Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

mr . .MH »f/ MM. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Piüével, iskolába Export, import a vád tapgsstaktá tükrében A stabilitás a fejlődés alapja A számok önmagukért beszélnek: Vác és vonzáskörzete a megye egyik iparilag fejlett területe. A vállalatok termelési értéke együtt­véve tavaly meghaladta a 10 milliárd forin­tot, a hat termelőszövetkezeté pedig a másfél milliárdot. Több gazdálkodó áruinak kisebb- nagyobb részét külföldön értékesíti. Ugyan­csak figyelemre méltó, hogy az export mint­egy 70 százalékkal meghaladja az importot. Természetesen Vác és a környék fejlődése nem szakítható el a gazdasági környezettől, hiszen az ország gondjai, bajai, eredményei tükröződnek a városi sikerekben, kudarcok­ban is. Ám a fenti megállapítás tükrében mégiscsak érdemes számba venni, hogy az elmúlt évek munkáját figyelembe véve, mi­lyen tapasztalatok halmozódtak fel az export növelése és az import csökkentése terén Vá­cott és vonzáskörzetében. Erről beszélgettünk dr. Olajos Mihállyal, a városi pártbizottság első titkárával. Hányszor panaszoltuk el, hogy kisiskolás gyermekeink akkora pakkal járnak az órák­ra, ami még felnőtteknek is becsületére válna. A tanszerek és könyvek súlyán nem, de legalább a táska súlyán tudott könnyíteni a PEVDI. A ke- repestarcsai üzemben készülő, a Népköztársaság úti minta­boltban is kapható iskolatáska revéhez híven valóban pille­könnyű. Erdőst Agnes {elvétele Uj tudományterület A serdülőkorról j Szombaton, Gyulán a SZOT- gyógyüdülőben kétnapos or­szágos tanácskozás kezdődött á serdülőkorúak lelki egészsé­géről. A KISZ KB és más or­szágos szervek által szerve­zett konferencián a fiatal or­vosok, pszichiáterek, pszicho­lógusok és pedagógusok a tu­dományok vonatkozásában ed­dig többnyire senki földjének tekintett serdülőkori lelki egészség kérdéskörével foglal­koznak. A kétszáz résztvevő­nek hatvan előadást tartanak, egyebek közt a serdülőkor társadalmi, lélektani, egész­ségnevelési problémáiról, a serdülőkori magatartászava­rokról, az orvoslás lehetősé­geiről. • Az utóbbi esztendőkben a bazai gyakorlatban meglehető­sen sajátosan — a piac törvé­nyeit többé-kevésbé helyette­sítve — működő szabályozók egyre inkább a vállalatok ön­állóságának nyitottak kaput. Vajon mennyire érzékelték ezt a városban gazdálkodók? S ha érzékelték, helyesen mérték-e (el a lehetséges mozgásteret? — Meggyőződésem, s erre vallanak az eredmények is, hogy az itteni üzemek és gyá­rak döntő többsége megértette a szabályozókban rejlő üzene­teket. Gazdálkodásukra egy­re inkább a rugalmasság jel­lemző, s ma már a kockázat­vállalásitól sem riadnak vdsz- sza. Tevékenységükben folya­matos munkának tekintik a termékszerkezet korszerűsíté­sét: évente például az eladás­ra kínált áruik 5 százaléka teljesen új. Ennek köszönhe­tően több vállalat említésre méltó sikereket ért el az ex­portban. A Váci Kötöttáru- gyár szabadidőruháival, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége konténereivel, a Forte és a Híradástechnikai Anyagok Gyára pedig fotócik­keivel, illetve különböző elekt­romos részegységekkel aratott elismerést határainkon túl is. Persze ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági környezethez való alkalmazkodásban nin­csenek gondok. Példaként az Egyesült Izzó váci gyárának esetét említhetem. Néhány éve egy korszerű fénycsőgyártó üzemet építettek, ám sokáig nagy selejttel dolgoztak, a ter­melékenységi éS jövedelmező­ségi mutatók is elmaradtak-a várakozástól, ezért vesztesége­sen dolgoztak. Lépni kellett, s ennek eredménye az lett, hogy ma már megszűntek az emlí­tett gondok, s a gyár exportja dinamikusan nő. • Természetesen a termelé­kenységben nemcsak az izzó­sok maradnak el a nemzetközi színvonaltól... — Sajnos nem. Azt is mondhatjuk, hogy azok a vál­lalatok vannak kevesebben, amelyek állják a versenyt. A nagyobb előrehaladást gátolja a háttéripar gyengesége, a koordináció hiányossága, az anyagellátás döcögése, a szük­ségesnél szűkösebb beruházási Kemping-világtalálkozó hazánkban BudaflaX'tábor a Rómain Világszerte megnőtt a kem­pingezés divatja, de úgy is mondhatnánk, hogy jó szoká­sa. Hazánk ugyan nem jár az élen ebben, de a fejlődés ná­lunk is örvendetesen megmu­tatkozik. Olyannyira, hogy a nemzetközi elismerés jeleként T- mint ismeretes — az 1086- ös kemping-világtalálkozót Magyarországon rendezik meg. S találkozó színhelyéül előre­láthatóan valamelyik megyei tájegységünket választják majd. Napjainkban a kemping nem egyszerűen sátortábor, hanem sokféle otthonias vagy száilodaszerű kényelmi szol­gáltatásra is szükség van, ds a legnagyobb újdonság — amely a kempingezésben új korszakot nyit meg nálunk —, hogy a sátor nélküli vendé­geknek teljes berendezéssel adnak bérbe sátrakat. Sátor­tábort alakított ki a Római­parton a Budaflax, a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat. Ebben 2—8 személyes csalá­dok találhatnak pihenést ké­nyelmes körülmények között, amelyhez, ágyat, ágyneműt, asztalt, széket, nyugágyat es más hasonlót bérelhetnek. A jövő tehát mindinkább a korszerű kempingeké, ezért is az utazás, az országjárás egy­re inkább terjedő kedvelt for: mája. Ezt egészítik ki azok az egyszerűbb szálláshelyek, amelyek inkább Budapest környékén találhatók és új­szerű ötletekkel hívják föl magukra a figyelmet. Ilyen például a vízen érkezőknek Szentendrén megnyitott Party szálloda, ahol a vízen járókel­helyezhetik csónakjaikat, má­soknak meg kölcsönöznek kü­lönféle vízi járművet. lehetőség. A vállalati elemzé­sek azt igazolják, hogy a ter­melékenység növelésének el­engedhetetlen feltétele a mű­szaki fejlesztés gyorsítása, de jelenleg is nagy tartalékok vannak a szervezettség és a munkafegyelem javításában. • Különböző fórumokon időnként rendre szóba kcrui a helyi gyárak, üzemek kozöti.1 együ.tmüködés. A jelszó.aiők a kapcsolatok erősítését szor­galmazzák. Történi-e ebben lé­nyeges előrehaladás? — Tapasztalataink szerint sok lehetőség marad kihasz­nálatlanul, bár olykor kézen­fekvő volna egy-egy megálla­podás, az érdekek egyeztetése mégsem sikerül. Véleményem szerint a szabályozók sokkal inkább az ágazati, mintsem a területi együttműködésre ösz­tönzik a gazdálkodókat. Az' egyre nágyoob önállóság azon­ban tálán segít e gondon. Per­sze jó példa is akad. Tavaly két itteni textilüzem munka­erőt adott kölcsön egymásnak, a HAGY és az Izzó pedig a korszerű, energiatakarékos fénycsőarmatúrák gyártására kötött megállapodást. 0 A pártszervezetek egyik lényeges feladata a vállalatra jellemző főbb gazdasági folya­matok ellenőrzése, a cselek­vést mozgató érdekek felisme­rése és felismertetése. Ez ter­mészetesen a pártvezeíőségek, tágabb értelemben a kommu- ntsíák és a szakmai irányítás partneri kapcsolatát tételezi fel. Vajon si«eriilt-c erre ala­pozva mindenütt megíe.eiő együttműködést kialakítani a pártszervezetek és a gazdasági vezetés között? ATvárősi és a gyári párt- bizottságok munkájában p^eg- különböztetett szerep« yán a gazdasági kérdéseknek.' Az MSZMP Központi Bizottsága határozatainak végrehajtását minden lehetséges módon se­gítjük és ellenőrizzük. Erre társadalmi aktívák bevonásá­val, a koordináció megszerve­zésével sokszínű gyakorlatot alakítottunk ki. Rendszeres a gazdasági folyamatok figye­lemmel kísérése, az export nö­velésének, az import csökken­tésének. a takarékosságnak az ösztönzése, a munkaverseny segítése. Ez persze azt is je­lenti, hogy csak akkor lehet számottevő eredményeket el­érni, ha a gazdasági vezetés és a pártszervek együttműköd­nek s ez nemcsak formális. Fontos politikai munkának tartjuk, hogy feltárjuk és megmutassuk a cselekvést mozgató érdeket és ezeket se­gítsük érvényre is jutni. Sőt: az érdekek ütköztetését is vál­laljuk, ha éppen abból kristá­lyosodhat ki á továbblépés út­ja. Az igazsághoz tartozik, hogy egy-két párta1 apszerve- zetnél a szükségesnél nagyobb óvatossággal fognak hozzá az új dolgok bevezetéséhez, s ez helyenként óhatatlanul a fej­lődéstől való elmaradáshoz A HEB vizsgálja Mélyen az ellenőrzés? Az elkövetkező napokban mintegy száz népi ellenőr ke­resi fel Pest megye tizenhárom tanácsi vállalatát, tizenöt ipari szövetkezetét, kilenc művelő­dési házát és hét orvosi szak­rendelőjét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság .országos vizsgálati programjának megfelelően azt kell megnézniük, hogy az el­múlt négy évben az állami szervek mennyiben tesznek eleget az 50/1977. ( Xll. 21.) Mt. sz. rendelet előírásainak. Érdekelni fogja a népi ellen­őröket, hogy a különböző ellenőrző szervek figyelembe veszik-e egymás megállapítá­sait, nem folytatnak-e helyen­ként párhuzamos, a munkát is akadályozó, felesleges ellenőr, zéseket? A gazdálkodó egysé­gek pedig arra a kérdésre fog­nak tényeken alapuló választ adni, hogy betartják-e az ellenőrzési napló vezetésére, az ellenőrzések anyagainak nyil­vántartására és azok hozzáfér­hetőségének biztosítására vo­natkozó hatályos előírásokat. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságon Pesti Ist­ván főelőadó tartott eligazí­tást az ellenőrzést végző mun­kabizottságok vezetőinek. E munkában a megye minden területi népi ellenőrzési bizott­sága részt vesz, a ráckevei ki­vételével. Szeptember 30-ig az ellenőrzést be kell fejezni, s a tapasztalatok összegezése a megyei NEB október 25-i ülé­sén kerül napirendre. Cs. S. vezet. S még egy említésre méltó tapasztalat: egyre gyak­rabban érkeznek a jelzések, hogy a központi irányítás időnként a kelleténél mere­vebb, nyilvánvaló az admi­nisztratív jellege, s ez erősen szűkíti a vállalatok mozgáste­rét. 0 Ha össze kellene foglalni, hogy milyen kilátásai vannak a közeljövőben a város gazdál­kodóinak az export növelésére, az Import csökkentésére, mi­lyen eredményekről lehet szá­mot adni? — A legfrissebb adatok sze­rint a váci gyárak és üzemek külföldi kötelezettségeiket ed­dig majdnem teljesítették. Azért mondom, hogy majd­nem, mert mintegy 10 száza­lékkal maradnak el az időará­nyos tervtől. Azonban így is elégedettek lehetünk, mert ez jobb, mint a tavalyi helyzet, s ez reményt ad, hogy az év végére teljesülnek az elképze­lésiek. összességében az idén a cél a múlt évi szint megtar­tása, ám már önmagában ez is nagy erőfeszítéseket igényel. Elsősorban keményebb és ru­galmasabb piaci munkára van szükség, hiszen több vállalat­nál — például a Taurus Gu­miipari Vállalat váci gyárá­ban és a Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Szövetkezeti Közös Vállalatnál — jelentősebb visszaesés tapasztalható. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy nincs olyan váci gazdál­kodó, amelyik a szocialista és a,-Aőkés exportját „ egyaránt táj esíféni tudja.: ‘Ennek több qka van, az egyik ezek közül az, hogy ma már minden or­szág csak jó minőségű termé­ket hajlandó átvenni, s ezért gyakran előfordul, hogy mondjuk, a Prágába szánt küldemény végül Párizsba ér­kezik meg. A jövőben hasznos lenne, ha a vállalatok még nagyobb lehetőséget kapnának a külkereskedelem önálló in­tézésére. Támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, mint pél­dául a hajógyáré, amely Ar­gentínában közös válla’atot akar alapítani konténerek kölcsönzésére. A továbbléoés- hez megfelelő alapot jelent, hogy valamennyi területünkön működő vál'a'at és szövetke­zet gazdaságilag stabil. F. Z. mA HÉT HÍRE — DOMICULA © Lezajlott a fővárosban a mezőgazdaság műsza­ki fejlesztésének nemzetközi bizottsága X. nemzetközi kongresszusa. © Szolnokon rendezték meg a III. orszá­gos vízügyi újítási, találmányi kiállítást. © Salgótar­ján adott otthont a II. országos fővállalkozási nyári akadémiának. @ A hét híre az is, hogy kétnapos saját- ház-építési konferencia színhelye volt Budapest. Fényt vet arányokra, irá­nyokra egyetlen adat is. A megyében a községekben a la­kásállomány 90 százaléka csa­ládi ház! A városokban, az ott­honoknak több mint a fele lelhető ilyen épületekben. A meglevőtől a most történőhöz fordulva: a megyében az új lakásoknak kilencven száza­léknál nagyobb hányada ún. magánerős építési formában valósul meg napjainkban. S annak érzékeltetésére, ami la­kásépítésnek látszik, valójá­ban ml minden mást hoz ma­gával, leírjuk: a megyében az új otthonok 64—66 százalékába új bútorral költöznek be a csa­ládok! Ami egyszerre szól igé­nyekről és lehetőségekről, de arról szintén, az építőanyagok nem könnyű beszerzése után folytatódhat a futkosás. búto­rokért ... Le Corbusier klasszikus megfogalmazása szerint a ház gép, amely lakásra alkalmas. Vannak azonban, akik ezt a különleges gépet gépiesen kép­zelték, képzelik el; a családi házat felváltja a többemeletes kocka, hasáb. Nem váltotta, váltja fel. Le nem becsülve a többi forma jelentőségét, a családi ház uralkodó maradt. Eleink 1400 körül már hasz­nálják a megkülönböztetést — írásban is, a fennmaradt okle­velek, szójegyzékek tanúsága szerint — a domus, azaz a közösségnek, több családnak otthont adó ház és a domicu- la, a kis ház között, melynek lakója egy emberpár, egy csa­lád. Az azóta eltelt évszáza­dit u:g,'m.éííe?ef#t teUflf. . a hazra, házat csinálva belőle, ám a különbségtevés maradt, jelezve, ez a ház és az a ház nem ugyanaz. Ma sem. Az 1940-ben megjelent, a magyar királyi földmívelésügyi mi­niszter által kiadott Gazda­ságtan szerint a .,köalapon épült tégla- vagy kőfalú. cse- rcpfcdeles lakóház átlagos tartóssápi éve 100, a kőalapon épült vályogfalú, zsúp- vagy nádfedeles lakóházé 80 :.." E számlásokat elsodorta a törté­nelem. amint a zsúp- és nádfe­deleket is, a házak egy része vi-zont maradt. Községenként erős eltéréssel, de átlagosan a lakásoknak 13—14 száza’éka idősebb századunknál, azaz 1899-ben már éltek azok­ban...! Nem csekélység. Igaz, ezeknek az épületeknek a többsége domicula, kis ház, hi­szen 1949-ben a megye közsé­geiben a lakásoknak a het­ven százalékot meghaladó ré­sze volt egyszobás. Napjaink­ban minden száz otthonból már csak huszonöt az ilyen. Ez sem csekélység. Nem csekély­ség, hiszen az ország legnépe­sebb megyéjéhez a legnagyobb lakásállomány dukál; az idén január elsején 334 ezer otthon­ban élt a lakosság. Ha valóban ott élt. A szakemberek számí­tásai szerint ugyanis több ezer lakás — családi ház — áll üre­sen. Persze, ezeknek döntő ré­sze ún. régi parasztház, s bár divatos napjainkban a város­lakók körében az ilyen épü­letek megvásárlása nyaraló­nak — Szokolyán, Veresegy­házon, Tápiószentmártonban, Kocséron épületek tucatjai ke­rültek ezen a módon új tulaj­donoshoz —, ez az út aligha kínál megoldást az üres, a megüresedő házak holnapját tekintve. Ami csipetnyi a sa- játház-építés tágabb környeze­téből, mert része ennek a kör­nyezetnek az is. hogy a jövő esztendőtől kezdve már csak olyan ajtókat, ablakokat készít az állami ipar. amelyek meg­felelnek az érvénybe lépő, a jelenleginél sokkal szigorúbb hőtechnikai szabványoknak. Őseink már a honfoglalás előtt emeltek szilárd falú, ál­landó lakóépületeket, ezt ta­núsítják az ún. szaltvomajác- ki kultúra leletei. Van tehát gyakorlatunk a domicula for­málásában, bár természetesen minden kor más és más típusú dömiculat kiált ki jónak, 'tré* Ívesnek, Ehhez képest megle­pően mélyek a gyökerei a sa­ját házhoz történő ragaszko­dásnak, mert döntő mérték­ben a magánerős — de persze kölcsönnel támogatott! — la­kásépítésnek köszönhető, hogy a megyében 1970. és 1984. kö­zött a száz lakásra jutó lako­sok száma 337-ről 294-re csök­kent. Tavaly 6256 új otthon került tető alá — 1982-ban 7633, figyelmeztető a különb­ség —. az 1976. és 1980. közöt­ti időszakban pedig 42,4 ezer. Ez volt minden idők rekordja. Reá’isan nézve, jó ideig re­kord marad, mert a gazdasági környezet változása, az építte­tők terheinek növekedése sok család számára távolabbra tol­ta a beköltözést, a domiculába. Mészáros Ottó iSef&jezödfftt a fisain;] értelmiségiek tenásskozáso FELELŐSSÉG ÉS PÉLDAMUTATÁS löisfe kssen!ó összejövetelre volna szükség Tegnap befejeződött a fiatal értelmiségiek visegrádi tanácsko­zása. A második nap délelőttjén, a helyi filmszínházban össze­gezték a szekcióülések tapasztalatait, majd Pest megye politi­kai, állami, társadalmi vezetőivel találkoztak. Dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Vág- völgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese, Fodor László, az SZMT titkára, Novak István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezetője és Mikus Katalin, a Peda­gógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának munkatár­sa vett részt a találkozón. A plenáris ülésen a szekciók vezetői beszámoltak az előző napi munkáról. Általános volt a vélemény, hogy a témák bo­nyolultsága miatt (Értelmisé­ginek lenni, Értelmiség és tár­sadalom, Egyén és közösség, Értelmiség a gazdaságban) a majd két nap alatt sem sike­rült tisztázni minden alapkér­dést. Annyi azonban bizonyos: nemcsak a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt hely. a diploma tesz valakit értelmi­ségivé, hanem a másokért ér­zett felelősség, a példamutatás. Holott a társadalomnak egyre inkább szüksége van erre a rétegre, s az kész aktívan részt venni a közösségi életben, a pályakezdés, az otthonteremtés nehézségei miatt mégis gya­korta hiányoznak az értelmi­ségi lét feltételei. Ennek az ellentmondásnak az enyhíté­séért emelnek szót a fiatalok. Dr. Tóth Albert egyebek kö­zött elmondotta, hogy az értel­miség gondjainak, megoldásá­ra csak a politikai, társadalmi és elsősorban a gazdasági fej­lődés adhat lehetőséget. Ké­szülünk a XIII. pártkongresz- szusra, amelynek programja előre tekint. A következő öt­éves terv elején meg lehet ala­pozni a továbblépést, az élet- színvonal növelését. Vágvöigyi József kérdések­re válaszolva helytelenítette azt a véleményt, miszerint az anyagi javak, a jövedelem nagysága lenne a legfőbb ér­tékmérő az emberek között. Ennek alapján nem lehet meg­különböztetni egyéneket, csór portokat, rétegeket. Az értel­miség megítélésekor azt kell figyelembe venni, hogyan felel meg hivatásának, s mit tud ezen felül adni a környezeté­nek. Az értelmiségi közéleti ember legyen. A fiatal értelmiségiek vi­segrádi találkozóján megfogal­mazódott, hogy több hasonló összejövetelre volna szükség. A fölvetődött kérdések, az egymással összecsapó vélemé­nyek, gondolatok segítenek ab­ban, hogy valóságos, reális kép alakuljon ki az értelmi­ségről. Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának el­ső titkára ennek a jegyében zárta be a találkozót. K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents