Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

VILÁS PROLETÁRJAI, ESYESÜUEIEKI Megkezdik az őszi búza vetéséi Nagyüzem a fiát wégi határban PEST MEGYEI / A tegnap estig beérkezett je- f; lentéseit szerint Pest megyében V a napraforgónak 75, a nagyiize- ? mi burgonyának 35, a szemes $ kukoricának 10, a silókukoricá­éi nak 83, a cukorrépának 12, a í zöldségnek 29, a szőlőnek 3, a í gyümölcsnek 33 százalékát ta- í Hárították be a gazdaságok. A í tervezettnek megfelelő ütemben J halad a szerves trágya kiszórá- ^ se, az őszi kalászosok vetése. j Étidig a rozsnak 70, az őszi g árpának 35 százalékát vetették í el, a takarmánykeverékek mag- í j álvak 60 százaléka került a ta- S lajba. Továbbra is fontos, hogy v, gyorsuljon a vetéselőkészítés, ' ami jelenleg 58 százaléknál tart. A toki Egyetértés Tsz-ből kaptuk a hírt, hogy a terme­lőszövetkezetben megkezdődik az őszi búza vetése, ma a gé­peket állítják be. A hét végén igazi nagyüzem volt a tsz ha­tárában, négy nagy teljesítmé­nyű Claas Dominátor vágta a napraforgót. . Nem pihent a . folyékony műtrágya kijuttatását ellátó Rába—Steiger traktor vezető­je sem, teljesítménye napi 50 hektár volt. A szántás a kö­zös gazdaságban két műszak­ban lényegében folyamatos. Az őszi kalászosok talajának előkészítésével sincsenek le­maradva az Egyetértés Tsz- ben, hiszen a 950 hektár ve­tésre 'kerülő őszi búzának már 540 hektáron kész a magágya. JUHP0R E nyhítendő a nyers va­lóságot, nagy- és déd- szülők így, juhpornak nevezték a megszárított, tüzelőként felhasznált juh- trágyát a megye kiskunsá­gi részének falvaiban. A szemérmességet a szegény­ség diktálta, holott — per­sze. mai ésszel ítélkezve egyszerű az okosság — nem tettek mást. csak azt, amit az ésszerűség diktált. Kétféle diktátum? Hogyan fér össze? Ügy, hogy ele­inket is, áltálában az em­beriséget is sok mindenre a szükség tanította meg, a más megoldás nincsen kényszerű helyzete vette á arra, ami máskülönben alán eszébe sem jutott volna. Amivel nem azt mondjuk, hogy nosza, most már mindenkor és min­denben legyen ott ható­erőként a szükség, a kény­szer, de azt bátran állít­hatjuk. hogy a gyors ész­járású ember ezekből is előnyt, hasznot sajtolhat. Erre a sajtolásra mosta­nában gyakran mutatko­zik igény. A hol túlzottan szép, hol riasztóan rút ar­cát mutató időjárás kö­vetkeztében nem hogy me­zőgazdasági üzemenként, hanem táblánként erősen különbözik a tengeri ter­mése. s bár a végső szám­adástól még messze va­gyunk, az óvatos üzemi szakemberek szerint talán sikerül élérni a száz forint termelési költségre jutó húsz. huszonkét forint jö­vedelmet. Amiben jelentős szerepe van egy üzemen kívüli tényezőnek is, ne­vezetesen, hogy — az ún. prémiumnak az alapösz- szegge! történt összevoná­sa következtében — ton­nánként kétszáz forinttal emelkedett a kukorica fel- vásárlási ára. Hogyan kerül ide a juh- por jelképezte helyzet, magatartás? Több indok is van rá. így például az, hogy a korábbiaktól elté­rően .növekedőben van a becsülete a megye mező- gazdasági üzemeiben a kukorica melléktermékei­nek, azaz a csövek le- kombáinolása után meg­maradó levélzetnek. szár­nak. További, ok. hogy bár nagyon hiányoznak a me­gye legjelentősebb kukori­ca termesztő gazdaságaiban a 12—16 kg sec áteresztő­képességű kombájnok. am;t a gépműhelyek döntő ré­sze művelt az adapterek­kel, az előtt le a kalappal. Ezeknek a berendezések­nek a java része ugyanis erősen elhasználódott, de mert a gépműhelyekben levők is tudták, idén o legkritikusabb helyzet a kukorica körül alakult ki. még a lehetetlent is meg­tették, hogy a gépek neki­futhassanak a táblák regi­A Kertészeti Egyetem tangazdasága szigetbecsei kerületében tizenöt hektáron gépekkel szedik fel az étkezési vöröshagymát--------------------------------------------------^ Az elmúlt héten a kiadós esők miatt mindössze két na­pot szüretelhettek a szövet kezeiben.. Szombatra azonban kiderült az ég, és a nagyüzem 120 embere szedte az Irsai Olivért a budai hegyek lan­káin. Mától 600 budapesti kö­zépiskolás szorgoskodik az ültetvényeken, amelyeken ter­mészetesen a gazdaság saját szőlőmunkásai is dolgoznak* A hozamokat illetően az Egyet­értés Tsz szakemberei elmon­dották, hogy jó közepes ter­mésekre van kilátás, hektá- ranként 10 tonna szőlő vár­ható. Sajnos, mint ez országo­san is jellemző, a cukorfok a tavalyinál alacsonyabb, 17,6 helyett ezen az őszön 15 az eddigi mérések alapján. V. B mentjének. S ha majd túl­jutnak az ősz nehéz pró­báján, folytatódik a bű­vészkedés a kukoricavető gépekkel, a sikeres tava­szi rajt reményében. A megyében jelenleg átlago­san 145—148 hektár jut egy-egy vetőgépre, a szak­emberek szerint a kelleté­nél több, mert meglehető­sen sok az erősen elhasz­nálódott — bár nullára ré­gen leírt, mégis munkában levő — berendezés. Ezek bizony gyakran elromla­nák. Aminek következté­ben a jó, viszonylag fiatal gépekre tetemes többlette­her hárul. F/miatt azonban azok elhasználódása is felgyorsul... kialakul egy bűvös kör. Áttörhetetlen? Hosszú időre nem lehet berendezkedni csakis a juhporra, azaz a szükség, a kényszer teremtette át­meneti, áthidaló források­ra. Néhány esztendőn át — annak idején, amikor először leírtuk a lapban, hangos vihart kavart — a műtrágyán próbáltak meg takarékoskodni a mező­gazdasági üzemek, tisztelet a kivételnek, úgy vélték, a talajzsarolás járható út a kukorica jövedelmezőségé­nek fenntartásában. A gya­korlat megmutatta ennek az útnak a járhatatlans-á- gát. Most a tengeri ter­mesztésének gépészeti hát­országa került sorra mint „megtakarítási” terep, hol­ott — ez az igazság, ha nagydobra nem is jut — a jövedelmezőség a megye feszes keretű gazdálkodást folytató nagyüzemeiben nem sokkal marad el a bú­záé mögött. Igaz. ahol nem feszesek a keretek, ott más a helyzet... R ésen kell lenni a ten­gerinél, hiszen ter­melési költségei a megyében most már hek­táronként átlagosan 18 ezer forint körül ingadoz­nak, azaz két-három szá­zalékos költségemelkedés vagy -csökkenés 360—540 forintot . tesz ki; csinos összeget, ha plusz, foghú­zással fölérőt, ha mínuSz. Ilyen okok táplálják meg­győződésünket, hogy bár nélkülözhetetlen a napi gyakorlatban a juhpor mind a termesztők, mind a gépműhelyek háza táján, csak ezzel „fűteni” a ten­geri holnapi magágyait, több, mint veszélyes. Az agyonhasznált, agyonjaví­tott, nem pótolt, nem cse­rélt gépek a holnapi lehe­tőségeket kockáztatják, annak a köztermesztésben levő hetvenkét kukorica­hibridnek a gyarapodó ter­mését. ' amelyek reális esélyt adnak az ún. gabo­na- és hústermelési prog­ram teljesítéséhez. Mészáros Ottó XXVIII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Át«: 1.40 forinl 19S4. OKTÓBER 2., KEDD A megyék kíirnyeie&védői megvitatták Feltárt lehetőségek >/ Hétfőn országos értekezletet tartottak Budapesten, a ^ megyei környezetvédelmi titkárok, valamint a környezet- í védelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok igazgatói. Mm: Abrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke bevezetőként elmond­ta: a tanácskozás egyik célja,- hogy közösen felmérjék, mi­lyen intézkedések születtek az utóbbi időben a környezet vé­delme érdekében, számba ve­gyék a legégetőbb gondokat, valamint az ezek megszünte­téséhez a tennivalókat. Hang­súlyozta: ma már egyre erő­sebb az igény a környezet ér­tékeink megvédésére, ám az in­tézkedéseknek körültekintők­nek kell lenniük, a helyi elő­nyökön, érdekeken kívül szá­molni kell az esetleg máshol jelentkező káros mellékhatá­sokkal is. Felhívta a megyei környezetvédelmi szakembe­rek figyelmét arra, hogy a kör­nyezetvédelmi beruházások sürgetésekor tekintetbe kell venniük a reális lehet"'ége­ket. A drága beruházásokon kívül sokat lehet tenni a kör- nyezet megóvásáért jobb szer­vezéssel, körültekintéssel, a károkozás elkerülésével. Ugyancsak fontosnak mondot­ta az eddiginél- következete­sebb felelősségrevonást, A megyék környezetvédelmi képvisélői felszólalásaikban Prpríka csak mutatóban hintában az uborkaszezon Átható paradicsomillat tölti- be a. Nagykőrösi Konzervgyár udvarát, de a házigazdák ko­rántsem elégedettek a meny- nyiséggel: fele annyi paradi­csom érkezik be ezekben a napokban, mint tavaly ilyen­kor. A napi 45—50 vagonos tétel a feldolgozó üzem kapa­citásának mindössze a felét köti le. Nem túl jók a termés­átlagok, a tervezett mennyiség sem várható. Előnyös viszont, hogy jobb az átlagosnál az idei paradicsom beitartalmi értéke, s ez jótékonyan mutat­kozik meg a sűrítmény-előál­lításnál.­Lefutóban az uborkaszezon, naponta 1—2 vagonnyit vehet át a konzervgyár. Ez a termés sem felelt meg mennyiségében a vártnak. Noha már szep­tember is véget ért, paprikát úgyszólván csak mutatóba lá­tott a gyár. Következésképpen kevés lecsóra és paprikából készült savanyúságra számít­hatunk a konzervipartól. A gyümölcsöket illetően sem túl biztató a helyzet — még folyik az őszibarack, a szilva és a körte tartósítása —, mindenből kevesebb lesz az idén, hisz a májusi fagyokat Dél-Pest megyében olyan sú­lyos szárazság tetézte, hogy még fák is kiszáradtak. Szőlőt is feldolgoznak Nagykőrösön, terveik szerint gyümölcsvelő lesz a boripar által már nem hasznosítható szőlőből. A velőt az NDK-ba szállítják, ahol bé­biételek készítéséhez használ­ják fel. Belépett a termelésbe a sváj­ci—NSZK Alfa-Laval alma- lényerő berendezés, amely a legkorábban hulló almától, a legkésőbbi ipari célú gyümöl­csig valamennyi feldolgozásá­ra alkalmas. A hagyományos prések 70 százalék .körüli, úgynevezett lékinyerésével szemben az újonnan beállított masina segítségével 80 száza­lékos vagy a fölötti lémennyi- ség is nyerhető. Az indítást szeptemberre tervezték, s a hónap első napjaiban már dolgozott a gép, o várakozás­nak megfelelően igen jól. Na­gyobb gondnak bizonyult a hozzávaló alapanyag beszerzé­se. A Nyírségtől Bajáig min­den fellelhető forrást felku­tattak a konzervgyáriak. Har- minc-ötven vagon alma — ennyi a naponkénti kapacitása az új berendezésnek, amely­nek gyártmányával a tenge­rentúlra is ba akarnak törni a nagykőrösiek. Sz. T. elismerték, hogy még mindig vannak olyan hiányosságok, amelyek következtében egyes területeken az elfogadhatónál rosszabb az ivóvíz, szeny- nyezettebb a levegő, ko- párabb a vidék. Elmond­ták azt is, hogy a tilal­mak ellenére igen nagyarányú volt az idén a tarlóégetés. Töb-: bén is felvetették, hogy a ha­tékonyabb megyei munka ér­dekében jobb információáram­lásra lenne szükség a hivatal és a megyei környezetvédelmi szakemberek között. 3. oldal: SUskatonáktól az obsitosoknak 4. oldal: A szarmata kori kislány esető 7. oldal: idegenben váci döntetlen 8. oldal: Elütötte a személyvonat A 237. napon Visszatér a Szojuz T—11 Sikeresen megoldotta vala­mennyi kutatási feladatát és ma visszatér a földre Leo- nyid Kizim, Vlagyimir Szo- lovjov és Oleg Atykov. A há­rom szovjet kozmonauta töl­tötte eddig a legtöbb időt a világűrben — leszállásukra útjuk 237. napján kerül sor. Az utóbbi napokban az űr­haj »sok minden idejét a visz- szatérésre való felkészülés kötötte le. A Szojuz T—11 űr­hajó leszálló egységébe át- 4dá]2ítötl5Ti la íéűrüáf -í'ta végzett kísérletek eredmé­nyeit tartalmazó tartályokat. Mivel a szovjet űrhajózásban már hagyománynak számít, hogy a távozó expedíciók tö­kéletesen tisztán hagyják maguk mögött az űrállomást, kitakarították a Sz-aljut—7-et is. A műszereket, az állomá­son maradó berendezéseket szekrényekbe rakták, a kuta­tómunka során használt, s a továbbiakban felesleges be­rendezéseket pedig átvitték a Szojuz T űrhajó orbitális és műszeres egységébe, amelyek a föld légkörébe visszatérve elégnek. A telemetrikus mérések és a személyzet. beszámolója szerint a Sz:aljut—7—Szojuz T—11 orbitális komplexum rendeltetésszerűen működik, a leszállásra készülő három űrhajós egészségi állapota és közérzete jó. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Az illésszik előkészítése Hétfőn a Parlamentben ta­nácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, a megyei kép­viselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képvi­selőket Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke tájékoztat­ta a soron következő, őszi ülésszakkal kapcsolatos tud­nivalókról. Az október 18-án kezdődő plénum várhatóan megvitatja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal­máról szóló. törvényjavasla­tot; a külügyminiszter beszá­molóját kormányunk nemzet­közi tevékenységéről, vala­mint a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének tájé­koztatóját a tanácstörvény végrehajtásáról. E témákat dr. Markója Imre igazságügy- miniszter, Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke ismertette, majd Markója Imre tájékoz­tatást adott a gazdaságirányí­tási rendszer korszerűsítésé­vel összefüggő jogszabály­előkészítő munkáról. Megérdemelt elismerések A polgári védelem katonái A fegyveres erők napjáról való megemlékezés részeként tegnap kitüntetési ünnepséget tartottak a Pest megyei Ta­nács nagytermében. Ez alka­lommal a polgári védelemben dolgozó tisztek és polgári al­kalmazottak, valamint a mun­kájukat segítő társadalmi ak­tivisták részesültek kitünte­tésben, illetve jutalomban. Az ünnepségen az MSZMP Pest megyei Bizottságát dr. Arató András titkár képvisel­te. Ünnepi beszédet mondott dr. Barta Miklós, a megyei tanács vb-titkára. A kitünteté­seket dr. Mondok Pál, a me­gyei tanács elnöke adta át. Az esemény Lippai Pál megbízott megyei törzsparancsnok zár­szavával ért véget. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Lansana Conté ezredest, a Guineái Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. A Ciprusi Köztársa­ság nemzeti ünnepén Szpirosz Kiprianu köztársasági elnököt, a Nigériai Szövetségi Köztár­saság nemzeti ünnepén Mo­hammed Buhari dandártábor­nokot, Nigéria államfőjét kö­szöntötte táviratban. Ma Lie, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a Kí­nai Népköztársaság megala­kulásának 35. évfordulója al­kalmából fogadást adott hét­főn a nagykövetségen. A fo­gadáson részt vett Borbánéi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents