Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

Mi hoi nyereséget? Ellátják feladatukat, de... Folyamatos lakásfenntartás kellene A közelmúltban ismertettük a gödöllői népi ellenőrzési bi­zottság összefoglaló jelentését a lakásfelújítási pénzeszközök felhasználásának, valamint az állami tulajdonú lakások el­idegenítésének tapasztalatai­ról. Három községben, Aszó­don, Kerepestarcsán és Veres- egyházon vizsgálták ezt. A jelentés vitájából sok ér­dekesség derült ki. Nemcsak a három település építőipari költségvetési üzemére jellem­ző az alacsony bérszínvonal, ez országos tapasztalat. Sokat jelent az, hogy az alapításkor milyen volt az induló bérszín­vonal, valamint az, hogy tud­tak-e olyan munkákat vállal­ni a költségvetési üzemek, amelyek nagy nyereséget hoz­tak. Nyilvánvaló, hogy az utób­bit nem a lakásfelújítások eredményezik. Márpedig eze­ket az üzemeket elsősorban ilyen és hasonló célokra ala­pították. Ily módon bérszínvo­naluk nemigen fogja elérni az építőipari vállalatokét. A jó szakemberek pedig rit­kán választják az alacsony jö­vedelmet adó munkahelyeket, ahol nincs lehetőség lényeges béremelésre. Ebből pedig az következik, hogy nincs min­den szakma képviselve az épí­tőipari költségvetési üzemek­ben, azok gyakran kénytele­nek kisiparosokat foglalkoz­tatni. Ha ez ellenőrzött, ak­kor elfogadható. Nemcsak azért vállalnak külső munkát ezek az üzemek, hogy nyereségre tegyenek szert, hanem azért is, hogy minél kevesebb kapacitást veszítsenek. Köztudomású ugyanis, hogy az építőiparban nem lehet raktárra dolgozni. Fizikai akadályai vannak a folyamatos munkának egy munkahelyen. A betonnak kötnie kell, a vakolásnak szá­radnia. Nem biztos, hogy akiket a téli holt szezonban elküldenek, az tavasszal visszajön. Lehet, hogy jobb helyet talál magá­nak. Ezért fordul elő, hogy olyan téli, belsőben is végez­hető feladatot vállal az üzem, amelynek elvégzése nyárig hú­zódhat. A jelentésből megtudhattuk, hogy jelentősek az eltérések a lakásfelújításban a tervektől, a címjegyzéktől. Vajon miért? — kérdeztek rá a népi ellen­őrzési bizottság tagjai. A válasz helyszíni szemrevé­telezések lehetséges pontossá­gában van. A régi építőmeste­rek 20—30—50 százalékos biz­tonsággal, azaz rátartással megbecsülik, hogy milyen ér­tékű munkára van szükség. Megfelelő becslésre sokszor nagyobb vállalatok szakembe­rei képtelenek. Sajnos a bérlemények jelen­tős része ötven-hatvan éve épült. De a fiatalabbaknál sem rózsás a helyzet. Az épület- fenntartás éppoly fontos fel­adat volna, mint az autók szervizelése. Nem tartjuk an­nak. örülünk, hogy az első 15 —20 évben rá se kell nézni a házakra. Ám azután csőstül jönnek a gondok. Mint úszó a hínárba, belemerülünk a költ­ségekbe, ha egyszercsak meg­bontjuk a falakat... Körülményeikhez képest ellátják feladatukat az építő­ipari költségvetési üzemek. A felújítások mellett sok beru­házásban is részt vesznek. Azért, mert más vállalat nem vállalja el azokat, vagy drá­gábban tenné. S még egy kö­vetkeztetés: a bérleti díjak nem fedezik a ráfordításokat, az állam pénze folyik így el. Kiút lehet a rossz épületek le­bontása, az eladhatók értéke­sítése. B. O. A nap prsgrasnfa Gödöllő, művelődési központ: A korona a legújabb kuta­tások tükrében, dokumentum­kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Pécel, Szemere Pál Általá­nos Iskola: A járási pályázatra beérke­zett legjobb gyermekmunkák bemutatása, megtekinthető 8- tól 18 óráig. Pécel, művelődési ház: A Képző- és Iparművésze­ti Szakközépiskola tanulóinak bemutatkozása. A kiállítás be­pillantást enged az iskolájuk­ban folyó munkába, megte­kinthető 8-tól 18 óráig. Pécel, népfront-székház: Fiatal textilművészek mű­vei- A textilművészet ágazatai címmel, megtekinthető 8-tól 18 óráig. Pécel, Petőfi Sándor Álta­lános Iskola: Pannonhalmi Zsuzsa kera­mikus iparművész kiállítása, megnyitó 11 órakor. Nagyíarcsa, falumúzeum: Onódi Béla festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. LUÖI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 25., KEDD A tanév jé! kezdődőit t/ leié jdslt, teljes tanári kar Három héttel az első csen­getés után, a város két isko­lájában érdeklődtünk, hogyan kezdődött a tanév. Arra vol­tunk kíváncsiak, mekkora a létszám, teljes-e a tanári kar, változtak-e, avagy maradtak a tárgyi feltételek. A Török Ig­nác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában, illetve a Madách Imre Szakmunkáskép­ző Intézetben érdeklődtünk. Mindkét helyen az igazgató, Heltai Miklós Gábor, illetve Mundruczó János adott tájé­koztatást. Máink tanult Ami a gimnáziumot és óvó­női szakközépiskolát illeti, ti­zenkét osztály kezdte meg, folytatja tanulmányait. Össze­sen 415-en járnak a Török Ig- nácba. Nyolc gimnáziumi és négy óvónői csoport. A múlt évinél valamivel többen van­nak. A jelentkezők száma na­gyobb volt a szokásosnál. Ez egyrészt öröm, másrészt gond. Öröm, mert nagyobb volt a vá­logatási lehetőség, kedvezőt­len, hiszen a továbbtanulni szándékozók bizonyos hánya­dát más iskolákba kellett irá­nyítani. A gimnáziumban ta­nulni szándékozók közül né­hányat el tudtak helyezni Aszódon,- illetve Pécelen, ám teljes megoldást ez nem jelent. A gödöllői gimnáziumban a tantestület teljes. Ami azt is jelenti, hogy valamennyi szak­tanári állás be van töltve. Az igazgató annak is örül, hogy az idén odakerült három új ne­velő annak idején náluk ta­nult. Így most már hatan van­nak olyanok, akik a Török Ig­nác gimnáziumban érettségiz­tek. Heltai Miklós azt sem tit­kolta, azok közül is számít né­hányra, akik most kezdték el nedagógiai tanulmányaikat. Őket is figyelik, mint ahogyan a most végzetteket sem tévesz­tették szem elől, amíg főiskolai tanulmányaikat folytatták. A tárgyi feltételekre áttérve, arra kértük az igazgatót, hogy az új gimnázium szükségessé­géről ezúttal ne beszéljünk, hiszen ebben a városban tel­jes az egyetértés, a felépítésé­hez megtették az előkészülete­ket. A jelenlegi épületben, amennyire ez egyáltalán lehet­séges, megvannak a feltételek. Bővítésre mindenesetre már nincs lehetőség, s az is tény, hogy már minden kihasznál­ható helyet befogtak tanítás­ra. A nyáron szokásos karban­tartás, festés rendben megtör­tént. Ilyen körülmények között vágott neki az új tanévnek a városi gimnázium és óvónői szakközépiskola tanári kara, amelyik, hangsúlyozta ismétel­ten az igazgató, stabil gárda, az alapóraszámhoz közeli idő­ben oktat, s így ilyen tekin­tetben is megvan a lehetőség a színvonalas munkára. A másik helyszínünk a szak­munkásképző, ahol mezőgaz­dász és egészségügyi szakkö­zépiskolásokat is oktatnak. Az intézményben az utóbbi né­hány évben mindig arról nyi­latkoztak a vezetők, hogy a korábbinál valamivel ked­vezőbben kezdték az új eszten­dőt, ám igazán most volt meg­győző ez a kijelentésük. Mivel náluk is volt túljelentkezés, ők is válogathattak, s valamivel jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező gyerekeket vehet­tek fel. ' "f - +•?** ' \ ÍjV Csak huszonhatén Az úgynevezett hiányszak mákra sem rábeszélésre je­lentkeztek. Indíthattak cso­portot esztergályosokból, szer­számlakatosokból, géplakato­sokból. Természetesen leen­dőkről van szó mindhárom esetben. A felvehetőnél többen jelentkeztek autószerelő, szo­bafestő. mechanikai műszerész szakmákban. Hogy Mundruczó Jánosnak se legyen teljes az öröme, a mezőgazdasági gépé­szet iránt mérsékeltebb volt az érdeklődés, mint korábbán, s ahogy szerették volna. Har­minchat tanulót vehettek vol­na fel, de csak huszonhét je­lentkezett. Az egészségügyi szakra a harminchat helyre hatvanki- lencen pályáztak. Teljes létszámuk az új tan­évben a következőképpen ala­kul: 867 szakmunkástanuló, 80 mezőgépész, 99 egészségügyis. Százzal vannak többen, mint a múlt évben. Két műszak? Ebből az is következik, hogy az elhelyezésük még nehe­zebb. A szakmunkásképzőben szintén kihasználnak minden talpalatnyi helyet, újabban már a kollégiumban is oktat­nak. Akár úgy is fogalmazha­tunk, hogy némelyek az isko­lán belül hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem a felsze­relt szaktermekben tanulnak. És milyen érdekesen válto­zik az élet. Míg korábban az volt a panasz, hogy a kollé.- giumi helyek nincsenek ki­használva, most ott is meg­fordult a helyzet. Kétszáz helyre kétszázharminchárom lakó jut. Még az a szerencsé­jük. hogy a fodrászok csak az egyik héten vannak itt, s így jó szervezéssel mindenkinek jutott hely. A tanári kar ebben az is­kolában is teljes. A kollé­giumból hiányzik egy nevelő, ,az ő pótlása azon^Q nem !okóz nagjt gondot. A tantermekről nem nagyon szabad kérdezni az igazgatót, mert az rögtön redőket von a homlokára. Az idén, vagyis ebben a tanévben még meg­lesznek valahogyan, ám ha jö­vőre is úgy alakul a jelent­kezők száma, akkor aligha­nem két műszakban kell majd tanítani. Hacsak nem talál­nak valami más megoldást, természetesen a város segít­ségével. K. P. Csütörtökön Tanácsülés Csütörtökre, szeptember 27- ére összehívták a gödöllői Vá­rosi Tanács soron következő ülését. A napirenden két téma szerepel: beszámoló a nagyvállalatok dolgozói érde­kében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és mun­kaügyi jogszabályok végrehaj­tásáról, valamint a népi el­lenőrzési bizottság elnökén o'- tájékoztatója munkájukról. A tanácsülés nyilvános. Néphagyományaink Pályázat { A jövőre megrendezendő V. Galga menti népművészeti ta­lálkozó alkalmából az előké­szítő bizottság pályázatot hir­det pedagógusoknak, Hogyan tanítom néphagyományainkat címmel. Pályázni egyénileg, vagy csoportosan lehet, pél­dául munkaközösségnek, egész nevelőtestületnek, iskolaott­honos rendszerben tanítóknak, osztálytanító és napközis ne­velőknek. A pályázat ajánlott témái: a helyi néphagyomá­nyok tanítása, az óvodai, illet­ve iskolai munkában; múzeu- ■ mi óra — múzeumi foglalko­zás; néphagyományok a nap­közi otthon foglalkozásain: helyi néphagyományok a szak- * köri tevékenységben. Galgamácsa Tomegsportnap A Galgamácsai Tsz SK lab­darúgócsapata a váci körzet déli csoportjában tizenegy csa­pat társaságában szerepel. Ed­digi őszi eredményei a követ­kezők. Galgamácsa—Gödi Tsz SK II. 0-5, Püspökszilágyi SK —Galgamácsa 2-1, Galgamá­csa—Dunakeszi SE 1-3, Vác- duka—Galgamácsa 9-1, Galga­mácsa—Csővár 0-3. A hét vé­gén az Örbottyán otthonában vendégszerepeinek, majd egy héttel később a törökmez,ői tömegsportnapra utazik a fel­nőtt-, és az if júsági csapat. ­A .futballistáknál jóval eredik ményesebben szerepelnek a- galgamácsai sakkozók. To­vábbra is őrzik első helyüket a megyei II. osztály mezőnyé­ben. Fölényüket jelzi, hogy veretlenül listavezetők, sőt még döntetlené sincs a csapat­nak. Legutóbb Túrán ültek a táblákhoz és 4-1-re nyert a házigazdák ellen a Fóthy, Dián, Lami, Tóth, Slabó ösz- szeállítású együttes. Követke­ző ellenfelük a Pilis KSK le: velük otthon játszanak. A női kézilabdázók még veretlenek liasztoft, oltott, lia füzet látott Az önkéntesség életre szélt gasp' % Sokszor megriasztottam Bagót, Aszódot a jelzősíp tátijával A szerző felvétele Szépen zöldeil a gyep Tóth Péter nagyon sok él- het a világon, magam is töb­bet ismerek. Ám ha bárhol elhangzik ez a név, mindig ugyanarra az emberre gondo­lok először. Tóth Péter bácsi­ra, aki Bagón, a Vörös Hadse­reg úton lakott, s születésével ezt a századot csak két évvel kés te le. Magyon örült Tóth Péter bácsit nem könnyű körülírná, megismerni sem. Nem azért, mert zárkó­zott ember lett volna, hiszen éppen ellenkezőleg, nagyon is nyitott egyénisége volt falu­jának. Azért nem könnyű megismerni, mert sokoldalú férfi volt. Sokszor jártam nála, vala­hányszor azzal a szándékkal is. hogy majd cikket kerekí­tek találkozásaink emlékeiből. Am egyszerűen azért is, mert jó volt vele beszélgetni. Elő­ítéletek nélkül tudta fogadni a másikat, hacsak nem tart­juk előítéletnek a munkát becsülő jellemét. Egészen ed­dig nem sikerült kerek egész­ként leírni, amit elmondott. Talán azért, mert mind töb- het mesélt el magáról, mind jobban megismertem. Ezért szerzett egy kis meg­nyugvást számomra, hogy a Bag története című könyvben három fényképen is szerepelt Péter bácsi, s ennek még ma­ga is örülhetett és örült is igen nagyon. Minden fotó más szerepében örökítette meg. Tűzoltóparancsnok, zenekar- vezető és népszínjátszó volt egy személyben. Másodévesen A bagi ifjú 14 évesen Szá­lát József aszódi cipészmes­terhez került tanoncnak. Fel- szabadulása után a főváros­ban a legnevesebb cégeknél dolgozott. Pár évvel később hazajött Bagra, az aszódi fő­szolgabírói hivataltól kiváltot­ta az iparengedélyt, s végezte munkáját. Dr. Gál Adolf or­vos azonban egyszer csak meg­állapította, hogy az ülőfoglal­kozás árt az egészségének. Ek­kor felhagyott a mesterséggel. Sorsa ismét Aszódra vetette. Egy évig gyakornokoskodott a Hangya szövetkezetnél, majd kijelölték Bag község fűszer­kereskedése üzletvezetőjének. A tűzoltósággal akkor már rég eljegyezte magát. Másod­éves tanonc volt, amikor Be- reczki Endre aszódi postaigaz­gatónál, az ottani önkéntes tűzoltótestület parancsnokánál jelentkezett a szervezet kebelé­be. Bagra kerülésével átkérte magát szülőfaluja önkéntesei közé. Bálint Gergely főjegyző hamarosan a helyettesévé ne­vezte ki a felszerelést rendbe tevő, sok új tagot szervező Tóth Pétert. Pár évvel ké­sőbb az elfoglalt jegyző pa­rancsnoknak javasolta a szép szál és sok tanfolyamot el­végzett legényt. Kérlelhstetlen volt ötven évig volt a bagi ön­kéntesek parancsnoka, s élete utolsó napjaiban is felkereste a termelőszövetkezet gépállo­mását, hogy eleget tegyen tűzvédelmi megbízotti felada­tának. Hatvanhat évet szol- púit a tűz ellen. Emberek szá­zaival szereltette meg ezt a szakmát, s büszke volt arra, hogy amikor a 25 fős hajdani bagi testület élére került, kö­zöttük egyedül ő volt a le­gényember. S mégis mindenki hallgatott rá. Nem hiányzott a mókázási kedv sem Tóth Péterből, sok ugratás szervezőjétől é.s szen­vedőjétől, csak a szolgálatban volt kérlelhetetlen. Nem visel­tem volna el a bukást sem­milyen iskolában — emleget­te. Inkább öngyilkos let­tem volna. Volt, hogy azt ló­dítottam, éiieli három óráig tanultam. Valójában le sem feküdtem — vallotta be két évvel ezelőtt. Első felesége elhunyta után, már idős emberként kötötte magához fronton veszett öccse özvegyét. Búzás Juditot, Juci nénit. Ö masa is szívesen me­sél az elmúlt időkről, s me­sél maga a Vörös Hadsereg úti ház is, melynek pincéiében olvan sokan vészelték át a háborús heteket. 1944-ben. Balázs Gusztáv Szépen fejlődik a gyep a Dányi Tsz SK labdarúgó- játékterén. Sokan meg is kér­dezték a klub vezetőitől, miért nem veszik már használatba? Tavaly tavasszal kikalt raj­ta a fű. Igen, de gazdái azt szeretnék, ha tartós zöld sző­nyeg erősödne a pályán, s nem kellene később a saját kárukon tanulniuk. Kovács László, a pálya ke­zelője, aki mint állítja, min­den fűcsomót ismer rajta, most elmondta, azon folyik a vita, hogy a jövő tavasz me­lyik ünnepén adják át a já­tékteret a futballistáknak. Áp­rilis 4-én, vagy május i-én? A szurkolók a korábbi idő­ponton várják. Addig is a salakoson fogadják a vendé­geket, lett légyen szó csoport­beli ellenfélről, vagy akár a Budapesti Honvédről, amely- lyel MNK-mérkőzésen talál­koztak. A pályagondnok egyben a sakkszakosztály vezetője is. A dányiak Isaszeggel egy csapa­tot alkotva szerepelnek a me­gyei bajnokság I/B osztá­lyában. A hetedik helyen várják, az őszi folytatást. Nagyközségi bajnokságot is indítottak az úttörők számá­ra, melyre a hirtelen és fiata­lon elhunyt Szabó István sakkozó emlékére alapított vándorserleget ajánlották fél. A női kézilabdacsapat ed­zője szintén Kovács László, de nem ugyanarról a személyről van szó. mint akiről eddig írtunk. Ö iskolai testnevelő tanár. A lányoknál lényeges változások történtek, vissza­léptek a másodosztályba, s a gárda csaknem teljes egészé­ben kicserélődött. A felnőt csapatban ifisiták kézilab dáznak. A tizenkét fős keret ben négyen vannak olyanod akik ebben az évben ballag­tak a nyolcadik oszíáilybó' Szintén négy lányról mond­ható el, hogy két éve marad­tak ki az «általános iskolából. Ezek után nem nehéz kitalál­ni, hogy az ifi csapatban he­tedikes és nyolcadikos leány­zók szerepelnek. Mindeddig veretlenek a lá­nyok, s komoly esélyük van a visszajutásra az első osz­tályba. A másodosztályban szerepelnek most a megszűrit járási bajnokságok csapatai is, nem túl magas tehát a színvonal, mégis bosszantó, hogy a szövetségi közlönyök nem érkeznek meg a szak­osztályhoz. A dányiakat természetesen elsősorban a labdarúgók sze­replése izgatja. Gerencsér Jó­zsef edző vezetésével ök a megkapaszkodást tűzték ki cé­lul a megyei első osztályban. Remélhető, hogy a feinőtt- csapathoz az ifjúságiak közül Kőműves Kálmán ifiedző ke­ze alól mind több tehetséges dányi focista kerül ki. A világgá ment királylány. Színes, szinkronizált szovjet mesefilm. Csak 4 órakor. Egy tiszta nő. Kétrészes szí­nes, szinkronizált francia-^- olasz film, csak 6 órakör. ISSN 0X33—195! jOMmn Hírlap'

Next

/
Thumbnails
Contents