Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1984. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Füríregimcnt gyűlik a CÁT Budai úti kertjében Apáti-Tóth Sándor felvétele Tnai a szüret a fanggzdsEsgg&sn Fokhíjas mustok a káimenfcben (Lapunk 1. oldalán ugyan­csak szüreti munkálatokról számolunk be.) Vasárnap fél nyolckor jött nz eső. Fönn már előbb is ott feszült a vaskos, léha fel­hőfal, de nem mozdult, nem mászott lejjebb, csak -hagyta, szürkén és kövéren,:hadd ke­rekezzenek kedvükre a balga biciklisták, a kormányon zör­gő vödörrel forduljanak be a Csengeti dűlő kapuján. Az enyhe szél ehhez altatót fü­tyült, úgyhogy az unalomszí­nű reggel már a sorok közt hajladozva találta a szüret né­pét. Fél nyolckor léket kapott az égbolt, az emberek tehetet­lenül nézték az ázó leveleket. Apadófélben Aztán mégsem maradt fürt szedetlen, mire a darálóba ke­rült, már porzott a kadar, s az ezerjó is szinte bántódás nélkül zuhant át az őrlő kere­kek között. Csodaszép, mély­bordó színben lötykölődött a kadar mustja, de a mérő üvegcse mind alább ereszke \ dett benne, a 14 jókig meg sem állt. Hát nem csoda, hogy az ezerjó 16 fokjához már jobb képet kellett vágnunk. Idei szüretünk fokhíjas. Jó pár diák fáradozik ezek­ben a napokban, hogy a szem “leszedés •»■ egyáltalán' nem kényelmes mesterségé­ben minél mélyebb ismeretek­re tegyen szert. Az iskolák persze méltányolták volna, ha szeptember elején sikerül túl­esni az évi rendes betakarí­táson, de ugyan ki tehet arról, hogy idén lustálkodik a ter­mészet. Cegléden és a várost körül­vevő községekben mindösz- sze hét mezőgazdasági nagy­üzem gondoz szőlőt. Ha a kertkockákat egymás mellé helyeznénk, sem tennének ki többet 700 hektárnál. Ebből a birtokból 300 hektár a Ceg­lédi Állami Tangazdaságé, 200 pedig az albertirsai Micsurin Tsz-é. Egyébként apadófélben a szőlős területek. Megszűnt, illetve apróra zsugorodott az ültetvénytele­pítéshez nyújtott állami támo­gatás, a hagyományos műve­lésű szőlőkhöz meg épp a ké­zi erő hiányzik, de a felvá­sárlási árak sem kecsegtetnek jó haszonnal. A kordonos vál­tozat fő előnye, hogy gépe­síthető',rc benne a munkák, de azok közül sem mindegyik. Művelődés, kultúra, sport Előadások, népes közitiséggel lek a szakkörbe járó, a kluktüifj Elevenen él az emlék Cukorkát tol®, marókkal Olt áll még az állomásnál Raped a vékony háj Fajtája, helye válogatja, hogy az . időjárás mennyire dézsmálta meg a mustnedvű gyümölcsöt. Hol 10, hol pedig 50—60 százalékos fagykárt mutattak a felmérések. A fagyzugos részeken semmi sem maradt. Bizony a terve­zettnél csakis, keyesebbre le­het számítani mind minő­ségben, mind mennyiségben. A kicsi, vékony héjú szemeket az utóbbi idő bő csapadéka szinte szétrepesztette, teret ad­va a gombának, rothadás­nak. Természetes, hogy mindenki latolgatta, fontolgatta, mikor kezdjen neki a szüretnek. Ala­csony cukortartalmúak a bo­gyók, a mustsűrítmény viszont szerfelett drága, ez arra int, hogy várni kell. A rothadó fürtök látványa pedig a gyors szedésre sarkall. Október má­sodik hetének derekán a cég-, lédi Kossuth Tsz-ben, a CÁT- ban, az albertirsai Micsurin Tsz-ben, a csemői November 7. Tsz-ben és a törteli Dózsa Tsz-ben gyűjtötték már a für­töket, a 700 hektárnak 25 szá­zalékáról sikerült leszedni a szőlőt. A ceglédberceli faluvég há­zaiból, a CÁT magas művelé­sű, szemrevaló szőlőskertjére lehet látni. A lágyan emel­kedő, dombosán futó sorok kö­zött a Budai úti iskola diák­jai, katonák és gödöllői egye­temisták segítkeznek. Tiszta bor lesz — Szőlőnek príma ez a ta­laj, ráadásul itt a hideg sem ül meg — mondja Csala Jó­Több mint negyedszázados emlék elevenedik fel bennem. A pesti gőzös megérkezett a ceglédi vasútállomásra, az utasok egy része az állomás túloldaláról folytatta útját a ..nagy” gőzössel Csemö felé, mások a kistestvérével, a nagy kéményű „kis gőzössel” Törtel-Vézseny felé. Hát bi­zony, a pesti vonat érkezése és a „kis” gőzös induíása kö­zött sokszor több óra is el­telt, volt idő nézelődni. Az ál­lomás körül zárt udvaros, magas kapus házak, kissé ar­rébb a Gubodi-kert. De ne­künk, gyerekeknek Karolin néni birodalma volt az első­rangú látványosság! Karolin néninek az állomás túloldalán volt egy kis bódé­ja, a százados nyárfák alatt. Itt árult mindenféle cseme­gét: bocskorszíjat. kandiscuk- rot, kakasos-fütyülős nyaló­kát, dianás cukorkát, s ki tudja már. mennyi — azóta sajnos eltűnt — finomságot. A sok-sok édesség nagy dunsztoisü vegekben várt a ve­vőkre, kivéve a bocskorszíjat. ami alakjánál fosva a bódé oldalán lógott, kelletve magát az arra járó gyerekeknek. Bi­zony addig nyaggattuk szülein­ket, míg megvették a kívánt cukorkát, hogy aztán legyen mit nyalogatni egészen Gubás megállóig, ahonnan egy órát gyalogolva a pusztán keres* tül nagyszüleink tanyájára ér­jünk. Illatos alma Nyaranta mindig a nagy- szüleimnél voltunk. Drága jé nagyanyámmal sokszor meg. fordultunk a ceglédi piacon A harmatos nyári reggeleken a vicinálison mentünk Ceg­lédre a sok batyuzó asszony társaságában. Nagyanyám ál­talában hamar túladott a por­tékáján, s hazafelé az álló máson Karolin nénit is útba­nos telepvezető. — A környék talán legjobb adottságú terü­letén úgy néz ki, hogy az idén is elérjük a 110 mázsás át­lagtermést hektáronként. Hárslevelűt, cirfandlit, szür­kebarátot, leánykát, furmintot, bánáti rizlínget és muscat othonelt tartunk. Szóval nem éppen az alföldi borvidékre jellemző fajtákat. Mindegyi­küket külön kell szedni, tiszta bor lesz belőlük. Varga Sándor ejtettük. Nemcsak ' édességet vásároltunk, hanem gyümöl­csöt is, mert tavasszal itt pi- roslott a legszebb cseresznye nyáron az illatos nyári alma ősszel pedig darazsak dongták körül a mézédes dinnyét és szőlőt. Mint hajdanában Mindez mára emlékké ho­mályosuk, mígnem a közel­múltban fiammal látogatóba indultunk a dédihez. A villanyvonat rövid időn belül Ceglédre repített. Az ál­lomás másak oldalán a kis- gőzös helyett autóbuszok vár­ják az utasokat, a magas ka,- pus, zárt udvaros házak el­tűntek, helyüket modern emeletes házak foglalják el Megváltozott a világ Ceglé­den is. De valami azért meg­A listavezető Nagykörös csak döntetlent játszott Men- dén, a körzeti labdarúgó-baj­nokságban. A felnőtt mezőny igen szoros az első és a ti­zedik helyezett között, mind­össze négy pont különbség van. Eredmények: Felnőttek: Mende—Nagykő­rös 0-0, Űri—Albertirsa 2-2, Abony—Ceglédbercej 4-0 Nyáregyháza—Maglód 2-5, Dánszentmiklós—Jászkara- jenő 3-1, Péteri—Törtei 1-0. Ifjúságiak: Mende—Nagy­kőrös 1-4, Űri—Albertirsa 1-2, Abony—Ceglédbercel 10-0, Nyáregyháza—Maglód 0-1, Dánszentmiklós—CVSE II. 6-1, Péteri—Törtei 1-0. Serdülők: Üllő—Monor 3-0. Pilis—Űri 10-0, CVSE—Mag­lód 0-3, Dánszentmiklós—Ve- csés 6-1, Nagykőrös—Abony 3-1. Nehéz lenne felsorolni, hány helyen és hányszor esett szó az utóbbi tíz esztendőben a ceglédi Kossuth Művelődési Központról, annak helyzeté­ről, korszerűsítésének fontos­ságáról. és egyáltalán, a mun­kájáról. Körülményei ismere­tesek és az is, hogy az intéz­mény mindenképpen igyekszik feladatát betölteni. Ehhez támpontot központi útmutatá­sok, törvények adnak, mint &z MSZMP KB 1874. márciusi ha­tározata, vagy az 1976-os köz- művelődési törvény. A lakosság szemszögéből nézve főleg az mérvadó: szá­mukra ad-e valamit a művelő­dési központ, lehetőséget te­remt-e a kulturális élet, a klu­bok, szakkörök, társasági kap­csolatok kibontakoztatásához és éltetéséhez, halad-e a kor­ral, megtartja-e látogatóinak zömét és vonz-e újakat? A napokban a városi tanács vég­rehajtó bizottsága előtt számolt be minderről a művelődési köz­pont és a vele integrált torna­csarnok vezetősége. Zsúfoltság A színháztermet, köztudott, 1977 óta „kivonták a forgalom­ból”, a korszerűsítés, felújítás miatt. A kiscsoportos foglalko­zások a B-épületben zajlanak, amelyet a művelődési központ melletti, volt zeneiskolából alakítottak át. Szükségmegol- dáshak ez megfelel, kivált-' képp, mert más lehetőség nin­csen. Ám túlzsúfolt, szinte is­kolai órarend szerint kell, hogy váltsák egymást a klubok, cso­portok, és ez nem válik a sza­bad idős közösségi élet hasz­nára. A legszükségesebb techni­kai eszközök birtokában van az intézmény, ám ezek elhe­lyezése, üzemeltetése, kivált­képp a zsúfoltság miatt, gyak­ran nem könnyű és jobban rongálódnak. maradt: a vasútállomás túl­oldalán, a százados nyárfák alatt házikójában Karolin né­ni várja mosolyogva vásárlóit. Igaz, bocskorszij, kandis- cukor helyett rágógumi, « egyéb korunkbeli édesség kan­dikál ki a dunsztosüvegekbnl. Karolin néni szívesen szóba elegyedik vásárlóival, éppoly kedvesen, mosolyogva, mint negyedszázaddal ezelőtt. ím, itt állunk a bódéja előtt a fiammal, s olyannak látom őt, mint hajdan, az idő nem fogott rajta. Régen látott dianás cukorkát fedezek fel az egyik dunsztosüvegben, ve­szek egy marékkai belőle, s rögtön rohanás a buszhoz. A fiam integetve vesz búcsút, én már csak magamban gon­dolom: jó egészséget, Karolin néni! Polgár Zoltán Felnőtteknél a tabella állá­sa: 1. Nagykőrös 10 pont, 2. Maglód 10, 3. Péteri 9, 4. Dánszentmiklós 8, 5. Abony 7, 6. AlbertiTsa 7, 7. Mende 7, 8. Törtei 6, 9. Ecser 6, 10. Űri 6, 11. Ceglédbercel 4, 12. Jászkarajenő 1, 13. Nyáregy­háza 1 pont. P. I. U ' • flrr* Képviselői fogadóórák Október 17-én, szerdán dél­előtt 10-től 12 óráig Kárpáti Ferenc altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, vá­rosunk országgyűlési képvise­lője fogadóórákat tart a vá­rosházán, a városi tanács el­nökének szobájában. A színházterem pótlására az épület emeleti nagytermét használhatják, ám külleme an­nak sem vonzó, megérett az alapos felújításra. Mióta áll, s feladatát betölti a városi tornacsarnok, kultu­rális eseményeknek, rendezvé­nyeknek az is helyet ad, kö­zönséget vonz. Beléptével megnőtt az intézmény költség­vetése. Nem titok, hogy bevé­telérdekelt mind a kettő, és ez befolyásolja a műsorpoliti­kát. Ötven kiscsoport A művelődési központban ötven kiscsoport működik. Le­hetőség van ismeretterjesztő előadások hallgatására, nyelv, tánc, ezen belül balett és dzsesszbalett, aerobik gyakor­lására. Ki-ki szakismeretre te­het szert a méhész-, nyulász-, kertbarát- vagy szabás-varrás tanfolyamon. Működik több if­júsági és nyugdíjasklub is. A művelődési központ a város huszonnégy munkahelyével épített ki együttműködési szer­ződéssel rendezett kapcsolatot, miszerint kihelyezett rendez­vényeket tartanak, a munka­helyek pedig anyagiakkal se­gítik a közművelődést. A ceglédiek nagyon igényel­nék a színházi előadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a tornacsar­nokban lezajlott előadások és azok is, amelyeket az emeleti teremben meg tudtak tartani — főként irodalmi estek, szí­nész—közönség találkozók, táncdalénekesek vendégszerep­lései — népes közönséget von­zottak minden alkalommal. Ez meglátszott a bevétel alakulá­sán is. Ám épp a körülmények miatt csak meghatározott ren­dezvényekre kerülhet sor, mi­vel a művelődési központ épü­letében az emeleti teremhez nincsen megfelelő színészöltö­ző, a pódium díszletézése mi- nimáíís lehet; 'szinté Csak' jel­képes. Gond a ruhatár, a büfé és a terembe sem fémek any- nyian, mint ahány érdeklődőt egyegy esemény vonzana. A kiállításokat, képzőművészeti bemutatókat a pártbizottság segítségével tudják megtarta­ni, mivel erre a célra meg­kapják az épület auláját. Bevonták a lakótelepet Az 1989-ben alakult Nagy István níűvészeti csoport nem­csak a város, hanem Dél-Pest megye amatőr és hivatásos al­kotóit fogja egybe. Tagjai részt vesznek a kiállítások rende­zésében, vezetnek kénzőmű- vészeti csooortokat. előadáso­kat tartanak, és szívesen tár­ják saját alkotásaik legjobbjait A férfi teke NB II. ötö­dik fordulójában győzött az élen álló KÖZGÉP. Első he­lyét mégsem tarthatta meg, hiszen a vele azonos pontszá­mú Salgótarján a maximális arányban verte ellenfelét, s így eddig több egyéni győzel­met szerzett. Ceglédi KÖZGÉP SE—Deb­receni MVSC 6-2 (2849-2429) A vendégek nem tudták kétségessé tenni a ceglédiek győzelmét, akik több mint kétszáz fával ütöttek többet, s biztosan nyertek. Pontszerzők: Sándor (477), Pintér (464), Tornyosi (449), Rimóczi Z. (434). Az élmezőny állása: 1. Salgótarján 5 4 — 1 31- 9 8 2. KÖZGÉP SE 5 4 — 1 29-11 8 3. Somoskőújfalu 5 4 — ' 1 27-13 8 4. Sz. MÁV MTE 5 3 1 1 23-17 7 5. Egri Spart. 5 3 — 2 23-17 6 6. SZEOL AK 5 3 — 2 11-18 6 A következő fordulóban a Salgótarján újra otthon ját­szik, a KÖZGÉP pedig az utolsó helyezett Törökszent- miklóshoz utazik. Várhatóan mindkét együttes nyer, így különös rangja lehet a két a nagyközönség elé alkalomad­tán. Az ifjúság művelődését le­hetőségein belül igyekszik hat­hatósan segíteni a művelődési központ, ám észrevehető, hogy az ötnapos munkahetek miatt a fiatalok napjai is zsúfoltab­bak, nehezebb a programokat egybehangolni. A hét vége a pihenésé. Azért az itt működő kis közösségekbe járók egyhar- mada a 4-től 18 éves korosz­tályhoz tartozik. A legkisebbe­ket balettra, nyelvtanfolyamra várják, bábelőadásokat láthat­nak, a diákok az irodalmi is­mereteiket bővíthetik. A művelődési központ a pá­lyaválasztók számára felvételi vizsgára előkészítő tanfolya­mokat is szokott szervezni a. szükséges tantárgyakból. A felnőtteket érdeklik az ország gazdasági életével kapcsola­tos gazdaságpolitikai, külpoli­tikai előadások, kisfikn- és diabemutatók. Már kimutatható, hogy jő kezdeményezés volt a lakóte­lepen élők közművelődésének segítése. A nyári rendezvények minden korosztályt vonzanak, az eseménysor színesítésére jó kapcsolatot sikerült kialakíta­ni a Szabadság Filmszínházzal is. Többhaszmí csarnok A tornacsarnok év eleje óta tölti be a feladatát. Lezajlott benne számos nemzetközi ver­seny, rangadó, könnyűzenei esemény, emlékezetes volt a Magyar Állami Népi Együttes szereplése. A nyáron sportnap­közis foglalkozásokat tartottak egy sereg gyerek részvételével, a tanév folyamán pedig torna­óráknak ad helyet az intéz­mény. Ezen az őszön már szau­na várta a frissülni akarókat, és karatetanfolyamra is je­lentkezhettek, akiket ez a sportág érdekel. Mivel az integráció révén a művelődés és a tomasport központja közösen tevékeny­kedik, érthető. . hogy gondjaik legjava is közös. A két hely a város két különböző pontján van, az irodai és a szervezési munkák így gyakorta telefoná­lásra és .,kocogásra” késztetik a munkatársakat. A feladatok sorából nem lehet kihagyni a külterületet segítő közművelő­dési tevékenységet és a kör­zethez tartozó művelődési há­zak segítését sem. Az intézmény vezetését hu­szonkét tagú társadalmi veze­tőség segíti, több szekcióiban. Sokat tesznek a kedvező kap­csolatok kiépitésében, a köz­vélemény-kutatásban. a mun­kák mikéntjét támogató javas­lattevésben. E. K. élen álló gárda október 20-i rangadójának, melyre szom­baton 10 órakor kerül sor a KÖZGÉP Teleki utcai pályáján. Eredmény a női NB Il-ből: Szolnoki MÁV MTE—Ceglédi Volánbusz 7-1 Az NB tartalékbajnokság­ban: Ceglédi KÖZGÉP „B”—Cse­pel „B” 7-1 (2472-2388) Pontszerzők: Sütő (448), Tóth (419), Szabó (414), Kl- móczi l. (404), Molnár (402). Budapest serdülő bajnoksá­ga: a harmadik fordulóban a két csapatot is szerepeltető KÖZGÉP jobbik együttese tíz fával szorult a második helyre, a második gárdának ugyanakkor sikerült megelőz­nie az FTC-t. A forduló végeredménye: 1. Bp. Építők 749, 2. KÖZGÉP SE „A” (Korpácsi 382, Csen­des 357), 739, 3. Bp. Postás 742. 4. KÖZGÉP „B” (Kónya 358, Temmel 350) 708, 5. Fe­rencváros 687 fa. U. L. ISSN 0133-28«# (Ceglédi Hlrtap) Pcntct vesztett a listavezető Szeres körzeti bajnokság Holtversenyben az élen Kétszáz fával nyert a KÖZGÉP \

Next

/
Thumbnails
Contents