Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

Ápolják a régiek hagyatékát Emlékpark után szoborkompozíció Alapítvány, majd állanáé kiállítás A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT Kevés a fény, halványan világít a lámpa Segítő kezet nyújt a társadalom Ifj. Pál Mihály szobrászmű­vészt kerestük fel gyömröi ott­honában, hogy tájékoztasson a gyömröi tájházban kialakított id. Pál Mihály emlékszoba, majd a következő lépésben tervezett Pál alapítvány elő­történetéről. Néhai idős Pál Mihály Munkácsy-díjas szob­rászművész erősen kötődött Gyömrőhöz: gyermekikora óta élt itt, majd felnőttként, szob­rászként alkotott. Közvetlen környezetét, barátainak na­gyobb részét is e falu adta. Kötődése e szép településhez abban is kifejezésre jutott, hogy több munkáját adomá­nyozta a községnek, a felsza­badulási emlékműtől kezdve a Dózsa-szoborig, s három dom­borműve van beépítve a mű­velődési ház falába. Tízezer látogató — Édesapám halála után vetődött föl a gondolat, hogy neki, a magát gyömrőinek val­ló szobrászművésznek, vagyis alkotásainak méltó helyet te­remtsenek a gyömrőiek. így született meg a szoborkert öt­lete, s 1973-ban hosszú szerve­ző m un Ica után, az ESZKV te­rületén néhai Szewczyk Ede igen hatékony támogatásával. Édesapámnak 11 alkotását he­lyezték ott el, Emlékezetes megnyitó volt, a helybelieken kívül az országos művészeti élet több képviselője is jelen volt. Az első három évben hatezernél is több név szere­pelt a szoborkert vendégköny­vében, ez a szám mára meg­haladta a tízezret — kezdte ifjú Pál Mihály szobrászmű­vész, majd így folytatta: — Lényegében ennek a szo­borkertnek a létesítése adta az ötletet, hogy szervezett formá­ban kellene összegyűjteni, SZOMBAT Kézilabda, megyei női l. osz­tály: Érd—Tápióvölgye, Érd, 17 óra. Ifimérkőzés: 16 óra­kor. (A múltkor imponáló já­tékkal rukkoltak ki az úri lá­nyok, s a vártnál nagyobb arányban győzték le a dómsö- dieket. Ügy tűnik, a nyári ke­mény alapozás meghozza a gyümölcsét, a csapatnak nem lesznek kiesési gondjai. Az ér­dieket tavasszal Úriban ugyan­csak gólzáporral fektették két- vállra. így remény van a ma délutáni tisztes helytállásra is idegenben.) VASÁRNAP Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Ferihegy SÉ—Sülysáp, Vecsás, 15.30. Megyei ll. osztály, A-cso- port: Gyömrő—Nagykáta, Gyömrő, 15.30, Monor—Iklad, Monor, 15.30, Pilis—Kiskun- lacháza. Pilis. 15.30, Gödöllői EAC—Üllő, Gödöllő, egyetemi pálya, 15.30. Az ifjúsági mér kő zések 13 óra 30 perckor kez­dődnek. Körzeti bajnokság: Ecser— Nváregyháza, Ecser, 16 óra, vezeti: Szyda Cy. (partielző: Németh), Mend a—Törtei, Mende. 16. Semsei (P. Szabó). Űri—Maglód, Űri. 16. Cavló Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70), Monorcn, Monori-erdőn, Va­sadon, Csévharaszton és Péte­riben: központi ügyelet (Mo- noron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecsercn: dr. Mó­czár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: köz­ponti ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­doron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. megőrizni a községi emlékeiket, hagyatékokat. Igaz, 1953-ban már működött egy falumú­zeum, amelynek első igazgató­ja édesapám volt, de később az megszűnt. — Tehát a szoborkert pár­tolóiból lett a szoborkert ba­ráti kör, majd 1979-ben ezek az emberek alakították meg az idős Pál Mihály baráti kört, helytörténeti és művészeti cso­porttal. Mindjárt a rákövetke­ző évben országos visszhangú kiállítást rendeztünk a gyöm­röi alkotó művészek munkái­ból. Erről az időszakról így be­szélt dr. Záhonyi Aladár, a ba­ráti kör elnöke: — Felkutattuk azokat a mű­vészeket, akik a századfordu­ló óta Gyomron éltek, vagy valamilyen formában kötődtek a községhez, s az ő munkáik­ból csináltuk a tárlatot. Ma­gunk is meglepődtünk, hogy milyen gazdag múlttal rendel­kezünk. Aztán egymást követ­ték a kiállítások, helytörténe­ti tárlataink anyagát az illeté­kes múzeumi szervek is hite­lesnek, gazdagnak és értékes­nek nyilvánították. Idővel megkaptuk kutató és bemuta­tó munkánkra a jóleső szakmai elismerést. A helytörténeti munka színvonalának növelé­séhez és népszerűsítéséhez pat- ronálási ajánlatot tett, s a ké­sőbbiekben teljesítette is a községi tanácsi és pártszerve­zet, a ceglédi Kossuth Mú­zeum, valamint a Hírlapkiadó Vállalat. Állandó kiállítás Rakó József fjedig, a bará­ti kör helytörténeti csoportjá­nak vezetője részben folytatta a múlt felelevenítését, részben új hírekkel szolgált. (Sárosi, Letkó), Abony—Jász- karajenő, Abony, 16, Zsuzsan- dor (Szalontai A.), Albertir- sa—Nagykőrös, Albertirsa, 18, Antal Gy. (Hörömpő János, Csanaki), Péteri—Dánszent- miklós, Péteri, 16. Silye (Baji). Az ifjúsági mérkőzések kezdé­si ideje: 14 óra. Serdülő mérkőzések: Ceglé­di VSE—Üllő (Szalontai A.), Albertirsa—Monor (Antal Gy.), Gyömrő—Abony (Eper­jesi), Pilis—Maglód (Höröm­pő János), Űri—Vecsés (Sáro­si), Nagykőrös—Dánszentmik- lós (Prohászka). Valamennyi találkozó délelőtt 9 órakor kez­dődik az elöl állók otthonában. Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Pilisvörösvár—Gyöm­rő, Pilisvörösvár, 11 óra. Ifi- mérkőzés: 10 órákor. (Gyom­ron még mindig gondot okoz a csapat két átlövőjének Nagy Józsefnek és Novák Istvánnak a kézsérülése. Az előbbi már játszott néhány percet leg- ütóbb az Abony ellen, de ért­hetően tartózkodó volt. Ma délelőtt viszont nagy szükség lenne rutinjára és góljaira, s ezért talán már egy egész fél­időt vállal. A többieknek kell jobban húzniuk, ha jó ered­ményt akarnak elérni a pilis- vörösvári oroszlánbarlangban.) Ügyeletes állatorvos: dr. Kö­vesy Attila Vecsés, Halmi te­lep. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. Gombán, az autós moziban, 20 órától: Gonosz Lady. A mű­velődési házban, 18-tól: Zsaru. Gyomron, a művelődési ház­ban, 16.30-tól: Kétéltű ember. Monoron, 15.30-tól, 18-tól és 20.30-tói: King Kong. Vecsésen, 17.30-tól: A három fivér. — 1983. október 15-én át­adtuk Gyomron a monori já­rás es a község első tajnázat. ADban Kialakuottuk idős Pál Minaiy emienszoDaját, anol a művészeti hagyateKnak egy részét helyeztük ei. A nyitás óta több mint 2 ezer látogató irta be nevet és tetszésnyilvá­nítását a vendégkönyvbe, kö­zülük több mint féiszázan kül­földiek voltak, jobbára egyko­ri gyömrőiek az USA-ból, Ka­nadából, Svédországból, NSZK- ból és Jugoszláviából. Rakó József Gyömrő törté­netében páratlan tervre hívta fel figyelmünket, amit ifj. Pál Mihály is megerősített későbbi beszeigetesünK során. Eszerint a Pál család, a néhai idős Pál Mihály Munkácsy-dijas szob­rászművész alkotásaiból egy alapítványt hoz létre, amelyet hamarosan átadnak a község­nek. Ez egy olyan alapítvány lesz, amiből állandó kiállítást alakítanak ki, de az a későb­biekben gyarapítható lesz más helybeli művészek alkotásai­val. Maga ifj. Pál Mihály pe­dig felajánlotta, hogy a tájház kertjében kialakítandó emlék­parkba egy olyan szoborkom­pozíciót készít, amely Rákóczi- es a 48-as szabadságharc gyömröi vitézeinek állít emlé­ket. Tehát bőven lesz mit látnia, megtudnia az érdeklődőknek, a turistáknak, tájékoztatásu­kat pedig a település legfor­galmasabb pontjain elhelye­zendő táblák segítik majd. Turisták számára mai látvá­nyosság a Teleki grófok kas­télya, a Ráday-féle magtár, a református templomban őrzött ereklyék, a Canova relief és most már a táj ház, a tervezett emlékparkkal. Vonzó lehet a turisták számára a strand is és még inkább az lenne, h.a si­kerülne rövid időn belül me­cénást találni felújításához. Vagyis Gyömrő a húszas-har­mincas évekénél is fejlettebb falusi turizmussal rendelkez­hetne, hiszen a vendéglátást is vagy húsz intézmény tudná biztosítani, amelyek közül ket­tő-háromban már van meleg étkeztetés. Szabad verseny A sok vendéglátó egység kö­zött pedig kialakult egy olyan szabad verseny, az állami, a szövetkezeti és a magánszek­torban, amely a vendéglátás színvonalának számottevő emelkedését hozhatja magával Gyomron. A fény is kevesebb, a lám­pa is halványabban világít, különösen így érzi, aki köny- nyekkel öntözi gyengülő éle­tét. Sokaiknál nincs egyetér­tés, széthúz a család, s ott bizony feleslegesnek érzi ma­gát az, aki eddig fáradhatat­lanul végezte a házi, házkö­rüli munkát, nevelte, gondoz­ta az unokákat. Szívet szorító látvány a megöregedett, magára hagyott ember. Persze ez nem jel­lemző, nem minden család viselkedik így, többsége érzi, tudja a kötelességét, s annak eleget is tesz az idős szülők­kel, hozzátartozóikkal szem­ben. A szeretetteljes jó szó sem hiányzik. Rendszeres segély Az elhagyottaknak, a ma­gukra maradottaknak segítő Kezet, némi vigaszt nyújt azonban a társadalom. Az ál­lam is segítségükre siet se­gélyek folyósításával, a ne­mes cél szolgálatában áll a házi szociális gondozás, az étkeztetés és az öregek nap­közi otthonának fenntartása is — tájékoztat Hidasi Pálné, az üllői nagyközségi tanács szociálpolitikai előadója, ahogy a tanácsülésre készül, készíti a beszámolót. A törődés tudata nemcsak jó, biztonságos közérzetet te­remt, de az idősebb korúak­nái a testi és lelki egészséget is jótékonyan befolyásolja. Az áldatlan lakáshelyzet, a tá­volabbi munkahely, esetleg a családon belüli nemzedéki vi­ták is széttéphetik a meghitt családi köteléket. Akinek a létfenntartása az adott hely­zetben veszélyeztetve látszik, ott a gondozás szociálpoliti­kai feladat, mely a nagyköz­ségi tanácsot terheli. — Rendszeresen folyósított szociális segélyt az kaphat — folytatja a szociálpolitikai előadó —, akinek tartásra ké­pes és köteles hozzátartozója nincs. A segély összege, ha­vonta 1 ezer 750 forint, a község 13 segélyezettje azon­ban kivételes méltányosság­ból 1 ezer 970 forintot kap. A beszámolás időszakában 19 vak ember szerepel a köz­ségi nyilvántartásban, a jára­dék nagyságának megállapítá­sa és annak folyósítása azon­ban a Nyugdíjfolyósító Inté­zethez tartozik. Helyszíni ellenőrzés Rendkívüli szociális segély­ben részesülhet az, aki saját hibáján kívül, rendikívüli kö­rülmények következtében, ne­héz anyagi körülmények közé jut, létfenntartása is kritikussá vált. Az elmúlt évben Üllőn 272 ezer forint segélyt 122 rá­szorulónak fizettek ki 178 esetben. A segélyek rendelte­tésszerű felhasználását a ta­nács a helyszínen ellenőrzi. Tiszteletdíjas aktívák közre­működésével épült ki a gon­dozás új formája, a házi szo­ciális gondozás. Főként annak a 13 egyedülálló idős korúnak jelent nagy segítséget, akire más esetleg napokig kaput sem nyit. A 13 gondozó ezer- forintos* juttatás ellenében, nemcsak szép szavakkal vi­gasztalja a gondozottat, el- végz' a háztartást munkákat, a bevásárlás és a gyógyszer­ellátás is a vállára neheze­dik. A tanulságos statisztika szerint a szeretetre épült családon belüli gondozás vált­Az üllői sarokháztól alig pár lépésnyire elrobogó vonatok ablakai mindig megtelnek bá­mészkodó utasokkail, hogy a virágözont láthassák. A Papírárukészítő Ipari Szö­vetkezet üllői részlegének dol­gozóiból 1975-ben szerveződött szocialista brigád a kétszeres aranykoszorú mellé most au­gusztus 20-án megkapta a nagyközségi tanács rendszere­sen kiemelkedő társadalmi munka végzését bizonyító ok­levelét is. Kétszázhetven tár­sadalmi munkaóra teljesítését vállalták — dokumentálja Csorba Pálné brigádvezető. Nemcsak a külsőségekben mu­tatkozik meg a kerítésen belül a szép szeretete. a munka mi­nőségén is meglátszik az ala­posság. A brigád jelszava: Dolgozz hibátlanul! És ez nem szófecsérlés. hiszen a hibásan ragasztott és nem ragadó bo­ríték tudjuk milyen sok bosz- szúságot okoz. Magunk is gya­kori használói vagyunk ezek­nek a szinte nélkülözhetetlen cikkeknek. A brigád dolgozói keze aló] nem is került eddig „nyitott” és ragaszthatatlán borít'k. — íme. itt a bizonyíték — lapozza a központ elismerő leveleit a brigádvezető, ök az anyagtakarékosság terén is élenjárók a részlegek között. ja fel a szervezett gondozást, hiszen amíg 1980-ban 29,1981- ben 30, 1982-ben 27, 1983-ban 23 személlyel szemben ez év­ben csupán 13 idős korú része­sül gondozásban. Az, akinek az egészségi ál­lapota, esetleg szociális hely­zete úgy kívánja, szociális ét­keztetésben részesülhet. A statisztikai adatok itt is ör­vendetes képet mutatnak. 1980 óta az étkezésben részt vevők . száma így alakult: 1980-ban 21, majd 15, 12, az elmúlt évben hat személy vette igénybe a szociális ét­keztetést. Ez a szám az idén sem emelkedett. Az 1973-ban létrehozott 20 helyes öregek napközi otthonát jelenleg mindössze 12 személy látogat­ja, ahol napi háromszori ét­kezésben részesülnek, kultu­rált körülmények között tölt­hetik napjaikat. Persze a rendszeres egészségügyi fel­ügyelet sem hiányzik. Magas igény A szociális intézeti, otthoni elhelyezés iránti igény vi­szont olyan nagy, hogy an­nak csak egy részét tudják kielégíteni. 1981. óta huszon­négyen nyertek elhelyezést otthonokban a község részo­A kötegeket összefogó zsineg- csomók eddig a szemétbe ke­rültek, most kibogozzák és új­ra felhasználják. Ezzel évente 10 ezreket takarítanak meg. A gépek átállításához nem kell műszerész, maguk állítják át. Régi, hozzáértő dolgozóik vannak, mint Holló Pálné, Bú­zás Sándorné, akik az alapí­tás óta szorgalmas' dolgozói a részlegnek. Ennek pedig több mint 10 éve. Nincs is széthú­zás, s nemcsak a munkában tart össze a brigád, a közel­múltban- a tiszakécskei autó­busz-kirándulásról egyetlen tag sem hiányzott, a községi ünnepségeken még a családta­gok is részt vesznek. A 37 bedolgozó tasakokat készít, a méret persze mindig változik. Elinetz Gyuláné, Kiskoreny Lajosné, Bodor Lászlóné, Mezei Margit is törzstagnak számít, abban az időben kezdtek, amikor csak bedolgozókat foglalkoztatott a részleg és kiskocsival, taligá­val vitték az alapanyagot és hozták a készterméket. K. S. szakkör Zenei szakkör indul a pili­si Móricz Zsigmond Művelő­dési Házban, ahová 4—5. és 6. osztályos tanulók jelentkezé­sét várják. Választható hangszerek: klarinét, szaxofon, trombita, tenor tuba, kisdob, nagydob, cintányér. Érdeklődni és jelentkezni le­het szeptember 20. és 21-én 18 órától, a művelődési ház­ban a szakkör vezetőjénél. Kurucz Sándornál. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi Aszódi László Antal Emberek, esetek Békühi is nehéz z édesapa egykedvűen érkezett haza. Beállt autóval az udvarra, majd gyorsan átöltözött. Kérdőre vonta feleségét: még min­dig nincs kész a vacsora? A fiatalasszony visszavá­gott: és a gyereket meg sem kérdezed, vagy észre sem veszed. Szaladt a ház, nem volt kitakarítva, javában tartott a nagymosás, pedig már este hat óra is elmúlt. A férj nem sokat teketóriá­zott, visszaöltözött, bevágta magát a kocsiba, s elrobo­gott. Mondhatnánk tipikus esetről van szó. Egy fiatal család mindennapi hétköz­napjáról. Pedig ilyen kis dolgokon szokott kezdődni a sorozatos veszekedés, amelynek sokszor válás a vége. A házaspár, amikor a községbe költözött, úgy tűnt, meghitten élnek. Együtt jártak mindenhová, szórakozni, még bevásárol­ni is. Egy éve is lehet már annak, hogy szemben a há­zukkal egy elvált fiatalasz- szony kezdett el építkezni. Ettől fogva minden meg­változott. A feleség félté­kenykedni kezdett, örökös veszekedések színtere volt a lakás. A két gyerek csak bámult, és sokszor sírva fa­kadt. Ahol korábban isme­retlen volt a veszekedés, ott mindennapossá váltak a perpatvarok. Válás lett a vége. A bíróság úgy ítélke­zett, hogy a lakást meg kell osztani, a fiúgyermeket az apánál, a lányt az anyánál helyezték el. A gyerekek azóta is együtt járnak is­kolába, csak este nehéz ne­kik a búcsú egymástól. Szomszédos szobában alsza­nak, néha még kopogtat­nak is a falon. Reggel mind­járt találnak valami ürü­gyet, hogy kimehessenek az udvarra, s üdvözöljék egy­mást. Aztán a nyakukba ve­szik a táskát, s elindulnak az iskolába. Az apa, az anya ilyenkor az ablakból nézi őket. — Mégiscsak szépek a mi gyerekeink ... e b ékülésre — leg­alábbis egyelőre — nem gondolnak. Pedig a bí­róságon is erre biztatták őket. elsősorban a gyerekek érdekében. De hiába. Kár. G. J. Körzeti rámádé Vecséscn-^41 jUiuUwulti »»■•«, '--• *- I JA .. f. A h ét vége spcrtműssra ruló lakói közü l ­Kiss Sándor Brigádnapló Csupa virág az ablaksor Taligával vitték az alapanyagot Egymillió-kétszázezer da­rab különböző nagyságú és mé­retű borítékot készít Üllőn a 25 asszonyból és lányból álló szocialista brigád. Az egyetlen szem férfi csupán a tisztaság­ra ügyel, gondozza a tágas udvart, ahhoz azonban, hogy makulátlan a tágas porta — van itt még hely bőven újabb műhelycsarnoknak is —. bá- muilnivalóan szép az udvar, még a műhelycsarnok ablak­sora is csupa virág, abhoz per­sze a Költői Anna szocialista brigád hathatós segítsége is kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents