Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
1984. SZEPTEMBER 19., SZERDA ismeretlen tettesek, ismeretlen időben !§§va tunt a dabasi strand? Szafcadicfőkeipanttá alakítják a parkot Az idősek és a fiatalok is jól emlékeznek Dabason a strandra, melynek ma már csak helyét láthatják az arra járók. A három és fél hektáros parkban pedig az ország egyik legnagyobb (70 méter hosszú, 30 méter széles) fürdőmedencéjét találták, még néhány évvel ezelőtt az úszósport hívei Az árnyas fák között kis- 2 medence és játszótér várta ^ a gyerekeket, falatozó i í pihenni és sörözni vágyó ? kát. Ezen kívül 36 kabin, ! « közös öltöző, jegypénztár ^ és az esti kivilágításhoz ^ szükséges lámpasor tarto- 2 zott a felszereléshez. Mind- 2 ez ma már nincs — eltűnt. A dokumesitárióban nsm szerepel A helybeliek pedig minden falugyűlésen szóvá teszik, hogy 1958—59-ben saját erejükből, nagyon sok társadalmi munkával teremtették meg a strandot, melyet csak 1980- ig élvezhettek. Azon a nyáron végleg bezárták a kaput, nemrég pedig a nyoma is eltűnt annak, hogy itt valamikor pihenni, sportolni, szórakozni lehetett. Dabas, városi jogú nagyközségi tanácsa hatósági osztályának vezetője idén tavasszal feljelentést tett, mely szerint ismeretlen tettes, ismeretlen időben a harmadik kerületben (Gyónón) levő, használaton kívül helyezett strandfürdőhöz tartozó kabinsort az összes tartozékokkal együtt lebontotta és az ott levő anyagokat (tégla, pala, nyílászáró szerkezetek, egyebek) a helyszínről elszállította. Az okozott kár több 10 ezer forint. Hová tűnt a dabasi strandfürdő összes kellékeivel együtt? Erről a valóban különös ügyről beszélgettünk Pétiké Já- nosné dr.-ral, a nagyközségi tanács elnökével, és Vörös Ferenccel, az építőipari költség- vetési üzem vezetőjével. Furcsa história, mely azzal kezdődik, hogy az értékes, egykor reprezentatív létesítmény a tanácsi dokumentációban nem szerepel. Ma már nem fellelhetők a tervezési és az engedélyezési iratok, sőt vízjogi engedély sincs — lehet, hogy r. n is volt soha. Kétségtelen viszont, hogy a strand létezett, kezdetben a helyi tanács üzemeltette, majd 1972- ben az építőipari költségvetési üzem vette át a feladatot. Nyolc évvel ezután azonban a KÖJÁL olyan hiányosságokat állapított meg, melyek megszüntetése költséges felújítási munkákat tett szükségessé. Pénz nem volt erre a célra, a felső szervektől is hiába kérték, és eredménytelenek maradtak a PVCSV-vel folytatott tárgyalások éppúgy, mint az újságban feladott apróhirdetések arról, hogy átadnák a strandot. Széthordják, ami található Az 1982-ben készített tanulmányterv szerint pedig a medence túlságosan mély fekvé sű, a telepítése elhibázott volt. Megállapították azt is, hogy a vízcsere rendkívül bonyolult és költségigényes, az egész létesítmény túlméretezett. A strand tehát továbbra is zárva maradt, ami azonban már nehezebben érthető, hogy a karbantartásáról, állagmegóvásáról nem gondoskodott senki. Aligha magyarázza ezt a feljegyzésben szereplő kitétel, amely szerint: „az idény jellegű strand sem intézménynek, sem vállalatnak nem minősül. Ellenőrzését, állagának megóvását sem jogszabály, sem belső szolgálati szabályzatok nem utalják senkinek a feladatkörébe.” Az idő vasfoga tehát kikezd te az épületeket, megrongálta a kerítést, mely az utóbbi években már legfeljebb jelképesen védte a létesítményt. A természeti kincsekben gazdag területen egykor két tó is volt, ezeknek a medre teljesen eliszaposodott. Az egykor ren dezett, gondozott park, ma már csak a pusztulás képét mutatja. Idén januárban történt egy tanácsülésen, hogy Balázs Béla tanácstag interpellált a következőképpen: már sokszor szóvátették különböző fórumokon, de továbbra is pusztul a strand, széthordják, ami ott fellelhető és nem törődik vele senki. A hatósági osztály vezetője ennek alapján tette meg feljelentését ismeretlen tettesek ellen. Három hónappal ezután pedig Balázs Béla elment a tanácsházára, ahol a tanácselnöknek felajánlotta, hogy kőműves kisiparos testvérével együtt lebontják a park területén található strandépületeket, az anyagokat elszállítják, saját céljaikra felhasználják és ellenértékeként mindketten két hetet dolgoznak az új iskola felépítésénél. Az egyezség megtörtént és a helybeliek aggodalmasan figyelték, hogy most már nyomai is eltűntek az egykor társadalmi munkával felépített, négy éve még létező strandfürdőnek. Rendbe hozzák, felépítik Az emberek nem nyugodtak bele a történtekbe, hiszen a szabad idő kellemes eltöltése, a gyerekek úszásoktatása ma még inkább igény, mint annakidején. Strand, uszoda pedig nincs a környéken, és BudaHgyefaezteto eset Súlyos vegyszermérgezés Súlyos vegyszermérgezés történt a hét elején Bernece- barátiban. Csak a körzeti orvos gyors beavatkozása menthette meg négy helyi lakos életét, akik tévedésből növényvédő szert fogyasztottak édespálinka helyett. A hét végén a fiuk esküvőjét ünnepelte a Gvenes-házas- pár, A családi esemény után a napokig tartó pakolás közben bőven jutott az italt tartalmazó üvegek közül a pincébe, ahol többek között a növényvédő szert is tárolták. Kedden este a helyi kis üzemben a délutános műszakot, befejező két rokon bekopogott Gycne- sékhez. A házigazda még mindig a naav eseményt ünnepelve itallal kínálta meg a vendégeket Azonban a pincéből a pálinka helvett a vodkís- üvegbon tartott, szerves foszfátot tartalmazó méreg került az asztalra, majd a poharakba. A fogyasztás után perceken belül jelentkeztek a mérgezés tünetei. Dr. Juhász István helyi körzeti orvos gyors beavatkozása életet mentett ugyan, de ketten életveszélyes állapotban kerültek a budapesti Tétényi úti kórházba. A két könnyebb mérgezést szenvedőt előbb a váci Szőnyi Tibor kórházba, innen a budapesti Korányi kórházba szállították. A betegek állapota javult, de a házigazda még mindig nincs túl az életveszélyen. Ez a bernecebaráti eset is intő példa arra, hogy a házaknál tartott vegyszereket olyan helyen kell tárolni, és olyan jelzésekkel kell ellátni, amelyek hasonló tévedéseknek még a lehetőségét is kizárják. S. J. pestre vagy Kecskemétre kell utazni annak, aki úszni akar. Az építőipari és költségvetési üzem júliusi munkásgyű lésén született meg az elhatá' rozás, hogy részben társadalmi munkával, szabadidőközponttá alakítják a területet. Kitisztítják az eliszaposodott tavakat, melyekbe halakat te lepítenek és rend'be hozzák a strandot. Nagy terv ez, melynek végrehajtásához egyetlen, viszonylag kis létszámú üzem dolgozóinak a tenniakarása nem elegendő, de partnernek már első lépésnél megnyerték a környék legnagyobb gazdái kodóját, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetet. A strand ügye tehát most már kedvező, új fordulatot vett. Miközben Pétiké Jánosné dr.-ral és Vörös Ferenccel beszélgettünk, felidéztük a korábbi feljegyzésekben szereplő ellenérveket is, melyek szerint a létesítmény nem volt kellően kihasználva, ráfizetéssel tudták csak fenntartani. Ám ma már úgy látják, hogy ha törődnek vele, és valóban igényes szolgáltatásokat nyújtanak, megfelelő forgalomra lehet számítani. A városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a javaslatot, és átadta a területet a két gazdálkodó szervezet kezelésébe. A tanács vízjogi engedélyt kér, hozzájárul a szabadidőközpont, a horgászóterület kialakításához és a strand helyreállításához. Kétségtelen, hogy könnyebb dolog lett volna a meglevő berendezéseket karbantartani, mint újat építeni, de ezen ma már nem tudnak változtatni. Az eset tanulságait csak a jövőben lehet hasznosítani, ösz- szei hozzákezdenek a munkához és a tervek szerint két év múlva szabadidőközpont, strand lesz a ma még elhanyagolt parkban. Gál Judit Szállítanak, ha fizetnek Texefektro-hír A budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet tavaly lényegesen több árut adott el külföldön is, mint azelőtt bármi kor: tőkés exportjuk például megduplázódott, s elérte a 39 millió forintot. Jelentősen bővültek piaci kapcsolataik is — egyre több partnerük van az NSZK-ban, Franciaországban és Svájcban —, s ez jó alapot teremtett az újabb tervek megfogalmazásához. Ezek közül az egyik leglényegesebb; bővítik külpiaci tevékenységüket, s még több terméküket adják el külföldön. Jó jelnek látszott, hogy az elmúlt év végén már 140 ezer darabos francia bőrönd- megrendelés volt a birtokukban, s ezt az üzletet ugyanazzal a céggel kötötték meg, amely a budaörsiektől 1983- ban 95 ezer bőröndöt vett meg. A svéd Aga-cég is immár hagyományos partnereik közé tartozik, s ők is nagyobb mennyiségű lángvágó és más termék vásárlását jelezték. Ezek alapján a Texelekt- róniáil erre az évre több m'nt 45 millió forintnyi tőkés exporttervet állítottak össze. Már most látszik, hogy — rajtuk kívül álló okok miatt — ezt nem tudják teljesíteni. A francia vevő, bár a megállapodásban vállalta, nem tudta beszerezni a bőröndök gyártásához szükséges műbőrt, s ezért közölte a szövetkezettel, hogy csak akkor tartja fenn megrendelését, ha az alapanyagot is a magyar fél vásárolja meg. Ez meg is történt, ám közben újabb nehézség adódott; a külföldi partner pénzügyi gondjai miatt a fizetések elhúzódtak, ezért csak úgy volt hajlandó a Texelektro megkezdeni a szállításokat, ha azt azonnal kifizetik. Nos, ne mélyedjünk el jobban ebben a történetben, hiszen ennél sokkal fontosabb, hogy a budaörsiek gyorsan észbe kaptak, s új külföldi vevők után néztek. Hamarosan találtak is. Prognózis a termelőknek Kecskeméten 1959 szeptemberében kezdte meg — az országban másodikként — működését az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai obszervatóriuma. A Zöldségtermesztés! Kutató Intézet mellett működő meteorológiai állomás a zöldségfélék, a szőlő és más növények időjárással és éghajlattal összefüggő életfolyamatait vizsgálja, emellett szolgáltatnak adatokat az országos időjárási jelentésekhez is. Jubileumuk alkalmából az intézet eddigi munkájáról tudományos tanácskozáson is számot vetnek. Nincs megállás Több tégla Solymárról Befejeződik lassan az építkezések lázas időszaka, ez azonban csak némi könnyebbséget jelent a téglaiparnak, amely oly nehezen képes követni az ugrásszerűen megnövekedett igényeket. Pedig roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy enyhítsék a hiányt, A Budai Téglaipari Vállalat például a tervéhez viszonyítva 22 millió 160 ezer kisméretű téglaegységnyi falazóanyag többletet termelt, amely az előző év azonos időszakának mennyiségét 23 millió 726 ezerrel haladta meg. A tetemes különbség döntően a Solymár 1-es, korszerű üzemnek köszönhető, amely idén már teljes felfutást produkált. Az indulás utáni 2 miiílió 260 ezer téglával szemben ez évMég egyszer a ménekről Ugyanazt!! az oldalán állnak Néhány héttel ezelőtt vegyszer okozta méhpusztulásről számoltunk be Dömsödről. Az esetet nem súlyossága, hanem sajnálatosan gyakori és jellemző volta tette üggyé. Nem sokkal a riport megjelenése után, az élet újabb szomorú esettel bizonyította, hogy a hasznos kis rovarokra leselkedő veszélyek valósak. Míg Dömsödön csupán tíz, a szentmártonkátai Kossuth Tsz területén csaknem kétszázharminc méhcsalád pusztult cl. Az ok itt is, akárcsak az előző esetben a levegőből végrehajtott vegyszeres növényvédelem volt. hasznát, nagyszerű eredményeit a szövetkezetek, gazdaságok élvezik. Méz és megporzás A dömsödi Dózsa Tsz termelési igazgatójának, Béres Mihálynak a szobájában gyülekeznek a helyi — igen jól működő — szakcsoport méhészei. Témánk: hogyan lehetne elejét venni a nagyobb méhpusztulásnak? — Leszögezve, hogy védekezni mindenképpen szükséges a mezőgazdasági kultúrákon jelentkező kártevők ellen, állítom, a szövetkezet mindig a legtöbbet tette azért, hogy a méhek ne károsodjanak a növényvédelem miatt — mondja Balogh Károly agrokémiai ágazatvezető. — Méhkímélő technológiát dolgoztunk ki és még a szélirányt is figyelembe vesszük a permetezés megkezdése előtt. Egyetértőleg bólogatnak a méhészek, akkor is, amikor Béres Mihály elmondja, hogy két éve a tsz szállította biztonságos helyre a kaptárokat, amikor kiderült: azokat a táblákat, ahová a kis bogarakat telepítették, sürgősen permetezni kell. — Megérdemlik a méhészek a törődést, hiszen nemcsak a méz eladásával juttatják valutához az országot — mondja id. Fabula István. — Ennél is fontosabb az a munka. amelyet a méhek a meg- porzással végeznek. Ennek Nsra megtűrtek Ma már nem ritkaság, hogy tsz-ek szerződést kötnek méhészekkel. Nemcsak egyszerűen eltűrik, megengedik, hogy földjük, gyümölcsöseik közelében lerakodjanak, hanem fizetnek is érte, vagy vállalják a szállítást. — Ha a szövetkezet valóban odafigyel a méhészek érdekeire. amelyek valahol az ő érdekeikkel is közösek, akkor nem szükséges szerződés vagy más írás — mondja Csernus László, a méhegész- ségügyi felelős. — Viszont nagyobb fegyelmet kérhetnek a méhészektől. Aki nem jelenti be a tsz-nek és a tanácsnak, hogy hol telepedett le, annak a méheit nehéz megvédeni. És akkor is lehetetlen a növényvédelem, ha egv táblát minden oldalról kaptárak szegélyeznél' . — Nagyon aktuális gond a vegyszerezés kérdése — veszi át a szót Sass Gyula, a méhész szakcsoport elnöke, meglobogtatva a Méhészet című folyóiratot. — Egész sor esetet sorol fel az újság, amely méhpusztuláshoz vezetett. Nálunk szerencsére ilyen kirívó szabálytalanságokat nem tapasztaltunk, de sok helyen azért következik be a tragédia, mert erősebb mérgeket alkalmaznak az előírtnál, vagy úgy keverik össze a vegyszereket, hogy az új permet már halálos a méhekre. Átértékelődik A beszélgetés során kiderül. hogy a dömsödi méhészek és a tsz azonos oldalon állnak, de a kapcsolatot — különösen, ha baj történik — megnehezítik a jogszabályok. Ezek például úgy rendelkeznek, hogy 24 órával a permetezés előtt kell értesíteni a tanácsot a védekezés idejéről. Ez nemcsak hétvégeken nem elegendő idő a tanácsnak arra, hogy értesítse a méhészeket. A legtöbb gazdaság ennél jóval előbb jelzi a szólás idejét, viszont ha egyszer mégis csupán a 24 órás határidőt tartanák, és ilyenkor következne be a baj. nehezen lehetne szót emelni, hiszen az engedélyezett időt betartották. Kiderült, hogy a cikk elején említett tíz méhcsalád elpusztulásáért nem a Dózsa Tsz a felelős, de az is világossá vált. hogy a méhésznek bejelentkezése körül is lehetnek gondok. Aki évek óta szóban jelzi a növényvédelmi felelősnek, vagy mással üzen neki, az bizony nehéz és kényes helyzetbe kerülhet, ha baj van. Jav járt az idős méhész is. Ügyének, kárigényének intézését a tsz jogtanácsosa veszi kézbe. Ügy tűnik, Dömsödön a kapcsolat átértékelődik ... M. K. ben eddig huszonöt és fél mii- Hónál tartanák. A Budai Téglaipari Vállalat éves tervében 28 millió darab tégla legyártása szerepelt, de a többletműszakok — szombat-vasárnap — eredményeképpen előreláthatólag 40 milliónyi hagyja el a gyárakat. Ehhez az szükséges, hogy a gépállás miatt kiesett órákat is behozzák, mégpedig éjszakai műszakban. A hagyományos gyárakban, nagy nehézségei* árán bár, dé szintén szerveznek többletműszakokat, az elkerülhetetlenül szükséges javításokra — hisz a gépek erőteljesen elhasználódnak —* a vállalat gyáraiban ciklusosán kerül sor, ezzel is csökkentve* akiesést. ■ Itt mondjuk el, hogy a Budai Téglaipari Vállalat közkedveltté lett poroton téglájával gondjai voltak — vannak — a vállalatnak. Nem kaptak , ugyanis kellő mennyiségű po- lisztirol gyöngyöt, amely a tégla porózusságát biztosítja, így fennakadás volt a termelésében. E hónapban azonban megérkezett a fontos alkotóanyag, s rövidesen folytatódik a gyártás a Solymár II. üzemben. Miután azonban hasonló nehézségekre a jövőben is számítani lehet, a vállalat gyártmányfejlesztési tervei között szerepel olyan hazai alapanyagot találni, amely jól helyettesíti az import sztiirolport. A feladat nem könnyű, már csak azért sem, mert a hőszigetelőképességgel szemben 1986-tól fokozódnak a követelmények; a mainál szigorúbb szabvány lép életbe. A Budai Téglaipari Vállalat mennyiségi teljesítését tovább fokozni nem képes, éppen ezért kongresszusi felajánlásaik a hatékony és főként a minőségi munkára irányulnak. Gyarapodó Ráckeve Határidőre Az öregek napközi otthona és a távbeszélő hálózat fejlesztése mellett jelentős beruházásnak számít Ráckevén a Baross utca és a Marossy utca sarkán épülő új családi ikerház. A kivitelező a Ráckevei Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme. Már befejezték az előkészítő műveleteket, a zsaluzást, az alap és a lábazat betonozását, helyükön vannak a nyílászárók, az íváthidaló szerkezetek, a födémpanelek. Elkészült a betonkoszorú-válaszfal, az alap- és a kéménypillér. A költségvetési üzem október harmincadikén kívánja átadni az épületet, melyre eddig több mint négyszázezer forintot fordítottak. A tanács e létesítményre célcsoportos állami támogatást kapott.
