Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
6 1984. OKTÓBER 17., SZERDA — rr TANÁCSOK I TíZ NAP Rendeletéiből Tallózás Mikor évül el a fegyelmi vétség? Albérlőt kitenni nem lehet? • Menny! a fegyelmi vétség elévülési ideje? Olvasónk több mint egy évvel ezelőtt néhány napig igazolatlanul mulasztott. Másik olvasónknak pedig olyan cselekménye miatt akarnak a nyakába sózni fegyelmi büntetést, amelyről vezetője fél éve tud. Megteheti-e a munkáltató, hogy az említett esetekben fegyelmi eljárást indít a dolgozó ellen? _ A Munka Törvénykönyve tételesen nem sorolja fel azokat az okokat, amelyek miatt fegyelmi eljárásnak van helye. A törvény általánosságban úgy fogalmaz.; hogy aki a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, az ellen az ott felsorolt büntetések szabhatók ki. Ide vonhatók tehát azok az esetek is, amikor valaki nem szorosan a munkaköri kötelezettségét szegi meg, hanem munkaköréhez méltatlan magatartást tanúsít akár a munkahelyén, akár azon kívül. A jogszabály nem ad lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy évek múltán is szemére rója dolgozójának az elkövetett hibáját, ha arról már az elkövetéskor is tudomása volt. Előfordulhat azonban, hogy későbbi ellen őrzéskor derül ki a dolgozó bűnös magatartása.' Ilyen esetekre szigorú határidőket mond ki a Munka Törvénykönyve, amelyeken túl már nem lehet a dolgozót felelősségre vonni. Az a véleményünk, hogy egyik olvasónkkal szembeír sincs helye már felelősségre vonásnak. Azt a körülményt ugyanis, hogy valaki igazolatlanul hiányzik, m.in.t E.. JVLjót. vasónk, a munkáltató nyomban megállapíthatta. És ha távolmaradását nem mentette ki, nem hoz távolmaradásáról elfogadható igazolást, helye lehet ellene büntetés kiszabásának. Ugyanígy az egyéb fegyelmi vétséget megvalósító esetekben is, ha a kötelezettségszegés tudomásra jutása óta három hónap, illetőleg elkövetése óta három (vezető állású dolgozónál négy, magasabb vezetőnél öt) év még nem telt el. [Mt. 56. §. (3) bek., Mt. V. 85. §. (3) bek. és 88. §. (3) bek.] Nem kizárt azonban a fegyelmi eljárás későbbi megindítása, ha a dolgozó ellen büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az még nem fejeződött be. Ilyen esetben a három hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, a három (négy, öt) éves határidő pedig, az eljárás jogerős befejezésétől számít. Q Az albérlőt a lakásból kitenni nem lebet. Nemrég egyik olvasónk problémájában igyekeztünk segítséget nyújtani, aki úgy maradt vissza a lakásban, hogy az a bérlő, akivel albérleti szerződést kötött, meghalt. Most egy olyan olvasónk fordult ezen cikk kapcsán hozzánk, akinek feje fölül elcserélték a lakást, és róla nem gondoskodtak. .Kétségbeesésében már mindenhová fordult, megnyugtató szavakat kapott, azonban ezzel nem megy semmire, mert a lakáscsere folyamatban van. Olvasónk' azt kérdezi, lakáscsere esetén ki gondoskodik az albérlőről? Ha csak az albérleti szerződést nem úgy kötötték, hogy az, albérleti jogviszony megszűnik a lakás elcserélásével. akkor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni, kivéve, ha a cserélő felek a lakáscsere-szerződésben másként állapodtak meg. A jogszabály kimondja (lakás- rendelet 91. §-a), ha a lakásban albérlő is lakik, o cserélő félek kötelesek az albérlő .megfelelő .elhelyezéséről., gondoskodni. Ennek során abban is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad, és változatlan feltételek mellett, az új bérlővel kerül albérleti jogviszonyba. Ha a cserélő felek abban állapodnak meg, hogy a bérlő az albérlőt a lakásba magával viszi, vagy számára másutt biztosítanak elhelyezést, ehhez az albérlő hozzájárulása szükséges. Ha ehhez az albérlő nem járul hozzá, fölmondhatja az albérleti jogviszonyt. Olvasónk tehát mindenképpen számíthat valamilyen megoldásra, nem marad fedél nélkül. Ha azonban az előbb említettek szerint úgy kötött szerződést a főbérlővel, hogy az albérleti jogviszony addig tart, amíg a főbérlő el nem cseréli a lakást, akkor őt a főbérlő nem köteles magával vinni, és ha az új bérlő nem kíván újabb albérleti szerződést kötni, akkor a lakást az albérlő köteles elhagyni. Ha a cserével egyidejűleg az albérlő nem hagyja el a lakást. rosszhiszemű jogcím nélküli lakónak minősül, és elhelyezéséről saját magának kell gondoskodnia. Dr. M. J. Szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 40/1947. (XI. 29.) MÉM számú rendelet kiegészítéséről a 7/1984. (X. 10.) MÉM rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 41, száma.) Az elzárás végrehajtása során, a szabálysértési hatóságokra háruló feladatokról ugyanitt jelent meg a 7/1984. (X. 10.) IM—BM—PM rendelet. Az ösztöndíjasok feladatairól, vizsgakövetelményekről, és az értekezés értékeléséről és a tudományos minősítési eljárásról a Művelődési Közlöny okt. 8-i számában jelent meg a 2/1984., illetve a 3/1984. TMB számú szabályzat. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses rendszer rendeltetésszerű működésére és az azt elősegítő jogtanácsosi feladatokra ugyanitt jelent meg a 7002/1984. (I. K. 9.) IM számú irányelv. A Legfelsőbb Bíróság döntése A bérlő marad Egy családi házban bérlőként lakó rokkantnyugdíjas asszonynak a tulajdonos, arra hivatkozva, hogy maga akar oda beköltözni, felmondott és lakótelepi IX. emeleti cserelakást ajánlott fel, de az asszony nem fogadta el yy Az emiatt keletkezett perben z első fokon a háztulajdonos ke- Z resetét elutasították, másodfo- 2 kon azonban helyt adtak neki. Az ítélet megállapította: a jí felajánlott lakásba, két lépcsője házból és be lehet jutni, és z mindegyikben két felvonó van. Z Gyakorlatilag kizárt, hogy a Z négy lift egyszerre hibásodjék Z meg. A jogerős ítélet ellen emelt, törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az Igazságügyi Orvosszakértő/ Intézet véleményé szerint az' asszony olyan súlyos szervi szívbajban szenved, hogy emiatt rokkantsági nyugdíjas, és a kilencedik emeleti lakás számára nem alkalmas. Az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának felülvéleménye ezt mindenben megerősítette, hozzáFőliivatású nevelőszülők Ne kerüljenek Marika sorsára í Cserni Marika hatéves ^ életének újabb töréséről ^ nemrégiben a tv Reflektor ^ című műsorából értesülhet- £ tűnk. Az állami gondozott £ kislánynak csak átmeneti időre sikerült biztonságot, \ családi otthont lelnie nemek születésével jelenléte ^ feleslegessé vált, másod- ^ szór kellett átélnie a szü- ^ tőktől való elszakadás, az < elutasítás tragikus clmé- nyét. Könnyeit nem tudta ^ felszántani a hivatástudat- tál, jóindulattal közeledő — í de idegen gyermekfelügye- í lőnő. — Az országos nyilvánosság nem maradt eredménytelen — összegzi a műsor hatását dr. Simon Lajos, a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. Ha még van visszaút — Egymás után érkeztek hozzánk a levelek, sokan nevelőszülőnek ajánlkoztak, mások örökbe fogadták volna a kislányt. Ez is bizonyítja, hányán éreznek felelősséget gyermekeink jövője iránt, s vállalnák át szívesen a terheket — s természetesen a nevelés örömeit is — az erre alkalmatlan vagy képtelen édesszülőktől. Marika sorsa azonban másként alakult. S hogy a fővárosi nevelőotthonból nyílik-e még út számára a családi otthon felé, azt csak a jövő dönti el. Az esélyeket mérlegelő szakemberek azonban nem véletlenül tették félre a tv-műsor nyomán érkezett leveleket. — Mi nem törekedhetünk arra, hogy elszakítsuk az állami gondozottakat a vér szerinti szülőktől — mondja dr. Simon Lajos. — Sőt, minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk kell a kapcsolatot, ha esélyt látunk az újrakezdésre, a családi élet rendeződésére. Ebben az esetben is erről van szó. Az édesapa kérése volt, hogy a lakóhelyéhez közel, egy fővárosi nevelőotthonban helyezzük el a kislányt. Így rendszeresen látogathatja, találkozhat vele. Ha elhatározása komoly, Marika sorsa kedvezően alakulhat. Munkaviszonynak számít Szerencsére azonban a Pest megyében csaknem ezer gyermekért felelősséget vállaló 580 nevelőszülő túlnyomó többsége lelkiismeretesen ellátja, amit vállalt. Ilyen Buzásiné Szent- iványi Aliz is, aki két állami gondozott nevelésére vállalkozott, abban a hitben, hogy saját gyermek születéséről már le kell mondaniuk. Azonban mégsem így történt, s a fiatalasszony néhány év után már négy csemete fejlődéséről gondoskodott. Mégsem jutott eszébe, hogy sajátjai kedvéért megváljon nevelt fiaitól, s a parányi lakásban egyforma szeretettel, figyelemmel vette körül mind a négy gyermekét. — Buzásiné Szentiványi Alizt helytállása, mély humánuma tette alkalmassá arra, hogy elsőként vehessen részt a nevelőszülői hálózat megújítása érdekében indított új kísérletünkben, s főhivatású nevelőszülői státust kapjon — mondja Nagy Dezső, a GYIVI igazgatóhelyettese. — A külföldön és Budapesten is bevált új rendszert szeretnénk Pest megyében is bevezetni. Nagy szükségünk van rá, mert a nevelőszülői hálózat elöregedett, s a fiatalok számára már nem elegendő a gyermekszeretet, a hivatástudat, hogy a nyugdíjjal járó, kereső foglalkozás helyett otthon maradjanak, s a nagyon szerény gondozási díj ellené- ben vállalják ez a feladatot. Kísérletet kell tehát tennünk a feltételrendszer átalakítására, ha azt akarjuk, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az állami gondozottak egy része számára a családi otthonokban történő elhelyezést, az egészséges, kiegyensúlyozott fejlődést. Alapvető szempontunk az is, hogy a megyei nevelőotthonok zsúfoltak, s a csaknem ezer, nevelőszülőnél élő , állami gondozott elhelyezéséről nem tudnánk másként gondoskodni. A kísérlet után A fővárosi és külföldi tapasztalatok azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Buzásiné Szentiványi Aliz vállalkozhasson az első főhivatású nevelőszülői státus elfoglalására. Lakáskörülményei ugyanis nem tették lehetővé, hogy a jelenleginél több gyermeket helyezzenek el nála. Az állami gondozottakról való gondoskodás azonban az egész társadalom feladata, s a jóintéve, hogy a beteg állapota egyre romlik. Ilyen súlyos betegség esetén az asszony a kilencedik emeleti lakással lényegesen hátrányos helyzetbe kerülne — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Jelenlegi lakása ugyanis földszintes, skertes, jó levegőjű, csendes. Orvosszakértői vélemény szerint, ha ebből az előnyös környezetből kiköltöztetnék a kilencedik emeleti zárt lakásba, az igen nagy pszichikai megterhelést jelentene neki, de egészségi állapotára is károsan hatna. A cserelakás megfelelőségének elbírálásánál nemcsak mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, a lakóhelyiségek számát," fekvését kell figyelembe venni, hanem az egészségüayi szempontokat is. A másodfokú bíróság kizárólag a felvonók esetleges meghibásodása szempontjából vizsgálta a kérdést, holott az orvosszakémői vélemények a döntők. Ezért a háztulajdonos keresetét el kellett utasítani. dulat, a segítőkészség most is megoldotta a problémát. Az aszódi tanács biztosított a házaspár számára olyan méretű lakást, amelyben kényelmesen elfér majd az öt állami gondozott és két saját gyermek, s a költözködés, berendezkedés izgalmai után a fiatalasszony végre megfelelő feltételek között is bizonyíthatja, hogy nem véletlenül választotta a pedagógus hivatást. — A budapesti gyakorlat szerint — foglalja össze a ki sérlet kezdetéről hallottakat Nagy Dezső — a főhivatású nevelőszülőnek jelentkező házaspár legalább egyik tagja pedagógus végzettséggel kell hogy rendelkezzék. Nem jelent túlzott igényességet ez a feltétel, hiszen állami gondo zottaink jórészt lelkileg sérült, nehezen kezelhető gyermekek. Végtelen szeretet, türelem és hozzáértés kell ahhoz, hogv feloldják zárkózottságukat, megnyerjék bizalmukat. Elképzelhető azonban, hogv a későbbiekben nem ragaszkodunk majd ehhez a feltételhez, ha hivatástudattal, jó pedagógiai érzékkel, gyakorlattal rendelkező nevelőszülőket találunk. Ha az aszódi kísérlet sikerrel jár, elterjeszthetjük majd ezt a formát a megye más területein is. A főhivatású nevelőszülők a Pest mesvei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnél lesznek mun- kaviszonvban. tevékenységükért havi fizetés és természetesen nyugdíj iár. Reméliük. hogy az űi feltételek közölt azok a fiatalok és rátermett házaspárok is bekapcsolódnak maid a nevelőszülői hálózat- ba. akik eddig anyagi okokból nem tehették meg. hogv egyikük — akár a saját gyermekük gondozása érdekében — otthon maradjon. Márványl Ágnes Üzemi lapokban olvastuk Nem lehet mindig és mindent egy kalap alá venni. Éppúgy nem, mint a sokszínű, sokrétű üzemi lapokban, híradókban hasonló témát keresni-taláini. Mert igaz ugyan, hogy fel- szabadulásunk negyvenedik, s pártunk tizenharmadik kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny cl — de erről mi magunk is riportokban számolunk be. Éppen ezért a Tallózás most más témákra is irányul. Olyanokra, melyek közvetve vagy közvetlenül ellátásunkat éppúgy érintik, mint exportunkat vagy importunkat. Keressünk most együtt ilyeneket. rágtermesztési adottságai: mikroklíma, jó víznyerési lehetőség, közeli piac, virágtef- mesztési hagyományok. AZ itt előállított virágszaporító anyag nyolcvan százaléka külpiacon értékesül. A Fáy András Tsz dolgozóinak lapja a juhtenyésztés jelenével, jövőjével foglalkozik. Az írásból — melynek szerzője a gazdasági állattenyésztési főágazat vezetője — kiderül, hogy az anyajuhállományban nagy az elhullás, s igaz ugyan: nőtt a gyapjúhozam, darabonként 3,99 kilóra, de ez a tervezett átlagot sem éri el. Jelentősen megnövekedtek a termelés költségei, a felvásárlási árak emelésével sem lehet kiegyenlíteni a gyapjútermelés jövedelmezőségét. Az ágazat jelenlegi helyzetén — épület, technológia — csak az anyajuhállomány stabilizálása, a legelők legoptimálisabb kihasználása, a nyilvántartásokra alapozott tenyésztői munka segíthet. VIU« »MltTfeMI «OYMÜljmKt A lap arról ad hírt, hogy nemzetközi munkaverseny indult a moszkvai 1. számú Állami Csapágygyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kollektívái, dolgozói között. Ennek jegyében munkálkodnak az együttműködés bővítésében, továbbfejlesztésében, s a szocialista munkaversenyben szerzett tapasztalatokat is kicserélik. Az idén augusztus elsején* indult.-! raunk-aversenybe brigádok, részlegek, szolgáltatási "területek, üzemek — így a diósdiak is —, osztályok kapcsolódtak be. A szerződés rögzíti a két gyár pártbizottsága, illetve ifjúsági kollektívái közötti együttműködést is. SASiHpIlíftABŐ 1980. október ö VII. évfolyam 5. A tadaír*JSa«d Kertészti it Nezógudasigi TarmclöszSvttkezet lapja „Budapest minden részében Sasad feliratú virágboltokat láthatunk. Hol teremnek azokba virágok? — teszi fel a kérdést a gazdaság lapja masa — melyeket ezekben a boltokban vásárolhatunk.” S megadja a választ is: egy részüket az ország egyetlen társulásos alapon működő virág- termesztő gazdaságában, a Szigetkert GT-ben állítják elő Mégpedig Budapesttől az 51- es számú úton haladva, Kis- kunlacháza előtt letérve jobbra, érhető el a gazdaság központja. A társulás tagja a kiskunlacházi tsz és a Mo- nimpex Külkereskedelmi Vállalat is. A tájnak jók a viFBWSZŰRÚ Eórupitaggyűlés a település- fejlesztés helyzetéről címmel igen érdekes kezdeményezésről adott hírt a Csepel Autógyár dolgozóinak lapja. A kérdés nem érdektelen — amely a fórumtaggyűlés napirendjén szerepel — hogyan osztja szét bevételeit a szi- getszentmiklósi tanács a községek között? Mire fordítja a településfejlesztési adót? Erre kíváncsiak azok, akik a vállalat közvetlen vonzáskörzetében élnek, ezért tűzte napirendre a szerszámgyári párt- alapsZervezet ezt a témát. Á válaszokból, melyeket a nagyközségi pártbizottság titkára, Maczkó József adott meg, kW, derült: Dunaharasztin például most a legfontosabb feladat a gyógyszertár és járdaépítés elkészülte, SzigetszentmildQson viszont az ellátás, később pedig a gyermekélelmezés. megoldása. A lakótelepi építkezés pedig a tanácsi pénzügyi források hiánya miatt nem folytatható Szigetszentmiklöson, A Rákosmezeje Termelőszövetkezettől rendelte meg a Metró Vállalat az úgynevezett álmennyezettartó bordákat és szellőzőket. Ezekből 54, illetve 96 darabot készítettek el nagyon rövid határidő alatt. Amit vállaltak, azt teljesítették, mégpedig harminc nap alatt. Remélhetőleg — jegyzi meg az írás szerzője — ez a tény újabb üzletet, illetve megrendelést hoz a Metró Vállalattól. A Dózsa tanya új lakókkal gyarapodott: 234 kisbika érkezett továbbhizlalásra Lengyelországból. A hizlalási idő 6—3 hónap. Ennek értelmében az első eladás november elején várható, amikor a gazdaság száz bikát ad át az Állatforgalmi Vállalatnak. Ezt követően újabb 69 darabot december első hetében, míg a hónap közepén újabb 34-et. A fennmaradó 31 jószág vagy december végén, vagy január első hetében kerül ki a hizlaldából. V. E. A Fővárosi Kertészeti Vállalat díszfaiskolájában díszfák, díszcserjék; fenyők és örökzöldek nagy választékban kaphatók. A nagyobb mennyiséget igénylők megrendeléseit is teljesítjük. í Árusítás: hétfőtől péntekig 8-tól 15.30 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Cím: Tahi, Nagykert (a Visegrád felé vezető 11. út mentén, a 32. km-kőnél). Telefon: (26) 27-157.
