Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
■ Abonyi krónikái Akácos, nyárfás a rossz tarjon Zizzen a fűrész a törzsön Gondolnak a kirándulókra is ' Jelenleg hazánk 1,7 millió hektáros erdőterületéből a termelőszövetkezetek fél milliót mondhatnak magukénak. Tavaly ^az országban kitermelt 8 millió köbméter fának negyedét a tsz-ek erdeiből vágták ki. Az abonyi József Attila Tsz-nek 356 hektár erdőterülete van, ennek nyolcvan százalékán óriás és nemes nyárfa található, a terület fennmaradó részén, mintegy 20 százalékán akácos, kevés szürke nyár és tölgyes van. A gazdaság megművelt összterületéhez viszonyítva az erdő nem jelentős, és ez meghatározza az árbevétel részarányát. Rimkdarsb, tonnaszám Az erdőgazdálkodásból évenként befolyt 3—3,5 millió forint bevétel csak kis része a tsz árbevételének. Ennek ellenére a mezőgazdasági nagyüzem gondoskodik erdeiről, műveli, sőt újakat telepít. Fákkal ültetik be azokat a területeket, amelyek másként nem hasznosíthatók, például régi fás részeket, volt tanyák és tanyacsoportok helyét. Az utóbbi öt esztendőben nyolcvanegy ilyen, vagy hasonló részen ültettek akácot és nyárfát, a tudatos, tervszerű erdő- gazdálkodást pedig 1965—66 - tói folytatják. A természetbarátok az őszi erdőt mindig kedvelik. Sok-sok színben pompáznak a fakoronák. Ilyen környezetben találkoztunk a termelőszövetkezet két erdei munkásával, Koncz Istvánnal és Petrezselyem Lászlóval. Ezúttal is fakitermeléssel foglalatoskodtak: ziz- zent az ügyes, motormeghajtású kézifűrész és alig egy perc alatt a földön hevert a korábban még magasba nyúló akácfa. — Mennyi idő alatt kerül egy fa a földre? —• Az mindig a törzs vastagságától függ — magyarázza Koncz István. — Leginkább az akácot szeretem vágni, mert abban halad a fűrész a leggyorsabban. — Kemény munka. — Bizony az. El lehet képzelni, durván számolva naponta 12—13 köbméter fát termelünk ki. Ezt tízzel szorozhatjuk, mert egy köbméter körülbelül 10 mázsa. Ekkora súlyt mozgatunk meg ketten. — Mikor találja legszebbnek az erdőt? — Tavasszal és ősszel. Tavasszal azért, mert kizöldül, ősszel pedig, mert ilyen vidám tarka színű! Petrezselyem Lászlónak, a munkatársnak a cipekedés mellett fontos feladata a mérés, vagyis annak kijelölése, hogy mekkorára szabja a fűrészes a kivágott fát. El kell adni — Három-négy féle méretre vágunk, ahogy a megrendelés, illetve a főnöki utasítás szól — mondják. — Szeretik a munkájukat? — Kell szeretni. Munka nélkül nem lehet meg az ember! Ha csak nincsen nagy hó, bizony télen-nyáron az erdőben vagyunk. A legutóbbi zárszámadó közgyűlésre készült értékelés szerint a termelőszövetkezetnek tavaly gondot jelentett a fa értékesítése. — Változott-e a helyzet? — kérdeztük Kincses László erdőgazdálkodási ágazatvezetőtől. — Sajnos nem. Ennek a kilenc hektáros erdőrésznek, ahol most vagyunk, az úgynevezett véghasználatát a múlt esztendőre terveztük, de vásárló hiányában elhalasztottuk, mert készletre nem akartunk termelni. Erre az esztendőre néhány megrendelés, befutott, most azokat teljesítjük. Korábban exportunk is volt, Jugoszláviába, Olaszországba és Ausztriába szállítottunk, most nem. A gazdaságnak külön fafeldolgozó üzeme van. A ládának való nyárfát mind ott használják fel és a készet értékesítik. Az akácosból kikerült faanyagból csak szövetkezeti hasznosításra készülnek termékek, a többit tűzifaként adják el, vagy megrendelésre, ipari célokra szállítják, közvetlenül a kitermelés helyéről. Kékvércsék erdeje Annak a kis erdőnek, ahol a favágókkal találkoztunk, van egy zuga, amelyben nyáron kekvércsék tanyáznak. A helyi madárbarátok körében, mivel ritkák és értékesek ezek a szárnyasok, helytelenítést váltott ki, hogy az ottani fákat is kivágják.. Kincses Lászlótól megtudtuk: a kekvércsék erdeje megmarad mindaddig, amíg a mellette telepítendő erdőrész nem alkalmas arra, hogy a madaraknak szállást adjon fészekrakáshoz. Ugyancsak háborítatlan marad a település lakóinak immár hagyományos kirándulóhelye, a nagyjárási erdő, amely szintén a termelőszövetkezet tulajdona. Jelesebb ünnepeken, de egyéb alkalmakkor is változatlanul lehet ott pihenni, szórakozni, sportolni. Egyetlen fát sem vágnak ki. Koncz István cs Petrezselyem László méretre fűrészelik a kivágott fát. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Hangverseny Az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Házban október 1-én, hétfőn este hat órakor a zenei világnap alkalmából hangversenyt rendeznek, amelyen közreműködik Maria Csajkovszkaja zongoraművész aki a Szovjetunióból érkezett hazánkba. Tanárok, művészek Cegléd zenei eseményei közt évek óta számon tartott rendezvények a bérleti előadásként vagy azon kívül rendezett tanári hangversenyek. Tavaly az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola több tanára kapott filharmóniai működési engedélyt: Dávid Sándor, P. Szabó Zoltán, Kelemenné Balogh Zsuzsanna, Bailai Judit, Béres Károlyné, dr. Molnár Attiláné és dr. Kiss Mihályné. Megalakult a tanári trió és a vonósnégyes is, készül mindkettő a bemutatkozásra. Fákéi faragott plasztikák Sőreg Dénes fafaragó alkotásaiból nyílik kiállítás Cegléden a helyőrségi művelődési központban október 1-én, hétfőn este hat árakor A tárlatot Mucsányi Józsefné, a városa pártbizottság politikai munkatársa nyitja meg. leiiBssn Ideig Buszok, másfelé Katonai eskütétel-ünnepség zajlik Cegléden szeptember 29-én délelőtt 10 órai kezdettel. Az ünnepség miatt ma, szeptember 27-én reggel üzemkezdettől szeptember 29-én estig útvonal-módosítással közlekednek a térségben az autóbuszjártok a Szabadság térről a vasútállomáshoz. Ütjük a következő: Szabadság tér, Kossuth tér, Árpád utca, Damjanich utca, Beloiannisz utca, Kozma Sándor utca, Táncsics Mihály utca, Rákóczi út. Emiatt a következő megállóhelyeket helyezik át: Dohány utca, Strandfürdő, Várkonyi iskola, Otthon áruház. A 20-as Volán a buszmegállóhelyeken tájékoztatót függesztett ki erről, és érdeklődők választ a 11-672-es telefonszámon is kapnak. CEGLÉDI wíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Vonószem és csőhiüncs Munkaigényes darabok acélból léi hasznosul a szellemi erő — Most akkor melyikre kíváncsi? — Több is van? — Kettő. A kovács- és az öntőüzem. — Érdekelne ez is, az is. Amolyan miniatűr ipartelep, kinn a Bürgeház dűlőben, a Kossuth Tsz szerves részeként. Történetéről Horváth József műszaki főmérnök beszél. Dstolyakeverő — Színesfémet és szürke vasat is öntöttek régebben Cegléden. Annál a vállalatnál, amelyik aztán a 60-as évek végén az ÉVIG részévé vált. Ekkor az öntőt a Kossuth Tsz vette át, és 1969-től ugyanazzal a gárdával működtette. Megrendeléseket épp az ÉVIG adott. A kovácsüzem létrehozásakor az ipartelepítés valamennyi gondját átélte a szövetkezet: gépeket kellett vásárolni, s rendeléseket szerezni olyan vállalatoktól, kik még nem is ismerték a ceglédiek munkáját. Gépek, épületek kerültek. Az első esztendő 170 ezer forintos árbevétellel zárult. Hetven dolgozóval. Szóval nem egykönnyen honosodott meg az ipar a Bürgeház dűlőben. De próbálkoztak a ceglédiek, többek között három hetet töltöttek el Csepelen, hogy a saját bőrükön érezzék a nehezét, ott gyakoroltak. A fővárosiak is el-el- jöttek segíteni. Lassan tisztult a kép, csökkent a létszám, nőtt a termelés. Főleg Sokoldalú kapcsolat A barátság huláirchosszági Kezdődhet a házi vetélkedő Az abonyi Ságvári Endre Tsz Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja a Lenin Kohászati Művek felhívására 1971-ben alakult. Működését 9 tagú elnökség irányítja, az éj/enként meghatározott programot a gazdaság tizenkét szocialista brigádja segít végrehajtani. Megalakulástól a szocialista közösségek havonta, felváltva gondozzák a község felszabadítása során elesett szovjet katonák sírjait. Az eltelt tizenhárom esztendő alatt, ki- sebb-nagyobb csoportokban, összesen nyolcvanan ismerkedhettek meg a Szovjetunió különböző tájaival, városaival és több esztendős múltra tekint vissza a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával a kapcsolatuk. Az ottani munkatársak közbenjárásával már két, jól sikerült községi fórumot szerveztek, a másodikat kiállítással kapcsolták egybe. Amikor a budapesti kulturális centrumban az örmény kiállítás zajlott, a tagcsoport tizenöt tagja kapott egész napra szóló meghívást. — Mindannyiunknak sokáig »miékezetes marad ez a vendégeskedés — újságolja Bu- gány István, a tagcsoport ügyvezető elnöke. — Utána mi hívtuk meg a jereváni múzeuok igazgatóját, aki hozzánk hasonlóan kellemesen érezte magát nálunk. Sokoldalú kapcsolatukra utal, hogy a szovjet déli hadseregcsoport Komszomol-díjas művészegyüttese a nyáron már másodszor jött Abonyba szerepelni, és várhatóan néhány hónapon belül ismét láthatják a nagyközségbeliék. Az Ukrán Jégrevü fővárosi bemutatkozására egy sereg jegyet kaptak. A település és az ország fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából külön programot állítottak össze. Október 10-én rendezik meg a Baráti szövetségben című házi vetélkedőt, amelyen tizenkét, három-három fős csapat méri össze tudását, és a győztes képviseli majd a csoportot a megyei döntőn. Ugyancsak október közpe táján lesz a termelőszövetkezetnél egy KISZ— Komszomol találkozó. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésén kívül bekapcsolódnak a szovjet könyv- és filmhét rendezvényeibe. Várhatóan jövő márciusban lesz a harmadik, politikai fórumuk, amelyet az előbbihez hasonlóan kiállítással kötnek egybe. Májusban a békehónap rendezvényei során szovjet aktivisták csoportját szeretnék vendégül látni. A tagcsoport jó működését bizonyítja, hogy a helyi mezőgazdasági és ipari üzemek között a Ságvári Endre Tsz- nél olvassák a legtöbben a magyar nyelvű szovjet újságokat. folyóiratokat, kiadványokat. Gy. F. Fővárosi táriaf Szerényeik a plakátok, ám annál örömtelibb a rájuk rótt hír: Budapesten lesz kiállítása Bakányi Gyula ceglédi festőművésznek. A tárlat október 12 —tői november 11-ig látható a Fényes Adolf teremben. á mezőgazdasági gépalkatrészek gyártását szorgalmazták, nem is olyan régen még az itt készült áruk 70 százalékát az ilyesféle tette ki. Ugyanakkor az egyedi darabokra, a kisebb szériákra összpontosítottak. Irakba két darab datolyakeverő henger, Bulgáriába pedig kotróhajóhorgony utazott. Négy esztendővel ezelőtt, olyan üzlet ütött be, ami a 20 millió forintos termelési értéket egycsapásra megduplázta. A Mills-bilincsről van szó, amit az építőiparban használnak állványcsövek ösz- szefogására. Addig a Fémmunkás Vállalat gyártotta, veszteséggel. A ceglédiek gont doltak egy nagyot, s technológiai újításokkal, a három helyett csupán egyszer hevítve a munkadarabot, 10 százalékos nyereséggel kezdték készíteni a Mills-bilincset. Mikor gazdaságos? Közjáték. írott megrendelőt tesznek a főmérnök asztalára, lehorgonyzó csavart kér a partner. Mi legyen? A döntés: nem. — Miért? — Több szempontot is mérlegelni kell, mielőtt egy-egy darab gyártásának nekiáll- nánk. Ebben az esetben a szerszám elkészítése több tízezer forintba kerül, viszont összesen 80 darab csavart kér a megrendelő, s csupán kilátásba helyez egy nagyobb szállítmányt. Mondjuk, egy 6 ezer darabos tétel már gazdaságos lenne. Ennyit tud a szerszám javítás nélkül. — A mezőgazdasági gépek árai nőttek — mondja Horváth József. — Egyúttal megszűnt a hozzájuk adott állami dotáció. Ez nálunk is érezteti hatását, megtorpantak a gépalkatrész-rendelések. Igaz, hogy egy-egy masinát most már hosszabb ideig tartanak meg a mezőgazdasági üzemek, tehát több pótalkatrész kell, de ez nem tudja ellensúlyozni a veszteséget. Várjuk a további megrendeléseket. Fúj, sziszeg a kemencetűz a kovácsüzemben. A nyersanyag szénacél és ötvözött acélok. A szántóföldön dolgozó meg a közúton futó gépeknél használatos vonószemeket az országban szinte egyedül ez a műhely készíti meg a Mills-bilincset is. — Sajnos, azt kell mondanom, hogy a Mills-biíincs az utolsókat rúgja — magyarázza Réti László, a kovácsüzem vezetője. Más módszerre tér át az építőipar. Helyette majd olyasmit fogunk gyártani, ami az itteni adottságoknak szintén megfelel. Univerzálisan — Az ÉVIG budapesti központja a legnagyobb megrendelőnk — mondja Lángi András, az öntöde vezetője. — összesen 60—80-féle portékát készítünk, közülük jelenleg leginkább számottevő a szellőzőventillátor-kerék. Tavaly év végén nálunk is jelentkeztek a visszafogott keresletből adódó gondok. Idén némiképp változott a gyártmányösszetétel, munkaigényesebb darabokat csinálunk. — Nehéz ez a munka — mondja Horváth József főmérnök. — De hát inkábf5*-a'~ szellemi erőből élünk. Ráadásul szinte kénytelen mindenki univerzálissá válni: ha kell, kemencét rakni, hőkezelni,, téglát pakolni. V. S. Verseny, kupadöntő A KÖZGÉP ceglédi lőterén szeptember 29-én, szombaton reggel nyolc órakor kezdődik az MHSZ rendezésében a Fegyveres Erők Kupa döntője. Ezen a napon délelőtt 9 órakor a Putrisarki erdőben a Volán 1/11. MHSZ honvédelmi napját tartják meg, ugyancsak délelőtt 9 órakor kezdődik az Építők Kupa honvédelmi lóverseny Abonyban. Törteién vasárnap, szeptember 30-án lesz az MHSZ rendezésében a községi lóverseny. Valamennyi sportesemény fel- szabadulásunk 40. évfordulója jegyében zajlik. Most olcsóbb! Bőrös libaháj, kg-onként 30 Ft helyett 22 Ft Libatestháj, kg-onként 26 Ft helyett 20 Ft Libabélháj, kg-onként 18 Ft helyett 14 Ft Kapható a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat készítményeit árusító üzletekben. Legyen Ön is a vásárlónk! BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Kecskemét KSN 0133—2889 (Ceglédi Hfrtar
