Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT Axel, Betyár meg a többiek A kutyák nem gondolkodnak Tisztelem a szabályt H ála a gyakran látható tévéreklámnak, már régóta tudom, milyen ügyiéiről álmodik az Állami Biztosító. Az ideális ügyfél — a reklám szerint — az, aki tele bizalommal, oda se nézve, aláír tízféle biztosítási szerződést, és rögtön ezután lázas érdeklődést tanúsít a biztosítási feltételek iránt, sőt bebiflázza a kötvények hátoldaláról, mi jár és mi nem jár neki.- Mégpedig abban a tudatban, hogy különben azok sorsára jut, akik tájékózatlanságuk miatt nem kaptak kártérítést, és akik számát a biztosító időnként sajnálkozva közzéteszi. Nem tudok rájönni, hogyan állhatnak rendelkezésre pontos információk azokról a káreseményekről, amelyek miatt az érdekeltek nem léptek fel követeléssel, egy azonban biztos: én messze vagyok, az ideális ügyféltől. Többek között azért is, mert a lehetséges szerződések megkötése előtt tanulmányoztam át néhány fajta biztosítási kötvényt. Már csak kíváncsiságból is; lássuk, miről maradhatok le a feltételek pontos ismerete nélkül? Nos, meglepően sok mindenről. Én bizony sokáig azt hittem, hogy például nyaralóbiztosítás esetén tűz, árvíz, betörés, ablaktörés és más effélék miatt fizetnek kártérítést, a kötvényen azonban oldalakon keresztül sorakoznak a kártérítésre okot adó olyan események, amelyekre egyáltalán nem gondoltam. Őszintén szólva sosem jutott eszembe, hogy például a Mercalli skálán legalább ötös erősségű földrengés osozta káraim megtérítését is igényelhetném. Hasznos, ha ezt jó előre tudja az ember, ráadásul egy fölösleges úttól is megkímélheti magát a kötvény elolvasásával, mert megtudhatja, hogy földrengés után nem lehet csak ügy ukmukfukk beállítani a biztosítóhoz, és a földrengésjelző állomás sajtóközleményeire hivatkozni; hivatalos igazolás is kell a földmozgás erősségéről. Jár ezenkívül a kártérítés akkor is, ha a másodpercenként legalább tizenöt méter sebességgel száguldó szél leszakítja vagy ledönti a biztosított vagyontárgyait. Persze, ahogyan az a további feltételekből kisilabizálható, csak akkor, ha ajtó-ablak nincs tárva-nyitva. Mert mihelyt átjár a házon, a szél státusa megváltozik: lakáson belüli légáramlatnak — magyarul huzatnak — minősül, és csíny tevéseiért senki sem felel. És ez még nem minden. Kártérítés jár a nyári felhőszakadás okozta károkért is, ha az esővíz a normálistól eltérően viselkedik. Például nem folyik be a pincébe, és nem is tűnik el a nyaralók környékén bőségesen található anyaföldben, hanem — mondjuk — feljön a lépcsőn, és elönti a talajszint felett levő mellékhelyiségeket. Az igen csekély valószínűséggel bekövetkező természeti események felsorolásában — ha megmosolyogtat is — tulajdonképpen nem találhatunk kivetnivalót. Megszokott dolgokra emlékeztet például a 99-es számmal végződő árcédulákra, amelyek azt sugallják, a valóságosnál jobb üzletet kötöttünk. Apró üzleti fogás ez, amelyen eszünkbe se jut bosszankodni, ha a vásárolt holmi megéri az árát. A biztosítással is ez a helyzet: nyilvánvalóan akkor is megéri, ha csak a tapasztalataink alapján várható káresetekre vonatkozik, és nem terjed ki, teszem azt, a sáskajárás vagy az elefántcsordák esetleges átvonulása miatti károkra. Ám, ha már átrágtam magamat a biztosítási események felsorolásán, még mindig vigasztalhatom magamat a biztosító másók érvével: a kötvények ismerete csökkentheti a biztosítóval folytatott jogviták számát. Aki ugyanis pontosan ismeri és érti a jogait, az nem pereskedik feleslegesen. Én megtettem, ami tőlem telik, tovább olvastam a kötvény szövegét. íme egy, az engem tájékoztató mondatok sorából: Javítással helyreállítható károknál a biztosító a javítási költséget téríti, amelyből a károsodott tárgy időközi értékcsökkenésének- lapultságának) megfelelő értékemelkedés összege levonásba kerül, kivéve, ha a helyreállítási költség nem több, mint a károsodott vagyontárgya utánpótlási (új) értékének 25 százaléka, mely esetben levonás nem történik. Nos, nézzük meg, mi következik abból, ha a kötvényről előbb idézett szabályt megtanuljuk kritika nélkül tiszteletben tartani. Rögtön megmondom: vita. Mert nem a javítási költséget téríti a biztosító, hanem azt az összeget, amely a kisipari egységárgyűjtemény alapján kiszámítható. Meglehet — nem tudom megítélni —, hogy a biztosítási díjak nem túl magas összegére figyelemmel — ez a méltányos. A kötvény bikkfanyelven írt szövege és a gyakorlat között viszont ellentmondás van, s érthető, ha az érintettek ezt nem egykönnyen veszik tudomásul. Ügy gondolom ezért, nem a kötvények szövegét kellene bemagoltatni az ügyfelekkel, hanem a nehezen áttekinthető, alig érthető kikötéseket kellene kritikusabban szemlélni. És ahol szükséges, megváltoztatni a formát és a tartalmat. Mert napestig is sorolhatnánk a rejtvénynek is beillő szabályok sorát. Annál is inkább fontos lenne a változtatás, mert már az általános iskola alsó tagozatában sem volt a legcélravezetőbb módszer százszor leíratni az engedetlen diákkal, hogy — mondjuk — óra közben nem bámulunk ki az ablakon. Ettől még nem mondott le arról az igényéről, hogy egy-egy pillantást vessen az utcára, nem szokott le az ellenkezésről. Az idegőrlő és időrabló viták száma is bizonyára jobban csökkenne a rövid és közérthető szabályok segítségévek Nem valószínű, hogy csökkenne a bizalom a szabályok rövid, egyértelmű mondataitól, az érthető magyarságától. Nem hinném, hogy bárki is vitába száll a biztosítóval, amikor tőle szokatlan rövidséggel azt állítja: Kár lenne nélkülünk. SZÖGHY KATALIN Völgy katlanban Bemutató Dunakeszin — Bár nagy élvezettel olvastam ezeket a könyveket, azért én hadd fogalmazzak egy kicsit szerényebben: a 'kutya is állat, ezért okosságát nem lehet emberi mértékkel mérni — jegyzi meg Daragó Sándor határőr alezredes, a Belügyminisztérium dunakeszi kutyavezetőképző iskolája kynológiai tanszékének vezetője. — A mi sajátos körülményeink között alkalmazott kutyák megbízható segítői munkánknak, gyakran téve tanúbizonyságot hihetetlen bátorságról és rendkívül gyors reflexekről. Már az intézmény neve is jelzi, hogy nemcsak az állatok, hanem az emberek kiképzésével is foglalkoznak. Tevékenységük egyik fokmérője lesz a szeptember 17. és 26. között az iskolában megrendezendő országos járörkutya-verseny, hiszen ezeket a négylábúakat — mivel máshol nem foglalkoznak ezzel —_szin- tén ők képezték ki, vezetőikkel együtt. Széles körű mggyei felmérés után a legjobbak 'képviselik majd a kapitányságokat. A győztesekkel az érdeklődők szeptember 25-én, 15 órakor a verseny utáni nagyszabású bemutatón ismerkedhetnek meg, ennek a Dunakeszi Vasutas Sportegye- sület stadionja ad majd otthont. — A nálunk felkészített kutyák a rendőrségnél, a vámőrségnél, a határőrségnél, a néphadseregben és a polgári fegyveres őrségnél teljesítenek szolgálatot — mutatja be az iskolát dr. Janza Frigyes rendőr őrnagy, az intézmény fiatal parancsnoka. — Sokoldalú a képzés, a járőr- kutya-vezetőktől kezdve a speciális területeken — például a szagazonosító vagy a kábítószerkereső kutyákkal — dolgozó szakembereikig mind nálunk tanulják a mesterséget. A tanfolyam — jellegétől függően — kettőtől, hat hónapig tarthat. A köztudatban elterjedt, hogy mi csak német juhászokkal foglalkozunk, ám , az az igazság, ha megfelelő, szolgálatra alkalmas más fajtájú kutyát találunk, azt is megvesz- szük. S még egy dolog, mi nemcsak a négylábúakat tanítjuk, hanem — s ez az elsődleges — az embert is, aki a szolgálati kutya vezetője, irányítója lesz, esetleg hosszú éveken keresztül. Történeteket mesélhetnék arról, hogy sokszor sorsuk mennyire összekapcsolódik, s bizony olykor megesik, hogy együtt mennek nyugdíjba. Mert a kutyákat is eléri az öregség. A parancsnok elmondta azt is, hogy mint minden iskolán, Dunakeszin is van évismétlés. Igaz, a bukott négylábú ritka, mint a fehér holló, de néha akad. Ilyenkor alapojában a dokumentumok őrzik a múltat. Az iskola az eltelt évtizedek alatt többször költözött, míg végül 1957. október 1-én telepedett le mostani helyén. Azóta az itt dolgozó emberek magas színvonalú kiképzési kultúrát honosítottak meg. Ma már például kiváló szagazonosító kutyákat nevelnek, s erre különleges t módszert alkalmaznak: az állatok egy, a külvilágtól teljesen elzárt teremben dolgoznak — így tehát minden külső zavart kiszűrnek —, s a tréning során megtanulják, hogyan kell kiválasztani a minták közül az egyetlen megfelelőt. Érdekessége a dolognak, hogy a szagmintákat textíliákon és kis üvegekben tárolják az úgynevezett szagbankokban. Így — állítják a szakemberek — évekig meg lehet őrizni azonosításra ezeket. Szakánkban a minta A dunakeszi iskolán sok fiatal ismerkedett a kynológia tudományával, többen közülük ott is ragadtak. Mint például Nagy László rendőr őrmester, aki jelenleg kiképzésvezetőként tevékenykedik. . — összesen tizenöt hónapot töltöttem el Dunakeszin sorkatonaként, ci annyira megkedveltem ezt a munkát, hogy tavaly visszajöttem ide dolgozni — mondja. — Szeretem az emoereket és szeretem az állatokat is. ígv minden feltétel adott, hogy jól érezzem magam. Nekem is van egy külön kutyám. Román. Az elősan megvizsgálják, mi okozhatta a kudarcot. Van úgy, hogy az állatban a hiba — de van úgy, hogy az emberben ... A kettő együtt A legnehezebb feladat már a kezdetek kezdetén az engedetiriésségré nevelés. Ez az egyik alapeleme a kiképzésnek. Ha a kutya már feltétel nélkül végrehajtja vezetője parancsait, következhet az akadálypályán való tréningezás és az őrző-védő feladatok elsajátítása. Mindezek tökéletes begyakoroltatása — a feltételes reflexek kialakítása — után léhet csak teljes értékű társa az embernek bármely négylábú. y- Hadd tegyem hozzá: nagy a vezető felelőssege, hiszen a kutyákat adott esetben kényszerítő eszközként lehet felhasználni — mondja Daragó Sándor alezredes. — Ezeknek az állatoknak is van egyénisége, s egy avatott szem a különbségeket azonnal felfedezi. Ám szinte mindegyik kiképzett kutyánkra jellemző, hogy rendkívül bizalmatlan az idegenekkel szemben, s ha kell, megvédi gazdáját, még más állatoktól is. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a kutya teljes mértékben megbízik vezetőjében. Érdekes, hogy a gyermekekkel viszont mindig barátságosak ezek a négylábúak. A tanszékvezető szavait támasztják alá azok a megfigyelések is, hogy a kutya és vezetője az évek során a szó nemes értelmében összecsiszolódik, ami persze azt is jelenti, hogy az ember hibái és erényei tükröződnek az állat magatartásában. Ezért az emberek kiválasztásánál nagy hangsúlyt helyeznek az önkéntességre és az állatszeretetre. zót Betyárnak nevezték. Fiatalon váltunk el egymástól. ... Különös történet az övé. Két évig voltunk együtt, s tapasztalhattam, hogy átlagon felüli képességei vannak, ezt sokszor be is bizonyította. Azért választottam annak idején azt a kutyát, mert az iskolán akkor is és azóta is ez volt az egyetlen hosszú szőrű német juhász. Nem tetszett senkinek, nem foglalkoztak vele, beteges is volt. Ott kuksolt az egyik kifutóban. Amint megláttam, elhatároztam, hogy embert — azaz- bocsánat: kutyát — faragok én ebből az állatból! Amikor klkupálódott, már jöttek az cinként jelentkezők és el akarták vinni. Nem edtam. Higgye el, olyan gyorsan tanult, hogy elég volt egyszer megmutatni neki valamit, másodszorra már tökéletesen megcsinálta. Egyszóval nagyon ösz- szenőttünk, én és a Betyár. De Jött a baj: kiderült, hogy egy régi sérülése miatt állandó gerincfájdalmak kínozzák, s ez a betegsége gyógyíthatatlan. El kellett pusztítani... Megsirattam, hiszen a társam volt Csak négy Iába van Nagy László esete nem egyedi. Ma hazánkban több ezer rendőr, határőr, katona, polgári fegyveres őr és vámőr mesélhetne sok-sok történetet. Mert a kutya, ha nem is gondolkodik. soha nem él vissza a bizalommal. Kitartó és gyors, s ha kell, akár az életét is feláldozza a gazdájáért. Ritka köztük az alattomos, s a hozzáértők mindig kiolvashatják a tekintetéből minden szándékát. Emberi mércét alkalmazva, azt is írhatnánk: őszinte és tisztességes, pedig négy lába van, FURUCZ ZOLTÁN A napokban olvasott egy bűnügyi ponyvát, abban szerepelt egy kutya; gazdáját a betörők összekötözték: a kutya elrágta kötelékét, betömött szájából kihúzta a zsebkendőt, majd leleplezte a gengsztereket. Fantázia? Mese? Mese az Éneklő kutya is? Nem igaz a Vadon szava? Csak a feltételes reflexek — jutott eszébe az Állatorvosi Főiskola egyik tanárának magyarázata a kutya cselekvésének okairól. De lehet reflex-e hogy Lux felfedezi: kényelmesebb villamoson, autóbuszon utazni, mint gyalog? És amikor a megoldható feladatnál a kutya a könnyebb, a kevesebb fáradsággal járó munkát választja ... Neki ugyan beszélhetnek a reflexekről, ő a gyakorlatban tapasztalta, hogy a kutya, megfelelő neveléssel, gondolkodásra képes. E sorokat Szamos Rudolf népszerű Kántor-könyveinek egyikébía olvashatjuk. Nos. valóban eny- nyire intelligensek lennének Kántor utódai? Mert sokszor csak az érzelmek segítenek. Erre példaként Maticsek János rendőr őrmester, kiképzésvezető esetét említhetjük. Az egyik rendőrkapitányság Axel névre hallgató négylábújának régi vezetője más beosztásba került, s így kapcsolatuk megszakadt. A kutya ezt követően elfogadta ugyan az élelmet, de senkit nem engedett a maga közelébe, a parancsokat pedig egyszerűen nem hajtotta végre. Az ottaniak már azon törték a fejüket, hogy megválnak régi barátjuktól, amikor Maticsek Őrmester találkozott Axellel. Ez a pillanat o'.yan volt, mint az első látásra fellcbbanó szerelem: a kutya, mintha régi barátot üdvözölne, csatlakozott a fiatalemberhez, s azóta is hűséges társa. A bizalmat átlagon felüli képességeivel igyekszik meghálálni. Kettejüknek olyan nagy híre van a szakmában, hogv rendszeres résztvevői a bemutatóknalk, s ha a filmgyáriak szereplőket kérnek, a leggyakrabban rájuk esik a választás. Dunakeszin, az iskola emlékszobáSzamosi Horváth Tamás festménye
