és ezt a nemes gyümölcsöt is. A szü­ret ideje is késett három he­tet a tavalyi időponthoz ké­pest. — Sajnos a várakozás nem fokozta a szőlő cukorfokát, tizenkettő-tizenhárom fok kö­zött van. Az utóbbi három hétben kétnaponta kijártunk a termést figyelni, hogy a leg­kedvezőbb időben kezdhessük meg a szüretet. Amint e1 dön­töttük a pontos kezdést, el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents