Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT fomst'éiok — hsvfltó30sc!( színvonalán Anyag, munka, szervezés Hinss semmi titkok — léi jár, oki megveszi Manapság, mikor örökösen csúszó határidőkről, nem tel­jesített szerződésekről, az épí­tőipar vesszőfutásáról hallha­tunk, olvasihatunik mindenfelé, üdítő színfolt, hogy akad olyan terv is, mely határidő előtt, a tervezett költségvetésen belül, jó minőségben, közmegelége­désre valósul meg. S hogy hol? A garázsépítésre kijelölt terüle­ten rekordidő alatt készült el — házilagos kivitelezésben — az újabb tömb, amely jelenleg a VII. számot viseli. Megtakarítással Az építkezésen az első ka­pavágást március 16-án tették meg, s az utolsó simításokra augusztus 25-én került sor. így öt hónap alatt készült el a csaknem kétmillióra terve­zett, de másfélmillióért meg­épített épület. Nyilván sokan most a mód­szerre kíváncsiak — ám lás­suk! Költséges, de megéri Sikeres mit ez indulás A napokban jeles esemény­re került sor a konzervgyár- .bab; megkezdte próbaüzeme- leqát a paradicsom vonalon megépített új almaiényerő ál­lomás. A költséges, mintegy 135 ezer dollár beruházással létrehozott gépsornak a szak­emberek több szempontból is nagy jelentőséget tulajdoní­tanák. Vslasiintüctbsn Az egyik legmodernebb fényerő rendszert tudhatja magáénak most a gyár. Az óránkénti 5 ezer kilogramm teljesítményű Bucher típusú présgép automatikus műkö­désű, általa lényegesen jobb lékiihozatal érhető el, mint a régi szakaszos működésű gé­pekkel. S ami megint csak fontos tényező, általa kikü­szöbölték a nehéz fizikai munkát, ami a lényerést ez idáig Jellemezte. A kisajtolt almalevet az, V-ös, vagy közismertebb ne­vén a Léüzem dolgozza fel, de mire 68—70 százalékos szárazanyag-tartalmú sűrít­mény lesz belőle. néhány technológiai fázison még vé­gig kell haladnia. — Előiször is a legkorsze­rűbb derítés! módszerekkel tisztítjuk: vákuumdobszűrőn — ami ugyancsak az új be­ruházás keretében került hozzánk —, és az úgyneve­zett Fíltrox szűrőn megy ke­resztül. végül vákuumüstben sűrítjük a vevő által kívánt koncentrációra — tájékoztat Nánási Tibor üzemvezető. — A beindulást követő el­ső napokról mik a tapaszta­latok? — Elégedettek vagyunk, a gépek minden különösebb komplikáció nélkül startol­tak. Nos, az ilyen „nagy tu­dású” komplexumtól, mint ez, el is vártuk, de a beüze­melő szakember munkájának is köszönhető, hogy e naptól fogva folyamatos almaié gyártásról beszélhetünk. Az almaszezon végéig maximális tempót szeretnénk tartani, mezőgazdaságii partnerekkel megteremtettük a kellő kap­csolatot, az alma felvásárlá­sa kellő mennyiségben és időben történik. Visszajslez Műszakonként 60—80 ton­na sűrítmény legyártásával számolunk, összesen 10 ezer tonnát kell tőkés megrende­lésre előállítanunk. Nagyon fontos, hogy kifogástalan minőségű legyen. A gyártást a laboratórium rendszeresen ellenőrzi, s ha szükséges, azonnal visszajelez, összeg­zésként tehát elmondhatjuk az új vonal mennyiségben — mintegy háromszorosával múlja felül a régi teljesít­ményét — és minőségben egyaránt a világpiaci forgal­mazásra alkalmas almasűrít­ményt produkál. Ny. J. Megújul a fanácsháza Negyvenmillió forintos költ­séggel, a tervek szerint 1988 végére készül el a városi ta­nács épületének teljes felújí­tása. A terveket a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat ké­szítette, s az ezek megvalósítá­sához szükséges pénzt a Pest megyei Tanács külön támoga­tásként juttatta. A munkák jó ütemben haladnak. Jelenleg a födémcsere folyik, ezzel összefüggésben megvizs­gálják az ácsszerkezeteket, nyílászárókat is. Fontos tudni­való, hogy nem építenek új szárnyat az épülethez, mint azt sokan tudni vélik. Azt is meg­tudtuk, hogy a felújítás jelle­gében a kuitúrházéhoz hason­ló, azaz, például a belső teen­dőknél, belsőépítész is szere­pet kap. A generálkivitelező a helyi Városgazdálkodási Vállalat. Alvállalkozóként az Építőipari Kisszövetkezet a gázszerelést végzi. A munkálatok természete­sen valamilyen formában érin­tik az itt folyó életet is. A hi­vatali apparátus most is több helyen dolgozik, de további költözésekre is szükség lesz. B. O. hozzá igen jelentős, garázson­ként majdnem tízezer forin­tos költségcsökkentéssel tudta létrehozni az épületet? Közösségi szellem Különösebb titkuk nincs a garázsépítőknek. Gondos szer­vezést, anyagbiztosítást és ke­mény munkát emlegetnek. Nem kisebb szerepet tulajdo­nítanak annak a jó közösségi szellemnek is, amely az építő társak között kialakult, s amely az eddigi építke­zésekre — hiszen a mos­tanit éppen hét előzte meg — nem volt ennyire jellemző. A teljesítmény értékét to­vább növeli, hogy a harminc jelentkező nem mindig volt jelen, s olyan is akadt, aki egyszer sem nézett ki a telek­re. Átlagosan nyolc-tizenkét ember dolgozott, főként mun­kaidő után vagy előtt. A teljesítménynek persze pénzben kifejezhető értéke is van, hiszen a sok időt itt töl­tő és dolgozó kevesebbet fize­tett be a végelszámolásnál, mint az, aki nem ért rá. A két véglet: Czira Balázs 1087 órát dolgozott 61 ezer 56 fo­rint értékben az öt hónap alatt, míg Varga Lajos mind­össze 6 és fél órát tudott je­len lenni. A garázsok tehát elkészül­tek. Jó minőségüket, s egyben a keresletet is mutatja, hogy az, aki eladja „helyből”, csak­nem tízezer forinttal többet kérhet érte, mint amennyibe neki került. Mindenki... S hogy ez jó-e üzletnek, azt nyilván a mihez képest viszo­nyítása dönti el. Egy biztos: jól jár az is, aki megtartja, de az is, aki megveszi ezeket. Ballai Ottó Közösen keresték a választ Vonzóbbá tenni a kiképzésekei A város ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek polgári vé­delmi törzsparancsnokai a na­pokban értekezletet tartottak. A megbeszélni valók mindösz- sze két fő napirendi pont köré tömörültek, de részleteiben igen változatos, a jelent, de még inkább a jövőt érintő kér­dések kerültek felszínre ezen az összejövetelen. Vadnai István főhadnagy városi polgári védelmi pa rancsnok a 84—85-ös kiképzé­si évvel kapcsolatos feladato­kat ismertette, ezt követően pedig a törzsparancsnokok ad­tak jelentést munkahelyük polgári védelmi helyzetéről, a személyi, és technikai állo­mányról, s közösen keresték a választ az egyedileg, vagy általánosan jelentkező problé­mákra. Idegenkednek Nos, úgy látszik ez utóbbiak polgári védelmi munka te­rületéről sem hiányoznak, s ahhoz, hogy e felelősségteljes, és valóban minden embert érintő feladatot teljesértékűen el lehessen látni, több vonat­kozásban is előbbre kell lépni. Kezdjük azzal, amit nem is t nagyon hinnénk, hogy sajnos nem egy esetben, az alapvető tudnivalókat is fel kell fris­síteni ahhoz, hogy a lakosság minden tagja tisztában legyen a polgári védelmi munkában betöltendő szerepével, kötele­zettségével, mert a tájékozott­ság valódi, vagy álcázott hiá­nya miatt — s ezt szóvá tették néhányan a résztvevők közül — néhol vitatottá teszi még azt is, ki milyen körülmények mellett köteles a polgári vé­delmi munkából kivenni ré­szét. Márpedig a törvény egyér­telműen fogalmaz, s kimond­ja, hogy polgári védelmi köte­lezettsége van minden magyar állampolgárnak, férfiaknak 14-től 65, a nőknek 14-től 69 éves korukig. Ez alól csak az állandó katonai behívópa­ranccsal rendelkezők, a két éven aluli gyermeküket, meg az egyedülálló és két, 6 éven felüli gyermeküket nevelő anyák, a munkásőrök, önkén­tes rendőrök, valamint a főis­kolai hallgatók. Gondolom kézenfekvő vol­tánál fogva fölösleges tovább időzni e kérdésnél, azok min­denesetre elgondolkodhatnak rajta, akik minden mentesítő körülmény híján is igyekeztek kivonni magukat e feladatok alól. Mi tagadás, az emberek meglehetősen idegenkednek a polgári védelmi foglalkozások­tól, gyakorlatoktól. Sajnos, nem kevesen vannak, akik a szükségtelen rosszat látják benne, éppen mert nincsenek tisztában valódi jelentőségé­vel, hogy mindaz amit tanul­va, imitálva tesznek az él£t, az anyagi javak megmentésé­ért mindazért van, hogy a borzalmas valóság — minek bekövetkeztében ösztönösen senki sem hisz — ne érjen senkit felkészületlenül. Sze­rencsére a józan ész az óva­tosságra int, s bármily kényel­metlen, időt rabló áldozatot kí­ván is el tőlünk, mindenképp eleget kell tennünk eme köte­lezettségünknek is. Fokozatosan Persze hiba lenne, ha csu­pán ennyivel fejeznénk be a dolgot, hiszen ahogy minde­nütt, így a polgári védelmi ki­képzések minőségétől, milyen­ségétől is sok függ, mennyire lehet könnyebbé kevésbé unal­Számítógép-tanfolyam Szeptember 8-i számunkban beszámoltunk a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont szervezésében induló szá­mítógép-építő szakkörről. ígé­retünkhöz híven tudósítunk a fejleményekről. Először is némi pontosítás: gép kiépítendő alapmemó­riája 16 kilobájt, de ott a helyszínen lehetőség lesz rá. hogy az információban szerep­lő 64 kilobájtra növeljék. To­vábbi hír az is, hogy a számí­tógéptervező Szabó József fel­vette a kapcsolatot a szolnoki HOMELAB III. építő csoport­tal is, és az ottani -tapasztala­tokat felhasználva, mégis más gépet alakít ki. Ennek techni­kai és módszertani jelentősé­ge is van. Ugyanis a tanfo­lyamnak nemcsak egy viszony­lag olcsón megépíthető gép lét­rehozása a feladata, hanem módszertani célokat is szeret­nének elérni. Ha valaki látott már szét­szedett ZX—81-est, elámulhat ugyan, hogy egy marék alkat­rész mire képes, de a műkö­dést nem valószínű, hogy megérti. így a megépítendő komputer ilyen céloknak is eleget kíván tenni. — ballai — mássá tenni ezt a folyamatot. Az 1984—85-ös kiképzési év­ben, amely októbertől májusig tart, a városi polgári védelmi parancsnokság arra törekszik, hogy mind technikailag, mind pedig módszereiben színeseb­bé tegye a kiképzéseket. A kü­lönböző segédeszközök, szem­léltető eszközök, filmek sokat segíthetnek ebben, de a téma jó ismerői ehhez mindjárt hoz­zá is teszik, hogy a baj éppen az, hogy a polgári védelmi ok­tatás technikai anyaga, tartal­ma elavult, újat kéne az em­berek elé adni. Mert lehet-e csodálkozni például azon, ha valaki bele­fásul az egészbe, amikor hosz- szú éveken át ugyanazt látja, módszereiben semmiben nem változó gyakorlatokon vesz részt? A fokozatosság elvét kö­vetve, az egymásra épülő ki­képzési anyagok felsorakozta­tásával jórészt elkerülhető az ismétlődés, csakhogy állítólag azon munkahelyeken, ahol nagy a fluktuáció ez sem al­kalmazható kellő eredménnyel. Felvilágosítva A polgári védelmi szak­alegységek, az önvédelmi állo­mány kiképzése széles körű, a riasztás, a nukleáris és tö­megpusztító fegyverek elleni egyéni, és kollektív védekezés elméleti, és gyakorlati isme­reteit senki sem nélkülözheti A jó elsajátításhoz kellenek az említett technikai segédletek, a szemléltető állomány fejlesz­tését tehát soha nem-lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Mint fentebb láttuk a gyűlés részt­vevői a kiképzési módszerek megváltoztatásától is várnak eredményt, s ez utóbbi első­sorban rajtuk múlik. De tőlük függ az is, ami ta­lán mindennél fontosabb, mennyire talál hitelre- a fel- világosító szó, amelynek meg­értése alapja a polgári védel­mi munkának. Enélkül legfel­jebb csak fél sikert érhetnek el, az irányításuk alá tartozó csoportok, ha úgy tetszik tö­megeknek kell elsősorban azo­nosulniuk a feladatokkal, amik mindannyibnk életének védel­me érdekében fogalmazódtak, az aktív gyakorlat1 szolgálja azt közvetlenül. MikSay Jenő Utcák névadói Körösi akadémikus Nagykőrös város tanácsa, a hagyományokhoz híven, a va­ros növekedése során keletke­ző utcák elnevezésénél meg­örökíti azoknak a nevét, akik közéleti munkájukkal, csele­kedeteikkel az o.szág és a vá­ros életében és fejlődésében kimagasló érdemeket szerez­tek. így nevezték el a most ki­alakuló X. -kerületi egyik új utcát Bállá Károlyról. Átad Bállá Károly 1792-ben szü­letett Nagykőrösön. Édesapja, Bállá Zsigmond, nagyapja pe­dig Bállá Gergely, a város el­ső krónikaírója volt. Iskoláit itt végezte, majd Pesten jogot tanult. Azután a megyénél vállalt hivatalt, később várka­pitánynak választották. Sike­reket aratott irodalmi té­ren, s lelkesen küzdött a Nemzeti Színház felállításáért Közben nem feledkezett meg szülővárosáról és földszerete- téről. 1828-ban egyezséget kö­tött a várossal, s Nagykőrös közel tízezer holdas akkori Pótharaszt pusztájából ha­szonbérbe vett 1069 hold ho­mok és bucka területet, 32 esztendőre azzal, hogy holdan­ként évi 2 ezüstkrajcár bért fizet, s a területen erdőt tele­pít és szőlőt ültet, melyet a bérlet lejártakor átad a vá­rosnak. Hozzáfogott tehát a mun­kához. Majort építtetett s ül­tették az erdőt, a szőlőt részes alapon telepítette. Halesznek nevezte el a telepet, mely las­san 400 holdra nőtt és gazdag termést hozott. Hivatalairól fokozatosan lemondott. A gaz­dálkodás mellett, mező- és közgazdasági és szépirodalmi cikkeket írt a folyóiratokba, behatóan kezdett a meteoroló giával foglalkozni. Naponta figyelte az időjárást. Megfigye­léseit közölte az angol, ameri­kai és német meteorológusok­kal. akik elismeréssel méltatr ták munkáját. A Magyar Tu­dományos Akadémia már 1839-ben tagjává választotta Tudományos munkáját hallása megró ml ása után is mindhalá­lig folytatta. Sajnos, a 25 évig folytatott időjárási tanul­mányaiból kevés maradt meg Őrizni Pótharaszti bérletét a város haláláig mindig meghosszab­bította. 1873-ban halt meg, s pótharaszti majorjánál temet­ték el, két testvére és négy gyermeke már ott levő sírja mellé. A város nevében Ádám László polgármester 1882-ben síremléket állíttatott, mely most is őrzi emlékét. Kopa László Nemzetköz! teniszedéi Nk. Kinizsi—Heidenheim SB szeniorok 6-2. A Kinizsi-sporttelepen ba­rátságos, nemzetközi tenisz .csapatmérkőzést rendeztek. A fiatalabb helyiek ellenfele a német szövetségi köztársaság­beli szeniorcsapat volt, akik a 45 éven felüliek csapatbajnok­ságának 8 ligájából az ötödik­ben szerepelnek rendszeresen hazájukban. A baráti légkörű találkozón a hazaiak jobbak voltak, de az egyes összecsapások a szám­szerűnél szorosabbak voltak általában. Az eredmények a következők voltak: Zsikla 9:7, Ruzsinszky 9:3, Kalocsa 9:3, Molnár 9:3, Somodi 9:6, Csípő B. 6:9, Kelecsényi — Sz. Tóth 5:7 és 6:7, Ruzsinszky — Szi­lágyi 6:4 és 7:5. A megyei I. osztályú tenisz csapatbajnokság végeredmé­nye az Alföldi csoportban a következő: 1. Csepel Autó (Szigethalom) 16 pont (37:11- es játékarány), 2. Nk. Kinizsi 10 (30:18), 3. Budakalászi Textiles 8 (24:24), 4. Dabasi Tsz SE 4 (16:32). 5. Dunai Kő­olaj (Százhalombatta) II. 2 (13:55). A körösiek tavaly szerepel­tek először a megyei csapat- bajnokságban és a II. osztályt megnyerték, idén pedig az I. osztályban játszanak helyosz­tót a végső 3—4. helyért a Du­na menti csoport 2. helyezett­jével. Tekera.it Tisza-kécskei KSK—Nk. Mé­száros Tsz SK 6:2 (2244-2180 fa). Nagykőrösiek: Lóczy 383 .(1). Fóírkas J. 376 (I), Kasza 366, Szabó B. 353, Kovács 349, Fekete 348. Az 1984'85. évi NB III-as teke csapatbajnokság nyitó fordulójában idegenben szerepeltek a körösiek. A két évig a Kecskeméti MÁV ma­gasabb osztályban szerepelő gárdájában fejlődött-erősödött fiatal Kasza Ferenc visszajött nevelő egyesületébe, s már pá­lyára is lépett. Mindkét csapat idény eleji faeredményt ért el és lényegében a megszokott pálya döntött. Gyermektorna A Nk. Kinizsi leány és fiú- gyermektorna-tanfolyamot in­dít, négy év feletti óvodások és alsótagozatos iskolások ré­szére. Az érdeklődők hétfőn 16 —17 és csütörtökön 17—18 óra között jelentkezhetnek a Pető­fi iskola tornacsarnokában, ■Kollár Éva testnevelő tanár­nál és Tamasóczky Zoltánná óvónőnél. Szombati sportműsor Teke Temetőhegyi tekecsamok, 8 óra: Nk. Mészáros Tsz SK B— DUTÉP (Kecskemét) B, össze­vont megyei csapatbajnoki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Abonyi TszSK ifi, 11 óra: Nk. Kinizsi—Abo- nyi Tsz SK, megyei férfi I. osztályú bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra. Nk. Kinizsi serdülők—Ceglédi VSE serdülők, megyei bajnoki mérkőzés. Abony: A. Tsz SK —Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsá­gi összevont körzeti bajnoki mérkőzés. S. Z. M Moll MM Egy tiszta nő I—II. Színes, szinkronizált francia—-angol film. Előadás csak 6 órakor. A stúdiómoziban Donald kacsa és a többiek. Színes, amerikai összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből, fél 4-kor. A XX. század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) A költségvetés szerint — me­lyet a „Korösterv” gazdasági munkaközösség készített — az anyagköltség 1 millió 132 ezer 545 forint, az út 101 ezer 494, míg a munka 503 ezer 217 fo­rintba került — volna. Azért indokolt a feltételes mód, mert a fentiekhez további kiadások társultak. Ki kellett fizetni a telek árát — 46 ezer 340 fo­rintot — s tervezési, belépési díjra, energiára, betonkeverő bérleti díjra, valamint bonyo­lításra is kellett fizetni, s a Lakás- és Garázsépítő Szövet­kezet is fél százalékos össze­get igényelt. A villanyáram odavitele sem ingyen történt, így tehát ezek újabb terhek voltak, összesen 215 ezer 940 forint értékben. Ha ezeket hozzáadjuk a már említettekhez, jóval a kétmil­lió fölött járunk. Hogy lehet akkor, hogy a szakképzetlen, jóformán amatőr építőtársulás mégis megtakarítással, még-

Next

/
Thumbnails
Contents