Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

Tankönyvek/ és fog§!Í]ak — Még mit nem! — bök szavával méltatlankodva András, mikor óvatosan arrőj érdeklődőm, vajon átnézte-e már leendő tankönyveit. — Ráérek még, messze van — legyint egy nagyot a levegő­be. s amint sűrű augusztu­sát ecseteli, valóban úgy tet­szik, a külföldi út, a sok-sok kilométeres gyalogtúra meg az inkább pihentető sátortá­bor, ami még hátravan, jó­kora messzeségbe tolják az iskolát. Sőt, a pohár hűvös kóla. amiért András immár el is rohant, jobban kell egyelő, re. Most azonban, hogy augusz­tus ránk emelte süvegét, je­lezte is, hogy a diáköröm a vége felé közeleg. Tán még­sem lesz felesleges egy pillan­tást vetnünk a tankönyvek­re. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat, hogy boltjai keservén némileg enyhíteni tudjon, s a könyvek fogadá­sát, elosztását ütemesebbé, ésszerűbbé, a raktározást pe­dig nyugalmasabbá tegye, úgy határozott, hogy a tan­ügyi olvasmányokat, leg­alábbis amennyit belőlük tud, még júniusban, a vakációra hívó csengőszó előtti pillana­tokban eljuttatja az iskolák­ba. S az idén már ki is próbálta e módszert, melyet a jövőben minden bizonnyal követni fog. Cegléd sem kivétel, nálunk is júniusban rendeltetési he­lyükre kerültek a 2., 3., 4. és az 5. osztályosok könyvel. Saj. nos, nem hiánytalanul. Akadt is a városban egy általános iskola, amely nem volt haj­landó átvenni a könyveket épp a foghíjra hivatkozva. A 6., 7. és 8. osztályos ne­bulók könyveinek listája ele­ve nem volt teljes, így hát elosztásukat későbbre kellett halasztani. A leendő elsős cse. meték augusztus végén, illet­ve szeptember elején vala­mennyi szükséges olvasmá­nyukat kézhez kapják majd • az iskolában. A MÁJUS 1. RUHAGYÁR ceglédi gyára a nyári szabad, ság és nagykarbantartás után ismét elkezdte a termelést. Főként őszi-téli holmi kerül le a szalagokról, az év hát­ralévő részében bel- és kül­piacnak egyaránt varrnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 5., VASÄRNAP A jüvasSoSnok volt fc3ciiotj!i l'' Bejelentés, fontosság szerint Időnként, mint az áradat, megindul a panaszok sora. Be- köszöntenek az emberes hóna­pok. a november, december és a többi, egyszeribe’ fő téma lesz a fűtés, azon belül külön szektor a távfűtés. Hideg-e a lakás, meleg-e a lakás? Bér­lakásos épületben jól húz-e a kémény, elvégezték-e a be­ígért, listára vett javításokat? Tört ablakot javítani, ajtóhoz kulcsot kérni, csinájják-e, nem-e, adnak-e, nem-e? Le­vél a hivatalhoz, kopogtatás a házfelügyelőnél, telefon, sze­mélyes megjelenés az illetéke­seknél, az ismert vagy vélt legilletékesebbnél, akitől a se­gítség, a gyors segítség elvár­ható. A téma közügy. Csomagban Arról, hogy egy település­nek hány ilyen és ehhez ha­sonló közügye van, listát le­hetne vezetni. Cegléden ezek egy részének intézése a Város­gazdálkodási Vállalatra tarto­zik. A vállalat munkája igen szerteágazó, építtetéstől épü- :et,javításig, fenntartásig, la­kótömbfűtésig egy-egy lakó­házzal törődésig, a város köz- tisztaságának fenntartásáig beleértve a nyári gépesített utcaseprést, locsolást is. A népi ellenőrzési bizottság legutóbb napirendre tűzte an­nak a vizsgálSTűf', hogy a vá­rosgazdálkodási vállalat ho­gyan fogadja a hozzá érkező közérdekű bejelentéseket, mi­iyen intézkedéseket tesz a be­jelentett ügyek tisztázása, rendezése érdekében? Tavaly ugyanis már esett szó hasonló témáról, népi ellenőri körök­ben. A mostani jelentés azt értékelte, hogy volt-e foganat­ja mindannak, amit a munka javítása érdekében javasoltak. A városgazdálkodási válla­lat, tudvalevő, főként szolgál­tató vállalat. A lakosság nagy részével szerződéses kapcso­latban van valamilyen módon. A kapcsolattartást kölcsönös és különböző érdekek is meg­határozzák. Ami panasz éri p házuk táját, az főként a szer­ződéses kötelezettségen esett csorba miatt történik, akár ha a házkezelőségről, a táv­fűtésről, a köztisztaságról van szó. Ebben az évben, január el­ső napja óta már érvényben van az a szabályzat, amely meghatározza, hogy a közérde­kű bejelentésnek minősülő jel­zésekkel, javaslatokkal, pana­szokkal hogyan kell foglalkoz­niuk, hogyan vizsgálhatják ki azokat, miként kell nyilván­tartani, iktatni. A népi ellenőri vizsgálatig a többi ügyirattal együtt mi­nősítették, kezelték ezeket is, ám a módszer év elejétől mó­dosult. Az elkészült jogsza- báfyzat célja, hogy rendszer­be fogja azokat a tennivaló­kat is, amelyeket eddig sem törvény, sem rendelet nem ha­tározott meg teendőként köz­vetlenül a számukra. Nyíltan to síik A vállalat névtelen beje­lentéseket nem kap. Akik tő­lük kérnek, akik számon kér­nek, panaszkodnak, nyíltan te­szik, a saját érdekük ezt meg­kívánja. Gyakori az olyan be­jelentés, amelyet többen is aláírnak, jelezve, hogy közér­dekű témáról van szó. Lamen- tálásra a legtöbb okot a fűté­si idény meghosszabbodása 1/ Munka melle!? Szép hivatással, jé légkörben PihesitetőiiS előkerül az olvasmány A ceglédi kórház h lmas in­tézmény. A város eg. — legtöbb embert foglalkoztató munka­helye. Az ott dolgozók többsége fiatal. Maga az ispotály sem idős, csoda-e hát, hogy kezdő szakemberekből kellett verbu­válnia a személyzete zömét'; Vajon hogyan illeszkednek bt a pályakezdők, mennyire tud­nak azonosulni vágyaikkal? A valóságban milyenek a tehető­ségeik? Erre kerestük a választ £ egy fiatal nővérrel beszélgetve. Kocséron, otthon Juhász Erzsébet személye talán egy kicsit a társait is idézi. Azokat, akik — hozzá hasonlóan — a környező te­lepülésekről jöttek Ceglédre, szakmát adó iskolába, és an­nak befejeztével vele együtt álltak a gyógyítás szolgálatá­ba. Tipikus mai fiatal, kor­osztálya megannyi erényéve) és bájával. Tizenkilenc esz­tendejével második éve ölti magára nap mint nap, a vál­takozó műszakok rendje sze­rint, a fehér köpenyt. A sze­mészeten látja el feladatát. — Mi indította erre a pá­lyára7 — Kocséron lakik a csalá­dom, ott jártam én is az ál­talános iskolát. Már akkor tetszett, érdekelt a gyógyítás, bár valójában keveset tud­tam róla, kórházat sem lát­tam belülről. Szorgalmas tag­ja voltam az ifjúsági Vörös- keresztnek. Mindig ott voltam az iskolai elsősegélynyújtó versenyeken, a csecsemőgon­dozó tanfolyamon. Az érdek­lődésem már akkor ebbe az irányba formálódott. Tiszta képlet volt, hogy Ceglédre jövök nyolcadik osztály után az egészségügyi szakiskolába. Utána már bölcsődei, rende­lőintézeti és kórházi gyakor­lat révén, módom nyílt ala­posabban belekóstolni vá­lasztott pályám különböző ágaiba. 1979. és 1982. között igyekeztem mindent elsajátír tani az iskolában. Főleg a szakmai tárgyak érdekeltek és a gyakorlat. — Hogyan került éppen a szemészetre? — Kissé a véletlenen múlt, mert oda osztottak be gya­korlatra, és megtetszett. Ami­kor végeztem, s jött az elhe­lyezkedés, oda kértem ma­gam. Nővér és sisílása — Milyen volt a fogadta­tás? — Kellemes. Jó légkörbe kerültem. Ezt a kis nővér ha­mar megérzi. -Nemcsak sza­ladj ide, fuss oda feladatok­kal halmoztak el, olyasmivel, amihez másnak nem fűlik a foga, hanem részesülhetek azóta is a feladatok minden fajtájából. A munkabeosztá­somnál — igaz —, figyelem­be veszik, hogy még függet­len vagyok és benn lakom a nővérszálláson, de teljesítik, ha én kérek valamit. Ha ne­kem kell a szabad idő, szí­vesen cserélnek velem. — Milyen tervei vannak? — Elsősorban érettségizni szeretnék. Beiratkoztam a dolgozók szakközépiskolájába, amely hároméves. Abból már eltelt az első tanév. Úgy ér­zem, hogy ott is megbecsül­nek. Alighogy bekerültem, mindjárt megválasztottak a diáktanács tagjának. A tanu­lás miatt, öt évre elkötelez­tem magam a ceglédi kórház­nak. A tanulás nem esik ne­hezemre. Igaz, az osztályon mindig olyan a munkabeosz­tásom, hogy az iskolai fog­lalkozásokon részt tudok ven­ni. Sokat jelent, ha az órá­kon figyelmesen hallgatom az előadást. A negyedévi beszá­molókra felkészülök, így munka mellett is megy a ta nulás. Azt szeretném, ha majd az egészségügyi főisko­lán folytathatnám a tanul­mányaimat. Ha az valami ok­nál fogva nem sikerülne, akkor vagy a szemészeten szeret­nék valamilyen mélyebb szakismeretre szert tenni, vagy anaszteziológusnak, il­letve műtősnőnek képezném tovább magam. Mint a többi Juhász Erzsi csinos, ko­moly kislány, aki komolyan veszi a jövőjét. Tulajdonkép­pen olyan, mint kortársai többsége. Szívesen költ diva­tos holmikra, módjával megy szórakozni, bár most keve­sebbet, mert katona a szíve választottja. El-eljár a strand­ra, könyveket olvas. Főleg a művészetek érdeklik, azok közül is a festészetről szóló olvasmányokat forgatja. Tamasi Tamás szokta adni: ilyenkor számláz­zák és adják tudtul a pótfűté­si díjakat. A népi ellenőri vizsgálat óta a városgazdálkodási vál­lalatnál a postán érkező vagy a személyesen írásban beadott jelentéseket, javaslatokat és panaszokat megfelelő jelzéssel látják el, beiktatják abba az aktakötegbe, amelyet külön erre a célra létesítettek. Mi­nősítésre, fontosságra utaló jelzéssel is ellátják. A vállalat belső ellenőre meghatározott időnként, éven­te ezentúl többször is vizsgál­ja az e témakörrel kapcsola­tos szabályzat betartását és a tapasztaltakról az igazgatót tá­jékoztatja. Vezetői értekezlete­ken is napirendi pontként sze­repel a vállalathoz beérkező jelentésekkel, javaslatokkal, panaszokkal való foglalkozás, azok kivizsgálásának eredmé­nye. A szóbeli bejelentésekkel a titkárság foglalkozik, jegyző­könyvet vesznek fer, s éppúgy foglalkoznak azután az ügy­gyei, mintha levélben közölték volna az információt. Sorrendet tartva A szabályzat előzetes élet­belépése óta — ez a múlt év októberében történt már — a céghez összesen huszonhárom panaszos levél érkezett most június végéig. Közülük nyolc, mint kivizsgálták és megálla- pítoítálí, alaptalannak bizo­nyult, a többit intézkedés kö­vette — megjegyzendő, hogy csak ölyan dolgokban tudtak tenni egy s mást, ami a vál­lalatra tartozik. Az elmúlt időszakban pa nasszal az Itt dolgozók is él­tek, s ezeket kivizsgálva a cég teljesítette a kötelezettségét, megszüntette azt a hátrányos helyzetet, amely a panaszost érte. A törvényesség betartását a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalatnál jogtanácsos is el­lenőrzi. További erőfeszítése­ket tesznek, hogy a közéleti demokrácia kiteljesedjen és a feladatok körültekintő megol­dásában jusson még jobban érvényre. E. K. r Uj hülladdkátvevők Haszonvasat is árulnak ózdra, Dunaújvárosba vitték L Üj MÉH-átvevőhelyek léte­sülnek Abonyban, Cegléden és Töríelen. A hulladékok átvéte­léről és a haszonvaseladásról Zsíros Józsefet, a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat ceglédi telepének vezetőjét kérdeztük. — Jelenleg Cegléden és Al- bertirsán van átvevőnk. Ezen­kívül gépkocsink járja a vá­rost, hogy gyűjtse a hulladé­kokat. A vállalatok, üzemek, intézmények, termelőszövetke­zetek Szállítási költségét térít­jük, ha másodlagosan haszno­sítható nyersanyagaikat be­szállítják hozzánk. Amennyi­ben nem áll módunkban, mi küldünk hozzájuk teherautót, melynek fuvardíja természete­sen őket nem terheli. — Mintegy 27 millió forint volt a féléves árbevételünk. Ezt az összeget nemcsak a má­sodlagos nyersanyagok leadá­sáért kaptuk, hanem haszon- vas-árusításért is. A Ferrogló- busszal közösen ugyanis ellát­juk a kislakásépítőket rúddal, idomacéllal, durva lemezek­kel, de forgalmazunk kerítés­elemeket és kapukat is. Ter­mészetesen Cegléden és kör­nyékén levő vállalatok is vá­sárolnak tőlünk haszon vasat. — Szívesen adunk felvilágo­sítást minden érdeklődőnek, akár vásárlási, akár eladási kérdésekben. A sokféle anya­gunk között meg kell említe­ni az autógumi, az akkumulá­tor és az üzletekben nem visz- szavehető üvegek átvételét. Ezeknek környezetvédelmi okai is vannak, hiszen nem szép látvány az erdőszéleken éldobált ilyesféle holmi. — Mozgó átvevőnk terveink szerint úgy működik majd, hogy a lakosság mindig tudja, mikor hol lesz. Olyan meg­állókat szeretnénk létesíteni., amelyekhez a hét azonos nap­ján és órájában megy gépko­csink. Főleg a textilt és a pa­pírt gyűjti. Ősztől számítunk az úttörőcsapatok segítségére is, s gondoljuk, hogy a nyug­díjasoknak is jövedelemkiegé­szítés lesz. Üj átvevőink csak a lakosságtól vásárolnak majd hulladékot. Ezeken kívül gyűjtőkereskedők járják terü­letünket lovas vagy gépjármű­vükkel. — Az elmúlt félévben mint­egy nyolcezer tonna vashulla­dékot ‘ értékesítettünk Ózd, Dunaújváros kohói felé. A pa­pírgyáraknak 500 tonnát, a fémműveknek pedig 400 ton­nát küldtünk a másodlagos nyersanyagból, melyek ismét feldolgozva visszajutnak az or­szág anyagi vérkeringésébe. U. G. Egy majom szívügyet King Kong félidőben Tobzódik a boldogtalanságban N em kong. Mármint a te­rem nem kong, midőn az újmódi borzalomkeltő mo­zihősök egyik reprezentáns alakja, a rezgő orrú szőrto­rony, becses neve King Kong, a maga tizenöt méterével megjelenik a filmvásznon, ahogy erről korábban már írt a Pest megyei Hírlap. Megjelenik, hogy aztán egé­szen az utolsó kockákig egy­folytában vadul szenvedjen, s ha alkalom adódik, ököllel döngesse önnön mellkasát, ör_ jöngve toporzékoljon, főtérnyi talpával erdők fáit tapossa el, vasúti kocsit markoljon meg a síneken s össze-vissza lődö­rögjön New York felhőkarco­lói között. Mindeközben olyan sze­rencsétlenre veszi a figurát, hogy már-már hajlamosak vagyunk elhinni: King Kong valójában nem más, mint rútul elhagyott hősszerelmes, akinek már minden mindegy. Lám, lám, ilyen az élet. Mert hát neki is pont a számára kisujj nyi szőke szépségbe kel­lett belézuhannia, hogy rém­kedés és szömyezés helyett, (mert egy King Kongtól Ilyes­mit joggal vár el az ember) Kellemesen múló érák Az öregek napközi otthona több mint évtizedes múltú Ceglé­den. Méltányos térítés ellenében naponta háromszori étkezés­sel kulturált környezetben telnek az ide járók napjai. A ké­pen: tejet, friss péksüteményt reggeliznek az idős emberek. Nem titok, néhány üres helyre szívesen látnak jelentkezőt, ha korlátozott számban is. Apáti-Tóth Sándor felvétele majomszeretettel Csüngjön a miniatűr fehérszemélyen. Es ebből persze #nég rengeteg konfliktus következik, amiket semmi szín alatt nem árul- hatumk eL Már csak azért sem, mert elképzelhető, hogy akad még Cegléden is, aki nem látta elégszer a szomorúságos tör. ténetet. Pedig vetítették né­hányszor július 26. és augusz­tus 1. között a Szabadság Filmszínházban, ahol a leg­több esetben szék nem ma­radt üresen, s szem szárazon. Az első félidő lezártáig (augusztus 1-én) épp hétezren jöttek el majmot látni, a mo­zi kasszájába pedig 220 ezer King Kong-forint került. Eleddig valamennyi állat­barát jól tűrte a rátörő külön­féle filmbeli borzadályokat, noha nyilván nem egynek föl. forrósodott a vére, s törni- zúzni lett volna kedve a bol­dogtalanságban tobzódó ma- jomkirály láttán. Bár igaz, ami igaz, egyes üvöltéseket nem lehetett tisztán kivenni, hiszen kis híján elnyomta azt a nézőtéren megállás nélkül ropogó maghéjak zaja. Persze, az csupán a fölfokozott izga­lomnak tudható be, hogy szo- tyolaburokből vetítési napon­ként egy-egy kukányi gyűlt össze takarításkor. V alóban szép teljesítmény, s a mindent elsöprő ér­deklődésnek is hű lenyomata. Nem csoda, hogy a King Kongot augusztus 5-ig pro­longálták. Olyan filmeket ütött ki a programtervből, mint például a Volt egyszer egy vadnyugat, és A biroda­lom visszavág. Már törték egy páran a fe­jüket azon, vajon ml okoz­hatja az amerikai film nem mindennapi sikerét. Tippeltek erre, tippeltek arra. Ám azt a vaik is láthatja, hogy min­denfélét fölvonultattak ebben a filmben, ami a hitelesség­nek még a látszatát kelteni sem kívánó, egyúttal torok­szorító műalkotás nélkülözhe­tetlen kelléke. Van itt tenger­járó hajó tengeri beteggel, felfedezetlen sziget, vadul lej. tő bennszülöttek, szívügyek­kel küszködő szupermajom, halálsikoly, egyéb szerelem, ilyen-olyan borzalmak, köny- nyezés és jaj-jaj. Nem utol­sósorban: formás nőszemély. Iy| eglehet, a végső tanvl- ság: még egy ekkora állat, (mint King Kong) sem ma­radhat közömbös a bűbáj- csáb színésznővel szemben. (V. s.) xeSN 01S.1—Í3M (Ceglédi Ktrlr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents