Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

1984. SZEPTEMBER 5., SZERDA Új hibridek Közös nemesi lés Magyar és NDK-beli kuta­tók együttműködésének ered­ményeként újabb, igen korai silókukorica kapott állami el­ismerést a Német Demokrati­kus Köztársaságban. A Bema­gold nevű hibridet az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete és a bernburgi kutatóintézet szakemberei ál­lították elő. Jó termőképessé­gű, az NDK éghajlati és talaj­viszonyaihoz alkalmazkodó fajta. Vetőmagját Martonvá- sáron szaporítják, s már jö­vőre 300—500 hektár elvetésé­re elegendő mennyiséget szál­lítanak belőle a baráti ország mezőgazdaságának. A csaknem két évtizedes magyar—NDK együttműködés eddig is jó eredményeket ho­zott: az elmúlt tizenegy év­ben hat új, közös nemesítésű hibridet állítottak elő a két ország tudósai. Az együttmű­ködő tudományos intézmé­nyekben — a martonvásári, a szegedi és a bernburgi kutató- intézetben — évente három­ezernél több hibridkombiná- ciót állítanak elő és próbálnak ki. Jelenleg tíz kísérleti he­lyen, harminc közös nemesíté­sű kukorica vizsgázik. A kö­zös előállítású hibridek ter­mesztéséhez szükséges vető­magból az idén 2200 hektár el­vetésére elegendő mennyisé­get, tízezer tonnát állítanak elő Martonvásáron. Megfelelő a választék Az aratás befejeztével a Bu­dapesti Vegyiművekben meg­kezdődött a folyékony, úgyne­vezett szuszpenziós műtrá­gyák gyártása az őszi talajelő­készítő munkálatokhoz. Az idei őszre a vállalattól 16 ezer köb­méter folyékony műtrágyát rendeltek a környező gazda­ságok és szövetkezetek. Jelenleg naponta több mint 250 köbméter folyékony mű­trágyát szállítanak el a válla­lattól Pest, Komárom és Fe­jér megye gazdaságainak, szö­vetkezeteinek tartálykocsijai, s viszik ki a táblákra. A vá­laszték is megfelelő. Olyan fo­lyékony műtrágyákat kínálnak, amelyek különféle' arányban tartalmazzák a nitrogént, a foszfort és a káliumot, s ezek­ből aszerint vásárolnak a fel­használók, hogy náluk melyik­ből mennyit igényed a talaj a jövő évi termés megalapozásá­hoz. Hiányzik a kert, az udvar Elet a dabasi lakótelepen Dabas. A valamikori cgyutcás falu városlasodik. Tíz-tizen­öt esztendővel ezelőtt még csodájára jártak az épülő többeme­letes kockaházaknak, de nyolc éve már Dabasnak is van lakó­telepe. No nem nagy, de van rengeteg fa, mely melegben ár­nyékot ad a játszótéren babázó, bújócskázó lányoknak, fiúk­nak. Otthon a család Sári, Alsóbesnyő, Gyón, Feisódabas. A lakótelepen élők többnyire innen verbuválód­tak, A gyerekek egy része már nem is emlékszik a régi ker­tes házra, a nagymama portá­jára, masok élénken idézik fel az elmúlt pillanatokat az egy­kori játszótársakat. Mint a Gyóllai család legfiatalabb tagja is, az ötödikes László, de hozzáteszi: — Azért jó ám itt lakni. Gyakran kocsikázunk — mondja és megmutatja az egy­kori babakocsiból készített járgányt, mely immár a na­gyobbak játékszere. — Szok­tunk horgászni is a Parlag-tó­ban. — Aki esetleg nem tud­ná, annak el kell mondani, hogy ez nem más. mint egy nagyobbacskára sikerült po­csolya, ahová egy-két szenve­délyes horgász halakat telepí­tett a lakótelepi gyerekek nagy örömére. — És halat is szoktatok ott fogni? — Persze! Igaz, nem na­gyokat. Körülbelül húsz-hu­szonöt centis törpeharcsákat. Dél van. Edény- és evőesz­közcsörgés hallatszik minden­honnan, az édesanyák, idősebb testvérek az ablakból kihajol­va próbálják hazacsalogatni a játszótéren szórakozó kisebbe­ket. A Gyóllai családban most mindenki otthon ebédel. A nagyobbik gyerek már közép- iskolás. Pécsett tanul de szün­időben mindig hazajön, ilyen­kor az édesanya is Itthon eszik. Ritkán van arra alka­lom. hogy együtt étkezzék az egész család. Leszerelt a fiunk Kovács Györgyéknél nagy az öröm, két nappal ezelőtt szerelt le a fiú. Ám ha a la­kótelepi életről faggatom őket, csak úgy dől belőlük a pa­nasz: — Azt írja meg, hogy sok a rezsi! Tizenhármán élünk ebben a másfél szobás lakás­ban, de a tanács nem ad na­Segítség! Tűz! gyobbat. Nem jutunk egyről a kettőre. Pedig dolgozik a fér­jem is a bekecsi tsz budapes­ti egységénél, a fiam Herná- don. Mondták ugyan, hogy vegyünk házat, ha nagyobb lakás kell nekünk, de azt nem mondták meg, hogy miből — panaszkodik Kovács György- né, miközben megsimogatja a hozzábújó kislány fejét. — Egyszerű cigánycsalád va­gyunk má, nem tudunk annyi pénzt kifizetni. Nem is csodálom, hiszen a lakás, az élet fenntartása bi­zony sokba kerül, s ahogy el­néztem kislányukat a játszó­téren, meg keLlatt állapítanom, hogy legszebb, legtakaro- sabb az ott szaladgáló gyere­kek között. Pálmák között Az újabb épületek között sportpályát fog közre egy ma­gas drótháló — nagy kézilab­da-mérkőzések, sörmeccsek színhelyét. — Esténként összejönnek a férfiak, focizunk, játszunk. Fiatalok az öregek ellen, so­ványak a kövérekkel — mond­ja Rákóczi Gyula, aki kerék­párját tolva érkezett éppen az egyik ház elé. — A nővé­reméi kertjében voltam, szed­Újabb parcellázás Farmoson Elsősorban a fiataloknak tem egy kis szilvát. Jól jön az a kis kert. Van honnan hozni a főzni-, eltenni valót. Gyü­mölcsöt, zöldséget. Hiába. Az Alföld közepén, ott ahol néhány házzal arrébb több száz négyszögöl vesz kö­rül egy-egy portát, nagyon hiányzik a kert, a gyerekek­nek az udvar. — És ha le is mennek a ját­szótérre a gyerekek? Nem na­gyon szeretnek ott lenni. Az egyik fiú verekszik, a másik felilöki a kisebbet. Inkább itt vannak a lakásban, az erkélyen — mondja Gergő Pétemé. Bevallom, nem is csodálko­zom a gyermekeken. A lakás ugyanis olyan, akár egy bota­nikus kert Csak az óra ke­tyegése figyelmeztet ■ rá, hogy nem üvegházban járok. A szobák sarkában pálmák, a szekrényről futónövény lógat­ja karjait és kisebb-nagyobb cserepekben különböző virá­gok zöldellnek, pótolva a hiányzó kertet, udvart. Milyen is az ember? Tulaj­donképpen örül annak, ami­je van, de azért csak meg­jegyzi, miért nem jó a lakóte­lepi lakás. Pedig százszor jobb itt élni, mint az anyóssal, az albérletben, egy szobában nyolcadmagával. Mikor kö­vetkezik el az a pillanat, ami­kor az emberek örülnek majd a gyarapodásnak és nem ber­zenkednek a tegnap tán még eszükbe sem jutott hiány miatt? Fiedler Anna Mária A négyezernél kisebb lélek­számú Farmos példásan so­kat tett az utóbbi időszakban népességének megtartásáért. A tanács kezdeményezésére újabb építési telkek parcellá­zását kezdték meg. amelyeket elsősorban a faluban élő fia­talok között osztanak szét. öt­ven 200—250 négyszögöles ház­helyet adnak tartós használat­ba, az eddigi kalkulációk sze­rint 35—40 ezer forintért, amelyet a dolgozó fiatalok is képesek előteremteni. Az el­következő időszakban, várha­tóan októberben, a villanyhá­lózat kiépítésével megkezdő­dik a telkek közművesítése. A farmosi tanács a telepü­lésfejlesztésben támaszkodik a lakosságra, a helybeli fiata­lokra. Segítségükkel korszerű­sítették a település művelődé­si. oktatási intézményeit, ösz- szefogásukkal készült el az új iskola. Jelenleg az úthálózat felújítására szerveznek társa­dalmi munkát. Környezetünk tisztaságáért Ha a szép szó nem segít Az állampolgároknak azon kötelezettségét, hogy óvják és védjék a természetet, törvény rögzíti. Az állam egész sor ter­mészetvédelmi szepontból ér­tékes tájegységet nyilvánított védettnek. Beletartoznak a vá­rosok zöldövezetei, a csapadék­megőrző erdősávok, az időle­gesen védett területek, a nem­zeti parkok és természetvédel­mi területek; ide tartoznak a természet- és vadvédelmi te­rületek. Csodálatos ibolya Ezzel a felelősséggel kell végezni munkánkat, hogy a természet meg tudja adni mindazt, amit tőle várunk. A környéket járva, viszonylag rö­vid távolságra a nagyközségtől, természetvédelmi terület talál­ható: a csévharaszti ősboró­Vándorkiállítás egyik állomása a dabasi művelődési ház. Se­gítség! Tűz! címmel ezúttal a Tápió környékén fejt ki felvilá­gosító, megelőző munkát a Pest megyei Tűzoltó Parancsnok­ság. Többek között a lakóházakban előforduló tüzek, például gázpalackok, hősugárzók, gyermekek által okozott balesetek képi megjelenítésével hívják fel a lakosság figyelmét a veszélyre Erdős! Ágnes felvétele A színhely impozámsan hétköznapi, mindket­ten ülnek, a Hölgy hol iz­gágán, hol összeroskadva, a riporternek csak a mik­rofonja lóg be idöpkent a képDe. Riporter: ön ugyebárSu- vics Beata, aki hozzánk fordult a iorgaioüönyv fel­tételezése értelmében. S. B. Hát tessek monda­ni. létezhet ilyen? Riporter. Milyen ilyen? S. B. Hát eppan ez az. A habverőről van szó. R. Milyen habverőről? S. B. Amelyik nem veri a habot. Illetve veri, de kife­lé, a falra, a konyhabútor­ra, a padlóra, a frizsider­re, a villanytűzhelyre. Kn csak mosom, mosom, tör­lőm, nem eszem. A csalá­dom sem eszi, mert a hab nem a tányérba kerül, ha-i nem. oda, ahová mondtam. R. Kezdjük talán az ele­jén. Ez egy új habverő? S. B. Igen, legalábbis há­rom hónapja új volt, ami­kor vettem. R. Hol vásárolta? S. B. A Leány utcai eleikit- romossági szaküzletben, R. Mennyiért? S. B. Ketezer-hatszázhu- szonöt forintért. R. Ennyibe került egy habverő? S. B. Éppen ez az A szerkezet egy kombinált habverő; szögbelövő, dará­ló és ébresztőóra. R. Es nem reklamált? S. B. Hiáoa reklamáltam, mert azt mondták, hogy for­duljak a garanciális szer­vizhez, ahová oda is for­dultam. . R. Es mi történt? B. B. Rét hétig ott tar­tották, azutan azt mond­tak, hogy meg van javítva. R. Anogy a szavaiból ki­veszem, azért nem nagyon vor megjavítva. S. ti. Rém. A habot ugyan kiiseob ívben verte kineoe, de pokolian recse­gett, az ébresztőóra köz­ben csengett, időnként egy-egy szöget is kilőtt, de szerencsére a nyitott aola- kon keresztül, abból nem lett baj. R. Hanem miből lett baj ? S. B. Abból, hogy a szer­kezet leállt. R. Meghibásodott. És nem akarták kicserélni? S. B. Nem hibásodott meg, illetve hibás volt. de Gombó Pál: Mfdíu azért állt le, mert kicsapta a biztosítékot az egész ház­ban. R. Ahá. Az tényleg baj. És pénzbe került a javítás is. nemdebár. S. B. Debár. Hanem nem az volt a legnagyobb baj. R. Hanem mi volt a leg­nagyobb baj? S. B. Az, hogy a házban emiatt megharagudtak rám. Tessék képzelni, a szomszédasszonyom, aki ad­dig mikor munkába men­tem, vigyázott a gyerekre, ezt most megtagadta és kénytelen voitam havi 1200 forintért óvodába íratni. R. Hát nincs férje? S. B. A habverő megvéte­lekor még volt. de elköltö­zött és válni akar. mert amikor a habverőt bekap­csoltam, ledarálta a kisuj- ját, amiért engem hibáztat. R. Hát van itt baj elég. És most mit akar tenni? S. B. Nékem kérem bíró­sági úton. azt mondták, kár­térítés jár habverőért, a gyerek óvodáztatásáért, há­zaséletem szétrombolásáért. így van, tessék mondani? R. Szakértőink majd megmondják. De addig is hallgassuk meg az illetéke­seket. Üzletvezető: Kérem, nem tagadható, hogy a kombi­nált habverőt mi adtuk el, de a többi a szervizre tar­tozik. R. Nem a gyárra? Üzletvezető: Az a szerviz útján érvényesül. Szervizvezető: Kérem mi a szóban forgó darabot, mint habverőt megjavítot­tuk, de a dialogszabályzó szűk keresztmetszet, az eb­ből származó származáso­kért nem tartozunk profil­szerű illetékességgel. R. Hát kire tartozik az Il­letékesség? Szervizvezető: A gyárra. A gyár kereskedelmi igazgatója: Kérem, mi a készüléket készséggel ki­cseréljük, ám a gyerek óvodáztatásáért és a férj rendeltetésszerűtlen ujjda- rálása következtében be­állt válási helyzet miatt nem tartozunk felelősség­gel. Adásvezető: És most halljuk jogi szakértőnk vé­leményét. Jogi doktor: Kezdeném azzal, hogy az ügy jógii ér­telemben összetett, bár lé­pésről lépésre tisztázható, mint teszem azt a kútba esett leányka esete, aki a vízbecsapódástól elvesztet­te szüzességét, aminek kö­vetkeztében eljegyzése fel­bomlott. Hogy mindjárt megnyugtassam kedves jog­orvoslatot kereső panaszo­sunkat, a gyár igenis fe­lelősséggel tartozik, mert jogszabályellenesen hozott forgalomba olyan habverőt, amely a mennyezetre veri a habot, kezelői utasítás nélkül lő ki szögeket, és beledarál a férjbe, ahol éri. Igaz, ezt a felelősséget netán és részben áthárít­hatja a szervizre, amely nemhogy javított volna, de rontott, ahelyett hogy egye­nesen a gyári cserét java­solta volna. A kármegosz­tás kérdésében a bíróság konkrétan majd dönteni . fog. Mindenesetre a hölgy­nek jár egy új készülék, to­vábbá amennyiben régi férjét a kártérítés sem tud­ja kis családja körébe visz- szairányíitani, egy új férj és igenis fedezni kell a gyerek óvodásításáQak költségeit, sőt, mindazt az erkölcsi és munkában megtestesülő ká­rosodást, ami a panaszost érte. Lehetséges azonban, mégis, esetleg mindazonál­tal, hogy kiderül, miszerint a hölgy a készüléket már az ésszerűség határán túli bi­zalommal is használta, ez esetben bizonyos kárkorló- tozásra is sor kerülhet. n ogi doktor II.: Tanult » kartársam szavaihoz csak annyit szeretnék hoz­záfűzni, hogy a szóban forgó eset nem jellemző, a ke­reskedelem oroszlántöbbsé­gében hivatása magaslatán fungál, például mint ma­gam is utánanéztem, a ké­szülék átvételekor a hozzá járó szögmennyiség meglé­tét is eUenőriate. Itt és so­ron kívül módomban áll felajánlani, hogy függetle­nül a gyárra háruló felelős­ségtől, a Leány utcai szak­üzlet kész a régi készüléket azonnal egy újra kicserél­ni, mely remélhetően kivá­lóan haboz, lő, darál és éb­reszt. kás. Sok környékben lakónak nyújt kellemes hétvégi kikap­csolódást, rövidebb-hosszabb kirándulást. A természetked­velők saját maguk szedhették a csodálatos ibolyát, később a gyöngyvirágot. Elszomorító látvány azon­ban, amikor műanyag zsákba gyömöszölt háztartási hulla­dék, alufólia, műanyag rek­lámszatyor csúfítja a termé­szetet. A környék másik kiránduló- helye a Kisasszony-völgy, a bényei útról letérve körülbelül 4 kilométer hosszban két hegy vonalában vezet. Sokak örö­mére és szórakozására évente rendeznek majálist, juniálist a környékbeli üzemek és válla­latok is. A közvetlen közel­ben lakók mégsem becsülik ezt a helyet. Többször előfor­dult, hogy lovas kocsival hord­ták ki a szemetet! A környező községek határait elhagyva bi­zony elszomorító látvány a fa­lu szélén leöntött szemét és egyéb más , használhatatlan edény, az egykor gazdag ter­mést védő fóliahuilladék. Növényvédő szerek A természet szeretetét gyer­mekkorunkból hozzuk ma- gunKRal, hiszen az újszülött kisbabát már pár napos korá­ban kiviszi a gondos édesanya a tiszta, friss levegőre. A gyer­meket egészen kicsi korától neveljük a jóra, a szépre, már énkor kezdjük nevelni a rend­re, a tisztaság szeretetére, és ezt nemcsak otthon, a saját la­kásban, a saját udvarban kí­vánjuk meg. Sétáink során, ki­rándulások alkalmával ne do­báljuk el a kiürült műanyag tasakot, fóliát, ne legyünk ké­nyelmesek, vigyük el a sze­métgyűjtőbe! Vagy ha ez nincs a közelben, tegyük vissza tás­kánkba és otthon majd a megfelelő helyre kerül. Különösen elszomorító, ami­kor a gépkocsiból dobálják ki a különféle hulladékot, na­rancs-, banánhéjat, ropizacs- kót, esetleg — és ez is gyak­ran előfordul — az égő ciga­rettavéget, nem is gondolva arra, hogy ezzel tűzveszélyt teremtenek, ami esetleg a ter­mészetben okozott káron túl, anyagi kárt is okoz. Az az ember, aki saját ma­gával szemben igényes és ren­det szerető, az a munkahelyén is ügyel a rendre, a tisztaság­ra, a technológiai fegyelem be­tartására. A környezetvédelem a munkahelyünkre is kiterjed. Gondoljunk csak a napi sze­mét összegyűjtésére, tárolásá­ra és elszállítására (gépjár- műszervizekben a fáradtolaj, a karbantartási munkáknál keletkező olajos fűrészpor és olajos rongy, megfelelő össze­gyűjtésére). Az állattenyészté­si telepek üzemeltetése során keletkező környezetszennyező anyagok, a növénytermesztés­ben felhasználásra kerülő mű­trágya és növényvédő szerek, mind-mind károsan hatnak a természetre, ha ezeket nem a technológiai utasításnak meg­felelően használják fel és ke­zelik. , Példát mutatni Ezért nem: lehet ' eléggé hangsúlyozni az ember fele­lősségét a természetért, az éle­tért. Mindenkinek a maga he­lyén és területén kell példa- mutatással elősegíteni a rend és fegyelem megtartását. És élni kell a jóindulatú figyel­meztetés lehetőségével a ter- mészetkárosítókkal szemben!

Next

/
Thumbnails
Contents