Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

A Htszer született ipari szövetkezet A jövőből is sejt már vskralt Az 1950-es évek fokozott ipa­rosítási törekvései, a gazdasági helyzet, a kisiparosok többsé­get válaszút elé állította. Vagy az állami iparban, vagy szö­vetkezetekbe tömörülve dol­goznak tovább. A mai Gép­gyártó, és Szolgáltató Ipari Szövetkezet is abban az idő­ben jött létre. Valójában nem is egy, két dátumhoz kötődik születése. 1951-ben alakult meg 24 fővel Kiss Károly szíjgyártó kisiparos, elnök vezetésével a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz, ahol asztalos, ko­vács, késes és szíjgyártó szak­mák voltak a meghatározók. Egy év múlva pedig idős Po- mázi Kálmán irányításával a Nagykőrösi Gép- és Gépjár­műjavító Ipari Szövetkezetben a város lakatos, autó-, motor- és kerékpárszerelő kisiparosai kezdték meg a közös munkát. Ez utóbbinak alapító tagja — ma is aktív dolgozó — Zu­hany Miklós, aki így emléke­zik vissza: Egyesülés — Részben a régi magántu­lajdonú műhelyekben, részben a központilag kiutalt helyisé­gekben kezdtük az életet. A szakmai ismeretet, tudást, jó képességű kisiparosok hozták magukkal, de az új gazdasági körülmények közepette, a fel­sőbb irányítás hiánya miatt magunkra voltunk utalva. Ne­hézséget jelentett az admi­nisztráció ismeretlensége, az elmaradott technikai eszközök. A hagyományos tevékenysé­gekkel lassanként szakítanunk kellett. A mezőgazdaság fej­lődése egyszerűbb gépek gyár­tását követelte, a motorizáció növelte a javítási igényeket. Ebből következett, hogy a ke. szövetkezet fejlődése kezdett élesen eltérni egymástól. Az alapítók az 56-os esemé­nyek közepette is kitartottak a szövetkezeti mozgalom mel­lett. A gazdasági körülmények, a -változó világ követelményei azonban egyértelműen megraj­zolták a jövőt. Végül felsőbb javaslatra, komoly viták és bi­zonytalanság után egyesült a kát szövetkezet, létrehozva a Nagykőrösi Gépjavító és Fa­ipari Ktsz-t. Elnökének id. Po- mázi Kálmánt választották. 1960-at írtunk ekkor, s tu­lajdonképpen az igazi, leglát­ványosabb történet innen kez­dődik. A körülményekhez való rugalmas igazodás nyomán nőtt az árbevétel, a nyereség, a lendület kihatott a létszám- növekedésre. Itt érdegies előre­szaladnunk tíz évet, melynek adatai jól szemléltetik a vál­tozást. Amíg 1961-ben 54-en voltak, és 600 ezer forint nye­reségük volt, 1970-ben már 366-ra duzzadt a létszám, tisz­ta hasznuk túlhaladta a 8 mil­lió forintot. A beruházások egymást kö­vették. 1961-ben autószerviz, két évre rá a Szolnoki úti te­lephely épült meg. Ugyanek­kor az első lakatosműhely, majd a forgácsoló- és asztalos­műhely került átalakításra, il­letve új helyre. A növekvő ka­pacitás folyamatos munkát kí­vánt, ezért a gépgyártási pro­fil, kihasználva a helyi és ha­zai lehetőségeket, elsősorban a konzerviparral került szoros kapcsolatba. Szolgáltatások * 95 1968 megint fontos dátum. Az új gazdasági mechanizmus eddig kíhasználatian lehetősé­geket tárt fel a szövetkezet előtt. A nagyobb önállóság hasznosnak bizonyult, felgyor­sította az árbevétel és nyere­ség növekedését, ennek követ­keztében a fejlesztési ütem is meggyorsulhatott. Üjabb mű­helyek, szociális létesítmények épültek meghatározóiként a további fejlődésnek. Kiszélese­dett a kooperáció, a belföldi és exportpiac. A személyi jövedelmek 1968 —70 között 27 százalékkal nőt­tek. Emelkedett a nők részará­nya a fizikai munkában. 1972- ben új autószervizt adtak át, általa a lakossági szolgáltatás megsokszorozódott, jelenleg a legkorszerűbb körülmények között folyik itt a munka. Ké­sőbb 600 négyzetméteres for­gácsolócsarnok épült. A beru­házások értéke csupán a 70-es évek közepén csaknem 5 millió forintot tett ki. A fejlesztés továbbra sem állt meg, 1976-tól újabb gé­pek jelentek meg, megkezdő­dött az export felfutása. A gaz­daságos termelés, jó árszínvo­nal kihatott a jövedelemre. Az 1980-as évnél érdemes újra számokkal alátámasztanunk. A 141 millió forint árbevételből 95 millió az exportból szárma­zott, a nyereség elérte a 34 millió forintot. A központi-telephely ■ végső' kialakulásé után elkészült a 600 négyzetméteres Vll-es részleg, raktártér, majd új festőműhely, közben jelentős gépi beruházásokat is végre­hajtottak. A VI. ötéves tervet korsze­rű munkakörülmények mellett folyamatosan szelektált gyárt­mánystruktúrával kezdték. Bár a szövetkezet termelését alap­vetően a gépgyártás határozza meg — osztott hidrosztatikus sterilezők, palettizálók, mint egíontosabb termékeik —, a lakosság szempontjából nagy jelentősége van a javító szol­gáltatásoknak, amelyek összes­ségében jóval kisebb hányadát képezik a termelési volumen­nek, de a fejlődés iránya itt is egyértelmű. A szövetkezet új neve kel­lően összefoglalja a jelenlegi ísjzií élmény, jó zene Pakte? Fsusfus GYURKÓ LÁSZLÓ Faustus doktor boldogságos pokoljárá­sa a kritikusok véleménye sze­rint a hetvenes évek egyik leg­nagyobb értékű alkotása. Saj­nos, a tavaszi tévésorozat alighanem jó néhány néző kedvét elvetne a darabtól. (Nem egészen idetartozó, de a teljesség miatt megemlíten­dő, hogy a sorozatot a holland televízió a Los Angeles-i olim­piával egy időben kezdte el vetíteni, és ott nagy volt a sikere.) A mostani előadás új dimenziókat tár fel és moz­galmas, színes képekben ele­veníti fel a kecskeméti szín­házban ifjabb Szabados György életét. A megszokott jancsói kellé­kek, fogások ezúttal is fellel­hetők, azonban mindezek jól illeszkednek az alaposan meg­rövidített regényadapíáoióba. Sár, talán helyesebb a darabot önálló alkotásként számba venni, és nem a regényfel­mondást számonkérni. Elma­rad a narrátor, az események időrendben sokkal feszesebben követik egymást, a mellék­szálak olykor csak jelzéssze­rűen kerülnek elő. Felerősöd­nek viszont a kor jobb meg­értését lehetővé tevő mozza­natok, és az eszközök közül tekintélyes szerephez jut a zene. Operettdallam, az Inter­rtacionáiá melankolikus fel­dolgozása, Illésék Sárga ró­zsája, a Beatles Yesterday- adaptációja, valamint az öt­venes-hatvanas évek rnegany- nyii mozgalmi éneke kap kü­lönös hangsúlyt. A darab alaphangjába egyfajta ironi- kus-groteszk értelmezés is vegyül, talán azt sugallva, hogy bizonyos történéseket, eseményeket enélkül nem le­heteti volna átélni s ma meg­érteni. A népes szereplőgárdát oz egységes játékmódért illeti di­cséret, játékuk közösségi szín­játszást valósít meg. Kovács Gyula Szabadosa talán kicsit tétovább az eddig látottaké­nál, de ez az értelmezési kü­lönbségből is fakadhat. Hol! Zsuzsa Kátyája igen intellek­tuális, s Kárpáti Denise Sza­bados ügyeletes szerelme sze­repében egyszerre mutatja fel az állandóságot meg a változékonyságot. A FAUSTUS DOKTOR bol- dogságos pokoljárása nem az a darab, amely a kifejezetten kikapcsolódni vágyó nézők­nek szól. De igazi élményt kí­nál azoknak, akik képesek olykor egy tükörben látható torz fintorért magukat okolni, s nem az üveget hibáztatni. munka tartalmát. A faipari részleg az alakulás óta a ho­kedlik gyártásától eljutott oda, hogy komoly belsőépítészeti munkákat vállalnak. A közel­múltban a téglagyár helyén létrehozott Il-es telep — amely tovább bővül — új csarnoká­ban modern körülmények kö­zött termelnek az asztalosok. A tormási elektronikai rész­leg külső, és belső kooperációs munkákat végez, e ténykedési forma fontos szerepet tölt be a szövetkezet életében. Nos, ennyi minden csak ne­hezen fért bele a dióhéjba, mozgalmas múltról néhány sorban teljes képet adni igen nehéz. Az adatok, a főbb ese­mények önmagukért beszélnek, jól mutatják a töretlen fejlő­dést, annak a kollektívának a munkáját, amely háromszor nyerte el a kiváló szövetkezet címet, azon kívül az OKISZ, KISZÖV és a minisztérium okleveleit. Aki kezdettől fogva ismeri a múltat, bizonyára a jövőből is sejt már valamit, kérdezzük hát újra az alapítót, ő hogyan látja a továbbiakat? Tovább viszik — Ma már közhely, de mi magunkon tapasztaltuk, a fen­tiek mögött nagyon sok állha­tatos munka húzódik. A kol­lektívát megedzették az évek. Olyan mérvű szakmai, és em­beri tapasztalat halmozódott fel, amely biztosíték, hogy a tartalmas múltat eredménye­sen folytathassuk. A régiek közül sajnos már kevesen vannak, de jönnek azok, kik tovább viszik az elődök szak­maszeretetét. Nekik sem köny- nyű e változó, egyre nagyobb követelményeket támasztó vi­lágban, de őket legalább 33 év tanulsága igazítja útba. Miklay Jenő NAGYKOROS! Kz/tMa A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1984. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK XXVIII. ÉVFOLYAM, 239, SZÁM Elkészült a I3T munkalsrve Gazdag program - új színfoltok míMozi Máriá-nap. Színes, magyar fiíni. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Bronco Billy. Színes, szink­ronizált amerikai film, fél 6- kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Nyitott ablak. A TIT városi elnöksége meg­vitatta a szervezet 1984/85. évi tematikus munkatervét. Dr. Böor László titkár az előter­jesztés során megállapította, hogy a program összeállítása egyre nenezeob lesz, mert az üzemekkel, intézményekkel kötendő szerződések csak na­gyon nehezen születnek meg Az idén például csak egyet­len vállalat adott választ a TIT felhívó levelére, a titkár­nak kellett egyenként felkeres­nie az előadások megbeszélésé­re az üzemeket. Pedig a TíT-előadásokból, az ismeretterjesztésből elsősorban a vállalatok nyernének, hiszen dolgozóik az igényelt témakö­rökben kapnának tájékozta­tást, ismereteket. A nehézségek ellenére az idén nagyobb szám­ban sikerült szerződést kötni, mint tavaly. A bővülést több tényező okozta. Üjabb üzemek léptek ba a szerződéskötők sorába, mint például a Könyvkötő Szö­vetkezet, vagy bővítették az előadásokat, mint a NEFAG. Jelentős a növekedés az is­kolákkal való együttműködés­ben is. A szülőknek tartott pe­dagógiai jellegű előadások mellett szép számmal kerül sor ebben az évben a tanulóknak szóló előadásokra az osztályfő­nöki órák keretében. Egyedi és a megyében egyedül Nagy­kőrösön van ifjú történész ba­rátok köre a TIT keretében. Sífojbszsracn Érdekes, hogy a TIT a leg­sikeresebben a klubszerű fog­lalkozásokon tud szerepelni Ilyen a nők akadémiája vagy a nyugdíjasok klubja. Ezek az egységek már határozott kéré­sekkel lépnek fel az előadá­sok terén. Ugyanakkor a város két legnagyobb üzeme, a kon­zervgyár és a DÉMÁSZ nem kötött mindeddig szerződést a TIT-tel ismeretterjesztő elő­adások tartására. Értelmiségiek Havonta 1390 köbméter faanyagból készítenek raklapokat a NEFAG nagykőrösi telepén. Halasi Ferenc, a telep dolgozója a NIAB svéd gyártmányú raklapszögezőgép segítségével készí­ti ezeket a fontos termékeket HancsovszKi János felvétele Újszerűnek ígérkezik a prog­ramban a tanyaklub, melynek évekkel ezelőtt már voltak biz­tató kísérletei, és az utazók klubja a művelődési központ­ban. Az előadások tárgya sokféle. Vezérfonalként húzódik azon­ban végig a szerződéseken a város felszabadulásának 40. évfordulója, illetve a 40 év alatt végbement fejlődés. Sajátos színfoltja az ismeret- terjesztésnek minden eszten­dőben a TIT értelmiségi klub munkája. A társulat „házi ren­dezvényein” neves előadók tar­tanak izgalmas, érdekes té­mákról havonta előadást. Néhány téma az idei tervek­ből: A demokrácia jelentése napjainkban, A család alaku­lása a második gazdaságban, Az arab—izraeli viszony fej­lődése; és egyetlen név muta­tóba a meghívottak közül: dr, Czeizler Endre. Egyhangúlag A TIT munkája tehát az idei szerződéskötésekkel elkezdő­dött. A tematikus munkatervet a városi vezetőség egyhangú­lag jóvá is hagyta. Most már az előadásokon és a hallgató­kon múlik a siker. Tóth Tibor Szinte gyógyhort szüretel majd A dab!ás munkára ösztönöz Deák Ambrusné az Arany János Művelődési Központ szép sikereket arató népdal- kórusának tagja. Idős kora el­lenére, fiatalosan dalolja a kó­rus szereplésein a magyar dalokat. Szüret táján többen megáll- pak barátságos háza alacsony léckerítése mellett, hogy meg­csodálják a zöldellő szőlősá­tort, mely bő szüretet ígér. Én bementem az udvarra is. Az idős asszony kedvesen fo­gadott és bevezetett az udva­ron túli kiskertbe, ahol még nagyobb szőlősátor és soros szőlő pompázik. Még a ser­tésól udvartere fölött is ott lógnak a mosolygó szőlőfür­tök. — Férjem nyugdíjas koráig az Arany János Tsz növény vé­dőszer-raktárát vezette. Egy évvel ezelőtt halt meg. Mikor ezeket a szőlőtőkéket ültette azt mondta, olyan örökséget hagy rám, mely sok örömet szerez nekem. — KI gondozza ezeket a sző­lőtőkéket? — Én. Három családom nagyon elfoglalt, de gyakran meglátogat hat unokám.' Egyébként ez olasz kadarsző­lő, csak kétszer-háromszor kél) permetezni, mindig sokat te­rem és vörös bora valóságos gyógybor. Húszfokos mustot pzokott adni. A jövő héten szü­retelek. , Deák Ambrusné lakása való­ságos múzeum, régi bútorók' kai, tányérokkal s egyebekkel. » Régi fényképeket mutat. A ré- gi egyletek műkedvelő előadá­sain minden télen játszott négy-öt népszínműben. — A kiskertben a szőlő mellett már szépen nő a sala-, tapalánta. Ki ülteti ezeket? — Ki ültetné — felelte Deák. Ambrusné — hát én. — Ter­melek én a kiskertben burgo­nyát és mindenféle zöldséget is. A dalolás biztat a munkára. Csak az fáj, hogy a mai lá­nyok nem jönnek a dalkarba, nem szeretnek dalolni. Pedig a dal sok örömet ad, sok se­bet begyógyít. Kopa László Kosárlabda-mérkőzések Az NB Il-es férfi kosárlab- dásaink az új bajnoki év el­ső hazai mérkőzését a Petőfi- tornacsarnokban játszották. Nk. Kinizsi—Debreceni Uni­versitas 98-88 (49-41). Nagykőrösiek: dr. Ábrahám (6). Átírahám I. (13), dr. Salgó (22). Újhelyi (17), Bútor (14); csere: Szabó (1), Pijakovics (6). Lakatos (2), Szeredai (2) Foki (15). Üjabb, volt MAFC- os és kecskeméti, egykori or­szágos élvonalbeli játékosok mutatkoztak be a körösi csa­patban, amely jelentősen meg­erősödött és a 2. perc végén már 8-0-ra vezetett. Változa­tos, jó színvonalú volt a játék a múlt évi második helyezett vendégekkel. Felváltva estek, többnyire szép és kombinatív támadások végén a kosarak mindkét oldalon. A 14 percben, 39-26-nál a helyi csaresor jött fel a pályá­ra. amely inkább egyéni meg­oldásokat alkalmazott. Szünet után feljavult a csapatjáték. Lényegében — helyenként jó játékkal és mutatós megoldá­sokkal — megérdemelt és biz­tos volt a győzelem. A két csapat teljesítményét az elért pontszámok is kifejezik. Fi­gyelmeztető viszont az elköve­tett 31 személyi hiba. Az 1984/85-ös bajnoki év­ben is együtt folynak az egye­sületi bajnokság és a középis­kolás tétmérkőzések Pest me­gyében. A nyitányon kettős találkozón idegenben szerepel­tek a gimnazistáink. Ifjúsági férfi bajnoki és kö­zépiskolás kupamérkőzésen • Nk. Gimnázium—Érdi Szak­munkásképző 100-8 (55-6). Kezdő ellenfelüket biztosan győzték le a körösiek. Leg­jobb dobók: Nemes (31), és M. Szűcs (27). Serdülő és diák fiú bajnoki: Nk. Gimnázium—Érdi Szak­munkásképző 25-16 (14-8). A számszerű eredménynél bizto­sabb volt a győzelem. Legjobb dobók: Molnár Zs. (12) és Som- lyai (10). Pénteki sportműsor Atlétika Gödöllő: egyesületbe is iga zolt középiskolások megye' futó csapatbajnoksága Kézilabda Tata: középiskolás férfi és női Dobi Kupa-viadal. Kosárlabda Nagykáta: Nagykátai Gim­názium—Nagykőrösi Gimná- zium serdülő—diák leány me­gyei bajnoki, valamint ifjúsági női bajnoki és középiskolás kupamérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14 őre: Nk. Gimnázium—Monori Gim­názium; Cegléd: C. Mezőgaz­dasági DSK—Nk. Toldi DSK, megyei diák bajnoki mérkőzés. S. Z. SSdN 0133—2703 (Nagykőrösi Hír'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents