Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
PEST ME or 1984. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT A népi Koren nemzeti ünnepe H olnap lesz 36 éve, hogy hosszú harcok eredményeként új, szocializmust építő állam született meg Ázsiában, Ezen a napon kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, s ekkor fogadta el a demokratikus választások eredményeként megalakult Legfelsőbb Népi Gyűlés Phenjanban megtartott első ülése az egész Koreára érvényes alkotmányt. Amíg északon egy független, demokratikus állam alapjainak lerakása Indult meg, délen az amerikai imperializmus Koreai Köztársaság néven bábállamot hozott létre. Válaszlépésként került sor a népi Korea 1948-ban történt megalakulására. Az amerikai imperialisták ebbe nem nyugodtak bele, s 1950-ben a dél-koreai katonai klikket felhasználva véres háborút indítottak a fiatal, demokratikus ország ellen, azzal a szándékkal, hogy eltiporják a néphatalmat. A Szovjetunióra és a szoc'aliz- mus országaira támaszkodó népi Korea azonban sikeresen visszaverte a támadást, s fegyverszüneti tárgyalásokra kényszerítette az agresszoro- kat. A népi Korea javaslatok egész sorát terjesztette már elő, de a stratégiai fontosságú déli országrész vezető’ ezt sorra elutasították. Az Egyesült Államok, amely nagy létszámú haderőt állomásoztat az országban, stratégiai terveiben fontos szerepet szán Dél- Koreának egy távol-keleti katonai hármasszövetség létrehozásában, amelynek Japán is tagja. Ezzel nem a térségben kialakult feszültségcsökkentését szolgálja, hanem nyomást kíván gyakorolni a távol-keleti országokra, így a Szovjetunióra is. A washingtoni elképzelésekkel szemben a szocialista országok, a Szovjetunióval az élen, többször kinyilvánították, hogy támogatják a távoli baráti ország vezetőinek erőszaktól mentes törekvéseit, amelyek a Körmi-félszigeten fennálló feszültség megszüntetésére irányulnak. Cs. J. Romanov felszólalása az etióp pártkongresszuson Megnőtt az ország tekintélye Az etióp dolgozók óriási vívmánya az Etióp Dolgozók Pártjának megalapítása — jelentette ki Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, az Addisz Abeba-i kongresszuson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője, aki az alapító kongresszus pénteki munkanapján szólalt fel. Egyebek között hangoztatta, hogy a pártalapítás valóban történelmi jelentőségű feladatát Etiópiában rendkívül alkotó módon oldották meg, megtalálták a pártépítés olyan formáit és módszereit, amelyek megfelelnek az adott nemzeti sajátosságoknak. A párt megszilárdítása, programjának következetes megvalósítása — folytatta a szónok — a legfontosabb láncszem az új hatalom megerősítésében, a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Ez törvényszerű, hiszen csakis az a párt érhet el eredményeket, amely nem veszíti el tájé- kozódókiépességét, nem hátrál meg, hanem szilárdan követi fő irányvonalát. Kétségtelen — húzta alá Romanov —, hogy a párt irányításával Etiópia tovább halad a kiválasztott úton, magabiztosabb és céltudatosabb lesz. Grigorij Romanov ezután arról szólt, hogy a szocialista Etiópia jelentősen hozzájárul a béke védelmezéséhez, az imperializmus agresszív cselszövéseinek meghiúsításához. A forradalom évei alatt megnövekedett és megerősödött Etiópia nemzetközi tekintélye. Megérdemelt tiszteletnek örvend az el nem kötelezettek mozgalmában, az Afrikai Egységszervezetben. — Nagyra értékeljük — hangsúlyozta a szónok —, hogy az etióp vezetés és nép részéről teljes megértésre és aktív támogatásra talál az SZKP-nak és a szovjet államnak az az elvi és következetes politikája, amelynek célja a béke megszilárdítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése, és a nukleáris katasztrófa elhárítása. A szovjet—etióp kapcsolatokról szólva a szovjet delegáció vezetője kijelentette: a kétoldalú barátság fejlődésében minőségileg új szakasz kezdődött 1974 szeptemberében. Ma ezek a kapcsolatok az egyenlőség és az internacionalista szolidaritás bevált elveire épülnek. A kapcsolatokat a Szovjetunió és a szocialista Etiópia közötti barátsági és együttműködési szerződés erősíti meg. A szovjet—etióp kapcsolatok további elmélyítését szolgálja a következő évtizedre szóló hosszú távú gazdasági együttműködési program. Elvileg új és fontos ösz- szekötő kapoccsá váltak a pártjaink és a társadalmi töA NATO-tagországok megbeszélése Stockholmról Álláspontjaikat Egyeztető megbeszélést tartottak pénteken a NATO állandó tanácsa keretében a tagországok képviselői a stockholmi értekezlet jövő kedden esedékes folytatása előtt. Az ülésen részt vett James Goodby nagykövet, az Egyesült Államok stockholmi küldöttségének vezetője is, aki előzőleg Washingtonban találkozott Oleg Grinyevszkij szovjet küldöttségvezetővel. A NATO-országok — szögezték le az egyeztető tanácskozáson — a stockholmi értekezleten továbbra is először a hadgyakorlatok kölcsönös előzetes bejelentését és az egyéb kölcsönös katonai tájékoztatásokat tartalmazó bizalomerősítő intézkedéseket kívánják tető alá hozni, ám — az eredményektől függően — később hajlandók tárgyalni a Szovjetunió és a szocialista országok javaslatairól is. Szír-iráni tárgyalások Hafez Asszad szíriai és Ali Hamenei iráni államfő pénteken folytatta előző nap megkezdett tárgyalásáét. Mint a damaszkuszi rádió jelentette, ezeken a közel-keleti válságról, Izrael szerepéről, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről volt szó. megszervezeteink közötti egyre erősbödő kapcsolatok. Együttműködésünk lehetőségei és tartalékai egészében véve — fejezte be beszédét Grigorij Romanov — nem csekélyek, s az előttünk álló távlatok jók. TASZSZ-tudósílás Reagan beszédéről Durva kirohanás az ENSZ ellen Az amerikai elnök csütörtöki beszéde újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az Egyesült Államok nem kíván hozzájárulni a közel-keleti béke megteremtéséhez — állapítja meg a TASZSZ washingtoni tudósítója. Reagan egy amerikai zsidó szervezet gyűlésén szólalt fel. Az elnök újólag hitet tett az A Pentagon kényszerű beismerése Törvénytelen katonai segély Üjabb adatok kerültek napvilágra Washingtonban arról, hogy az Egyesült Államok hivatalos szervei is részesei annak az „önkéntes” akciónak, amelynek során egy állítólagos magánjellegű szervezet katonai segítséget adott a salvadori hadseregnek és a nicaraguai ellenforradalmároknak. A Pentagon kénytelen volt beismerni, hogy salvadori katonai attaséja közreműködött a csoport és a salvadori hadsereg, illetve a nicaraguai ellenforradalmárok közötti kapcsolat megteremtésében, sőt eljuttatta hozzájuk a csoport által küldött segélyeket, így lőszereket is. Ezeket a fegyveradományokat ráadásul az amerikai törvények ellenére továbbították Salvadorba, azonban egyetlen illetékes hatóság sem lépett közbe. Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetsége mellett, hangsúlyozva, hogy Izrael „mindig számíthat az Egyesült Államokra”. „Washington és Tel Aviv kapcsolata megingathatatlan, sőt jelenleg szorosabb és erősebb, mint valaha” — jelentette ki Reagan. A TASZSZ-jelentés a továbbiakban utal arra, hogy az amerikai elnök az „igazságos, és tartós” közel-keleti rendezésről szónokolt, ám közben azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok határozottan ellenzi egy független palesztin állam létrehozását. Nem is próbálta eltitkolni, hogy Washington nem tartja tiszteletben a palesztin nép önrendelkezési és államalapítási jogát, ami nélkül pedig a térség problémáinak rendezése elképzelhetetlen. Mélyponton a szovjet—amerikai kapcsolatok GrmikoSkuhz találkozó? A lehető legrosszabbnak minősítette a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állását Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerikai Intézetének (Egyesült Államok és Kanada) igazgatója az Kornyilov az űrfegyveskezési tárgyalásokról Mások a szavak és a tények Jurij Kornyilov, a TASZSZ szovjet hírügynökség politikai szemleírója írja: Ahogy közeledik az elnök- választás az Egyesült Államokban, a washingtoni kormányzat mindinkább arra törekszik, hogy a fegyverkezés elleni harc hívének tüntesse fel magát, olyan benyomást keltsen, mintha „rugalmas” álláspontét képviselne az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdésében. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője washingtoni sajtókonferenciáján ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész elmenni Bécs- be... A tények azt bizonyítják, hogy az amerikai kormányzat álláspontja az űrfegyverkezés problémájában, így a tárgyalások célját tekintve is, szöÉVEKEN ÁT óvatosság, visszafogottság jellemezte a brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) kongresszusait. Ez érthető is volt, hiszen a küldöttek kiválogatását az ismétlődő tanácskozásokra a jobboldalinak jellemzett vezetőség manipulálta. Kétértelmű határozatok, így is, úgy is értelmezhető, a tényleges problémákat „szőnyeg alá söprő” állásfoglalások — ezek voltak egy-egy kongresszus sovány eredményei. Most viszont Brightonban, az angol tengerparti üdülőhelyen, ahol hagyományosan ezeket a tanácskozásokat tartják, a megszokottól eltért a hangnem. S ezen nem is lehet meglepődni, hiszen Nagy-Britanniá- ban a dolgozó milliókat nyugtalanítja az élesebbé vált nemzetközi helyzet, amelynek egyik előidéző oka az, hogy a NATO 1979-es döntésének megfelelően a szigetország területére amerikai Pershing—2 rakétákat és manővereztethe- tő robotrepülőgépeket telepítenek, s ez a veszélyes művelet minden tiltakozó akció ellenére már meg is kezdődött és a kijelölt támaszpontokon Immár több közén-ható- távolságú rakéta-nukleáris fegyvert hadrendbe is állítottak. A beloolitikai porondon égető probléma a munkanélküliség. amely túlhaladta a kétmilliós számot, s ezen a rendkívül lassan meginduló gazdasági fellendülés alig- alig változtatott Súlyosbítja a helyzetet az immár fél éve tartó bányász- sztrájk, amelyet az Anglia ^mhJíCYZST szamára egyik alapvetőnek számító gazdasági ág dolgozói azért kezdeményeztek, mivel a Thatcher-kormányzat utasítást adott több bánya bezárására és így újabb ezer meg ezer dolgozó került volna az utcára, s növelte volna a munka- nélküliek rendkívül, milliókra felduzzadt seregének létszámát. Túl ezen a bányák bezárása — amelyek állami tulajdonban vannak — azt is jelentette volna, hogy láncreakció indul el ennek nyomán. A konzervatívok kormánya ugyanis arra törekszik, hogy ismét a magántőkének játssza át a második világháború után államosított üzemeket, oly módon, hogy lezül- leszti, tönkreteszi ezeket, hogy így indokolja „a tőlük való megszabadulást”, csakúgy, mint azokat az alacsony pénzösszegeket, amelyekért ezeket a vállalatokat áruba bocsátja. A SZAKSZERVEZETI kongresszus előestéjén egyfajta holtpont alakult ki azokon a tárgyalásokon, amelyeket a bányászszakszervezet vezetői folytattak a munkáltatókkal. Sőt a Thatcher-kormányzat azt remélte, hogy azok a dolgozók — acélipari munkások és más o’"an vállalatok munkatársai, amelyek szenet használnak fel nyersanyagként — felszólalások még messzebbre mentek. Élesen bírálták a Thatcher-kormányt, amiatt, hogy részt vállal abból a reagani politikából, amely egyoldalúan arra törekszik, hogy a jelenlegi európai katonai egyensúlyt a NATO javára változtassa meg, s ezért elutasítja azokat a javaslatokat, amelyek a két- és többoldalú fokozatos nukleáris leszerelésre vonatkoznak. A felszólalók — akik elsősorban a bányászok és a szállítómunkások küldötteinek soraiból kerültek ki — síkraszálltak valamennyi rakétatelepítés haladéktalan megszüntetése és valamennyi atomfegyver fokozatos felszámolása mellett. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy e radikálisabb hangvétel és a TUC új főtitkárának megválasztása között sok angol lapkommentár vont párhuzamot. A TUC új legfőbb vezetője ugyanis az 51 éves Norman Willis, értékelésük szerint balra áll a most leköszönt vezetőségtől, és mint rámutatnak: szakszervezeti pályafutását a most radikális álláspontot elfoglalat szállítómunkás-szakszervezetnél kezdte. Mindent összevetve: a brightoni TUC-kongresszuson megnyilvánult radikálisabb hangnem hűen tükrözte az angol munkások körében fokozódó elégedetlenséget, és joggal töltheti el nyugtalansággal a Thatcher-kormányzatot a jövőben várható akciósorozatok miatt, amelyek a brit belpolitikai helyzet további éleződését jelzik előre. Árkus István ges ellentétben áll a szovjet megközelítéssel. A tárgyalásokra nem a tárgyalások ténye miatt van szükség, hanem hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek megakadályoznák az űrfegyverkezési hajszát. Viszont Washington láthatóan nem törekszik ilyen megállapodások elérésére, mi több, lehetőségét is minden eszközzel ki akarja zárni. Pedig egészen nyilvánvaló, hogy a megállapodás ebben a kérdésben létfontosságú lenne az emberiség számára, és a szovjet—amerikai kapcsolatokat bizonyos mértékben gazdagítaná a kölcsönös bizalom elemeivel. Kcsztandov temetése Leonyid Kosztandovot az SZKP KB tagját, a Szovjetunió miniszterelnökéinek helyettesét, aki szerdán hunyt el, pénteken a Vörös téren helyezték örök nyugalomra. Kosztandovot, a moszkvaiak ezrei kísérték el utolsó útjára. A Lenin-mauzóleum mellvédjén Vitalij Vorotnyikov, Andrej Gromikö, Vlagyimir Dolgih és Jegor Ligacsov foglalt helyet. A Leonyid Kosztandov hamvait tartalmazó urnát, tüzérségi díszsortűz közben helyezték el a Kreml falában. NBC amerikai televíziónak adott és pénteken sugárzott nyilatkozatában. Az amerikai kérdések neves szovjet szakértője ugyanakkor hangsúlyozta: bízik abban, hogy ez nem jelent visszafordíthatatlan folyamatot. Ahhoz azonban, hogy a folyamat megforduljon, különleges erőfeszítésekre van szükség és nem szabad ellenséges lépésekkel tovább mérgesíteni a helyzetet, ahogyan azt a jelenlegi amerikai kormányzat teszi — hangoztatta Arbatov. „Nem a szónoklatok, hanem a tettek számítanak” — mondotta, arra a kérdésre válaszolva, hogy tapasztal-e módosulást Reagan elnök magatartásában. Arbatov utalt arra, hogy a Republikánus Párt most elfogadott programja lényegében megismétli az amerikai katonai, fölényről négy évvel ezelőtt tett kijelentéseket. . A novemberben esedékes amerikai választásokról szólva a szovjet szakértő kijelentette: a Szovjetunió tisztában van azzal, milyen politikát folytatna egy újab'o Reagan-kormány. Walter Mondale győzelme esetén ez nem lenne világos, de Mondale abban a Carter-kormányzatban töltött be alelnöki tisztet, amellyel a Szovjetuniónak egyaránt voltak jó és rossz tapasztalatai. A jelenlegi választási hadjárat minden bizonnyal nagy hatással lesz az amerikai választókra, és természetesen fontos, milyen lesz ez a hatás — mondotta. Arbatov nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy Andrej Gromikö szoviet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején találkozzék amerikai vezető volitikusokkol, köztük, alkár Reagan elnökkel is. A washingtoni külügyminisztérium most jelentette be, hogy Gromikö és Shultz amerikai külügyminiszter találkozóiét szeptember 26-r3 tervezik. A Szerelvényértékesííő Vállalat áruforgalmi és szállítási főosztálya fsE'tréfeir® kmres raktárost és targoncavezetőt Jelentkezni lehet a raktárház vezetőjénél, cím: Budapest IX., Gubacsi út 24 . telefon: 471-747 és 471-770. saját munkahelyük „féltése” miatt elítélik a bányászsztrájkot, vagy legalábbis nem szavazzák meg a munkabeszüntetést folytatókkal való szolidaritási javaslatot. A szakszervezeti kongresszuson azonban győzött a munkásszolidaritás: a küldöttek túlnyomó többsége megszavazta a munkahelyük bezárása ellen harcolókat. A meghökkent munkáltatók a történtek láttán — mivel nem akarják a brit munkaügyi helyzet további kiéleződését, amely jelentős profitoktól fosztaná meg őket — úgy döntöttek, hogy vasárnap mégis felveszik a tárgyalást a sztrájkoló bányászokkal... A másik, több angol hír- magyarázó által „sokknak” nevezett hatás a nukleáris fegyverkezésre vonatkozó TUC-határozat nyomán érte a Thatcher-kormányt. A brit szakszervezetek kongresszusa pénteken határozatban követelte a Nagy-Britanniíba telepített robotrepülögépek visz- szavonását, az ország nukleáris erejének korszerűsítését célzó, költséges, úgynevezett Trident-program törlését és általában pedig sürgették, hogy a brit katonapolitikát haladéktalanul helyezzék „nem nukleáris alapokra”. A HATÁROZATI javaslat előterjesztését megelőző a wc-Kommsmm
