Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

1984. SZEPTEMBER 19., SZERDA ismeretlen tettesek, ismeretlen időben !§§va tunt a dabasi strand? Szafcadicfőkeipanttá alakítják a parkot Az idősek és a fiatalok is jól emlékeznek Dabason a strandra, melynek ma már csak helyét láthatják az ar­ra járók. A három és fél hektáros parkban pedig az ország egyik legnagyobb (70 méter hosszú, 30 méter széles) fürdőmedencéjét ta­lálták, még néhány évvel ezelőtt az úszósport hívei Az árnyas fák között kis- 2 medence és játszótér várta ^ a gyerekeket, falatozó i í pihenni és sörözni vágyó ? kát. Ezen kívül 36 kabin, ! « közös öltöző, jegypénztár ^ és az esti kivilágításhoz ^ szükséges lámpasor tarto- 2 zott a felszereléshez. Mind- 2 ez ma már nincs — eltűnt. A dokumesitárióban nsm szerepel A helybeliek pedig minden falugyűlésen szóvá teszik, hogy 1958—59-ben saját ere­jükből, nagyon sok társadalmi munkával teremtették meg a strandot, melyet csak 1980- ig élvezhettek. Azon a nyáron végleg bezárták a kaput, nem­rég pedig a nyoma is eltűnt annak, hogy itt valamikor pi­henni, sportolni, szórakozni le­hetett. Dabas, városi jogú nagyköz­ségi tanácsa hatósági osztályá­nak vezetője idén tavasszal feljelentést tett, mely szerint ismeretlen tettes, ismeretlen időben a harmadik kerületben (Gyónón) levő, használaton kívül helyezett strandfürdőhöz tartozó kabinsort az összes tar­tozékokkal együtt lebontotta és az ott levő anyagokat (tég­la, pala, nyílászáró szerkeze­tek, egyebek) a helyszínről el­szállította. Az okozott kár több 10 ezer forint. Hová tűnt a dabasi strand­fürdő összes kellékeivel együtt? Erről a valóban különös ügy­ről beszélgettünk Pétiké Já- nosné dr.-ral, a nagyközségi tanács elnökével, és Vörös Fe­renccel, az építőipari költség- vetési üzem vezetőjével. Furcsa história, mely azzal kezdődik, hogy az értékes, egykor reprezentatív létesít­mény a tanácsi dokumentáció­ban nem szerepel. Ma már nem fellelhetők a tervezési és az engedélyezési iratok, sőt vízjogi engedély sincs — lehet, hogy r. n is volt soha. Kétség­telen viszont, hogy a strand létezett, kezdetben a helyi ta­nács üzemeltette, majd 1972- ben az építőipari költségveté­si üzem vette át a feladatot. Nyolc évvel ezután azonban a KÖJÁL olyan hiányosságo­kat állapított meg, melyek megszüntetése költséges fel­újítási munkákat tett szüksé­gessé. Pénz nem volt erre a célra, a felső szervektől is hiá­ba kérték, és eredménytele­nek maradtak a PVCSV-vel folytatott tárgyalások éppúgy, mint az újságban feladott ap­róhirdetések arról, hogy átad­nák a strandot. Széthordják, ami található Az 1982-ben készített tanul­mányterv szerint pedig a me­dence túlságosan mély fekvé sű, a telepítése elhibázott volt. Megállapították azt is, hogy a vízcsere rendkívül bonyolult és költségigényes, az egész lé­tesítmény túlméretezett. A strand tehát továbbra is zárva maradt, ami azonban már nehezebben érthető, hogy a karbantartásáról, állagmeg­óvásáról nem gondoskodott senki. Aligha magyarázza ezt a feljegyzésben szereplő kité­tel, amely szerint: „az idény jellegű strand sem intézmény­nek, sem vállalatnak nem mi­nősül. Ellenőrzését, állagának megóvását sem jogszabály, sem belső szolgálati szabályzatok nem utalják senkinek a fel­adatkörébe.” Az idő vasfoga tehát kikezd te az épületeket, megrongálta a kerítést, mely az utóbbi években már legfeljebb jelké­pesen védte a létesítményt. A természeti kincsekben gazdag területen egykor két tó is volt, ezeknek a medre teljesen el­iszaposodott. Az egykor ren dezett, gondozott park, ma már csak a pusztulás képét mutatja. Idén januárban történt egy tanácsülésen, hogy Balázs Bé­la tanácstag interpellált a kö­vetkezőképpen: már sokszor szóvátették különböző fórumo­kon, de továbbra is pusztul a strand, széthordják, ami ott fellelhető és nem törődik vele senki. A hatósági osztály vezetője ennek alapján tette meg fel­jelentését ismeretlen tettesek ellen. Három hónappal ezután pe­dig Balázs Béla elment a ta­nácsházára, ahol a tanácsel­nöknek felajánlotta, hogy kő­műves kisiparos testvérével együtt lebontják a park terü­letén található strandépülete­ket, az anyagokat elszállítják, saját céljaikra felhasználják és ellenértékeként mindketten két hetet dolgoznak az új is­kola felépítésénél. Az egyezség megtörtént és a helybeliek aggodalmasan fi­gyelték, hogy most már nyo­mai is eltűntek az egykor tár­sadalmi munkával felépített, négy éve még létező strandfür­dőnek. Rendbe hozzák, felépítik Az emberek nem nyugodtak bele a történtekbe, hiszen a szabad idő kellemes eltöltése, a gyerekek úszásoktatása ma még inkább igény, mint annak­idején. Strand, uszoda pedig nincs a környéken, és Buda­Hgyefaezteto eset Súlyos vegyszermérgezés Súlyos vegyszermérgezés történt a hét elején Bernece- barátiban. Csak a körzeti or­vos gyors beavatkozása ment­hette meg négy helyi lakos életét, akik tévedésből nö­vényvédő szert fogyasztottak édespálinka helyett. A hét végén a fiuk esküvő­jét ünnepelte a Gvenes-házas- pár, A családi esemény után a napokig tartó pakolás közben bőven jutott az italt tartal­mazó üvegek közül a pincébe, ahol többek között a növény­védő szert is tárolták. Kedden este a helyi kis üzemben a délutános műszakot, befejező két rokon bekopogott Gycne- sékhez. A házigazda még min­dig a naav eseményt ünnepel­ve itallal kínálta meg a ven­dégeket Azonban a pincéből a pálinka helvett a vodkís- üvegbon tartott, szerves fosz­fátot tartalmazó méreg került az asztalra, majd a poharak­ba. A fogyasztás után perceken belül jelentkeztek a mérgezés tünetei. Dr. Juhász István he­lyi körzeti orvos gyors be­avatkozása életet mentett ugyan, de ketten életveszélyes állapotban kerültek a budapes­ti Tétényi úti kórházba. A két könnyebb mérgezést szen­vedőt előbb a váci Szőnyi Ti­bor kórházba, innen a buda­pesti Korányi kórházba szállí­tották. A betegek állapota javult, de a házigazda még mindig nincs túl az életveszélyen. Ez a bernecebaráti eset is intő példa arra, hogy a há­zaknál tartott vegyszereket olyan helyen kell tárolni, és olyan jelzésekkel kell ellátni, amelyek hasonló tévedések­nek még a lehetőségét is ki­zárják. S. J. pestre vagy Kecskemétre kell utazni annak, aki úszni akar. Az építőipari és költségve­tési üzem júliusi munkásgyű lésén született meg az elhatá' rozás, hogy részben társadal­mi munkával, szabadidőköz­ponttá alakítják a területet. Kitisztítják az eliszaposodott tavakat, melyekbe halakat te lepítenek és rend'be hozzák a strandot. Nagy terv ez, melynek vég­rehajtásához egyetlen, vi­szonylag kis létszámú üzem dolgozóinak a tenniakarása nem elegendő, de partnernek már első lépésnél megnyerték a környék legnagyobb gazdái kodóját, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetet. A strand ügye tehát most már kedvező, új fordulatot vett. Miközben Pétiké Jánosné dr.-ral és Vörös Ferenccel be­szélgettünk, felidéztük a ko­rábbi feljegyzésekben szerep­lő ellenérveket is, melyek sze­rint a létesítmény nem volt kellően kihasználva, ráfizetés­sel tudták csak fenntartani. Ám ma már úgy látják, hogy ha törődnek vele, és valóban igényes szolgáltatásokat nyúj­tanak, megfelelő forgalomra lehet számítani. A városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a javaslatot, és át­adta a területet a két gazdál­kodó szervezet kezelésébe. A tanács vízjogi engedélyt kér, hozzájárul a szabadidőközpont, a horgászóterület kialakításá­hoz és a strand helyreállításá­hoz. Kétségtelen, hogy könnyebb dolog lett volna a meglevő berendezéseket karbantartani, mint újat építeni, de ezen ma már nem tudnak változtatni. Az eset tanulságait csak a jö­vőben lehet hasznosítani, ösz- szei hozzákezdenek a munká­hoz és a tervek szerint két év múlva szabadidőközpont, strand lesz a ma még elha­nyagolt parkban. Gál Judit Szállítanak, ha fizetnek Texefektro-hír A budaörsi Texelektro Ipa­ri Szövetkezet tavaly lényege­sen több árut adott el kül­földön is, mint azelőtt bármi kor: tőkés exportjuk például megduplázódott, s elérte a 39 millió forintot. Jelentősen bő­vültek piaci kapcsolataik is — egyre több partnerük van az NSZK-ban, Franciaország­ban és Svájcban —, s ez jó alapot teremtett az újabb ter­vek megfogalmazásához. Ezek közül az egyik leglé­nyegesebb; bővítik külpiaci tevékenységüket, s még több terméküket adják el külföl­dön. Jó jelnek látszott, hogy az elmúlt év végén már 140 ezer darabos francia bőrönd- megrendelés volt a birtokuk­ban, s ezt az üzletet ugyan­azzal a céggel kötötték meg, amely a budaörsiektől 1983- ban 95 ezer bőröndöt vett meg. A svéd Aga-cég is im­már hagyományos partnereik közé tartozik, s ők is na­gyobb mennyiségű lángvágó és más termék vásárlását jelez­ték. Ezek alapján a Texelekt- róniáil erre az évre több m'nt 45 millió forintnyi tőkés exporttervet állítottak össze. Már most látszik, hogy — rajtuk kívül álló okok miatt — ezt nem tudják teljesíteni. A francia vevő, bár a meg­állapodásban vállalta, nem tudta beszerezni a bőröndök gyártásához szükséges műbőrt, s ezért közölte a szövetkezet­tel, hogy csak akkor tartja fenn megrendelését, ha az alapanyagot is a magyar fél vásárolja meg. Ez meg is tör­tént, ám közben újabb nehéz­ség adódott; a külföldi part­ner pénzügyi gondjai miatt a fizetések elhúzódtak, ezért csak úgy volt hajlandó a Texelektro megkezdeni a szál­lításokat, ha azt azonnal kifi­zetik. Nos, ne mélyedjünk el job­ban ebben a történetben, hi­szen ennél sokkal fontosabb, hogy a budaörsiek gyorsan észbe kaptak, s új külföldi vevők után néztek. Hamaro­san találtak is. Prognózis a termelőknek Kecskeméten 1959 szeptemberében kezdte meg — az ország­ban másodikként — működését az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai obszervatóriuma. A Zöldségter­mesztés! Kutató Intézet mellett működő meteorológiai állo­más a zöldségfélék, a szőlő és más növények időjárással és ég­hajlattal összefüggő életfolyamatait vizsgálja, emellett szol­gáltatnak adatokat az országos időjárási jelentésekhez is. Ju­bileumuk alkalmából az intézet eddigi munkájáról tudomá­nyos tanácskozáson is számot vetnek. Nincs megállás Több tégla Solymárról Befejeződik lassan az építke­zések lázas időszaka, ez azon­ban csak némi könnyebbséget jelent a téglaiparnak, amely oly nehezen képes követni az ugrásszerűen megnövekedett igényeket. Pedig roppant erő­feszítéseket tesznek, hogy eny­hítsék a hiányt, A Budai Tég­laipari Vállalat például a ter­véhez viszonyítva 22 millió 160 ezer kisméretű téglaegységnyi falazóanyag többletet termelt, amely az előző év azonos idő­szakának mennyiségét 23 mil­lió 726 ezerrel haladta meg. A tetemes különbség döntően a Solymár 1-es, korszerű üzem­nek köszönhető, amely idén már teljes felfutást produkált. Az indulás utáni 2 miiílió 260 ezer téglával szemben ez év­Még egyszer a ménekről Ugyanazt!! az oldalán állnak Néhány héttel ezelőtt vegyszer okozta méhpusztulásről szá­moltunk be Dömsödről. Az esetet nem súlyossága, hanem sajnálatosan gyakori és jellemző volta tette üggyé. Nem sok­kal a riport megjelenése után, az élet újabb szomorú esettel bizonyította, hogy a hasznos kis rovarokra leselkedő veszélyek valósak. Míg Dömsödön csupán tíz, a szentmártonkátai Kos­suth Tsz területén csaknem kétszázharminc méhcsalád pusz­tult cl. Az ok itt is, akárcsak az előző esetben a levegőből végrehajtott vegyszeres növényvédelem volt. hasznát, nagyszerű eredmé­nyeit a szövetkezetek, gazda­ságok élvezik. Méz és megporzás A dömsödi Dózsa Tsz ter­melési igazgatójának, Béres Mihálynak a szobájában gyü­lekeznek a helyi — igen jól működő — szakcsoport méhé­szei. Témánk: hogyan lehet­ne elejét venni a nagyobb méhpusztulásnak? — Leszögezve, hogy véde­kezni mindenképpen szüksé­ges a mezőgazdasági kultúrá­kon jelentkező kártevők el­len, állítom, a szövetkezet mindig a legtöbbet tette azért, hogy a méhek ne károsodja­nak a növényvédelem miatt — mondja Balogh Károly agrokémiai ágazatvezető. — Méhkímélő technológiát dol­goztunk ki és még a szélirányt is figyelembe vesszük a per­metezés megkezdése előtt. Egyetértőleg bólogatnak a méhészek, akkor is, amikor Béres Mihály elmondja, hogy két éve a tsz szállította biz­tonságos helyre a kaptárokat, amikor kiderült: azokat a táb­lákat, ahová a kis bogarakat telepítették, sürgősen perme­tezni kell. — Megérdemlik a méhészek a törődést, hiszen nemcsak a méz eladásával juttatják va­lutához az országot — mond­ja id. Fabula István. — En­nél is fontosabb az a mun­ka. amelyet a méhek a meg- porzással végeznek. Ennek Nsra megtűrtek Ma már nem ritkaság, hogy tsz-ek szerződést kötnek mé­hészekkel. Nemcsak egysze­rűen eltűrik, megengedik, hogy földjük, gyümölcsöseik közelében lerakodjanak, ha­nem fizetnek is érte, vagy vállalják a szállítást. — Ha a szövetkezet való­ban odafigyel a méhészek ér­dekeire. amelyek valahol az ő érdekeikkel is közösek, ak­kor nem szükséges szerződés vagy más írás — mondja Csernus László, a méhegész- ségügyi felelős. — Viszont na­gyobb fegyelmet kérhetnek a méhészektől. Aki nem jelenti be a tsz-nek és a tanácsnak, hogy hol telepedett le, annak a méheit nehéz megvédeni. És akkor is lehetetlen a nö­vényvédelem, ha egv táblát minden oldalról kaptárak sze­gélyeznél' . — Nagyon aktuális gond a vegyszerezés kérdése — veszi át a szót Sass Gyula, a mé­hész szakcsoport elnöke, meg­lobogtatva a Méhészet című folyóiratot. — Egész sor ese­tet sorol fel az újság, amely méhpusztuláshoz vezetett. Ná­lunk szerencsére ilyen kirívó szabálytalanságokat nem ta­pasztaltunk, de sok helyen azért következik be a tra­gédia, mert erősebb mérgeket alkalmaznak az előírtnál, vagy úgy keverik össze a vegysze­reket, hogy az új permet már halálos a méhekre. Átértékelődik A beszélgetés során kide­rül. hogy a dömsödi méhészek és a tsz azonos oldalon áll­nak, de a kapcsolatot — kü­lönösen, ha baj történik — megnehezítik a jogszabályok. Ezek például úgy rendelkez­nek, hogy 24 órával a per­metezés előtt kell értesíteni a tanácsot a védekezés idejé­ről. Ez nemcsak hétvégeken nem elegendő idő a tanács­nak arra, hogy értesítse a méhészeket. A legtöbb gazda­ság ennél jóval előbb jelzi a szólás idejét, viszont ha egy­szer mégis csupán a 24 órás határidőt tartanák, és ilyen­kor következne be a baj. ne­hezen lehetne szót emelni, hi­szen az engedélyezett időt be­tartották. Kiderült, hogy a cikk ele­jén említett tíz méhcsalád el­pusztulásáért nem a Dózsa Tsz a felelős, de az is vilá­gossá vált. hogy a méhésznek bejelentkezése körül is lehet­nek gondok. Aki évek óta szóban jelzi a növényvédelmi felelősnek, vagy mással üzen neki, az bizony nehéz és ké­nyes helyzetbe kerülhet, ha baj van. Jav járt az idős méhész is. Ügyének, kárigényének in­tézését a tsz jogtanácsosa ve­szi kézbe. Ügy tűnik, Döm­södön a kapcsolat átértékelő­dik ... M. K. ben eddig huszonöt és fél mii- Hónál tartanák. A Budai Téglaipari Vállalat éves tervében 28 millió darab tégla legyártása szerepelt, de a többletműszakok — szom­bat-vasárnap — eredménye­képpen előreláthatólag 40 milliónyi hagyja el a gyárakat. Ehhez az szükséges, hogy a gépállás miatt kiesett órákat is behozzák, mégpedig éjszakai műszakban. A hagyományos gyárakban, nagy nehézségei* árán bár, dé szintén szervez­nek többletműszakokat, az el­kerülhetetlenül szükséges ja­vításokra — hisz a gépek erő­teljesen elhasználódnak —* a vállalat gyáraiban ciklusosán kerül sor, ezzel is csökkentve* akiesést. ■ Itt mondjuk el, hogy a Bu­dai Téglaipari Vállalat köz­kedveltté lett poroton téglájá­val gondjai voltak — vannak — a vállalatnak. Nem kaptak , ugyanis kellő mennyiségű po- lisztirol gyöngyöt, amely a tégla porózusságát biztosítja, így fennakadás volt a terme­lésében. E hónapban azonban megérkezett a fontos alkotó­anyag, s rövidesen folytatódik a gyártás a Solymár II. üzem­ben. Miután azonban hasonló nehézségekre a jövőben is szá­mítani lehet, a vállalat gyárt­mányfejlesztési tervei között szerepel olyan hazai alapanya­got találni, amely jól helyette­síti az import sztiirolport. A fel­adat nem könnyű, már csak azért sem, mert a hőszigetelő­képességgel szemben 1986-tól fokozódnak a követelmények; a mainál szigorúbb szabvány lép életbe. A Budai Téglaipari Vállalat mennyiségi teljesítését tovább fokozni nem képes, éppen ezért kongresszusi felajánlásaik a hatékony és főként a minősé­gi munkára irányulnak. Gyarapodó Ráckeve Határidőre Az öregek napközi otthona és a távbeszélő hálózat fejlesz­tése mellett jelentős beruhá­zásnak számít Ráckevén a Ba­ross utca és a Marossy utca sarkán épülő új családi iker­ház. A kivitelező a Ráckevei Nagyközségi Tanács költség­vetési üzeme. Már befejezték az előkészí­tő műveleteket, a zsaluzást, az alap és a lábazat betonozását, helyükön vannak a nyílászá­rók, az íváthidaló szerkezetek, a födémpanelek. Elkészült a betonkoszorú-válaszfal, az alap- és a kéménypillér. A költségvetési üzem októ­ber harmincadikén kívánja átadni az épületet, melyre ed­dig több mint négyszázezer fo­rintot fordítottak. A tanács e létesítményre célcsoportos ál­lami támogatást kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents