Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
PFST 1984. SZEPTEMBER 5., SZERDA Még át j;znak a karbantartók Vonalas terv szerint h Riesyei néftfrorifehiokség illés® Ahogyan a szavakból tett lesz Felmentés A Minisztertanács Hollai Imre külügyminiszter-helyettest — más fontos megbízatására tekintettel, érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette. ViT Moszkvában Kedden a KISZ KB szék- Iiázában sajtótájékoztatót tartottak a Moszkvában 1985. július 27 és augusztus 3. között megrendezésre kerülő XII. Világifjúsági és Diák Találkozó előkészületeiről. Ernőd Péter, a VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának titkára beszámolt arról, hogy világszerte nagy érdeklődés előzi meg a moszkvai fesztivált. Elhangzott, hogy a moszkvai VIT-en a magyar ifjúságot várhatóan 600 tagú delegáció képviseli, a küldöttség létszáma egyharmaddal haladja meg a havannait. Az összetétel kialakításának alapelve, hogy a küldöttség megfelelően reprezentálja a magyar ifjúság minden rétegét, s a munkában, a tanulásban és a haza védelmében kiemelkedő eredményt elérő, politikailag felkészült fiatalok képviseljék hazánkat. Kofsjáratok A betonlétesítményt még az T9i0-es években építtette á Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Társaság. Több ,hasonló állomással együtt láncot. alkottak a Duna-parton a kirándulók és a kofák nagy örömére. A két világháború között ugyanis a batyus- asszonyok tömege vitte éjszakánként Mohács és., Esztergom irányából a főváros piacaira a harmatos gyümölcsöt, a friss zöldségfélét meg a tojást. Élénk kereskedelem hordozója volt tehát a Duna. A felszabadulás után a MAHART vette kezelésbe az említett létesítményeket. Egészen a 60-as évek derekáig sűrű volt a hajóforgalom, igaz, hogy immár kofák nélkül. Ekkor azonban — mivel a hajózás egyre gazdaságtalanabb lett — az aprócska kikötők szép folyamatosan kívülreked- tek az útvonalakról. Zömüket elhanyagolták, s úgy kezdték emlegetni, - mint akadályokat az árvizek idején. A BUVIZIG egyre jobban szorongatta a hajózási társaságot, hogy bontsa le ezeket az állomásokat, mert a lejárójuk rést nyit a folyam gátrendszerén. Hibás dsntés Ebben a helyzetben — a 60- as évek derekán — a pócsme- gyeri tanács azt kérte a MAHART-tói, hogy adja át községi kezelésbe a forgalmon kívül helyezett hajóállomást! Fehéren, feketén sehol nem olvasható, de el lehet képzelni a társaság örömét, hogy végre lehetősége nyílt megszabadulni a felesleges kikötők egyikétől. A szigeti községben ugyanis azt tervezték, hogy kilátóként hasznosítják az elhagyott hajóállomást. Csakhogy ebből nem lett semmi. Amikor a BUVIZIG 1970- ben ellenőrizte a kikötők állapotát, a pócsmegyerit különösen elhanyagoltnak, szemetesnek találta. Ezért felszólította a tanácsot, hogy tegye rendbe. Pénzhiány miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Aztán 1980-ig senki nem tudta, mi lesz a hajóállomás sorsa. A szakértők tanácskoztak, hogy bontsák-e vagy sem, mígnem négy évvel ezelőtt a BUVIZIG ellenőrei egy újabb kör járatukon megállapították: a hajdani kikötőt szeméttárolásra használják. Erre aztán a vízügyiek hatósági osztálya Márciusban kezdték meg és szeptember végén, október elején befejezik a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál a tizenhárom energiatermelő blokk karbantartását. A munkálatokat egy vonalas terv szerint végzik, ahol minden egyes részhatáridő betartása nagyon fontos, hiszen a berendezéseket a javításhoz, egy időre ki keli vonni a termelésből. Éppen ez indokolja, hogy a karbantartók tavasztól őszig dolgoznak a legintenzívebben, hiszen télen jóval nagyobb az ország villamos- energia-szükséglete. A karbantartási főosztály jó munkáját dicséri, hogy az idén 6 százalékkal sikerült csökkenteniük az állásidőt. Ezt főleg szervezéssel és a hétvégeken is folyamatos munkával sikerült elérniük. Az egyes javítások nagyságrendje természetesen nem azonos. Minden blokkon csinálnak valamilyen kisebb mértékű korrekciót, ezt évenként ismétlik meg; ám csak nyolc- kilenc évente kerül sor magára a felújításra. Ez utóbbi kötelezte a tanácsot a létesítmény lebontására. Furcsának találtuk, hogy a BUVIZIG hatósági osztálya határozatot, h<asr.*egy nj^sik osztálya elkészíti a bontási terveket, a harmadik pedig a kivitelező. A megyei tanács ékv- osztályának főelőadója, Sza- szovszky Ferenc azonban megnyugtatott, hogy a dologban semmi rendkívüli nincsen, hiszen ennek a vállalatnak vannak szakemberei, gépei az ilyenfajta és hasonló munkákhoz Azt azonban ő is elismerte, hogy a pócsmegyeri tanács 20 évvel ezelőtti hibás döntése most 800 000 forintjába kerül a megyének. Elints felelős Sajnos, a községi tanács levéltárában már nem találtuk meg a hajóállomás átvételére vonatkozó dokumentumokat. Ezek hiányában is mondhatjuk, hogy jogilag a MAHART nem kötelezhető a bontás költségeinek fedezésére, hiszen a létesímény nem a társaság tulajdonát képezi. Mégis vannak aggályaink a dologgal kapcsolatban, hiszen a MAHART 20 éven át használta ezeket a hajóállomásokat, s komoly bevételekhez jutott a kikötők révén. Most pedig, amikor az egyiket bontják, a társaságnak egy árva vasába sem kerül. De már azok sem vonhatók felelősségre, akik ezt a kölöncöt meggondolatlanul a község, illetve a megye nyakába akasztották. A jo^ tehát nem szenvedett csorbát, az ember mégis rossz szájízzel gondolja végig a történteket. Hátravan még a válasz arra a kérdésre, hogy feltétlen szükséges-e lebontani ezeket a hajóállomásokat? Mert meg kell valljuk, számunkra nem szimpatikus, hogy a. MAHART lassan minden haj ójára tot megszüntet a Dunán. Úgv érezzük, hogy a rövid távú helyközi vízi forgalom fontos része volt a század első három évtizedében virágzó dunai vízi életnek. A BUVIZIG szakemberei világos okfejtéssel bizonyítják, a hajóállomások gátolják a jégtáblák levonulását, a töltésekbe vásott réseket pedig nagyon nehéz elzárni egy komolv áradáskor. Erre mi. laikusok nemigen tudunk ellenvetést tenni. Anv- nyit azonban meekockázta- tunk. hogv el tudunk kéozel- ni biztonságos árvízvédelmet a hajóállomások megtartása menett is. Pócsmegyeren tehát rövidemár egy kisebb beruházásnak felel meg. A hármas számú blokk felújítását például a napokban fejezik be, a tizenegyes számú blokk javítása is a befejezéséhez közeledik, hátravan még a tizenkettes blokk karbantartása. Nyáron, amikor a karbantartási munkák dandárja van, körülbelül ötszázan dolgoznak a berendezések javításán, felújításán. Közülük kettőszázötvenen a DHV saját szakemberei, a többiek alvállalkozók. Például a Láng Gépgyár, a Skoda-szerviz dolgozói. Váratlan meghibásodások esetén természetesen október után is lesz munkájuk a karbantartóknak, amit viszont szinte kizárólag hétvégeken végezhetnek el, amikor az ipari vállalatok egy része le-« áll a termeléssel és emiatt csökken az energiafelhasználásuk. A most befejezéséhez közeledő tervszerű karbantartás minőségétől is függ, hányszor lesz- szükség kisebb hibák elhárítására a tél folya-' gján. El. E. sen eltűnik a kofahajók hajdani kedvenc kikötője. Ha emléktáblát tennénk a helyére, ezt írnánk rá: építtette és lebonttatta az állam, használAz Üzemi dolgozók egészségi állapotát alapvetően meghatározza a pályaválasztás, a munkaalkalmasság egészség- ügyi követelményeinek érvényesítése, de befolyásolja a munkahelyen kívüli életmód, a pihenőidő felhasználása, a táplálkozási szokások mibenléte is — állapítja meg az Egészségügyi Minisztérium jelentése, amelyet dr. Illés Béla főosztályvezető terjesztett elő. A dolgok összefüggenek. Ezért is van az, hogy az üzemi dolgozók egészségének alakulása — a főbb betegségcsoportokat figyelembe véve — alapvetően nem tér el a népesség megbetegedési viszonyaitól. Minden iparágban lehet számítani a termelési profiltól függően, az ahhoz igazodó technológiai, egyéb sajátosságok által meghatározott foglalkozási ártalmak lehetőségével. Megismételjük: lehetőségről van szó, nem pedig törvényszerűségről'. Az ugyanis, hogy valóban bekövetkeznek-e ezek az ártalmak, nagyrészt azon múlik, milyen színvonalúak az adott üzemekben a megelőzést szolgáló eljárások, s helyesen alkalmazzák-e azokat. Ahhoz, hogy a megelőzés módszereit kialakíthassuk, ismernünk kell az egyes iparágak specifikumait, a gyakorlatban korábban már előfordult megbetegedések mibenlétét, az adott iparágra jellemző egyes munkahelyi hatásokat, amelyek a foglalkozással összefüggésbe hozható vagy foglalkozási betegségként elismert bajt okozhatnak. Ennek érdekében az egészségügyi tárca az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet közreműködésével 1970 óta végez célszerű vizsgálatokat, a tapasztalatokat részletes elemzések kíséretében rendelkezésre bocsátja. Voltak, vannak és bizonyára lesznek is viták azon, mikor sok, mikor kevés az információ — már az is nehezen megválaszolható kérdés, mihez képest sok vagy kevés —, az viszont tény, hogy az információk gyűjtése, feldolgozása egyre nagyobb szerephez jut a népfrontmozgalomban is. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége kedd délutáni ülésén a tagok a váci testület ilyen irányú törekvéseiről kaphattak átfogó képet. Az elnökség — a jóváhagyott napirendnek megfelelően — a továbbiakban a kertbarátmozgalom helyzetét és a teendőket elemezte. Ezápítés nélkül A minden tekintetben gyorsan fejlődő iparváros, Vác népfrontbizottságát az a felismerés vezette és vezeti — hangzott el az ülésen —, hogy a lakosság hangulatának, véleményének kellő ismerete nélkül elképzelhetetlen a hatásos cselekvés. Amint a vitában megfogalmazódéit: ahogyan a szavakból tett lesz, úgy erősödik a lakosság bizalma, az emberekben úgy ver gyökeret a meggyőződés, érdemes szólni, beleszólni a közügyekbe. Mind a városi bizottság és elnökség, mind az irányításukkal tevékenykedő tizenöt körzeti bizottság, továbbá az információs munkabizottság rendszeressé tette az információk gyűjtését, feldolgozását, amihez a testületi üléseket éppúgy felhasználják, mint a Ma már tehát nem szükség- szerű, hogy bekövetkezzék a dolgozók egészségkárosodása. A két bizottság tagjai közül számosán ismerték ezt el felszólalásukban, de felhívták a figyelmet az esetleges buktatókra is, illetve a továbblépés lehetőségeire. Például Mérei Emil (Baranya m. 7, vk.), a Mecseki Szénbányák igazgatója miközben, hangsúlyozta a már lü^O-ben kiépített üzem- egeszségügyi szolgálat jelentőségét — megfogalmazta: a dolgozók egészségi állapotának alakulása nem ipari, nem egészségügyi, hanem társadalmi kérdés. Éhhez csatlakozott Herczeg Károly (Borsod m. 11. vk.), a vasasszakszervezet főtitkára is, mondván, hogy fő. szempontnak a megelőzést tartja, ehhez azonban még fokozottabb együttműködés szükségeltetik az egészségügyi tárca, az iparirányítás között, valamint nem elhanyagolható a felkészítés a munkahelyi feladatok elvégzésére. Hogy mit ért ezen? Nem csupán a szakmai ismereteket, hanem azt is, hogy a munkavállaló legyen tisztában azzal, milyen esetleges ártalmak várhatnak rá. s hogyan kell azokat elkerülni. A felkészítésben tehát egészségügyi tennivalók nélkülözhetetlen voltát látja. S ha Valaki mégis megbetegszik? Előfordul. Nem feltétlenül foglalkozási ártalom következtében. de hosszabb időre táppénzállományba kényszerül. Mi legyen? . A vasasszakszervezet néhány nagyvállalat közreműködésével — úgy tűnik, eredményes — kísérletet folytat: vállalati üdülőbe kan beutalót a járóbeteg, ahol megfelelő orvosi felügyelet alatt gyorsabban regenerálódhat. A hczZ3S?CÍ?S0j( között nagy érdeklődést keltett mindaz, amit dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) tóalmást körkülönböző lakossági fórumokon elhangzottakat. A legfőbb mégis — összegezhető a vita alapján — a napról napra ismétlődő személyes találkozások sora a lakóterületen, a munkahelyen, mert a vélemények ilyenkor szépítés nélkül fogalmazódnak meg. Közös érdekek Sokféle irányban áramlik tovább az összegyűjtött — és sűrített —1 vélemények egy- egy csoportja. E csoportok közül kiemelkedő a szerepe annak. amely a városfejlesztés kisebb és nagyobb gondjaihoz, terveihez kapcsolódik. Ami megnyugtató: több éves tapasztalat szerint a városi tanács a megkapott jelzések 95 —96 százaléka esetében intézkedéseket tesz! A másutt jellemzőkhöz mérten tiszteletet paracsoló ez Vácott, tükrözi a közös érdekek felismerésének szükségességét és hasznát. A reagálás akkor sem marad el, ha a jogos kérés — és ez, mint a vitában felszólalók egyike aláhúzta., fontos eleme a nyílt eszmecseréknek — anyagi fedezet híján nem teljesíthető, ha az észrevétel nélkülözi a reális alapokat. Részletekben gazdag képet kapott a megyei elnökség arról Is, az információk másik — a lakossághoz vezető — irányának melyek az elvi alappillérei és azokon milyen gyakorlat nyugszik. A testület. elismeréssel fogadva a váciak információs munkájáról készített beszámolót, egyetértett a városi népfrontbizottsáanak a munka továbbfejlesztésére vozeti orvos mondott. Napjaink fontos kérdése a munkamorál további javítása, a jó munkahelyi légkör megteremtése — emelte ki, majd így folytatta: a dolgozók egészségi állapotának alakulását a munkahelyi körülmények mellett az egyes foglalkozásokkal szinte törvényszerűen együttjáró, munkahelyen kívüli káros életmód is erősen befolyásolja. Kitérve a táppénzes napok szárhának mérésére elmondta: Azonos betegséggel eltérő ideig keresőképtelen például egy pedagógus és egy bányász. Míg az első esetben munka melleit gyógyszeres kezelés is érhet el javulást, addig a másodikban a keresőképtelen állományba vétel maga is gyógytényezö. Kétségtelen, hogy az iparban óriási .műszaki fejlődésnek voltunk tanúi az utóbbi esztendőkben — hangsúlyozta a képviselő —, de nem lehetünk biztosak abban, hogy a technológiailag magasabb színvonal nem hoz-e magával eddig nem volt, újfajta megbetegedési lehetőségeket. Ezeknek vizsgálatával — ajánlotta a minisztériumok figyelmébe — szintén érdemes foglalkozni. S ami a rehabilitációt illeti, arról így szólt: — Hiába hajtotta végre az egészségügy a rendeletos'k megfelelően a feladatait, a foglalkozási rehabilitáció messze elmarad az orvositól. Tudomásom van arról, hogy néhány nagyüzemben rendszeres és igen hatékony rehabilitációs tevékenység folyik. A közép- és kisüzemek többségében azonban ez nem kielégítő. Pest mesyébsn a helyi rehabilitációs bizottságok többsége a rendelet szellemében jól dolgozik. Ahol megtalálják a megfelelő kapcsolatot a vállalatokkal, az illetékes tanácsi szervekkel és az egészségügyi szolgálattal, egyre több dolgozó esetében beszélhetünk sikeres elhelyezésről. A továbbiakban elsősorban a vállalatok és a tanácsi szervek munkájában kell a javulást ösztönözni, mert a sikeres rehabilitáció a népgazdaságnak legalább annvira érdeke, mint az egyénnek. natkozó terveivel, így egyebek között az aktivisták körének bővítésével, a lakossági fórumok eddigieknél rugalmasabb formálnak a kipróbálásával. Ä lefele egyike Változatos tárgyú legek birtokosa a megye, közülük az egyik: az országban levő 750 kertbarátkörből 105 itt tevékenykedik. Indokolt tehát az a rendszeres figyelem, amelyet erre, a népfrontmozgalom által patronalt területre fordít a megyei bizottság, az elnökség. A mostani beszámoló a többi között arról adhatott hírt, hogy tavaly a körök 12 kiállítást, 414 bel- és külföldi tanulmányutat, 1224 egyéb rendezvényt — ismeretterjesztő előadások, fórumok stb. — szerveztek, ami meggyőző kép arról, milyen nagy erők rejlenek az öntevékenységben, abban a hobbiban, amelynek társadalmi hatása — és ezt a hozzászólások sok módön illusztrálták — egyre tágabb területekre terjed ki. Több mint másfél évtizedre nyúlik vissza a megyében a kertbarátkörök múltja, hiszen 1968-ban, 1889-'ben jöttek létre az első — akkori nevükön — klubok. A napjainkra megerősödött, jelentős létszámot összefogó mozgalomnak fontos szerepe van mind a lakossági ellátás mennyiségi, választéki fedezetének növelésében. Erre utal — mint elhangzott — az is, hogy a körök hatvan százaléka ún. termelő típusú, azaz tervszerűen törekszik értékesithető többletre és ezzel jövedeiemkiegé- szítésre. A tapasztalatok azt mutatják — és ezt félreérthetetlenül tükrözte a vita az elnökség ülésén —, hogy a legutóbbi két-három évben a többletet is termelő kertbarátoknak egyre fokozódó értéke- sítési nehézségekkel kellett megküzdeniük. Ez azért is képtelenség, mert a zöldséges gyümölcsárak korántsem árról tanúskodnak, mintha árufölösleg lenne... Új jellemzők Nem a megértést hiányolják a kertbarátok — azzal tele a padlás —, hanem azt a szervezeti, érdekvédelmi környezetet, amelyben a kistermelő nem kiszolgáltatottja, hanem partnere a felvásárló cégeknek. A ma valósága ettől meglehetősen távol áll — alakult ki az egyetértés a testületi ülésen —, azaz nagy szükség van olyan, országos méretű változtatásokra, amelyek lehetővé teszik a kertbarátköröknek az egészséges érdekérvényesítést, s e változtatásokat az elnökség szorgalmazza, Cseppnyi öröm a sokféle gond közepette, hogy — erre mutatnak a tapasztalatok — szembetűnően javultak a kertbarátok anyag- és eszköz- ellátásának feltételei, az érintett vállalatokkal a megyei nápfrontbizottságnak ' sikerült jó kapcsolatokat kialakítania. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy a kerbarátkörök mozgalmának mennyiségi fejlődési szakasza lezárult, a hangsúly a tevékenység minőségi jellemzőire helyeződik át, azaz ehhez kell igazítani a helyi népfronttestületek adta támogatást is. M. O. Mőtt az idegenforgalom Fssítív mérleg Kedden a Gellárt Szállóban ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elnökletével. A testület elfogadta a balatoni központi intézkedési program végrehajtásáról szóló tájékoztatót, s megállapította, hogy a tó vízgyűjtő területén a környezeti károkat okozó mezőgazdasági éS ipari tevékenység, valamint az urbanizáció által okozott ártalmak megszüntetése érdekében tett intézkedések már hoztak kedvező eredményeket. A Minisztertanács által megszabott feladatok végrehajtása és ellen-, őrzése tervszerűen folyik. liléit o mi pénzünkből ? Bontják a kis hajóállomásokat Aki ezekben á napokban Pőcsmcgyeren lesétál a Duna-partra, azt látja, bogy bontják a község megközelítően 70 éves hajóállomását. Azoknak, akik hozzánöttek a Dunához elszorul a torkuk, hiszen végig a folyam partján ezek a létesítmények hozzátartoztak a táj képéhez. Ml ugyan nem a nosztalgia miatt szálunk erről az eseményről, hanem azért, mert nem vagyunk meggyőződve arról, hogy hajóállomás bontásának költségeit valóban az államnak kell vállalnia. Pontosabban az zavar minket, hogy k jjócsmegyeri tanács régebbi hibás döntése miatt most a megye pénztárából fizetőnk ki 800 ezer forintot azért, hogy a hajóállomás eltűnjön. Nézzük most a történetet! tdk a társaságok. Vicsotka Mihály Fnrlsime-nfi bizottságok tárgyalták Ä délpié emlérek egészsége Mivel hazánkban teljes körűnek nevezhető a foglalkoztatás, kiváltképp nem közömbös, hogy miképpen alakul az egészségügyi helyzet a különböző munkahelyeken, miféle foglalkozási ártalmak merülhetnek föl, miként fest az üzemi baleseti statisztika, miben s hányán rokkannak meg, illetve a megváltozott munkaképességű emberek közül mennyien találnak maguknak anyagilag és morálisan is megfelelő új munkakört. Éppen ezért is indokolt, hogy tegnap a Parlamentben együttes ülésen tárgyalt ezekről a kérdésekről az országgyűlés ipari, valamint egészségügyi és szociális bizottsága, Stadinger István és dr. Pesta László elnökletével. A két testület munkájában részt vett Cser- venka Ferencné (Pest m. 4. vk.), az országgyűlés alelnöke is.
