Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

Ä konténeres szállítás javára billen a mérleg nyelve- Hét végén lelassul a rakodás Lassan már emberemlé­kezet óta írjuk meg az ősz kezdetén: kezdődik a szál­lítási csúcs. Jól tudjuk, e korántsem örömteli foga­lom kialakulásához iparunk és mezőgazdaságunk ex­portjának örvendetes emel­kedésén kívül hozzájárul az Is, hogy a termelés cik­likus. Elsősorban természeti £ tényezők miatt, hiszen a £ mezőgazdasági termények betakarításának java szép­ei temberre, októberre és no- '• vemberre esik. Ilyenkor J hajráznak az ipari üzemek % és a bányák is. A szállító vállalatoknak te­hát az év utolsó hónapjaiban az átlagosan feladott árumeny- nyiség sokszorosát kell továb­bítaniuk. Az idei vasúti terv­ben például 124 millió' tonna áru szerepel, , közúton 220 mil­lió tonna jut a megrendelő­höz, * máris bizonyosnak lát­szik, hogy a feladatnak nem tudnak eleget tenni. Vélemé­nyük szerint mindenekelőtt azért, mert a vállalatok az év eleji felhívás ellenére, nem él­tek az előszállítási lehetőségek- kel, - s a korábbinál is kevesebb építőanyag, szén és egyéb tö­megáru jutott el rendeltetési helyére. A panaszokban van némi igazság, de az is tény, A MÁV és a Volán komplexbrigádjai együttműködve segítik az érke- 2Ö, Illetve szállításra váró áruk rakodását. Az összehangolt munka, a gépesítés, remélhetőleg csökkenti némileg a torlódást. hogy a vasúti szállítópark egy­re kevésbé tudja kielégíteni az igényeket. Kevés a vagon és á . tömérdek áru továbbításán KÁROSULT: AZ ÁLLAM A belkereskedelmi, ide­genforgalmi ■ és kül­kereskedelmi ■ szervezetek sem kivételek az; általá­nos megállapítás alól, ami szerint a pénzügyi fe- gyélem még .sok kívánni­valót haigy maga. után. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Fő­igazgatósága revizorainak ebben a körben lefolyta­tott ellenőrzéseiből 92,8 százalék jegyzőkönyv fel­vételével. g^rtrifel [Jfrt az adat egyúttal’ azt is ’közi li, hogy a vizsgált válla- latoknlak és szövetkezetek­nek mindössze 7,2 száza­lékánál vezették pontosan a számlákat és a nyilván­tartásokat, csupán ilyen kevesen mutatták ki való­sághűen ’ ráfordításaikat, bevételeiket és nyereségü­ket, adóztak előírássze­rűén. A főigazgatóság appará­tusa tavaly összesen 366 bel- és külkereskedelmi, -valamint .idegenforgalmi' gazdálkodónál járt. A; re­vizorok legfontosabb' fel­adata— a korábbi évek­hez hasonlóan —, ,a . gaz­dálkodás megítélésére, a vállalatok és szövetkezetek . mérlegének és eredrnény- kimutátásanak : valódisá­gára, a befizetési kötele­zettségek" teljesítésére,,-1 il­letve a különböza érde­keltség! áí'apSk 'képzésére és felhasználására, ezek szabályszerűségére- vonat­kozott. . Ami például a nyereség, kimutatását ille­ti, a revíziók nyomán le­felé és felfelé is nagyobb mértékben módosult. a gazdálkodók eredménye, mint egy esztendővel ko­rábban. Sok pénzügyi pontatlanságot takar az állammal szembeni befize­tési kötelezettségek teljesí­tése is. Ä szóban forgó vállalatok és szövetkeze­tek adóhiánya 377 millió forint,- adótöbblete pedig 179 millió forint volt ta- . valy. Az előző esztendő­höz viszonyítva' mind az adóhiányok, mind az adó­többletek növekedtek, ami a pénzügyi fegyelem rom­lására utal. A vállalati" nyereség pontatlan kimutatása, az esetek többségében, a kü­lönböző vásárolt készletek helytelen értékelésére és nyilvántartására, a fenn-' tartási költségek és a be­ruházások (tudatos) össze­keverésére, a különféle költségek és ráfordítások helytelen eiszámbiására vezethető vissza. A főigazgatóság revizo- . rai 1933-ban kiérti elten ellenőrizték .az Áf eszek gazdálkodásának szabály­szerűségét- Megállapításaik szerint, az Áfészek pénz­ügyi fegyelmében az utób­bi években visszaesés kö­vetkezett be. Ezt bizonyít­ja, hogy növekedett a jegyzőkönyvezett hiányos­ságok és szabálytalansá­gok száma. A hlbaotook szerteágazóak: náluk is a gyakori pontatlanságok közé tartozik, hogy fenn­tartási költségként szá­molják el a beruházáso­kat. A revizorok a vizs­gált Áfészek StTszázaléká- nál tapasztaltak ilyen, jel­legű hibákat. Rendszeres és visszatérő" szabályta­lanságokat rögzítettek a szövetkezetek építőipari és szolgáltató szakcsoportjai­nak tevékenységéről, ösz- szességében a pénzügyi el­lenőrök megállapították, hogy a szövetkezeteknél a belső ellenőrzés hiá­nyosságai és lazaságai is hozzájárultak á szabály­talanságok növekedéséhez. A főigazgatóság revizo­rai 1933-ban tíz idegen­forgalmi vállalatnál jár­tak. A pénzügyi szakem­berek egyik fontos meg­állapítása, hogy az ide­genforgalmi vendéglátást is utolérte az eladósodás. Ez elsősorban a nemrégi­ben véghezvitt beruházá­sok lehetőségeinek túlbecs­léséből adódik. A szpba- fóglaitság ar'ánya, 1983,- ban két vállalatnál is alatta marad az egy esztendővel azelőttinek. Miután a szállodák kapacitás-ki­használtsága a tervezettet ■ sem éri el, a vállalatok csak részben tudtak elegét tenni hiteltörlesztési köte­lezettségeiknek. A pénzügyi szabályta­lanságok és. hibák a szó­ban forgó vállalatoknál és- szövetkezeteknél sem ma­radtak -következmény nél­kül. Az adóhiány és a jó-, gosulatlahul képzett' érdé-, kéltség! alapok miatt, pél­dául ebben a " .körben, ösz- .szésen. 122,8 .millió , forint bírságot szabtak ki az adóhatóságok. E mellett nemcsak a vál­lalatokat■ terhelő szankciók növekedtek, ha­nem a személyes fe- leiősségrevonás is na­gyobb szerepet kapott. A hibákkal, mulasztásokkal, manipulációkkal vádolha­tó vállalati vezetőik, és dolgozók ellen 'szabálysér­tési, fegyelmi és büntető eljárásokat indítottak.- Az eljárások tekintélyes 'ré­sze fegyelmi büntetéssel: a személyi alapbér mér­séklésével, prémiummeg- vonással, kártérítés kisza­básával, alacsonyabb mun­kakörbe helyezéssel zá­rult. . Molnár Patrícia dolgozó vasutas. Még több gondot okoz, hogy a határál­lomások — elsősorban Csap és Záhony között — szűkösek, az árutovábbítás lassú, a kel­leténél tovább tartja fel a sze­relvényeket. A helyzet súlyosbodásához hozzájárul az is, hogy a szál- líttatók többsége a hét három napjára — keddre, szerdára és csütörtökre — igényiiá vago­nokat, a hét végén érkezett árut viszont jó néhány válla­lat csak késedelmesen rakja ki. A ' jelenlegi gyakorlaton a MÁV idén aligha tud gyöke­resen változtatni. Lehetőségei­hez képest azonban néhány ésszerűsítéssel mégis Hozzájá­rul a fuvarozás gyorsításához. Így például bővül a konténe­res szállítás, javul a munka- megosztás, j mindenekelőtt a vasút és a Volán közötti S tervezik, hogy jövőre az elő­szállítási idényre olcsóbb ősz­re drágább tarifát vezetnek be, hogy kiegyenlítsék a for­galmat. PEST MEGYEI VBÁS PROLETÁRJAI, ESYESÜUETIKI XXVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM .Ára: 1.40 ínrint 1984. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK A toJíbbtimiakát a megrendelő íiieti Legnagyolb : MÉi az alma Az őszi csúcsszezonhoz ér­kezett a zöldség-gyümölcs export. A Hungarofruct szer­vezésében most az alma a legnagyobb tétel a kiviteli cikkek listáján, naponta meg­közelítően 150 vagonnyút in­dítanak útnak, elsősorban a Szovjetunióba. A vasúti ko­csi nem miaudig elegendő, ezért az almáskertekbein las­sítják a szedés ütemét, a gazdaságok igyekeznek össz­hangba hozni a szállítási ka­pacitással. Az alma egy ré­szét most már a tárolóikba irányítják, azonban a raktá­rak feltöi’tése lassan halad, mert « gyümölcs még nem érte el a megfelelő piroso- dást. Az élénkebb szín meg­szerzéséhez, a mostani me­leg, napos, éjszakai hűvös Időjárás kedvező. Megindult a szőlőexport is. A napokban Lengyelország­ba és Ausztriába küldenek nagyobb szállítmányt. Körté­re, szilvára nagyobb mennyi­ségben lenne igény, de a szerényebb termés miatt, a megrendelőket a vállalat csak részben elégítheti ki. Vörös­hagymából, petrezselyemből, sárgarépából jobb a termés’ ezekből exportra is többet tudnak felkínálni.1 Petrezse­lyemre már akadt iis vevő Csehszlovákiából. Tart még a görögdinnye kivitel, az NDK, Lengyelország, Svédország és Dánia a legnagyobb megren­delő. Burgonyából jó a termés, a minőség is megfelelő, így vi­szonylag könnyű e termékre vevőt találni. Jelentősebb rendelés érkezett Jordániá­ból, s szó van arról, hogy más közól-keleti országokba is exportálnak burgonyát. A vártnál kevesebb termett paprikából, paradicsomból, pedig e cikkekből nagyobb mennyiséget is el lehetne, ad- . ni. Mosjt kezdődött a para­dicsompaprika kiszállítása, az osztrák és NSZK partnerek igénye szerint szeletelve, ki­magozva küldik ki e cikkek A többletmunkát a me®.-en- deiő megfizeti, Ma 3. oldal: Falu épült a gazdaság köré 4. oldal: Ittas volt a kapitány 6. oldal: A Moiicr vezeti a mezőnyt 7-8 oldali Rádió- és tv-másc? a jövő hétre Csütörtökön az utolsó szakm beszámolt vásári tapasztalatairól, zítette sajtótájékoztatóját. A szovjet..kiállítók közül a1 Tecknointorg . Külkereskedel­mi Egyesülés hívta szakrAai találkozóra- magyar küi- és belkereskedelmi partnereit. A tanácskozáson Viktor Ri- zsov, a Techaotintorg kiállítás igazgatója bejelentette, hegy a vásáron 9 millió rubel ér­tékű szerződést készítenek elő. ,• .. Valerij Ignotusenko, a szovjet kiállítás kereskedel­mi igazgatója etaiondta, hogy a nyolc külkereskedelmi egyesülés több ezer terméké­nek bemutatója, a látogatók nagy számából és. az érdek­lődésből ítélve, tetszést ara­tott mind a szakemberek, mind a fogyasztóik körében. Külö­nösen a járműipar és a h£z- tartásigép-ipar, - valamint az elektronika újdonságai arat­tak. sikert. . A. MAHART balatoni hajó­zási üzemigazgatóság sajtó­tájékoztatóján saját fejlesz­tésű vitorlás csónakokat mu­tattak be. Közülük a hatsze­mélyes, kajütös Pillangó—;3 a sztár, amely egész családnak elegendő. A vízi túrán a szál­lás-gondokat is megoldja. A vásáron kiállított vitorlás prototípus, tavasszal azonban megrendelésre megkezdik a sorozatgyártást. A Volán 1-es számú Vál­lalat sajtótájékoztatóján új szolgáltatásaikról számoltak be. Eddig csak rakodással és fuvarozással foglalkoztak, ' a jövőben azonban magánmeg­rendelők és közületek részé­re, egyebek közt tereprende­zést, különféle földmunkákat, bányameddő kitermelést is vállalnak. Megkezdték a sze­mély- és tehergépkocsik ja­vítását is. Vállalkoznak arra is, hogy a teherautók javítá­sához szükséges, nehezen be­szerezhető alkatrészeket egye­di megrendelésre elkészítik. si nap volt a BNV-n, több kiállító s néhány vállalat erre a napra idő­A BNV A-pavilonjában ki­osztották a Kiváló Áruk Fó­ruma okleveleit. A KÁF-pá- lyázatra — amelyet a mosta­ni őszi BNV-re hirdetett meg az Országos Piackutató In­tézet —, hetvennyolc gyártó 178 termékével nevezett be. A minősítő bizottság ötven­öt gyártó 117 termékét ítélte alkalmasnak arra, hegy a KÁF megkülönböztető minő­sítő emblémával kerüljön az üzletekbe. Péntektől a vasárnapi zá­rásig, egész nap a közönségé a vásár, de a kiállítók több­sége folytatja üzleti tárgya­lásait is, újabb megállapodá­sokat készítenek elő. Gazdag zsákmányra számítanak Késik az őszi lehalászás Megkezdődtek az előkészületek az őszi lehalászásra, A hűvös, nyári idő — miután a hidegebb vízben a halak kevesebbet esznek — nem kedvezett az állomány fejlődésének, azonban így is a tavalyihoz hasonló, mintegy 33 eZer tonna étkezési hal zsákmánnyal számolnak a gazdaságok. Mindenesetre a szokásosnál most néhány héttel kósőbb3 október elején vetik ki a hálókat. közelítően 200 gazdaságban az elmúlt évek fejlesztése nyomán számottevően emelke­dett is a haltermelő«, a fo­gyasztás azonban alig emel­kedik. Ennek fő oka az — legalábbis a termelők szerint —, hogy a kereskedelem nerrt- őzívese'a rendel a többletve- sződséggei járó kényes árunak számító halból. Az üzletek égy részében a megfelelő esz­közök is hiányoznak a haláru­sításhoz. Ezért a termelőüze­mek maguk igyekeznek: az ér­tékesítést kézbe venni: a meg­termelt halnak mintegy 40 szá­zalékát már maguk értékesí­tik a termelők. A halászati gazdaságok egy része az elmúlt években sa­ját halfeldolgozó üzemet is épített, hogy fél- vagy konyha­kész haltermékkel lássa el a kereskedelmet. Jelenleg éven­te mintegy 9 ezer tonna sze­letelt, panírozott halhús, ha­lászlékocka, halpástétom, fri-, kadclla gyártására van kapa­citás. Napi hórom mázsa ílő hal feldol­gozására alkalmas halfcldolguzó- részleg kezdte meg működését Százhalombattán a Tcmperáiívizu Halszaporítö Gazdaságban. A gaz­daság a jövőben felszeletelt, kony­hakész pontyokkal és busákkal jelentkezik a piacon. A képen Menyházi Istvánné zsugorfóliába csomagolja a halszeleteket. Hancsovszki János felvétele A halhús iránt — elsősor­ban viszonylag olcsó ára miatt — megnövekedett a kereslet. A halászattal foglalkozó, meg­Vetik a rozsét Sülysápon A sülysápi Tápióvöígye Tcrmclőszövéíkezctbcn három mun­kagéppel hetven hektáron vetik a rozsot. Az őszi lehalászásnál az áru egy része tárolótavakba kerül, iriihien biztosítják majd kará­csonyra is a halat, más részét exportálják. »KöTiTiTiÉ Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett Grigorij Vascsenko, a Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztere. Értékelik az "idei belkereskedelmi választék- csere eredményeit, megvitat­ják a következő ötéves terv időszakára vonatkozó elkép­zeléseket, egyébek közt a ha­tármenti, az áruházi, továbbá a magyarországi és a szovjet köztársaságok közötti árucse­re bővítésének lehetőségeit. Kárpáti Ferenc altábor­nagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes fogadta a Varsói Szerződés tagállamai hadtörténeti in­tézeteinek parancsnokait, akik hazánkban tanácskoznak. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos. Tanácsa főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnöke".vezetésével, megbe­szélést tartottak a két szer­vezet vezetői az együttműkö­dés lehetőségeiről. Fontos feladatnak jelölték meg, hogy nagyobb nyilvánosságot kap­janak a gazdaságpolitikának a vállalatokat érintő kérdései, továbbá a gazdaságpolitikai döntések eredményesebb tár­sadalmi megismertetését. Ä; «leké szakmai nap a iNV-a Várhatók még üzletkötések

Next

/
Thumbnails
Contents