Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

ww . t/fl, I» 1984. SZEPTEMBER 31., PÉNTEK Katit Béla emlékbizottság alakult Kun Béla, a magyar és a Bemzeíközd munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének 100. évfordulója, 1986-ban lesz. Az évforduló­ról való méltó megemléke­zés előkészítésére, Németh Károlynak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak elnökletével, csütörtökön emlékbizottság alakult. Az emlékbizottság alakuló ülésén megvitatta az évfor­dulóval kapcsolatos megem­lékezések, hazai és külföldi rendezvények, valamint kiad­ványok előkészítésének ten­nivalóit. Sokszínű sportmezek Régi rangját nyeri vissza Falu épült a gazdaság kéri Vámosmikolán a Váci Kötöttárugyár és az Alagi Állami Tan­gazdaság konfekcióüzemében készülnek a ma már nemzetkö­zileg is elismert és népszerű sportmezek. Évente mintegy 79 ezer különböző színű mez készül az itt dolgozó ügyes kezű lá­nyok és asszonyok munkája nyomán. Záparazfitif a kérdések ' Az a fontos, ami összeköt Keni udvariassági látogatás Tévedett, aki heves politikai, Ideológiai vitákra számított. Iti most nem az a fontos, ami elválaszt, hanem ami összeköt ben­nünket. Annál is inkább, mert fiatal vendégeink azt az utat szeretnék járni, amin mi is elindultunk. A Német Szociálde­mokrata Párt, az SPD ifjúsági szervezetének, a JUSO-nak a tagjai. Dél-Bajorországból érkeztek, pártjuk baloldali frakció­ját képviselik. Váci, dunakeszi fiatalok ülnek velük szemben a sződligeti KISZ-iskoia könyvtárszobájában. Csillapíthatatlan információéhséggel beszélgetnek, érdeklődnek. országra kiterjedő vitát váltott ki. Terveink kidolgozásához a magyar tapasztalatokból is me­rítettünk, s most újabb isme­reteket akarunk szerezni. Beszélgetések — Ez már a harmadik ta lálkozás a JUSO-k és a Pest megyei fiatalok között — mondja Halasi Márton, u KISZ Pest megyéi Bizottságának el­ső titkára. — A KISZ KB és a JUSO országos elnöksége kö­zötti megállapodás alapján egy esztendeje létesítettünk kap­csolatot a dél-bajorországi szervezettel. Azóta másodszor jöttekel hozzánk, mi pedig az idén februárban adtuk vissza a vizitet. Ezek nem udvarias- sági látogatások, kemény mun­ka folyik az előre egyeztetett program alapján. A JUSO bal­oldali politikát folytat, ezért érthető az érdeklődése a léte­ző szocializmus iránt. Ezúttal a magyar gazdasági rendszerről, annak fejlődéséről szeretnének minél többet megtudni. Ennek alapján állítottuk össze az elő­adások, szemináriumok témá­ját. Természetesen kötetlen beszélgetések is szerepelnek a programban, példa erre a mai este, A nyelvi nehézségek nem válnak a beszélgetés javára, de a fiatalok nagy találékony­sággal emelkednek felül ezen a részletkérdésen. Azért így is sok dolguk akad a hivatalos és alkalmi tolmácsoknak. Ewald Schürer. a JUSO dél- bajorországi, valamint az össz- bajorországi elnökségének tag­ja ül velem szemben. Közgaz­dasági egyetemre jár, a moz­galomban az SPD gazdasági kérdéseivel foglalkozik. — Az NSZK gazdasági gond­jainak okait szerintünk mar­xista elemzéssel lehet föltárni — mondja. — Ezt tesszük, de nem teljesen tudományos igénnyel, mert ezekhez az is­meretekhez nálunk nehéz hoz­zájutni. Mégis erről az alap­ról bíráljuk a jelenlegi gazda­ságpolitikát, s azt is, amit az anyapárt folytat. Különböző okok miatt még az SPD sem képes arra. hogy a piacgazdál­kodás jelenségeit ténylegesen elemezzze, az igazi okokat fölismerje. Pedig lépni kelle­ne, meet drasztikusan meg­nyirbálják a szociális kiadáso­kat. s bár a nagy ipari köz­pontok munkát, relatív lólétei garantálnak, másutt éppen el­lenkező a helyzet. Azt köve­teljük, hogy a piac mechaniz­musát társadalmi tervezéssel befolyásolják. Ebből kiindul­va készítettük el a gazdasági programunkat, amely az egész Beszélgetőpartnerem Michael Wendl, a JUSO össz-bajoror- szági elnöke felé pislog, mond­ván : a továbbiakban ő az .il­letékes. — Sok információt akarunk gyűjteni, s az otthoni gazda­ságpolitikai vitában fölhasz­nálni a magyar példát. Ter­mészetesen nem lemásolva, hi­szen az országaink közötti kü­lönbségek miatt ez nem lehet­séges. Azért is fontos számunk­ra a tapasztalatok megismeré­se, mert amikor a, kapitaliz­mus legyőzéséről, a szocializ­musról beszélünk, akkor politi­kai ellenfeleink a létező szo­cializmus gondjait fölnagyítva vágnak vissza. Vitaképesnek kell lennünk, mi érvekkel aka­runk hadakozni. Tsnulitiány készült Bal oldali szomszédom egy könyvet tesz elém: Piac és ter­vezés Magyarországon. A JU­SO-k tavalyi magyarországi látogatását követően született meg a tanulmány. Klaus Bar­tel, a JUSO dél-bajorországi szervezetének elnöke az előszó egyik bekezdésére mutat — Ez a néhány sor arról tu­dósít, hogy a magyar tapasz­talatok értékelése nyomán át­dolgoztuk az össztársadalmi tervezésről alkotott vélemé­nyünket. A tanulmányt a JU­SO egyik ismert teoretikusa írta. Aztán arról esik szó, milyen bázisa van a JUSO-nak, a töb­bi pártnak, mennyire politi­zálnak a nyugatnémet fiata­lok. És persze , a kikerülhetet­len téma: a Zöldek helyzete. — A 70-es évek közepe óta, amikor az NSZK túljutott a sikereket hozó reformkorsza­kon, má.r nem vonzó az SPD tagjának lenni. Ez érződik a JUSO népszerűségében is. A politikai konjunktúrában nagy szerepe van a tömegkommuni­kációnak. hol túl-, hol alábe­csülik a szerepünket, jelentő­ségünket. A sajtó mostanában nemigen foglalkozik velünk, s ha mégis, akkor sem szimpati­kus hozzáállással. A baloldali, a liberális és a konzervatív Ja­nók jó ideig a Zöldeket kapták fel, egy részük valós érdekből, de a többség inkább politikai spekulációból. Azt hiszem, a Zöldek kifutása már nem tart­hat sokáig. — Egyébként az egész or­szágra jellemző, hogy a fiata­lok kevesebbet politizálnak. A JUSO taglétszáma is leapadt, de az emberek nem áramlottak át más pártokba. A CDU— CSU nincs is ráutalva az effaj­ta csábításra, mert nem tag­orientált szervezet. Mi külön­ben. sem koponyákban számo­lunk, hanem, tartalmi kapcso­latot akarunk a fiatalokkal. Őszinte érdeklődés A JUSO-'küldöttség összeté­tele is sejtet valamit a nyu­gatnémet fiatalságról. Tizen­együk közül ketten dolgoznak, a többiek egyetemi, vagy fő­iskolai hallgatók, egy munka- nélküli, egy pedig most képzi át magát. Nem csoda, hogy zá­poroztak rájuk a kérdések,, nemkülönben a dunakeszi és váci fiatalokra. Az egyik olda­lon a munkanélküliség, az infláció, a mégis viszonylagos jólét, a másikon a pályakezdés, a lakáskérdés váltott ki meg­különböztetett érdeklődést, s mindenki megpróbálta átérezni a másik gondjáit, Két külön­böző társadalmi rendszerű or­szág fiataljai találkoztak, be­szélgettek, vitatkoztak ezen az estén. A hátralevő napokban is lesz alkalom az együttlétre, egyebek között közös szórako­zásra, kirándulásra, Ahogy Klaus Bartel mondta: gyak­ran ez a megértés hiányzik a nemzetközi kapcsolatokból. Kövess László / Ha Apaj község lesz, csu- í pán több évszázada elvesz- í tett státusát kapja vissza ^ — mondják a település ^ lakói, szinte kiprovokálva, hogy rákérdezzek a múltra. ^ Ez pedig nem is akármilyen. ^ Apaj falu nevét egy 1240- í ben kelt írásos emlék is őr- # zi, s a krónikák szerint vi- rágzó település volt a török- ^ dúlásig. Utána került a ne- ^ ve mellé — mint olyan sok ^ magyar falunak — a puszta j szó. így ismeri ma az egész ^ ország: Apajpuszta, s a lo- 4 vasnapok idején tömegesen ? zarándokolnak ide a lósport ^ szerelmesei. Sokan talán ^ meg is lepődnek, amikor ^ kiderül, hogy Apaj nem ön- állói mégcsak nem is társ- j község, csupán külterületi £ lakott hely, kilenc kilómé­it térré Dömsödtől. Idén mindent Nem panaszkodnak az apajiak. Okuk sincs rá — mondja dr. Pápai Éva, a döm- ■södi tanács vb-titkára,' akivel együtt látogatjuk meg az Apa- jon készülő egészségházat. A szép épületben körzeti, fog- és gyermekrendelés kap helyet, a -tetőtérben pedig készül a két összkomfortos szolgálati lakás is. — Ebben az esztendőben minden fejlesztésre fordít­ható pénzünket Apaj kapta mondja a vb-tttkár. — Annál is nagyobb áldozat ez a három millió forintos beruházás, merít Dömsöd művelődési házat sze - retne. , Apajom, ha ez nem is, de egy nagy, színpaddal, öltöző- . vei is rendelkező terem van. Az is előfordul, hogy a község egy-sgy rendezvényét a kül­területi lakott helyen tartják. — Apaj nem lenne a Kis­kunsági Állami Gazdaság nél­kül, de ez fordítva is . igaz — mondja Soós János a gaz­daság pártvezetőségének tit­kára. — A hercegi uradalom területén, az egykori cselédek kezdték meg a munkát a gaz­daságban. Hosszú ideig Apajt csak a központ épülete és a cselédlakások jelentették. Á 70-ss évek elején kezdő­dött meg az építkezés. A kor­szerűtlen, komfort nélküli há - zak lakói telket vásároltak és a gazdaság jelentős segítségé­vel építkezni kezdtek. Egyre nyíltak az új utcák, nőttek bennük gomba módra a kom­fortos otthonok. Az utóbbi öt évben ez a folyamat felgyor­sult, a cselédlakások felszámo­lásáról szóló kormányrendelet nyomán mind többen éltek a kedvező lehetőséggel. Száz cse­lédházat bontottak le és 130 új családi fészek épült. Apajon ma mintegy ezer­háromszázán laknak. Áz átlag életkort már számolni sem érdemes, tudjuk, hogy két­száz iskolás és hatvan óvodás él a településen. Innen réggé lente alig visz el embert a vonat, vagy a busz. Az apajiak Alapvetően megváltozik a helyzet Több víz Taksonyban Sok vihart kavartak Tak­sonyban ezen a nyáron a hör­gő csapok, a száraz közkutak. Hiába rendelte el a tanács még júniusban a vízkorlátozást, ez vajmi keveset segített, a tele­pülés lakossága szinte alig vette figyelembe a felszólítást. Míg a falu mélyebben fekvő részein dúsan zöldül a pázsit, máshol vizet inni vagy mosa­kodni sem tudnak. Mint Nyeste István, a takso- nyi tanács elnöke elmondta,, a vízhiány oka elsősorban az, hogy a település ivóvízhálóza­tát annak idején közkifolyók­ra tervezték. A később szüle­tett minisztertanácsi rendelet pedig kimondja, hogy ahol víz­mű van, ott nem lehet megtil­tani, hogy a nyomós kutakra méretezett hálózatra családi házakat kapcsoljanak. Márpe­dig ma már az ötezerhárom­száz lakosú Taksony családi házainak háromnegyed részé­ben van vízvezeték. A tanács lehetőségeihéz mér­ten igyekezett megoldást ta­lálni. Még májusban megálla­podtak a PVGSV-vel, hogy a vállalat saját költségén új. nagy hozamú kutat fúr. A megyei tanács is segít a taksonyi vízgondok felszámo­lásában^ mégpedig egy ingat­lan kifizetésével. Ezért cseré­be ugyanis az Athenaeum Nyomda, amelynek területe van Taksonyban, átengedj mélyfúrású kútját a tanács­nak. E két kút bekapcsolásával már minden bizonnyal alapve­tően megváltozik a helyzet, és nyáridőben is lesz elegendő víz. A bekötés azonban még várat magára, így már csak jö­vőre. érzik ennek hatását. Az igazsághoz tartozik viszont az, hogy ezen a nyáron is el lehe­tett volna kerülni a krónikus, vízhiányt, ha a kerteket nem a vezetékhálózatról, hanem az ásott kutakból öntözik. M. K. a gazdaságban dolgoznak és az utcáikat járva nehéz is eldön - tern, hol kezdődik a Kiskun­sági Állami Gazdaság és hol végződik a falu. Egymásra utalva — Sokat áldoztunk Apajra — mondja a párttitkár —, de minden megépített út, vagy járda, a jáiték, amelyet az óvodáinak veszünk, a sokezres támogatás, amit az iskolának adunk, a saját dolgozóink éle­tét könnyíti, az ő jobb köz­érzetüket szolgálja. Bár van színháztermünk, itt évek óta nincs pesti vendégműsor. A felkent haknik helyett — a gazdaság buszával utazva — Budapestre járnak színházba, koncertre az apajiak, évente több százan. Az élelmiszerüzlet választé­kát, árubőséget szemlélve nem nehéz itt háziasszonynak len­ni. Hűtőkapacitását Dömsödön is megirigyelhetnék. S aki nem tud vagy nem akar főzni, az étkezhet a gazdaság éttermé­ben. Délután kettő tájban meg­élénkül a forgalom az üzlet környékén. Minit kiderül, a bolt dolgozóinak — a vezető kivételével valamennyien nők — munkaideje akkor ér véget, amikor a gazdaságban is fúj­nak, ezért természetes, hogy a háziasszonyok munkaidőben vásárolnak. Nem szerencsés, de megnyugtató kompromAsz- szum ez a gazdaság vezetői és a dolgozók között. Az iskola előtt éppen gyere­kek töltik meg a gazdaság mikiróbuszát. —r A lovasra) tagjai ők — magyarázza Soós János. — A mi gyerekeink nem járhatnak balettra, művészi tornára, ze­neórára, de nekünk van olyan valami, amit a legjobb pásti iskola is megirigyel tőlünk: a ló. Lovagolni járnak a gye­rekek a pusztára. Nekik életre szóló élmény, nekünk után­pótlás, megtartó erő. Ösíálicsodás előtt Apaj — ha az Elnöki Ta­nács jóváhagyja — község lesz. Akkor már nem lehet mindent Dömsödtől várni, mint eddig. Ez fogalmazódott meg azon a falugyűlésen, ame­lyen az önállóság volt a téma. Többet kell majd áldoz­ni a még meglévő gondok megoldására. Áz apajiak vállalták, hogy. jó gazdái lesznek községüknek. A biztosíték: a tény, hogy ne­kik a lakóhelyük egyben a munkahelyük is. Eredményei­ket dupláin élvezhetik, örülni is kétszeresen itudnak ennek. Móza Katalin A cselédlakások helyén modern, összkomlortos családi házak állnak, Erclüsi Ágnes felvétele iolíb árra várnak Exportőrök számvetése Pest megye ipari vállalatai és szövetkezetei az első félév­ben négy és fél milliárd forint értékben exportálták terméke­iket a tőkés országokba, és több. mint két milliárd érték­ben a szocialista országokba. A nem rubel elszámolású ér­tékesítés —’ há a Dunai Kő­olajipari Vállalatot figyelmen kívül hagyjuk — körülbelül a tavalyi eredményekkel azo­nos, a rubel export II száza­lékkal meghaladja az előző évit. A Dunai Kőolajipari Válla­lat nem teljesítette első féléves exporttervét. Termékeinek vi­lágpiaci ára ugyanis igen ala­csony volt ebben az időben, ezért lehetőség szerint úgy ütemezték az értékesítést, hogy az a második félévben legyen több. Az egész évre ter­vezett 207 mi Ilii ó dol lár árbe­vételnek az első hat hónap alatt a 30 százalékát érték el. Az első nyolc hónap alatt azonban már az 55 százalékát, tehát júliusban és augusztus­ban az éves exportterv egy­negyed részét teljesítették. Így a 'katalitikus krakküzem be­lépésével az eredetinél több, 228 millió dollár árbevétel el­érése is reális lehet az év vé­géig. A korábban már biztosnak hitt, hagyományos piacokról kellett az első félévben több Pest megyei vállalatnak is le­lemondania. ** Növelte a tőkés értékesítést viszont a Forte, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Bu- daflax Len- és Szövőipari Vállalat, az ikladi Ipari Mű­szergyár, az ICO, a Texelektró, a Nagykőrösi Konzervgyár és a Penomah. Többségében új •termékeket sikerült új partne­reknek eladni. A DKV, a Csepel Autógyár, a gödöllői Ganz Árammérő- gyár és több más ipari üzem előrejelzése szerint a második félévben a tőkés export na­gyobb ütemű növekedése vár­ható. El. E. Kétszáz kláüitá Bábolnai nopk A világpiac szinte valameny- nyi mezőgazdasági újdonságát ott láthatják majd az érdeklő­dők a szeptemper 25—28. kö­zötti VIII. bábolnai napokon. A rangos nemzetközi fórumra 135 belföldi és 78 külföldi cég jelezte részvételét. A hazai gyártók, köztük a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, a Mezőgép Tröszt mellett olyan világcégek képviseltetik magu­kat, mint a Fiat, a Cl'aas, a Bayer és a For schritt. A rendezők — a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az IKR közös vállalat és a BCR- művek — csak olyan cégeket hívtak meg a bemutatóra, akik új, de bevezetésre már alkal­mas gyártmányokkal, eljárá­sokkal jelentkeztek. Az idei rendezvényen különösen nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot az energia- és költségta­karékos berendezések, vala­mint a hazai és külföldi cégek kooperációban gyártott gépei. Európa legnagyobb gyakorlati gépbemutatóján 80 gépet mun­ka közben is tanulmányozhat­nak a szakemberek.

Next

/
Thumbnails
Contents