Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1984. OKTÓBER 13., SZOMBAT Kozmái- és raaéSyépífíík Jé, megfelelő, alacsony, csekély Äz elsők a pályakezdők — Rendszeres képcsőit Ezekben a hetekben min­den munkahelyen és iskolá­ban — középfokú és felsőfokú oktatási intézményekben — if­júsági parlamenteken számol­nák be arról, hogy az elmúlt időszakban hogyan hajtották végre ; az ifjúsági törvénynek a vállalati intézkedési 'tervek­ben megfogalmazótt előírásait. Így történt ez á Köáép-ma- gyarországi Köámű-’ és Mély­építő Vállalatnál is. Döntő többség A vállalatvezetés beszámoló­ja először a pályakezdőkkel, a gyermekgondozási segélyen le­vő, illetve a sorkatonai szol­gálatot teljesítő fiatalokkal va­ló . foglalkozást értékelte. A pályakezdő fiatalokkal a cég minden munkahelyén rendsze­res és jól szervezett a kapcso­lat. A munkahely berfmtatása, feladataik meghatározása, munkakört leírásúik kiadása, munkájúk segítése az- idősebb szakemberek feladata, .Nem véletlen, hogy az első hely a pályakezdőké, hiszen számuk egyre növekszik. 1982* ben 16, 1983-ban 26. 1984-ben 55 fiatal választottá első mun- kahelyéül'a KKNfV-t. Közülük muszaí^já3tóJ.lm'£\.,Mzgazid4sz. kilenc, szakmunkák "kiséíed- és betanított munkás 45. Dön­tő többségük lelkiismeretes munkát végez, szakmai felada­taikon túl egyéb tevékenység­ből is részt; vállalnak, ha az szükséges, és gyorsítja a ter­melést. .; ; A pályakezdők bérezése a vállalat viszonylatában reális. A kezdő bér a felsőfokú vég­zettségűeknél jó, a közén foki­aknál megfelelő. Az adminiszt­ratív területen . dolgozók — könyvelők, ügyintézőik, gvors- és gépírók — bére a. városban levő más üzemekhez hasonlít­va alacsony. Munkájukat, szakmai fejlődésüket, a vég­zettségüknek megfelelő foglal-; koztatás feltételeit, jövedelmük alakulását minden éviben kö­zös , beszélgetésen értékelik. Ezek a kritikus és önkritikus beszélgetések a további felada­tok elvégzéséhez is segítséget nyújtanak. A bérek természetesen nemcsak önmagukban érdeke­sek, az is fontos, hogy időben hogyan alakulnak. Így is ked­vező n fiatalok helyzete. A vállalati átlagbér növekedése 1982-ben 4, 1983-ban 6,6 szá­zalékos volt. A fiatalok óra-, illetve alapbére — teljesítmé­nyükkel arányosan — a válla­lati átlagnál nagyobb arány­ban növekedett a három év alatt. Tavaly például a mű­szaki állományé 9, a közgaz­dászoké 10, a szakmunkásoké 8,6, a betanított és segédmun­kásoké 7,4 százalékkal emel­kedett. Gyermekgondozási segélyen jelenleg huszonnégyen vannak. Az ő összefogásuk, a kismama­találkozó szervezése azért nehéz, mert szétszórtan élnek Pest és Nógrád megye falvai­ban, illetve Budapesten. A ve­lük való kapcsolattartás a köz­vetlen munkahelyi kollektíván keresztül valósul meg. A gyes­ről és a-horwédségtöL; vis .tlrQ.iSatalgk^rou.Äkäba áll fiára tyérek-meghafárözásá kö­rültekintően történik, a válla­lattól távol töltött időre átlag­bér-növekedést vesznek figye­lembe. Hosszú lejáratú Munkásszállóban lakik száz­negyven fiatal. A szállók ve­zetőivel a fiatalok érdekében jó kapcsolatot alakított ki a KKMV. Támogatják az ott la­kók szabadidős programjait. A magánbérleményekben lakó pályakezdő fiatalok helyzetét anyagilag és egyéb — a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló — felszerelésekkel is segítik. A lakásépítési és -vásárlási hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsön negyven százalékát fiatalok kapták meg. Ezzel a lehetőséggel a három év alatt huszonnégyen éltek. Politikai képzés Csekély eredményről adhat tak számot a nyolc általános iskolát él nem végzettek isko­láztatásával kapcsolatban. Szá­muk évek óta nem csökken, az új belépőkkel állandóan újra termelődik. A szakmunkás fia­talok továbbtanulását a válla­lati káder-utánpótlási és -(képzési tervvel összhangban segíti és ösztönzi a vállalat. A szakmunkástanulókkal, szü­leikkel és az iskolával rend­szeres kapcsolatot tartanak. Évenként közös beszélgetésen értékelik a fiatalok teljesítmé­nyét, véleményt cserélnek kö­zös problémáikról. Jélenleg tizenhat szakmun­kástanulója van a KKMV-nek. Rendszeres a gépkezelői tanfo­lyamokra történő beiskolázás. A három év során 61 fő tett eredményes gépkezelői vizsgát. A fiatalok politikai tovább' képzése a párt- és a KISZ- szervezetek javaslatai alapján történik.- A vállalatnál ..kihe- lyézett' marxista^-lénlnista' es­ti középiskola évek óta ered­ményesen működik. A fiatalok többsége szocia­lista brigádokban dolgozik, s szívesen kapcsolódnak be az újítómozgalomba, az Alkotó ifjúság pályázatba. Az utób­bin tavaly 11 fő vett részt, dí­jazásukra 18 300 forintot for­dítottak. A KKMV vezetősége évente nyújt anyagi támogatást a KISZ-bizottság akcióprogram­jához, terveik megvalósulásá­hoz. A KlSZ-klubnák helyisé­get és felszerelést, a kirándu­lásokhoz meghatározott kilo­méterösszegben ingyenes autó­buszt ad. B. G. Évente 350 millió forint értékű mezőgazdasági gépalkatrészt ké­szítenek a monori Mezőgép Vállalat aszódi gyáregységében. Képünkön: Nagy Imréné és Bartók Ferencné a DT jelű lánc­talpas traktorokhoz szükséges fékszalagok szerelését végzi Iiancsovszki János felvétele Múzeumi és műemléki hónap Költözik a gyűjtemény Ebben az évben nem tart­hatnak sem kiállítást, se más, a múzeumi és műemlé­ki hónaphoz kapcsolódó ren­dezvényt a gödöllői helytör­téneti gyűjteményben. Mint ismeretes, ezekben a hetek­ben is dolgoznak a nagyte­remben: készül az új állandó kiállítás, amelynek, megnyitó­ját a város félszabadulásának évfordulójára tervezik. A munka miatt más termeket sem lehet igénybe venni, hi­szen ott helyezték el a maj­dan kiállítandó darabokat. A nagy készülődés azonban nem jelenti azt, hogy ese­mény nélkül maradnak a múzeumi hónapon. Ha a kö­zönség nem jöhet, megy a gyűjtemény. A jövő héten hétfőn nyílik egy kiállítás a gödöllői HTÜ-ben, Gödöllő képes története címmel. Nyolcvan nagyméretű fotón mutatják be a település tör­ténetét Grassalkovits idejétől egészen napjainkig. S hogy még érdekesebb legyen a do­Crizni kellene a művelési ágat A nyári vitaminhiány okai Aztán pedig, kedves kálen- dáriumolvasó, ha azt hiszed, hogy a kilobbanó verőfény az október sarába fullad, vedd kezedbe a szőlöfürtök hamvas gerezdjeit, ízleld a húsos kör­ték ■ illatos zamatét, s bennük meg fogod találni az éltető napsugár- csodás átalakulását, mert semmi sem. vész el a ter­mészetben, csak átalakul... Ami elválaszt Talán az utolsó igazi kalen­dáriumból, dr Xántus János könyvéből idéztük az október­re vonatkozó sorokat. Igazának fontosságát a mezőgazdasági szakemberek véleményével ér­zékeltetjük: hamarosan csak azt a gyümölcsöt ehetjük, amit saját magunk termelünk. Ám, s ez egy harmadik megállapí­tás, jelenleg azt sem esszük még, amit megtermelünk. Vannak még emberek, akik a szőlő szó hallatán nem csu­pán a csalogató fürtre gondol­nak. hanem egy művelési ágra is, égy földre a falu határában, a dombokon. Vannak, akik nem akarnak szabadulni tőle. Ám az ő akaratuk talán ke­vés.- Védeni kellene a mi tá­junk ' szőlőit is; Akkor is, ha vidékünk nem tartozik a tör­ténelmi borvidékek közé, ha az itt termelt nedű nem ismert messzi földeken. A művelési ágat kellene megőrizni, azt a különbözőséget, ami az egyik dombot a másiktól elválasztja. A színeket nem szabad kiáru­sítani. A Galga-vidék eddig vi­szonylag védett, zárt szőlőterü­letéit is felfedezték a víkend- télekré áhítozók. Vágyuk talál­kozott, találkozik a szőlőtől menekülők kívánságával, s íme, mi az eredmény? Soka­sodnak a foghíjak, a szőlők közé ékelődő nem-szőlők. Megdöbbentő látvány a tel­jesen váratlanul előbukkanó vasbetonoszlopos kerítéssel el­különített terület. Nevetsége­sen, de sírva nevetségesen áll egymagában a szőlőhegyen az értelmetlen vaskapu is. Nem más került veszélybe itt, mint az a szinte már egyetlen gaz­dálkodási rendszer, amelynek jellemzője volt a kerítés nél­küli tulajdonhafár, az egymás- bar megbízás. Legalább olvan veszély ez a szőlőkre — és a falvak arculatára —, mint a múlt század filoxerajárványa, mely országos csapássá lett. Környezetbe illő Jobbik eset, ha az így elke­rített területen továbbra is szőlőművelést folytat az új gazda. De még akkor sem biz­tos, hogy a telekre kerülő ház illik a környezethez. Sőt, a ha­zai viszonyokat ismerve szinte biztos, hogy nem illik a tájhoz az oda épített lak. Annyi min­dent elrontottunk már, még mindig nem elég? A földrajzi nevek feledésbe merülnek, ha elvesztik szere­püket a nép életében. Ha nem megyünk ki a határba, ha el­végzi helyettünk a szántást egyetlen traktorista, minek is­merjük a dűlőneveket? Ha el­adjuk a szőlőnket, minek tud­juk a nevét? Miért tartsunk szüreti mulatságokat? Legfel­jebb szüreti szomorkodásnak lesz helye, s el kell felejtenünk a vidám nótákat! Nem ők a hibásak Ma még úgy gondolom, a falu utcahálózata a szőlők irá­nyát is figyelembe véve alakult ki. Ki tudja, holnap akár át is írhatjuk az utcanév-táblákat a Szőlő utcában? Netán műem­léktáblákat helyezünk fölébük? A szőlőelhagyásoknak szá­mos oka van. Életformaváltás, a kifizetődő túlmunka szüksé­gessége vagy hajszolása, a kul­túra, az utazás iránti nagyobb igény — csak néhány példa. Tanulóéveim alatt szinte vé­gig azt olvastuk a tankönyvek­ből — meséli egy ismerősöm —, hogy az az ország a fejlet­tebb, ahol a népesség minél nagyobb arányát foglalkoztatja az ipar, s minél kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Éppen évtizedünk jelzi, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A felismerés megtörtént, de sokak tudatát meghatározta a korábbi, leegyszerűsített véle­kedés. Nem ők a hibásak. Együttes illat Ha egy kicsit széjjelnézünk az esztendő jeles napjai között — s most ismét dr. Xántus Já­nos munkájára hagyatkozom —, egész sereg olyan ünneppel találkozunk, melyek hajdaná­ban a szőlőműveléssel voltak kapcsolatban. Egész kis szőlő­naptárt állíthatnánk össze be­lőlük. A szőlőtermesztő vidé­kek mindig a legrégibb kul- túrtájak voltak mindenütt a föld kerekén. Befolyásolták az ember településmódját, nevel­ték szépérzékét, s rávezették a belterjes gazdálkodás előnyei­re. Ma itt-ott már a szőlők út­jai is nehezen járhatók. Csak egyvalami változatlan még, s ez a szőlők, az ott érő gyümöl­csök együttes illata, amelyben meghatározó a szilváé, melyből most sok hever a földön Visszhangzik bennem a körzeti orvos csodálkozása. Sok beteg hajszálérpattanással jön hoz­zám. Ügy látszik, hogy már nyáron is vitaminhiány van! Kész őrület. Nem? Balázs Gusztáv log, Polónyi Péter, a gyűjte­mény vezetője, diaképes vetí­tést is tart. Diákból elkészült egy má­sik összeállítás is, amit az üzemek, intézmények már ré­gen várnak. Ezeken Gödöllő és (környékének természeti ér­tékei, szépségei ' láthatók: A 'ffelvételekét3 Hdjrteí1 '‘Érért "'Ké-'3 szítette. A százötven darab­ból álló sorozat bemutatója, október 22-én az Agrártu­dományi Egyetemen lesz, ez egyúttal a szakmai vitára is alkalom. A gyűjtemény vezetője to­vábbi előadásokat is tart eb­ben a hónapban. Ikladon a pedagógusklubnak lesz a ven­dége 18-an 16 órakor, a kö­vetkező napon pedig a városi szociális otthon, illetve a kas­tély lakóinak tart előadást. Ikladon Gödöllő története a téma, a városban pedig a vonzáskörzet népművészete. Ebben a hónapban ér véget a Gödöllőről Gödöllőért ve­télkedő. Nem véletlenül, a mérkőző csapatok egyik je­lentős feladata a helytörténe­ti gyűjtemény volt. A 20-án tartandó döntőn öt-öt felnőtt, illetve ifjúsági csapat méri össze tudását. A felnőttek mezőnyében a DMRV, a Póló-klub, a Ganz Árammérőgyár Várnai Zseni brigádja, valamint a szak­munkásképző csapata indul. Az öt ifjúsági csapat vala­mennyi tagja a Petőfi iskola tanulója. A tét nem csekély: 30—30 ezer forint, ennek egy része kollektív, másik hánya­da egyéni jutalom. Az rhár biztos, hogy az egyik 30 ezer a Petőfi iskoláé. Ä nop prcfiFWSssia Gödöllő, művelődési köz­pont: A Korái együttes koncertje, 19 órakor. Hallgassuk együtt! Zenei klub általános iskolásoknak, 16 órakor. Történelem az otthonokban, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Moziem Vértcstvérck. Színes, szink­ronizált NDK kalandfilm. Csak 4 órakor. Halálcsapda. Színes, szinkro­nizált amerikai krimi. 6 és 8 órakor. ® Szombati jegyzet i Történelem Ha valaki nem tudná, most megtudhatja, hogy miből lesz a történelem. El kell mennie a városi művelődési központba, s megnézni a Történelem az otthonokban című kiállí­tást. Mit láthatunk a Gö­döllői Galéria bemutató­ján? Láthatunk igazolvá­nyokat: szolgálati cseléd­könyveket, munkakönyvét, sorozóigazolványt, népföl- kelési igazolványt, Bei- trittserklárungot, belépési nyilatkozatot a Magyaror­szági Szállítási és Közleke­dési Munkások Országos Szövetségébe, DlSZ-köny- vet, útlevelet. Bizonyítvá­nyokat: irodai és gyorsíró­vá minősítésről, fegyver­tartási engedélyre, arról, hogy még diák, hogy beje- lentnezett, eltűnt, hadifo­goly, arról, hogy rádiómű­sort vevő berendezést mű­ködtethet. Hogy t/ékeköl- csönt jegyzett, hogy ideig­lenes párttag. Láthatunk gyászjelenté­seket: meghalt a vendég­lős, a pénzügyi felügyelő, a tüzér százados, a vadász­hivatal volt helyettes ve­zetője. Pénzt is láthatunk: pengőt, koronát, pengö- krajcárt, guldent. Csaiadi híradásokat: a királyi csa­lád Gödöllőn, Erzséoet ki­rályné Gödöllőn, Emlék­könyv a gödöllői Erzsébet- szobor leleplezési ünnepé­re. Tudósításokat közéleti eseményekről: Fehérvári huszárok, a gödöllői iparos ifjúsági önképzőkör elő­adása három felvonásban, a Magyar Élet Pártja ar­ra kéri a tagokat és hí­veit, hogy változtatás nél­kül adják szavazataikat a jelöltekre. Használati eszközöket is kiállítottak: ruhát, kesz­tyűt, kalapot, cséphadarót, sisakot, kardot, gázmasz­kot, fűrészt, kendőt, kést, villát, kanalat, tejes- és fe­deles kannát, dohánytar­tót, vasalót, lámpát, disz- nópörzsölőt, kukoricamor- zsolót, köpülőt, világháűo- rús • távbeszélőt, összecsuk j ható vászon ■ itatóvödröt. Ez a történelem? Nem. Ezek csak ilyen-olyan rendbe rakott tárgyak, pa­pírból, férfiből, gyapjúból, fából. Holt tárgyak. De megelevenednek, ha érte lemmel lépünk velük kap­csolatba. Ha értelmezzük őkét. A történelmet mi csináljuk, velünk esik meg. Amíg azonban benne va gyünk, vagyis amikor zaj lik, akkor az nem történe lem. Utólag válik azzá, amikor már kiléptünk be­lőle, s mintegy magaslat­ról pillantunk vissza a múltra, s megkérdezzük hogy is volt? Egy ember, egy család életútja egye­di esemény. Sok családé a nemzet történelme, ha ki­tapintjuk a bennük rejlő törvényszerűségeket, az ál­talánosítható tanulságokat. Kilépve az eseményekből mi marad? Fakuló emlé kék, s távozásunkkal azok is semmivé válnak. Ám itt maradnak a tárgyak. Az igazolványok, bizonyítva nyok, gyászjelentések, ok levelek, igazolások, beje­lentőlapok, itt a színházi plakátok, az orvosi recep tek, a felhívások, a bank jegyek, a meghívók, a vá­lasztási értesítések. A kor lenyomatai. Azok a vaskos történe­lemkönyvek is úgy készül­nek, hogy az arra főiké szültek átnyálazzák az ok­leveleket, hadijelentéseket, hercegi, királyi, s más uralkodói iratokat, majd egymásba illesztik az így kikutatott eseményeket, amiből kikerekedik a tör­ténelem. Népeké, nemzete­ké, földrészeké, a világé. A mienk és másoké. Beszéltem a kiállítás szervezőivel, rendezőivel elmondták felfogásukat, céljukat a bemutatóval kapcsolatban. Számomra azt mondja el a kiállítás, hogy mindenkinek az éle­te történelmi értékű, amv nek bizonyítékai megtalál hatók otthonainkban. Kör Pál issN nn-ion (OOdöiisi mri»p> Lánctalpas traktapfissz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents