Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

1984. SZEPTEMBER 26., SZERDA Lilian Hitelesítik a fog^osifésmérőt ff A. " I A Országgyűlési bizottság ülése Fejlődött a turizmus A Budapesti Elektromos Mű­vek villamosgépészeti üzem- mérnökségének mérőosztályán évenként 60—65 ezer fogyasz­tásmérőt hitelesítenek, illetve szükség esetei javítanak Kedden a Parlamentben — Nyers Rezső elnökletével — az idegenforgalomról és a szállo­dai helyzetről tanácskozott az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A képviselőket And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a tu­rizmus helyzetéről, az idegen- forgalom idei várható alakulá­sáról, a szállodafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatokról. Hazánkban a turizmus lát­ványosan fejlődött az utóbbi két esztendőben — állapította meg bevezetőjében. — Ehhez nagymértékben hozzájárulták a magyar—osztrák gazdasági együttműködéssel épített új budapesti szállodák, amelyek szebbé tették a Duna-parti városképet is. Ezek a szállo­dák alapvetően a külföldről ér­kezők elhelyezését, a konverti­bilis devizabevételek növelését szolgálják. A tőkés országokból érkezők beutazásénak meg­könnyítésére számos intézke­dés született. Az idei Idegenforgalmi ered­mények összességében várha­tóan kedvezően alakulnak: Magyarországra látogató kül­tfgyaaiasinyí áru, fele idő alatt Mindkét félnek legyen előnyös A szabályzók nem eléggé ösztönözitek ----­So k év után először, ismét jogasan beszélhetünk szállítási csúcsról, mely nem kis főfájást okoz a gazdasági élet egész­séges keringéséért felelős minisztériumoknak, a szállítási ága­zatban dolgozó munkásoknak és vezetőknek, s természetesen a termelő vállalatoknak és szövetkezeteknek is. *------------.n’-'-VAi. v, • -■< Ax előszállítások kudarca A kóros helyzet több ok miatt alakult ki. Fontossági sorrend nélkül ezek között kell említenünk, hogy idén meglehetősen későn kötötték meg ' a külkereskedelmi szer­ződéseket, így sok helyén á szokásosnál is kisebb volt az első hónapok teljesítménye. Az előszállítási kampány, melyet évről évre meghirdet a MÁV, idén az elmúlt évekénél is rosszabbul sikerült. Most az időjárás helyett a nem eléggé ösztönző szabályozókat kell okolnunk: úgy látszik, a vasút által nyújtott díjkedvezmény még mindig kevesebb, mint amennyit a magas készletekért kell fizetni. Ezzel- magyaráz­ható, hogy a Budapesti Vasút- igazgatóság . mindössze egy Fest megyei váFalattal, a váci DCM-mel tudott előszállítási szerződést kötni. Mindezt sú­lyosbítja, hogy késve és egy­szerre érnek be a mezőgazda­sági termények is. A Pest megyei Szállítási Bizottságnak a Monori Állami Gazdaságban rendezett tegna­pi ülésén Tongori Imre, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak vezetője és Balatoni Imre, a Volán 1. számú Vállalat osztályvezetője tájékoztatta a testület tagjait és a legna­gyobb fuvaroztatók képvise­lőit arról, milyen módon igye­keznek eleget . tenni a megsok­szorozódott feladatoknak. Részt vett az értekezleten Vágvölgyi József, a Pest me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese, a testület vezetője is. Hitnapos rakodás Takács Béla, a Központi Szállítási Bizottság titkára az országos helyzetet jellemezve arról tájékoztatta a jelenlevő­ket, hogy eddig a belső áru­továbbításban alig volt fenn­akadás, de a határállomások kis áteresztőképessége miatt az exportszállítások akadoz­nak, a vonatok torlódnak, s különösen az alma és a kon- zervek jutnak késve rendelte­tési helyükre. Emiatt egyre több vagon kerül tó á íosga­■ lömből. Megerősítik a hallottakat a Pest megyei tapasztalatok is, A MÁV, ha némi késedelem­mel is, de gyakorlatilag min­den belföldi és tőkés export­ra szóló kocsiigényt ki tud elé­gíteni, . különösen abban az esetben, ha hétnapos rakodási szerződést kötött velük a vál­lalat. Ügy vélik, ez a kapcso­lat mindkét fél számára elő­nyös. Pest megyében az idén 2 millió 713 ezer tonna áru vár szállításra. Itt is jellemző, mint az ország más vidékéin, hogy az év második félében kétszer annyi ipari és mező- gazdasági terméket kell to­vábbítani, mint az első hat hónapban. Ezeknek az igé­nyeknek* — máris bizonyosra vehető — a vasút nem tud maradéktalanul eleget tenni. Gépkocsiban nincs hiány Más kérdés persze, hogy a jelenlegi, meglehetősen rossz állapotban levő vagonparkkal egyenletesebb áruellátás ese­tés születhetnének-e jobb eredmények ? Többen, közöt­tük a Nagykőrösi Konzervgyár szállítási osztályvezetője is szóvá tette, hogy a vasúti ve­zetők nyilatkozataikban általá­ban a fuvaroztatókat okolják a hosszú állásidőkért, a lassú kocsifordulókért, pedig a vál­lalatok és szövetkezetek ma már sokkal fegyelmezettebbek, mint az elmúlt esztendőkben, s többnyire éppen a MÁV kés­lekedik az áru továbbításával. Ritkábban járnak a tolató­mozdonyok, gyakran későn kapnak a vállalatok értesítést arról, hogy árut vagy üres va­gont kapnak. Ahol azonban jó az összhang, ott az eredmé­nyek is kedvezőbbek. Az Or­szágos Ere- és Ásványbánya pilisvörösvári üzeme 129. ezer, szobi kőbánya 150 ezer, a váci DCM 205 ezer, a százha­lombattai D KV 1 millió 137 ezer tonna árut szállított el eddig. A .vállalatok do!s£t az is nehezíti, hogy míg általá­ban nehezen elégíti ki igé­nyeiket a MÁV, máskor egy- zerre annyit kapnak, amit kénte'enek időben megrakni. Kedvezőbb hírekről számol­hatott be a Volánt képviselő Balatoni Imre osztályvezető. Járműparkjuk képes kielégíte­ni az igényeket, s a cseké­lyebb forgalmú év eleji hóna­pokat arra használták fel, hogy korábban végezték el az esedékes nagyjavításokat. Tu lajdonképpen az egész megye területén minden megrende­lésnek eleget tudnak tenni, a hétvégeken pedig nincs annyi kocsi, amennyit ne tudnának kiállítani. Dr. Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmond­ta, körülbelül kétmillió tonna termény és élő állat fuvarozá­sáról kell gondoskodni. Az aszály miatt az ország más részeiből Pest megyébe mint­egy 250 ezer tonna abrakot is el kell szállítani. Nem több ez a mennyiség mint tavaly, de alig egy hónap alatt kell .el­szállítani, s hogy ez sikerül­hessen, annak érdekében szál­lítóknak és fuvaroztatóknak kiválóan együtt kell működni. Cs. A. Hafszemközt az úttörőmozgalomról Baráti közösségekre alapozva Emlékek, új élmények kavarognak a be­szélgetés során. Nemoda István búcsúzik, Tóth József ismerkedik a mozgalommal, A volt úttörőelnök majd hatesztendei ta­pasztalattal felvértezve, utódja egyelőre kevesebb átéléssel, de nagy ambícióval szól a feladatokról. Nemoda István az MSZMP Pest megyei Bizottságának pro­paganda- és művelődési osztálya munka­társaként folytatja, míg Tóth József a rác­kevei úttörőelnöki széket cserélte fel mos­tani beosztásával. A váltás, a beilleszkedés egyiküknek sem könnyű, de erről kevés szó esik, annál több az úttörőmozgalom helyzetéről, kérdéseiről. Mindenki mást! — Annak idején, amikor felkértek, föl sem tudtam fog­ni, mit vállalok — mondja Nemoda István. — Néhány év alatt 30-ról 120 ezerre gyara­podott az úttörőszövetség me­gyei taglétszáma, szerencsém­re sok segítséget kaptam. Ak­kor is, most is konferencia után vagyunk, rengeteg tennivaló. Fölfokozódott az if­júság iránti érdeklődés, helyi és országos szinten is. Intéz­mények, szervezetek sora tá mogatja a programunkat, mégis nehéz megfelelni az el­várásoknak. Figyelembe kell venni, hogy mit akarnak, tud nak tenni a gyerekek, a szü lök, a pedagógusok és hogy milyenek a lehetőségek. Azt szeretnénk, hogy a segítség ne gyámkodó legyen, növekedjék a csapatok önállósága. — Egyelőre sok mindennek csak a ráckevei tükörképét lá­tom, meg kell tanulnom na­gyobb összefüggésekben gon­dolkozni — mondja Tóth Jó­zsef. — Mindig közöm volt az ifjúsági mozgalomhoz: a kö­zépiskolában KISZ-titkár vol­tam, a katonaságnál, az egye­temen is viseltem funkciókat, a barátaim is ebből a körből kerültek ki. Ennek alapján az a véleményem, hogy differen­ciált programajánlattal kell közeledni a gyerekekhez. Nemcsak a kisdobosoknak, az úttörőknek kell mást nyújtani, hanem a korosztályokon belül is különböznek a feladatok. Főként a 13—14 évesek érde­melnek figyelmet, hiszen ki­lépnek az iskola védettségéből. Ha csak a pedagógust, a szü­leiket érzik maguk körül, ak­kor bura alatt . nevelkednek, keveset tudnak meg a való­ságról. Sokat tehetünk azért, hogy minél több élményben, tanórákon kívüli események­ben legyen részük. Igényük van a közösségre, hiszen meg teremtik maguknak. Hát miért ne a mozgalom közre­működésével tegyék? Apró lépésele — A politikai, gazdasági változások, a társadalmi réteg­ződés, az értékek körüli vita az úttörőmozgalmat is új utak keresésére ösztönzi — teszi hozzá Nemoda István. — Nem éledhetjük a korábbi tradí­ciókat, de olyan dolgok mel­lett sem mehetünk el szótla­nul, hogy például Pest megyé­ben 7 ezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván. Sokáig az iskolát, majd a csa­ládot kiáltottuk ki bűnbak­nak, holott az egész társadalo­mé a felelősség. Nagyon igaz, hogy az iskolán kívüli neve­lésben, a szabad idős progra­mokban vannak a tartalé­kaink. De nemesak több tá­bort, élményt, romantikát kell nyújtanunk, hanem a társa­dalmi aktívák bevonásával to­vább kell szélesíteni a tevé­kenységek körét. A baráti szá­lakra alapozott közösségi ren­dezvényeknek kell átvenniük a nagy demonstrációk, meg­mozdulások helyét. Kevesen tudják, de akadnak olyan le­hetőségek, hogy iskolán kívüli csapatok szerveződjenek, akár területi alapon, vagy éppen a gyárak, a sportegyesületek ke­retein belül. — Nehéz legyőzni az új iránti bizalmatlanságot, ám mégis történtek apró lépések a társadalmasítás, a csapatok és az intézmények szorosabb kötődéséért — folytatja Nemoda István. — Cegléden a KöZGÉP-hez járnak szak­körbe a gyerekek, másutt ér­dekes mesterséget, hobbit űző emberek köré gyűlnek, sőt földet is művelnek. Ide sorol­hatjuk azt is, hogy megszűnt tek a nagy létszámú mammut- csapatók Dunakeszin és Száz­halombattán, s hogy a körze­tesítések után sem olvadtak össze, hanem megmaradtak a maguk hagyományait ápoló közösségek. Bevált formák Az iskolaszövetkezetekben is nagy a fantázia, hiszen az ér­téktermelésen túl egyszerre segítik a munkára nevelést, a pályaválasztást, a különböző korosztályok együttgondolko­dását, a baráti közösségek ki­alakulását — mondja Tóth József. — Egyre több iskolá­ban értik meg ennek a jelen­tőségét. Ugyanakkor ki kell használni a jól bevált formá­kat, közöttük is a táborozást, a kirándulást, a túrázást. Ezeknél elsősorban minőségi javulásra van szükség, hogy a gyerekek többet, mást kapja­nak, mint az iskolában, s en­nek hasznát lássák otthon, a családban is. Ezt szeretném továbbvinni, hiszen az emberi kapcsolatok éltetik a mozgal­mat. Kövess László Ven míra fordítani Kórházra, iskolára szánták Erőteljes a gyártmányfejlesztés Változnak a bútorigények A bútorgyártásban folyta­tódik a termékszerkezetvál­tás: az utóbbi két évben nö­vekedett a munkaigényesebb termékek részaránya. A szak­ágazat vállalatai mind több, korszerű, a vásárlók igényei­nek megfelelő elemes szek­rényt és variálható ülőgarnitú­rát gyártanak. Az erőteljes gyártmányfejlesztés eredmé­nyeként a gyártók elérték, hogy termékeik fele három­évesnél fiatalabb. A folyama­tos piackutatás mellett ennek is köszönhető, hogy a bútoripar termékeinek egyre növekvő részarányát, mintegy 20 szá­zalékát értékesítik külföl­dön. A hazai üzletekben kapha­tó, a házgyári lakások mére­teihez jobban igazodó búto­rok választékának bővülését jelzi, hogy a korábban gyár­tott 8 szekrénytípus 15-re bő­vült. A választék további szé­lesítésének azonban gyakori akadálya, hogy a felületbevo­natok, a szerelvények és egyéb kellékék túlrtyomó- részt importból származnak. A Minisztertanács legutóbbi ülésén állást foglalt amellett, hogy a meglévő lehetőségek­kel élve továbbra is fontos az elemes rendszerű bútorok, főleg a korszerű típusok gyár­tásának bővítése, mert az üz­letekben ezekből még mindig nevi kapható elegendő. A bú­torok forgalmazásánál jól be­vált az előjegyzési módszer. Az üzletek kétharmada így árusítja bútorait, az elemes típusoknál pedig az előjegy­zés általánossá vált. Ugyan­akkor még mindig hosszú a megrendelés és a szállítás kö­zött eltelt idő. Jobb készlete­zéssel el kell érni, hogy ez a jelenlegi 60 napról 30—40 nap­ra csökkenjen. A konyhabútorok gyártása évente 8—10 százalékkal nö­vekszik, de — különösen a korszerű, például a háztartási kisgépek befogadására alkal­mas típusokból — még min­dig nincs elegendő. Nem si­került előrelépni a gyermek­bútorok mennyiségének és választékának bővítésében, nem kielégítő a stíl- és stili­zált bútorok választéka sem. Az utóbbi időben szorosab­bá vált a bútoripar és -ke­reskedelem kapcsolata, a gyártók azonban még min­dig nem ismerik kellőkép­pen a vásárlók igényeit, a bú­torvásárlásra ható tényezőket A többi között figyelemmel kell lenni arra, hogy a ta­nácsi és szövetkezeti lakás­építés csökkenése, s ugyanak­kor a magánerős építkezések arányainak növekedése min den bizonnyal a bútorigények átrendeződését vonja maga Után. Ezért szükséges, hogy az ipar és a kereskedelem fo­lyamatosan kísérje figyelem­mel a kereslet változásait, igazodjék a változó igények­hez. Célravezető lehet a már­kaboltok számának növelése, mert a közvetlen forgalmazás­sal a gyártók gyors informá­ciókat kaphatnak a vásárlók igényeiről. Növekedett a csomagoltan forgalmazott bútorok aránya, s ezzel lényegesen csökkent a szállítás közben történt sé­rülések száma. Csak némileg javult a bútorok minősége, jelentős előrelépés tapasztal­ható viszont a garanciális szolgáltatásokban. Tovább kell azonban szélesíteni azon bú­torgyártó vállalatok számát, amelyek közvetlenül és gyor­san elvégzik a bútorokkal kapcsolatos garanciális szol­gáltatásokat. i kapacitásnak a javát az új, 120 ágyas pavilon építése kö­tötte le. Ennek befejeztével, nagyobb intenzitással folytat­ják majd az épület rekonst­rukcióját, s a jövő évi keret­ből bocsátjuk rendelkezésük­re a szükséges húszmilliót. A most megmaradt pénzt ily módon az egészségügy, az oktatás és közművelődés ré­gen megoldásra váró problé­máira fordíthatjuk. Három­millió forintért a Semmelweis kórház Tárogató úti belgyó­gyászati részlegének közmű- hálózatát újítjuk fel. Hozzá­járulhatunk a ceglédi és nagy­kőrösi művelődési központok átépítésének mielőbbi befeje­zéséhez. A megtakarítás cél­szerű átcsoportosításával le­hetővé vált több kisebb ok­tatási intézmény felújítása. Hogy a további harminc­millió forint felhasználását nem kötötték le az első félév végéig, oka többnyire a kivi­telező hiányában rejlik. Sok településen nehezen találnak vállalkozót a kisebb felújítá­si munkákra, az ár megál­lapítása is hosszú ideig elhú­zódhat. A nyári hónapok alatt azonban valamennyi- munká­ra akadt kivitelező, a szerző­dések javát már megkötötték. Nagyobb összeget használhat­nak fel a budaörsi Esze Ta­más általános iskola re­konstrukciójára — nyolcmil­lió forintot —, Vácott, a Si­ketek Országos Intézetének régóta elhanyagolt épületére szintén jelentős összeget szán­tunk. Sok helyen nemcsak a kötelezettségvállalás, hanem a felújítási feladatok végre­hajtása is megkezdődött a féléves értékelés óta, így en­nek a harmincmillió forint­nak az átcsoportosítására nem volt szükség. Az év végéig Pest megyé­ben a felújítási terv 97—98 százalékos teljesítésére szá­mítanak. — Áthúzódó, még jelentős összegeket felemésztő re­konstrukcióként a Semmel­weis kórház és a Siketek Országos Intézetének, munká­latait tartják számon. Mind­kettőre több millió forintpt kell fordítani a jövő évi fel­újítási alapból is. Mr. A. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén vitatta meg — többek •között —■ az ez évi, 316 mil­lió forintos felújítási alap felhasználásának ütemét, s a még megvalósítandó felada­tokat. Az alapból egy jelen­tős összeget, 50 millió forin­tot még nem kötöttek le az első félévben. Ez azonban — amint azt dr. Schmidt Géza, pénzügyi osztályvezető-helyet­tes elmondta — nem jelenti azt, mintha nem tartanának igényt a pénzre, vagy nem te­remtették volna meg a felújí­tási munkák elkezdésének fel­tételeit. — Az 50 millió forintból 20 milliót a Semmelweis kórház rekonstru kciójára i rányoztunk slő. Itt azonban a felújítás lassabb ütemben halad a ter­vezettnél, mert a kivitelező földiek száma tavalyhoz ké­pest 20—25 százalékkal nő, és eléri a 12—13 milliót. A KGST- ország okból az előző . év azo­nos időszakánál 25—30 száza­lékkal több, mintegy kilenc­millió, a tőkés államokból pe­dig 19 százalékkal több, 2 385 000 turista érkezett az el­ső nyolc hónapban hazánkba. A gondokról szólva az előadó hangsúlyozta: a bel- és a kül­földi idegenforgalmi kereslet egyaránt nagyobb a jelenlegi kínálatnál. A kereskedelmi szálláshelyek fele a fizető vendéglátás kö­réből kerül ki. Ez az arány igen magas, ami azt is jelenti: kevés a mintegy 40 ezer szál­lodai hely. A szolgáltatások színvonala nem mindenben fe­lel meg a kívánalmaknak: több helyütt a fogyatékos szak­mai felkészültség, a nyelvtudás hiánya is kifogásolható. A vitában felszólalt — töb­bek között —• Cservenka Fe- rencné (Pest megye, 4. sz. vk.), a határőrség munkájának ja­vulásáról, mint az idegenfor­galom egyik lényeges tényező­jéről szólt elismerően.

Next

/
Thumbnails
Contents