Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

Megosztott gondok A munka mégis nemesít B eszélgetünk. Mi más­ról beszélgethetnénk, mint közös ismerőseink ügyes-bajos dolgairól. In­kább a bajosakról, hiszen ezek rendszerint érdeke­sebbek. Az ügyesekről in­kább úgy, hogy azért ez már sok. Rendben van, nem hülye az illető, de ekkora szerencsével mi is elérhet­tük volna azt, amit ő. Sőt! Szóval ismerőseink bajai. Melyekről kiderül, ezek nem csak az ő bajaik, de nem ám. Kétségtelen, ők viselik pillanatnyilag a baj terhét. Mi látszólag megkönnyeb­bülhetünk, kinyithatjuk az ablakot, jöhet a friss leve­gő, megszűnik az áporodott- éág, a tespedtség. Olyan ismerősök ezek, akik kisebb-nagyobb vezető tisztségeket töltöttek be. Embereket, azok munkáját irányították. Olyan helye­ken irányították a munkát, ahol annak eredményessége nehezen mérhető, szántók­ban, százalékban alig fejez­hető ki. Olyan helyeken te­vékenykedtek. ahol nagyfo­kú önállóságuk volt, hébe- hóba ellenőrizték őket, s akkor is közvetett módon tudták csak fölmérni, vajon hogyan is megy náluk a munka. Az effajta munkahelyek nagy veszélyeket rejteget­nek. Törekvő embernek esz­ményi helyek. Dolgozhat kedvére, úgyszólván min­den ötletét kipróbálhatja, nem kell folyton magyaráz­kodni, mit, miért és hogyan. Utasításokat ritkán kap, azok is inkább javaslatok. Tespedtségre hajlamosak­nak látszólag szintén jó he­lyek ezek, valójában azon­ban mégsem. ök maguk is könnyen tönkremehetnek, a közösségről nem is be­szélve. Az ember eredendően mozgást igénylő lény. Tevé­kenykedni akar minden porcikájával. Ismerőseinkre is érvényes ez. Munkahe­lyükön azonban nem talál­ták meg erre a lehetőséget. Kevés volt hozzá a .tehetsé­gűik és az akaratuk. Olyan munkát kellett volna vé­gezniük, amelynek kicsi a látszata. Ezért nem is na­gyon dolgoztak. Naphosszat üldögélni életerős ember­nek mégsem m^y. Mit lehet ilyenkor tenni? Lehet mással foglalkozni, lehet úgy tenni, mintha so­kat dolgoznának, s ezt va­lahogy állandóan bizony­gatni a felsőbb vezetőknek. Ez fárasztó, idegőrlő fogla­latosság. A vele járó fe­szültséget valamivél le kell vezetni. Egy kávéval, egy cigarettával. Egy kupica pálinkával, egy konyakkal. A feszültség állandósul, a konyakadag növekszik. A munkatársak kezdenek pus­mogni. Egyikük-másikuk elmegy, a maradók gyor­san beavatják az újonnan érkezőket a helyzetbe. A munkatársak között is le­het olyan, aki inkább a te­gyünk úgy, mintha sokat dolgoznánk elvet vallja. Kész. Az ilyen helyen ér­telmes, érdemleges munka már csak ritkaság. A feladatokat persze va­lakinek el keli végeznie. Mivel a törekvők elmennek az ilyen helyről, a maradók közül a gyengébb akara- túak húzzák az igát. S ők sóhajtoznak, ezek már me­gint benn sustorognak az irodában, vagy hátul a ká­vézósarokban. Ök pedig gürcölhetnek. Eiőbb-utóbb azonban vé­ge szakad a mókának. Me­rő véletlen, hogy ismerő­seink esetében, kik a város és a vonzáskörzet különbö­ző területein fejtették ki áldásosnak. egyáltalán nem mondható áítevékemységü- ket, nagyjából egy időben következett be a vég. A fe­lelősségre vonás. Számukra sajnos, nem, ez a legna­gyobb baj, hiszen ezen, a hibák kijavításával túl le­hetne lépni. Csakhogy az el­kótyavetyélt esztendőkben személyiségük is károso­dott. Kinek így, kinek úgy. A legkevesebb, hogy ki­égett embereiké váltak, értelmetlennek és célta­lannak látják az életet. P ersze, a munka sem hagyja érintetlenül a szervezetet, vetette közbe Valaki, amikor az ismerő­sök egyéni károsodását ele­mezgettük. Ám az is igaz, tette hozzá ugyanő, hogy akik a sok munkába fárad­nak bele, azokon mégis érezni valami nemességet, ami a meggyötört arcon, a fáradt testen, az egész em­beren meglátszik. És egé­szen más az a fáradtság, törődöttség, ami eredmé­nyes esztendők következ­ménye, mint az eilötyögött évek fásultsága. Erre csak bólintottunk. Egyetértőleg. Kör Pál L.LOI A GEAC nyerte a rangadót Azon csapatok jártak jól, melyek szombaton mérkőztek, akkor aránylag jobb idő volt. Vasárnap minden mérkőzésre szakadó esőben került sor. A pályák nemcsak a játékosokat és a bírókat késztették na­gyobb erőbedobásra, hanem a mérkőzés eredményeire is be­folyással volt a talaj. A forduló rövid krónikája: Kerepes tarcsa—Isaszeg 4- 0 (1-0) Vezette: Németh (B. Tóth, Sallai). A tarcsaiaknál a sérültek felgyógyultak, és ez a csapat teljesítményén is meglátszott a sportszerű találkozón. Galgahéviz—Aszód 2-2 (0-2) Vezette: Maszlag (Merkel, Turóczi). A lelkesen játszó hévíziek a hajrában ledolgozták 2 gó­los hátrányukat. A döntetlen a vendégek számára hízelgő. Túra—Domor.y 2-0 (1-0) Vezette: Ádám (Turóczi). Igazi rangadó, nagy küzde­lem, jó játékvezetés. A tu- raiak a szünet után biztosítot­ták be győzelmüket. Mogyoród—Galgagyörk 5- 0 (2-0) Vezette: Urbán (B. Tóth, Markó). Jó játékvezetés, a györkiek nem késztették nagy erőbedo­básra a hazaiakat. Valkó—Hévizgyörk 2-4 (0-3) Vezette: Vzsák (Tóth J.). Az agyagos talajú pályán már a 18. másodpercben veze­téshez juttatta csapatát Gábor Miklós. Gödöllő—GEAC II. 1-3 (0-1) Vezette: Sallai (Merkel. Maszlag). Az egyre jobban összeforrd egyetemisták a sáros, mély ta­lajú pályához jobban alkal­mazkodtak, megérdemelten nyertek. Erdőkertes—Zsámbok 4-2 (1-0) Vezette: Sári (Máthé). A rossz idő dacára nagy ira­mú mérkőzésen jó játékveze­tés mellett változatos gólok es­tek. Ifjúságiak: » Kerepestarcsa—Isaszeg 8-9, Túra—Domony 1-2, Mogyoród —Galgagyörk 9-0, Valkó—Hé­vizgyörk 3-5, Erdőkertes— Zsámbok 5-0. Serdülők: Isaszeg—Gödöllő 1-1, Dány —Vácszentlászló 3-3, Erdőker­tes—Iklad 2-3, Kartal—Veres­egyház 5-0, Kerepestarcsa— Pécel 1-3, Túra—Bag (a bo­giak nem érkeztek meg). A megyei II. osztályban sze­replő GEAC Monoron szere­pelt. Félidőben az egyetemis­ták 4-1-re vezettek, aztán le­bénultak, és 6-5 arányú vere­séget szenvedtek. Csiba József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1984. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK Iskola és világnézet * Több oktatás, kevesebb nevelés Nézzük a világot. De van-e világnézetünk? S ha van, azt hol szerezzük be? Szüléinktől kapjuk, az iskolában, a mun­kahelyen, a társadalmi szerve­zetekben? Sarkított és részben rosszul feltett kérdések. A vi­lágnézetet sehol sem lehet be­szerezni. Az ugyanolyan hosz- szas folyamat nyomán alakul ki bennünk, mint sok más készség, képesség az életre, a társadalomban való mozgásra, helytállásra, létharcunk meg­vívására. A hatások ezrei közül nehéz kiválasztani azokat, amelyek másoknál nagyobb mértékben járulnak hozzá szemléletünk formálásához, annál is kevés­bé. mert nagyon gyakran lát­szólag semmitmondó tényezők döntőek, sorsfordítóak lehet­nek. Világnézetünket meghatá­rozóak. Tudatossá tenni Joggal hihetjük, hogy az is­kola az a hely, ahol formálódó világszemléletünket a szoká­sosnál több hatás éri. Ezen be­lül azonban már megint tág tere nyílik az ösztönzésnek, in­dítanak. Lehet egy jó tanár, egy alkalmas nevelő vezette szakkör, egy külső előadó, a sportkör, az énekkar és így to­vább. Mert mindenütt akad­hatnak személyiségek, akik elég műveltek és bölcsek ah­hoz, hogy felnyissák a szemün­ket, megmagyarázzák a kusza jeíeiiségekét', kapaszkodókkal: lássanak el az eligazodáshoz. Az iskola minden rezdülésé­ben jelen van a világnézetet alakító erő. A nevelőtestületek ezt persze, hol jobbán, hol ke­vésbé jól, igyekeznek tudatossá tenni. Összehangolni a neve­lést az oktatással, tanórái fog­lalkozásokat az azon kívüliek­kel. Mondhatjuk, hogy az in­tézmény egész légköre, a falai között uralkodó életmód, han­gulat így vagy úgy befolyá­solja világképünket. Föltehetően ez a tudat ve­zette a városi pártbizottság ama bizottságának tevékenysé­gét, amely a Gödöllőn és a vonzáskörzet középfokú okta­tási intézményeiben folyó vi­lágnézeti nevelés helyzetét vizsgálta. Ezzel is magyaráz­ható az, hogy először is átte­kintették az oktatás, nevelés helyzetét és feltételeit. S azt találták például, hogy nagy az osztályok létszáma, elég sokan kényszerülnek szükségtermek­ben tanulni. Ez egyrészt ront­ja a nevelők munkakörülmé­nyeit és megszabja a tanórá­kon kívüli foglalkozások lehe­tőségeit is. Tiszta lappal Ragadjunk ki egy másik mozzanatot. A testületek egy- harmada fiatal. Szakmai beil­leszkedésük zökkenőmentes, politikai felfogásukban érezhe­tők a főiskoláról, egyetemről hozott nem letisztult nézetek. Egy részük ilyen tekintetben közömbös, szerepet nem vállal. Anyagi gondjaik, jövedelmi és Városi kispályások Á városi kispályás labdarú­gó-bajnokság eredményei: I. osztály: Erdőgazdaság— ATE 2-5, KIOSZ—Gépgyár I. 4-4, Viktória—Gelka 4-5, Topi —Áfész I. 13-3, Ganz Szb—Ve­resegyház 1-3, HTü—Gépgyár II. 3-1, Gépgyár I.—HTÜ 3-4. Az élmezőny: 1. HTÜ 12, 2. Topi 11, 3. Viktória 6 pont. II. osztály: MÉMMI—Fény 8-4, Híradástechnika—ÁB 1-3, Szadai Tanács—Honvéd 8-1, Pedagógus—Városi Tanács 3-4„ Ganz Techn.—Kaiser J. K. 3-2, Szadai Adidas—Tangazdaság 0-7. Az élmezőny. 1. Állami Biztosító 12, 2. MÉMMI 12., 3. Tangazdaság 8 pont. III. osztály: Melegégöv— Fanta elhalasztva, ÁTK—Spido 5-2, Agronovo—KKMV 0-3, Tefu—Áfész II. 3-3, MGI—Se­nior 3-3, Agronovo—ÁTK 3-1, Melegégöv—Senior 2-3. Az él­mezőny: 1. Tefu 10, 2. KKMV 7, 3. MGI 7, 4. Áfész II. 7 pont. A sötétedés miatt a 45. percben félbeszakadt MGI— Senior mérkőzést a' pályán el­ért 3-3 eredménnyel igazolták. lakáshelyzetük szemléletükben is tükröződnek. Az aktív, számarányát tekintve véko­nyabb réteg túl van terhelve. És tovább: valamennyi isko­latípusban nőtt a megtanítandó ismeretanyag. A logikus kovet- kezmeny: abszolút elsőbbsége van az oktatásnak. Hátrább szorul a nevelés, kevés idő marad a felzárkóztatásra, a ta­nultak elmélyítésére, a világ­nézeti összefüggések kitapin­tására, tudatosítására, magya­rázására. Több jut a fejbe, de kevesebb erő és idő a szemé­lyiség kibontakoztatására. A hallottakat, látottakat, tanul­takat meg is kellene emész­teni, össze is kellene hangol­ni a különböző tárgyakból me­rített ismereteket, felismerése­ket, s beépíteni a világnézet alakuló, formálódó rendszeré­be. Ha kevés idő jut erre a tanórákon, ott vannak a klu­bok, szakkörök, bármiféle ren­dezvény, ünnepség, megemlé­kezés, amennyiben élnek a kí­nálkozó alkalmakkal. A városi párt-végrehajtóbi­zottság elé terjesztett vizsgá­lódás a középfokú oktatási in­tézményekben folyt, ám oda nem tiszta lappal érkeznek a gyerekek. Hanem azzal a vi­lágnézeti háttérrel, amit a csa­ládban, az általános iskolában kaptak meg. A családot termé­szetesen nem szabad a szülők­re, nagyszülőkre, rokonságra korlátozni. A családban műkö­dik a rádió, a televízió, van­nak- ott könyvek, újságok, egyéb olvasnivaló. Megfelelő koncepció Elgondolkodtató megállapí­tás: a gyerekek munkakultúrá­ja, közösségi szelleme, felelős­ségérzete nagyon alacsony. A munkához való' viszony a tár­sadalomhoz való viszony, a vi­lágnézet sarkpontja. Így érkez­nek, s három-négy év múlva, a felmérés szerint, a gyerekek többségét sikerül eljuttatni egy korszerű világkép kialakításá­nak igényéhez. A tény megál­lapításával dicsérően szólnak az oktatási intézményekben fo-' lyó világnézeti nevelés színvo­naláról, eredményességéről. A bizottság tagjai azonban csak egy pillanatra álltak meg az ilyen kedvező pontoknál, hogy utána nyomban azt fir­tassák, mit lehetne, kellene jobban csinálni ahhoz, hogy az eredmény szebb legyen, jobb legyen. Sorra veszik az ifjúsági szervezet, a demokra­tikus fórumok, az alapszerve­zetek tevékenységét, az isko­lák külső kapcsolatait, például a közművelődési intézmények­kel, s nem utolsósorban a szü­lőkkel. A szülőkkel való kap­csolat nem a legjobb. A szü­lők akadémiáját gyéren láto­gatják, a szülői értekezletek pedig csak a legfontosabbak megbeszélésére alkalmasak. Mindent egybevetve az a következtetésük, hogy az ok­tató-nevelő munka a körülmé­nyekhez képest jó. A világ­nézeti nevelés koncepciója is az, a gyakorlati érvényesítése eltérő színvonalú, de a nevelő- testületekben még sok a tar­talék, amelynek a mozgósítása jobb eredményekhez vezethet. ' K. P. Ismét Utazók klubja Gödöllőn a korábbi években létezett egy jól működő utazók klubja. Az elmúlt esztendőben nem tevékenykedtek. Mivel igény továbbra is megnyilvá­nul iránta, egykori vezetője,. Pólyák Pál úgy gondolta, fel­támasztják. Már össze is hív­ták újjáalakuló összejövetelü­ket. A pénteken, október 12-én tartandó klubestjükön megbe­szélik a programra vonatkozó elképzeléseket. Az már biztos, hogy a korábbiaktól eltérően, nem a művelődési házban, ha­nem a könyvtárban kapnak helyet. Pólyák Pál csábító ajánlatot is mellékelt a meghí­vóhoz, mégpedig egy novem­beri kirándulás tervét. Akinek kedve van hozzá, ötnapos csehszlovákiai—lengyelorszá­gi buszkirándulásra mehet. El­helyezés két-három szobás, központi fűtéses, közös zuha­nyozós faházban, szép környe­zetben. A meglátogatandó he­lyek: Zólyom, Besztercebánya, Tátralomnic, Krakkó, Lőcse, Késmárk, Poprád. A részvételi díj klubtagoknak 1970, mások­nak 2020 forint. Tehát az első klubest pénte­ken 18 órakor, a városi könyv­tár olvasótermében. fi ncp programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Történelem az otthonokban, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Műszaki intézet Tejhőbő! meleg víz Gépesített kukoricacímerezés Az elmúlt években végzett kutatási eredmények tapaszta­latait az idén is szakmai köz­leményekben juttatja el a ter­melőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba és a mezőgazda- sági szakoktatás, kutatás, gép­gyártás, valamint a gépkéres- kedelem intézményeihez a MÉM Műszaki Intézet. Mi mindenről adnak számot idei kiadványaikban? • Áz elmúlt hetekben már sok­felé tanulmányozhatták a me­zőgazdászok a gépek árával és üzemeltetési költségeivel fog­lalkozó tanulmányt, amelyet dr. Gockler Lajos és Lakatos Imréné készített. A munka azért hasznos, mivel a gépek árán, irányárán, a legfontosabb műszaki adatain, a különféle típusoktól várható évi teljesít­ményed kívül az üzemeltetés költségeit is előrejelzi. Kevesebb olaj Hogyan lehetséges ez? Pél­dául azáltal, hogy a MÉMMI munkatársai több évtizede fi­gyelik, mérik, jegyzik az egyes gépek adatait az intézet bázis­gazdaságaiban. Ehhez figye­lembe veszik, melyek azok a gép-, anyag- és eszközárválto­zások, amelyek lényegesen mó­dosítják az üzemeltetés költsé­geit. Az említett kiadványon kí­vül természetesen még számo­sat elkészítenek. A mezőgaz­Szekrényben a konyha Az aszódi Ferromcchanika Ipari Szövetkezetben megkezdték az őszi BNV-n sikerrel bemutatott új termékük, a szekrénykony­ha gyártását. A több típusban készüld, praktikus, szekrénybe helyezett konyhát, amelyben a mosogatótáltól a hűtőszekrényig szinte minden kellék megtalálható, a szövetkezet kiállítások és egyéb időszaki rendezvények lebonyolítóinak, berendezőinek ajánlja. Képünkön: Trikkcl István asztalos a VK—111-es típust szereli össze Hancsovszki János felvétele dasági gépesítési tanulmányok sorozatban egy-egy füzetük foglalkozik a legújabb gép­rendszerek fejlesztésével, a munkafolyamatok automatizá­lásával és a gépek üzemfenn­tartásának kérdéseivel. Külön tanulmány készült a B—1—í5 típusú hazai szemestermény­szárító átalakított változatának vizsgálati tapasztalatairól, amely bizonyítja, hogy a szá­rítógép , eredeti teljesítményét hozva 15—19 százalékkal csök­kentheti a tüzelőolaj-felhasz­nálás^. Ma már gépesíthető a kuko­rica címerezése is, ennek mód­szereit és gépelt mutatják be egy másik tanulmányban, amely a vetőmagtermelők munkáját segítheti. Tüzetesen vizsgálták a gazdaságokban a fejés minőségét befolyásoló műszaki és biológiai paraméte­reket, s megállapították egye­bek közt, hogy igen sürgős teendő a fejőgépek vákuum­ingadozásának megszüntetése, hogy a tőgygyulladásokat csök­kenthessék. Ömlesztve Hasonló területen folytattak vizsgálatot, s erről most ugyan­csak tanulmányt adnak ki: a tejházak hulladékhőjének használata nálunk is időszerű­vé válhat. Miről van szó? A kifejt tej hőjét az állattartó telepen meleg viz előállátásáxa lehet hasznosítani: például a szociális helyiségekhez. Az intézet kiadványai közül az egyik legsikeresebb az úgy­nevezett termeléstechnológiai tesztsorozat, amely dr. Fülöp Gábor szerkesztésében nyolc különböző, gépesített eljárás­ról közöl hasznos tudnivaló­kat. Egy-egy füzetben közük a sárgarépa-termesztés, a fólia alatti zöldségtermelés gépesí­tési kérdéseit. A gépesített kis­üzemi szőlőtermelés és a nagy­üzemi almptárolás adott témát másik két füzet szerzőinek. A kutatók behatóbban foglalkoz­tak az ömlesztett műtrágyák szállításával, veszteségmentes kezelésével és kiszórásával, az­után a hazai fejlesztésű víz­húzó és villamosáram-termelő szélmotorok vizsgálatával. Most ezekről a kutatási ered­ményeikről is beszámolnak F. L Mozi Vértestvérck. Színes, szink­ronizált NDK-kalandfilm. Cs#k 4 órakor. Halál csapda. Színes, szink­ronizált, amerikai krimi. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1941 fBSdöliai Hfrlftp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents