Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

Táblás házban háztáji Pótszerződést köt a gazda Sikere van a törteii tsz ágazatának A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA MefegEizsmi és minőségi póflékot kapnak Kenyérgyártás még korszerűbben Rekonstrukció Nagykőrösön A Kossuth Ferenc utca la­kótelepein is. egyre szaporod­nak a táblás házak. Ki-ki mesterségét, eladásra szánt javait, szolgáltatásait adja hí­rül. A gimnázium hátsó sar­kától egy kőhajításnyira pél­dául ez a felirat virul: törte­ii Dózsa Tsz, háztáji ágazat. Szokatlanul fest a panelház­táji környezetben. A lépcső­ház földszinti öblében nyíló ajtó mögött, az apró irodá­ban Erdélyi Gyula, a Dózsa Tsz integrátora fogadja a betérőket. A téma mindany- nyiukkal közös: a sertés. Takarmánykedvezmény Erdélyi Gyula, mint mesé­li, jó ideig a termelőszövet­kezet törteii húsboltjában dolgozott, szép vevőkört ki­alakítva. Egyszer aztán épp az elnök hozta szóba: ha egy 2 ezres állományt tudna ver­buválni, esetleg megbíznák a háztáji sertéshizlálás és -ér­tékesítés összehangolásával, így került a Dózsa Tsz ki­helyezett részlege Ceglédre. — S vajon miként sike­rült a piacra betörni, hiszen a városban szép számmal akad vetélytárs? — A termelőszövetkezet ve­zetősége úgy határozott, hogy minden malac után 1500 fo­rint értékű takarmányt nyújt a tenyésztőknek, utólagos el­számolásra, azaz hitelben. No, és az sem közömbös, hogy a Törteién előállított takar­mány itt a környéken talán a legjobb minőségű. A meg­rendelt mennyiséget termé­szetesen házhoz szállítjuk — mondja Erdélyi Gyula. — Ezenkívül mivel támo­gatja még a tsz a háztáji te­nyésztőket? — Aki kéri, annak bálá­zott alomszalmát viszünk. Nagyon fontos, hogy a jószá­gokat leadáskor nem kell Törteire cipelni, elegendő az Örkényi üti átvevőhelyre vinni őket. Ez ott található va­lamivel a Gerje patak előtt, a A platán sekélyen gyökere­zik, így élete és kondíciója attól függ, milyen a víz-, tápanyag- és levegő-ellátott­ság a felső 30-40 centis ta­lajrétegben. Főleg a víz és — az aszfalt alatt — a levegő hiányzik a gyökereknek. Sze­gény fák kornyadoznak is a szárazság miatt, pedig értékes faj, lombja speciális mikroklí­mát nyújt, elfelejtett kert­helyiségek lombsátra is le­hetne. A platán egylaki növény, vagyis porzós és termésvirágai ugyanazon az egyeden talál­hatók. A keleti platán és az újvilági eredetű, nyugati pla­tán hibridje fordul elő park­jainkban. A két faj külön­bözik egytnástól, részben a le­vélalak, részben a törzs kér­gének tulajdonságai alapján. A platán természetes elő­fordulása manapság már igen szűk, pedig a krétakorban még Grönland szigetén is élt. Szélmesoorzású fajok, termé­sük szőrös makk, a követke­ző évig a fán marad A Balkántól a Közel-Keletig nagyon tisztelték a platánt, főleg a föníciaiak, a zsidók és a görögök szentnek tar­tották. Kalkász istennő fája, levelei az istennő kezét- Idé­zik, amint éppen áldásra emeli. Ókori szerzők szerint egyes különös példányok örökzöl­dek voltak, bár ennek bo­tanikai bizonyítékai nem elégségesek, inkább arról, le­het szó, hogy a lombját vesz­tett platánfák késő• ősszel ismét lombot fejlesztettek. Sztrabón is. Varró is emle­geti az örökzöld platánt. Főleg a gortünai platánt^ nagyon tisztelték, mert Kréta szigetén a minoszi időkben a föníciai vallás és kultúra meghatározó szerepel játszott De a fáját nemcsak az emlí­tett népek szerették, hanem a fáraó népe, majd az iszlám világ népei is. Előszeretettel festik a miniatúrapiktorok képeikre a platánt, amely az szérűskert hátánál. Gondo­lom, az sem mellékes szem­pont, hogy a gazdák még az átvétel napján megkapják a jószágok ellenértékét, levon­va természetesen a tsz által a hizlalás időszakában nyúj­tott szolgáltatások árát. — Mit vállal a tenyésztő, akivel szerződést kötnek? — Annyit, hogy felneveli az állatokat. Az alsó határ egy- egy sertés esetében 95 kilo­gramm. Mint láthatja, szinte percenként kopogtatnak a gazdák, így csütörtök dél­után, és jelzik, hogy a kö­vetkező héten hány jószágot szánnak leadásra. Kedden lesz átvétel. — Milyen sikere van Ceg­léden és környékén a törte­ii Dózsa Tsz háztáji ágaza­tának? — Az első évben, 1981-ben 2800 darab sertés gyűlt ösz- sze, ennyit vett át a ter­melőszövetkezet. Idén már 4500 darabról szól a szerző­dés. Hullámzó kedvvel — Tapasztalatai szerint, miként alakult a gazdák ál­lattartó kedve? — A kedv hullámzó, sok minden befolyásolja, ezért nehéz róla pontos képet ad­ni. De ha csupán a mi sző­kébb területünk számait hí­vom segítségül, és azt ve­szem, hogy a szerződésben szereplő 4500 sertésből ■ már az első félévben 2800 darab eljutott hozzánk, ráadásul a gazdák egyre-másra kötik a pótszerződéseket, tehát min­den bizonnyal túlteljesítjük a tervet, akkor azt mondhatom, hogy ez az év jó lesz, bizto­san nem csökkent az állat- tartási kedv. ■— Az alapszerződéseket, mikor kötik? — Decemberben, mégpedig- itt a Kossuth Ferenc utcai kis irodában. Egyébként a vételárat is itt\fizetjük ki. V. S. iszlám szimbolika szerint az újjászületés, a.fiatalság és a szerelem jelképe. Cegléden különös jelentősé­ge van a platánnak, mert hűst ad és a fai Jól viseli , a városi klímát. De ahol szá­radnak ágái, például a Sza­badság téren és másutt, aján­latos a száraz ágakat még a vegetáció alatt eltávolítani, nehogy az egész fa elpusz­tuljon miatta. Hiszen a leg­jobb természetes szaletli, amely télen önmagától leve­szi a tetejét, nyáron pedig pompás hűst nyújt. Kár len­ne a meglevő állományt csök­kenteni és újabb telepítése­ket nem végezni! A város zöld öltözetének újjászületé­sében fontos szerepet játsz­hat, de csak akkor, ha a fiatalabb példányokat ugyan­úgy ápolják, mint a leg­szebb aggastyán egyedeket. . S. D. Terv szerint jövőre osztják 'Jegléden, az öregszőlői ré­szeken, a város központjától úgy 2 kilométerre az össze­kötő út és a Téglagyár dűlő között 178 .darab építési telket alakítanak ki és tartós hasz­nálatba adással értékesítik — jelentette be a városi tanács. /? használatba adás várható díja 2 ezer forint lesz négy­szögölenként. Egy építési telek nagysága hozzávetőleg 120 négyszögöl. A telkek teljesen közművesítettek, vízzel, vil­lannyal, csapadék- és szenny­vízelvezető csatornával, gáz­zal ellátva kerülnek értékesí­tésre. Megközelíteni szilárd burkolatú járdán és úttesten lehet majd a rendezés befe­jezését követően. A rendezési terv szerint fo. kozatosan kiépülnek a lakos­sági alapellátást biztosító in­tézmények; a bölcsőde, óvoda, Negyvenórás munkahetet ve­zettek be a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál július 1- től. Mivel eddig is munkaerő­gondokkal küzdöttek, az intéz­kedés újabb próbatétel elé ál­lította a vállalat kollektíváját. — Mintegy 12 százalékkal kevesebb ember dolgozik ná­lunk, mint amennyire feltétlen szükség volna — mondja Andó Antal igazgató. — Az átlagos­nál magasabb páratartalom, a 45—48 fokos meleg, a kedve­zőtlen munkaidő-beosztás ke­mény helytállást követel dol­gozóinktól. Ez magyarázza, hogy 16—17 százalékuk vándo­rol, s nem tud huzamosabb ideig nálunk maradni. Van­nak olyanok is, akik jóval ke­vesebb fizetésért állnak to­vább, hiszen inkább a köny- nyebb munkát választják. Tervek, hosszú távra — Dolgozóink bérszínvonala ez évben 2,7 százalékkal emel­kedett. Az üzemben helytál­lók 6-12 százalékkal kapnak többet a közelmúltban beveze­tett pótlókból részesülve. Ne­kik további előny, hogy január 1-ig visszamenőleg megkap­ják az előző hónapokra eső ki­egészítő pénzt is. — A nehéz fizikai munkát szeretnénk teljesen lecsökken­teni, ezért rekonstrukciós épít­kezésbe kezdtünk most Nagy­kőrösön. Ehhez a Pest megyei Tanács pénzügyi segítséget is ad. Üjra cseréljük elavult ke­mencénket. Régen lapáttal kel­lett betenni, majd kivenni be­lőle a kenyeret, a péksüte­ményt. A rekonstrukció után úgynevezett áthordó kemence kezdi majd el a működését. Ez azt jelenti, hogy az egyik olda­lán futószalagon érkezik bele a pékáru, s a másik oldalán megsütve jön ki a drótfonatra. Dolgozóinkra így kisebb lesz a hőhatás és a termék — mivel kevesebb kéz formálja, rakja — 15—18 százalékos minőségi előnyhöz jut. Ugyanitt az olaj­ról gáztüzelésre térünk át. Ki­cseréljük a kazánház berende­zését is. Előreláthatóan 6,8—7 millió forintba kerül majd mindez. Reméljük, hogy 1985 első félévében befejeződik a rekonstrukció. — Ceglédi gyárunk helyett is új korszerű kenyérgyárat szeretnénk létrehozni a VII. ötéves tervben. Az új ipartele­pen mintegy 27 tonna napi ka­pacitással épülne, öt kernen­az ABC-áruház. Megoldódik a város belterületére történő tö­megközlekedési autóbusz já­ratok beindítása is. A rendezési terv szerint a területet sorházas épületek­kel lehet beépíteni. A megva­lósítható Lakások nagyságát, beosztását és elhelyezését, az épületben elhelyezendő, nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek számát és nagyságát a rendezési terv keretei között az építkezők határozzák meg. A telkek elosztása előrelátha­tólag 1985. II. félévében k&e- dődik. Mint a városi tanács jelez­te, érdeklődni, a terveket megtekinteni, a jelentkezési igényt benyújtani a tanács műszaki osztályán (Cegléd, Kossuth tér 1. I. emelet 17. szoba) lehet cével két műszakban üzemel majd. A belső berendezést úgy alakítjuk ki, hogy a liszt foga­dására is alkalmas legyen. Er­re azért van szükség, mert ha külső silót építünk, további 10-12 piillió forintba kerülne. Kovászos technológiával, mo­dern, gyorsdagasztó, formázó, vágó gépekkel szereljük fel. A létesítmény tervezett költsége 75 millió forintot mutat, ami­nél lehet, hogy drágább lesz. Az építkezés indulásához az összeg kétharmadát kellene megkapnunk megyei támoga­tásként. Versenytárs termelők t — A nyáron fiatalok jöttek hozzánk szakmai gyakorlatra>, Reméljük, hogy közülük és ösztöndíjasainkból is mind töb­ben jönnek majd tanulmá­nyaik leteltével hozzánk dol­gozni. Mintegy 22 szocialista brigádunk sokat tesz azért, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. Munkaverseny- vállalásaik, önművelődési tö­rekvéseik, patronálásaik az adott gyárban és annak kör­nyezetében sokat jelentenek. — Alapvető feladat áruink minőségi védelme. Ennek érde­kében egymillió forintot köl­tünk úgynevezett minőségi bé­rezésre. A termelő, szállító, árukiadó dolgozók részesülnek belőle, napi értékelés alapján. Aki körültekintőbben dolgozik, annak több lesz a borítékjá­ban is. — Jelentenek-e konkuren­ciát a pék kisiparosok? Ho­gyan alakult a kenyér- és sü­teménytermelésük az előző fél­évben? — Mindenképpen figyelem­mel kell kísérnünk naponta a magántermelők pékáruinak ér­tékesítését. A mennyiségi és minőségi áruik a mi üzleteink­nél sem hagyhatók számításon kívül. Mintegy 2,9 százalékkal csökkentettük kenyértermelé­sünket. Ez egyrészt a kisipa­rosok fokozottabb jelenléte a piacon, másrészt a lakosság ke­vesebb vásárlásából adódik. — Ugyanakkor naponta el­lenőrizzük a kenyér minőségét és úgy alakítjuk választékát, ahogyan azt a fogyasztók igénylik. Visszaesett például a burgonyapelyhes kenyerünk, ugyanakkor fokozódott az ér­deklődés a rozslángos iránt. Bevezettük a közelmúltban a házi kenyér készítését is, ami most slágernek számít. — Süteményeinkből 0,6 szá­zalékkal sütünk többet mint a múlt évben. Főleg az úgyne­vezett vizes termékeinkből, kifliből, zsömléből nagyobb a teljesítményünk. A töltött sü­teményeink között a kakaós csiga a sláger. Mintegy 746 ezer darabot adtunk el belőle az elmúlt hat hónapban. — A pék kisiparosok tehát versenytársak a piacon s min­ket is ösztönöznek meggondolt üzletpolitikára, minőségi ter­melésre. A baj csupán ott van, ha valamelyik bejelentés nél­kül néhány napig vagy hétig nem termel A vevőkörüknek azokban az időkben is kell a pékáruellátás. Hasonló gond. amikor a gépkocsival árulók nem jelennek meg egy-egy olyan helyszínen, ahol várják őket. Ilyenkor hirtelen többlet- igény mutatkozik boltjaink­ban, s dolgozóink összefogásá­ra van szükség, hogy ne le­gyen áruhiány. A rssirJs mellé — Eredményeink a terv sze­rint alakulnak, de nem va­gyunk elégedettek. Az alapvető ellátási feladatok és a fogyasz­tói vérdekek szem előtt tartása mellett vállalati takarékosko­dásra törekszünk. Így például üzleteink 42 százalékban árul­nak saját sütőipari terméket, s a többit máshonnan vásárol­juk. Ma már nem meglepő, hogy nyolc kereskedelmi egy­ségünkben töltött húsáru is kapható. Morzsaforgalmazá­sunk alapanyagát is egyre na­gyobb mértékben nálunk sütik. — Eredményeket értünk el a gépkocsi-üzemanyag, a villa­mos energia és a víz megtaka­rításában. Bizakodunk, hiszen belső tartalékaink, szocialista brigádjaink nehézségeink el­lenére is jövőnk biztosítékai. Udvari Gábor VízfiEaSooi Cegléden is érvénybe lépett a vízkorlátozás, visszavonásig. A városi tanács elrendelte, hogy reggel 6 órától éjjel 22 óráig tilos locsolásra használ­ni a közhálózatról vett vizet kertekben, parkokban. Tudás, erő, kitartás * Ismét megyei bajnok lett a KÖZGÉP MHSZ csapata a tartalékosok honvédelmi ver­senyén. Combos István klub­titkárt kérdeztük, hogy mi­ként készültek fel a verseny­re és hogyan folyik az élet közösségükben ? — A győzelmet nem adják ingyen! Csapatunk tagjai im­már öt éve együtt edzenek he­tenként kétszer, hogy tudásu­kat gyarapítsák, erőnlétüket és kitartásukat növeljék. Mindez többnyire munkaidő után és hét végén történik. A legfiatalabb közöttünk még nincs 30 éves, a legidősebb 50, de tartja velünk az iramat. Térkép, menetvonal — Edzéseink jelentős részén lövésztechnikánkat csiszoljuk. Mivel, ennél a sportnál — az elméleti felkészültség mellett — a gyakorlásnak is nagy sze­repe van, rendszeresen láto­gatjuk a lőteret, ahol komo­lyan készülünk. Ugyancsak feladatunk a gyakorló kézi­gránátok különböző testhely­zetű dobása is. Ezt is terepen, általunk kijelölt pályán vé­gezzük. Itt is jelentősége van — akárcsak a lövészetben — a pontos célzásnak, melyet különböző távolságra kell be­gyakorolnunk. A térképet nemcsak tájékozódás szintjéig ismerjük, hanem tudjuk szin­te valamennyi jelét, képesek vagyunk meghatározni bárme­lyik pontjának koordinátáit, ki tudjuk számítani a szint- különbségeket, s a pontos tá­volságot is. — Az idei megyei versenyen ■Pusztavacson a térképen ké­szítettük el menetvonalunkat. További feladat volt hat fel­bukkanó helyszín bejelölése, pontjainak pontos meghatáro­zása is. A kézigránátdobásra is sor került. Állva, térdelve és fekve találtunk bele célpont­jainkba 25, 15 és 5 méterről. Időre kellett szét- és összesze­relni fegyverünket, majd a pisztolylövésnél bizonyíthat­tuk felkészültségünket. Ezután Szikrázó sugárban D úzamező. Végeláthatatlan, kápráztató szőkeség. Agyat kitartóan kalapáló gép­zaj. Elviselhetetlen hőség. Ön­nön verejtékében fürdő testek. Kiszáradt torkok. A hideg üdí­tő épp csak addig oltja a szom- jat, míg a pohár szélére hullott vízcsepp felszárad. Por. Hajra, testre, ruhára zuhogó por. Sós gyöngyök az arcokon. A kombájn mohón habzsol. Az ember, aki vezeti, nem fá­radhat el. Nincs rá ideje. De néha álmodik. Vízpartról, hű­tött sörről, szendergésről egy árnyas fa alatt. Ceglédi ABC-ámh&z. Beton­doboz. Ajtaja közönyösen ásít az utca aszfaltarcába. Kint a járda forróságot lehel. Benn hőkatlan. A szórakozott terve­ző elfeledkezett a ventillátor­ról, Polcok, pultok előtt hörn-, pölygő türelmetlen vásárlók. A hőség kíméletlenül végigsu­hint mindenkin, kiserkén a ve­rejték. Testekhez tapadó ru­hák. Hosszú sor kígyózik a megváltó pénztár felé. Előttem a pénztáros, köpenye vakít. Haja hátul összetűzve. Nincs ereje ahhoz, hogy vonzó le­gyen. Lecsap rám mosolyával, de a kedve ázott. Pénz csör- ren, megpróbáltatásaim véget értek. Nyár. Perzsel a levegő. Fakó a zöld. Az asszony ott fekszik a szépen nyírott pázsiton. Fe­lette az áttetszőén kék ég. örömmel adja meg magát a napnak, mely keresztre feszíti arany szögeivel. Időnként úszik e!gyet. A hullámokkal hajlik. Kiemelkedik a vízből, Botticelli Vénuszát látom megszületni — bikiniben. Bronzszínűre söté­tülő testén opálosan csillognak a vízcseppek. Üjra a füvön he­ver. Hang s látvány csak tá­volról jut el hozzá: emberek, tárgyak, formák villódzása. Nem zavarja a forrősóg. A nap szerelmese ő. Zöld “ szeme bosszúsan villan, ha egy ostoba felhő eltakarja az imádott égitestet. Fehér Ferenc iránytű segítségével tájékozód­tunk, s mind a négy igazoló pontot érintettük. A verseny utolsó 300 métere volt talán a legnehezebb. Vegyvédelmi ru­hában közel 25 Celsius-fok külső hőmérsékleten küzdöt­tünk a meleggel, s a versenyen kijelölt szennyezett terepsza­kasz leküzdésével. Tolnába tartanak — Komoly eredménynek tartjuk, hogy 12 induló csapat közül mi voltunk a legered­ményesebbek. Felkészülésünk­höz segítséget nyújtott az MHSZ városi vezetősége és a munkásőrség is. Tagjaink mindnyájan tartalékos honvé­dek, csak ón vagyok tartalé­kos tiszthelyettes. A többi csa­patban magasabb rendfokozá- túak is versenyeztek, ami ná­luk nagyobb alapfelkészültsé­get, nálunk pedig több szorgal­mat jelentett. — Most az országos verseny­re, a Tolna megyei Váraljára készülünk. Oda minden me­gyéből a legjobbak jönnek el, s szeretnénk az' első hat kö­zött szerepelni. — Klubunkban az elmúlt évben mintegy 12 ezren vet­tek részt a honvédelmi kupa lövészversenyein. A közeli na­pokban bonyolítjuk le az utol­só selejtezőt, a hatodik fordu­lót. Ezután nevezünk be a te­rületi bajnokságra, ahonnan reméljük, a múlt évihez ha­sonlóan továbbjutunk. U. G. * 1 „Értesítjük a lakosságöt, hogy Cegléden a Dessewífy-Nádor u. nyomvonaltól kiindulva a transz­formátorállomástól kisfeszültségű 1 kW-os földkábelt létesítettünk, a Nádor u. és a Szálkái István u. sarkán lévő 18. sz. oszlopig. A földkábelt és a hozzá tartozó be­rendezéseket az áramszolgáltató vállalat 1984. augusztus 1-én fe­szültség alá helyezte. A kábelhá­lózat és a csatlakozó berendezések megközelítése életveszélyes és ti­los!” ISSN 0133—2SM (Ceglédi Hfrlai Szomjazó platánok Lombjuk alatt poros föld Telkek, tartás használja Csiszolódott ä technika Ismét megyei bajnokok k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents