Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

£dszakadu!ási ünnepség issft®nyán lejártuk a felemelkedés útját Méhes Lajos mondott megemlékező beszédet Battonyán, szombaton a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak. Délelőtt fél tízkor a Felszabadulási emlékparkban FiUp fiivá, a szovjet hadsereg nyugalmazott alezredese, a Szovjetunió hőse, aki felderítő ronumegységevei elsőnek lépte át 1014. szeptember 23-án a magyar—román haiart, meggyújtotta $ Békés megye városaiból érkezett ifjúsági staféta fáklyáját, amellyel emí'éklángot gyújtottak a fia­talok is a felszabadulási emlékműnél. A zászlódiszbc öltözött nagyközség főterén több mint tízezren gyűl­tek össze. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kez­dődött, majd Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a résztvevőket, közöltük Méhes Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, Vlagyimir Bazovszkijt, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, Konsztantyin Kocsc- tov vezérezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát, Vaszilij Brjuhov altábornagyot, a felsza­badító szovjet hadsereg volt páncélos felderítőjét, Filip Kivát, Schulthicsz Emil egészségügyi minisztert, Bíró Gyulát, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárát, Molnár Eélát, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkárát. Ezt követően Méhes Lajos mondott ünnepi beszédet. Battonya jelkép a magyar nép számára. Jelképe a nem­zet sorsában bekövetkezett fordulatnak, egyszerre jelké­pe véráldozatnak, szenvedés­nek, megújulásnak és felemel­kedésnek. Negyven évvel ez­előtt itt lépett hazánk földjére a felszabadító szovjet hadse­reg, itt kezdődött meg a harc az országot megszállva tartó fasiszta német csapatok ellen. Battonya joggal lehet büszke arra, hogy neve összeforrott a magyar felszabadulással — mondotta bevezetőben Méhes Lajos, majd így folytatta: — Hálával és tisztelettel te­kintünk a szovjet népre, a szovjet emberekre, akiknek annyi áldozat és gyötrelem el­lenére volt erejük és elszánt­ságuk folytatni a harcot a fa­siszta rendszer végső felszá­molásáig. A hazájukért és a szocializmus jövőjéért egy­szerre küzdő emberek elszánt­sága volt ez. Abból a mély meggyőződésből táplálkozott, hogy a fasizmus az emberiség számára a legsúlyosabb ve­szély, s hogy megsemmisíté­séért minden áldozatot és erő­feszítést vállalni kell. Tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját azok előtt a hősök előtt, akik mint an­golszász repülők, mint román, bolgár és más népek katonái életüket áldozták a mi sza­badságunkért. A szovjet hadsereg előrenyo­mulásával fokozatosan szét­verte, kiszorította az ország­ból a német haderőt, menekü­lésre kényszerítette a fasizmus KAPUZÁRÁS M a utoljára nyitja meg a nagyközönség előtt kapuit a nyolcvana­dik őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. Mondhat­nánk úgy is, lehúzzák a ro­lót. S holnap, holnapután nyoma sem lesz annak a tö­megnek, amely kíváncsi volt a magyar vállalatok, szövetkezetek, s nem utol­sósorban harminckilenc or­szág kiállítóinak bemuta­tójára. Arra a gazdag kí­nálatra, árubőségre, mely a vásár sajátja. Elcsendesed­nek a pavilonok, ki-ki ösz- szécsomggplja mindazt, ami a kirakatok, pultok, stan­dok létének értelmét, lé­nyegét adja. Vége, s lehet, hogy lesz, ki azt mondja, végre. Mert sokszor nem mindennapi rohamnak volt kitéve az, kit szakmája az információs pultok, aszta­lok mögé szólított. Mert a szakember mellett a vá­sárlátogató a termék elő­nyös tulajdonságaira épp­úgy kíváncsi volt, mint ar­ra: hol, mikor veheti meg az éppen olyan kazánt, bú­tort, mint amit neki kiál­lítottak. Vásár volt ez a javából. S hogy az legyen, ahhoz számottevően hozzájárul­tak a szocialista országok is. Közöttük is első helyen a Szovjetunió, hiszen a vá­sárvárosban a legnagyobb területen állította ki ter­mékeit. & nemcsak bemu­tatott, eladott, hanem jó néhány magyar termékre volt vevő. De sorolhatnánk a többi, szocialista országot is, mert a kiállításuk mel­lett nem mehetett el senki sem szó nélkül. S a többi cég, a világ hozzánk köze lebb vagy távolabb levő pontjáról jőve ugyancsak hozzájárult a vásár sikeré­hez, a kooperációs lehető­ségek feltérképezéséhez. Ám azt, hogy mit is nyertünk ezen a vásáron,, arra, később kapunk felele­tet. Amikor a tapasztala­tok, a vélemények, az ész­revételek. már kikristályo­sodtak. C-vártóban. keres­kedőben. fogyasztóban egy­aránt. Amikor például a részvétel nyomán a bemu­tatott termékeket keresik, megrendelik a gyártótól. Példa lehet erre a monori Mezőgén kazánja. A tava­szi vásáron még újdonság­ként mutatták he a kétak- nás széntüzelésű kazant, a 28-as jelűt. A kereskedelem mérsékelt érdeklődése, sa­ját óvatosságuk kísérte a , termék útját. Mindössze kétszáz darab készült be­lőle. Fele még most is a kereskedelem raktáraiban pihen. Am most először jöt­tek el a fogyasztási javak vásárára, az őszire, s az ér­deklődők száma megnőtt. Igaz, a nagy teljesítmépyű, két kisebb — vagy egy nagy — lakás fűtésére is alkal­mas gázkazánjuk mágnes­ként vonzotta a látogató­kat, az érdeklődőket. Hiá­ba, no, ha őszinték va­gyunk, nem elég újat és újat adni — a propaganda is fontos ... S e részvétel nyereséggel jár. Ami az üzleten túl ab­ban is kifejeződik, mivel is érdemes bíbelődni, fog­lalkozni gyártmányfejlesz­tés címszó alatt. Mibe ér­demes forintokat ölni, s mi az, amit a szomszédok olcsón, már régóta előállí­tanak. S mit lehet köny- nyen, gyorsan — igaz jó mi­nőségben — eladni. Bizo­nyíték ez a vásár arra is, hogy piacképes termékeket tudunk ^idni, mégpedig olyanokat, melyeknél az úgynevezett importhányad nem magas. Hiszen a tex­til-, a kötöttáruknál húsz százalékot sem éri el. A komplex gyártmány­fejlesztési pályázat pedig arra példa, hogy nehéz kö­rülmények között, a meg­kopott fejlesztési alapok el­lenére is képesek vagyunk valami újat adni. Ma, ami­kor a belföldi piac ellátá­sában a magyar vállalatok részvétele kilencven száza­lék. Akármerről nézzük is, a tapasztalatok az idén ked­vezőek. A fogyasztóra fi­gyeltek a vállalatok, a cé­gek. Ennek jegyében mu­tatták be — a Belkereske­delmi Szállítási Vállalat — például a mozgó kereske­dj delmi egységeket. A nagy­világban ez nem hat az új­donság erejével, de a ha­zai gyakorlatban kevéssé ismert, megszokott megol­dás. Bár igaz, hogy a Duna Élikernek éppúgy működik már egy éve ilyen túrajá­rata. De nemcsak az élel­miszert, a vegyi árut viszik cl a legkisebb településre is, hanem mozgó ruházati bemutatóterem is működ­het benne. A legújabb di­vatirányzatot reprezen vál­va. i-ki a maga helyén, a maga szakterületén mindent megtett a vásár sikeréért. Gyártó-ve- vő-fogyasztó egyaránt. Az utóbbi szavazott, kinek ítélje oda a fogyasztók dí­ját. Ez a vásáron történt. Ám holnap, s holnapután az év hátralevő részében, s jövőre 3G5 napon át újra és újra szavazunk, amikor vásárolunk, vevők leszünk arra, amit kínálnak. Varga Edit K hazai kiszolgálóit is. Mind na­gyobb területen jött létre a múlttal való leszámolás, az új viszonyok megteremtésének le­hetősége. A magyar nép tudott élni a lehetőséggel. A társadalmi és politikai át­alakulás élén azok a magyar antifasiszta, haladó gondolko­dású és forradalmi erők áll­tak, amelyek végigküzdötték a negyedszázados ellenforradal­mi rendszert, túlélték az ül­döztetést, a vésztörvényszékek ítéleteit, a bebörtönzést. Ezek­nek az erőknek a legelső vo­nalát alkotta a munkásmozga­lom, amelyben ott voltak a szervezett munkásság képvise­lői, a kommunisták, a szociál­demokrata párt aktivistái, a szakszervezeti vezetők. — Az út, amelyet negyven év alatt bejártunk a felemelke­dés,útja volt. Igaz, voltak buk­tatói és kitérői is. A magyar nép a felszabadulás kínálta le­hetőségek birtokában, a mun­kásosztály, a párt vezetésével fordított.a sorsán, független és szabad hazájában szocialista viszonyokat teremtett. — Magyarországon szilárd a néphatalom, törvényesség és biztonság van. A felszabadu­lás óta eltelt évtizedekben va­lóságos demokráciát, olyan szocialista demokráciát terem­tettünk, amelyben minden ősz tályhoz, réteghez, csoporthoz tartozónak móflja van érde­keit kifejezni, befolyást gya­korolni a közügyekre és véle­ményt mondani a helyzetét érintő kormányzati elgondolá­sokról. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti vezető sze­repét, élvezi az emberek bi­zalmát, politikáját valameny- nyi társadalmi erővel szövet­ségben, az egész lakosság tá­mogatásával valósítja meg. — Mindezeket nem aján­dékba, nem ingyen kapta magyar nép. Minden eredmé­nyét, minden vívmányát ke­mény munkával érte el. Ez a magunk mögött hagyott évti­zedek egyik legfőbb tanulsága, s egyben a jövőbeli sikerek alapja is — mondotta befeje­zésül Méhes Lajos. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után Vlagyimir Bazovszkij szólalt fel. Ezt követően az Internacionálá hangzott fel, majd az MSZMP Központi Bi zottsága, a Minisztertanács, a szovjet fegyveres erők, a Vö­rös Hadsereg veteránjai, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Hazafias Népfront Or szágos Tanácsa, Békés megye párt-, állami és társadalmi szervezetei, a fegyveres testü­letek, az ifjúsági szervezetek, és a battonyai baráti kör veze­tői megkoszorúzták a felsza­badító harcokban Battonya felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák sírjait. PEST MEGYEI vilii PROLETÁRJAI, KYESSUETfX! a / M.SZmP PtSf MÉGY ti BlZGTTSÁCA ÉG A M&Crfíi TaNÁC.í' í. XXVIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ara: I. 10 f«rÍEit 1934. SZSPT. 23. VASÁRNAP ’ ,7 / . Az Albertat is szedik Potyán / ^ Minden erőt az őszi munkákra Nagy ütemben folytatódik a gyümölcs betakarítása a pátyr Zsámbéki MedenceTer- melőiszöv&íikezetben. Rfintegy 65-en szedik a szokásosnál később érő Alberta barackot, aminek egy részét a Duna Tsz feldolgozójába, többségét a Debreceni Konzervgyárba szállítják. A korai körte is beérett, szedését a napokban kezdték. Minit Szín Béla, a szövet­kezet eLn-öke elmondotta, az idén is nagy feladat hárul a gazdaság dolgozóira. Az őszi vetés alá, több mint 1350 hektáron kell elvégezni a ta­lajmunkát, a tavasziaknak mintegy 2450 hektáron meg­forgatni a talajt, összekap­csolva a tápanyag-utánpótlás­sal. Most 250 hektárra jut szerves trágya, aminek felét már kijuttatták a földekre, mellette a folyékony műtrá­gyát is szórják a gépek. Nem kis fej-törést okoz a szövetkezet dolgozóinak, hogy az utóbbi hónapokban mind­össze 3 milliméter eső hul­lott a körzetben. A száraz talaj nagyon próbára teszi a gépeket. Műszaki hiba miatt több az állás, mint koráb­ban. Szerencsére alkatrész- hiány nem akadályozza az eszközök gyors kijavítását Az cktóber elején kezdődő cukorrépa betakarítása, szin­tén nem lesz könnyű a.szá­razság miatt. A 464 hektár napraforgótermést már csak­nem biztonságba helyezték, a termésátlagok is megfei’Je- lcek. Nem így a kukoricával, amelynek ko-mbájnolása ok­tóber második félében kez­dődik. Az aszály sajnos a tengerit sújtotta leginkább, a becsült adatok alo/pján, mégis hat tonna fölötti át­lagterméssel számolnak hek­táronként. Az őszi vetéseket a tervek szerint, október 1-án meg­kezdik. Vetőmagvakból nem lesz hiány, mivel a szövetke­zet salát maga állítia elő a szaporítóanyagot. Fémzáro­lása folyamatos, amiből jut Pest megve más gazdaságii­ba is. Főként az MV 8-as, í; -r vt i 1» ■ •' ; -V ‘ ■"V ' ■ n • .w.-i: m i .........% Megveszerte a lekerült növény után a gazdaságok többségében azon­nal elvégzik a talajmunkát, hogy ezzel is mentsék a talajban még fel­lelhető kevés nedvességet Erdőst Agnes felvétele Elfogytak a tavalyi takar­mány-tartalékok, így nem Jesz könnyű az 1500 szarvasmar­hát és 1000 juhot etetni. A melléktermékek felhasználá­sával 1000 vagon sziilázs be­takarítása a cél, amelyből eddig 600 vagonnal tettek el télire. B. Z. MV 9-es és a Jubilejnája faj­tákból szállítanak többet az üzemeknek. Az állatok téli takarmá­nyának begyűjtése szintén nem könnyű feladat. Most a lucerna harmadik kaszálásán, rendsodrásán, bálázásán és behordásán a sor. A gazdák mégsem lehetnek nyugodtak. Korcmurista szombaton ír Épülő utak és csatornák Ezeregyszázan cserélték fel a Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói közül a szombati pihenést munkával. A tegna­pi kommunista műszakon Pest megyében Vácott, Du­nakeszin, Gödöllőn és Buda­örsön dolgoztak, a megyeha­táron túl Nyugat-Nógrád me­gyében. Budapesten, Tihany­ban, Polgárdiiban indultak meg a munkagépek, kerültek elő a szerszámok. Így szombaton is folytat­ták a hétköznap megkezdett utak építését, a távfűtés be­vezetését, épületek alapozá­sát, vízvezeték-szerelést, csa­torna- és szennyvíztisztítók építését. A kommunista szom­baton megtermelt, mintegy kétszázezer forintból a vál­lalat a lakásépítésben támo­gatja saját dolgozóit. De minden évben átutalnak egy kisebb összeget, arra rászoru­ló szociális gondozott gyer­mekeknek vagy az időseb­beknek. Eligazítás az új idény első vadászata előtt Ébresztőt fújt a vadászkürt tegnap Pest megye több mint 4 ezer igazolt, egyesületi tag­sággal bíró vadászának. A hosszú, kényszerű pihenő után ismét le lehet akasztani a puskát a szögről, hódolni az ősi szenvedélynek. Űzni apró- és szárnyas vadat, díjazásra érdemes szarvasbikát, félszeg őzet, gyáva nyulat és erejére büszke vaddisznót. Pest megye mintegy négyezer vadásza alighanem már ezen a ködös, hétvégi éjszakán útra kere­kedik a csapások nyomán, hogy ismét felmérhesse va­dászmezőit, s ha úgy adódik, társaival együtt csinálhasson, szép terítékét a legkülönfé­lébb vadakból. Azt állítják a vadászembe­rek, az ő szenvedélyük koránt­sem szadista mánia, sőt a le­hető legközelebb áll a termé­szet igazi szeretetéhez. Nem lőnek minden vadra válogatás nélkül, hanem csak arra, amit amúgy is kiselejtez a termé­szet. S nemcsak pusztítják, hanem éltetik, tenyésztik is a vadállományt, amikor segíte­nek nekik átvészelni a zord teleket, világra hozni azokat az egyedeket, amelyek a mai túlzottan is iparosodott vilá­gunkban egyébként sohasem jöhettek volna a világra. E gondoskodás bizonyítéka, hogy a Pest megyei nagyvad- állomány a számukra kedve­zőtlenül változó természeti té­nyezők ellenére is sokszorosá­ra nőtt. S ennek elsősorban nem azért kell örülnünk, mert többen vadászhatnak, hanem, mert hozzájárulhatunk ahhoz, hogy természetes kör­nyezetünk jobban hasonlít­hasson korábbi önmagához. Ezt hangsúlyozta a Pest megyében jubileumot jelentő, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége fennállása óta 25. idény megkezdésére engedélyt adó beszédében Csontul Tibor, a megyei vadászok intéző bi­zottságának elnöke, Csonka Tibor a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is. Arra fi­gyelmeztetett, hogy azok a vadászközösségek, amelyek ma nem figyelnek fel állomá­nyuk ritkulására, s nem tesz­nek ellene semmit, néhány év múltán legfeljebb csak so­pánkodhatnak azon, hogy megritkult az állomány. Szerencsére Pest megye több mint száz vadásztársasá­gának tagjai nem csupán a puskával remekül bánó embr rek, hanem önkéntes term, szetvédők is. Szívesen me mutatják az erdők és meze titkait minden érdeklődőnk s bár ma is több mint 1500 i jelentkező közül kell kiválás' taniuk az új vadászbarátoké' ranara, címre való tekint1" nélkül, csak a legalkalmasa’ bakat, leslelkesebbeket vesz fel tagjaik sorába. Cs. A. Valamennyien önkéntes termé­szetvédők is Hancsovszki János {elvételei TcMi mint száz társaság Fest megyében Vadászati? hív a kiirt szava (A vásáron kiállított Pest megyei újdonságokról a 3. olda­lon számolunk Ijc.)

Next

/
Thumbnails
Contents