Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1984. OKTÓBER 16., KEDD Megvizsgálták a etépi ellenőrük Színesítik a lakossági ellátást Magánboltok, szerződésesek Nagykőrösön is beszédtéma: a magán-kiskereskedők ugyan mennyit keresnek, s amit el­könyvelnek, azt milyen mun­kával érik el? Megjelenésük sagített-e a hiánycikkek szá­mának csökkentésében? Mind­ezekre a kérdésekre a népi el­lenőrzési bizottság is kereste a választ. A vizsgálat befejező­dött, erről kértünk tájékozta­tást Szalay Sándornétól, a NEB városi elnökétől. — A magánkereskedelmet és a szerződéses üzleteket vizs­gáltuk az első félévben, majd július végén. A város keres­kedelmi hálózata egy-egy sza­kosított üzletből áll, így a ma­gánkereskedelem megjelenése megteremtette az egészséges konkurrencia lehetőségét, mó­dot adott a választék bővítésé­re és reményt arra, hogy az egyedi termékek ára mérsék­lődik. Ha valaki magánkereskedői engedélyt kíván váltani, a ta­nács városgazdálkodási osztá­lyához kell fordulnia. Ez nekik feltétlenül többletfeladatot je­lentett és jelent. A vizsgálat két engedélyeztetést kísért fi­gyelemmel : Kiss Lászlóné 1982. augusztus 16-án nyújtotta be kérelmét, és augusztus 30-án engedélyezték a boltnyitást. Kovács Tibor vágott baromfi üzleténél e folyamat valami­vel hosszabb volt, de ott kü­lönféle engedélyeket is be kel­lett szereznie. Általában elmondható, hogy a magánkereskedők üzletei esz­tétikusak, beilleszkednek a vá­rosképbe. Jó megoldás, hogy a nagyobb élelmiszerboltok mel­lett zöldség-gyümölcs üzletek is működnek, melyek színesí­tik egy lakótelep áruellátását. A Ceglédi úti ABC mellett ki­alakított pavilonsor is szépen illeszkedik a környezetbe, szükség lenne ilyenre a másik lakótelepen is, hogy megszűn­jenek a garázsboltok. Bírságok A városi tanács kereskedel­mi csoportja 49 helyen ellen­őrzött az elmúlt három év alatt. Sajnos, sok szabálytalan­ságot fedeztek fel már akkor, ezik között árdrágítás, hamis mérés, helytelen számolás sze­repelt. Sokan nem okulnak a kiszabott bírságból, a hibák között a bizonylatolás elmu­lasztása szerepel első helyen. A város kereskedelmi helyze­tének javítására teendő alap­vető feladatuk, hogy az olcsó cikkek arányát növeljék, na­pi dolgokat is tartsanak, csök­kentsék a hiánycikkek körét, és még sorolhatnánk. A szerződéses üzletek kiala­kulását az Áfész egységeinél követték nyomon a népi ellen­őrök. A meghirdetések szabá­lyosak voltak, s egészében vé­ve, az Áfésznek „megéri” ez a módszer. Itt is megnéztek két boltot, a 78/a jelű Kecskeméti utcai üzletet meg a 100/a-s ABC mellettit. Az előbbi veze­tőié Szívós Istvánná, aki el­mondta, az első időkben job­ban ment a bolt, mostanában csökkent a forgalom. Ezt a zértkertek számának növeke­dése, a Kecskeméti út hosszan tartó lezárása, valamint a 78- as boltban való zöldség-gyü­mölcs árusítás is okozta. A be­szerzés is nehezebb, az őster­melők ugyanazon az áron áruliák a termékeiket, közben a költségek is növekedtek (benzin. SZTK stb.l A 100-as ABC melletti bolt vezetője Balog István. Most. járt le a szerződése, de újabb két évre meghosszabbította. Problémája hasonló az elő­zőekben említettekhez. Érdekesek ezeken a helye­ken az ellenőrzési tapasztala­tok. A zöldség- és gyümölcske­reskedésekben az árut magán- termelőktől, illetve csarnokok­ból vásárolják. Az árellenőr­zést sokszor nem lehetett el­végezni, mivel az ehhez szük­séges ön- és beszerzési bizony­latokat nem tudták, vagy nem akarták az ellenőrök rendelke­zésére bocsátani. Az áru be­szerzése így minden üzletben ellenőrizhetetlen volt. Az üzle­tek külleme, az áruválaszték és minőség nem mindenütt volt megfelelő, bár ezt az árak nem tükrözték. Legjobb a kiszolgá­lás Szabari Bálint és Pataki Istvánná magánkereskedőnél. Virágárak Újabban sok a virágbolt Nagykőrösön. Az ellenőrök ezek tevékenységét is vizsgál­ták. Bozsó Bertalanné virág­üzlete a Kecskeméti úton van. Fogyasztói árai 80—100 száza­lékkal magasabbak a beszerzé­sieknél. A nagyjából 20 forin­tos száraz virágképet 100 fo­rintért árulja, ezt nem tartják reálisnak. A Szolnoki úti Gá­bor Lajosné virágárudája a legmegfelelőbb bizonylatok szempontjából, s 20—30 száza­lékos a haszonkulcs. A butik­sorban levő virágüzletet Tor­ma Lászlóné vezeti, bizonyla­tok nem voltak, a pénztár- könyvben még csak régi be­jegyzés volt látható. Ellenőrizték a 441-es út men­tén levő vegyeskereskedést is. Néhány megállapítás: a három mérleg közül az egyik pontat­lan. a befőző sárgabarackot 8,20-ért vették és 20 forintért adták, ugyanez az adatpár debreceni kolbászra 90 és 130 forint. A zöldség és gyümölcs minősége osztályon aluli volt, de ezt az árak nem mutatták. Lejárt szavatosságú árut is ta­láltak itt. A város közvéleményét erő­sen foglalkoztatja a butikok, ruházati árut áruló kereskedők jövedelme, az áruk ára. Néz­zük részletesebben a Frigyes Lászlóné üzletében szerzett ta­pasztalatokat. Az árellenőrzést megkönnyítette a tulajdonos munkája. Az árakat feltüntető cédulán rajta van a pénztár­bizonylat száma, így követhető a tevékenység. Magánszektor­ból származó cikkeknél 30 szá­zalék az árrése, állami szektor­ból a számlán feltüntetett ajánlati árral árusít. A kiszol­gálás udvarias, előzékeny, az üzlet tágas, áttekinthető, s a színek harmóniájával is talál­kozhat a vevő. Varga Ambrusné a Kecske­méti utcában cipőboltot nyi­tott. Többségében az állami ipartól szerez be, az áruk „be voltak árazva” az ellenőrzés­kor. A cipők a divatot köve­tik, minőségükben sem térnek el a szocialista szektorban áru­sítóitól. A kiszolgálás udva­rias, előzékeny, az üzlet tiszta, a vásárlás önkiszolgáló módon is történhet. összegezve: a városi népi el­lenőrzési bizottság megállapí­totta, hogy a magánkereske­dők, a szerződéses üzletek te­vékenysége jónak ítélhető. A zöldség-gyümölcs kereskedők­nél tapasztalt hiányosságokra felhívták a tanácsi szervek fi­gyelmét. A bizonylatolási fe­gyelem megsértőinél célszerű­nek tartanának valamilyen ha­táridő meghatározást, ameddig pótolhatják mulasztásaikat. Ezt követően szigorúbb — és sű­rűbb — ellenőrzéssel keli meg­követelni az érvényes rendel­kezések megtartását. Felmérés A továbblépés érdekében felmérést kellene végezni, mely területre lenne még érdemes a magánszektor tevékenységét kiterjeszteni, s a Ceglédi úti lakótelepen látott jó módszert — akár adókedvezménnyel — továbbterjeszteni. Ba’lai Ottó lick tó Szerdán új évad kezdődik a közkedvelt nők akadémiája előadássorozatában: az Arany János Művelődési Központban 18 órai kezdettel Tóth Tibor, a gimnázium igazgatóhelyette­se, Olaszországi tájak címmel tart vetített képes előadást, melyre a szervezők az érdek­lődőket ezúton is hívják. irányt szab a szilek példamutatása A jövőnek szélt a bmnfatkezás Tudásukat a gyakorisaiban is kamatoztassák Fiatal, pályájukat most kez­dett pedagógusok mutatkoztak be azon a székfoglalón, amely­re második alkalommal került sor városunkban, fórumot te­remtve az emberi, szakmai is­merkedéshez. A kétnapos ren­dezvényen 12 nevelő átfogó té­mákat vitt a szónoki emel­vényre, bizonyítván, hogy az egyes tárgykörök oktatása vagy éppen a pedagógiai vizs­gálódások mennyire nem nél­külözhetik az önálló gondolko­dással bíró, aktívan alkotó ne­velői munkát Színtere a család OSI Rossz fiú. Színes, szinkroni­zált francia film, Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Emlékeim a régi PekingrŐI. Színes, kínai film, fél 6-kor. bb Színház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Nyitott ablak. Közülük kiemelni lehetetlen, maradjunk hát a véletlenen múló választásnál, amit talán csak a csendes hallgató szub­jektív véleménye befolyásolt. Vincze Klára, a kocséri Gá­bor Áron Általános Iskola pe­dagógusa komoly problémával találta magát szembe, amikor a család, iskola, és a könyvtár olvasóvá nevelő munkáját vizsgálgatta. A fizikai és a szellemi munka rohamos köze­ledése ma már elengedhetet­len követelményként támasztja a modern ember számára sze­lektív olvasás útján az ál­landó önművelést. Az iskola azonban önmaga nem tud ol­vasóvá nevelni, e törekvés el­sődleges, és alapozó színtere a család. Téves a tudat, hogy csak az nevelhető a könyv szeretetere, aki már olvasni tud, a szülők személyes példamutatása már akkor irányt szab e folyamat­nak, ha a gyerek még funk­cióját sem látja a könyvnek. Sajnos az olvasás sok család­ban még ma sem épül a min­dennapokra, s e hátrányt az iskolában igen nehéz leküzde­ni. De az iskolának kell a családot a hiányosságokról meggyőzni, módszerekben, vagy akár a választásban is segíteni, hogy a gyerek leiké­be beépüljön a könyv, az ol­vasás szeretete. Feladata azon­ban ezzel korántsem ért vé­get, fontos, hogy szoros kap­csolatot építsen ki a könyv­tárral. ,) ­Hatvani Nóra, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola neve­lőjének sikerült elérnie, hogy az átadott ismereteket a hall­gatóság minden erőlködés nél­kül, maradéktalanul befogad­hassa. Vagyis nem lehetett nem odafigyelni, soha senki előtt nem ismeretlen a Napnak a természeti folyamatokban be­töltött szerepe, az általa létre­jövő földi energiaforrások sem, amiket az ember tervszerűen, változatos módon használ ki. Néhány számadattal mégis si­került elgondolkodtatnia a je­lenlevőket, főleg amikor szem­léletesen feltárta azokat a le­hetőségeket, melyek még ma is kihasználatlanul szunnyad­nak. Ügy gondolom, választott szakterületét — biológia—tech­nika — nem sok nehézségbe kerül megszerettetni diákjai­val. Jól példázza Boros Mária, az Arany Já­nos Általános Iskola nevelője már jóval költőibb témával, a diák ragadványnevek eredeté­vel foglalkozott. No lám, mi­lyen ismerős a dolog, hisz ki ne emlékezne diákéveire, de vajon azt tudjuk-e, hogy miért maradt rajtunk, társainkon egy-egy csúf-, gúny- vagy be­cenév? Meglepő, hogy meny­nyire változatos eredetűek ezek, olykor a hivatalos név. testi-lelki tulajdonságok, öl­tözködés, vagy éppen egy em­lékezetes esemény kapcsán jön létre a spontán névadás, amit aztán néhány naptól hosszú éveken át viselhet az illető. Elemi szabályai nincsenek, ha csak az nem, hogy mind­annyiszor a színes lelkivilág­ból, játékosságból, ötletesség­ből fakadnak. Boros Mária két jászsági falu iskolájában ku­tatta e ma is élő, régmúltba nyúló diákszokást, s bizonyí­tottnak látja, hogy a kisebb közösségekben gyakrabban születnek ragadványnevek, mi­vel a gyerekek jobban ismerik egymást, a kevésbé szembetű­nő fogyatékosságok vagy eré­nyek is inspirálhatnak a név­adásra, néha túl az illendőség határain. De viselőik általában nem haragszanak érte, ezért meg­szólításként is alkalmazha­tóak. Közös vonásuk még, hogy valamennyi az egymás előtti kendőzetlen dicséret vagy kri­tika kifejezői. Zoboki Erzsébet előadásá­ban az izzólámpa fejlődéstör­ténetét követhettük végig. A technika iránt egyre jobban érdeklődő fiatal nemzedéknek ez a história jól példázza majd az újat kereső, mindig fejlődni akaró embert. A fáklya, a viaszgyertya, a petróleumlám­pa gyenge fénye nemcsak a fi­zikai értelemben vett félho­mályt jelentette, az élesedő szellemnek hosszú és rögös utat kellett megtennie, mire megalkotta a modern kor e nagyszerű vívmányát. Edison és munkatársai — köztük a magyar Fodor István — hallatlan erőfeszítésébe ke­rült, mire a néhány percig iz­zó szénszálat felváltotta az ezer óráig világító wolfram- szálas égő. Úgy éreztem, itt nem a történelmi tények je­lentették elsősorban a lényeget, a Petőfi Sándor Általános Is­kola fiatal pedagógusa arra tö­rekedett inkább, hogy az is­meretek fejlesztésével érthető­vé váljanak e bonyolult világ összefüggései, és tiszteljük az egyik legnemesebb emberi ér­téket, az alkotni vágyást. Érdeklődéssel Persze a többi nyolc előadás sem volt minden cél nélkül — amellett, hogy az értékes szak- dolgozatok mindegyikéből kiérződött, hogy alkotóik élérik érdeklődéssel kísérik korunk problémáit, erényeit s ami fő, választ is keresnek a gondok megoldására. Hosszú évek ne­héz pedagógusi munkája ad majd alkalmat, hogy a korhoz igazodó szemléletvilágukat, az új iránti fogékonyságukat, tu­dásukat a gyakorlatban is ka­matoztassák. A mostani bemutatkozás jó alkalom volt megszerezni a bizalmat, de mindenki tudja, ez még nem elég. A sokat, lá­tott, tapasztalt kollégák segít­ségével tud csak hasznosulni minden frissen jött bölcsesség. Miklay Jenő Kekéx lesz ifi építkezni Apró gondok a tölgyfák alatt A pslszkes gázért nem kéül messzire utazni Ha gyors és sokszínű infor­mációkat akar szerezni az em­ber valahol a tanyavilágban, egyszerűen betér a vegyes­boltba, s amire kíváncsi, el­mondja a boltos meg a beté­rők, csak győzze jegyzetelni. Az események hírei ide gyűl­nek össze, s bár errefelé sem valami ráérősek az emberek, néhány szó erejéig mindig ki­tart az idejük továbbadni a látottakat, hallottakat. Min­denki ismerős, de titkolni va­lók az idegen előtt sincsenek. A cikkírónak jó dolga lenne, ha a témák mindig ilyen köny- nyedén hullanának az ölébe. Súlya van Szóval van itt beszélni va­ló elegendő, köztük olyan is, ami legalább 600—300 embert foglalkoztat itt a pálfájai vé­geken. Lám, jó helyre jöttem, éppenséggel az öreg tölgyfák árnyéka alatt meghúzódó bolt lett mostanában beszédtéma. Állítólag kicsi, de hát melyik tanyasi bolt nem az, jó keres­kedővel az élén még kínos helyszűkével is évtizedekig a betérők szolgálatára tud áll­ni. Valamikor még ennyi sem volt, néhány éve létesült — hosszú várakozás után — az Áfész eme 44-es számú keres­kedelmi egysége. Nagy szó volt ez, a környékbelieknek óriási könnyebbséget jelent, hogy az­óta nem kell az alkalmakhoz, hetipiacokhoz igazodniuk, a friss kenyér, tej, tejtermékek, szóval ami csak a konyhára kell, az erdőszéli üzletben be­szerezhetők. A forgalom egyenletes, Kiss Istvánná üzletvezető 110—130 ezerforint körüli havi bevéte­leket tart nyilván, s hozzáte­szi, a téli, nyári hónapok egy­forma jelentőséggel bírnak. Szóval, eddig mindenki elé­gedett, de ahogy hajdanán a létrehozásért gyűltek az alá­írások, most a bővítés érdeké­ben készül a kérelem. A do­lognak hallomásból ítélve is súlya lehet, mert ahogy a bolt­vezetővel beszélgetünk, a vá­sárlók közül is közbeszólnak néhányan. Nagy 1 mréné meg éppen il­letékes is az ügyben, Szecsei Ambrus tanácstaggal kettejük közbenjárása vitte sikerre ak­kor a bolt, sőt a falatozó lé­tesítését is. Fölajánlották — Én is, de azt hiszem, min­denki a legjobbakat tudja el­mondani a boltról, jelenlegi vezetője szívén viseli felada­tát, gyakran saját kocsijával szállítja az árut, csakhogy minden meglegyen a polcokon. Sajnos, a friss hentesáru na­gyon hiányzik, ehhez hűtőpult kellene, kevéske kolbásznak, felvágottnak jut csak hely a frizsiderben, félméteres rúdon lóg az összes füstöltáru. Tudjuk, az épület bővítése volna az első és legfontosabb lépés. Erre mindenképp szük­ség lenne, hiszen valamire va­ló raktár sincs, csupán a gön­gyölegek számára van tenyér­nyi tároló a bolt mögött. Mind­ezt nagyon komolyan gondol­juk, a megvalósításhoz mór eddig is sokan felajánlották a segítségüket — köztük jó né­hány szakember is —, hogy amennyiben anyagot kapnak, társadalmi munkában megold­ják az építkezést. Reméljük, ha az illetékes fórumokon el­bírálásra kerül a sor, ez a helyzeti előny is a pozitív dön­tést segíti elő. Bízunk benne, hogy így lesz, s örömmé^ hallom, hogy az er­re lakók szívós akaratának más vonatkozásban is lett már haszna. A palackos gázért sem kell kilométereket utazni, he­tente egyszer eljön a szállít­mány. Huzavona előzte meg, de végül sikerült ezt is elérni. A szomszédos falatozó októ­ber utolsó napján bezárja aj­taját, leghamarabb április el­sején fogadja vendégeit. Hogy hány ember bosszankodik e kényszerű szünet miatt, azt már nem tartottuk szükséges­nek felbecsülni, de amennyi­ben a helyhiány nem lenne akadály, biztos, hogy a téli üzem is meghozná a hasznot. Felkapott helyiség lett Delő- le, Bakos Sándorné vezető sem panaszkodik, napi 5 ezer fo­rintos átlagforgalommal szá­mol. Sütemény, kolbász, ita­lok. meg minden egyéb, ami­nek egy büfében lennie keli. kapható, csak hát a panasz itt is hasonló, mint a szomszéd­ban. Az italosrekeszek majd­nem fele helyiséget elfoglal­ják, szó sem lehet, hogy a zi­mankóban beférjen a ven­dégsereg. Az épület mögött lé­vő göngyölegtároló deszkából eszkábált falát csupán dróthá­ló védi, ez pedig messze áll a biztonságos tárolástól, sajnos, ezt már erőszakos behatolás is bizonyította. Fűrész, fejsze? Körbejárom az épületet, ne­héz dió lesz itt építkezni, a százados tölgyfák tisztelete megállít a tervezgetésben. Bi­zonyára csak nekem jelent bökkenőt elképzelni úgy a munkát, hogy a természet se szenvedjen kárt. Persze sze­retném, ha teljesülne a bolt és a büfé dolgozóinak, ezzel együtt a lencsésieknek, báno- miaknak, csipváriaknak kíván­sága, de bízom abban is, hogy lesz köztük, aki szót emel, ha netán először fűrészt, fejszét fognának kezükbe az építők. Végezetül azért érdemes rá­kérdeznünk, vajon a fenti re­ményekhez milyen biztatást fűz Baji Miklós, az Áfész áru­forgalmi főosztályvezetőit: — A kinti helyzetet rtll Is jól ismerjük, a két egység gondjait megértjük, de az adott lehetőségeink megszab­ják — és persze a környezet- védelem is —, hogy minden kívánságot egyszeriben meg­oldhassunk. Egyelőre a bolt raktárhelyiségének átépítését, bővítését látjuk reálisnak, amit lehetőleg már az idei őszön szeretnénk megvalósíta­ni. My. J. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hfdap

Next

/
Thumbnails
Contents