Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

1984. AUGUSZTUS 1.. SZERDA TANÁCSOK ' arpr='~ .......................... I I ÍZ NAP | Rendeletéiből B Tallózás Nyugdíjasok foglalkoztatási kerete © Szakszervezeti tisztségviselők munkahelyzete £ A meghatározott idejű szerződés meghosszabbítása 9 A nyugdíjasok éves foglal­koztatási keretének X984. évi felemeléséről. A íővárosba bejáró nyugdí­jas dolgozók vagyunk. Azt hallottuk, hogy ebben az év­ben több órát dolgozhatunk, mint korábban. Munkahe­lyünkön azonban erre nem adnak lehetőséget. Fordul­hatunk-e ezzel a munkaügyi döntőbizottsághoz, kérdezik olvasóink. Jól hallották olvasóink. Egyes tevékenységi területe­ken, foglalkozási csoportban, illetve munkakörökben a fő­város munkaerőhelyzetére te­kintettel a nyugdíjasok fog­lalkoztatási keretét az 1984. évi naptári évre 1260 óráról korlátlan óraszámra felemelte a Fővárosi Tanács. Az órake­ret felemelése — és ezzel ösz- szefüggésben a nyugdíjfolyó­sítás-korlátozás alóli felmen­tés is — csak a főváros köz- igazgatási határain belül fog­lalkoztatott nyugdíjasokra' vo­natkozik. Az éves munkaidő- keret- felemelése azonban nem jogosít az évi €0 ezer fo­rint keretösszeg túllépésére, és nem ad felmentést az arra vo­natkozó külön előírások be­tartása alól sem. A rendelke­zés vonatkozik minden fizikai munkakörre. A nem fizikai munkakörök közül a munka- időkeret felemelése vonatkozik kérdezőinkre is, akik telefon- kezelői munkakörben dolgoz­nak. Természetesen ez az in­tézkedés nem érinti azokat, akik egyébként is más rendel­kezés alapján időkorlát nélkül foglalkoztathatók. A most felsorolt munka­körökön kívül, az órakeret felemelésének elbírálása a munkáltatók szükség szerinti egyedi kérelmei alapján tör­ténik. Az a körülmény, hogy olva­sóink olyan munkakörben dolgoznak, hogy órakeret kor­látozása nélkül foglalkoztat­hatók, ez csak lehetőség a munkáltatók részéről, a dol­gozónak azonban ezt a döntő- bizottság útján kikényszeríte­ni nem lehet. O A szakszervezeti tisztségvi­selők munkajogi védelméről. Ezzel kapcsolatban két kér­dést tettek fel olvasóink. Először, hogy megilleti-e a meghívott (kooptált) szakszer­vezeti tisztségviselőt is a vé­delem, másodszor, hogyan változott július 1-től ez a sza­bály. A meghívóit (kooptált) szak- szervezeti tisztségviselőt e munkájával kapcsolatban ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Munkájuk za­vartalan ellátásának biztosí­tásához ugyanis ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a választott tisztségviselőknek. Ebben a tekintetben tehát közöttük megkülönböztetés nem tehető. Az 1984. évi 11. számú tör­vényerejű rendelet a koráb­bi védelmi rendelkezést né­mi pontosítással módosította. E szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyet­értése szükséges a saját mun­káltatójánál választott szak- szervezeti tisztséget betöltő dolgozó más munkahelyre be­osztásához, munkaviszonyá­nak megszüntetéséhez, vala­mint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalására ki­tűzött időpont megállapításá­hoz. Az ilyen tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás meg­indításáról, valamint a válto­zó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahely­re való beosztásáról a felsőbb szakszervezeti szervet előze­tesen értesíteni kell. A szak­tervezőt választott tisztségvi­selője szóbeli vagy írásbeli fi­gyelmeztetéséhez nem szüksé­ges a közvetlen felsőbb szak- szervezeti szerv egyetértése. A munkaügyi döntőbizottság el­nökét, elnökhelyettesét, tag­jait és póttagjait ugyanolyan munkajogi védelem illeti meg, mint a szakszervezeti tisztségviselőket. • A határozott időre létesí­tett munkaviszony a felek meg­egyezésével meghosszabbítható. Érvénytelen a meghosszabbítás, ha célja a tiolrozó valamilyen jogának csorbítása. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan tilal­mat, hogy a meghatározott idő lejártával nem lehetne meg­hosszabbítani a munkaszer­ződést. A munkáltató azonban az ilyen lehetőségével a dol­gozó kárára nem élhet vissza. Ha az újbóli határozott idő­tartam kikötése a munkáltató részéről kellő érdek nélkül történik, és ezáltal a dol­gozó valamilyen jogától el­esik (pl. a felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől), a munkaszerző­désnek a határozott idő ki­töltésére vonatkozó része ér­vénytelen, S a munkaviszonyt határozatlan időre létesített­ek kell tekinteni. M. K.-né olvasónk hasonló panaszával a vállalati döntőbizottság­hoz fordulhat, mert a jogok­nak ilyen, a társadalmi ren­deltetésüktől eltérő gyakor­lása nem megengedett és jog­gal való visszaélésnek minő­sül. Dr. M. J. A vállalatok üzemrendésze- ti feladatainak egységes értel­mezéséről az Ipari Miniszté­rium 7003/19&4. IpM számú irányelve az Ipari Közlöny 8. számában jelent meg. Az igazgatási társulásokról a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala 7002/1984. szám alatt ki­adott irányelvét az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 8. szá­mából ismerhetik meg. A munkaviszonnyal össze­függő egyes kérdésekről a 12/1984. (VII. 1.) ABMH szám alatt jelent meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendelkezése. Eszerint a KISZ-nek a munkáltatónál választott ■ tisztséget betöltő tagjai, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének a mun­káltatónál csapatvezetői vagy rajvezetői tisztséget betöltő tagját a szakszervezeti vá­lasztott tisztségviselőivel azo­nos védelem illeti meg, ez év július 1-től. A közös lakás cseréje A válás után Akik szerencséseknek mond­hatják magukat, rendelkeznek akkora lakással, amit kettőre cserélhetnek. Ám az is előfor­dul, hogy az egyik elvált há­zastárs mindent megtesz an­nak érdekében, hogy meghiú­sítsa a cserét. Sokszor csak azért, hogy ezzel is borsot tud­jon törni a másik orra alá. Ha a bíróság úgy értékeli, hogy ennek a félnek a ma­kacs magatartása csak továb­bi életüket nehezíti, elrendel­heti a cserét. Hogyan is történik ez? A volt közös lakást a bérlőtárs­ként együttlakó volt házastár­sak csak közös akarattal — írásba foglalt csereszerződés­sel — cserélhetik el két önál­ló lakásra. Ez az általános sza­bály. Tegyük fel, hogy a volt feleség (ez a gyakoribb eset) éjt nappá téve futkosott a cse­repartner után. Akadt is két megfelelő lakás. Boldogan te­szi az aláímivalókat a volt férje elé. Ám ő nem adja be­leegyezését, mondván, hogy neki tökéletesen megfelel- az addigi állapot. A régebbi gya­korlat szérint ilyenkor nem volt mit ternyi. Az újabb sza­bályozás óta a szétköltözést szorgalmazó házastárs a bíró­sághoz fordulhat. Megjelöli, melyik az a két lakás, amit a „közös pokol” megszüntetése érdekében talált. És mivel cse­rére kötelezni elvileg senkit nem lehet, a bíróság megszün­teti a makacsul ellenálló fél bérlőtársi jogát, a régi lakás­ban. így aztán célszerű elfo­gadni a felkínált lakást. Per­sze csak olyan esetben kerül erre sor, ha a volt házastárs a szétköltözés során megfele­lő lakáshoz jut. A „megfelelő­séget” a jogszabály határozza meg. Ha a bíróság a volt házas­társ bérlőtársi jogviszonyát megszünteti, és meghatározza, hogy a szétköltözés során me­lyik lakásba köteles költözni, akkor a másik volt házastárs (aki szerezte a cserelakásokat) egyedül köti meg a lakáscse­re-szerződést a cserepartne­rekkel. Ha a csereszerződés valami­lyen oknál fogva nem jön lét­re, akkor a bérlőtársi jogvi­szony sem szűnik meg, mert nem áll rendelkezésre a lakás, amelybe a távozásra kötele­zettnek távoznia kellene. Mindezeket végiggondolva úgy tűnik, érdemesebb a há­zastársaknak együtt fáradoz­niuk, a cserén. így valószí­nűleg mindkettőjük számára kedvezőbb’ lakásmegoldás kí­nálkozik, mintha valamelyi­küknek be kell érni a „meg­felelő” lakásnak minősített kompromisszummal. Dr. K. É. A Legfelsőbb Bíróság döntései Kártérítés - szabálytalan építkezésért A tanács által jóváhagyott tervrajz alapján egy mezőgaz­dasági termelőszövetkezet sa­ját telkén kétszintes irodahá­zat és garázst emelt. A szom­szédos telken egy nyugdíjas házaspárnak kertes háza van. Az építkezés befejezése után a házaspár a tsz és a községi ta­nács ellen 200 ezer forint kár­térítés megfizetéséért pert in­dított. Arra hivatkoztak, hogy már a munkálatok kezdetekor tiltakoztak, mert a szövetke­zet a telekhatártól nyolcvan centiméterre kezdte meg az alapozást. Az épület a telkü­ket jelentősen beárnyékolja, ezért annak értéke csökkent. Emiatt követelnek kártérítést A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította, a tanács az épít­kezési engedély kiadásakor megsértette az országos építé­szeti szabályzatot, és a tűzvé­delmi előírásokat. Eljárási szabályt is sértett azzal, hogy az építési terveket és az enge­délyt a házaspárral nem kö­zölte. A szövetkezet pedig mind az épület elhelyezésével mind annak méretével és ki­vitelezésével eltért a tervtőL Indokolatlanul olyan helyre építkezett, hogy azzai a házas­pár telkének nagy részét be- árnyékolta, ami kertjük meg­művelését akadályozza, holott lehetőség volt az épületet az utcai frontról távolabbra he­lyezni: Mindezekkel az ingat­lan értékét, csökkentette. Az építési engedély megadása ön­magában nem mentesít a fele­lősség alól. Ezért mind a szö­vetkezet, mind a tanács kár­térítéssel tartozik. — A beszerzett szakértői vélemény alapján a házaspár ingatlanának értéke 15 száza­lékkal csökkent — hangzik to­vább az ítélet. Ez 98 ezer 550 forintot tesz ki. Ennek 70 szá­zalékát a tsz, 30 százalékát a tanács köteles viselni. szövetkezet azzal védekezett, hogy a vásárlásokról nem volt tudomása. Egyébként is idő­közben az üzletvezetővel a szerződést felbontotta, és így a vele szemben érvényesített követelést nem tudja rajta be­hajtani. A Legfelsőbb Bíróság az Áfészt a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása rámutat arra, hogy az "egyes, kiskeres­kedelmi és vendéglátóipar! üzletek szerződéses üzemelte­téséről szóló rendelet értelmé­ben, a nem készpénzért vásá­rolt áru ellenértékét — eltérő megállapodás hiányában — az üzletvezető igazolása alapján, a Dérbeadó köteles kifizetni. Az Áfész, amikor italboltját bérbe adta, a szerződésben a nem készpénzvásárlások ki­fizetését vállalta. Tekintve, hogy a vétel az Áfész nevében és bélyegzőjének felhasználá­sával történt, ezért a keres­kedelmi vállalattal szemben fennálló tartozást neki kell kiegyenítenie. Természetesen — a szerződés felbontása elle­nére — módja van az összeg visszatérítését a volt boltveze­tővel szemben érvényesíteni. Eltértek az eredeti tervtől Felelősség szerződéses üzletért A szerződésbe adott üzle­tekkel kapcsolatban gyakori bírósági vita, hogy az üzlet­vezető által vásárolt áru el­lenértékét neki vagy a bérbe­adónak kell-e kiegyenlítenie. Ilyen ügyben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Egy Áfész szerződéses üze­meltetésű italboltjának vezető­je az egyik vidéki kereske­delmi vállalatnál nagyobb ér­tékű árut vásárolt, a számlát azonban sem ó, sem az Áfész nem fizette ki. Ezért a vállalat az Áfész ellen pert indított. A Az egyik vidéki kiskereske­delmi vállalat áruházának el­adóterét egy építőipari szövet­kezet bővítette. Ennek során egy válaszfalat le kellett bon­tani. Nem sokkal ezután az üzlet felett levő lakások falai megrongálódtak. A tulajdono­sok pert indítottak, és a bíró­ság a vállalatot jelentős kárté­rítés fizetésére kötelezte. En­nek az összegnek visszatéríté­séért a vállalat a falbontást végző építőipari szövetkezet valamint, az épület eredeti ki­vitelije: egy állami építő­ipari vállalat ellen pert indí­tott Az ügyben végső fokon ítél­kező Legfelsőbb Bíróság meg­állapította: szakértői vélemé­nyek szerint a lakások azért rongálódták meg, mert a ház építésekor az építőipari válla­lat eltért az eredeti tervtől. Négy-hat centiméter vastag cementrabic álmennyezet he­lyett tíz centiméteres betonra- bicot készített. Amíg a vá­laszfalat nem bontották le, a többletsúly a vasbeton födé­met nem terhelte. A kibontás következtében azonban a fö­dém kissé megsüllyedt, s emiatt a lakásokban a falak megrepedtek. Ezt azonban a munkát végző építőipari szö­vetkezet nem láthatta előre, tehát mulasztást nem követett el. A szakvéleményeket a Leg­felsőbb Bíróság magáévá tet­te, és ítéletében az építőipari szövetkezet ellen a keresetet elutasította, még a házat kivi­telező állami építőipari válla­latot a peresített összeg megfi­zetésére kötelezte. K. S. Üzemi lapokban olvastuk Gazdaságunk korszerűsítése alapvetően — egymástól el nem választható — két folyamat során következhet be. Egyrészt természetesen a technikának kell megújhodnia, de legalább ilyen fontos, hogy a fejekben* a gondolkodásmódban is meg­történjen az átalakulás. Fogékonnyá kell válnunk az újra, az innovációra, minden ténykedésünk1 mögött meg kei! bújnia a kérdésnek: hogy nem iehetne-e jobban, gazdaságosabban, eredményesebben? A közelmúltban Pest megyében kiadott vállalati, szövet­kezeti újságokat és híradókat lapozgatva arra kerestük a vá­laszt, mennyire tükröződik ez a szemlélet a lapok hasábjain. Az eredményt reméljük, valamelyest tükrözi ez a mostani vá­logatás. 122 ezer dollárt takarítottak meg, mert nem kellett import fehérjével takarmányozni. A különböző ötletek megvalósí­tásával kevesebb energiát használtak fel. Az AGROCORP, újonnan létrehozott élelmiszer-kereske­delmi társaság, mely húst, gyümölcsöt, zöldségféléket és tojást forgalmaz, tavaly 599 millió forint forgalmat ért el. Egy magyar—amerikai kö­zös vállalkozás eredményeiről, várható hasznáról számol be a Pest megyei Műanyagipari Vállalat dolgozóinak lapja. Qualiplastic KFT 1982 decem­berétől Zsámbékon működik és poliamid granulátumokat gyárt. A cég 80 millió forintos alaptőkével jött létre, 52 szá­zalékban magyar tulajdonú. Az amerikai fél hozzájárulását korszerű gépekben és anya­gokban bocsátotta a vállalat rendelkezésére. A mindössze 27 emberrel dolgozó üzem tavalyi árbevé­tele megközelítette a 100 mil­lió forintot, az egy főre jutó termelési érték a négymilliót, a nyereség 8 és fél százalékos volt. Idén pedig újabb 10 szá­zalékkal növelik a termelést. mummten äSÄia A REPÜLŐGÉPES szolgálat üzemi lapja Főiskolánként, egyetemen­ként egy-egy könyvtárat tesz ki azoknak a szakdolgozatok­nak, doktori értekezéseknek a sokasága, amelyek jelentős része egy-egy gyakorlati kér­désre keres 'és"' tartalmaz vá­laszt. Szomorú, de ez az igaz­ság; ezeknek az értékes gon­dolatoknak a túlnyomó több­sége elvész, a polcokon poro­sodik. A MÉM Repülőgépes Szol­gálat üzemi lapja ezen a gya­korlaton szeretne változtatni oly módon, hogy kivonatosan közreadja ezeket a munkákat. Legutóbbi számukban • dr. Csák Kálmán cikkét ajánlják az olvasók, a szakemberek fi­gyelmébe. Címe: A gazdasági társulások szerepe a légi nö­vényvédelem eszközhatékony­ságában. A szerző a bevezetőben ki­fejti, hogy egy-egy kibérelt mezőgazdasági légi jármű tel­jesítményét csak több nagy­gazdaság képes ésszerűen ki­használni. A gépet így köz­pontilag irányíthatják, s azok a lehető legkevesebb holtidő­vel, improduktív munkával, tehát gazdaságosabban dolgoz­hatnak. A szerző adatok sorával bi­zonyítja, hogy a társulás által működtetett helikopterek és repülőgépek lényegesen na­gyobb területen végezték el a növényvédelmet, 'mint az egyes üzemek által foglalkoz­tatottak, pedig a felhasznált munkaidő alig különbözik. Ez többek között annak köszön­hető, hogy a társulásokban összeszokott repülők és földi kiszolgálók dolgoznak együtt. üöiü! Ml üli híradója FBVYSZÖRÚ Lassan hozzászokunk azok­hoz a hírekhez, amelyek a Csepel Autógyár egyre aktí­vabb üzletpolitikájáról szá­molnak be. A vállalat lapjá­nak legutóbbi számában arról olvashattunk, hogy a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat köz­reműködésével újabb verseny- tárgyalásokat nyertek Európá­ban. Afrikában és Ázsiában. Tunézia például 250 csuklós Ikarust rendelt. Az ötéves szállítási szerződés szerint a buszok padlóvázai Szigetszent- miklóson készülnek. Egyipto­mi megrendelésre 20 billenő felépítményes önrakodó teher­gépkocsi gyártását kezdik el. Július 25-én kínai kereske­delmi küldöttség járt a Csepel Autóban, s a tárgyalások so­rán' 700 merev autóbuszalváz megrendeléséről is szó esett. CEGLÉDI ÁLLAMI ***”SA™ híradója Ha mostanában kevesebb szó esik is róla, azért egy pil­lanatra sem feledjük, hogy a kiművelt emberfő legalább olyan hasznos, értékteremtő erő, mint valamely sokat tu­dó csodaautomata. Sőt, a bár­mely sokra képes technika is csak holt anyag marad a fo­lyamatot elsajátítani tudó, gondolkodó ember nélkül. Ilyen gazdasági megfonto­lásból is örvendetes a Ceglédi Állami Tangazdaság színes hí­re a négy keréken mozgó könyvtárról. ' A speciális, kifejezetten er­re a célra gyártott könyvtár Cegléd ritkán lakott tanyavi­lágát járja. A városközponttól távol lakók egyszerre 3500 kö­tet közül válogathatnak és kölcsönözhetnek olvasmányt. A mozgó könyvtár — ezúton is hírül adjuk — keddenként a Cifrakertben, csütörtökön­ként a gazdaság bedei köz­pontjában várja az olvasókat. Csulák András Az üzemi híradó egyik írása az innovációs — mondjuk csak egyszerűen —, azaz az újító és korszerűsítő törekvésekről szá­mol be. Mi is idézünk közülük néhány, talán máshol is ered­ménnyel hasznosítható példát. A folyékony műtrágya tel­jes körű használata például 20 százalékos költségcsökkenést eredményezett. Hasonló ha­szonnal járt, hogy rendszeresí­tettek egy új növényvédelmi előrejelzési módszert. így pél­dául a szőlő gombabetegségei ellen már sokkal biztosabban tudnak védekezni. A sertéste­lepeken pedig a választási kortól a hizlalás befejezéséig húspéppel etetik a malacokat, s így egy év alatt több mint A,MOBIL Jármű és Alkatrési Kereskedelmi Vállalat budaörsi raktárházába felvesz: Géplakatost karbantartói munkára, targoncavezetőket, raktári dolgozókat autóalkatrész-ismeretekkel. Vidéki dolgozóinkat egy- vagy kétágyas IBÜSZ-szobákbcn helyezzük el. Jelentkezés: Bóta Irén Marx Károly u. 145. raktárvezetőnél, cím: Budaörs, 2040. Telefon: 868-982, vagy 868-100/51-e' mellék. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents