Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Csőié vállalkozók tündöklése és bukása A tanítvány felülmúlta mesterét Korábban már írtunk a hangzatos elnevezésű Tcchnocoop Gazdasági Társaság egyik részlegvezetőjének, Koncz Tamásnak a bűncselekményeiről. A vizsgálat azóta újabb fejleményeket hozott. A Pest megyei Főügyészségen most elkészült vádirat főszereplője Nacsa Imre, aki Koncz tanítványa volt cs úgy lát­szik, néhány dologban felülmúlta a mesterét. Szélesre tárt kiskapuk Az említett gazdasági tár­saságot a Booscoop Agráripari Közös Vállalat és a csepeli Du­na Termelőszövetkezet alapí­totta tavaly áprilisban, majd két hónap után a Kiskun Ter­melőszövetkezet is az alapítók sorába lépett. A cég székhelye Budaörsön van, telephelyük pedig — ahol a sorozatos csa­lások történtek — Tökölön. Ami a szervezeti felépítést illeti, a gazdasági társaság nem önálló jogi személy, saját ne­vében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállal­hat. A szerződés értelmében a gesztori feladatokat a Boos­coop látja el: vezeti a vagyoni nyilvántartást, a számviteli el­számolást és képviseli a céget. A gazdasági társaság üzemei, illetve azok keretében a rész­legek — önálló elszámolású egységek. A részlegvezetőknek önálló vállalkozási joguk van, de mint a továbbiakból kide­rül, nem mindegy, hogy mire vállalkoznak. A színhely tehát Tököl, ahol Nacsa Imre tavaly májusban — ekkor lépett a cég alkalma­zásába — azonnal a Flamex telőszigetelő részleg vezetője lett. Némi szépséghibája a do­lognak, hogy a vállalt munká­hoz nem volt képesítése és — éppúgy, mint a hozzá beosztott dolgozók — hasonló feladatok­kal korábban sem foglalkozott. Koncz Tamás, az Akvabit rész­leg vezetője vállalta a betaní­tását. Az újdonsült főnöknek már első pillanatban látnia kellett, hogy munkahelyén semmibe veszik a szabályokat, és szé­lesre tárnak minden kiskaput. Nyomban belépésekor közölték vele, hogy részlegében fizikai állományban levőknek kell feltüntetni a gazdasági társa­ság igazgatóiának. Szeredi Lászlónak a titkárnőiét. A ma­nipulációra azért volt szükség, hogy magasabb bért tudiannk fizetni neki. Koncz Tamás át­nyújtott Nacsa Imrének — az igazgató tudtával — egy fel­mérési naplót, megjegyezve, hogy ebből a titkárnő egész évi fizetését fedezni tudják. (Két olyan tetőszigetelési munka szerepelt benne, melyet az Akvabit részleg már korábban elvégzett, de a nemes cél ér­dekében a Flamex javára ír­ták.) * Amikor Koncz Tamás átad­ta szakmai tapasztalatait kol­légájának, azzal a bölcs ta­náccsal is szolgált, hogy fölös­leges lenne tetőszigetelésnél a technológiában szereplő két réteg nehézlemezt lerakni, egy is elég lesz. Az elszámolásban viszont a technológia szerinti mennyiség szerepel, és ami megmarad, az tiszta haszon. Ugye milyen egyszerű az egész? A megrendelő pedig fizetett Nacsa Imre megfogadta a tanácsöt és utasította az embe­reit, hogy a tetők szigetelésé­nél az előírtnál kevesebb anya­got használjanak. Más lehető­ségeket is kitalált, annak ér­dekében, hogy minél több pénzt tudjon zsebre tenni. Amikor a felmérési naplót ké­szítette, a tetőfelületek méretét a ténylegesnél nagyobbnak je­lölte meg, feltüntetett el nem végzett munkafolyamatokat, nem beépített anyagokat. Jogosan vetődhet fel a kér­dés, hogy miért nem buktak te az ellenőrzésnél? A Flamex a székesfehérvári IKV meg­rendelésére dolgozott, melynek műszaki ellenőre, Mózer Já­nos feltűnően nagyvonalúnak bizonyult. A felmérési napló­ban ugyanis mindent aláírt anélkül, hogy a munkát — tényleges anyagfelhasználást, minőséget — folyamatosan el­lenőrizte volna. A Booscoop AKV a felmérési naplókban feltüntetett adatok alapján benyújtotta a számlá­kat és a székesfehérváriak fi­zettek. Mint utólag kiderült, 1 millió 124 ezer forint kára ke­letkezett a megrendelőnek a sorozatos csalások miatt. Ám a törvénytelenségek so­rozata ezzel még korántsem ért véget. Nacsa Imre megálla­podást kötött a GT-vel, hogy makói lakásának egy részét raktár, illetve műhely céljára havi 10 ezer forintért bérbe adja. Valójában azonban nem használták ezeket a helyisége­ket és a szerződésre csak azért volt szükség, hogy a Flamex főnöke újabb illegális pénzhez jusson. Szeredi László többször szó­vá tette, hogy a részleg létszá­ma még nem teljes, keveseb­ben vannak az engedélyezett­nél. Felvetette, hogy lehetne alkalmazni fiktív dolgozókat és akkor mindketten jobban járnának. Nacsa Imre ezután megálla­podott egy Balaton környékén lakó férfival, elkérte a szemé­lyi igazolványát, a munka­könyvét és megígérte, hogy majd értesíti, mikor kell fel­vennie a munkát. Az okmá­nyokba ezután — Szeredi László tudtával — munkaadó­ként bevezette a Technocoop GT bejegyzést. A munkaválla­lót minderről nem értesítette, minek is tette volna, hiszen a nevére számfejtett pénzt meg­tartotta. A sógor közvetíti az üzletet A múlt nyáron történt az is, hogy a Flamex vezetője — a gazdasági társaság tudta és en­gedélye nélkül — sógorának Marosfi Gábornak a közvetíté­sével elvállalta három — egy fővárosi lakásszövetkezet keze­lésében levő — épület tetőszi­getelési munkáit. Az elvégzen­dő feladatokra a szövetkezet a részleg dolgozóival külön meg­állapodást kötött. A szigeteléshez felhasznált anyagokat Nacsa Imre a Tech­nocoop GT székesfehérvári munkaterületéről, illetve a tö­köli telephelyről hozta el, és mint sajátját értékesítette. Az ügylethez Koncz Tamástól szerzett számlákat, melyeiket az ő útmutatása szerint kitöl­tött. Végül még annyit, hogy vállalkozóként Marosfi Gábort is feltüntették, aki ténylege­sen nem dolgozott és csak annyi volt a szerepe, hogy a nevére számfejtett bért oda­adta sógorának. A Pest megyei Főügyészség vádolja Nacsa Imrét üzletsze­rűen, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csa­lás bűntettével, Koncz Tamást jelentős kárt okozó üzletsze­rűen és folytatólagosan elkö­vetett csalással, Szeredi Lász­lót jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Mózer Jánost folytatólagosan elköve­tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag keze­léssel, Marosfi Gábort csalás­sal, mint bűnsegédet. A vádlottak rövidesen a Pest megyei Bíróság előtt felelnek a sorozatos csalásokért. Gál Judit A visszavárd kar életképes Sikeresnek bizonyult a re­plan tációs műtét, amelyet több mint egy hónappal ez­előtt hajtottak végre Pécsett: visszavarrták egy autóbalese­tet szenvedett lány leszakadt karját. A hat és fél órás, bo­nyolult műtétet dr. Nyárádi József adjunktus és munka­társai végezték el az Orvostu­dományi Egyetem I. számú se­bészeti klinikájának trauma­tológiai osztályán. A sebész most arról adott tájékoztatást, hogy a 18 éves Szakáll Erzsé­bet visszavarrt balkarja élet­képes; megfelelő a vérkerin­gés, a sebek meggyógyultak, s a felkar izomzatának segítsé­gével kis mértékben már haj­lítani és nyújtani is tudja a végtagot. A program szerint megkezd­ték a kar tornáztatását és elektromos kezelését, ami azt a célt szolgálja, hogy az izom- zat ne sorvadjon el. Megin­dult továbbá a kar idegregene­rációja is, ennek eredménye azonban csak fél-egy év múl­va lesz látható. A fiatal nő a körülményekhez képest jó egészségi állapotban van, karácsonyra minden bizony­nyal hazakerül Makádra, és a további kezelését Budapesten folytatják. Vajon hány decibel ? A zajártalom legnagyobb részét az ipar „produkálja” gépeivel, termékeivel, technológiával. Az Autóipari Kutató Intézet akusztikai osztályán rendszeresen foglalkoznak a gépjármű­vek zajának lehetőségek szerinti gazdaságos csökkentésével. Kiemeli feladatuk a tömegközlekedésben szereplő motorok vizs­gálata és az autóbuszok utasterében jelen lévő zajártalom csök­kentése — az utasok érdekében. Képünkön a buszsofőrt érő zajártalmat mérik. Valóságos cserekeíreskesí&üaaet kcnyolítaüak Is Jól jövedelmezett a bécsi út EGY MAGÁT megnevezni nem kívánó telefonáló tavaly novemberben bejelentést tett a fővárosi VI. kerületi rendőrkapitány­ságon. Elmondta, hogy Szénási András — aki felesége belvárosi trafiküzletében kisegí­tő családtagként dolgozik — rendszeresen vásárol olyan külföldi árucikkeket, amelyek a vámszervek megkerülésével jutnak be az országba, s ezeket a trafikban árusítják. A bejelentő két szállítót is megnevezett Garaczi Sándor és Ferenczi Balázs személyében. Ezt követően az ismeretlen telefonáló, mielőtt bármit is kérdezhettek volna, megszakította a beszélgetést. Hamarosan tisztázódott, hogy a bejelen­tésben szereplők létező személyek: Szénási valóban kisegítő családtagként dolgozik a trafikban. Garaczi és Ferenczi pedig mint mozgópostakezelők a 72-es postahivatal al­kalmazottai, s ilyen minőségben rendszere­sen utaznak Bécsbe. Már a nyomozás elrendelése napján rend­őrtisztek csengettek Szénásiék budaörsi la­kásának ajtaján. A házigazda, megpillantva a ház előtt parkoló állami gépkocsit, vala­mint a nyomozókat, mielőtt ajtót nyitott vol­na, meggondolatlan tettre szánta el magát. Sebtében becsomagolt 278 ezer forintot egy nylonzacskóba, és kidobta a kertes ház ab­lakán. Ez az összeg — természetesen egyen­ként felsorolva a bankjegyeket — képezte a házkutatásról és a lefoglalásról készített jegyzőkönyv első tételét, amelyet sok min­den rríás követett. Ugyanis nem kevesebb, mint 320 ezer forintnyi külföldi árut, min­denekelőtt piperecikkeket, elektronikus já­tékokat, kvarcórákat és édességet találtak a nyomozók Szért. si lakásában és gépkocsijá­ban. Hasonlóan eredményesen végződött a házkutatás Garaczi és Ferenczi lakásán is. Ezután már őrizetbe vétel, később pedig elő­zetes letartóztatásba helyezés mellett foly­tatódott a büntető eljárás. Hárman háromféle vallomást tettek. Az Igazságtól Szénási nyila „kozata állt a legtá­volabb. Azt vallotta ugyanis, hogy az árut olyan emberektől vásárolta, akik az üzletben keresték meg őt, s ott ajánlották fel meg­vételre a portékát. Erre a. jogszabályok lehe­tőséget is nyújtanak, csakhogy az eladók ne­vét, lakcímét, s a tőlük vásárolt áru meny- nyiségét és fajtáját a kiskereskedőnek egy úgynevezett vásárlási könyvbe fel kell je­gyeznie. Szénási vezetett ugyan egy ilyen könyvet, azonban az itt feltüntetettek jó ré­szét hiába keresték a nyomozók, mert nem- létező személyek voltak. Ferenczi és Garaczi őszintébbek voltak. Elmondták, hogy bécsi útjaikon a pálya­udvaron valósággal megrohamozták őket a különböző üzletek ügynökei, akik egymáson túllicitálva kínálták áruikat. Így született meg az ötlet, hogy itthon kiskereskedőkkel keresnek kapcsolatot. Az első sikeren fel­buzdulva valóságos cserekereskedelmet folytattak. Mint mondották, pénzüket egy-egy út alkalmával két ízben is megforgatták. A NYOMOZÁS egy másik szálat is felde­rített. Izsó Sándort — aki az Utasellátó alkal­mazásában állott mint büfés — egy alkalom­mal megkereste egy bécsi áruház ügynöke, és apró szívességet kért tőle. Kétszáz kvarcóra becsempészését bízta Izsóra; a címzett ezúttal is Szénási volt. A bécsi ügynök 10 ezer fo­rint jutalékot helyezett kilátásba, ha az órák sértetlenül megérkeznek a címzetthez. De Izsónak kellett az órákért járó 100 ezer fo­rintot is Bécsbe vinnie. Eljárás indult egy XIV. kerületi - kiske­reskedő ellen is, aki több esetben vásárolt ilyen eredetű piperecikkeket Ferencziéktől, ugyancsak a mozgóposta egy másik alkalma­zottjával szemben, aki szintén részt vett az üzelmekben. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Dunakeszinél, a 2. sz. főúton továbbra is érvényben van a Buda­pest—Vác irány terelése. A Budapest felé autózók a 2. sz. főutat vehetik igénybe. Vácott, a Lenin út—Széchenyi út jelzőlámpás csomó­pontban irányletiltásra került sor, a Széchenyi utcán, a rév felöl ér­kező autóknak jobbra kis ívben tilos bekanyarodniuk. Budapest felé a Széchenyi út—Beloiannisz út—Marx tér érintésével, vagy a 2. sz. főutat keresztezve a Széchenyi—Sallai—Jókai utat használhatják. Ugyancsak a 2. sz. főúton. Szendehely térségében — támfalépítés miatt — a Jövő hét végéig útszűkületre és sebességkorlátozásra lehet számítani. A 2106. sz. úton, Penc—Csővár között aszfaltoznak, számítsanak sebesség korlátozásra, útszűkületre. Nagykörösön, a Szabadság térnél útépítési munka miatt forgalomterelésre lehet számítani. A visegrádi panorámaúton a 0+220—1+000 kilométerszelvény kö­zött hétfőn reggel 7 órától 1985. április 30-ig csatornafektetés miatt csak fél pályán közlekedhetnek a járművek. A balesetmentes köz­lekedést jelzőlámpa biztosítja. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Nagykovácsiban B. F. személyautóval elgázolt egy gyalo­gost, aki az úttest jobb oldalán szabályosan közlekedett. Az áldozat, egy idős asszony, a baleset során megsérült. A rend­őrségi vizsgálat során kiderült, hogy B. F. azért ütötte el a gyalogost, mert elvesztette uralmát autója fölött, ez pedig azért következett be, mert ittas volt. A gázoló jogosítványát a rendőrség — mint mindenkitől, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban a volánhoz ül — bevonta. ,■ Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s mint már annyiszor, ezút­tal is az a legfőbb tanulság, hogy nem szabadi részegen jármüvet ve­zetni. Mindenki azt hiszi, hogy rá nem hat az ital, nincs olyan álla­potban, hogy valami bajt okozzon, de végül tragédiába torkollnak a mai esethez hasonló felelőtlen és oktalan magatartású vezetők visel­kedése. A szabályok nem ok nélkül valók, józanul könnyű belátni, hogy mindannyiunk védelmében írták elő, hogy ittas ember ne üljön a volánhoz. B. F. személy szerint megúszta, de megsérülhetett volna maga is, s az általa elgázolt idős asszony is hazaért volna aznap e«- te. Közeledik a szüret Időszaka, a közlekedési szakemberek előre fél­nek, mert ilyenkor a szokásosnál is több ittas vezető közlekedik az utakon, s csak elenyészően kis százalékukat lehet kiemelni. Ilyenkor elszaporodnak az ilyen típusú balesetek, s a bírságok, a bevont jogo­sítványok száma is nő. Nem az italozás, mégcsak nem is a mérték­telen Italozás ellen szólunk, csupán azért, hogy az alkohol mámorá­ban — még ha józannak is ítéljük magunkat — ne üljünk autóba, mo­torkerékpárra! SEBESSÉG ÉS LÁTÁS (1.) A gépjárművezetés speciális látásmódot igényel, amit csak a gyakorlatban sajátíthatunk el. A sebesség- és távclságbecslés szinte minden manővernél szerepet játszik. A kezdők gyakran vakon kezdenek bele egy- egy előzésbe, hajtanak bele egy-egy elsőbbségadási szituáció­ba. Ha megússzák, akkor rendszerezhetik az átélteket, érté­kelhetik a tanulságokat, tanulhatnak belőle. A baleseti statisztikák és a külön ilyen célú kísérletek ta­núsága szerint körülbelül hét év kell az átlagos képességű ve­zetőnek (évi 15 ezer kilométert feltételezve), hogy viszonylag pontosan állapítsa meg a körülötte közlekedők sebességét és távolságát. A pontos becslés egyébként lehetetlen is. Nem is erre van szükség, inkább a biztonság kellő értékelésére és a megfelelő döntés meghozatalára. „ Problémát okoz, hogy nem tudjuk egyszerre értékelni a sebességet és a távolságot. A becslési hiba elsősorban a távol­ságtól függ, de különböző sebességeknél az észlelési idő is vál­tozik, így más-más idő áll rendelkezésre a megközelítőleg pon­tos becsléshez. Ezért a mi sebességünk is szerepet játszik a sebesség, illetve a távolság megítélésénél. Kísérletek bizonyították például, hogy 300 és 90Q méter kö­zötti távolságban a szembejövő jármű sebességét a megkérde­zettek nem voltak képesek megkülönböztetni, ha azok 50 és 100 kilométeres sebességgel közeledtek. Kimutatták, minél na­gyobb a sebesség, annál kevésbé képes a járművezető az előzéshez szükséges távolságot megbecsülni. (Folytatjuk) ELEJÉBEN BEKAPCSOLJUK? Ezt az örökzöld tómat bizony elő kell venni újra és újra. f.Ia is gyakori látvány a megye útjain is, hogy a reggeli és késő délutáni szürkületben fantomok lopakodnak, s csak köz­vetlen közelről derül ki, hogy autók vagy motorkerékpáróik. Az pedig, hogy csak elvétve lehet találkozni kivilágított ke­rékpárral, szinte közhely. Pedig a saját biztonságát növeli, aki a szürkület kezde­tekor bekapcsolja járműve fényeit. Sokszor leírtuk már — s ez sem az utolsó alkalom —, hogy nem elég, ha mi magunk látjuk az utat, s a többi közlekedőt, fontos, hogy ők is lássa­nak minket, s hogy idejében vegyék észre, ott vagyunk előt­tük. Legyen idejük felkészülni, hogy kikerüljék járművün­ket vagy fékezzenek, hogy elkerülhessük az összeütközést. Sok vita témája, hogy pénzbe kerül-e, ha bekapcsoljuk a jármű lámpáit. Véleményünk szerint gyakorlatilag ingyen te­hetjük ezt, az esetleges többletköltség csak elméletben létezik. Az azonban kétségtelen, hogy nehezebb taposni a ksrékpá pedálját, ha működik a dinamó. Érdemes azonban elgon­dolkozni azon, mcgéri-e az, hogy könnyebb hajtani, az eset­leges balesetet. Emberemlékezet óta nem volt Pest megyében olyan baleset, amikor világító lámpákkal közlekedő kerék­párost gázoltak volna el. Sötét lámpákkal viszont heíenite többet is elütnek, mint ahogy ma is olvasható ilyen eset a 12. oldalon. ISKOLÁSA MEGYÜNK HOLLANDIÁBAN Hollandia közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberei­nek is gondot okoznak az iskolába menő és onnan távozó gye­rekek — írja a Közlekedésbiztonsági Figyelő, s ismerteti a hol­land szakemberek egy tanulmányát. A közlekedési balesetek elleni harcban a gyermekek egy különleges csoportot képeznek. A hangsúly azokra az idősza­kokra esik, amikor a gyermekek az iskolába és onnan haza mennek. Ez az időszak nagyon rövid, ha összevetjük azzal az idővel, amelyet az utcán töltenek. Mégis az általános iskolás gyermekeket érintő balesetek fele ez alatt az idő alatt történik. Mivel a gyermekeket törvény kötelezi az iskolába járásra — folytatja a tanulmány —, a hatóságok erkölcsi kötelessége, hogy biztonságossá tegyék az iskolába vezető utat. Mégpedig a lehető legbiztonságosabbá, hogy a gyermek a lehető legke­vesebb hibát követhesse el. Nélkülözhetetlen a járda, de a gyermekeknek át is kell menniük az úttesten. Itt történik a halálos kimenetelű balesetek fele. Itt segíthet a jelzőlámpa, vagy a rendőri karjelzés. A gyermekek sokkal sebezhetőbbek, mint a közlekedés töb­bi résztvevője. Ennek oka, hogy ismeretviláguk egyéni, más a logikájuk és kevésbé tudnak koncentrálni. A közlekedési fel­tételeket pedig felnőtteknek alakították ki. Ezért is kell a felnőtteknek fokozottan vigyázniuk az úton és környékén közlekedő gyermekekre. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégét kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Uoóz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents