Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
Halié, itt a központ! Telefon - hősies erőfeszítéssel Hem irigylésre méltó a helyzetük Azt, hogy milyen Nagykőrös telefonhelyzete, igen nehéz eldönteni, de hogy olvasóink is megismerjék a központosok tevékenységét, ellátogattunk a helyszínre. Annyit máris előrebocsáthatunk, egyáltalán nincsenek irigylésre méltó helyzetben, sőt, semmi túlzás sincs, ha azt írjuk, erőfeszítéseik már-már hősiesnek mondhatók. Tömösváry Gyuláné hivatalvezetővel ballagunk fel a „központosokhoz”, ahol Kovács Józsefné távbeszélő-rendező adja majd meg a pontos felvilágosítást. Ő 27 éve dolgozik már a postánál, mégis (vagy talán ezért) hallatlan türelemmel válaszol a hozzá nem értő kérdéseire, s szinte bármilyen adatot is vár az ember, fejből mondja. A központ helyisége nem valami túl nagy, de sókkal többre nincs is szükség, ugyanis mindössze heten dolgoznak itt egyszerre. Miért szám nélkül? — Hárman a helyi hívásokat, míg négyen az interur- bán, beszélgetéseket bonyolítják le. Havonta átlagosan az előzőből 80—90 ezret, míg a távolságiból 11 ezret kapcsolnak. , — Nem valami túl modern ez a berendezés ... — Nagykőrösön 1953 óta üzemel ilyen típusú, s a kézi kápcsólásúak között ez tekinthető a legújabbnak. Automatikusan kicsörög, számláz, a régebbinél ezt a kezelő végezte.' 1 — Végeredményben hogy jön létre egy telefonálás? — A bejövő hívás valamelyik helyi kezelő asztalán jelenik meg, kigyullad egy kis lámpa. A „kérdőzsinórral” rákapcsolunk, majd az „összekötőt” a kívánt számhoz visszük. Sok idő nincs rá, hiszen már a következő lámpa is világít, ., — S az új kétszázas rész? — Azokat is innen adjuk, de azt - már mi tárcsázzuk. Bizony a három kezelőnek s&jinte atra sincs ideje, hogy toztasson. Egyré-másra gyulladnak ki a lámpácskák, úgy tűnik, mindenki telefonálni akar. Most képzelje el, ha valakire csak egy-két másodperccel később kerül sor, már ingerülten kérdez ide, mi az, tán alszunk? — mondja Kovács Józsefné. ■*» Mennyire tudjuk a kért számokat? . — Sehogyse! Vari, aki úgy kér, tudja, az a doktor, aki az utcasarkon lakik — s ha nem tudjuk, még ő veszi zokon. Aztán, mikor elkészült az új bekötési terv, mindenkit kiértesítettünk, hogyan kell telefonálni, s mi az új lista. Nem nagyon használják az emberek. S a számok mellé, még egyéb információkat is megkívánnak tőlünk. Csak egy példát: mikor van nyitva a gázcseretelep, s miért nem veszik fel ott a telefont... Ez utóbbit már csak azért sem tudhatjuk, mert a kezelő kizárja magát a vonalból, mikor az összekötőzsinórt a helyére rákja. Hitelezett kapcsolás Tegyük hozzá, éppen elég elviselni ezt az állandó idegi készenlétet, . s fülre simuló fejhallgatót. Az is gondja a postásoknak, hogy mióta negyvenórás a munkahét, ez a szakma lekerült az egészségre káros munkahelyek jegyzékéről. A szakszervezet újra és újra. kezdeményezi a visz- szakerülést. Halk megjegyzésből tudom meg, hogy a környező, szocialista országokban mindenütt 36 óra a heti munkaidő ... Ha műszakonként tíz perc (!) csak a pihenés. Ezzel együtt járnak a munkaerőgondok is. — Valóban — veszi át a szót Tömösváry Gyuláné —, alig kapunk embert, pedig felvétel szinte mindig van. Érettségizett fiatalokat keresnénk, például ide is. A kapcsolótábla előtt nagy igyekezettel dolgozik Barta Szilvia, aki — Kovács Csabával együtt — felvételi előtt egy évre próbálja ki a postát. Íme, tehát az utóbbi időben hallható férfihang magyarázata. A két „friss” kezelőt tapasztalt munkatárs segíti ki. S hogy az itt dolgozók jó közösséget is alkotnak, azt szinte számlálhatatlan tény mellett — Graham Beliről elnevezett szocialista brigádjuk, mely 1960-ban alakult, aranykoszorús szintet ért el, Susán Istvánná, Gujka józsefné, Czövek Benjáminná kiváló eredménnyel szerepelnek az igazgatóság szakma ifjú mestere vetélkedőben — az is bizonyítja, hogy az említett segítségadás kizárólag brigádvállalásban megy, a posta ugyanis ezt nem tudja megfizetni. A helyi beszélgetések után térjünk át a távolsági hívásokra. A helyzet itt sem tűnik megnyugtatóbbnak. A már említett havi 11 ezres helyi kezdeményezésű mellett nagyjából ugyanennyiszer kérik városunkat is, és ezekhez jön még úgy háromezer átmenő kapcsolás is. Mechanikusan osztva, ez napi nyolcszáz kapcsolatfelvételt jelent. — Nem ilyen egyszerű ez sem. hiszen péntek déltől hétfő reggelig kicsi a forgalom. Tehát, a maradék napokra, tevődik, és persze akkor is a délelőtti órákra a java.. Nem ritka, hogy napi ezernél több beszélgetést kell kérnünk, s ez bizony azzal is jár, hogy várni kell egy-egy számra — mondja a távbeszélő-rendező. — Ezt is kézi kapcsolással kell megvalósítani? — Csak részben, ugyanis 240 település már távhívó rendszerben van, itt mi is tárcsázással érjük el a kívánt számot, tehát jószerivel csak a kábelkapacitás a gyors kapcsolás gátja. A nem távhívható városokat, községeket még ma is teljesen manuálisan kapjuk, azaz, az ottani központból veszi fel a hallgatót, illetve szól bele a mikrofonba, majd ott a nálunk ismertetett módon hozza létre a kapcsolatot. A beszélgetés idejét Zenith órák mérik, de ide újabb megjegyzés illik: — Még mindig nem tudunk röviden telefonálni, pedig ezt a lehetőséget sokkal jobban ki lehetne használni — állítja Kovács Józsefné. — S talán az sem eléggé köztudott, hogy a 8—14 órai csúcsidőben hat perc eltelte után már háromszoros díjat számolunk fel. De úgy látszik, ez sem eléggé elriasztó, így csak úgy hömpölyögnek a beszélgetések. — Tehát a vonalkapacitással is összefügg a sürgősségi fokozatnak megfelelő kapcsolás. — Persze. A segélykérő telefon minden mást megelőz, az azonnalit — tízszeres díNagyvilág-repertórium Megjelent a Nagyvilág című folyóirat repertóriuma, amely a világirodalmat bemutató kiadvány 1971—1980 között napvilágot látott teljes anyagát gyűjti egybe. Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtártudományi és módszertani központjának gondozásában elkészült mű Körtés Júlia munkája. A kötet a szépirodalmi művek és könyvismertetések mellett közli a Nagyvilágban megjelent képanyagok és. ilíusztrációk lejért — hat percen, az igen sürgőst háromszorosért 15 percen belül, a sürgőst kétszeres díjért ezek mögött kell létrehoznunk. Ha az adott időn belül nem jön létre a kapcsolat, a beszélgetés hivatalból leminősül — de csak díjtételét tekintve! —, s próbálkozunk tovább. — Néha sürgős esetben, éjszaka is szeretnénk telefonálni, ráadásul úgy, hogy még szerkezetünk sincs hozzá. Van-e erre lehetőség? — Hogyne. A Bárány utcai és a posta előtti nyilvános telefonfülkéből úgynevezett hitelezett beszélgetést lehet folytatni. Ilyenkor felvesszük az illető néhány személyi adatát, majd kapcsolunk, vagy felvesszük a táviratot, hiszen 15 szóig azt is lehet. Nincs nem- fizetőnk, ami azt is jelenti, indokoltan használják fel azt a nem túlságosan közismert lehetőséget az emberek. Ezzel függ össze az utcai nyilvános fülkék száma, állapota is. 11 ilyen működik Kőrösön, még hatot helyeznek majd üzembe, s ezzel valamennyi nagyobb főútvonalra jut egy. S ezekhez jön még a rendőrségi segélykérő állomás is. Ezek után a pénzügyi helyzetet firtattam, vagyis, e rengeteg munka után vajon hogyan néz ki a fizetési boríték? Tömösváry Gyuláné meg Kovács Józsefné egymásra néz, aztán mindketten sóhajtanak. Rangbér lőhelyét is. A csaknem 10 ezer tételt tartalmazó adattár — a lexikonokhoz hasonlóan — betűrendben közli a szerzőket, majd felsorolja műveiket. A Nagyvilág rendszeres áttekintést ad a világirodalomról, a kézikönyv pedig nemcsak a művekről nyújt tájékoztatást, hanem azok kritikai fogadtatásáról is. A folyóirat első tizenöt évét összefoglaló, 1973-ban megjelent repertóriummal együtt, így most már 25 év világirodalmában tájékozódhatnak az olvasók. — A bér nagysága mindig is attól függ, hogy honnan nézzük. A postánál meg ezen felül is úgynevezett rangbér van, ami például a szolgálati időből jön össze. Központosaink közül, akik több, mint tíz éve dolgoznak, ha a délutáni, éjszakai, szombat—-vasárnapi műszakokat meg a folytonos szolgálatot is számítjuk, a legjobb hónapban, ha négyezer forintot keresnek, de ez rendkívül változó, hiszen látni hány bizonytalan tényező szerepel benne. Hozzáteszik: — Mi is nagyon várjuk már az automata központot... Ballal Ottó NAGYKŐRÖSI íifa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1984. OKTOBER 13., SZOMBAT Otthonukba megy a segítség A dolgozó társadalom számára mindig gondot jelentett az a törekvés, hogy az idős, magatehetetlen magányos emberek sorsát minél könnyebbé, emberiebbé tehesse. Ma sincs ez különbül, s persze nem a jóindulattal van baj, fölösleges magyarázkodásnak tűnne, ha most is azt bizonygatnánk, hogy társadalmunk miként rászoruló gyerekei, éppúgy öregei érdekében is mindent elkövet, hogy megteremtse a nyugodt, biztonságos életet, ha a helyzet úgy kívánja. !9 éves múlt De ehhez legtöbbször meg kell változtatni megszokott környezetüket, s ezzel sokuk elveszti a lelki egyensúlyt, amit kellő mértékben soha nem nyernek vissza. Napjaink másik problémája, hogy ellátásukhoz a kellő anyagi, technikai feltételéket sem látjuk eléggé biztosítottnak. Magyarán arról van szó, a szociális otthoni férőhelyek száma kevésnek bizonyul, a viszonylagos elöregedés’hullámhegye elért bennünket, rászoruló exn- ' bertársaink megsegítését az egész társadalomnak komolyan meg kell fontolnia. Maradjunk azonban szűkebb pátriánkban, nálunk sem jobb a helyzet. Városunk szociális otthona 90 idős ember számára jelenti a biztonságit, ők azok, akik folyamatos gondozásra szorulnak. Mondani sem kell, hogy rajtuk kívüli sokan élnek még a városban olyanok, kik a fokozottabb odafigyelést, a gyakori segítséget igénylik, és kapják meg a házi gondozó szolgálat keretében. B. Szűcs Istvánt, a szociális intézmények igazgatóját e rendszer lényegéről kérdeztük. — Lassan 10 éves múltja lesz e kezdeményezésnek, ezalatt a gondozói hálózat szórványos jellege sokat javult, a leállífi'a a pargsáfefskra lUPpIRp Ebben az évben 250 millió forint értékben sészítenek különféle hegesztő berendezéseket, transzformátorokat a TRAKIS nagykőrösi telepén. Az itt készülő korszerű CO védőgázas hegesztőberendezéseken kívül, amelyek jelentős része tőkés exportra kerül, barkácsolóknak a hazai igények kielégítésére évente 4 ezer HETRA—100—V típusú nagynyomásos hegesz- tökészüléket is gyártanak. Képünkön: Szalai András bemérő az elkészült HETRA—100—V paraméterének ellenőrzését végzi. Hancsovszki János tel vétele felmérések útján nagyrészt felderíthettük a gondozást igénylő idős embereket. Azóta több mint száz helyre látogatnák naponta vagy rendszeres időközönként a gondozók. Három év óta a tanyavilágot is átfogják, a városi tanács terepjáró gépkocsit bocsátott rendelkezésünkre, így a gyors érintkezés is megoldott odakint. — Miből áll a aondozók segítsége? — Néhol csak a bevásárlást, esetleg a takarmányszállítást kell csak megoldaniuk hetente egy-két alkalommal, de sajnos több olyan gondozottunk is van, akik naponta igénylik a fontosabb otthoni feladatokhoz a támogatást. Tulajdonképpen ez a gondozási mód nevezhető a leghumánusabbnak, vagy mondhatjuk úgy is, legkorszerűbbnek. Ennek elterjesztése volna a legcélszerűbb, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy az otthonba kerülőket lelkileg megviseli a megszokott környezet hiánya, a zártság érzése. Ä gondozók fogynak — A gyakorlati továbbfejlesztésnek látja-e akadályát? — Sajnos igen. Jelenleg az a helyzet, nincs elegendő ember a feladatok ellátásához. Az otthonban 11, a házi szociális gondozó szolgálat terén 6 főhivatásos áll helyt. Igaz, 50 tiszteletdíjas gondozó egészíti ki munkájukat, de összességében ez a létszám nagyon kevés. Pedig a felmérések nyomán az ápolásra szorulók száma még emelkedik. A gondozók meg fogynak, munkájuk nagyon nehéz, ráadásul rosszul vannak megfizetve. Reméljük, gondjaink mihamarabb enyhülni fognak, legutóbb 200 ezer forint megyei támogatást kaptunk. Három munkatársat kértünk, és természetesen fizetés- emelést is, aminek teljesülésében ugyancsak bízunk. Feltérképezni — A nehézségek ellenére is mindent el kell követnünk, egyetlen rászoruló se maradjon segítség nélkül. A város hozzáállását mutatja, hogy változatos jellegű gondozói hálózat alakult ki az évek folyamán. Eddig egyetlen ismert igényt sem utasítottunk vissza, a na- • gyobb gondunkat éppen a fordítottja jelenti, az öregek mentalitása olyan, hogy nem kérik a támogatást. Az embereknek többet kellene tenniük azért, hogy jelzéseik útján minél alaposabban feltérképezhessük, védelmünkbe vehessük embertársainkat. (miklay) Műsornaptár Hétfőn, 15-én 18 órakor a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályán: Nagykőrös népe és gazdálkodása a 17. század végén (múzeumi hónap előadása). Az Arany János Művelődési Központ színháztermében 19 órakor: Operett-humor, melyben Németh Marika, Marik Péter, Angyal János, Kovács Erzsi és Szikora Jenő működik közre. Az MTESZ-székházban műszaki kiállítás nyílik a TRAKIS, az ITV, a konzervgyár, a Bács megyei Építőipari Vállalat és a Toldi iskola részvételével. Szerdán, 17-én 11 órakor az Arany János Művelődési Központ színháztermében: a Budapesti Bach trió hangversenye, az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti sorozatának első elaődása. Az MTESZ-székházban 14 órakor: A környezetvédelem építészeti vonatkozásai, korsze(Előrű kertes csopörtházak. adás) Csütörtökön, 18-án 19 órakor az Arany János Művelődési Központ színháztermében: Találkozás Esztergályos Cecíliával, zenés, irodalmi est, a Pódium bérlet első előadása. Szombaton, 20-án 10 órakor, a gyermekkönyvtárban ügyes kezek, bábkészítés termésekből, az ifjúsági klubházban szüreti mulatság, zene, tánc, játékok. Vasárnap, 21-én 10 órakor, városnéző műemlékséta indul a városi tanács épülete elől. Vezeti: dr. Balanyi Béla, 11 órakor az Arany János Múzeumban hangverseny az Állami Zeneiskola tanárainak közreműködésével. A hónap kiállításai: Szentendrei grafikai műhely kiállítása az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében, az Arany János Múzeumban id. Rácz József festőművész kiállítása. Diákok focirajtja Gólzáporos helyi rangadóval kezdődött az 1984/85-ös tanévi megyei diák labdarúgó-bajnokság, amely két csoportban folyik. A déli részen hét iskola (közöttük három körösi) szerepel. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nagykőrösi Gimnázium—Nk. Toldi DSK 11-0 (5-0). Osztálykülönbség volt a két együttes között. Góllövők: Kiszel (6), Horváth L. (3), Bíró és Kakuk. A Monori Szakmunkásképző— Nagykőrösi Szakmunkásképző mérkőzést az utóbbiak mező- gazdasági munkája miatt későbbre halasztották. Szombati sportműsor Asztalitenisz Szolnok: Spartacus—Nk. Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Budapest: országos serdülő kötöttfogású KISZ Kupa-viadal. Kézilabda Tata: középiskolás Dobi Kupa-viadal. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13 óra: Nk. Kinizsi ifi—Ecseri KSK |ifi, 15 óra: Nk. Kinizsi—Ecseri KSK, összevont körzeti bajnoki mérkőzés. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 9 óra: Nk. Mészáros Tsz SK— Szegedi Postás, NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Vecsés: Ferihegy SE II.—Nk. Kinizsi II. és Ferihegy SE ifi —Nk. Kinizsi ifi, megyei férfi csapatbajnok mérkőzés. Birkózás Budapest: országos serdülő KISZ Kupaviadal. Monor: az úttörők Pest megyei Hírlap Kupa kötöttfogású fordulója. 1 Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi ifi—Gödöllői SC ifi, 10 óra: Nk. Kinizsi—Gödöllő SC, megyei férfi I. osztályú bajnoki mérkőzés. Tata: középiskolás Dobi Kupa-viadal. Labdarúgás Pilis: P. KSK perdülök—Nk. Kinizsi serdülők, megyei bajnoki mérkőzés. S. T. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)