Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
PKST « JlUifr] 1984. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK 3 Meghalt Dabrónaki Gyula Családi piknik a laktanyaudvaron Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dabrónaki Gyula elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnöke, az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szeptember 25-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Dabrónaki Gyula elvtárs temetése október 2-án, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. AZ MSZMP Központi Bizottsága Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Központi vezetősége Dabrónaki Gyula 1916-ban született Budapestén. A munkásmozgalomba 1931-ben kapcsolódott be, rövidesen mint ifi-bizalmi tevékenykedett a szákszervezetben. 1940-ben lett párttag. A felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt Vili. kerületi titkára, később pedig a párt fővárosi végrehajtó bizottságának tagja lett. Mindkét funkciójában a munkásegység megteremtésén dolgozott. A két munkáspárt egyesülését követően 1948 és 1953 között tagja volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének. 1957 februárjában tagja lett az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának. Ettől kezdve megszakítás nélkül' a Központi Bizottság tagjai közé tartozott. 1957-ben élelmezésügyi miniszterhelyettesnek nevezték ki, majd röviddel később a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese lett. A Központi Néni Ellenőrzési Bizottság elnökének 1967-ben választották meg, s nyugdíjba vonulásáig, 1977-ig töltötte be ezt a tisztet. Megkóstolom, mit A KÉP OLYAN IDILLI, hogy magunk is percekre elfelejtjük, hogy laktanyában vagyunk. A gyepen, fáik árnyékában takarókon kisebb, nagyobb társaságok pihennek. Apró gyerekek totyognak egyik csoporttól a másikig, belekóstolva minden finomságba, amit a katonák kaptak. Ezen a naA városközpont megújult arca A Pázmándi Antal alkotta új díszkút Trencsényi Zoltán felvételei (Folytatás az í. oldalról.) munkát, amit versenytárgyaláson nyert. el. Dicséretére legyen mondva, határidő előtt, a tervezett költségeknél kisébb összegért, kiváló minőségben készítették el az utat. Papp István az összefogást emelte ki, ami a Szabadság tér és környékének rendezésekor megnyilvánult. Örömmel szólt arról, hogy máris akadtak vállalkozók, akik a tár és a díszkút fenntartásában is ki kívánják venni a részüket. Hangsúlyozta minden gödöllői felelősségét, hiszen a megteremtett érték óvása semmivel sem kisebb jelentőségű, mint a2 építés. A beszédek elhangzása után kitüntetéseket adtak át a rekonstrukció legjobbjainak. Urbán Lajos minisztertől vehette, át a Kiváló Munkáért elismerést Bíró István termelésvezető. Miniszteri dicséretben részesült Papp István brigádvezető, mindketten az egri vállalat dolgozói. Számosán kapták meg a Gödöllőért emlékplakettet, köztük a szökőkút alkotója, Pázmándi Antal. A díszkút előtti térséget azután az Erkel és a Petőfi általános iskola tanulói vették birtokukba, hogy bemutassák műsorukat. Ezt követően vágta át a nemzetiszínű szalagot Urbán Lajos, megnyitva az A parismenti bizottság tanácskozása Vállalkozó építők A nyolcvanas évekig az építéssel foglalkozó vállalatoknak mindig lehetőségeiket meghaladó feladatokat kellett megoldaniuk. Illuzórikus lett volna tehát rajtuk bármiféle versenyt, vállalkozási hajlamot számon kérni, s azon se csodálkozhatunk, hogy az állandó hajrában a minőség se volt kifogástalan. A kereslet azonban mára alaposan megcsappant. Más a munkák jellege is; kevesebb az állami nagy- beruházás, több a felújítás, karbantartás. A megváltozott feltételekhez az építőknek is alkalmazkodniuk kell, s ez csak akkor lehetséges, ha az új követelményeknek megfelelően korszerűsítik a vállalati szervezeteket is. A megújulási folyamat eredményeivel és a további elképzelésekkel foglalkozott tegnap az országgyűlés építési és közlekedési bizottságé. ahol Somogyi László miniszter tartott tájékoztató*. Elmondta többek között, hogy 1080-tól 90 új önálló vatsv leányvállalat alakult. ’Főbb kivitelező hozott létre tervező is beruházást lebonyolító részleget, amelyek később efféle vállalkozási irodákként működhetnek. A nagyvállalatok az eddigieknél nagyobb önállóságot adnak részlegeiknek. Tervezik új irányítási formák bevezetését, ugyanakkor kommunális feladatokat ellátó vagy más fontos közösségi szolgáltatást végző szervezetek esetében az államigazgatási irányítás látszik helyesebbnek, hiszen kötelezettségeiknek csupán a nyereségérdekeltség elvét követve esetleg nem tehetnének eleget. A vitában felszólalt, többek között, Koltai Imre (Pest megye 28. vk), a váci Cement- és Mészművek vezérigazgatója Hangsúlyozta, hogy egyetért a tervekkel, de a vállalatok érdekei ellen való átszervezésekre nincs szükség, s az sem igaz, hogy a nagyvállalatok eleve alkalmatlanok a mai feladatok megoldására. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben éppen ezek a tőkeerős cégek tudnak csak a siker reményében vállalkozni. Cs. A. újjáépítétt utat a forgalomnak. Amelyen elsőként az Erkel iskola közlekedési úttörő kerékpárosai mentek végig. A csaknem 68 millió forintnyi költséget felemésztő rekonstrukciót tavaly májusban kezdték él, s egy hónappal a határidő előtt adták át. Az alvállalkozók egyidejűleg lefektették a szennyvíz- és csapadékcsatornát, a gázvezetéket, felújították az elektromos hálózatot, valamint a járdákat. Az építkezések befejező szakaszában tatarozták az itt levő épületeket, újráíestették homlokzatukat. Az útszakasz átadásával egyidejűleg helyezték üzembe Gödöllő legforgalmasabb csomópontjában a jelzőlámpákat, amelyekkel biztonságosabbá úálík a Szabadság téri kereszteződés közlekedése, ahol naponta százával haladnak át a járművek, tucatjával a HEV- szerelvények és sok-sok gyalogos. Gödöllő központjának ez a része nemcsak megújult, hanem meg is szépült. A Szabadság teret és a sínek menti sávot a nyáron rendezték, parkosították,' sétányokat alakítottak ki, nagyrészt társadalmi munkában, a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat szakembereinek irányításával. A város tizenöt vállalatának dolgozói és a nemzetközi építőtábor diákjai 1,65 millió forintos értéket hoztak létre. A Szabadság téri lakótelep bejáratánál felállították Pázmándi Antal díszkútját. A kút alapja Gödöllő dombságát ábrázolja, a vízsugarak kibomló magokból szöknek a magasba. A díszkút környékét is a művész elképzelései szerint formálták. A füves dombkaréj, az aszfaltozott és a díszburkolattal ellátott felületek zavartalanul illeszkednek egymáshoz. K. P. A mm ülése A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerdái ülésén megtárgyalta és elfogadta a középtávú lakóházjavítási program időarányos teljesítéséről, valamint a kezelő szervezetek korszerűsítésének ellenőrzéséről szóló jelentést. Közérdekű bejelentés alapján a KNEB vizsgálatot folytatott a Mezőgép Trösztnél és öt vállalatánál. Az ellenőrzés a munkavédelmi oktatásra és a vizsgáztatásra terjedt ki. A népi ellenőrök megállapították, hogy a munkavédelmi szabályzatok nem felelnek meg a jogszabályoknak, hézagosak, sőt egyes tennivalókat a jogszabállyal ellentétes. módon rögzítenek. Kiderült, hogy a vizsgabizottságok létszáma a szükségesnél és a megengedettnél lényegesen nagyobb. kapott az apukám pon ők vannak a központban, rájuk tapad az édesanyák aggódó, a feleségek, menyasszonyok szerelmes tekintete. Még alig két hete, hogy elváltak a gyufafrizurás — megszeppená- süket sokszor vagánykodással palástoló — fiuktól, mégis egy örökkévalóságnak tűnt az idő az élső látogatásig. Záporozna,k a kérdések: hogy bánnak veled, elegendő a koszt, bírod a kiképzést? Újoncok, kopaszok, sivárak, s ki tudja, hány néven nevezik őket szerte az országban, akik augusztus utolsó napjaiban bevonultak a magyar néphadseregbe, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek, felkészüljenek a haza védelmére. Vékoinydongájú, vagy éppen elpuhult, csetlő-botló figurák, akik egy hónap múlva — éppen a fegyveres erők napján — példásan mondják el a katonai eskü szövegét, és olyan gyönyörűen, egyszerre verik a vigyázzt és a díszlé- pást, hogy at a legedzettebb rokonoknak is könnyeket csal a szemébe. “Addig azonban életük első valódi erőpróbáját élik át, s megtanulják mindazt, amire az elkövetkező másfél évben a szolgálat ellátásához szükség lesz. Szőke, szemüveges fiatalember üldögél édesanyjával az egyik pádon. Csendesen beszélgetnek, a táskából egy süteményes doboz csücske 'kandikál ki. — Második fiam most kezdte a katonai szolgálatot — mondja Somogyi Zsolt honvéd édesanyja, Sasváriné Temesvári Gizella. — Tehát mondhatom, hogy praxisom van a látogatásban és egyáltalán gyakorló katonamama vagyok. Zsolt bevonulás előtt kijelentette, hogy őt ne pátyolgassam, nem kell minden látogatási napon itt ülnöm. Pontosan tisztában volt azzal, hogy rendkívüli erőpróba vár rá. Hangoztatta, hogy kp akarja próbálni az erejét, tűrőképességét. Bevallom, örültem, hogy így fogja fel a bevonulást. — Kemény napokra készült fel, mennyire igazolódott be a várakozás? — Tudtam, hogy szokatlan és nagyon nehéz lesz a kiképzés időszaka, a kötelmek elsajátítása, s minden eddiginél nagyobb fizikai igénybevétel vár rám — mondja Somogyi Zsolt, A bakancs tisztítását is meg kell tanulni aki civilként az Átrium Hyatt Szállóban dolgozott, közben estin érettségizett le, és sikeresen felvételizett a Külkereskedelmi Főiskolára. Eddigi előéletével tehát már bizonyította, hogy nem idegenek tőle az erőpróbák. — Mégis nehezebb minden, mint vártam. Sajnos, soha nem sportoltam, és rendkívüli erőfeszítést jelentett az első napokban a kiképzés fizikai része. Magam is meglepődtem, hogy a testi megterhelésnél is nehezebben viselem a lelkieket, a bezártságot. Az egyik fa alatt fiatal pár beszélget. Jegyeseknek nézzük őket. Kiderül, alaposan elhibáztuk: testvérek ők, Imre Gábor honvéd és húga, Mariann. — Nincs menyasszonyom, még jelöltem se — mondja a fiatalember. — Jobb ez így, nincs gond és idegeskedés. Nagyon örülök a húgom látogatásának. Nem kívánom tőle, hogy minden hétvégéjét nálam töltse, de most jólesett látni valakit az otthoniak közül. Egykét órára elfelejtem a bezártság érzését, amely nagyon megvisel. Az is kiderül, Hogy Imre Gábor számára éppen olyan új és ezért megerőltető volt a kiképzés fizikai része, mint Somogyi Zsoltnak. — Olyan családban nőttem fel, ahol korán önállóságra szoktattak, de ugyanakkor igen laza volt a fegyeleit?; '..kijáró műszerészként dolgoztam a bevonulás előtt. Eddigi, magam gazdálkodtam az idővél, energiával, talán ezért visel meg jobban a kötelmek megtanulása és betartása, no meg a feszes napirend. AZ ELHANGZOTTAKRÓL, a testi-lelki megterhelésről, a bezártságérzésről beszélgetünk Tóth főhadnaggyal, és Jónás Zoltán hadnaggyal, kiképző szakaszparancsnokkal. Eközben bizony úgynevezett kényes témák is szóba kerülnek, így például az idősebb katonák kiszúrásai. — Alakulatunknál sok a fiatal tiszt — mondja a főhadnagy, aki maga is az említett gárdához tartozik. — Emlékezünk még a saját újoncidőnkre, és harcolunk a maradi, embertelen szemlélet ellen. A napokban is megfenyítettünk néhány öregkatonát, mert a folyosót — felmosás ürügyén — a tűzcsapról árasztották el, s ezt a fiatalabb katonákkal szedették fel. •— a bezártság érzése már az első, második látogatásnál oldódik, és amikor a katonai eskü után hazamehetnek a fiatalok — rendszerint megszűnik. Tény, hogy a katona &z eskü előtt nem hagyhatja el a laktanyát — mondja Tóth főhadnagy. — De ezt a szabályt sem lehet kőbe vésett törvényként kezelni. Éppen a napokban jelentkezett nálam kétségbeesve egy katona, hogy a bevonulás óta — két hete — semmi hírt nem kapott a családról. Felesége, aki kisgyermekükkel maradt otthon, a levelekre nem válaszol, látogatni nem jön. Mit tehet ilyenkor a parancsnok? Hiszen a katona ilyen idegállapotban a napi feladataira képtelen figyelni, s a kétségbeesés sokszor rossz tanácsadó. Kísérőt adtunk a fiatalember mellé, és meglátogathatta a családot. S máris a feleségekről, menyasszonyokról folyik a szó. Két újonc beszélgetőpartneremet nem várja otthon kislány, s ezt így tartják jónak. — Ki a jobb katona, a nős vagy a nőtlen honvéd? — A családos fiúkká!, -őíü» lönösen, ha gyerkőcöt is hagytak otthon, sok gond van. Az anyagi jellegű problémákat rendszerint sikerül megoldani, de nehezebb ügyekkel is szem? bekerülünk. Például amikor a feleség vagy a gyűrűs menyasszony hosszúnak találja a másfél évet. Megtörtént már, hogy a katona parancsnoka utazott követségbe az asszonykához, és próbálta jobb belátásra bírni. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy a nős katonák általában jobban helyt tudnak állni. Egyrészt, mert otthon, családfőként, eltartóként nagyobb kötelességtudat, felelősségérzet alakult ki bennük, másrészt, a gyakoribb eltávozás reményében a feladatok végrehajtásában is élen járnak. VÉGÉHEZ KÖZELEDIK a látogatási idő, de a vendégek nehezen indulnak el a kapu felé. Somogyi Zsolt, aki igen szimpatikus elhatározással, afféle megmutatom, mit tudok felfogással, keményen indult a hadseregbe, a búcsúpuszinál odasúgja a mamának: — Ha tudsz, gyere a jövő héten isi Imre Mariann óvatosan pakolja bátyja táskájába a fél tepsi nagyságú alimáspitét, és a kapuból kiáltja vissza: az eskü után találkozunk! Máza Katalin Gyere a Jövő héten Is! Somogyi Zsolt honvéd édesanyja a laktanyaliapnban Erdős! Ajnes {elvételét és A géppisztoly szétszerelése mér egyedül Is menne, de azért Jól jönnek még Jónás Zoltán hadnagy kiképző szakaszparancsnok tanácsai
