Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

1984. AUGUSZTUS KEDD ^fgyfap Milyen az anyja főztje? Sok jó tanács - dönt a védőnő Az anyák, különösen az első gyermekesek, nagyon örülnek annak a rendnek, hogy e kór­házból hazaérkezett újszülöt­tet azonnal felkeresi a körze­ti védőnő. Az új szerepében még riadtan visekedő kisma­mát a szakember tudja legin­kább megnyugtatni, ha el­mondja, hogy eleinte minden csecsemő csenevész, s hogy a pár napos kisbabánál sok min­den, amit a tapasztalatlan szü­lő természetellenesnek vél, ma­gától értetődő. Sok kismama rémülten adja elő, hogy a pici keveset eszik, s tápszerért kö­nyörög, mondván, hogy vala­melyik rokon vagy szomszéd már felvilágosította: biztosan nem jó a teje, ne is szoptassa a gyermeket, mert a vizes tej árt neki. Ilyen esetben a vé­dőnő feladata meggyőzni az asszonykát arról, hogy nem mindenben hasznos megfogad­ni az efféle tanácsokat, s aki jót akar gyermekének, az még a lehetetlennel is megpróbál­kozik, csak hogy szoptasson, hi­szen az egyenletes fejlődés, a betegségek elleni védelem leg­főbb biztosítéka az anyatej. Kedvező arány A városban hét körzeti vé­dőnő dolgozik, jelenleg csak hárman vannak bent, a töb­biek szabadságra mentek. — Városunkban aránylag jó a szoptatási arány — mond­ja Buzay Józsefné. — Az aríyák hetven százaléka szop­tat háromhónapos korig, s ha az országos helyzetet nézzük, elégedettek lehetünk. Persze örülnénk, ha még jobb volna, ha még többen lennének, akik legalább ezt a kezdeti idősza­kot lelkiismeretesen végigcsi­nálnák, s ha többen maradná­nak, akik a három hónap el­telte után nem térnének át a hígított tejre. — Mindent megteszünk, hogy az anyákat rábírjuk ' " a szoptatásra — fűzi hozzá Mó- rucz Lajosné. — A gyermek- orvosok csak akkor írnak fel tápszert, ha végképp nincs niás megoldás, de még ilyen éhetekben iá inkább lefejt női tejet juttatnak a csecsemők­nek. Szerencsére mindig van több anya, aki nemcsak a sa­ját babáját tudja táplálni a tejével, hanem ad a rászoru­lóknak is. — Sajnos — mondja Buzay Józsefné —, sokan még min­dig nem eléggé felvilágosul­tak, s hagyják magukat rábe­szélni, hogy a három hónap­nál idősebb gyermeknek jobb a tejbedara és a rántott leves, mint az anya tej és a főzelé­kek. Talán nem is az idősebb asszonyok rábeszélő készsége éri el ezt az eredményt, hanem inkább*némelyik anyuka ké­nyelmessége, mert akad, aki szerint a szoptatás nagyon fá­rasztó dolog... Ellentmondások — Az ifjú szülők többsége a gyermek érkezése előtt ösz- szevásárol és összeolvas min­den gyermekápolásról-neve- lésről szóló kiadványt — foly­tatja Mórucz Lajosaié. — Ami­kor azután megérkezik a baba és a gyakorlatban kellene al­kalmazni' az olvastakat, nagy bajban vannak, mert ezek a könyvek nagyon sok kérdés­ben homlokegyenest ellent­mondanak egymásnak. Ilyen­kor a védőnőnek kell döntenie, hogy a sok változat közül me­lyik a leghelyesebb. Azt szok­tuk javasolni, hogy ne sze­rezzenek be egy egész könyv­tárat, vegyenek csak egyetlen könyvet. — A terhesgondozás is a mi feladatunk — így Buzay Jó­zsefné. — Nagyon jó egészség- ügyi kiadványokat kapunk, ezeket szétosztjuk a terhes kismamák között, s később nagy hasznát veszik. Kapnak Bébinaplót, amelybe, minden fontos eseményt feljegyezhet­nek, s nagyon szeretjük a Táplálj helyesen, édesanyám! című kiadványt is. Szeretnénk minden fiatalasszonyt rávenni, hogy amikor eljön a főzelék­adás ideje, saját maguk ké­szítsék el picinyüknek az ebé­det. Jó lenne, ha mitííJén gyer­mek tudná, milyen az anyja főztje. — Sokan vásárolják kosár­számra a bébiételeket — erő­síti meg az előbbieket Schier Attiláné. — Pedig ezek a ké­szítmények nem alkalmasak a kisgyermekek állandó táplálá­sára, arra jók, hogy esetenként, ha valamiért nincs lehetőség főzni, akkor gyorsan fel lehet melegíteni a gyermeknek. De hiába is tiltakozunk ez ellen, hiszen azt látjuk, hogy gye­sen levő asszonykák saját ma­guknak is ételhordóban viszik az ebédet az étteremből. Más feladatok — A terheskutatás is a mi dolgunk — mondja Buzay Józsefné. — Akad olyan ter­hes, aki nem jelentkezik ter­hesgondozásra. Sokan ahhoz az orvoshoz járnak tanács­adásra is, akinél szülni sze­retnének, s megesik, hogy az ottani védőnő — bár köteles­sége lenne — nem jelzi ne­künk, hogy náluk jelentkezett a kismama. — Hétfőtől csütörtökig min­den nap van csecsemő-tanács­adás — teszi hozzá Mórucz Lajosné. — Egy-egy alkalom­mal harminc gyermeket is hoznak fejlődési ellenőrzésre vagy oltásra. Rendszeresen já­runk a bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba a gyermekorvo­sokkal együtt. Csecsemőápolá­si tanfolyamot tartunk az is­kolásoknak, tisztasági vizsgá­latokat végzünk, s ezzel egy időben felvilágosítjuk őket né­hány alapvető 'dologról. Hoz­zánk tartozik még a házasság előtti, valamint a nővédelmi tanácsadás. Ez utóbbira sajnos kevesen jönnek, pedig talán nem egy házasságot meg tud­nánk menteni, ha felkeresné­nek bennünket a házaspárok a gondjaikkal. — Nagyon sok az adminiszt­rációs munkánk — szól végül Buzay Józsefné. —• Erre csak egy példa: egyetlen oltást öt helyre kell beírnunk. Renge­teg energiát vesz igénybe, s emiatt kevesebb időnk marad családlátogatásra, pedig arra lenne a legnagyobb szükség. SZAZHAÜDM BATTAI E ^tírian i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tartós használatba adják Díjak és négyzetméterek Tollhegyen A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy Százhalombattán a városi tanács kijelölte azo­kat a telkeket, melyeket csa­ládi házak, vagy üdülőépületek építéséhez tartós használatba ad. Három helyen, az Öváros­ban, a volt Tüdy-major terü­letén, Dúnafüreden, a Damja­nich út és a Vasút utca közöt­ti részen, valamint ugyan­csak Dúnafüreden levő állami területeken kínálkoztak olyan telkek, melyeket közművesít ve, tehát vízzel, gázzal, vil­lannyal ellátva az építkezők rendelkezésére bocsáthatnak. Természetesen ezeknek a te­rületeknek a közművesítése meglehetősen komoly össze­gekbe került, átlagosan szá­molva egyenként majdnem 300 ezer forintba, így érthető, hogy a költségek egy hánya­dát a tartós használatba véte­li díjnak kell fedeznie. Az Óvárosban 653 négyzet méterestől 1142 négyzetmétere­sig igényelhetők a telkek, itt egy négyzetméter díja 160 fo rint lesz. Dúnafüreden, a már emlí­tett utcák által határolt terű létén kialakított legkisebb te­lek 1193, a legnagyobb 1560 négyzetméteres. Itt hatlakásos tetőtérbe építéses, korszerű családi házak építhetők, s a tartós használatba vételi dü magában foglalja a szilárd burkolatú út és járda, a ve zetékes ivóvíz, a csapadék- és Safari a sportközpontban Szombathely, Diósgyőr, Deb­recen és Budapest után Száz­halombattára látogat a világ­hírű zenészek együttese, a Safari, hogy koncertet adjon az itteni közönségnek is. A városi sportközpont torna­csarnokában fellépő együttes augusztus 11-én este 8 órakor kezdi műsorát. Jegyeket a vá rosi könyvtárban, a művelő­dési házban, illetve a koncert előtt a helyszínen lehet majd váltani. &7wh a városbél Elitté igent kell mmimí Valamennyiünk életében jelentős sze- , repet játszik az anyakönyvvezető. Szü­letésünket anyakönyvben dokumentál­ták, szívünk választottjával az anya- köijyvvezető elé járultunk, s fogadtunk örök hűséget, s ha a házasság balul végződött, a válás tényét is anyakönyv­ben rögzítik. Végül pedig, amikor az ember meghal, ez a szomorú esemény is bekerül az anyakönyvbe. Az anya­könyv nagyon fontos irat, hiszen a be­lőle vett kivonattal igazolhatjuk kilé­tünket, családi állapotunkat, így az anyakönyvvezető csakis nagyon lelkiis­meretes, pontos ember lehet, mart a legapróbb mulasztása is nagyon kelle­metlen következményekkel járhat. A városi tanácsnál négy anyakönyv- . vezető dolgozik. Egyiküket, Kiss Gyulá­dét kérdeztük arról, milyen feladataik vannak, mivel foglalkozik egy anya­könyvvezető hétköznap, amikor nem veszi fel a nemzetiszínű szalagot ? Papírmunka is — Nagyon szép a mi munkánk — kezdi Kiss Gyuláné. — Rendkívül meg­tisztelő, amikor odaállhatunk a házasu­landók vagy az ifjú szülők elé, s szól­hatunk hozzájuk. Igyekszünk úgy meg­fogalmazni mondandónkat, hogy a hall­gatóság még inkább átérezze, mennyire felelősségteljes vállalkozás egy házas­ság, vagy egy kisgyermek felnevelése. Munkánknak ezt a látványosabb, ün­nepélyesebb részét mind a négyen na­gyon szeretjük, ezért úgy osztjuk be egymás között, hogy valamennyiünkre sor kerüljön. — Milyen feladatai vannak ezen kí­vül az anyakönyvvezetőnek? — Rengeteg papírmunkánk van. Anyakönyveznünk kell a születéseket, házasságkötést, halálozásokat, okirato­kat adunk ki, állampolgársági kérelme­ket intézünk. Nálunk nincs kötött fél­fogadási idő, mi látjuk el az ügyfél- szolgálatot, így bennünket hivatali idő­ben bármikor felkereshetnek az ügyfé­lék. Nemcsak a saját szakterületünk­kel kell tisztában lennünk, általában kell ismernünk a tanácsi munkát, hogy az ügyfelet útba tudjuk igazítani, mi­lyen ügyben kihez forduljon. — Vannak-e statisztikai adataik ar­ról, mennyi házasságkötés, születés van évente a városban? — Adataink vannak, de ezek nem a tényleges helyzetet mutatják. A múlt évben nyolcvannégy esküvő volt ná­lunk, de valójában ennél jóval többen kötöttek házasságot. Nincs ugyanis la­kóhelyhez kötve az esküvő, a házasu­landók bárhol, bármelyik anyakönyv­vezetőnél bejelentkezhetnek, s ha má­sutt kötnek házasságot, az a mi anya­könyvünkben természetesen nem sze­repel. Sokat változott Január elsejével nagyon sokat vál­tozott a nyilvántartási munka. Ko­rábban a gyermek születéséről a kór­ház bennünket értesített, s mi küldtük tovább az adatait a megyéhez. Az év eleje óta a gyerekek azonnal, a szüle­tésük helyén megkapják a személyi számukat, s hozzánk csak később érke­zik meg a jelzés. — Mi jellemzi a százhalombattaiakat? Családi eseményeiket ünnepélyes, vagy inkább egyszerű külsőségek között sze­retik-e megrendezni? — Általában törekszenek az ünnepé­lyességre. Arra még nem volt példa, hogy legalább virágot ne rendeltek volna az esküvői szertartáshoz. Vannak persze szerényebb esküvők, s vannak olyanok is, hogy a vendégek alig fér­nek be a terembe. A névadók ugyan­így: némelyiken csak a legszűkebb család vesz részt, de eléggé gyakori az is, hogy nemcsak a rokonság, de a szü­lők munkahelyének képviselője is ott Van az ünnepségen. fizni tudtam előre — Hogy lesz valaki anyakönyvvezető? — Lehet, hogy mások gyermekko­ruktól erre a hivatásra készülnek, én nem tudtam előre, hogy ez leszek. Oly­annyira, hogy érettségi után nyolc évig a Tüzép-telepen dolgoztam, s csak ez­után kerültem a tanácshoz. Más mun­kát szántak nekem, de lehetőségem nyílt elvégezni a tanfolyamot és letenni az anyakönyvvezetői szakvizsgát, így ke­rültem erre a pályára. Nem bántam meg, s ha rajtam múlik, itt maradok, mert itt jól érzem magam. — Mivel tölti a szabad idejét? — Családanya vagyok. Van egy ti­zenhárom éves fiam és egy nyolcéves kislányom. Férjem a Benta-völgye Ter­melőszövetkezet húsüzemében dolgozik, üzemvezetőhelyettes. Családi házban lakunk. Munka után és hétvégeken fő­zök, takarítok, mosok, vasalok, mint minden asszony. A kertre már nem is jut időm, az a férjem feladata. A csa­ládomra nem panaszkodhatom. szépen élünk. Gyermekeim jók, igyekeznek, hogy amiben csak tudnak, segítsenek otthon, így időnként arra is van mó­dunk. hogy kiránduljunk. — Mit szeret munkájában a legjob­ban? — A sokéves házassági évfordulókat. A múlt évben is volt egy aranylakoda­lom, az ötven éve együtt élő házaspár ismét az anyakönyvvezető elé állt és megerősítette fél évszázaddal ezelőtti fogadalmát. Nagyon megható ez. hiszen annyi a válás, így igazán jó érzés olyan embereket látni, akik sok évtizedet él­tek le együtt, s a hátralevő időt is egy­/más mellett akarják eltölteni. Szívesen bemutatnám őket minden most háza- sulónak, hogy róluk vegyenek példát... szennyvízelvezető csatornák, a vezetékes gáz- és energia- ellátás után kivethető út- .és közműfejlesztési hozzájárulás díját Is. Érthető téhát, hogy ezen a területen egy négyzet- méter ára magasabb: 380 fo­rint. Az ugyancsak Dúnafüreden, az állami területeken kijelölt harmadik telekövezetben 532 négyzetméterestől 673 négy­zetméteresig kaphatók parcel­lák 200 forintért négyzetméte­renként. A használatba vé­teli díj itt is magában foglal­ja az út- és közműfejlesztési hozzájárulást. Ezen a terüle­ten hagyományos családi há­zak és üdülőépületek egyaránt feléoíthetők. Mindezekről egyébként, va­lamint az igénylés feltételei­ről, a majdani építkezés sza­bályairól részletes tájékozta­tást a tanács városgazdálkodá­si osztálya nyújt az érdeklő­dőknek. Évek óta rendeznek a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok „szedd magad” ak­ciókat. Nagyszerű ötlet ez, mert így mindenki jól jár: a terme- hiszen nem vész kárba a termés, a fogyasztó pedig ol­csóbb árón hozzájuthat a gyü­mölcshöz. Különösen a lakóte­lepi emberek kedvelik ezt a le­hetőséget, hiszen amíg szedik a gyümölcsöt, úgy érezhetik, hogy a saját kertjükben jár­nak. Akadnak emberek, akik oly­annyira belejöttek a saját kéz­zel való szedesbe, hogy mar ott is csinálják, ahol ilyen akciót senki sem hirdetett meg. Nagy kosarakat fognak, s leszürete­lik a hétvégi telkek fáiról a termést, sőt, újabban a családi házak kertjébe is bemerészked­nek. Fényes nappal szedik a barackot, közben persze nem kímélve sem a fákat, sem az alattuk levő konyhakerti nö­vényeket. Ha a házigazda szól­ni merészel, hogy legalább kér­dezzék meg, szedhetnek-e a kertjéből, szitkokat zúdítanak rá, kikérik maguknak a zakla­tást, mondván, ez % tanács kertje, itt az szed gyümölcsöt, aki éppen akar. Lehet, hogy ezek az emberek ennyire tájékozatlanok? Nem tudnák azt, hogy a telek, amin ház áll, a házhoz tartozik? Va­jon valóban meg vannak győ­ződve róla, hogy a tanácsnak gyümölcsösei vannak arra a célra, hogy a lakótelepi ember­nek ne kelljen pénzt kiadnia, amennyiben lekvárt akar főzni? Az eszükbe sem jut, hogy ami nem az övék, az a másé, s ha szüretelni akarnak ott, ahol a kertet nem mondhatják a sa­játjuknak, talán meg kellene várniuk, hogy felkérjék őket a szedésre. P. M. Tisztítják az útpadkát A közlekedés biztonságát szolgálandó, megtisztítják és kijavít­ják az útpadkát a DKV-ba vezető mintegy öt kilométeres sza­kaszon. A munkálatokat a Pest megyei Üt- és Hídépítő Válla­lat dolgozói végzik; felvételünkön Pálinkás László, Nagy Sánctor és Hetési Gyula igazítja el a markológéppel kiszedett földet Hegy ns legyen szemetes khhm is vigyázhatnánk A szakorvosi rendelőintézet előtti parkban nem tilos a fű­re lépni. Itt minden megenge­dett, ami emberileg természe­tes, a gyerekek futkározhat- nak, labdázhatnak a füvön, a felnőttek pedig odébb vihetik a padot, hiszen érthető, ha nem a tűző napon, hanem az árnyékban üldögélnek szíve­sen. Az viszont már semmi­vel sem indokolható, miért szórják tele időről időre hul­ladékokkal ezt a területet. A képen látható szemetet talán gyerekek hordták oda vala­melyik hulladéktárolóból? A felvétel utáni napon a fűről a papírhulladék eltűnt, helyette megjelent két üres sörösüveg. Jobban is vigyázhatnánk arra, hogy ez a kis liget ne veszít­sen kedvességéből, ne váljon szemétteleppé! Az oldalt összeállította: Tamási István Fotó: Hancsovszki Janó» i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents