Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

2 1984. OKTÓBER 16., KEDD Pohárkösiöntők hangzottak e! Díszebéd az Elysée-paíotában Mint lapunk első oldalán arról már beszámoltunk, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és kísérete, hétfőn Francois Mitterrand- nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos munkalátcgatásra Franciaország­ba érkezett. A Kádár János vezette küldöttség hétfőn délután megkezdte tárgyalásait. A meg­érkezés után Mitterrand elnök négyszemközti megbeszélésen fogadta Kádár Jánost, majd a francia elnök ebédet adott a magyar vendég tiszteletére. Az ebéden Francois Mitterrand és Kádár János mondott pohárköszöntőt. FRANCOIS MITTERRAND: K^csslataink eredményessel fejtéinek Első titkár úr! Miniszter Urak! Hölgyeim és uraim! Alig több, mint két éve talál­koztunk Magyarországon, ami­kor, mint első francia államfő látogattam el országukba. Bu­dapest és megbeszéléseink em­léke még elevenen él bennem. fJagyon örülök annak, hogy most én fogadhatom önt. Magyarországon értékelhet­tem mind a vezetők, mind a nép meleg vendégszeretetét, és örültem, hogy hozzájárul­hattam országaink közeledé­séhez, amelyek évszázadokon út megszokták, hogy külön utakon járjanak. 1982-ben elhatároztuk, hogy új lendületet adunk kapcsola­tainknak. Ma, két évvel ké­sőbb, elmondhatjuk: a mérleg egészében véve pozitív. Jó irányba haládunk, de még többet is tehetünk. Kulturális kapcsolataink élénkebbé váltak, de még to­vább kell fejlesztenünk azo­kat. Mi pályázatot hirdettünk az új budapesti francia inté­zetre, s rövidesen francia de­legáció keresi fel majd önöket, hogy bemutassák ezt a tervet. Az elnök ezután rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is vannak távla­tok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a- vegyipar, a gyógyszeripar, terén a fran­cia—magyar együttműködés példássá válhat. Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentősé­get nyer, amely messze meg­haladja a kétoldalú kapcsola­tok közös vizsgálatának terü­letét — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érde­kel mindert, ami a békével és a béke megteremtésének fel­tételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem ala­nyai, szereplői és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a ben­nünket megillető szerepet tölt­sük be. Politikai és társadal­mi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragasz­kodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tarto­zunk, és ez, mindkét nép tör­ténelméből fakad. A két or­szág közötti reális különbsé­geken felülkerekedve, kezst nyújthatunk egymásnak $ megtanulhatjuk egymás nyel­vét. Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Francia- ország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a vi­lágban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én sze­mélyesen nagy rokonszenvvel. és pontosan figyelem azt a po­litikái, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ih- letően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. Így például a genfi konferen­cián, ahol globális tárgyalás indult meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megál­lapítható, hogy a kaiét—nyu­gati viszony nehézségei elle­nére is az utóbbi időben bizo­nyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben. Azt óhajtjuk, hogy a stock­holmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a helsinki záróokmány vona­lán haladva lesz hű saját sor­sához, csak ez teheti lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység hallassa szavát a világban. Íme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különbö­ző rendszerekhez tartozik, mi­helyt az a közös akarat vezér­li őket, hogy leküzdjék a bi­zalmatlanságot és hozzájárul­janak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépí­tenünk. Meg kell szilárdítani biztonságának és virágzásának alapjait. Üjra fel kell venni a pár­beszéd szálait a kontinens má­sik felével. Magyarország kö­KÁÖÁR JÁNOS: zép-európai helyzeténél fogva e vállalkozás egyik fő láncsze­mét képezi. Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet ját­szik, és e szerepének jelentő­ségét még inkább fokozza majd az 1985-ben Budapesten tartandó kulturális fórum. Ez­zel kapcsolatban azt az óhaját fejezte ki, hogy a kulturális fórum munkája sikeres legyen, és képezzen kiindulópontot arra, hogy még gazdagabb kapcsolatok alakuljanak ki az európai országok értelmiségei és művészei között. Mitterrand elnök utalt arra ie, hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt találkozni fog francia gazdasági és ipa­ri vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről min­dent meg kíván tenni a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok előmozdítása érdekében. Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepette is, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint fran­ciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan or­szágnak látom, amely bebizo­nyította: az akarat nemcsak az életben maradást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet sze­retném kifejezésre juttatni a magyar nép iránt, s azt óhaj­tom, hogy a magyar nép a tá­volból is átárezze, milyen kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tunk az ön látogatásának itt a Szajna partján. Az elnök végül a magyar nép boldog jövőjére, és Ká­dár János egészségére ürítette poharát. Közös érdekünk a béke megőrzése Francois Mitterrand pohár­köszöntőjére Kádár János vá­laszolt : Mélyen tisztelt köztársasági elnök úr! Francia barátaink! Mi, a Magyar Népköztársa­ság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársa­ságba érkeztünk, amely a nem­zetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásá­nak nagy és fontos tényező- je. Örömmel teszek 'éléget art- nak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársa­ság vezetőinek és népének a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, kormánya és né­pe szívélyes üdvözletét és jó­kívánságait. A magyar nép nagyra érté­keli országaink jó és szélese­dő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja számon elnök úr 1982. évi magyaror­szági'látogatását. Minden bi­zonnyal mostani tárgyalá­saink is eredményesek lesz­nek, és a közös szándékoknak, r, reális lehetőségeknek meg­felelően lendületet adnak minden téren a magyar— francia kapcsolatok tovább­fejlesztésének. Tisztelt elnök úr! ön az előbb szól arról, hogy országaink társadalmi beren­dezkedése eltérő, és más szö­vetségi rendszerekhez tartoz­nak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kér­dését. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törek­véseinkben lényeges találko­zási pontok vannzk, és ezek­re a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép. egyik kormány sem akar háborút, s ez ad si'lyt és tartalmat a béke megőrzéséről folrrtatott véleménycserénknek. Talál­koznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés e^vmás mellett é’és el- V« alapién fejlesszék kölcsö­nösen előnyös kaocsotata!kat. Satnálatos, hogy> lesutóbbi találkozásunk óta is folytató­dott a fegyverkezési versenv, szaporodtak a konfrontációs elemek a nemzetközi életben. Meggyőződésünk', hogy a tobb nukleáris feswer nem növeli, hanem csökkenti a bizton <-4«ot. A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állá'foals14- sópgk és iavar1 »tának a ki- dalaozásábao. ^ Varsói Szer­ződés tagállamai nem törek­szenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem en­gedhetik meg a fölénv meg­szerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerző­dések kidolgozását és megkö­tését tartiuk, amelyek garan­tálják a felek egyenlő bizton­ságát a fegyverzetek alacso­nyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO orszá­gai — első lépésként — kös­senek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemon­dásról — és a békés kapcso­latok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hoz­zájárulna a feszültség csök­kentéséhez Európában, s ked­vező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások • elő­mozdításához. Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a világűr demilita- rizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások meg- kezdését. Konkrét eredménye­ket várunk a stockholmi bi­zalomerősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti kulturális fórumtól is. Megtiszteltetés­nek vesszük, hogy Magyaror­szágra bízták e fontos tanács­kozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni. Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg föld­részünk' békéjének megőrzé­séért, a megértés, a kölcsö­nös bizalom és az együttmű­ködés erősítéséért. Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. év­fordulója. Négy évtized táv­lata sem csökkentheti a há­lát azon népek és fiaik, köz­tük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem homályosíthatja el emlékezetünkben a történ­teket; elítéljük a fasizmus, akár új köntöst viselő, bárhol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvése­ket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldo­zatos harca nyomán kialakult európai realitásokat. Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság következetesen kitart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetkö­zi együttműködés erősítése mellett. Változatlanul nagy jelentőseget tulajdonítunk an­nak a dokumentumnak, ame­lyet csaknem 10 évvel ezelőtt önökkel együtt írtunk alá a finn fővárosban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a helsinki záróok­mány betűje és szelleme hat­ná át Európa politikai életét. A Magyar Népköztársaság külpolitikája abból indul ki, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű, elfogadható alterna­Szovjst meghívásra Hófez Asszad Moszkvábm Baráti munkalátogatásra hétfőn Moszkvában érkezett Háfez Asszad, a Szíriái Arab Üjjászületés Szocialista Párt­ja főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság államfője. A Szí­riái vezető az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa meghí­vásának tesz eleget. A magas rangú vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyiho- nov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Andre) Gromika, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, kül­ügyminiszter és Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB pót­tagja, az SZKP KB titkára fo­gadta. Hívatchs út Cecusescu bonni megbeszélései Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn délelőtt 43 órás, hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaság fővá­rosába, Bonnba érkezett. A román államfő vendég­látóival, Richard von Weiz­s'áckerrel, az NSZK állam­főjével, Helmut Kohl kancel­lárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel elsősorban a kelet-nyugati vi­szonyt és a kétoldalú gazda­sági kapcsolatokat vitatja majd meg. TASZSZ-kommsntár Az egyenlő bizton mellett A Szovjetunió honvédelmi minisztériuma szombaton be­jelentette, hogy — válaszul az amerikai hadászati bombázó­kon, hadihajókon és tenger­alattjárókon elhelyezett nagy hatótávolságú manőverező ro­botrepülőgépek telepítésére — a Szovjetunió megkezdte ezek­hez hasonló manőverező ro­botrepülőgépek telepítését a hasonló szovjet hordozóeszkö­zökön. A Szovjetunió által fo­ganatosított intézkedések, nagyságrendjük szerint meg­felelnek a Szovjetuniót és a többi szocialista országot az Egyesült Államok részéről fe­nyegető, fokozódó veszélynek — emlékeztet vasárnapi írá­sában a TASZSZ katonai kérdésekkel foglalkozó szak­írója. * A szovjet elleni ntézkedések- természeteden elsősorban az- Egyesült Államok ellen irá­nyulnak — szögezi le a szak­értő. Ezzel kapcsolatban he­lyénvaló emlékeztetni rá, hogy 'a Szovjetunió ünnepé­lyesen kötelezettséget vállalt, nem allcalmaz atomfegyvert azon államok ellen, amelyek nem gyártanak atomfegyvert és területükön nincsenek ilyen fegyverek. A Szovjetunió nem törek­szik katonai fölényre, de azt sem fogja soha megengedni, hogy az Egyesült Államok jusson katonai fölényhez — húzza alá a szemleíró. A ha­dászati erők terén létrejött paritás fontos garancia a bé­kére, és a Szovjetunió nem sajnálja a fáradságot ennek fenntartására — írja a kom­mentátor. A Szovjetunió többször ja­vasolta az amerikai félnek, hogy kössenek megállapodást a manőverező robot repülőgé­pek betiltásáról. A Szovjet­unió*,topábbra <is töretlenül folytatja ■ erőfeszítéseit a fegy­verzet reális korlátozása és csökkentése érdekében, még­pedig — természetesen — az egyenlőség és az egyforma biztonság alapján. Mondák az űrfegyvetrkísérbtek háUi.ásá: sü.nsti Elpazarolt dollárailíiárdok Az amerikai elnökválasztá­si kampány résztvevőinek hét végén elhangzott nyilatkoza­taiban az űrfegyverkezés sze­repelt az első helyen. Ronald Reagan elnök a U. S. News and World Re­port című hetilapnak kijelen­tette: kész megfontolni, hogy tárgyalásokat kezdjenek a műholdelhárító fegyverek köl­csönös moratóriumáról. Mint emlékeztes, a Szovjet­unió már korábban javasol­ta, hogy Bécsben kezdődje­nek szovjet—amerikai tárgya­lások az űrfegyverkezés meg­állításáról. A tanácskozás nem jött létre, mert Washington A látogatás visszhang ja A francia televízió hétfő déli híradásában mindkét csator­náján beszámolt Kádár János Párizsba érkezéséről. A tele­vízió első műsorában ez alka­lommal sugározta azt a nyi­latkozatot is, amelyet Kádár János Budapesten adott a francia televízió munktársá- nak. ★ A hétfői olasz lapok azt hangsúlyozzák, hogy Magyar- ország továbbra is síkraszáll a két tömb közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fenn­tartásáért. A Corriere della Sera kommentárjában megál­lapítja: Magyarország nyitva kívánja tartani a nemzetközi piaccal létesített gazdasági és kereskedelmi csatornákat. A kereszténydemokrata párt­hoz közel álló II Tempo szerint kedvező légkörben kezdődnek a párizsi megbeszélések. A L’Vnitá Francois Mitterrand két évvel ezelőtti, budapesti látogatásának jelentőségét hangsúlyozva arra emlékeztet, hogy a francia elnök magyar­országi tárgyalásával kezdő­dött az a sorozat, amelynek keretében Margaret Thatcher, Helmut Kohl és Bettino Craxi is tárgyalni kíván a magyar vezetőkkel. A nyugatnémet rádió- és televízióállomások hétfő dél­előtt óta kiemelt helyen szá­moltak be Kádár János fran­ciaországi látogatásának ese­ményeiről. Rámutattak, hogy a francia—magyar csúcstalálko­zón a figyelem középpontjá­ban a kelet—nyugati viszony és a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése áll. Kádár János párizsi látoga­tását ' kommentálva a bécsi rádió hétfőn hangsúlyozta: je­lentős tény az, hogy a nem­zetközi feszültség időszakában ilyen magas szintű találkozóra kerül sor a francia és magyar vezetők között. Magyarország — amint azt vezető nyugat­európai politikusok közelmúlt­beli budapesti látogatásai is mutatták — tevékenyen a pár­beszéd fenntartására törekszik a Kelet és Nyugat között. előfeltételeket támasztott és nem fogadta el azt a szovjet indítványt, hogy a tárgyalá­sok megkezdése előtt, állítsák le az űrfegyverekkel folyta­tott kísérleteket. Walter Mondale demokra­tapárti elnökjelölt viszont ki­jelentette. hogy megválasztása után felhívást tenne közzé az űrfegyverkísérleteknek és te­lepítésüknek kölcsönös és el­lenőrizhető leállítására. Az elnökjelölt vasárnap Minnea- polisban az űrfegyverkísérle­tek befagyasztására szólította fel Reagant. Rámutatott, hogy Reagan „csillagháborús” terve „új és igen veszélyes” fegyverkezési verseny felé so­dorja az Egyesült Államokét, és hogy az űrfegyverrendszer kifejlesztése és telepítése dol- lirmilliárdok elpazarlásávcl. Washington szövetségeseinek elidegenítésével, és az eddigi legsikeresebb fegyverzetkorlá­tozási szerződés, a SALT—1 aláaknázásával járna. mCsAK RöviDÍN7~n SZÓFIÁBAN kedden meg­kezdődik a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtanácsának 36. ülésszaka. Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezeté­sével hétfőn ülést tartott a bolgár fővárosban az SZVSZ irodája, amely jóváhagyta a főtanács 36. ülésszakának na­pirendjét. Az ülésszakon el­sősorban a fejlődő világ prob­lémáit vitatják meg. Emellett szó lesz a béke, a fegyverke­zés és a leszerelés kérdései­ről is. A LIBANONI Btegrinben hétfőn nagyeyű'ésen emlékez­tek meg a Libanoni Kommu­nista Párt megalakulásának hatvanadik évfordulójáról. A nagygyűlésen felszólalt Georges Haui, a Libanoni KP Központi Bizottságának főtit­kára. tívája. Támogatunk minden olyan érdemi tárgyalást, amely konkrét problémák megoldására, rendezésére irá­nyul. A kétoldalú megbeszé­lések hasznosan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a konfron­táció helyett a tárgyalások és a megegyezések, a feszültség növekedése helyett, ismét az enyhülés, jellemezze a nem­zetközi helyzet alakulását, Elnök úr! .Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztás­ban való aktívabb bekapcso­lódás útján kíván járni. A Magyar Népköztársasága jövőben is állhatatos és meg­hízható partner lesz a nem­zetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek va­gyunk a magyar-francia kap­csolatok további, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az, élet minden területén. Tisztelt elnök úr! Élve az alkalommal, őszin­te köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséért tett. A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom önnek a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa meghívását, hogy arra alkalmas időpontban is­mét látogasson el Magyaror­szágra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném. Kádár János végül a fran­cia népre, Mitterrand köztár­sasági elnök, a jelenlévő francia személyiségek egész­ségére, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésére, a bé­kére emelte poharát.

Next

/
Thumbnails
Contents