Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága {Folytatás az 1. oldalról.) gi ugrást épp a biológiai, bio­technológiai kutatásokban összegezhető eredmények tö­meges alkalmazásával lehet elérni és stabilizálni. Ezért fontos, hogy késlekedés nél­kül létrehozzuk ezt a kutató­bázist, mert ennek révén csökkenthetjük az élenjáró országokhoz mért lemaradá­sunkat és megtakaríthatjuk azt a tanulópénzt, amit más területeken fizetnünk kell az elmúlt évtizedek mulasztá­saiért. Gödöllőn különösen kedvezőek a feltételek a me­zőgazdasági biotechnológiai kutatás és oktatás nemzetkö­zi színvonalú bázisának létre­hozására, célirányos fejlesz­téssel, az intézmények együtt­működésével. Az itt dolgozó kutatók, oktatók készek a fel­adat fogadására, a tevékeny munkára. FELSZÓLALÁSOK AZ ELSŐ NAPIREND VITÁJÁBAN Az első napirend vitájában Herczenik Gyula, a városi pártszervek és az intézmények pártszervezeteinek a tudo­mánypolitikai határozat vég­rehajtását ösztönző tevékeny­ségéről szólt. Elmondta többi között, hogy a testületek rend­szeresen figyelemmel kísérik, értékelik az oktató- és kutató­munkát, segítik a tennivalóik megfogalmazását, végrehajtá­sát. Megemlítette, hogy a tu­dományos intézmények szere­pének hazai és nemzetközi ki­sugárzását támogatták pél­dául azzal, hogy állandó ott­hont teremtettek az agrárfilm­szemlének, s az úttörő mező- gazdasági szaktábornak. A tapasztalatok között em­lítette, hogy mind az oktatók, mind a kutatók igénylik a hi­teles politikai, szakmai infor­mációkat, az előremutató vitá­kat, a bekapcsolódást a köz­életbe. Felszínre került az ok­tató-kutató munka számos tar­taléka is. így eltérő például a gyakorlat a tudomány kü­lönböző szakágait művelők ösztönzésében, az eredmények gyakorlati alkalmazásában. Kevés a közösen finanszíro­zott kutatási program. Ugyan­akkor a biotechnológia kutatá­sok perspektívája jelentős ösz- szétartó erő a szakemberek kö­rében. A káderhelyzetről szól­va hangsúlyozta, hogy az in­tézmények generációváltás előtt állnak, melynek előké­szítése fokozott felelősséget igényel valamennyi irányító pártszervtől. Dr. Magyart András szólt arról a nagy várakozásról, mely a tudomány munkásai köréből a pártbizottság mun­káját kíséri. Megemlítette azokat a tényezőket, melyeik a korszerű agrárcentrum, a ki­bontakozás folyamatának aka­dályát jelentik. Beszélt a szel­lemi potenciál és a tárgyi fel­tételek egységének megterem­téséről, a tudományos mun­ka eredményeinek időnként DR. TÉTÉNYI PÁL: előforduló, szubjéktív megíté­léséről, s annak negatív hatá­sairól. Hangsúlyozta, hogy a tudományos potenciált több­szörösére növeli a különböző kutatási területek szoros kap­csolata, ésszerű egymásba fo- nódása. Számos témát csak komplex kutatás útján lehet megoldani, s Gödöllőn ehhez jó feltételek teremthetők. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem általános az eredmények gyakorlati al­kalmazásának támogatása a termelőüzemekben, pedig kö­zülük számosán rászorulnának a korszerűbb módszerek alkal­mazására. Ez is hozzájárul, hogy a kutatók körében sem népszerűek eléggé az üzemek-, ben folytatott kísérletek. Ki­emelte: felülvizsgálatra szorul a kutatás finanszírozásának rendszere, miáltal csökkenteni lehetne az elmulasztott lehe­tőségek számát. Dr. Keserű János hangsú­lyozta, korunkban az anyagi és szellemi erők koncentrálá­sa nélkülözhetetlen. Ez tükrö­ződik a gödöllői tudományos intézetek eddigi jó néhány eredményében is. Valódi tu­dományos központtá azonban attól válik az agrárkutatás centruma, ha az ottani mun­ka színvonala teszi azzá. Ez utóbbi cél eléréséig még sok a tennivaló. Az eredmények jelzik a törekvések helyes irányát. De az alapvető felté­telek között olyanok megte­remtése szerepei a feladatok között, mint a tudományos káderállomány színvonalának jelentős emelése, a jól felsze­relt kutatóhelyek kialakítása, összehangolt fejlesztésekkel, valamint a tudományos tevé­kenység aktivitásának növelé­se. Szólt az intézmények közös terveiről, így a biotechnoló­giai központ létrehozásáról, s az ezt megalapozó eddigi sike­rekről, valamint a Gödöllőn megteremtendő állandó mező­gazdasági kiállítás és bemuta­tó jelentőségéről. Az eredmények alátámasztják tudománypolitikánkat Dr. Tétényi Pál felszólalá­sának bevezetőjében rámuta­tott, hogy a megyei pártbi­zottsági ijlés mostani napi­rendje is jelzi, hogy a párttes­tületek fokozott figyelmet for­dítanak a tudománypolitikai feladatok megvalósulására. A fejlődésnek jó adottsággal ren- áíll&zö színtere Gödöllő, az itteni tudományos intézetek si­kerei bizonyítják a párt tu­dománypolitikai döntéseinek helyességét. Ennek példája­ként említette a szellemi és anyagi erők koncentrációjá­nak a beszámolóban is tük­rözött eredményeit, az oktatá­si és kutatóintézmények kap­csolatának termékenyítő ha­tását, az innovációs tevékeny­ség felélénkülését. Szóvá tette: indokolt, hogy a jelentés kiemelten szól a tu­dományos fejlődés meggyorsí­tását szolgáló feltételekről, s azok biztosításának lehetősé­geiről, ugyanakkor kevesebb szó esett a szükségesnél az oktató- és kutatómunka konk­rét eredményeiről. Olyan kér­désekre várt választ például, miért csökkent a MÉM Mű­szaki Intézetében a találmá­nyok száma, s mi az oka, hogy ugyanebben a tekintetben a GATE-n növekedés tapasztal­ható. Utalt arra is, hogy a gaz­dasági élet számára valóban szabadalmazási eljárás túlsá­gosan elhúzódik. Mind több találmányt megpróbálnak in­kább know-how-ként értéke­síteni, mivel ez kedvezőbb az intézmény gazdálkodása szem­pontjából. így a találmányok­ból származó bevételek az el­múlt években lényegesen gya­rapodtak. üégy évtized töretlen útja Az első napirend egyhangú elfogadásét követően a párt- bizottság szavazatszedő bizott­ságot válosztott, hogy a soron következő személyi kérdések megvitatása után elvégezhesse munkáját. A szavazatszedő bi­zottság elnöke Jónás Zoltán, a ráckevei városi jogú pártbi­zottság első titkára, tagjai: Kettler Katalin, a váci Forte gyár csoportvezetője, vala­mint Cselényi Dezső, a megyei pártbizottság osztályvezetője lett. Ezután Krasznai Lajos a pártbizottság testületé elé ter­jesztette a megyei párt-vég­rehajtóbizottság javaslatát, amely szerint kéri — Barinkai Oszkárné egyetértésével, az MSZMP Központi Bizottságá­nak Titkárságával megálla­podva —, felmentését Érde­mei, négy évtizedes töretlen munkásságának elismerése mellett Barinkai Oszikiárnét mind titkári, mind végrehajtó ÓVÁRI MIKLÓS: bizottsági és pártbizottsági tagsága alól kérte felmenteni. Krasznai Lajos nagy elis­meréssel szólt arról a negyven­esztendős útról, amelyet mind a végrehajtó bizottság, mind a megyei pártbizottság nagy­ra becsül. Barinkai Oszkárné kötődése a munkásmozgalom­hoz — mondotta — 1944-ben, a felszabadulás előtti időben kezdődött. A pártba 1945-ben lépett be. A négy évtized te­le volt küzdelmekkel, bukta­tókkal, örömökkel és olykor kudarc is akadt. De bármilyen nehézség közepette is kellett dolgozni, Barinkai Oszkárné rendíthetetlen hittel, akarattal végezte mindenkor a rábízott munkát. Csaknem két évtizede választották meg a megyéi pártbizottság titkárának. So­kan mondhatják el, milyen szeretetnek, megbecsülésnek örvend, elkötelezettsége, kivá­ló munkastílusa, kezdeménye­zőkészsége miatt. Sok-sok ta­NAGY SÁNDORNÉ ÉLETÚTJA Szekszárdim, 1948-ban született. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen szerzett diplomát. Poli­tikai tudását az MSZMP Politikai Főiskolán gyarapította. A munkás- mozgalomban 1962 óta vesz részt. A pártnak 1970 óta tagja. Pályáját Debrecen megyei tanácsán kezdte, mint egészségnevelő. Pest megyébe 1971-ben került. A váci járási hiva­talban, mint népművelő felügyelő tevékenykedett. Dolgozott a KISZ váci bizottságában, a Hazafias Nép­front megyei bizottságában. 1974-ben került a megyei pártbizottság appa­rátusába, ahonnan 1983 márciusában került el. Ekkor választották meg a Pest megyei Tanács elnökhelyette­sének. nítványa néz íel rá és követi útján. Valamennyiünk öröme — hangsúlyozta a megyei pártbi­zottság első titkára —, hogy Barinkai Oszkárné gazdag életútját a Központi Bizott­ság, illetve a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ma­gas kitüntetéssel ismerte el. A Munka Vörös Zászló Ér­demrend kitüntetést óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át a nyugdíj­ba vonuló megyei titkárnak. Megvívtunk minden sikerért leginkább az azonnal gyakor­lati eredményt hozó kutatások az elsődlegesek, viszont ez nem száríthatja háttérbe az alapkutatásokra fordított energiát, még ha azok gazda­sági hatásai csak a távlatok­ban mérhetők is. A továbbiakban rámutatott, hogy az egész kérdéskomple­xumban legnehezebb problé­mának mutatkozik a finanszí­rozás célravezető rendezése. Erre mutat, hogy a mezőgaz­dasági célú kutatásokra szán­ható összegek a termelési költ­ségeknek a kívánatosnál jó­val kisebb százalékát teszik ki. Napirendre került a forrá­sok tervezésének megváltozta­tása. A pártbizottság ülésén elhangzott vélemények, illetve a testület állásfoglalása segít­séget nyújt e kérdés központi rendezéséhez. Tuza Sándorné dr. javasol­ta, hogy a kistermelés fejlesz­tését szolgáló kutatások is kapjanak megfelelő ösztön­zést, s ezt tükrözze a megyei pártbizottság állásfoglalása is. Balázs Ferenc — dr. Tétényi Pál felszólalásában elhangzott egyik kérdésére válaszolva — arról tájékoztatta a testületet, hogy a MÉM Műszaki Intéze­tében a korábbi gyakorlattól eltérően kevesebb szabadal­mat jelentenek be, mivel a övári Miklós, noha Barinkai Oszkárné pályájáról szólott, valójában hazánk negyven­esztendős történelmét idézte, kifejezve, hogy a két út nem választható el egymástól. Népünk és pártunk nagy­ra tartja azokat az embe­reket, akik hosszú éveken át vállalják a küzdelmet ezért a rendszerért, ezért a pártért. Barinkai Oszkárné akkor csatlakozott a mozgalomhoz, amikor az ország mélyponton állt, amikor még tombolt a legkegyetlenebb Horthy-terror, Ő tudta hol a helye. Vállalta a legnagyobb nehézséget. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott minden. Az or­szág nagyobb fele, a jobbik fele, égett a vágytól, hogy fel­építsen egy új világot: len­dülettel, lelkesen fogott min­denki munkához. Emlékeink­ben is így élnek ezek a lelke­sítő évek. Tudni kell azon­ban — mondotta Óvári Mik­lós.—, hogy ez az időszak sem volt könnyű, mert a párt ki­sebbségben volt, s így kellett megoldani a heroikus felada­tokat. Vitákban, harcban szü­letett a szocialista forradalom. Akkor úgy éreztük: túl va­gyunk a nehezén. Pedig ezután jöttek a személyi kultusz sú­lyos, terhes esztendei, amikor a szocializmus építésének kez­deti szakaszát tévedések, bű­nök és felesleges áldozatok ár­nyékolták be. Ezekben az években, ha nehezen is, de épült a szocializmus: voltak kommunisták, élt a párt és az alkotó nép. Óvári Miklós ezután idézte a politikai cikcakkok korát, amely ismét fékezte az építő­munkát, de éltünk és hittük, hogy lesz felemelkedés. Hittük 1956 ellenforradalmi napjai­ban is, amikor fegyverrel törtek ránk. Ekkor is talpon kellett maradnunk, és meg tudtuk védeni szocialista or­szágunkat és magunk mellé tudtuk állítani a népet — a néppel együtt teremtettünk konszolidált helyzetet. A mezőgazdaság átszervezé­sének korszaka sem ígért könnyű feladatot. Ezt a csatát is megnyertük, nyu- godtabb éveknek nézhet­tünk elébe. Embermilliók tö­megérték nőtt az életszínvo­nala, változott az életformája. Történelmi méretekben is nagy eredményeket jegyezhet­tünk fel. Valamennyi sikerért nehéz küzdelmet kellett vív­nunk, ingyen semmit nem ad a történelem. Jelentkeztek az újabb meg­vívandó csaták: az extenzív gazdálkodásról át kellett tér­nünk az intenzív gazdálkodás­ra. Ez a szakasz lassabban kínál eredményt — folyik ma is a küzdelem. Barinkai Oszkárné vala­mennyi küzdelembél kivette a részét, valamennyi embert próbáló feladattal bátran nézett szembe. Mindig hűsé­gesen szolgálta a párt ügyét. Óvári Miklós Barinkai Osz­kárné korábban mondott sza­vait idézte, miszerint Óvári Miklós indította valaha el életpályáján és most ő bú­csúztatja el. Ez nem igaz — hangsúlyozta a Politikai Bi­zottság tagja. Barinkai Osz­kárné csak egy konkrét mun­kakört ad át a fiatalabbaknak, de a munkát nem hagyhatja abba. A nyugdíjba vonuláskor egy kommunistától nem vesz búcsút a párt, kivált, ha ere­je teljében adja át a staféta­botot. ★ Ezt követően Krasznai Lajos előterjesztette a végrehajtó bizottság javaslatát, amelyet a Központi Bizottság Titkár­sága támogat, miszerint Nagy Sándornét, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettesét kooptál­ja a pártbizottság tagjai közé, majd titkos szavazással vá­lassza meg a megyei pártbi­zottság titkárának, végrehajtó bizottsága tagjának, s vegye tudomásul majd, hogy átveszi a művelődési és propaganda-;, bizottság vezetői tisztségét. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság — mondotta Krasznai Lajos — mérlegelte a többi je­lölt között Nagy Sándorné ed­digi munkásságát, és úgy ítél­te meg, hogy fiatal kora elle­nére — hiszen Barinkai Osz­kárné több esztendőt dolgo­zott, mint ahány éves összesen utódjelöltje — sok ismeretet szerzett munkássága alatt. Be­bizonyította határozottságát, kezdeményezőkészségét, igé­nyes, színvonalas tevékenysé­gével már eddig is sok meg­becsülést vívott ki. Nagy munkabírással, felelősséggel végezte a rábízott feladatokat. A javaslatot követően ke­rült sor a felszólalásokra. Ró­nai Árpád, az MSZMP Duna­keszi városi Bizottságának el­ső titkára, Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, Jámbor Miklós, a szakszerve­zetek megyei tanácsának ve­zető titkára, dr. Fajta Ferenc, a Semmelweis kórház főor­vosa szólalt fel mindazok ne­vében, akik együtt dolgoztak Barinkai Oszkárnéval, együtt értek el sikereket, együtt dol­goztak egy-egy párthatározat megvalósításáért. Nagy Sándorné jelölését bi­zalommal fogadta a pártbi­zottság, hiszen az ő eddigi élete is összeforrott a mozga­lommal és ezen belül is Pest megyével. A felszólalások után a me­gyei pártbizottság első titkára felolvasta a pártbizottság alább közölt levelét és átadta azt a fényképalbumot, amely csokorba fogja a munka egy- egy állomását. Végezetül Barinkai Oszkár­né emelkedett szólásra. Ekkor sem önmagával, nehéz percei­vel foglalkozott, hanem a va­laha nyomdából induló mun­kás felfelé ívelő pályáját írta le. Felidézte Pest megyei te­vékenysége egy-egy állomását, a művelődés, a közoktatás, az egészségügy, az ideológiai munka fejlődését. Azt a kohé­ziós erőt méltatta, amely a társadalmi összefogásban rej­lett, amelyre számítani lehe­tett minden feladat megoldá­sánál, amely megkönnyítette a sikerek elérését. Boldogan szólt arról, hogy ő lehet Nagy Sándomé első számú jelölője, hogy saját nevelésű utódot állíthat maga után. A pártbizottság titkos sza­vazása után Jónás Zoltán be­jelentette a testületnek, hogy egyhangúlag kooptálták Nagy Sándornét a pártbizottságba, s megválasztották a végrehaj­tó bizottság tagjának és a pártbizottság titkárának. Nagy Sándorné megköszönte azt a sok és szeretettől fűtött útravalót, amit megválasztása- 'kor kapott. S mint mondotta, érzelmével és értelmével kí­vánja bizonyítani helytállását. Végezetül Krasznai Lajos egyéb személyi kérdésről tá­jékoztatta a pártbizottságot. Mint ahogy már az újságok is hírül adták, Fehér Bélát ki­nevezték a munkásőrség or­szágos parancsnoknelyettesé- nek. Fest megyei parancsnoki tiszte alatt végzett munkáját jegyzőkönyvi elismerésben rögzítették. A párt-végrehajtóbizottság ebédet adott Barinkai Osz­kárné tiszteletére, amelyen részt vett és köszöntőt mon­dott Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottság osztályve­zetője. Amint fentebb hírül adjuk, tegnap a megyei párt­bizottság ülésén felolvasták az alábbi levelet, me­lyet a nyugalomba vonuló Barinkai Oszkárnéhoz | intéztek a pártbizottság tagjai. KEDVES BARINKAI ELVTÄRSNÖ! Az MSZMP Pest megyei Bizottsága őszinte szívvel köszönti magas szintű kitüntetése alkalmából. Kp*, szöntjük és egyúttal megköszönjük azt a munkát, ame­lyet az elmúlt két évtizedben a megyéért végzbtt. Ha csak néhány képet idézünk fel a megye csak­nem húsz évének történetéből, egy soha nem látott gaz­dagodás kontúrjai tárulnak fel előttünk. Óvodák, iskolák nőttek ki a földből, alapvetően ki­épült a közművelődés intézményhálózat';, létrejöttek a regionális művelődési központok, A múzeumok száma megsokszorozódott. Az emberi erő és akarat olyan új és korszerű intézményekben öltött testet, mint a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a váci, a gö­döllői, a dunakeszi művelődési ház, a nagykőrösi, a vá­ci levéltár, önálló lett a zsámbéki Tanítóképző Főisko­Az egészségügy területén szinte a semmiből indul­tunk. S ma a váci, a ceglédi, a kerepestarcsai kórház, a megújuló Semmelweis-kórház, az egész területet átfogó szakorvosi rendelőintézeti hálózat szolgálja a megye la­kosságát. Húsz éve pártiskolánk sem volt! S lett! Az oktatási igazgatóság a megye ideológiai, szellemi alkotó műhe­lyévé vált. Akik ott tanultak, ma velünk együtt ezrével terjesztik eszméinket. Az ideológiai munkának rangja, tekintélye van a megyében. Olyan elemzések, koncepciók és politikai programok születtek a munkásság, a termelőszövetke­zeti parasztság, az értelmiség és más rétegek helyzeté­ről, a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy, az egyházpolitika feladatairól, amelyek biztos eligazodást jelentenek a politikai munkában. ^Az eredmények mögött a társadalmi összefogás, a lakosság ezreinek, tízezreinek szakértelme, tudása, keze munkája tapintható. De benne él a sikerekben az em­berek őszinteségére és tapasztalatára mindenkor építő kezdeményezőkészség és mások kezdeményezéseit fel­karoló fogékonyság, amely Barinkainé elvtársnő szemé­lyiségéből, kommunista példamutatásából, elkötelezett, humánus egyéniségéből fakad. Küzdeni a jó ügyért, meggyőzni, megnyerni az embereket és velük együtt örülni a gyarapodásnak: erre tanít bennünket két évti­zedes megyei alkotó munkássága. Számítunk részvételére a jövő elképzeléseinek, ter­veinek kimunkálásában, valóraváltásában, mint ahogy már holnaptól kezdve pihenés helyett a 'pártértekezlet előkészítésén dolgozik Hisszük, hogy a megyében eltöl­tött sok-sok esztendő tapasztalatai, emlékei, élményei olyan kiapadhatatlan forrást jelentenek, amelyből min­dig tudunk újra meríteni, amely erjesztője, kovácsolója további terveinknek. Szívből kívánunk jó erőt, egészséget és közös mun­kálkodást a kommunista eszmék, a szocialista építés szolgálatában; amely elválaszthatatlan része életének, az emberek javára. Budapest, 1984. szeptember. Szerető tisztelettel:, az MSZMP Pest megyei Bizottsága KXX>SX'XNXWXXXXXvX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNX*.XW>>XXXXXXXXXXXX\X\XN>Mi!.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents