Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

Halié, itt a központ! Telefon - hősies erőfeszítéssel Hem irigylésre méltó a helyzetük Azt, hogy milyen Nagykőrös telefonhelyzete, igen nehéz eldönteni, de hogy olvasóink is megismerjék a központosok tevékenységét, ellátogattunk a helyszínre. Annyit máris előrebocsáthatunk, egyáltalán nincsenek irigylésre méltó helyzetben, sőt, semmi túlzás sincs, ha azt írjuk, erőfeszítéseik már-már hősiesnek mondhatók. Tömösváry Gyuláné hiva­talvezetővel ballagunk fel a „központosokhoz”, ahol Ko­vács Józsefné távbeszélő-ren­dező adja majd meg a pontos felvilágosítást. Ő 27 éve dol­gozik már a postánál, mégis (vagy talán ezért) hallatlan türelemmel válaszol a hozzá nem értő kérdéseire, s szinte bármilyen adatot is vár az ember, fejből mondja. A köz­pont helyisége nem valami túl nagy, de sókkal többre nincs is szükség, ugyanis mindössze heten dolgoznak itt egyszerre. Miért szám nélkül? — Hárman a helyi híváso­kat, míg négyen az interur- bán, beszélgetéseket bonyolít­ják le. Havonta átlagosan az előzőből 80—90 ezret, míg a távolságiból 11 ezret kapcsol­nak. , — Nem valami túl modern ez a berendezés ... — Nagykőrösön 1953 óta üzemel ilyen típusú, s a kézi kápcsólásúak között ez tekint­hető a legújabbnak. Automa­tikusan kicsörög, számláz, a régebbinél ezt a kezelő végez­te.' 1 — Végeredményben hogy jön létre egy telefonálás? — A bejövő hívás valame­lyik helyi kezelő asztalán jele­nik meg, kigyullad egy kis lámpa. A „kérdőzsinórral” rá­kapcsolunk, majd az „összekö­tőt” a kívánt számhoz visszük. Sok idő nincs rá, hiszen már a következő lámpa is vilá­gít, ., — S az új kétszázas rész? — Azokat is innen adjuk, de azt - már mi tárcsázzuk. Bizony a három kezelőnek s&jinte atra sincs ideje, hogy toztasson. Egyré-másra gyul­ladnak ki a lámpácskák, úgy tűnik, mindenki telefonálni akar. Most képzelje el, ha va­lakire csak egy-két másod­perccel később kerül sor, már ingerülten kérdez ide, mi az, tán alszunk? — mondja Ko­vács Józsefné. ■*» Mennyire tudjuk a kért számokat? . — Sehogyse! Vari, aki úgy kér, tudja, az a doktor, aki az utcasarkon lakik — s ha nem tudjuk, még ő veszi zo­kon. Aztán, mikor elkészült az új bekötési terv, mindenkit kiértesítettünk, hogyan kell telefonálni, s mi az új lista. Nem nagyon használják az embe­rek. S a számok mellé, még egyéb információkat is megkí­vánnak tőlünk. Csak egy pél­dát: mikor van nyitva a gáz­cseretelep, s miért nem veszik fel ott a telefont... Ez utób­bit már csak azért sem tud­hatjuk, mert a kezelő kizárja magát a vonalból, mikor az összekötőzsinórt a helyére rákja. Hitelezett kapcsolás Tegyük hozzá, éppen elég elviselni ezt az állandó ide­gi készenlétet, . s fülre simuló fejhallgatót. Az is gondja a postásoknak, hogy mióta negyvenórás a munkahét, ez a szakma lekerült az egészségre káros munkahelyek jegyzéké­ről. A szakszervezet újra és újra. kezdeményezi a visz- szakerülést. Halk megjegyzés­ből tudom meg, hogy a kör­nyező, szocialista országokban mindenütt 36 óra a heti mun­kaidő ... Ha műszakonként tíz perc (!) csak a pihenés. Ezzel együtt járnak a mun­kaerőgondok is. — Valóban — veszi át a szót Tömösváry Gyuláné —, alig kapunk embert, pedig fel­vétel szinte mindig van. Érett­ségizett fiatalokat keresnénk, például ide is. A kapcsolótábla előtt nagy igyekezettel dolgozik Barta Szilvia, aki — Kovács Csabá­val együtt — felvételi előtt egy évre próbálja ki a pos­tát. Íme, tehát az utóbbi idő­ben hallható férfihang ma­gyarázata. A két „friss” keze­lőt tapasztalt munkatárs se­gíti ki. S hogy az itt dolgozók jó közösséget is alkotnak, azt szinte számlálhatatlan tény mellett — Graham Beliről el­nevezett szocialista brigádjuk, mely 1960-ban alakult, arany­koszorús szintet ért el, Susán Istvánná, Gujka józsefné, Czövek Benjáminná kiváló eredménnyel szerepelnek az igazgatóság szakma ifjú mes­tere vetélkedőben — az is bizonyítja, hogy az említett segítségadás kizárólag brigád­vállalásban megy, a posta ugyanis ezt nem tudja meg­fizetni. A helyi beszélgetések után térjünk át a távolsági hívá­sokra. A helyzet itt sem tű­nik megnyugtatóbbnak. A már említett havi 11 ezres he­lyi kezdeményezésű mellett nagyjából ugyanennyiszer ké­rik városunkat is, és ezekhez jön még úgy háromezer át­menő kapcsolás is. Mechani­kusan osztva, ez napi nyolc­száz kapcsolatfelvételt jelent. — Nem ilyen egyszerű ez sem. hiszen péntek déltől hét­fő reggelig kicsi a forgalom. Tehát, a maradék napokra, te­vődik, és persze akkor is a délelőtti órákra a java.. Nem ritka, hogy napi ezernél több beszélgetést kell kérnünk, s ez bizony azzal is jár, hogy várni kell egy-egy számra — mondja a távbeszélő-rende­ző. — Ezt is kézi kapcsolással kell megvalósítani? — Csak részben, ugyanis 240 település már távhívó rendszerben van, itt mi is tár­csázással érjük el a kívánt számot, tehát jószerivel csak a kábelkapacitás a gyors kap­csolás gátja. A nem távhívha­tó városokat, községeket még ma is teljesen manuálisan kapjuk, azaz, az ottani köz­pontból veszi fel a hallgatót, illetve szól bele a mikrofon­ba, majd ott a nálunk ismer­tetett módon hozza létre a kapcsolatot. A beszélgetés ide­jét Zenith órák mérik, de ide újabb megjegyzés illik: — Még mindig nem tudunk röviden telefonálni, pedig ezt a lehetőséget sokkal jobban ki lehetne használni — ál­lítja Kovács Józsefné. — S talán az sem eléggé köztu­dott, hogy a 8—14 órai csúcs­időben hat perc eltelte után már háromszoros díjat szá­molunk fel. De úgy látszik, ez sem eléggé elriasztó, így csak úgy hömpölyögnek a beszél­getések. — Tehát a vonalkapacitás­sal is összefügg a sürgősségi fokozatnak megfelelő kapcso­lás. — Persze. A segélykérő te­lefon minden mást megelőz, az azonnalit — tízszeres dí­Nagyvilág-repertórium Megjelent a Nagyvilág című folyóirat repertóriuma, amely a világirodalmat bemutató ki­advány 1971—1980 között napvilágot látott teljes anya­gát gyűjti egybe. Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtártudományi és módszertani központjának gondozásában elkészült mű Körtés Júlia munkája. A kö­tet a szépirodalmi művek és könyvismertetések mellett köz­li a Nagyvilágban megjelent képanyagok és. ilíusztrációk le­jért — hat percen, az igen sürgőst háromszorosért 15 percen belül, a sürgőst kétsze­res díjért ezek mögött kell létrehoznunk. Ha az adott időn belül nem jön létre a kapcsolat, a beszélgetés hiva­talból leminősül — de csak díjtételét tekintve! —, s pró­bálkozunk tovább. — Néha sürgős esetben, éj­szaka is szeretnénk telefonál­ni, ráadásul úgy, hogy még szerkezetünk sincs hozzá. Van-e erre lehetőség? — Hogyne. A Bárány utcai és a posta előtti nyilvános te­lefonfülkéből úgynevezett hi­telezett beszélgetést lehet foly­tatni. Ilyenkor felvesszük az illető néhány személyi adatát, majd kapcsolunk, vagy fel­vesszük a táviratot, hiszen 15 szóig azt is lehet. Nincs nem- fizetőnk, ami azt is jelenti, indokoltan használják fel azt a nem túlságosan közismert lehetőséget az emberek. Ezzel függ össze az utcai nyilvános fülkék száma, ál­lapota is. 11 ilyen működik Kő­rösön, még hatot helyeznek majd üzembe, s ezzel vala­mennyi nagyobb főútvonalra jut egy. S ezekhez jön még a rendőrségi segélykérő állo­más is. Ezek után a pénzügyi hely­zetet firtattam, vagyis, e ren­geteg munka után vajon ho­gyan néz ki a fizetési borí­ték? Tömösváry Gyuláné meg Kovács Józsefné egymásra néz, aztán mindketten só­hajtanak. Rangbér lőhelyét is. A csaknem 10 ezer tételt tartalmazó adattár — a lexikonokhoz hasonlóan — betűrendben közli a szerzőket, majd felsorolja műveiket. A Nagyvilág rendszeres át­tekintést ad a világirodalom­ról, a kézikönyv pedig nem­csak a művekről nyújt tájé­koztatást, hanem azok kritikai fogadtatásáról is. A folyóirat első tizenöt évét összefoglaló, 1973-ban megjelent repertó­riummal együtt, így most már 25 év világirodalmában tájé­kozódhatnak az olvasók. — A bér nagysága mindig is attól függ, hogy honnan nézzük. A postánál meg ezen felül is úgynevezett rangbér van, ami például a szolgála­ti időből jön össze. Központo­saink közül, akik több, mint tíz éve dolgoznak, ha a dél­utáni, éjszakai, szombat—-va­sárnapi műszakokat meg a folytonos szolgálatot is szá­mítjuk, a legjobb hónapban, ha négyezer forintot keresnek, de ez rendkívül változó, hi­szen látni hány bizonytalan tényező szerepel benne. Hozzáteszik: — Mi is na­gyon várjuk már az automata központot... Ballal Ottó NAGYKŐRÖSI íifa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1984. OKTOBER 13., SZOMBAT Otthonukba megy a segítség A dolgozó társadalom szá­mára mindig gondot jelentett az a törekvés, hogy az idős, magatehetetlen magányos em­berek sorsát minél könnyeb­bé, emberiebbé tehesse. Ma sincs ez különbül, s persze nem a jóindulattal van baj, fölösle­ges magyarázkodásnak tűnne, ha most is azt bizonygatnánk, hogy társadalmunk miként rá­szoruló gyerekei, éppúgy öre­gei érdekében is mindent elkö­vet, hogy megteremtse a nyu­godt, biztonságos életet, ha a helyzet úgy kívánja. !9 éves múlt De ehhez legtöbbször meg kell változtatni megszokott környezetüket, s ezzel sokuk elveszti a lelki egyensúlyt, amit kellő mértékben soha nem nyernek vissza. Napjaink másik problémája, hogy ellátá­sukhoz a kellő anyagi, techni­kai feltételéket sem látjuk eléggé biztosítottnak. Magya­rán arról van szó, a szociális otthoni férőhelyek száma ke­vésnek bizonyul, a viszonyla­gos elöregedés’hullámhegye el­ért bennünket, rászoruló exn- ' bertársaink megsegítését az egész társadalomnak komolyan meg kell fontolnia. Maradjunk azonban szűkebb pátriánkban, nálunk sem jobb a helyzet. Városunk szociális otthona 90 idős ember számá­ra jelenti a biztonságit, ők azok, akik folyamatos gondo­zásra szorulnak. Mondani sem kell, hogy rajtuk kívüli sokan élnek még a városban olya­nok, kik a fokozottabb odafi­gyelést, a gyakori segítséget igénylik, és kapják meg a há­zi gondozó szolgálat keretében. B. Szűcs Istvánt, a szociális intézmények igazgatóját e rendszer lényegéről kérdeztük. — Lassan 10 éves múltja lesz e kezdeményezésnek, ez­alatt a gondozói hálózat szór­ványos jellege sokat javult, a leállífi'a a pargsáfefskra lUPpIRp Ebben az évben 250 millió forint értékben sészítenek külön­féle hegesztő berendezéseket, transzformátorokat a TRAKIS nagykőrösi telepén. Az itt készülő korszerű CO védőgázas he­gesztőberendezéseken kívül, amelyek jelentős része tőkés ex­portra kerül, barkácsolóknak a hazai igények kielégítésére évente 4 ezer HETRA—100—V típusú nagynyomásos hegesz- tökészüléket is gyártanak. Képünkön: Szalai András bemérő az elkészült HETRA—100—V paraméterének ellenőrzését végzi. Hancsovszki János tel vétele felmérések útján nagyrészt felderíthettük a gondozást igénylő idős embereket. Azóta több mint száz helyre látogat­nák naponta vagy rendszeres időközönként a gondozók. Há­rom év óta a tanyavilágot is átfogják, a városi tanács te­repjáró gépkocsit bocsátott rendelkezésünkre, így a gyors érintkezés is megoldott oda­kint. — Miből áll a aondozók se­gítsége? — Néhol csak a bevásárlást, esetleg a takarmányszállítást kell csak megoldaniuk hetente egy-két alkalommal, de sajnos több olyan gondozottunk is van, akik naponta igénylik a fontosabb otthoni feladatokhoz a támogatást. Tulajdonképpen ez a gondozási mód nevezhető a leghumánusabbnak, vagy mondhatjuk úgy is, legkorsze­rűbbnek. Ennek elterjesztése volna a legcélszerűbb, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy az otthonba kerülőket lelkileg megviseli a megszokott kör­nyezet hiánya, a zártság ér­zése. Ä gondozók fogynak — A gyakorlati továbbfej­lesztésnek látja-e akadályát? — Sajnos igen. Jelenleg az a helyzet, nincs elegendő em­ber a feladatok ellátásához. Az otthonban 11, a házi szociális gondozó szolgálat terén 6 fő­hivatásos áll helyt. Igaz, 50 tiszteletdíjas gondozó egészíti ki munkájukat, de összességé­ben ez a létszám nagyon ke­vés. Pedig a felmérések nyo­mán az ápolásra szorulók szá­ma még emelkedik. A gondo­zók meg fogynak, munkájuk nagyon nehéz, ráadásul rosszul vannak megfizetve. Reméljük, gondjaink mihamarabb eny­hülni fognak, legutóbb 200 ezer forint megyei támogatást kap­tunk. Három munkatársat kér­tünk, és természetesen fizetés- emelést is, aminek teljesülésé­ben ugyancsak bízunk. Feltérképezni — A nehézségek ellenére is mindent el kell követnünk, egyetlen rászoruló se maradjon segítség nélkül. A város hoz­záállását mutatja, hogy válto­zatos jellegű gondozói hálózat alakult ki az évek folyamán. Eddig egyetlen ismert igényt sem utasítottunk vissza, a na- • gyobb gondunkat éppen a for­dítottja jelenti, az öregek mentalitása olyan, hogy nem kérik a támogatást. Az embe­reknek többet kellene tenniük azért, hogy jelzéseik útján mi­nél alaposabban feltérképez­hessük, védelmünkbe vehessük embertársainkat. (miklay) Műsornaptár Hétfőn, 15-én 18 órakor a Pest megyei Levéltár nagykő­rösi osztályán: Nagykőrös né­pe és gazdálkodása a 17. szá­zad végén (múzeumi hónap előadása). Az Arany János Művelődési Központ színháztermében 19 órakor: Operett-humor, mely­ben Németh Marika, Marik Péter, Angyal János, Kovács Erzsi és Szikora Jenő műkö­dik közre. Az MTESZ-székházban mű­szaki kiállítás nyílik a TRA­KIS, az ITV, a konzervgyár, a Bács megyei Építőipari Válla­lat és a Toldi iskola részvéte­lével. Szerdán, 17-én 11 órakor az Arany János Művelődési Köz­pont színháztermében: a Bu­dapesti Bach trió hangverse­nye, az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti sorozatának el­ső elaődása. Az MTESZ-székházban 14 órakor: A környezetvédelem építészeti vonatkozásai, korsze­(Elő­rű kertes csopörtházak. adás) Csütörtökön, 18-án 19 órakor az Arany János Művelődési Központ színháztermében: Ta­lálkozás Esztergályos Cecíliá­val, zenés, irodalmi est, a Pó­dium bérlet első előadása. Szombaton, 20-án 10 órakor, a gyermekkönyvtárban ügyes kezek, bábkészítés termések­ből, az ifjúsági klubházban szüreti mulatság, zene, tánc, játékok. Vasárnap, 21-én 10 órakor, városnéző műemlékséta indul a városi tanács épülete elől. Vezeti: dr. Balanyi Béla, 11 órakor az Arany János Mú­zeumban hangverseny az Álla­mi Zeneiskola tanárainak köz­reműködésével. A hónap kiállításai: Szent­endrei grafikai műhely kiállí­tása az Arany János Művelő­dési Központ kiállítótermében, az Arany János Múzeumban id. Rácz József festőművész kiállítása. Diákok focirajtja Gólzáporos helyi rangadóval kezdődött az 1984/85-ös tanévi megyei diák labdarúgó-baj­nokság, amely két csoportban folyik. A déli részen hét iskola (közöttük három körösi) sze­repel. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nagykőrösi Gimnázium—Nk. Toldi DSK 11-0 (5-0). Osztály­különbség volt a két együttes között. Góllövők: Kiszel (6), Horváth L. (3), Bíró és Kakuk. A Monori Szakmunkásképző— Nagykőrösi Szakmunkásképző mérkőzést az utóbbiak mező- gazdasági munkája miatt ké­sőbbre halasztották. Szombati sportműsor Asztalitenisz Szolnok: Spartacus—Nk. Ki­nizsi, NB III-as férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Birkózás Budapest: országos serdülő kötöttfogású KISZ Kupa-via­dal. Kézilabda Tata: középiskolás Dobi Ku­pa-viadal. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13 óra: Nk. Kinizsi ifi—Ecseri KSK |ifi, 15 óra: Nk. Kinizsi—Ecse­ri KSK, összevont körzeti baj­noki mérkőzés. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 9 óra: Nk. Mészáros Tsz SK— Szegedi Postás, NB III-as csa­patbajnoki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Vecsés: Ferihegy SE II.—Nk. Kinizsi II. és Ferihegy SE ifi —Nk. Kinizsi ifi, megyei férfi csapatbajnok mérkőzés. Birkózás Budapest: országos serdülő KISZ Kupaviadal. Monor: az úttörők Pest megyei Hírlap Kupa kötöttfogású fordulója. 1 Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi ifi—Gödöllői SC ifi, 10 óra: Nk. Kinizsi—Gödöllő SC, megyei férfi I. osztályú bajno­ki mérkőzés. Tata: középisko­lás Dobi Kupa-viadal. Labdarúgás Pilis: P. KSK perdülök—Nk. Kinizsi serdülők, megyei baj­noki mérkőzés. S. T. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents