Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXVIII. ÍVFOLYAM, 220. SZÁM

1984. SZEPTEMBER 19., SZERDA

A szakszervezetiedről

Felelősség az önállóbb munkában

A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat nagykőrösi tisztítóüzemében komoly változások történtek az utóbbi két év leforgása alatt. Mivel néhány alkalommal már írtunk róla, így csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a mindezt kiváltó ok a váci testvérüzem megszűnte volt, azóta a megye mosatási, tisztítási igényeinek kielégítését a helyi üzemnek kellett magára vállalnia.

A munka koncentrálódása miatt az addigi technikai szintről jócskán előbbre kellett lépni, hogy az üzem kellő kapacitással tudjon megbirkózni a feladatokkal, s ez a folyamat tulajdonképpen még napjainkban is tart.

Mindkét részről

A megnövekedett feladatokhoz azonban természetesen nagyobb felelősség is párosul, ezért csupán a műszaki fejlődés önmagában kevés volna az eredményes munkához. Az időközben megszaporodott létszám is 'megköveteli az irányítás, és szervezésbeli nagyabb önállóságot. 1983 közepétől fogva ez a gyakorlatban is megvalósult. önálló munkaügyi és bérgazdálkodást folytat az üzem. döntőbizottsági jogkörrel rendelkezik, a szálí- szervezeM mozgalom fóruma a főbizalmi szántról üzem5 bizottsággá lépett elő. Az új körüiménvek azóta f.gpa«»- talatokkal is szolgáltak, de vajon milyenekkel? — erről kérdeztük *"ost Hajdú László üzemvezetőt.

— Előre sejthetjük, hogv minden tekintetben kedvező változások ezek ránk nézve, de vállalati szamom *-bó.l is, mert valójában mindkét részről találkoztak az érdekek. A nagyobb gazdasági önállóság

rre<?t°r°mtésével uvvanis lehetőség nyílt a köznooti irányitól apparátus csökkentésére.

Igaz ezzel szemben itt némileg magnövekedett az adminisztráció, de korántsem olyan mértékben mint az volt eredetileg. Másrészt, a munkaügyi vezetés ügyeinek oda- visisza utaztatása hosszadalmas, olykor a dolgozók számára is fáradságos munkával járt. Mindez lényegesen egyszerűbb, gyorsabb azóta, hogy a felvételek, SZTK ügyek, normakarbantartás, bérfejlesztés intézése üzemen belül történik. A vállalat vezetése is azon volt, hogy a döntéseknek is elsősorban ott kell megszületniük, ahol a legjobban ismerik a körülményeket.

Ez- utóbbi gondolat igazságához stoha nem fért kétség, érvényesítése azonban nemcsak gazdasági vonaton ftíntos, e szemléletre miéig nagyobb szükség van az emberekkel való megfelelő bánásmód kialakításánál. Nos, az üzemi bizottsági szintre való előrelépés ennek is záloga, és persze a könnyebbséget, a gyorsaságot, a reálisabb ítélkezést ugyancsak az előnyök között tartják itt is számon. Ezekről a legiileté- kesebbel, Ember Mihályné sab-tti tikárnál beszélgettünk.

Pótoljak

— A múltban a főbizalmi elküldte javaslatait a központnak, s amikor megvitatásra kerültek arra nem volt lehetőség, hogy helyben megvéd- hessük azokat ha netán veszélybe kerültek, ráadásul hosszú időbe telit, mire minden visszajelzést megkaptunk. Ma ott tartunk, hogy a megyében lévő felvevőhelyek dolgozóival — az összlétszám 30—40 százalékát teszik ki — is szoros kapcsolatot tudtunk kialakítani. A bizalmiak a szállítók közül kerülnek ki, így a kölcsönös állandó információszerzés hetente megtörténik, a bélyeg- ellátás rendben, időben lebonyolódik. ^

— Helyzeti előnyét hogyan hasínálja ki az üzemi bizottság?

— Sajnos nekünk is az

anyagiak szabnak gátat, hogy minden becsületes dolgozónk kedvére tehessünk. A szociális, kulturális és jóléti, valamint sportcélokra mindössze 47 ezer forint áll rendelkezésre évente, s ha ezt a 165 fős összlétszám hoz viszonyítjuk bizony jól be kell osztani.

— Dolgozóink megértik, hogy többre nincs lehetőségünk, ezért magukon is igyekeznek segíteni. Évente két kommunista műszak keresetéből pótolják, hogy több fusson színházra, kirándulásokra, a nyugdíj.astalá'Jkozó költségeit mintegy 10 ezer forintot ily- módon gyújtották össze.

— A legégetőbb emberi problémákon azonban mindenképp segítünk. Nemcsak helyben, vidéken is figyelemmel kísérjük dolgozóink életkörülményeit. 15 nagycsaládost, és 10 egyedülállót tartunk számon, őket rendszeresen támogatjuk, évente egy-két alkalommal 500—1200 forint körüli összegekkel.

— Az üdültetésekre milyen lehetőségek nyíltak idén?

— A cserkesz ő’ői saját, a fonyódi bérelt, és néhány SZOT-üdülőben összesen 29

Átlagszámítással rövidebb

farija magát a paradicsom

A példátlan szárazság ellenére a paradicsom tartja magát. Naponta 50—60 tonna konzervparadicsomot szállítanak az Áfész telepeire, ami a konzervgyárban a paradicsom- konzerv-gyártás nyersanyagának tekintélyes részét biztosítja. Ez a körösi vasszorgalom, a nagyban elterjedt öntözés eredménye.

A kisebb telepeken, ahol kevesebbet tudnak egyszerre mérni, a múlt évekhez hason- • lóan bevezették az átlagsúlyban való átvételt. Azért, hogy gyorsabban szabaduljanak, több termelő kérte: ne egyenként méregessék a paradicsomos ládákat, hanem a legutóbbi átadáskor mért átlagsúlyban vegyék át, s igy az átvételkor a ládákat csak meg kell

számolni és a fórumládák súlyát pedig a konzervgyárban alkalmazott 4 és fél kilós ládasúly szerint vonják le. Az egyformán telerakott ládáknál nemigen van súlykülönbség. Természetesen, ha a termelő kívánja, külön megmérik a ládákat.

A paradicsompaprikából egészben és vágva, csak a Gárdonyi utcai telepen, naponta 50—60 tonnát vesznek át. A fehérpaprika-termés az idén általában gyengén sikerült, bár a piacon vannak szép paprikák is. A kisebb fehér paprikát felszeletelve 9,50 forintos áron veszik át.

A kékszilva- és az uborkabeszállítás a végét járja.

K. L.

család nyaralt, és 4 gyermekbeutalót használtunk ki. Az első cserkeszőlői turnus mindig a nyugdíjasainké, akik élnek is e lehetőséggel, de örvendetes, hogy az emberek üdülési kedve úgy általában is évről évr© nő.

Egyetértésben

— A jent elmondottak jól mutatják az önállóság gyakorlati előnyeit. Mégis, üzemen belül, a jó szakszervezeti munka érvényesülését miben látja?

— Mindenekelőtt a gazdasági, és pártvezetéssel való jó összhangban. A nagyobb gazdasági, és mozgalmi önállóság az előzőeknél is jobban föltételezi a szoros kapcsolatot, az intézkedéseknek, döntéseknek csak akkor van hasznuk, ha egyetértésben születnek. Természetesen nincs itt szó érdekek, elvek feladásáról a másik javára.

— Mindenki tudja, az ember élete nemcsak a szűkén értelmezett üzemi munkából áll, de mivel a boldoguláshoz ez a legfontosabb, ezért ahhoz mind a belső, mind pedig a külső föltételeket meg kell teremteni. Úgy érezzük, amennyire a lehetőségek ezt megengedik, a szakszervezet az új körülmények között méginkább eleget tud tenni e kívánalmaknak.

Miklay Jenő

Dolgozók, nyugdíjasok

Dűlők között, nádfedé! alatt

Tanyán is lehet jól élni

A hatalmas fűzfa alatt gé- meskút magasodik. Mellette három jól megtermett kutya éktelen csaholásba kezd. Vicsorogva védik a portát:

— Kit keres? — dugja ki a fejét az ajtón a fiatalasszony.

— Mucsi Jánosnét — mondom.

— Az én vagyok. Ne féljen a kutyáktól — int, majd rászól az ebekre:

— Hallgassatok már!

— Hogy, élnek itt? — kérdezem már a hűvös szobában.

— Eléggé jól. A férjem a Hunyadi Tsz-ben dolgozik és nem panaszkodhatunk. Én pedig bedolgozó vagyok Mindszentre, otthonkákat varrók.

Körbepillantok, a falakon gyerekképek.

— A gyerekei még tanulnak?

— Is-is. Hármat szültem.

Közülük kettő még iskolába jár. Ök kollégiumban laknak.

Úgy gondolom, ez érthető, hiszen fárasztó lenne ide mindennap kikerekeznd. A na- gyobbiknak már családja van, két szép unokám.

Hirtelen tárnát váltunk, a háztáji munkáról esik szó:

— Kukoricát termelünk és állatokat nevelek. Ez némileg jövedelmez is.

— Bejár a városba?

— Heti egy-két alkalommal.

P . tol«! ' 4“ - 'i

A tehenészeti telepen serény munka folyik.

Iferpai Mihály unokájának magyaráz.

Egy időben, két színhelyen

Versenyző pedagógusok

A pedagógusok megyei szabadtéri versenyeit négy sportág oan, Ceglédre tervezték.

Kispályás labdarúgásban négy csoportban 15 csapat vetélkedett, salakos pályán és 2x15 perces játékidejű találkozókon. A csere nélküli körösiek (Szabó — Erdey, Szant- grógi, Varga, Hegedűs, Deák) balszerencsések vo'taki Százhalombattával 1-1-re, a dabasi körzetiekkel 2-3-ra végeztek, majd a helyosztón a gödöl- lőieket 8-0-ra legyőzték és végül az ötödik heiyen végezték.

Férfikézilabdában tizenhármán voltak a körösiek. Mivel a focival párhuzamosan folytak a mérkőzések, előfordult, hogy az azonos játékosok miatt létszámhiányosak voltak. A szoros mezőnyben négy mérkőzésből hármat megnyertek, egyet elvesztettek és végül negyedikek lettek. A kézi- labdás nőknél 12 csapat vetélkedett. A körösi lányok derekasan helytálltak és végül a harmadik helyen végeztek.

Asztalitenisz

Az őszi asztalitenisz-nagyüzem máris beindult: legutóbb

3—3 eseményre voltak hivatalosak e sportág helyi hívei.

Az NB III-as férficsapatbajnokságban, idegenben: Békéscsabai Konzervgyár—Nk. Kinizsi 10-6. Nagykőrösiek: Varga (4), Erdey (1), Szakács (1), Szily. A múlt évben még NB II-es ellenfelüknél jól helytálltak az asztaliteniszezők. A körösiek másnapra kérték a Békéscsabai Előre Spartacus elleni mérkőzésüket takarékossági okokból, de az előrehozatalba ellenfelük nem egyezett bele, és így az az eredeti időpontban, 22-én lesz.

Idegenben játszották első kettős megyei csapatbainoki mérkőzésüket férfiasztaliteni- szezőink. A felnőtteknél biztos győzelem született, az idén már páros játék nélküli rajton. Az ifiknél az ellenfél jobo volt a fiatalabb körösieknél. Nk. Kinizsi II.—Gödi Tsz SK 11-5; győztesek: Pörge Gy.

(4), Perlaki (3), S. Tóth (2), es Pörge Z. (2). Gödi Tsz SK ifi —Nk. Kinizsi ifi 6-3; Fakan 2 és Oláh 1 győzelmet szerzett.

Egy időben két színhelyen rendezték a megyei ifjúsági tízek bajnokságát, s mindkét nemnél 1—1 fő képviselhette a Kinizsit. Monoron a leányoknál a jól versenyző Holló Julianna harmadik lett, Ve- csésen a fiúk közül Nagy Péter a hetedik helyen végzett.

Cselgáncs

A Nk. Kinizsi cselgáncsozói egy időben két versenyen szerepeltek.

Békésen a körzeti úttörő I— II. korcsoportos rangsorversenyen tíz egyesület 150 versenyzője között ott volt 3 körösi fiatal is és remekül szerepelve ezüstéremnél alább nem adták. I. korcsoport, 38 kg-ban (14 induló): 1. Perlaki István, 2. Utasi Gábor. II. korcsoport, 32 kg-ban (9 induló): 1. Farkas Gábor.

Debrecenben az országos ifjúsági II. korcsoportos rangsorversenyen igen erős volt a mezőny. Az egyedüli kinizsis, Cselóczki Attila népes súlycsoportjában nem jutott a legjobb hat közé.

S. Z.

Szerdai sportműsor Labdarúgás

Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Konzervgyári KISZ II.—Információtechnika, 17 óra: Tormási Építőipari Kisszövetkezet— Konzervgyári KISZ I.; Ifjúsági-sporttelep, 16 óra: Város- gazdálkodás—TRAKIS, 17 óra: Mészáros Tsz—Törteli Tsz; Vági-lakótelepi pálya, 16 óra: Amatőr MTE—Gimnázium, 17 óra: Arany Tsz—Pedagógusok, városi kispályás bajnoki mérkőzés.

Veszek élelmiszert, aztán hazajövök. Szórakozás szinte semmi.

— Van villany?

— Itt igen. A rezsim, ha érdekli, elmondom. Az áramért 221, háztájiadóba 800 forintot fizetek. Hát... ennyi!

Földeken, mezőkön indulok tovább, amelyet szinte kettészel a pesti út. Jókora dohányültetvény mellett haladok. A tulajdonost, Papp Ambrust szólítom meg:

— Mióta termeli a dohányt?

— Már hat éve. Nem a saját céljaimra, hiszen nem is dohányzom. Egyébként ez a telkem és a városban lakom. Leszázalékolt nyugdíjas vagyok. A kerti dohányt leszárítom és eladom a dohánygyárnak.

— Mekkora ez a háztáji?

— Mindössze egy hold, de igyekszem jól gazdálkodni rajta. A múlt évben 50 ezer forint értéket is megtermeltem.

A Lencsés-dűlő 27. szám alatt levő tanyát gyümölcsfák veszik körül. A távolban látható a szőlő, a paradicsom.

— A paradicsomot a konzervgyárnak termelem. Velük van szerződésem.

Csikvár-dülő 21. A nádfede- les parasztház felkelti érdeklődésemet. Bekopogtatok:

— Herpai Mihály vagyok — mutatkozik be a nyugdíjas parasztember, aztán ömlik belőle a panasz.

— Beázik a tetőm, hiába kértem a tsz-t, hogy segítsenek megjavítani, semmi sem történt. Azért is fáj ez, mert 27 évig voltam aktív tsz-dol- gozó. Két munkahelyem volt, a konzervgyár és a tsz. Hát nem érdemelném meg?

— Ez a ház egyébként a sajátja?

— Nem — tárja szét a karját sajnálkozva —, hanem a tsz-é. Én már kértem deszkát meg gerendát, hogy megjavítsam, de nem adtak. Azt mondták, ha én meghalok, a földdel teszik egyenlővé.

— Mennyi lakbért fizet?

— Csak 50 forintot. A szobakonyha adója 30 forint.

— A nyugdíj?

— Nekem 2 ezer, a feleségemnek 1900 forint. Az sem sok. De azért állatokat tartunk és van a kert is. Szóval, élünk, éldegélünk. Már búcsúzom tőle, amikor megjegyzi: sajnos írni és olvasni nem tudok, ezért a feleségem olvassa fel az újságot. Ide a villany sincs bevezetve, petróleumlámpával világítunk. A víz sem iható, a fertőzött kút miatt. A szomszéd tud tiszta vizet adni.

Jól bent jártam már a nagykőrösi tanyavilágban, s tapasztaltam, hogy az itt élő emberek mindene a föld, amikor összetalálkoztam Szűcs Imre nyugdíjassal. A krumplit kapálta.

— Egy hold földön dolgozom. Hét éve lakom itt. Errefelé, mármint a Csikvár-dű- lőben nincs villany. Még mindig petróleummal világítok. Este meg a hold világít. Már megszoktam. Egész nap a kertben vagyok, azt gondozom. A lányom vasárnaponként kijön ide segíteni. A tsz- ben segédmunkás voltam, s 11 évet dolgoztam. Vannak állataink is, azokat nevelgetem. Tudja, egyhangú itt az élet.

— Írni, olvasni tud?

— Nem, de már nem is fogok megtanulni.

— Hogyan járnak be a városba?

— Télen gyalog, nyáron biciklivel. A nagy havat már megszoktuk.

A távolban két férfi vezet egy borjút. Az hirtelen megbokrosodik és futni kezd. A férfiak utána. Erős kezek ragadják meg, szarvára kötél kerül. Megpróbálják engedelmességre bírni, kevés sikerrel. Az egyik állatgondozó rájuk szól:

— Éppen úgy vagytok vele, mintha először fognátok meg a jószágot. De kár, hogy el van törve a lábam. Anyjuk! —• kiált oda a feleségének. — Segíts nekik!

Középkorú asszony lép ki a tornác elé. Kedves szóval csalogatja a jószágot. Lám, az asszonyi szónak még az is engedelmeskedik és besétál az istállóba.

— Kisprumik Péter vagyok — mondja az egyik állatgoiy^ dozó. Ez a szolgálati lakásom — bök a ház felé. Már 20 éve vagyok ezen a telepen.

— Ezek szerint a Mészátos János Tsz egyik szarvasmarhatelepén vagyok? — kérdezem kissé értetlenül.

Házigazdám meglepődik, s azt kérdezi:

— Miért, mire gondolt?

— Hát... hogy maszek szarvasmarha-telepen vagyok.

— Majdnem eltalálta, mert engedéllyel az én állataim is itt vannak. Van itt 300 darab növendék üsző, 40 disznó és három tehén. Az állatokra a villanypásztor vigyáz.

— Hogy telik egy napjuk?

— Reggel négykor kelünk, kihajtjuk az állatokat, este meg behajtjuk. Éjjel-nappal a telepen dolgozunk.

— Akkor maguk rengeteget keresnek?

— No, nem panaszkodhatunk.

— Iskolái?

— Pécelen állatgondozó képesítést szereztem és üszőtenyésztő tanfolyamot is végeztem.

— Milyen sikereket ért el a munkában?

— Még 1974-ben harmadik díjat nyertem a tejleadásért, és elmondhatom, hogy már 10 000 juhot termékenyítettem meg. A termelőszövetkezetnek háromszoros kiváló dolgozója vagyok. Van tehát erkölcsi és anyagi megbecsülésem.

— Elégedett ember?

— Igen. Szép házam, kocsim van. Mondom magának, jól él, ha jól dolgozik a tanyasi ember.

Nagy Péter János

Mozi

A Jedi visszatér. Színes amerikai sci-fi. Előadás 6 és 8 órakor.

A STÜDIÓMOZIBAN Vabank. Színes, szinkronizált lengyel bűnügyi filmvígjáték, fél 6-kor.

A KERTMOZIBAN A Jedi visszatér, fél 9-kor.

ISSN 0133—370» (Nagykörösi Hírfa;