Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

a Abonyi krónikái Aránytjsn az íginyskkel lit hely minden apróságnak Mega'dádott a biilcródsgsnd ­A gyerekek játszanak az új bölcsődében. Nincs még egy hónapja, hogy Abonyban hivatalosan is átadták az új bölcsődét. A költségekről, az építőkről, a társadalmi segítségről annak idején szóltunk, ezúttal kuk­kantsunk be a gyermekintéz­ménybe, ismerkedjünk meg a legilietékesebbek véleményé­vel. Lát©-, hatótávolságban Á nagyközségben ez a má­sodik bölcsőde. A kettő együtt 80 emberpalántát tud fogadni, ez a jelenlegi igényekkel arányban áll. Tehát a telepü­lésnek ez a gondja egyelőre megoldódott. Az új épület négy szárnyából kettőben a foglalkoztatátermeik talátlha- —tők, mindkét részben van úgy­nevezett átadószoba, ahol a szülők átadják, átveszik ki­csinyeiket. Van beteg- és für­dőszoba, valamint külön-külön kocsitároló, Mosoda és vasaló- helyiség is készült, itt tisztít­ják, vasalják a gyerekek bent- tartózkodás alatt viselt ru­háit, ezenkívül orvosi rendelő, négy iroda, valamint a gondo­zóknak pihenőszoba is készült. A másik két szárny az úgy­nevezett gazdasági rész. Itt találhatók a különféle raktá­rak, a zöldség- és húselőké­szítő, a konyha, á fekete- és fehérmosogató, a tálaló, ide került a dolgozók öltözője, zu­hanyozója és ebédlője, önál­lóan gondoskodnak a gyerme­kek élelmezéséről, egy sza­kácsnőt és két kisegítőt foglal­koztatnak. — A másik bölcsőde átala­kítással készült, viszont _ ezt már kifejezetten bölcsődének építették — magyarázta Gáti Józsefné, az intézmény veze­tője. — Nagy előny, hogy a kisegítő helyiségek egymásból, illetve a foglalkoztatótermek­ből nyílnak, így a gondozók folyamatosan látó- és hallótá­volságban vannak a gyerekek­től. Például mosdatás vagy fürösztés közben is látják, hallják, mit csinálnak a töb­biek. Ha konfliktushelyzet vagy balesetveszély adódna, nyomban közbeavatkozhatnak. Látogatásunkat úgy időzítet­tük, hogy szülőkkel is talál­kozhassunk. Egyetlen kérdést tettünk fel: Kinek mit jelent az új bölcsőde? Balogh Lajosné, aki a Me­chanikai Művek helyi gyár­egységében dolgozik, így fog­lalta össze véleményét: — Ügy érzem, nagyon jó helye van itt gyermekemnek. A gondozók kedvesek, barát­ságosak, sokat foglalkoznak vele. Talán többet is nyújta­nak, mint én a családtagjaim­mal együttvéve tudnánk. A környezet tetszik, nem hiszem, hogy ettől többet lehetne adni a picinyeknek. rrnz ez építkszéshez A gyáregységnél kapott mun­kát Kapás Béíáné is, ő azon­ban most gyermekgondozási szabadságon van. — Két gyermekünk van, ő a kisebb — mutatott az ajtó­ban megjelenő csemetéjére—, a nagyobb most megy óvodá­ba. Mivel mindkettőjüket si­került elhelyezni, két év után rövidesen megint dolgozni me­gyek. Kell a pénz, mert épít­kezünk. A bölcsőde dolgozója Bálint- né Tímár Katalin, ö már megszakította a gyes-t. — Szolnokon dolgoztam — újságolta. — Számomra a le­hető legjobbkor nyitotta meg kapuit ez a gyermekintéz­mény. Mi is építkezünk és szükség van mindkét kereset­re. Másrészt, helyben van a munkahelyem, harmadsorban pedig, ha nem lenne ez a böl­csőde, a gyermekgondozási szabadság végén még egy ideig nem tudtam volna munkára jelentkezni, mecL íjincs, aki felügyelt volna gyermekemre; Pelle Sándor hivatásos tűz­oltó, miközben kisfiát öltöz­tette, kérdésünkre a követke­zőket válaszolta: — A vasútállomás környé­kén lakunk. Onnan a régi, il­letve a Szelei úti bölcsőde kö­rülbelül 5 kilométerre van. Nem közömbös, hogy ide vagy oda visszük fiunkat. Ez jóval közelebb esik lakásunkhoz, ami mindkettőnknek előny, ugyanis a feleségem is dolgo­zik. A gyereket felváltva hoz- zuk-visszük. Mindenki jól jár Török Sándornét nehezen tudták nélkülözni az Egyesült Ruházati Szövetkezet helyi üzeménél. Ö is szívesen dolgo­zik, de eddig a gyerek mellett csak négyórás elfoglaltságot tudott vállalni. — Ügy gondolom, mindenki jól jár — mondta. — A szö­vetkezet is. mert nvolc órát dolgozom, nekem pedig több a jövedelmem. Az asszonyok többsége még elmondta, hogy a bölcsődének azért is örülnek, mert kicsi­nyeik könnyebben rpeg.szokiák maid az óvodát, a gyermekkö­zösséget. Irta és fénvkénezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM 1984. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Sek sich csa'sJ fofeers Ajtaja előtt piros telefon PcsfaEuvcffi! nyílt ca lakótelepen Tanácstagi beszámolókon, más fórumokon, sőt olvasóink levelei között az utóbbi esz­tendőkben nemegyszer elhang­zott a kérdés, a kívánság: miért nincsen postahivatala a népes Károlyi Mihály lakóne­gyednek Cegléden? Évtized alatt családok százai települ­tek oda, növekszik az emele­tes háztenger, az emberek szí­vesen vennék, ha bélyegért táviratfeladásért vagy akár egy távolsági ' telefonbeszélge­tés lebonyolításáért nem kel­lene a városközpontba elbak­tatniuk vagy a vasútállomás postahivatalába. Teljes szolgáltatás Hétfőn délelőtt, mellőzve az ünnepélyességet, a lakónegyed egyik, Kozma Sándor utcai tízemeletes épületének föld­szintjén — ahol egykor Patyo­lat-felvevő volt — megnyílt Cegléd 4. számú postahivatala. A mintegy hatvan négyzetmé­ter alapterületű épületrészt a célnak megfelelően alakították ki. A bejárati ajtó mellett postaládát szereltek a falra és egy utcai távbeszélő-készülék kapott helyet az üvegfalú kuc­kóban. Modern vonalú, piros színű és nyomógombos ez a telefonkészülék, épp olyan, mint amilyennel egy ideje a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében foglalkoznak. Nemcsak helyi beszélgetésre, hanem távhívásra is alkalmas, minden olyan telefonszámot tárcsáizmi, vagyis billen tvűzni lehet a kellő telefondíj ellené­ben, ami á crossbar-rendszer­hez tartozik. A készülék 2 fo­rintosokkal. 10 forintossal és 20 forintossal működik. Az ■előcsarnok kis fülkéjében he­lyezték el azt a telefonkészü­léket, amelyben a meghívásos interurbánok kerülhetnek sor­ra, a posta segítségével. Hosszú asztal, székekkel. A fali' táblán a hirdetmény, a postai díjszabások kerültek közszemlére. Látható hamaro­san mindaz a dekorációs tá­jékoztató, amely az ügyfélse­reggel a posta szolgáltatásait megismerteti. A hivatali szo­ba láthatatlan vonallal (he­lyettesíti ezt az elrendezés) három részre tagozódik. Az egyik sarok a postai takarék­szolgálat és utalványokkal foglalkozó hely, középre ke­rült az értékcikkárusítás, táv­iratfeladás és sok más szol­gáltatás, a hivatál másik zu­gában a mérleg áll, mutatva, hogy ott a csomagfeladó hely. Mindez egyelőre egy sze­mély munkahelye: a feladato­0!©nszc!g;Tatás nélkül A lakosság szívesensegít 3Jísk, Járdák kőszenemért Az abonyi tanács az év ele­jén intézkedési tervet dolgo­zott ki a társadalmi munka­végzésről, amelyet minden üzemnek, intézménynek, szer­vezetnek megküldték 'és a la­kossággal is tudatták tartal­mát. Ebben rögzítették, miben és milyen értékben várják a közösségek, munkakollektívák segítségét, támogatását. Ügy látszik, nem volt hiábavaló tö­rekvés, mert az év első hat hónaniában 10.2 millió forint­nál több értéket kénviselő, el­lenszolgáltatás nélküli munkát végeztek a nagyközségben, A lakosság esősorban az üt­és járdaépítésből vette ki ré­szét, június végéig újabb 280 négyzetméter járda készült el és több utcában megtörtént az előkészület. Emellett 2400 négyzetméter út alépítményét készítették el, a felületzárást pedig 13 utcában, 22 760 négy­zetméteren elvégezték. Az üzemek, intézmények ön­zetlensége ugyancsak jelentős. Egyebek között feltöltötték a volt kézilabdapálya területét, amely a strand része lesz, és a Szolnoki út végén, a temető melletti majdani járda helyét is kialakították Az üzemek egy része, valamint a kisipa­rosok segítettek a Tavasz ut­cában készülő orvosi lakás munkálataiban. A befejezés az év második felében várható. kát Vörös Jánosné látja el. Postai alkalmazásban lassan két évtizedet tudhat maga mögött, alapos gyakorlatra tett szert. Kíváncsiskodók Az ügyfélforgalom színhe­lyét annak rendje s módja szerint a belső, hivatali he­lyiségektől üvegfal választja el. Bent a csomagraktár és az öltöző, a szociális helyiségek kaptak helyet, s jut még hely újabb íróasztalnak is, ha fel­fut a forgalom. Az első fél­órában inkább csak kíván­csiskodók tértek be, bár a környék hetek óta tudja, hogy ezen a helyen posta lesz. Elé­gedetten vették tudomásul. — A gombos telefonba, ha crossbart hívok, bedobha­tok-e 20 forintot 2 forintos címletekben ? Helyi hívásnál tízesből visszaad-e a készülék automatája? — Átutalási- betétszámlát itt befizethetünk-e? Ha postai ta­karékbetétet akarok _ váltatni, fizethetem^ itt? Újságokat mikortól árusítanak? Hozha­tom délután .feladni a csoma­gomat? . Megannyi kérdés, megannyi feleleü. Egy fiatalasszony, pöt­töm csemetéiével pénzt hozott. Casco-biztosítás díját : adja postára, áruhitel esedékes ré­szét törleszti. Igen, itt él a la­kótelepen, így nem kell mesz- szire mennie. Neki minden­képp kedvező ez az új posta- hivatal. Menetrend szerint Az előtérben barna kis aj­tók sorakoznak a falon, biz­tonsági zárral ellátva. Posta- fióksor is készült, hamarosan ellátják számokkal. Nem ti­tok, hogy a város két nagyobb postáját szeretnék így mente­síteni: a közeli üzemek, vál­lalatok nyithatnak itt elsősor­ban postafiókot. A hivatali menetrend, mint Vörösné sorolja, a következő. Délelőtt 10 órától délután 18 óráig tart nyitva a 4-es posta, ebédszünet nélkül. Pénteken 9—18 óráig van hivatali idő, a szombat szabad szombat. Pénztári órákat 17 óráig lát el, a küldemények adott me­netrend szerint kerülnek a vá­ros főpostájára innen is. Mintegy rendelésre, nyílik az ajtó. Egyenruhás, „autós postás” jön, cégjelzéses zsá­kokat hoz. Természetesen van, amelyiken nemcsak ez, hanem a kulcsra záródó lakat is jel­zi szolgálati voltát. Csöng a telefon, táviratot feladni tér­nek be, bélyeget kérnek. Meg­kezdte munkáját tehát a kért és várt Károlyi Mihály lakó- negyedi 4. számú postahivatal Cegléden. Eszes Katalin Diákok váróterme Benépesült a ceglédi vasút­állomáson a diákváróterem. Rendje hasonló, mint az el­múlt tanévben volt: csendes olvasás, egyeztetés, tanulás és beszélgetés, társasjáték szín­helye a tágas helyiség, melyet évekkel ezelőtt a vasutas KISZ-esek kezdeményezésére, a városi KlSZ-blzottság tá­mogatásával alakítottak ilyen váróteremmé, a nap mint nap utazó, tanuló ifjúság számára. Utcán kínálják Cegléden két fontosabb be­vásárlóhely előtt, a Dél-Pest megyei Áfész Rákóczi úti ABC kisáruházánál és a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Kos­suth Ferenc utcai ABC kis­áruházánál jó ideje, hogy megtelepedtek a környékbeli kertes házakból zöldséget, gyümölcsöt, virágot hozó al­kalmi árusok. E lehetőségre tavaly és az idén is tanácsi engedély hívta fel a figyelmet, többen élnek is vele. Fogyi és biztonság Ezen a nyáron tetemes mennyiségű fagylalt fogyott el Cegléden. A cukrászdák, presszók, fagyiárusító helyek főként szerződéses üzletek, sőt magáncuikrászda is csat­lakozott az idén a sorba. Gon­dosak a fagyikészítők és áru­sítók, nem kockáztatnak, fő­ként a jól bevált, gyári készí­tésű alapanyagokat használ­ják az adott recept szerint, ügyelnek a higiéniára. Fagyi­mérgezés szerencsére évek óta nem volt. Egy-két kánikulai napon esett meg, hogy estére kelve hiánycikk lett a fagy­lalt. Szenkrok versenye Gyulán «Csaknem 200 negyven éven felüli egykori úszó, vízilabdá­zó és edző találkozott vasár­nap Gyulán a Várfürdőben, hogy a 14. alkalommal kiírt szenior úszóbajnokságon ösz- szemérje erejét A ceglédi férfi úszók, Pest megye színeit képviselve, is­mét remekül szerepeltek, baj­nokságot és értékes helyezése­ket értek el. Eredmények: 100 m gyors- úszás II. korcsoport 2. dr. Haj­dú Endre, 50 m hátúszás III. korcsoport, 3. Beck Mihály, 50 m gyorsúszás III. korcsoport 4. Csizmazia György (Auszt­rália), 50 m gyorsúszás III. korcsoport 5. Patyi Árpád, 50 m mellúszás III. korcsoport 4. Tomcsányi Zoltán, 4x50 ve­gyesúszás I. korcsoport 4. dr. Pusztai Géza. Ezüstérmes a 4x50 m vegyesváltó: Beck. Tomcsányi. Dunai, Patyi osz- szeállításban. A pontversenyben az induló 7 megye közül a Pest megyei csapat a 2, helyen végzett. B. M. Tűrik, ka reccsen Abroncs a dongapdáston Füles densizsoEi, káposztáshordó Rábiccent a mester: — Ez az. Akkor szeretjük, ha így beszél. Én is bólintok, mintha leg­alábbis természetes lenne, hogy így beszél, és egyáltalán, hogy beszéd az, amit jószeri­vel csak mormogásnak hallok. Igaz: az egymáshoz préselődő fatestek üzenetét meghallani, ahhoz jó fül kell, no meg ta­pasztalat. Beszéd az, csak le­gyen, aki megérti. A mester már magyarázza is: — Mert szólhat ez másként. Reccsen, akkor aztán baj van, eltörött a donga. Hordó készül Gulicska Im­re ceglédi kádár udvarán. — Huu, hát nyáron a leg­rosszabb. Fönn éget a nap, lenn a beton, és ráadásként meggyújtjuk a tüzet. De hogy kerül ide a tűz? ’U?X2\ 11301 Az első dongákkal össze- csíotetett állító abroncs vala­miféle keretet képez. Sorban és főleg rendben lehet egymás mellé rakni a többi dongát. A fatestekből dongapalást for­málódik, amit szalagként ölel körül fönn az abroncs. Ügy néz ki, mint egy teteje nincs sátor. Középen lángoszlop emelkedik, perzsel, ^e köz­ben meg vízzel locsolják a hordókezdeményt, mert a haj- lításhoz így edződik meg. — Tessék, kigömbölyödött a hasa — nyugtázza a mester. Ez egy közepes méretű hor­dó, minden bizonnyal bornak való. Gulicska Imre első önálló munkája viszont egy füles de- mizson volt, szabaduló ta- noncként készítette 1950-ben. Azóta megannyi formához idomult már keze: kármentő, tölcsér, puttony, káposztás­hordó, kád... És változtak a fatartályok is. — Régebben hosszúkásra csinálták a hordókat, ma már a hasast kedvelik, és meg­hagyják a donga vastagságát. Nem okoz főfájást Az ember azt gondolná, hogy aki naponta kezében tartja, az igencsak szeretheti a fát. — Inkább ismerni kell. Az elmúlt időben rettentően vá­logatós volt a nép. Az abonyi embernek például csakis az eperfa, a kokainok pedig a tölgyfa törzse felelt meg. Még most is akad, aki azt mond­ja, neki semmi másból, csak tölgybői formáljak hordót Kérdeztem tőle: miért? ö ugyan nem tudja, de világéle­tében ebből csináltatott. A mester 1.955-ben váltott ipart, de még el sem mélyült túlzottan a fadolgokban, mikor a mezőgazdaság átszervezése idején a nullára esett a hor­dók, s a kádármunka iránti kereslet. Előbb karbantartős- kodott, majd á Nagykőrösi Konzervgyárba került. (— Na, ott se szakadtunk bele a fi­zetésbe.) Aztán 1966-ban ismét a saját gazdája lett. A faanyag beszerzése nem okoz főfájást! manapság. Az udvaron szabályos máglyába pakolva jókora mennyiség he­ver, a Mátrából került ide. Görbülés szakma — De ott van az abroncs. Utoljára tíz évvel ezelőtt le­hetett Cegléden kapni. Ameny- nyi kell, azt hol Kecskemét­ről, hol meg Kaposvárról ho­zom. Vagy a hordófenékbe való kétfejű szög, folyton mászkálni kell utána. Ősz jön, szüret. Illő hát új hordót, kádat csináltatni vagy pótlással betömni a sérültek foghíjait. — Megfigyeltem, hogy úgy 3—4 évenként van kiugró ter­més. Mint például tavaly: akadt megreqdelés szép szám­mal nagyobb edényre is. De idén már csak 50, 100 és 200 literes edényeket kértek a gazdák, biztos jeléül annak, hogy szerényebb lesz a szü­ret. Derekához kap a mester, fáj, tapogatja. Hiába, görbü- lős szakma ez. Varga Sándor IÉSSN 0133-SCM (Ceglédi Hírlap t

Next

/
Thumbnails
Contents