Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
1984. OKTOBER 17., SZERDA Az Óbuda Tsz-ben Baráti látogatás Tegnap délután a Magyar- országon tartózkodó Viktor Vasziljebics Borbatko szovjet űrhajós, á baráti hadseregek sportbizottságának elnöke az Óbuda Tsz budakalászi ' központjába látogatott. A vendéget Varga Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke és Géhl Gábor, a pártbizottság titkára fogadta. A délutáni program első részében Varga Ferenc a téesz- ben folyó termelőmunkáról tájékoztatta V. V. Borbatkót, majd ezt követően a kertészeti telepen a gyakorlatban is megszemlélték, hogyan zajlik az élet. Az újabb látnivalót ezután már Szentendre jelentette, pontosabban, elsőként a Kovács Margit Múzeum. Viktor Vasziljevies Borbatko a mú- zeum megtekintése -után egy rövid szentendrei városnézéssel fejezte be tegnap délutáni programját. Új eljárással Vdsbefcnbntás Üj vasbetonbontási eljárást mutattak be kedden a szakembereknek a Vasipari Kutató Fejlesztő Vállalat (VASKÚT) és a svájci Diaber-cég képviselői. A vasbetonbontási kutatásokban évek óta együttműködő két vállalat a közelmúltban megállapodást írt alá, hogy a korábbiaknál sok. bal nagyobb hatásfokkal működő, munkaerőt megtakarító és környezetkímélő új technológiát a VASKÚT a jövőben a fejlődő országokban fogja értékesíteni. Kedvezmények a szövetkezetekben Most kevesebben tanulnak A változó gazdasági környezethez igazodva mind több ipari szövetkezetben ismerik fel a szakmai képzés jelentőségét. A legtöbb helyen esztendőnként vitatják meg a vezetőségek a legsürgetőbb teendőket, s döntenek arról, milyen iskolákra, vagy tanfolyamokra küldjenek hallgatókat. Napjainkban a legfontosabb cél. hogy egy-egy dolgozó a munkafolyamat több területén is alkalmazható tudást szerezzen. Megyénkben az elmúlt tanévben 250-en tanultak az ipari szövetkezetek tagjai közül. A legtöbben szakközépiskola; tanulmányokat folytattak — összesen 103-an —, a felnőttszakmunkás-képzés iránt viszont jóval kisebb volt az érdeklődés. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert — mint azt a KISZÖV elnöksége megállapította — szinte mindenütt az előírtnál jóval több kedvezményt adnak a tanulóknak. Ennek ellenére az 1982—83-as tanévhez képest mintegy 3,5 százalékos csökkenést mutat az állami oktatásban részt vevők száma. Az elnökség a szakmai és politikai képzés helyzetének megvitatásán kívül meghallgatta a Fóti Műanyag- és Faipari Kisszövetkezet, valamint a Fóti Építőipari Kisszövetkezet tevékenységéről szóló beszámolókat. Kukorica GT: Nedves, gazdaságos tárolásra Gazdasági társaságot alakított a kukorica gazdaságos tárolására és hasznosítására a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, a MÉM Műszaki Intézete, valamint a Herceghalmi Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Kutató Intézet. A társaság fő feladata a tárolási technológia, továbbá a technológiai berendezések széles körű elterjesztése. A kezdeményező Törökszentmiklósi Állami Gazdaságnak a kutatók együttműködésével kidolgozott módszere szerint a 30—32 százalék nedvességtartalmú kukoricaszemeket megdarálják, majd betonsilótárbe tömörítve, légmentesen tárolják. Erre a célra saját tervezésiben és kivitelezésben 12 ezer tonna befogadóképességű silóteret építettek meg. A nedves kukoricát tartalmazó takarmányokat 15 ezer hízósertéssel, illetve te- nyészkocával etetik fel. A törökszentmiklósi eljárás számos gazdasági előnnyel jár. Nincs szükség a kukorica szárítására, így tonnánként 4—500 forint értékű fűtőolajat takarítanak meg. A szállítási költség 15 százalékkal csökkent, mivel a nedves kukoricát közvetlenül a felhasználás helyére, a sertéstelepre szállítják. Gödöllő férségayi fcilikt Parlag, vállalkozó bérlőre várva Hazánk termőterülete 1935 óta mintegy 1 millió hektárral csökkent. Ha eh- hez hozzátesszük, hogy a föld értéke nemzeti vagyonunk 22 százalékát jelenti, nyilvánvaló, milyen óriási jelentősége van védelmé- i nek. Pest megyében a felszabadulás óta több mint 70 ezer hektárt — Gödöllő térségnyi területet — vontak ki a művelésből. Sokszor indokoltan, gyakran indokolatlanul. Senki sem tagadja, hogy az inf- . Fastruktúra. kiépülésével, a városok terjeszkedésével, üzemek létesítésével elkerülhetetlen a rónák csökkentése. A folyamat, ha lassabban, de napjainkban is tart. HobHna'c Fontos azonban, hogy elsősorban a jó minőségű szántóföldek területe csökkenjen a legkevésbé. Tavaly több mint 2100 hektár földet vontak ki a művelés alól. Elsősorban erdőtelepítés céljára 1750 hektárt, a többit bányászati, vízügyi célokra, út- és vasútépítés, község- és városfejlesztésre vették igénybe. Mindezt alapos vizsgálat előzte meg, amit bizonyít, hogy a megyei földhivatal 17 esetben utasította el a kérelmet. Ügy tűnik tehát, hogy lassan teljes értékét visszanyeri a föld. A hivatal, de egyre inkább a közvélemény is árgus szemmel figyeli és jelzi, nemzeti kincsünkkel hol bánnak hanyagul. Az évente megtartott határszemléknek Is az a céljuk, hogy felmérjék, mennyi az elhagyott 'föld, a vetetten terület. Ezeket feljegyzik, a tulajdonost felszólítják, földjük megművelésére. Ha hónap fordultával nem érkezik válasz, a területet állami tulajdonba veszik. Az azonban nem sokat vá'toztat a helyzeten, ha a föld állami tulajdonban gazosodig tovább. Ki kell adni. vállalkozó kedvű állampolgároknak. Vannak eredmények. mégsem megnyugtatók. Igaz. tavaly mintegy 270 hektár szétszórtan elhelyezkedő parlagot vontak művelésbe Pest megyében, mégis csaknem 700 hektárról kell még gondoskodni. A terület nagyobb része Szentendre, Gödöllő, Vác, Nagykáta körzetében összpontosul. Olyan helyeken, ahol ha odafigyelnénk, könnyebben találnánk rá gazdát. Hiszen a hétvégi hobbitelek ma kincset ér. A magánforgalomban csillagászati összegekért cserélnek gazdát. Ehhez viszonyítva a tartós használatba vételért kifizetett díj lényegesen kevesebb. Újratermelődés Vitathatatlan küzdelmek árán, de van előrelépés. Még 1977-ben mintegy 5200 hektár parlagterület volt a megyében, a mostani 700 hektár igazán nem tűnik soknak. A teljes földhasználatot — bár erre kell törekedni — sajnos amúgy sem lehet valóra váltani. Ez nem ment fel senkit a felelősség alól. Régóta vajúdik a pilisszentkereszti, a túrái parlagok sorsa. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, hogy ha valahol művelésbe vonnak egy korábban elhagyott területet, lesz helyette másik. A parlagok „újratermelődnek”, aminek részben az az oka, hogy egyes mezőgazda- sági nagyüzemek sem fogadják. el szívesen az egyéni és kisegítő gazdaságok földjeit, ha ajánlják. Ahol viszont a földtörvény szellemében közelítenek a kérdéshez, nincs gond a területek hasznosításával. Évek óta nem, vagy szinte alig található parlag Dabas, Monor, Cegléd és Ráckeve térségében. A gazdaságok egymást közti földcseréje is hathatósan segítette a szakszerű földhasznosítást, a nagytáblák kialakítását. A racionálisabb nagyüzemi gazdálkodás érdekeit szolgáló földcserékre került sor Nagykőrös és Cegléd körzetében is. Engedéllyel A földvédelemről szóló 1952-es törvényt az Elnöki Tanács 1981-es rendeletével tovább szigorított^. A szigorú feltételeket jelzi az is, hogy tíz hektárnál nagyobb szántő művelésiág-változtatásához csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal adhat engedélyt. Könnyít viszont a rendelet azzal, hogy a három hektárnál kisebb, nem összefüggő szántóterület művelése külön engedély nélkül megváltoztatható. A törvényerejű rendelet szabályozza az eddig szétszórt, de művelésre alkalmas föld területek termelésbe vonását is. Például a kazalhelyek, a táblaszélek, forgók, a szükségtelenné vált földutak, , fasorok, ligetek művelésbe vételét is elősegíti. Nem hasznosul a föld akkor sem, ha hiányos a telepítés vagy a vetés. Mindez a termésátlagot csökkenti. A föld védelme nem csupán csökkentésének mérsékléséből áll, hanem .idetartozik a me lioráció is. Ennek támogatásé ra az Elnöki Tanács földvé delmi alapot hozott létre. Ebből részesülhetnek azok az üzemek is, amelyek eddig nem művelt területeket, mezőgazdaságilag hasznosítható és főleg nagyüzemi szántóföldi táblákat alakítanak ki. Bóna Zoltán A szerződéses fegyelem Megtartani a termelőkedvet Meglehet, akad. aki lerágott csontnak tartja a zöldség- és gyümölcstermeltetés, -értékesítés témáját, ám amikor e sorok íródnak, szeptember végén, a tölteni való paprika kilónkénti ára — állami üzletben — 30—32 forint. És ez nem tulajdonítható kizárólagosan a kétségtelenül mostoha időjárási körülményeknek. Ezen a véleményen van Gulyás László, a Pest megyei MÉSZÖV osztályvezetője is, akit arról kérdeztünk, hogy miért vásároltak fel az áfészek megyénkben idén 30 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt, mint tavaly. lyen minőségű árut és mikor szállít partnerének a termelő. Milyen a szerződéses fegyelem? Egyenlő esélyek — Természetesen nem tekinthetünk el a zord időjárási tényezőktől, de önámítás volna csakis ebben látni az idei árcsúcsok okát. A mostani nagyon kemény szezon felerősítette az amúgy is meglevő ellentmondásokat. Nyilvánvaló, hogy van tennivaló mind a termelésszervezés, mind a felvásárlás területén. A fogyasztó naponta szembesül az árral, és joggal tartja magasnak. A termelő igaza már összetettebb kérdés. Hiába magasabbak 15 —20 százalékkal az idei fogyasztói átrak, mégis úgy érzik, nem kapják meg befektetett emberi és gépi energiájuk ellenértékét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni, milyen módon juthat annyi bevételhez a zöldséggel, gyümölccsel foglalkozó, hogy megtérüljön fáradsága. A termelőkedvet meg kell tartanunk — ez vitán felül áll, hiszen ez a kiegyensúlyozott ellátás alapja. Amikor mi átvettük a Zöldérttől a szervezést, igyekeztünk nagyon jól csinálni, kerestük az új és új lehetőségeket. A legfontosabbnak a termelővel való közvetlen kapcsolatot tartottuk és tartjuk ma is. Egyetértünk azzal, hogy a magánkereskedelem nagyarányú fellendülése hasznos, hisz a kínálat bővítésében nem elhanyagolható a szerepük. Nehezményezzük azonban, hogy a kialakult .versenyfutásban nem egyenlőék az" esély éti.' Míg mi hosszú évek munkájával építgettük, támogattuk a zöldségtermesztést, addig a maszekok jobbára a hasznot fölözik le, hogy mást ne mondjak, a szövetkezet göngyölegeiben forgalmaznak. A magánkereskedőnek tulajdonképpen nincsen kockázata; az áru színe- javát fölözi le, s így a szövetkezeti kereskedelem kénytelen megelégedni a másodosztályú terméssel. Márpedig a jó minőségű zöldség és gyümölcs a húzóáru, csak gyengébbel nem lehet megfelelő nyereséget produkálni, ami elengedhetetlen követelmény az áfészek számára is. Ezt a szerintünk átmeneti időszakot átvészeljük bizonyos engedményekkel, de a jövedelmezőség igénye nem tűr a továbbiakban hasonlót. Nsgyobb előrelátás — Az üzleti felek kapcsolata ősidők óta — írott vagy íratlan szerződéseken alapul. Ezek rögzítik a részvevők kötelezettségeit és jogait. Neve' zetesen azt is, hogy miNégy tonnát könnyedén! — Nos, ez bizony változatlanul órzá.veny pont. És ha ez idén kevesebbet vásároltunk fel, mint az előző időszakban, hát elsősorban azért, mert a termelők nem adták azt a mennyiséget, amire kötelezték magukat. Ehhez járult, hogy kevesebb zöldség és gyümölcs termett. De amíg az időjárásnak ki vagyunk szolgáltatva, addig a szerződésszegéssel szemben az eddiginél sokkal határozottabban fel kell lépnünk. Ezt azok a kistermelők maguk is követelik, akik a szövetkezettel való kapcsolatukra építve beruháztak, és piacra termelnek. A szigor mindkét oldalon kötelező, a sorozatban szerződést szegőnek kötbért kell fizetnie, legyen az termelő vagy áfész. Mindenképpen elejét akarjuk venni annak az idén tapasztalt jelenségnek, hogy a várt árunak mintegy a 30 százaléka — duplája a korábbinak — más csatornák felé Irányuljon. A most kötendő szerződésekben éppen ezért havi bontásban határozzuk meg. hogy mikor, miből, mennyit ’ igényelünk a termelőtől. Bízunk benne, ezzel kikerülhetjük, hogy a primőr az út szélén várakozó magánautóba vándoroljon, amikor pedig dömping van, az Áfé-z-felvásárló és az elnök feje fájjon. " ”Ázért" megesik az iá,"hogy az áfész nem veszi át a lekötött mennyiséget. A közelmúltban éppen Gödöllő szolgáltatott erre példát. — Valóban csak közbelépésre tudott megegyezni a hatvani Lenin Tsz és a Gödöllői Áfész. Kilenc vagon középkorai káposzta volt a vita tárgya, amelyet a szövetkezet augusztus 31-ig akart leadni, jóllehet, ezt a fajtát szeptember 15-ig köteles átvenni a felvásárló. A tsz-elnök panaszára végül is az áfész-elnök vállalta, hogy akár veszteség árán is, kötelező terítéssel és vásárral, de értékesíti a szóban forgó kaposztamennyiséget. Itt van azonban előttem az az adatsor, amely azt mutatja, hogy ugyanez a termelőszövetkezet 1U cikkből nem teljesítette kötelezettségét; egyebek között fóliás káposztából, fóliás paprikából, karfiolból vagy paradicsomból, amiből júnus 3U-i,g 143 kilónyit adott a szerződött 2 tonnával szemében. Mindez nem jelenti azt, hogy a Gödöllői Áfész vétlen voit. De azt igen: az írott megállapodás mellett állandó és elő kapcsolat szükséges o termelő es szövetkezeteink között, már csak azért is, hogy az ütemezést szükség szerint úgy módosítsák — külső beavatkozás nélkül! —, hogy mindkettőjüknek c-ptimális légyen. Még egy adalék ahhoz, nogy a szövetkezeteink esetenként milyen szorult helyzetbe kerülnék. A Váci Afész-nek.a szödi Virágzó Termelőszövét- Kezettel volt szerződése 80 tonna görögdinnyére. A szezon kezdetén, amikor jó ára volt, a tsz — mint közölték — nem tudott adni, a váci szövetkézét a ceglédi társ-áfásztől szerzett be. Egy hét múlva sein kapott Sződről görögdinnyét, ellenben az augusztus 27-1 4100 kiló után odazúdítottak volna 22-án ötvagonnyit, ráadásul gyenge minőségűt. Éz persze képtelenség. Az áféSz nem tudta átvenni. Az ilyen és hasonló példák jól mutatják. hogy nagyobb elcr/látás és korrektebb üzleti iCőp(solar tok szükségeltetnek. Nagyüzemi kertészet — Ez lenne a feszültségek feloldásának a kulcsa? — Nem kizárólagosan, mindenesetre sokat lendíthetne a helyzeten. A szervezéshez tartozik és lényeges, hogy a zöld; ség- és gyümölcstermelő szakcsoportok vezetői jobban funkcionáljanak. Egyszerre legyenek a termelés serkentői és a termelők érdekeinek képviselői, ha kell, védelmezői. Nagyobb feladatokat és önállóbban kéll ellátniuk, ezeknek a szakcsoportoknak. Öcsén például az Áfésznél azt az utat járják egy éve, hogy hat zöldségboltjuk a szakcsoporté — közvetlenül érzik így a kereslet-kínálat hatásait. És még valami. Mi itt úgy látjuk, nem szabad a kertészeti ágazatot kizárólagosan a kistermelésre építeni. Szigetin Teréz A Magyar Veröskeresit vezetősége tárgyalta Családvédelem, betegápolás Négy tonnát könnyedén el kell bírnia a képen látható ácso- latnak, amely nem más, mint egy gépláda aljszerkczcte. Erős gerendák, hatalmas csavarok, hozzáértő asztalosok. A Euda- vidéki Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó üzemében is ennyi kell, hogy sorozatban készülhessenek a nagyméretű gépek csomagolóanyagai, a gépládák Trencsényi Zoltán felvétele A betegek otthoni ápolásának és gondozásának, társadalmi segítésének lehetőségeit vitatták meg a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének kedden Budapesten tartott ülésén. Elmondták, hogy szervezeteik, aktivistáik többsége — az egészségügyi, szociális intézményekkel együttműködve — tevékenyen részt vesz a betegek otthoni gondozásában, ápolásában. A társadalmi gondoskodás ellenére sok családban probléma a betegek, főleg a hosszan tartó ápolásra szorulók gondozása. A résztvevők egyetértettek azokkal a javaslatokkal, hogy a Vöröskereszt-szervezetek az állami családgondozói szolgálat létrejöttéig szervezzenek társadalmi családgondozói szolgálatokat, karolják fel, segítsék a házi gondozást, betegápolást szolgáló kezdeményezéseket. Az egészségügyi i főiskolák, orvosegyetemek, szakközépiskolák Vöröske- reszt-alapszervezeteinek legyen feladata minél több fiatalt megnyerni a házi gondozás, betegápolás, gyermekfelügyelet ügyének — szorgalmazták. Szükségesnek vélték azt !«s, hogy a területi szociális ellátással együttműködve az aktivisták és más áldozatkész segítők részére szervezzenek házi gondozási, beteg- ellátási tanfolyamokat. Gondoskodjanak arról, hogy a folyamatos gondozást, betegápolást végző társadalmi aktivisták megfelelő erkölcsi, anyagi megbecsülésben részesüljenek mind a vöröskeresztes alapszervezetben, mind a munkahelyen. Intézményesen lehetővé kellene tenni — mondották a felszólalók —, hogy szakképzett egészségügyi dolgozók munkaidejükön túl vállalhassanak betegápolást. Célszerű lenne — a jelenlegi jogszabály adta lehetőséggel élve — a tiszteletdíjas házi szociális gondozók munkáját részmunkaidőként elismerni, megtartva a tiszteletdíjas formát is. Többen hangsúlyozták: a társadalmi családgondozás a körzeti egészségügyi és szociális szolgálattal együttműködve lehet megfelelő. Medve László egészségügyi államtitkár felszólalásában rámutatott; a Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedései iránymutatóak a társadalmi szervek számára is. Szólt arról, hogy fokozatosan építik ki az egységes családgondozói szolgálatot. Első lépésként már a jövő évben családgondozó központot létesítenek néhány megyében — kísérleti jelleggel. A tanácsi szervek koordinálják az egészségügyi és a szociális szolgálat, valamint a társadalmi szervek ez- irányú tevékenységét. Törvényes lehetőséget adnak arra, hogy az egészségügyi szakdolgozók munkáltatóik engedélyével ápolást, gondozást vállaljanak — hangoztatta.
